Matjuha, I.: A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának 1982. évi munkaterve

(1)

1 042 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

szempontjából jelentős szerepet játszó ipar- ágak fejlődése.

A KGST-országok ipari fejlődését az 1961—

1981. években a gép— és a vegyipar, valamint az energiatermelő ágazatok súlyának növekedése jellemezte. Jelenleg a KGST-or- szágok átlagában ezek az ágazatok teszik ki az ipari termelés kétötödét. Különösen gyors ütemben nőtt a gépgyártás és a vegyipar termelése: az elmúlt húsz év alatt a KGST—országok átlagában vizsgálva közel kétszer olyan gyors ütemben, mint a teljes ipari termelés.

Az ipari termelés gyors növekedését elő—

segítette, hogy az energiatermelés is gyors ütemben nőtt. A KGST-országok 1981—ben már 4.3—szer annyi villamos energiát, közel 4-szer annyi kőolajat és 9-szer annyi föld- gázt termeltek, mint 1960-ban. Az energia- ellátás biztonságát növelte az egységes ener- giarendszer bővülése is, amelynek objektu- mait — többek között Vinnyica és Albertir- sa közötti 750 kV—os távvezetéket is — a tagországok közös beruházási erőfeszítései- vel hozták létre.

A lakosság ellátásában, az életszínvonal emelésében központi szerepet játszik a me- zőgazdasági termelés emelkedése. Az 1961—- 1981. években a KGST-országok mezőgazda—

sági termelése számos kedvezőtlen időjárá—

sú év ellenére 1.5—szeresére nőtt. Ebben dön- tő szerepet játszott a beruházási összegek jelentős emelkedése, amelynek eredménye- ként az elmúlt húsz év alatt a mezőgazda—

sági traktorállomány közel 2.6-szeresére emelkedett. Ugyancsak gyors ütemben nőtt a KGST-országokban felhasznált műtrágya mennyisége is. 1981-ben (: KGST—országokban összesen (hatóanyagra átszámítva) több mint 30 millió tonna műtrágyát használtak fel, ami hatszorosa az 1960. évi mennyiségnek.

Az anyagi—műszaki bázis szélesítésének ered- ményeként nőttek a mezőgazdasági termés- eredmények. Az 1976—1980. években a KGST—

országokban évi átlagban 180,5 millió tonna szemes terményt takarítottak be. ami 1.6-sze- rese az 1961—1965—ös tervidőszakban betaka- rított mennyiségnek. Az állattenyésztés brut- tó termelése a növénytermelés eredményei-

nél is kedvezőbben alakult.

A KGST-országok fejlődését az 1961—1981.

években a külkereskedelmi forgalom dinami- kus növekedése jellemezte. Az átlagos évi 11,7 százalékos növekedés eredményeként a forgalom 1981-ben 245 milliárd rubelt tett

ki, ami 1970-hez viszonyítva 4,2-szeres, 1960—

hoz viszonyítva 9.6-szeres növekedést jelent.

Ezen belül a tagországok egymás közötti forgalma - 1960—hoz viszonyítva — közel 9- szeresére, a fejlett tőkés országokkal folyta- tott kereskedelem értéke 12-szeresére, a tej—

lődő országokkal lebonyolított forgalom 17- szeresére emelkedett. Fontos körülmény, hogy

a tagországok egymás közötti kereskedelmé- ben nagy súllyal szerepelnek a gépipari ter- mékek. Arányuk az 1960. évi 31,7 százalék—

ról napjainkra 39,8 százalékra nőtt.

Az életszínvonal növekedésének anyagi alapját az egy főre jutó megtermelt nemzeti jövedelem növekedése képezi. amely az 1961—1981. években a KGST-országok átla- gában 2,7-szeresére nőtt. Gyors ütemben emelkedtek a közösségi fogyasztási alapok is. A lakosság életkörülményeinek javításá- ban központi szerepet játszott a lakásépí—

tés. Az 1961—1981. években a KGST-orszá- gokban mintegy 61,5 millió lakás épült. ami több mint 250 millió ember számára jelen- tkett új lakást, illetve jobb lakáskörülménye-

et.

(Ism.: Nagy Sándor)

MATJUHA. l.:

A SZOVJE'TUNIÓ KÖZPONTI STATtSZTIKAi HIVATALÁNAK 1982. ÉVI MUNKATERVE

(Plan sztatiszticseszkih i metodologicseszkih rabot CSZU SZSZSZR na 1982 god.) —- Vesztník Sztatisztíkí.

1982. 3. sz. 3—13. p.

Az 1982. év a szovjet állami statisztikai szervek munkájában új szakaszt jelent, ame- lyet a statisztika minőségének és operativi- tásának növelésével, a számítógépes adatfel- dolgozás igényeihez igazodó beszámolási rendszer továbbfejlesztésével, a gazdasági te- vékenységek elemzése, tervezése és irányító- sa követelményeinek megfelelő statisztikai adatgyűjtések kidolgozásával jellemezhetünk.

A vállalatok. szervezetek és intézmények statisztikai beszámolói, a speciális összeírá—

sok csakúgy, mint a reprezentatív adatfelvé- telek egész sora elsősorban azt szolgálják, hogy a statisztikai szervek az ötéves, illetve éves állami terv, a különböző népgazdasági célprogramok teljesítését, illetve megvalósu- lását nyomon kövessék, elemezzék, és a fel—

ső vezetést a szükséges információkkal ellás- sák. Feladatuk továbbá, hogy az ország gaz- dasági potenciáljának növelését, a népgaz—

dasági hatékonyság javulósát, a termelés in—

tenzifikálását, a tudományos—műszaki hala- dás gyorsítását, (: munkatermelékenység emelkedését, a termékkibocsátás növekedését és minőségének emelkedését elemezzék.

Az állami és párthatározatok végrehajtá- sának megfigyeléséből adódóan 1982-ben új mutatókat építenek be a beszámolási rend- szerbe, új adatgyűjtések elrendelését tervezik. hogy az új gazdálkodási rendszerben működő vállalatok tevékenységének eredmé- rllyességét még körültekintőbben tudják érté-

e nr.

A munkatervben az egyik alapvető helyet a műszaki haladás statisztikája foglalja el.

(2)

STATlSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ

1043

A statisztika e területén új beszámolási rendszert dolgoznak ki az elavult konstrukciójú gépek, berendezések, műszerek és termékek termelésből történő kivonására készitett ter- vek teljesitésének megfigyelésére,

elemzésére. Hasonló megfigyelést terveznek a már korszerűtlen technológiai folyamatok váltása vonatkozásában is. Ezeket az adatokat azután az egyes minisztériumokra. főha- tóságokra. de a konkrét vállalatra vonatko- zóan is értékelik, összehasonlítva e területe- ken az új termék, illetve technológia beveze- tésének arányával.

Folytatódni fog 1982-ben a tudományos ku- tató— és tervezőszervezetek tevékenységének eredményeit jellemző statisztikai adatok rend-

szerének kidolgozása és elemzése.

Tökéletesitik a tudományos—műszaki halo—

dás következményeként elért gazdasági ered—

ményesség mutatói egy részének beszámolá- si rendszerét. Ezek közé tartoznak többek kö- zött a tervezett és a tényleges nyereségnö- vekmény mutatói, ezen belül az önköltség—

csökkentés eredményeként létrejövő nyeresé—

gé, valamint a tudományos—műszaki intézke—

dések bevezetéséből származó népgazdasági eredmények mutatói.

Az 1982. évi munkaterv az anyagi terme- lés ágazatai fejlődésének statisztikai megfi- gyelésére irányuló munkák széles körét tar—

talmazza. A terv e részének kidolgozásakor a nehézipari ágazatok fejlődésére vonatkozó statisztikai adatok rendszeres elemzésének szükségességéből indultak ki.

Az iparstatisztikai beszámolási rendszer le- hetővé teszi az ipari minisztériumok mun- kájának folyamatos elemzését, amelyek tel—

jességgel áttértek a munka normatív nettó termelési érték szerinti értékelésére és terve- zésére. Bizonyos áthidaló megoldások azon—

ban szükségesek azon vállalatok. egyesülé—

sek számára, ahol ez csak részben történt meg.

Egyes ágazatok számára, figyelembe véve termelésük sajátosságait — ilyenek többek között a kitermelő iparágak, a mezőgazda—

sági nyersanyagokat feldolgozó iparágak —- más mutatókat is meghatároznak, amelyek pontosabban tükrözik a termelés dinamikáját.

hatékonyságát és a munkatermelékenység emelkedését. E feltételek között az ipari be—

számolási rendszer a normatív nettó terme- lés, az árutermelés és az értékesített terme- lés értékbeni mutatóit tartalmazza, ezzel vá—

lik lehetővé a tervszerűség mérése minisz—

tériumonként és a tervteljesítés ellenőrzése területi bontásban.

Felvetődik ugyanakkor egy sor módszerta- ni probléma is ezzel kapcsolatban, többek között az, hogy ebben az esetben nem ren- delkeznek összevont mutatóval, ami alapján a vállalatok. egyes területi egységek, minisz—

tériumok tevékenységét jellemezhetnék.

7*

mélyebb *

Nagy figyelmet fordítanak továbbá az ipari termelés széles nómenklatúrájú naturális ér- tékelésére is. Kiemelten kezelik a fogyasztó- si cikkek termelésének megfigyelését, külön részletezve ezen belül az alapvető szükség—

leteket. a tömeges igényt, valamint a gyer- mekek igényeit kielégítő termékek előállítá—

sát.

Az iparvállalatok munkájának elmélyült közgazdasági elemzését 1982-ben jelentős mértékben elősegíti egy sor reprezentativ adatfelvétel is.

A beruházási statisztika területén változat—

lanul első helyen foglalkoznak az állóala—

pok növekedését, a termelőkapacitások és objektumok bővülését jellemző statisztikával.

Fontos helyet tölt még be e terület beszá- molási rendszerén belül a lakásépítéssel, illetve a művelődési—szociális rendeltetésű lé—

tesítményekkel kapcsolatos tervteladatok tel—

jesitésének megfigyelése.

A tervezéshez hasonlóan a statisztikában is kiemelten kezelik a Szibériában. a Távol- Keleten, az Orosz Föderáció nem feketeföld övezetében létrejövő területi ipari komplexu—

mokat. Ugyancsak külön foglalkoznak a KGST-országok egyeztetett építési program- jainak megfigyelésével, vizsgálják ezek terv—

szerű, ütemes megvalósításának menetét.

A hatékonysági vizsgálatok itt is előtérben vannak. e területen a következő mutatókat al- kalmazzák: a létesítmények tervezésének és építésének megvalósulási ideje; a beruházó- sok új építésre, rekonstrukcióra történő fel- osztása; a technológiai struktúra; fajlagos

beruházási hányadok stb.

A mezőgazdasági fejlődés tervezésének tö- kéletesítésével és gazdasági ösztönzésével összhangban tervezik továbbfejleszteni a me- zőgazdasági statisztika megfigyelési rendsze- rét. A jelenlegi beszámolási rendszer. valamint a külön programok alapján végrehajtott reprezentativ felvételek lehetővé teszik az ag- ráripari komplexumok tevékenységének, az új szervezési és irányítási formák eredményes—

ségének, a mezőgazdasági termelés specia—

lízációjának és kooperációjának. valamint ha—

tékonyságának elmélyült elemzését és a terv—

feladatok teljesítésének ellenőrzését.

Az illetékes minisztériumok beszámolási rendszere havi adatokat biztosít a vasúti, a tengeri, a folyami. a közúti, a légi és a cső- hálózati áruszállítás tervteljesítésének érté—

keléséhez mind országosan, mind szállítási egységenként.

.

A hírközlés statisztikájában a posta, a táv- irdák. a telefon-, rádió- és televízióhálózat fejlődését és kihasználtságát jellemző muta- tókat vizsgálják, értékelve a végzett munka

minőségét is.

Az anyagi—műszaki ellátottság statisztikájá- ban a hagyományos feladatok mellett újként jelentkezik 1982-ben az ipari termékek me—

(3)

1 044 STATISZYIKAI lRODALMI FIGYELÖ

zőgazdaság számára történő szállításának megfigyelése. A minisztériumonkénti, főható- ságonkénti és a szövetségi köztársaságonkénti elemzéseken kívül külön vizsgálják a nyugat- szibériai olaj—gáz komplexum területének anyagfelhasználásót. E területen tovább kell tökéletesíteni a beszámolási rendszert

— a fűtőanyag- és energiaforrások feltárásának és felhasználásának elemzése,

— az egységnyi kibocsátáshoz felhasznált nyers- anyag-. termék- és gyánmányráfordítások normáinak betartása, illetve az átlagos norma csökkentése.

— a másodlagos energiaforrásként használható fű- tő— és üzemanyagok képződése és felhasználása Ie—

hetőségeinek feltárása tekintetében.

A termelési eszközök és a különböző anyagok elosztásának és felhasználásának jel- lemzésére széles körben alkalmaznak nép- gazdasági anyagmérlegeket. 1982-ben a vas- érc és a színesfémek. a gépek és berendezé- sek, a vegyipari és gumitermékek, az építő- anyagok. a szén és az olajtermékek mérle—

geit készítik el, valamint az 1981. évi fűtő- anyag— és energiamérleget.

A természeti erőforrások és a környezetsta- tisztika beszámolási rendszerén belül kidol—

gozzák a különböző ásványkincsek geológiai feltáró munkáira, illetve azok felhasználására vonatkozó adatgyűjtést. Ezenkívül továbbfej- lesztik a víz mint természeti erőforrás felhasz- nálására és védelmére. a vízvédelmi létesit- mények építésére, valamint a folyókba és a tengerek vízgyűjtő medencéjének vízfolyásai—

ba történő szennyvízbocsátás tilalmára vo—

natkozó intézkedések megfigyelését. Évenkén- ti gyakorisággal beszámolnak a természetvé- delmi intézkedések költségeiről.

A pénzügyi és árstotisztika területén ki- emelendők azok a munkák. amelyek az 1982.

január 1-i termelőiár- és díjtarifa-változással kapcsolatosak. Külön vizsgálatokat végeznek az iparban ennek hatásáról az önköltségre.

a nyereségre és a jövedelmezőségre. Egyes iparágakban összevetik az 1980-as áruértéke- sítést régi és új áron számítva.

A szocialista életmód továbbfejlesztésének.

a lakosság anyagi és kulturális életszínvona- la emelésének és a szociális ellátottság fej- lesztésének megfigyelése területén a statisztikai szerveknek jelentős feladataik vannak.

lde sorolhatók a munkaerő— és munkabér—, az oktatási és kulturális, a népesedés-, egész- ségügyi és szociális statisztika. a lakás— és kommunális ellátottság megfigyelése, a bel- kereskedelmi és a háztartásstatisztika. Az e területeken gyűjtött adatokat széleskörűen felhasználják az életszínvonal emelésére vo- natkozó tervelőirányzatok teljesítésének érté—

keléséhez.

A nemzetközi statisztika fontos területe a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában a külkereskedelmi forgalom megfigyelése és

értékelése.

A népgazdasági mérleg összeállítása lehe—

tővé teszi az ország gazdasági fejlettségi szintjének, a bővített újratermelés arányainak és mértékének. a fő népgazdasági arányok—

nak elemzését és azt. hogy a Szovjetunió 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlő- désére vonatkozó állami terv teljesitésének menetét ellenőrizzék. Tervezik 1982-ben egy rövidített ÁKM készítését az 1981. évről.

A nemzetközi szervezetekkel való együtt—

működés területén a KGST Statisztikai Együtt- működési Állandó Bizottság keretében folyó módszertani munkákban való részvételt eme- li ki a szerző mint a legjelentősebb felada- tot.

(ism.: Csahók Istvánné)

MELISKOVÁ. J. —- FlSCHER J.:

A STATISZTIKAl ADATBANK LÉTREHOZÁSA (K problematice budováni statistické banky dat.)

—— Statistika. 1981. 12. sz. 521—529. p.

Csehszlovákiában az adatszolgáltatás fej- lesztésének 1981—1985. évi feladatait az ál—

lami statisztika fejlesztési terve tartalmazza.

E feladatok teljesítése számos módszertani és szervezési kérdés tisztázását kívánja meg.

Ki kell alakítani a statisztikai mutatók egy—

séges rendszerét olyan formában, hogy lehe—

tővé váljék az információs rendszer korszerű eszközeinek igénybevétele. Ennek elérése ér- dekében létre kell hozni a statisztika auto- matizált meta-információrendszerét. Ezt köve- tően kerülhet sor a statisztikai adatbankrend-

szer megszervezésére.

A központi statisztikai adatbankok szerve- zésénél tekintetbe kell venni a statisztikai in—

formációk tárgyi, területi és időbeli struktú—

ráját. Csak így alakítható ki olyan integrált és hierarchikus adatbankrendszer, amely al- kalmas a komplex népgazdasági elemzések adatigényeinek kielégítésére.

Az adatbankrendszer kialakításakor az ál—

lami statisztika konkrét rendszeréből és szer—

vezetéből kell kiindulni. ilyen szemlélet mellett a kimenő információk következő körei jelölhetők ki:

komplex információk a központi párt— és állami szervek lszámára;

a csehszlovák gazdaság nemzetközi munkamegosz—

tásban való részvételének elemzéséhez szükséges in- formációk;

a tartományi és járási szükséges információk;

a keresztmetszeti és az ágazati elemzésekhez szük- séges információk.

irá nyitó szervek számára

Az adatbankok szervezésénél messzemenő- en szem előtt kell tartani az állami statisztika adatfeldolgozó apparátusát. ltt azonban azt is figyelembe kell venni. hogy az adat—

bankrendszer optimális működése milyen új feldolgozásokat tesz szükségessé.