Korolev, M.: A szovjet állami statisztika gyökeres átalakítása

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFO'LDI STATISZTIKAI IRODALOM*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

KOROLEV, M.:

A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA GY'OKERES ÁTALAKITASA

(O korennoj peresztrojka rabotü organov goszu- darsztvennoj sztatisztiki.) — Veszlnik Sztatisztikí.

1987. 9. sz. 3—16. p.

A Szovjetunióban folyó átalakítással ösz- szetüggésben az állami statisztika legfonto—

sabb kérdéseivel az utóbbi időben két ízben is foglalkoztak a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető testületei, valamint a Szov- jetunió Minisztertanácsa. A felsőszintű hatá- rozatokból kiindulva M. Korolev, a Szovjet- unió Állami Statisztikai Bizottságának elnö- ke a Bizottság kibővített aktívaülésén elő—

adást tartott az állami statisztikai szervek legfontosabb feladatairól.

A szovjet állami statisztikai szervezet mun- kájának továbbfejlesztésével kapcsolatban az SZKP Központi Bizottságának 1987. júniu- si határozata konkrétan megfogalmazta a legfontosabb teendőket. A határozat ki—

mondja, hogy a gazdaságirányitás radikális reformjáról született döntések szellemében gyökeresen át kell alakítani az állami sta- tisztikát, lényegesen növelni kell a statisztikai szervek szerepét a népgazdaság irányi- tási rendszerében, a statisztikának a terv- szerű irányítás hatékony eszközévé kell vál- nia. A jelenlegi statisztikai rendszer nem ké- pes teljes egészében kielégíteni megbízha- tó, gyors és megfelelő mélységű statisztikai információkkal (: gazdaságirányitás országos, ágazati és területi szintjén jelentkező igé- nyeket. A statisztikai szervek munkája nem felel meg a korszerű követelményeknek, hi- ányzik a társadalmi—gazdasági folyamatok mélyreható statisztikai vizsgálata. Jelentős gondok forrása, hogy nem sikerült megaka- dályozni az adatgyűjtés felduzzasztását és az adatmanipulálást.

A statisztikai anyagok publikálósának kor—

látozása következtében romlott (: közvéle- mény tájékoztatása, szűkültek a társadalom- tudományi kutatások lehetőségei.

Az állami statisztika legfontosabb felada- tai az új körülmények között a következők:

-— a társadalomban végbemenő mélyreható válto- zások. gazdasági és társadalmi folyamatok sokolda- lú vizsgálata tudományosan megalapozott mutatá- szóm-rendszer alapján;

— a népgazdaság fejlődési irányainak összefog- lalása és előrejelzése;

—- a társadalmi termelés hatékonyságnövelési tar- talékainak feltárása;

-—a párt-. a tanácsi és a gazdálkodó szervek, valamint a széles közvélemény naprakész és meg-

bízható tájékoztatása.

A feladatok közül az egyik legfontosabb a gazdasági elemzés és a statisztikai tájé- koztatás továbbfejlesztése. E munka legérzé—

kenyebb pontja a gyorsítási stratégia meg- valósításának, a sokoldalú intenzifikálásnak, a gazdasági egyensúlynak és arányoknak, a gazdasági és társadalmi fejlesztési tervek, az országos és területi programok megvalósu- lásának nyomon követése. Teljes fordulatra van szükség a gazdasági növekedés, a mun—

katermelékenység, a termékminőség, az erő—

forrásokkal való takarékoskodás, a termelő- potenciál kihasználásának hatékonysága, a forgóeszközök megtérülése, a gazdaságosság minőségi mutatóinak elemzésében.

A statisztikai elemzés elmélyítése érdeké—

ben a mutatószám—rendszert felül kell vizs- gálni a statisztika minden ágában. A gaz- daságban végbemenő átalakulás és fejlődés minőségi jellemzésére kell törekedni.

A statisztikának új szemléletet kell érvé—

nyesítenie az egyesülések, vállalatok és in- tézmények munkájának értékelésekor, ami- kor is az irányítás korszerű feltételeiből, (:

gazdasági és társadalmi fejlesztési tervek

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelo""—ben :! kül- földi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és falyólratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket *

7 Statisztikai Szemle

_ választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző

nincs. :: cimek betűrendjében következnek egymás után.

(2)

98 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

összeállításának új rendjéből, a minőségi mutatók prioritásának erősödéséből kell ki—

indulnia.

Nagy jelentőséget kap a radikális gazda—

sági reform gazdasági és társadalmi követ—

kezményeinek. a vállalatok és intézmények új gazdálkodási módszerének következetes elemzése és hatékonyságának értékelése.

A statisztikai rendszer átalakítása során különös figyelmet kell fordítani a tudomá- nyos—műszaki fejlődés minőségi statisztiká- jára, mivel e területen ez ideig a mennyisé-

gi jellemzők dominálnak.

Teljes átalakítást kíván a pénzügyi és az árstatisztika. E területen minden más statisztikai ágazatnál több megoldatlan mód- szertani és szervezési kérdés gyűlt össze, nem érvényesül a rendszerszemlélet a pénz- ügyi szabályozóknak a termelés hatékonysá—

gára való hatásának statisztikai mérésében.

Lényegesen emelni kell a statisztika tudomá—

nyos—módszertani színvonalát. A népgazda- sági mérlegszámításokkal összehangolt mu- tatószám-rendszert kell kidolgozni, amelynek alapján elemezhetővé válnak a pénzügyi és hitelfolyamatok, valamint azok hatása a re-

álfolyamatokra.

Fontos feladatok állnak a társadalomsta- tisztika előtt, amelynek mutatószám-rendsze- re és módszertana lényegi módosításra és megújításra szorul. Nincsenek átfogó muta- tók a szovjet nép — különösen pedig az egyes társadalmi csoportok —— szociális kö- rülményeinek és életminőségének jellemzésé—

re, nincs kialakult komplex szemléletmód a társadalom fejlődésének elemzéséhez.

Nagyjelentőségű feladatokat kell megol- dani a gazdasági és társadalmi jelzőszámok nemzetközi összehasonlítása terén is. A statisztikai szerveknek kell végezniök a külgaz—

dasági kapcsolatok statisztikáját. Nagyobb figyelmet igényel a világgazdaság rendszeres elemzése, a műszaki fejlődés és a ter—

melésszervezés nemzetközileg kiemelt irá- nyainak tanulmányozása.

Jelentős átalakításra szorul a területi statisztika, mivel a helyi szervek információigé- nye alapvetően megváltozott. Mindenekelőtt az szükséges, hogy a gazdaságirányítás minden szinten időben jusson megfelelő infor—

mációhoz. Az információknak tükrözniök kell az adott területen levő vállalatok és intéz—

mények munkáját, függetlenül azok ágazati besorolásától, ugyanakkor össz—szövetségi és köztársasági szinten a statisztikai szerveknek teljes körű területi információval kell ren- delkezniök a társadalom fejlődéséről. A te- rületi statisztika fejlesztéséhez hozzátartozik a megfelelő automatizált adatbázisok létre—

hozása és rendszeres karbantartásuk a te—

rületi és városi törzskönyvek alapján. Ehhez mindenekelőtt a szövetségi és autonóm köz—

társaságok, a határvidékek (határterületek),

megyék (területek), járások gazdasági és tár- sadalmi fejlődésének minden ágára kiterje- dő mutatószám-rendszer kidolgozására van szükség.

Az állami statisztikai szervek fontos feladata a statisztikai tudományos kutatások elmé- leti színvonalának, komplexitásának és gya—

korlati jelentőségének növelése, ami az in—

formációs és a társadalmi—gazdasági elem- ző munka minőségi javításának egyik legfon-

tosabb feltétele.

A tudományos kutatások színvonalának emelése érdekében át kell alakítani a Szov- jetunió Állami Statisztikai Bizottságának Tu—

dományos Kutató lntézetét. Felül kell vizs- gálni a folyó és a távlati kutatási tervek te- matikáját, és összhangba kell hozni az ál—

lami statisztika feladataival.

A gazdasági mechanizmus átalakításának megfelelően korszerűsíteni kell az egész ál- lami statisztikai beszámolási rendszert. En- nek keretében mihamarabb felül kell vizsgál- ni az érvényben levő statisztikai beszámolá—

si rendszert, a gazdálkodás új feltételeihez igazodva egyszerűsíteni és csökkenteni kell

azt.

A statisztikai szervek feladata a beszámo—

lási rendszer feletti ellenőrzési munka koor- dinálása, beleértve az adatmanipulálás elle-

ni fellépést is.

Az állami statisztikai szervek egyik fontos soron következő feladata a statisztikai in- formáció nyilvánosságának szélesítése. En- nek érdekében javítani kell a statisztikai szervek tájékoztató tevékenységét. Szélesebb körben népszerűsíteni kell a sajtóban is a népgazdasági eredményeket. bővíteni kell a statisztikai anyagok publikálását a Vesztnik Sztatísztíkíben. Sokkal határozottabban kell korszerűsíteni a lakossági tájékoztatás mód—

sbzereit. különösen a megyékben és járások- on.

A feladatok megoldásának egyik feltétele a statisztikai szervek anyagi—műszaki bázi—

sának további erősítése, a szakképzés javi- tása. 1987—1990-ben folytatódik a számitás- technikai hálózat műszaki újjászervezése.

Külön gondot jelent a járási szintű statisztikai szervek technikai felszerelése. ahol a legnagyobb mértékű az elhasználódás. Eze- ket a szerveket 1990-ig ESZR 1840 típusú sze—

mélyi számítógépekkel szerelik fel.

Az automatizált állami statisztikai rendsze- ren belüli legfontosabb feladat a távközlési csatornák kiépítése. A közeli jövőben biz- tonságos kapcsolatrendszernek kell létrejön- nie az állami statisztikai rendszer valameny—

nyi számítóközpontja között. 1990-re vala—

mennyi járási egységet telex—vonallal. a me- gyei statisztikai szerveket pedig kiemelt te—

lefonvonalakkal kell eliátni, ami a feltétele a megfelelő számítástechnikai eszközök in-

tegrálásának.