MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE

KEVAIKIADAS

A

MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE

ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ

KÉ KY L A J O S

3F

BUDAPEST, 1929.

R É V A I K I A D Á S

A m ag y ar irodalom történet az a tudom ány, m ely irodalm unk keletkezését és fejlődését vizs­

g á lja s jelenségeinek okait és kap cso latait m a­

g y arázza. Irodalm unk a m ag y ar nem zet szellemi m u n k ásság án ak az a nagyobb egysége, mely az élőszó ú tjá n v agy írá sb a foglalva, művészi (vagy legalább is művészi h a tá s ra törekvő) fo rm á­

ban a nem zet szélesebb köreire kíván h atn i. Az egyetem es m ag y ar irodalom , m ely egyik része a világirodalom nak, m agába fo g la lja m indazt az általánosabb érdekű szellemi term éket, m elyet m ag y ar em berek bárm ely nyelven s bárm ely tárgykörben alk o ttak . R endszerint azonban iro ­ dalm on csak az ú. n. n e m ze ti irodalm at értjü k , am ely csak a nem zeti lelket és ízlést a k á r t a r ­ talm ukban, a k á r szép fo rm áju k b a n m egnyilat­

koztató irodalm i term ékeket fo g lalja egységbe, te ­ h á t a szépirodalm at és szónoklatot s a tudom á­

nyok közül a tö rtén elm et és bölcsészetet.

Az irod alo m tö rtén et nem régi tudom ány;

m aga az irodalom szó is csak a n y elv ú jítás k o rá­

ból való. Szemere P ál alk o tta a görög-latin ered etű litera tu ra helyett. Az irodalm i m űvet eleinte elszigetelten, csak esztétikai szempontból v izsgálták. A X IX. század term észettudom ányos gondolkozásm ódja lá t először az irodalm i term ék ­ ben is, a k árcsak valam ely term észeti jelenségben, erők okozatát, sok összeható tényező eredm ényét.

Ezek a tényezők három csoportba foglalhatók:

olyanok, m elyek 1. az író egyéniségének k ialak í­

tá s á b a n m u n k áltak közre; 2. az író korának, an ­ nak az em beri és term észeti környezetnek alakí­

tá s á b a n részesek, melyben az író él s amelytől

РГ ; 4

senki sem fü g g etlen íth eti m a g á t s végül 3. olya­

nok, melyek az író lelkében általán o s em beri érzé­

seket fejlesztenek, úgy fo rm álják , hogy közösség­

ben érezze m ag át az elm últ s eljövendő em beriség­

gel. Az irodalm i mú te h á t nem csak esztétikai é r­

zelm et keltő jelenség, hanem expressziv alk o tás is, mely kifejezi az író egyéniségét, k o rá t s a benne élő örök em berit.

M iként az emberek, a nemzetek is kölcsönös szellemi érintkezésben állanak egym ással: eszmé­

ket, ösztönzéseket és fo rm ák at kap az elm arad o t­

tabb a haladottabbtól. Irod alm u n k ra is h a tá s sa l voltak a külföldi irodalm ak. íg y te h á t az irodalom nem csak a nem zeti léleknek legáltalánosabb h a ­ tá s ú kifejezője, hanem közvetíti a külföldi m űvelt­

ségnek n ag y eredm ényeit, a n ag y eszmei és ízlés­

beli v ilá g á ra m la to k a t is. K ét tényező m unkál te ­ h á t állandóan az irodalom élete folyam án: a hazai eredetiség s a külföldi h a tá s . M ikor e k ét tényező a legösszhangzatosabban érvényesül, akkor éli v i­

rá g k o rá t az irodalom .

A jeles irodalm i mű nem csak k o rtársaih o z szól, hanem az utókorhoz is. Gyönyörködtető h a ­ tá s á n kívül általán o ssá teszi n ag y egyéniségek kezdem ényét. A k o rtá rsa k szám ára g y a r a p ítja és te rje sz ti a m űveltséget, m ás nem zetek szellemi vívm ányait s a nem zet életében fölm erülő ú j esz­

méket. M ásrészről a jövő szám ára is m egörökíti az elért ú j eredm ényeket, hagyom ánynyé. válik a jövőre nézve s közrem űködik a szellemi közösség fe n n ta rtá sá b a n az egym ásra következő nemzedékek közt. N agy költőink műveiben le tű n t m ag y ar nem ­ zedékek so rán ak lelke is m egnyilatkozik előttünk.

Minden nem zet irodalm a állandó jegyéül az illető nemzet lelkének legsajátosabb, legjellem ­ zőbb v onását tü n te ti föl. Irodalm unknak ilyen á l­

landó jegye, minden korban felfakadó ih le tfo r­

rá s a : a nemzeti érzés. író in k lelkére n y u g ta la n í­

tóan s ösztönzőleg h a t an n a k érzése, hogv te s t- vertélén kis nem zetünket csak a hazához ra g a s z ­ kodó érzésnek szenvedélyesebb, önfeláldozóbb m eg­

n yilvánulása ta r th a t ja fenn, ezért ennek élesz­

tősén buzgólkodnak.

tik a i életünkkel m agyarázza meg azt, hogy iro ­ dalm unk ú j ko rszak ain ak kezdete ren d szerin t összeesik politikai életünk valam ely n ag y fo rd u ­ la tá v a l. L egáltalánosabb irodalm unknak követ­

kező, a legújabb ko r elkülönítésének kivételével B eöthy Zsolttól szárm azó felosztása:

I. A régi m a g ya r irodalom korszakai:

1. A pogány kor, m ely a keresztyén k irály ság m eg a la p ítá sá ig (— 1001) ta r t.

2. A keresztyén középkor, a keresztyén k i­

rá ly sá g m eg alap ításátó l a m ohácsi vészig (1001—

1526).

3. A p ro te stá n s kor, a mohácsi vésztől a bécsi békéig (1526— 1606).

4. A k a th o lik rs visszah atá s kora, a bécsi békétől a szatm ári békéig (1606— 1711).

5. A nem zetietlen kor, a szatm ári békétől Bessenyei György fellépéséig (1711— 1772).

II. A z újabb m a g ya r irodalom korszak ai:

6. A felú ju lás kora, Bessenyei G yörgy fel- léDésétől a reform -kor m egindulásáig (1772—

1820).

7. A nem zeti költészet v irág k o ra, a refo rm ­ ko r m egindulásától a m illénium ig (1820— 1896).

III. A legújabb m agyar irodalom kora, a m illénium tól n a p ja in k ig (1896— ).

I. A RÉGI MAGYAR IRODALOM,

í. Pogány kor.

A m agyarság' őstörténetére csak nyelvünk szerkezete és szókincse d e rít némi világosságot.

N yelvünk az u ra l-a ltá ji nyelvtörzsnek, mely az ősidőkben az U ra l és A ltai hegységek tá ja in , Ázsia p u sztaság ain élt, finn-ugor ágához ta r to ­ zik. R égesrég m egszűnhetett a nyelvcsalád egy­

sége s m egkezdhették külön életüket ta g ja i (m a­

g y ar, vogul-oszt j ák, zürjén-votják, lapp, finn, m ordvin, cserem isz), m ert köztük m a m á r igen n ag y a nyelvi különbség. A m ag y arság az ős­

hazából való kiválás u tá n török népek közé ke­

r ü l t s századokon á t élt szom szédságukban. Ez erős nyomot h ag y o tt nyelvén is, n ép rajzi jellegén is. Ebben ta lá lja m a g y a rá z a tá t az a hosszú v ita , mely a fölött folyt, hogy a m ag y a rsá g fin n -u g o r v agy török eredetű-e. A h arc a fin n istá k (H un- falv y Pál, Budenz József) győzelmével végződött, de a tu rá n istá k n a k (V ám béry Á rm in) is v an n ak még m indig híveik, különösen tö rtén ettu d ó sain k közt; az pedig általán o san elfogadott vélemény, hogy ha nyelvileg finn-ugor eredetű is a m a g y a r­

ság, n ép rajzi sa já tsá g a i nagyon erős török keve­

redésre vallanak.

Őseinknek történelm ileg ism e rt legrégibb h az á ju k B askiria volt, az U ra l vidékén, m ajd a Don és D njeper közt, Lebédiában, félszázad m úlva pedig a D njeper és Szeret sík ság án , E te l­

közben telepedtek meg. Innen is tovább sodorta őket n y u g a t felé a népvándorlás hömpölygő á r a ­ data, míg végül, 896 tá já n , a D una-T isza sík sá ­ gán szereztek végleges h a z á t m aguknak. I t t egy- ideig még fo ly ta ttá k kalandozó, harcos életm ód­

és Szt. Is tv á n n a k honszervező bölcsessége bele nem ik ta tja a m ag y arság o t a n yugat-európai ke­

resztyén m űveltség közösségébe.

K öltészet. A pogány m ag y arság költészeté­

nek sem m iféle ír o tt emléke sem m a ra d t ránk.

Csak hasonló életviszonyok közt élő népek költé­

szeti emlékei a la p já n következtethetünk a rra , hogy őseinknek is volt költészetük s ezt a fölte­

vést egy p á r szűkszavú tö rté n e ti föl jegyzés is m egerősíti. E k k eh ard ném et szerzetes em líti a szent-galleni kolostort 926-ban feldúló m agyarok m ulató d a la it; a Szt. G ellért-legenda elm ondja, hogy a kegyes püspök n ag y gyönyörűséggel h all­

g a tta egy szolgálóleány dalát, a „Sym phonia U n g a ro ru m ”-ot. A szerencsétlen au gsburgi csa tá ­ ból h a z a k e rü lt h ét m ag y arró l s leszárm azo ttjaik ­ ról följegyzik, hogy énekmondásból éldegéltek s a krónikások g y a k ra n em lítik, hogy lakom ák al­

kalm ával énekmondók elevenítették fel az ősök emlékezetes te tte it.

Őseinknek is bizonyára voltak vallásos, harci, m ulató, szerelm i és g ú nydalaik s hősi énekeik.

Legrégibb költőik valószínűleg tálto saik voltak, sám án-féle papok, híveiknek p a p ja i, orvosai és költői egyszemélyben, kik v arázsigék segítségével keresték az érintkezést a szellemekkel s ráo lv a­

sással gyógyítottak.

Mondák. M int harcos nép bizonyára nagy tiszteletben ta r to t ta a m a g y a rsá g az ősök emlé­

k ét és a m últ h arci dicsőségét s ez a kultusz gaz­

dag m ondaköltészetet sugallt. E nnek foszlányait középkori la tin krón ik ásain k őrizték meg, kik le­

nézik ugyan az énekmondók csacska énekeit s a p a ra s z tsá g hiú m eséit, de itt-o tt, hitelesebb fo r­

rások h íján , mégis ezekre tám aszkodnak. Ezek­

ből a töredékes m aradványokból á llíto tta össze Toldy F erenc a germ án mondakörök példájára^ a h ú n -m ag y ar m ondakört, abban a meggyőződés­

ben, hogy ezek egykor a nép ajk á n élt m ondák­

nak la tin nyelvű összefoglalásai.

8

A hún m ondakör gazdagabb a m ag y arn ál, de eredetisége bosszú, még m a is eldöntetlen v ita tá rg y a . A v ita főként a körül forog, hogy a hon­

foglaló m a g y a rsá g m agával hozta-e a hún rokon­

ság tu d a tá t s a hún m ondákat, éltek-e ezek a m a g y a rsá g a jk á n s innen ju to tta k -e a k ró n i­

kákba v agy a krónikások külföldi forrásokból vették-e á t krónikáikba s innen kerültek-e a m a­

g y a rs á g köztudatába.

E leinte az őshazából hozott, m ag y ar nem zeti hagyom ánynak ta r to ttá k e m ondákat (Wenzel G usztáv, Toldy F e ren c), m ajd ellenkező végletül teljesen külföldi forrásból kölcsönzöttnek (H un- fa v y P á l) , sőt könyvm ondák tudákos összetáko- lásán ak , mely sohasem élt a m ag y ar nép a jk á n (Eiedl F rig y e s ). A k ét szélsőséges álláspont szükségessé te tte a m a g y a r k rónikák m ondáinak pontos egybevetését a külföldi an y ag g al (H ein­

rich G usztáv, Petz Gedeon, Sebestyén Gyula, B leyer Jak ab ) s ennek eredm énye az, hogy hún m ondáink germ án eredetűek, de vap n ak eredeti m a g y a r néphagyom ány m ellett bizonyító részleteik is (különösen a C sabával kapcsolatos m o n d ák ). E vizsgálatok szerin t a hún m ondákat a m ag y arság az i t t ta lá lt germ án-szláv törzsektől ta n u lta el s ezt az any ag o t a s a já t leleményével is kibővítette.

Ú jabb k u tatáso k szerin t (Gombocz Zoltán, Hó- m an B álint, G rexa G yula) a m ag y arság m á r m a­

gával hozta m ai hazánkba a h ú n -m ag y ar rokon­

ság n ak s A tilla örökhagyásának tu d a tá t s a hún m ondák egy részét, m elyet egy, a húnoktól leigá- zott s velük azonos török nyelvet beszélő bolgár törzs ju t ta t o tt el az akkor D él-O roszország te r ü ­ letén lakó m agyarsághoz. Ez az ősi hagyom ány a századok folyam án kibővült, részin t a székely- ség h ú n m ondáival, részint a krónikaírók idegen kölcsönzéseivel, részin t a honfoglaló m ag y arság h a rc a in a k mondáival.

A honfoglalási m ondakört, melynek legkere­

kebb részei a feh ér ló, Botond s a gyászm agyai'ok m ondája, v alam in t a hozzájuk csatlakozó k irá ly ­ m ondakört, melynek középpontjában Szt. László áll, szintén a krón ik aíró k őrizték meg. Az utóbbi-

ban m á r a n aív m ag y ar lelem ényt keresztyén vi­

lágnézet h a tja át, a m ondák közé legendák ve­

gyülnek, a régi hősök mellé szent királyok és lovagok sorakoznak.

E gyes m ondáknak a krónikások előadá­

sából kitetsző kerek szerkezete s költői a la k ítá sa a la p já n A ra n y Ján o s egy mélyen já ró ta n u lm á ­ ny áb an (N a ív eposzunk, 1860) azt bizonyítja, hogy n aív eposzunk is alakulóban volt m ár, de a keresztyén vallás és a krónikás józanság m eg­

sem m isítette. Ez a föltevés azonban tudom ányo­

san nem igazolható.

2. Keresztyén középkor.

Szent Is tv á n 1001-ben m e g alap íto tta a m ag y ar k irá ly sá g o t s a n y u g ati keresztyén k u ltú ­ rához kapcsolta hozzá nem zetünket. U tódai elő­

seg ítették e művelődés e lterjed ését s igyekeztek mennél többszálúvá fejleszteni ezt a kapcsolatot, míg a m ohácsi vész k a ta s z tró fá ja r á nem szakadt a nem zetre.

Vallásos irodalom. A középkorban az életnek minden k ö rét á th a tja a v allásosság s h atalm as erőfeszítésekre lelkesíti a híveket. N álunk is a katholikus p ap sá g s főként a szerzetesrendek ho­

n o sítják meg a művelődés intézm ényeit: az isko­

lák at, m űvészeteket s irodalm at.

E zt a vallásos érzést irodalm i m egnyilatko­

zásaiban az aszkézis szelleme jellem zi: a hívő lélek m inden á h íta tá v a l a tú lv ilág u tá n eseng, m egveti a földi élet és te s t öröm eit s elfordul a term észettől. A középkori em bernek legfejlettebb képessége: képzelete, mely csodákat lá t és v á r az életnek m inden körülm ényei közt. A művelődés tűzhelyei a kolostorok; ezekben készülnek a kézzel ír o tt és é k esített könyvek, a kódexek. N álunk kö­

rülbelül 100 kisebb-nagyobb ilyen kódex m a ra d t fenn a középkorból. Ezek őrizték meg ennek a

kolostori irodalom nak term ékeit, m elyeknek ösz- szességét kódexirodalom néven is emlegetik.

N agy egészében nemzetközi irodaiam ez, m ely­

nek la tin nyelvű vallásos term ékeit le fo rd ítjá k a különféle nem zetek nyelvére. Leghíresebb term é­

kei: a legendárium ok sorában Jacobus a V ora­

gine (X III. sz.) Legenda A u reája ; a péld ag y ű j­

tem ények közül a Gesta R om anorum s az építő­

irodalom term ékeiből a középkor aszkétikus á h í­

ta tá n a k utolsó n agy fellángolása: Kempis T am ás könyve K ris ztu s követéséről.

Legrégibb n yelvem lékeink is vallásos term é­

szetűek. N yelvünknek első, össze nem függő em­

lékei okleveleink m ag y ar szavai, melyeknek latin szövegébe helym egjelöléseknél ren d szerin t az ere­

deti m ag y ar neveket ír tá k be. Legrégibb az I. E n d re idejéből való tih a n yi alapító-levél, Miklós püspök, kir. u d v ari jegyző fogalm az­

ványa.

N yelvünknek első összefüggő szövegű emléke a X III. század elejéről való H a lo tti beszéd és kö­

nyörgés. A vaskos, la tin nyelvű kódex, mely t a r ­ talm azza, valószínűleg valam ely bencés a p á ts á g szám ára készült szertartásk ö n y v , m ely aztán a pozsonyi k áp talan b irtokába k e rü lt s it t fedezte föl a belé í r t rendkívül becses nyelvem léket 1770- ben P ra y György tö rtén ettu d ó s, kinek tiszteletére az egész könyvet P ray-kódearnek nevezte el Toldy Ferenc. Most a N emzeti Múzeum tulajdona. A be­

széd, melynek tá rg y a a bűnbeesés, m int irodalm i alkotás is figyelem re m éltó: rövidség s bizonyos zord erő jellem zi. Még nagyobb értékű m in t nyelvem lék: Á rpád-kori nyelvünk s a já ts á g a it be­

lőle ism erh etjü k meg. A zt bizonyítja, hogy nyel­

vünk m á r az Á rpádok idején kialakult, úgy hogy az akkori beszéd m egértése m a sem j á r különö­

sebb nehézséggel. Mindössze néhány szótőnek és képzőnek régiesebb alak ja, néhány ra g n a k a m ai­

nál teljesebb fo rm á ja s a még teljesen keresztül nem v itt han g ren d i illeszkedés m u ta t jelentősebb különbséget. V an term észetesen néhány olyan szava is, mely m ai nyelvünkben m á r nincs meg,

azóta.

U tá n a következő három nyelvem lékünk m ár a X IV. századból szárm azik. A nem rég fölfede­

z e tt Ó -m agyar M ária-siralom a legrégibb ism ert m a g y a r vers. A ném etek á ltal a belga löweni egyetem i k ö n y v tár h e ly re á llítá sá ra v ásáro lt könyvanyagban b u k k an tak rá . A M ária-sírám ok a holt f iá t sira tó Is ten an y a fá jd a lm á t fejezik ki.

N agyon kedvelt m ű fa ja ez a középkori költészet­

nek, de nem zeti nyelven ez id ő tá jt még csak n a ­ gyon ritk á n szólal m eg és így bizonyos egyetemes iro d alo m tö rtén eti jelentősége is van e nyelvem­

lékünknek.

H arm ad ik nyelvem lékünk a G yulafehérvári glosszák. G losszáknak az idegen nyelvű szöveg fölé v ag y mellé lapszélre í r t m ag y ar nyelvű értel­

m ezéseket vag y jegyzeteket nevezik. Nyelvemlé­

künkben is háro m la tin nyelvű prédikáció vezér­

szav ait v e te tte lapszélre egy ferencrendi szerze­

tes a g y u la fe h é rv á ri püspöki k ö n y v tár egyik kó­

dexében. Becsesebb a K önigsbergi töredék és sza­

lagok, m elyeket a königsbergi egyetem i k ö n y v tár egyik kódexének bekötési táb lájáb ó l á z ta tta k ki s a töredék M ária szű zan y aság át m ag asztalja, a szalagok pedig az Üdvözlégy legrégibb fo rd ítá ­ sából ta rta lm a z n a k inkább csak szavakat, m int részleteket. A töredék egy p á r sorában tisztán kicsendül a ritm us, ezért sokan M ária-éneket lá t­

nak benne, mások viszont elmélkedésnek vagy im ának ta r tjá k .

Nagyobb szám m al m a ra d ta k rá n k középkori irodalm unk term ékei a XV. századból s a XVI.

elejéről szárm azó kódexekben. A legrégibb közöt­

tü k s egyszersm ind az első m ag y ar nyelvű íro tt könyv az assisi szt. F erenc leg en d áján ak fordí­

tá s á t ta rta lm a z ó Jókai- (régebben E hrenfeld-) kódex, a XV. század első feléből.

A középkori vallásos irodalom nak legjellem ­ zőbb k ét m ű f a ja : a legenda és him nusz. Ránk nézve legjelentősebbek a m ag y ar szentekről szóló legendák, m elyeknek legnagyobb gyűjtem énye az É rdy-kódex. K a rth a u z i szerzetesek m ásolták a

f 12

mohácsi vész idején s legendáinak legnagyobb része T e m e s v á r i P e 1 b á r t n a k , a M átyás k irá ly idejében élt híres ferencrendi hitszónok­

nak la tin nyelvű prédikációgyüjtem ényeiből (Stellarium , P om erium ) van fo rd ítv a. K orfestő vonásokban leggazdagabb a M argit-legenda, me­

lyet egy régibb kódexből R áskai Lea dömés apáca m ásolt, szintén a X V I. század elején. IV . Béla szentéletű leányáról szól s m egeleveníti előttünk a középkori m ag y ar apácaklastrom ok v ilá g á t is.

A szépprózai elbeszélés, a regényes tö rté n e t felé h a jlá s t m u ta t m á r a S zt. E lek legendája s B ar- lám és J o za fá t h istó riá ja . Az utóbbi indiai eredetű s hőse voltaképen a hinduk legnagyobb szentje, Buddha. A XVI. század h arm ad ik évtizedéből való É rse k ú jv á ri Kódex, melynek legnagyobb részét Sövényházi M árta ap áca m ásolta, egy n a g y te rje ­ delmű verses legendát is m egőrzött A lexandriai S zt. K atalinról. M int költem ény is figyelem re méltó, b á r hosszadalm as vitatkozó részletei f á ­ rasztók. Régebben T em esvári P e lb á rtn a k tu la jd o ­ n íto ttá k , ú jab b an valam ely ism eretlen szerzetes által la tin eredetiből k észített fo rd ításn ak te ­ kintik.

- A kor érzés v ilágának m ásik jellemző to l­

m ácsa a him nusz, a mély keresztyéni á h ita t szárnyaló kifejezése. A rendkívül gazdag la tin nyelvű him nusz-költészet term ékeinek m a g y a r fo rd ítá sa h am aro san m egindul, de e fo rd ítá s o k ­ nak legnagyobb része még igen kezdetleges. Köl- tőibb h a tá s ú náluk a ritm ik u s prózában fo rd í­

to tt H alál him nusza, első jelentkezése irodalm unk­

ban a halál előtt való egyenlőséget m egszólaltató, ú. n. haláltánc-énekeknek. Az eredeti him nuszok közül kiemelkedik V á s á r h e l y i A n d r á s - nak, a mohácsi csatáb an elesett ferencrendi szer­

zetesnek Éneke S zű z M áriához s a S ze n t László­

ról szóló ének. M indkettőben kifejezésre j u t m á r a m ag y ar h azafias líra egyik jellemző s a já ts á g a : a vallásos és nem zeti érzés összeolvadása.

A kor vallásos term ékeiből figyelem re m él­

tóak még az első bibliafordítások. A legrégibb a XV. század harm incas éveiből való; szerzői Т а-

m ás és B álin t h u szita érzelm ű szerzetesek, ezért huszita-biblia néven is szokták em legetni. Ú jab­

ban d u n án tú li prem ontrei v ag y bencés szerzete­

sekben keresik fo rd ító it. H árom n ag y töredékét m ásolatban a Bécsi, M üncheni és A por-kódex őrizte meg. A X V I. század elején készült a Jo r- dánszky-kódexben m egőrzött b ibliafordítás, mely­

nek szerzőjét egyideig B áto ri László tudós pálos szerzetesben lá ttá k .

K edvelt m ű fa ja volt a középkornak a példa, rövidebb, erk ö lcstan ító célzatú tö rté n e t. N agy bőséggel fűztek be ilyeneket terjedelm esebb ír á s ­ m űvekbe, szentbeszédekbe, legendákba és elbeszé­

lésekbe. Leggazdagabb g yűjtem ényüket egyik kódexünk, a P éldák könyve tartalm azza.

A vallásos élettel kapcsolatos és az egyház kezében van ez időben m ég a d rám a is. A ke­

resztyén egyházi s z e rta rtá s keretén belül fejlő­

d ö tt ki a litu rg iku s drám a s a bibliai tö rté n e t egyes részleteit ábrázoló m isztérium -jelenetekből alakul ki a m isztérium -drám a, m ely m á r kiszorul a templomokból. N álunk a fejlődés e lak a d t a m isztérium -jeleneteknél, melyek a nép között n ap ­ ja in k ig fe n n m a ra d ta k (bethlehem es, vízkereszti^

já té k o k ). Já ts z o tta k m isztériu m -d rám ák at is, de"*

ezek nem voltak m a g y a r nyelvűek. A párbeszédes előadásnak egyetlen p éld ájáu l m a ra d t a Sándor- kódexben A három keresztyén leány legendája;

ez H ro sw ith a ném et ap áca dialógusokba szedett D ulcitius című leg en d á ján ak fo rd ítá sa .

V ilági irodalom . Sokkal kevesebb emléke m a­

r a d t a világi irodalom nak, pedig számos a d a t bi­

z o n y ítja, hogy a nem zeti irá n y ú költészet is vi­

rá g z o tt e korban. K irály ain k n ak u d v ari énekeseik v oltak s ezeknek e llá tá s á ra k irály i várjószágok szolgáltak (Igrici, R egtelök). L atin nevök iocula- tor, m agyarul többnyire a szláv eredetű igric névvel nevezik őket. Ez á lta lá n hangszeren játszó m u la tta tó t jelen t, h angszerük az igric-készség volt. De voltak versszerző s előadó énekm ondók is, kik v erseik et h an g szerk ísérettel énekelték, sőt voltak vándorénekesek is. M indezeket különféle

14

neveken ta lá lju k em lítve (deák, kobzos, hegedős, lantos, sípos, regös) s közülök többnek a nevét is ism erjük (Csiper, Hamzó, M ikó). Ez ősi ének­

m ondás emlékei h an g zan ak ki még ma is az o r­

szág egyes vidékein élő regös-énekekbö\.

Az Á rpádok korából semmi ír o tt emléke sincs ez énekeknek, melyek tá r g y u k a t b izonyára a mondából, a nem zet m últjából s k o ru k n ak em ­ lékezetesebb eseményeiből m erítették . De a ko r végéről két nagyobb elbeszélő költem ény is m a­

r a d t rá n k . Az egykorú esem ényt megéneklő his- tó riá s ének legrégibb emléke Szabács viadala.

E leje hiányzik; tá r g y a M átyás k irá ly n a k 1476.

évi h íres v árv ív ása, m elyet nehézkesen, száraz időrendben mond el. A m ásik a Pannónia m egvé­

teléről szóló ének, melyben a feh ér ló m ondájá­

nak valam ely régibb feldolgozását ír ja át, he­

lyenként m e g ta rtv a az eredetiből egy-egy allite- rációs v agy elevenebb ritm u sú részletet, gyarló szerkezetű s kezdetleges előadású verssé C sáti D em eter ferencrendi szerzetes a mohácsi vész idején.

V ilági lírá n k n a k is igen kevés emléke m a­

ra d t rán k . A szerelm i dalokat, az ú. n. virá g én e­

keket üldözte az egyház s mindössze egy kezdet­

leges d a lt őrzött meg a körm öcbányai v árosi szám adáskönyv, hova tolipróbául firk a n to tta a jegyző. M arad t rá n k eg y p ár sírató ének (M átyás k irá ly h a lá lá ró l; a törökverő Beriszló P é te r püspökről; Both Ján o sró l, M áty ásn ak török föl­

dön veszett követéről; ez utóbbiban először bé­

lyegzi meg költészetünk a török áln o k ság o t), n é­

h án y politikai költem ény s A p á t i F e r e n c Cantilenája, első szatírá n k , m ely erőteljes feddés­

sel eszm éltet a mohácsi vészt megelőző erkölcsi züllésre.

Latin nyelvű irodalom. M átyás k irá ly fényes budai p a lo tá ja egyik legragyogóbb középpontja volt a korszak végén hódító ú tr a kelt n ag y ízlés­

áram latn ak , a renaissance-nak. L atin nyelvű iro ­ dalm ának kiváló m ag y ar szárm azású művelői Vitéz Ján o s a cicerói szónoklat, Ja n u s P an n o n iu s

a költészet terén, m agy aro rszág i v irág zásán ak dicsőséges emlékei M átyás h íres k ö n yvtárának, a C orvinának pom pás kódexei. M átyás halálával m inden eredm énye m egsem m isült e fényes moz­

galom nak, melynek egyébként a m ag y ar iro­

dalom ra semmi h a tá s a se volt.

A kor la tin nyelvű irodalm ának jelentéke­

nyebb term ékei a nem zet tö rtén etérő l í r t króni­

kák. Legrégibb köztük A n o n y m u snak a hon­

fo g la lá st tá rg y a ló G esta H ungarorum a, melynek keletkezési id ejét újabb k u tatáso k II. Béla k irály k o rá ra teszik s ism eretlen szerzőjét P é te r óbudai p rép o stb an keresik. A többiek mind visszavezet­

hetők egy elveszett közös fo r rá s ra , m elyet N em ­ ze ti K ró n ika néven em legetnek s melynek ír á s á t még Szt. László k o ráb an m egkezdték s II. Istv án s II. Géza idején fo ly ta ttá k . Ebből m e rít a IV.

László idején é l t K é z a i S i m o n s a legszíne­

sebb előadású Bécsi K épes K rónikának N ag y La­

jos idejében élt ism eretlen író ja.

3. Protestáns kor.

A középkort nálu n k az általán o s európai v ál­

tozásokon kívül egy n ag y nem zeti k a ta s z tró fa is z á rja . A m ohácsi csatavesztés a k irá ly h a lálán ak következm ényéül m eg in d ítja az ország te rü le té ­ nek háro m részre szak ad ását. A lelkek egységé­

nek m eg lazu lását tovább m élyíti a h itú jítá s moz­

galm a, mely rendkívüli g y o rsaság g al te rje d el s felh a sz n á lja h itig azság ai terjesz tésére az iskolát, szószéket és iro d alm at. A könyvnyom tatás seg ít­

ségével á ta la k ítja a középkori szellem et: a gon­

dolkodást szabadabbá, a m űveltséget általán o ­ sabbá teszi. N em zeti nyelvre fo rd ítja s a hívek kezébe a d ja a b ib liá t; á lta lá n az egyház nyelvévé a nem zeti nyelvet tevén, n álu n k is gazdag m a­

g y a r nyelvű iro d alm at fejleszt. A k u ta tó kedv élénkebbé válik, v allási kérdésekre vonatkozólag heves tu d á sv á g y tö lti el a lelkeket s ezt a re fo r­

16

máció az irodalom nak m inden eszközével igyek­

szik kielégíteni. Z ápolya öldöklő századának m eg­

p ró b á lta tá sa i közt heves nem zeti érzés^ fak ad fel a jobbak lelkében, az erkölcsi sűlyedés szörnyű képei közül a h a z a fia s önfeláldozás dicső hősei m agasulnak fel (Szondi, Z rínyi, stb.) s ez az é r ­ zés egyre szenvedélyesebb törökgyűlölet fo rm á já ­ ban nyilatkozik. Ez az erős nem zeti érzés s a v al­

lásos tu d ásv ág y fő ihletője a kor irodalm ának.

H arm adikúl az elnyom ottak jo g érzete já r u l hozzájuk néhány m egnyilatkozásában, m elyek az Isten előtt való egyenlőség ta n ítá s á n a k vissz­

h a n g ja i.

E llenére a súlyos közviszonyoknak, a m a­

g y a rs á g nem zeti érzésében és m űveltségében erő­

södik s irodalm unk nem csak meglepő g y arap o d ás­

n ak indul, hanem voltaképen ez a ziv ataro s szá­

zad terem ti meg nem zeti irodalm unkat.

Vallásos irodalom. B ár az irodalom nak világi irá n y b a n való n ag y té rfo g la lá sá t s m egerősödé­

sét hozza m agával e kor, irodalm a' nagyobb r é ­ szében m ég vallásos. Az ú j h it ta n ító i m indenek­

előtt a b ib liát igyekeztek híveik kezébe ju t ta t n i anyanyelvükön. A kor első bibliafordítói, К о m- j á t i B e n e d e k S ze n t P ál leveleinek (K rakó, 1533) s P e s t i M i z s é r G á b o r a négy evangélium nak fo rd ításáv al, még nem szakadnak el n y íltan a katholikus vallástól, de m á r R o tte r­

dam i E razm us szellemében k ritik a i vizsgálódással közelednek a szentíráshoz. Az első görög eredeti­

ből készült fo rd ítá s S y l v e s t e r J á n o s U j T esta m en tu m -fo rd ítá s a (S á rv á r-Ú j sziget, 1541).

Könyvének distichonos a já n lá sá b a n s az evangé­

listák elé í r t ta r ta lm i összefoglalásokban ta lá lju k az első m a g y a r kísérletek et az időm értékes v e r­

selésre s előszavában hangzik el az első m éltányló szó a m ag y ar virágénekeknek képekben g azdag nyelvéről. Az első teljes, eredetiből készült fo r­

d ítás K á r o l i G á s p á r gönci esperesé, m ely az abaujm egyei V izsolyban je le n t meg („Vizsolyi biblia” , 1590) s irodalm unknak minden m ás te rm é ­ kénél mélyebb és állandóbb h a tá s t gyakorolt sa-

já tsá g o s stílu sáv al a p ro te stá n s m ag y ar nép lel­

kére és kifejezésm ódjára.

A p ro testan tizm u s gazdag hitvitázó irodal­

m a t is terem t. Az első tá m a d á st a k ath . egyház ellen O z o r a i I m r e evang. p réd ik áto r in ­ d ítja a K risztu sró l és A n tik ris ztu s ró l í r t könyvé­

vel (1535). T ám adása válasz nélkül m arad t.

A század első felében a különféle p ro testán s fele­

kezetek, főként k álv in isták és u n itáriu so k állanak egym ással szemben, élükön e polém iák legkiválóbb h arco saiv al: M éliusz Ju h ász P éterrel és Dávid Ferenccel. Csak a század m ásodik felében veszi fel a h arco t a felocsúdó kath. egyház Telegdi Miklós pécsi püspök prédikációiban (1577), kinek m éltó ellenfele Bornem isza P éter. E polemikus irodalom nak, mely jelentékeny h a tá s sa l volt a m ag y ar próza kifejezőbbé tételére, legértékesebb term éke M a g y a r i I s t v á n s á rv á ri evang.

p ré d ik á to r v ita ir a ta A z országokban való sok rom lásoknak okairól (1602).

Különös kedvvel fordul a p ro testan tizm u s az é-testam entum felé. A XVI. századi m ag y arság még nemzeti életében is hasonlóságot lá to tt a zsidóéval: m iként az, ő is egyszerre védelmezi h a ­ z á já t és h ité t a pogány ellenségtől. V ersekbe sze­

dik az ó-testam entum egyes részeit s ez a gazdag bibliai epika bizonyos m értékig a legendákat is pótolja a hívők szám ára. F o rd ítjá k és utánozzák a zsoltárok a t s a középkori him nuszok szerető a ty ja helyett az ó-testam entum zordon isten-kép­

zete tölti el a lelkeket. E zsoltárköltészetnek ta lá n legköltőibb emlékei E c s e d i B á t o r i I s t v á n prózai zsoltárai, melyekben az Isten előtt vergődő b ű n tu d at n y er m egindító kifejezést. Jerem iás pró ­ fé ta siralm ain ak m in tá já ra í r t jerem iádok eszmél­

t e i k a m ag y arság o t Isten sú jtó h a ra g já ra , feddö őneki к téreg etik a hatalm askodó nagyok szemeire vétkeiket s haláltánc-énekek h a n g o z ta tjá k a halál egyenlősítő h a ta lm á t és a mennyei bíró igazság­

szo lg áltatását.

A vallásos vitatkozó kedv hozta létre a m a­

g y a r drám airodalom első term ék eit is. Ezek a polem ikus drám ák voltakép egy-egy hitigazság-

A magyar irodalom története. 2

18

n ak párbeszédes v itatásai. S z t á r a i M i h á l y az Igaz papság tükörében (1559) s a töredékül m a ra d t P apok házasságában (1550) a p ap iren d s a papi nőtlenség dogm áját tám ad ja, m íg a Debreceni disputa u n itá riu s szerzője m integy a k álv in isták ellen fo rd ítja a papi hierarch ia v ád ­ já t , mellyel S z tá r ai a katholikusokat illette. Leg­

jelesebb d rám ai emléke a korn ak a Balassi M eny­

h á rt áirultatásáról szóló komédia, melynek szatí­

r á j a k étélű : v allási és politikai. P ellengérre ál­

lítja a korn ak egyik elvetem ült rabló főurában a kor töm érdek b ű n ét; vallásos tám a d á sa a k ath . fülbegyónás és a k álv in ista p raed estin atio ellen irán y u l. Költői értéke főként az, hogy irodalm unk­

ban a jellemzés első kísérletéü l tekinthető. K arád i P ál u n itá riu s püspök a d ta ki (A brudbánya, 1569); szerzőjét is benne lá tjá k .

V ilági irodalom . A világi irodalom nak leg­

nagyobb szám m al az elbeszélő költészet terén m a­

ra d ta k emlékei. A középkori énekm ondók utódai tovább m űvelték a nem zeti szellemű költészetet a nem zet m últjából v e tt tá rg y ú históriás éne­

keikkel vagy a jelen emlékezetes esem ényeit v er­

sekbe foglaló krónikáikkal. M űveltségük és élet­

módjuk két csoportba k ü lö n ítette őket: a lantosok iskolázott, n a g y ú ri udvarokban élő emberek vol­

tak , szerzem ényeiket la n t kísérete m ellett énekel­

ték s ki is n y o m a ttá k ; a hegedősök m int vándor népénekesek b eb aran g o lták az országot s énekei­

ket pengetős hegedűn kísérték. Az énekmondók ren d jére egyébként, mely akkor m integy az ú js á ­ gokat pótolta, halálos csapást jelen tett a könyv- n y o m tatás elterjedése.

Tinódi Sebestyén. E gyik utolsó képviselőjük Tinódi Sebestyén (1510 köz-.— 1556). Bejárta az országot, versekbe foglalta s maga készítette dal- lamoki-a énekelte korának emlékezetes eseményeit s egyetértésre buzdított velük a török ellen. Költői a la k ítá s nélkül való, gyarló ritmusú és rímelésű verseivel nem költői hatásra, hanem igazságra és hitelességre törekedett. Munkáinak nagvohh tö rtén eti, m int költői értékük, de szívhez szól

erkölcsi b á to rsá g a , mellyel k o rán ak p árto s n ag y ­ u r a it feddi s egyetértésre, vitézségre és vallásos­

sá g ra in ti. K rónikái őrizték meg a XVI. századi m ag y ar k ato n a külső életének képét s elm ondják E rd ély tö rté n e té t Ján o s k irá ly h alálátó l F r á t e r G yörgy megöletéseig, M ag y aro rszág ra vonatko­

zólag pedig különösen két emlékezetes év esemé­

nyeihez fűződnek: 1541 (B uda veszéséről és Török B álint fogságáról) s 1552 (B udai Ali basa h is­

tó riá ja , Az vég T em esvárban Losonczi Istv án n ak haláláról, E g e r v á r v iad aljáró l való ének). V er­

ses k ró n ik áit összegyűjtve K olozsvárott nyom atta ki Cronica címen, 1554-ben.

Széphistóriák. V annak n ag y szám m al olyan elbeszélő költem ényeink is e korból, melyek nem tö rtén eti, hanem mondái tá rg y ú a k s nem erkölcsi tan u lság o t a k a rn a k n y ú jtan i, hanem regényes k a­

landokkal gyönyörködtetés a céljuk. Több cso­

p o rtjá t különböztetjük m eg e széphistóriáknak, melyek onnan veszik nevüket, hogy szerzőik a címben vagy élőbeszédben a szép vagy igen szép jelzővel a já n ljá k őket.

Közülök legfontosabb k ét eredeti, m ag y ar mondái tá rg y ú . Egyik I l o s v a i S e l y m e s P é t e r tan ító , m ajd vándorénekesnek A z híres- neves Tholdi M iklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való h is tó riá ja (1574). A költe­

ménynek, mely összefűzetlenül, zavarosan és kez­

detlegesen m ondja el tá r g y á t, inkább anyag-értéke nagy: m egm entette egy eredeti m ondánk törm e­

lékeit, melyekből a m ag y ar költészetnek egyik legnagyobb rem eke: A ran y Ján o s T oldi-trilógiája készült. M aga a Toldi-monda egyébként egyike legtöbbet v ita to tt irodalom történeti kérdéseink­

nek. E leinte az erőnek valam ely ősm agyar hitregei m egszem élyesítését lá ttá k Toldiban (Toldy F eren c), m ajd idegenből (H einrich Gusztáv szerin t a cseh K urzibold, G reguss Ágost szerint a fra n c ia Gamelyn-mondából) á tv e tt m on­

dái hőst, m íg végül Szilády Á ron k u ta tá sa i iga- z.ilták Kemény Zsigm ond föltevését, hogy Toldi tö rtén eti személy volt. E tö rté n e ti alakhoz idegen

20

eredetű mondái elemek is ta p a d ta k (pd. az özveggyel való kaland s a sírfeltö ré s Boccacció- ból). Ezeknek vizsgálatában Solymossy S ándor ju to tt legszélsőségesebb á llá s p o n tra : hogy az Ilosvaitól följegyzett monda eg y általán nem is volt élő m ag y ar monda, hanem csak külföldi irodalm i h a tá sn a k , főként a nyugati lovag-epiká­

nak visszh an g ja. Ezzel szemben Négyesy László jo g g al hivatkozik a rr a , hogy h a sok irodalm i forrásból verődött is össze századok folyam án a Toldi-monda, ezeknek az elemeknek összetar­

tó ja mégis csak a m ag y ar szellem volt.

A m ásik eredeti m ondái tá rg y ú széphistó­

riá n k a S z e n d r e i N é v t e l e nnek S zilá g yi és H a jm ásija. E nnek is v an tö rté n e ti a la p ja . Sokan benne lá tjá k az első m ag y ar b a lla d á t s benne szólal meg először m a g y a r nyelven a honvágy.

M ásodik csoport g y a n á n t van k ét olyan szép­

h istó riá n k is, m elyeknek tá r g y a délszláv eredetű, de ez m a g y a r földre van lokalizálva, még pedig, a lovagepika m in tá já ra , egy mesés, B élának n e ­ vezett m ag y ar k irá ly lovagi u d v aráb a. Egyik R á s k a i G á s p á r V itéz Francisco ja, m ásik a S e m p t e i N é v t e l e nnek Béla kirá lyró l s Bankó leányáról szóló szép h istó riája. Ez utóbbi­

ban többen az első m a g y a r víg b allad át lá tjá k . A harm adik, legnagyobb csoportot azok a széphistóriák alkotják, m elyeknek tá rg y a idegen eredetű. F ő fo rrá sa ik : a G esta Romanorum (Póli Istv á n Jovenianusa, A pollonius királyfi, R u sztá n császár) ; olasz mesék, főként Boccaccio (Ist- v á n ffy P ál V olter és Grizeldisze, Enyedi G yörgy­

nek G ism unda és Gisquardus históriája). Olasz eredetiből fo rd íto ttn a k m ondja a nép közt is rendkívüli népszerűségre ju to tt Á rgírus k ir á ly fit is átdolgozója, Gergei (G yergyai) A lbert.

Széppróza. Kevesebb term éke m a ra d t rá n k a szépprózai elbeszélésnek, mely ekkor még in ­ kább o k ta tá sra , m int m u la tta tá s ra törekedett.

M egjelennek az első m esegyűjtem ények: P esti M izsér G áboré s H e l t a i G á s p á r S zá z fa b u lá ­ ja, melyekben b áto r szószólója az elnyom ottak-

nak. Szintén H eltaib an lá tjá k többen a hasonló célzatú, tr é fá s népkönyvnek, Salam on és M a rka lf- nak á tü lte tő jé t ném et eredetiből. A kor egyetlen eredetinek látszó prózai elbeszélése a M ankóczi Istv á n viselt dolgairól szóló, ism eretlen szerzőtől szárm azó töredék, m ely egy részeges ország­

kóborlónak ízetlen tr é f á it és d u rv a k a la n d ja it m ondja el. M indegyiknél jelentékenyebb a Pon- ciánus h istó riá ja (1573) című keretes elbeszé­

lés, a Sindbad meséi v agy a h ét bölcs m ester tö rtén ete című ind ősi m esegyűjtem énynek ném et­

ből készült gyarló és kezdetleges átültetése.

A líra. Balassi Bálint. A kor líra i term ésé­

nek nagyrésze is ta n ító célzatú. F őként líra i epithalam ium ok, lakodalm as énekek ezek, melyek­

ben a h á z a stá rsa k vagy komoly intelm ekkel (H ázasok éneke) vagy dévaj kötődéssel (A d h o r­

tatio m u tie ru m ) fordulnak egymáshoz. A kor szerelm i dalaiból kéziratos könyvek, főként a V ásárhelyi daloskönyv, őriztek meg m aradványo­

kat.

De m egszólaltatta e kor az első nagy m ag y ar költői egyéniséget is. B a l a s s i B á l i n t (1551—

1594) volt ez. Előkelő családból szárm azott, vi­

tézi iskolára E gerbe k e rü lt s i t t végzetes, olt- h a ta tla n és boldogtalan szerelem re g y ú lad t a tem esvári hős leánya, Losonczi A nna irá n t.

L átva szerelm ének rem énytelenségét, m egházaso­

dott, de házasság a töm érdek szerencsétlenségnek v ált fo rrá sá v á . Bujdokol, gyötrődik, vezekel, m íg végül az E sztergom ot vívó fölm entő seregben halálos sebet kap.

B alassi az első eredeti költői egyénisége irodalm unknak. S zázadának és család ján ak erő­

szakos vére lobogott benne, kalandokban gazdag- élete folyam án szilaj term észete szakadatlan Összeütközésekbe h ajszo lta s féktelen szenvedélye feldúlta életét. A lap jáb a n nemes lelkének v ih a r­

zása őszinte közvetlenséggel nyilatkozik meg köl­

tészetében. V allásos lír á ja nem általán o s színe­

zetű érzést fejez ki, m int elődei, hanem a m aga egyéni érzését, lelkének töredelm es vergődését.

22

H azafias és katona-dalai mély költőiséggel to l­

m ácsolják a XVI. századi m ag y ar k a to n a lelki­

v ilág át. Legváltozatosabb s legnagyobb érték ű szerelmi lírá ja , egy szenvedélyes szív érzelm i végletességének költői tolm ácsa. Epedő, szenve­

délyes érzés vonúl á t r a j ta az eszménykép u tá n , k it A nna, J u lia és Coelia néven énekel. Ez állandó érzés m ellett a költő csélcsap lelke m ás n ő k ért is lá n g ra gyűl s játszian udvarló v ersek ­ ben k éri vagy köszöni meg vonzalm ukat. A h u ­ m an ista líra h a tá s a a la tt állott, de k itá rta lelkét a népköltészet frissesége és közvetlensége előtt is.

L írá já n a k v an n ak fogyatkozásai: szerelm i érzé­

sének érzéki tüze, csekély változatossága m otí­

vum okban és hangnem ben; de h a ta lm a s g y a ra ­ podása is költészetünknek a szerelem szenvedé­

lyes érzésével s a term észetérzéssel. F o rm a te ­ kintetében is dallam osabb elődeinél; m egalkotja a róla elnevezett versszakot.

Életében csak istenes versei jelentek meg, világi verseinek legnagyobb része - csak 1874-ben k e rü lt n ap v ilág ra. Hosszú ideig neki tu la jd o n í­

to ttá k egy szenvedélyes szerelm i viszonyt meg- éneklő széphistóriánknak, az E u ria lu s és Lucre- f tónak fo rd ítá s á t s minden valószínűség szerint ő ír ta azt a d rá m á t is, melynek csekély töredékét csak nem rég fedezték fel s m elyet Credulus és Ju lia néven szoktak em líteni.

Tudományos irodalom . A kor tudom ányos irodalm a még nagyon érzi a kezdet nehézségeit.

A m ag y ar nyelv még nagyon fejletlen s a tudo­

m ány nemzetközi nyelve a latin . A tö rté n e tírá s terén em lítésre m éltó Bencédi Székely Istv á n

\ iiág k ró n ik ája s H eltai G ásp árn ak Bonfini fo r­

d ításáu l k észített M agyar k ró n ik ája és M ind­

szenti Gábor em lék irata Ján o s k irály v é g n a p ja i­

ról. A latinnyelvű tö rté n e tíró k közül főként Is tv á n ffy Miklós nádori h ely tartó m agaslik ki.

Az első m a g y a r n y elv tan t is latin nyelven ír ta S ylvester Ján o s (1539).

A diadalm as pro testan tizm u s ellen a kath.

egyház csodálatos szervező készséggel csak h am ar m egindítja a küzdelm et s ez E u ró p a n ag y részét hosszú időre ádáz h a rc té rré v á lto z ta tja . N álunk is teljes erővel m egindul az ellenreform áció s ez nyom ja r á bélyegét a X V II. századra. A kor irodalm ában m ég m indig n agy jelentősége van a v allásn ak , de m ost az a törekvése legjellem ­ zőbb, hogy az ellenfelek igyekeznek rendszeresen egybefoglalni az évszázados küzdelem eredm é­

nyeit. N agy dogm atikus m unkák s gazdag t a r ­ talm ú énekgyűjtem ények jelennek meg.

A vallásos harcok m ellett a nemzeti önálló­

sá g u n k é rt való küzdelm et is tovább k ellett küz­

denie a nemzetnek. A század vallásháborúk, török elleni h a d já ra to k és a bécsi u d v ar ellen fo ly ta to tt szabadságharcok közt telik el. Ezek főkérdései a szellemi életnek is és m indegyik küzdelemnek megvan a m aga n ag y irodalm i képviselője (P áz­

mány, Z rínyi, K uruc költészet). A m ú lt korszak török gyűlölete m ost szenvedélyes ném etgyűlö­

letnek ad helyet, m elyet állandóan tá p lá ln a k a nemzeti küzdelmek.

V allásos irodalom . P ázm ány P éter. A v allá­

sos iro d alm at jellem zi, hogy a katholicizm us egy­

re tu d ato sab b an s szélesebb körben h a sz n á lja fel azokat a fegyvereket is, melyekkel a reform áció küzdött ellene. A bib liát le fo rd ítja K áldi György jezsu ita (1626), egym ást éri a sok vitázó i r a t s nap v ilág o t lá t több énekeskönyv.

Legkim agaslóbb a la k ja e mozgalom nak P áz­

m ány P éter, a „bíboros m ag y ar Cicero” . N agy­

váradon szü letett régi m ag y ar re fo rm á tu s csa­

ládból. V allást v álto ztatv a, a jezsu ita rend ta g ja i közé lép ett be. Rendkívüli becsvágya, tehetsége s n a g y h a tá sú irodalm i m unkássága if ja n az esztergom i p rím ási székbe em elte s it t a legnehe- szebb viszonyok közt csodálatos szívóssággal és lángelm ével végezte az á lta la ú j életre k e lte tt

24

katholikus egyház szervezését. 1637-ben h a lt meg Pozsonyban.

M int író igyekezett egyháza m inden irán y ú lelki szükségletét kielégíteni. Főm űve a Hodegus vagy Is te n i igazságra vezérlő K alauz (1613) című h atalm as dogm atikai mű, melynek főcélja az új tanok tá m a d á sa s a k ath . egyház tekintély­

elvének megvédelmezése. M unkásságának másik kiváló term éke Prédikációi (1636). Ebben is, Im ádságos könyvé ben (1606) is inkább az é rte ­ lem re igyekszik h a tn i, m int a szívre. K itünően fo rd íto tta K empis T am ás h íres hitbuzgalm i könyvét (K risztu s követéséről). M int polemikus is rendkívüli h a tá s sa l védte hitének igazságait.

N evét ism ertté M agyari Is tv á n könyvére í r t Felelete (1603) te tte , m ajd Alvinczi P é te r kassai p ré d ik á to rra l állo tt heves v itá t.

Nem csak m int író, hanem m in t szónok is leg­

nagyobb a la k ja k orának. Legfőbb jellem zője az erő. M unkássága korszakalkotó prózánk tö rté n e té ­ ben. Érvekkel és gúnnyal e g y a rá n t h ató stílu sán ak tősgyökeres m agyarosság, a legelvontabb igazsá­

g o k at is m egértető világosság, h a ta lm a s tu d á s ­ sal fölfegyverzett vitatkozó ügyesség, előadásá­

n ak fo rd u lato sság a s idézetekben, közmondások, jóízű szólásmódok, népies kifejezések a lk a l­

m azásában nyilatkozó ta lp ra e se ttsé g e a legfőbb ékességei.

Szenei Molnár A lbert. A p ro te stá n s írók kö­

zül Szenei M olnár A lbert (1574— 1634) a legki­

válóbb. Egész élete szegénységgel és küzdelem ­ mel teljes vándorélet volt, o lth a ta tla n tu d á s ­ szom ja a külföld egyik városából a m ásikba űzte.

Első képviselője nálunk az író típ u sán ak , aki elsősorban használni a k a r; m egérzi k o rán ak lelki szükségletét s azt n y ú jtja a közönségnek, am ire an n ak legnagyobb szüksége van. í r t g y a k o rla ti célú m ag y ar n y elv tan t idegenajkúak szám ára, í r t szótárt, á tja v íto tta a K ároli-féle bibliát, fo r­

d íto tt egyházi beszédeket. Főm űve: zso ltá r) ordí- tásai (1607), melyek dallam os, változatos v e rs­

form ákkal g azd ag íto tták költészetünket, továbbá

K álvin alapvető művének fo rd ítá s a (A keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás, 1624).

E rdélynek legjelentékenyebb egyházi író ja G e l e j i K a t o n a I s t v á n (1589— 1649) püs­

pök. Számos vitatkozó és dogm atikus m unkája m ellett közrebocsátotta az Öreg G radual címen em legetett nagy énekeskönyvet. T itko k titka című hitvitázó művének függeléke g y an án t ad ta ki M a g ya r Gra m m atikácskájá t, melyben először m ondja ki helyesírásunk etimológiai elvét s a n y elv ú jítás jogosultságát. E m lítést érdem elnek az üldözött szom batosoknak istenfélelem m el és rajo n g á ssa l teljes énekei. Legkiválóbb énekköltő­

jü k P é c s i S i m o n kancellár.

Világi irodalom. Zrínyi. A világi költészet­

nek legnagyobb képviselője g ró f Zrínyi Miklós, századának legkiválóbb m ag y ar állam férfia, h ad ­ vezére és költője. A zágrábm egyei Ozaly v árb an szü letett 1620-ban, H o rv áto rszág leggazdagabb és legelőkelőbb családjából. P ázm ány felügyelete a la tt kitűnő iskolázást nyer, hadvezéri h iv ato tt- ság án ak is m ár k orán kiváló bizonyságait a d ja ; hírben-névben, közéleti m éltóságban gyorsan emelkedik, de erős m a g y arság a egyre élesebb összeütközésbe sodorja a bécsi u d v a rra l, amely elgáncsolja n agyszabású terv eit. K eserű lélekkel vonul vissza s 1664-ben a kursaneci erdőben egy m egsebzett vadkan k io ltja életét.

Z rínyi lán g lelk ét egy nagy cél h e v íte tte : M agyarország fö lszab ad ítása a nemzet s a já t ere­

jéből a török uralom alól. E zt m unkálta teh etsé­

gének minr’/m irá n y ú m egnyilatkozása, ebben az irán y b an a k a r bizalm at és lelkesedést kelteni hatalm ao költeményével is. Költői m űveit 1651-ben a d ta ki A d ria i tengernek S y ré n á ja című gyűj- tem ényében. Kisebb költem ényeken: idilleken, elégiákon és epigram m ákon kívül ez tartalm azza

1 6 4 5—6 telén í r t főm űvét, a Z rínyitől Obsidto S zig etia n a néven nevezett 15 énekes hősi eposzt, m elyet inkább S zig e ti veszedelem s Z rin yiá sz néven szoktak em legetni. T á rg y a a költő dicső ősének, a szigetvári Zrínyinek önfeláldozó v ar-

-

26

védelme. E zt a költőnek sik erü lt eposzi jelentő­

ségre emelni azzal a leleményével, hogy Szigetvár fa la i a la tt, Z rinyi keze á lta l e jte ti el a török világhódító törekvéseknek legnagyobb képviselő­

jét, II. Szolim ánt. F elfo g ása vallásos és nemzeti.

V allásos, m e rt az an tirefo rm áció epikájának egyetemes tárgykörébe illeszkedik, mely a katho- likus összefogást énekelte m eg a pogányok ellen.

Sőt a legkatholikusabb m a g y a r eposz, m ert a jócselekedetek üdvözítő ta n á r a van felépítve: a szigeti hős v álts águl a já n lja fel életét nemze­

té é rt s Isten ezt elfogadja. De nem zeti is, m ert Zrinyi példájával föl a k a rja kelténi nemzetében az ősök k ato n ai erényeit s Z rinyi önfeláldozásá­

val h ite t a k a r ébreszteni a m agyarságban, hogy Isten m egengesztelődött s eltöri h a ra g já n a k vesz- szejét, meg v an n ak szám lálva a török uralom n a p jai. De nem csak vallásos és nem zeti vonatko­

zásaiban m agasztos akotás, hanem művészi te ­ kintetben is rem ekm ű. Részleteiben sok a köl­

csönzés, különösen V ergilius és Tasso volt nag y h a tá ssa l rá , de egészében h a ta lm a s teh etség műve. Alapeszm éjének m agasztossága, felfo g á­

sának nagyszerűsége s stíljének m on u m en talitása m ellett különösen szerkezet és jellem festés dolgá­

ban rem ekmű. A m ennyire kiváló m inden lényegbe vágó s a já ts á g tekintetében, a n n y ira fogyatékos az előadás külső szépségére nézve.

N agy nem zetébresztő m u n k á já n a k harsonáiul szánta prózai rö p ira ta it is, melyek azonban csak h alála u tán jelentek meg. Legkiválóbb köztük A török á fiu m ellen való orvosság, melyben az állandó nem zeti h ad sereg et sü rg e ti; a többi h ad ­ tudom ányi dolgozat, de v alam en n y it lobogó haza­

fias célzat és érzés h a tja át.

Gyöngyösi István. Zrinyi fenséges költeménye nem ta lá lt érdeklődésre k o rtá rs a i részéről, költői visszhangot is csak az elvetem ült életű báró L istius Lászlónak a mohácsi veszedelmet t á r ­ gyaló M a g ya r M arsa ban k eltett.

A kor ünnepelt költője Gyöngyösi István volt. Az ungm egyei Radváncon szü letett 1625-

körül. Több előkelő család ügyvédjeként a köz­

életben is jelentékeny szerephez ju to tt s m int Gömör várm egye a lisp á n ja h a lt meg 1704-ben.

Főm űvei e p ik a i, epithalam ium ok, egy-egy előkelő h ázasság tö rté n e te i: a M arssal társalkodó M urá­

n y i V énus (1664) W esselényi F erenc és Szécsi M áriáé, a Poraiból m egéledett phoenix Kemény Já n o s és Lónyai A nnáé s az A z ki régen fe g y ­ v e rt fo g o tt kezdetű Thököly Im re és Zrínyi Ilonáé. B árok szellemben í r t regényes történ etek ezek: túlten g en ék bennük a díszítő részletek s a halm ozott m ythologiai és allegorikus elemek.

A művészi a la k ítá s hiányzik belőlük, fő a sze­

relm i bonyodalom. N épszerűségét főként előadása költőiségének s kitűnő tech n ik ájú , zengzetes v e r­

selésének köszönhette Gyöngyösi. M int elbeszélő gyenge, de líra i részleteiben s leírása ib an kiváló.

Többi művei (C salárd Kupidó, R ózsakoszorú) m oralizáló célzatú ak ; legterjedelm esebb m u n k ája (C hariklia) egy prózai görög regény u tá n ké­

szült.

Gyöngyösi m odorában énekelte meg К ő- s z e g i P á l B ercsényi házasságát.

Szépprózai elbeszélés. Szegényesebb a kor szépprózai term ése. Figyelem rem éltó csak a fo r­

dítások közt akad, elsősorban H a l l e r J á n o s H árm as Istó riá ja (1695). Első része N agy S án ­ dor viselt dolgairól szól, a második, mely legked­

veltebb volt, a G esta R om anorum fo rd ítá s á t n y ú jtja , a harm adik T ró ja veszedelm ét beszéli el. H aller tiszta, értelm es m ag y arság g al fordít, ellenben a m ásik figyelem rem éltó emlék, R o z s - n y a i D á v i d H orologium Turcicum a, egy in ­ dus állatm ese-gyüjtem énynek törökből készült á t­

dolgozása, legjellegzetesebb képviselője a latin szavakkal zsúfolt, ú. n. k ev ert stílu sn ak . K edvelt ford ításo k voltak s népkönyvekké is v á lta k : Szép M agellona s F o rtu n a tu s.

Líra. Kuruc költészet. A kor lírá já n a k m ű­

velői, az ú. n. fő ra n g ú lírikusok (R im ái János, Beniczki P éter, K ohári Istv án , Petrőczy K a ta

28

Szidónia, stb.) B alassi ta n ítv á n y a i s hagyom á­

n y án ak folytatói.

Sokkal becsesebb emléke a kornak a nagyob- b á ra névtelen szerzőktől szárm azó s k orunkra nagyobbrészt szájhagyom ány útján^ s kéziratok­

ban m a ra d t kuruc költészet, mely félszázad nem­

zeti küzdelmeiből s a r ja d t s a m ag y ar népköltészet v irágkora. Term ékeinek jórészét T haly K álm án g y ű jtö tte össze s b ocsátotta közre (Régi m agyar vitézi énekek és elegyes dalok, 1864. Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalom történetéhez, 1872. Irodalom - és m űveltségtört. tanulm ányok a Rákóczi-korból, 1885).

A k uruc költészet nagy ta rta lm i és_ form ai változatossággal ad visszhangot a kor változatos esem ényeire vallásos, hazafias, politikai és sze­

relm i énekeiben. L eggazdagabb ihletője Rákóczi kora és a lak ja. Szenvedélyes német-gyűlölet,^ a

la b a n c megvetése, hetyke önbizalom, szilaj önér­

zet, a vezérekben való büszkélkedés, ipajd a vesz­

teségek u tá n csüggedt fájdalom n y e r h an g o t benne, végül a bujdosó k ato n ák nyom orúságával és bánatával, a m ag y ar mélabú halk sóhajaival záru l e küzdelmes korszak líra i kísérete. G azdag epikai term ése közt több verses k ró n ik a örökíti meg a kor nevezetesebb esem ényeit, de legna­

gyobb művészi értékűek a balladák. Ú jabban (1913) ugyan ép a legszebbeknek hitelességét kétségbe vonta Riedl F rig y es és ezekre vonatko­

zólag T haly K álm án szerzőségét igyekezett bizo­

n y ítan i, ez a kérdés azonban még nincs véglege­

sen eldöntve. Valószínű, hogy T haly K álm án tö ­ redékes régi szövegeket kiegészített, változatokat összevont, sorokon és kifejezéseken v álto ztato tt, de hogy teljes egészükben ő ír ta volna ezeket a ballad ák at, az eg y általán nem valószínű.

Tudományos irodalom. A tudom ányoknak m a­

g y a r nyelven való m eg szó laltatására ú ttörő m un­

kásság o t f e jte tt ki A p á c a i C s e r i J á n o s (1625— 1659). Rövid élete szegényes viszonyok közt lángoló lelkességü küzdelem volt a m agyar m űveltség emelése és nem zetivé tétele érdekében.

K ülföldi tan u lm án y ai u tá n G y u lafeh érv árt s Ko­

lozsvárott ta n íto tt. Főműve M agyar enciklopé­

diája. (1655), melyben a kor ism ereteinek fogla­

la tá t n y ú jtja , m íg M agyar logikácskája (1654) először sz ó la lta tja meg m ag y ar nyelven a böl­

cseletet. Jelentősek az iskola re fo rm já t sürgető beszédei is. A tö rté n e tírá s m ag y ar nyelvű term é­

kei közül S z a l á r d i J á n o s n a k E rdély tö r­

té n e té t tá rg y a ló Sira lm a s m a g ya r krónikája, Ke­

m ény Ján o s erdélyi fejedelem önéletírása s B eth­

len Miklós erdélyi fő ú r em lék irata válik ki.

5. Nemzetietlen kor.

A szatm ári béke u tá n a bécsi u d v ar politi­

k á ja ir á n y t v á lto z ta t: nem n y ers erőszakkal igyekszik m ost m ár célt érni, hanem a m a g y a r­

ságnak, elsősorban a főnem ességnek békés elné- m etesítésével. A nem zet a kétszázados küzde­

lemben elszegényedett és kim ei'ült, nem zeti érzé­

sében m eggyöngült. H a n y a tlá st m u ta t e nemzeti érzést tolmácsoló költészete is. Mindössze a szép­

p rózának k ét kiváló képviselője emelkedik ki:

Mikes és Faludi.

Mikes. Mikes Kelemen p á ly á ja a h alálig h ű ­ séges ragaszkodásnak m egindító képe. 1690-ben szü letett a három széki Zágonban; tizenhétéves k orában nemes apró d k én t II. Rákóczi F erenc ud­

v a rá b a k e rü lt s híven k ita r to tt fejedelm e m ellett a balszerencsében is. Rodostói szám űzetésében h a lt meg 1761-ben. A szám üzöttek életét ra jz o lja főműve, a Törökországi levelek. E g y K o n stan ti­

nápolyban élő nénjéhez, g ró f P. E.-hez in tézett 207 levél fo rm ájá b an van írv a. Hosszú v ita folyt arról, hogy valóban elküldött levelek-e ezek, vagy pedig csak az előadás művészi fo rm ájá u l válasz­

to tta Mikes fra n c ia m intaképek h a tá s a a la tt a levélform át s ez utóbbi esetben naplóval állunk-e szemben vagy em lék irattal. A v ita mai állása

szerint levélalakban í r t em lékiratot lá tn a k benne, de m egírásakor régi naplószerű föl jegyzésekre t á ­ m aszkodott Mikes. Jelessege stílu sán ak term észe­

tes, az élőszó közvetlenségével h ató frisseségé­

ben és b ájáb a n van. K o rá ra nem h a th a to tt, m ert csak Mikes h a lá la u tá n k e rü lt haza k é z ira ta s 1794-ben jelent meg nyom tatásban. Ezenkívül számos erkölcstani és vallásos tá rg y ú fra n c ia m unka fo rd ításáv al igyekezett Mikes rodostói u n alm át elűzni. L efordított egy k eretes elbeszé­

lés-gyűjtem ényt is (M ulatságos napok).

Faludi Ferenc. A kor m ásik kiváló író ja F alu d i Ferenc (1704— 1779), a jezsuita-rend ta g ja . Erkölcsnem esítő, életszabályokat t a r ta l­

mazó m űveket ( U dvari ember, N em es ember, N e ­ m es asszony, N em es ú r fi) fo rd íto tt a spanyol G raciantól és az angol D orelltől s egy oktató célzatú keretes elbeszélés-gyűjteményi; dolgozott á t németből (T é li éjtsza k á k ). E művei a kor leg­

kitűnőbb stilisz tá já n a k s az első tu d ato s nyelv­

ú jító n ak m u ta tjá k . A m ag y ar nyelvet ki a k a rja művelni, a m ag y ar stílu st g azdagabbá és k ife je ­ zőbbé igyekszik tenni s e végből bővíti a népnyelv­

ből s a régi irodalom szókincséből v e tt szavakkal s új szavakat is alkot a nyelv törvényeinek tisz­

teletben ta rtá s á v a l. L íra i költészetének term ékei vallásos, tanító, leíró s tr é fá s versek és pásztori költemények. Egészében lírá ja az összhangos lelkű,^ bölcs és derűs öreg em ber költészete, dalla­

mosság tekintetében méltó ta n ítv á n y a az olasz dalköltészetnek. Több iskolai d rá m á t is dolgo­

zott át.

D rám a. A drám a e korban egészen az iskolák fa la i közé szorult. Az iskolai drám át nemcsak a tanítórendek, hanem a p ro testán s iskolák is m ű­

velték. Míg m ás országokban a m isztérium -drá­

g á b ó l fejlődött a világi drám a, nálunk ez a fe j­

lődés az iskolai drám ából in d u lt ki. Színház h íján az iskolai szín játszás nevelt közönséget, színésze­

ket és író k a t a h ivatásos m ag y ar színészet szá- m ára. E tekintetben legfontosabb a p ia ristá k pesti iskolája. T a n á ra i közül Dugonics A ndrás és