11. szám. — 1199 —— lUZE)
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Staiist'igue.
Előadóülések. — Se'ances a'e'tude.
G u 3 t a v e Tiz 1 r r a' Vt g : L e s 1) r o l) l e m e s tika problémái" címen. Az előadást folyóiratunk de la statistigue du tourisme.
Dans la séance du 5 novembre 1929, présidée par M. le vice-president Ééla Kenéz, M. Gustave 'I" hir rin g, president de la Société, lut une étude ayant pour ílíI'C L e s pro ble m e s d e la s t a- tisiigue du tourisme, et fiai a eu un vii succes. Nous publions diautre part cette étude de M. 'l'hirring.
La Société stoccupa ensuite de Penguéte sur le tourisme a Iaouelle se Iivrera prochainemenl IJO/ficc hongroís de statistigue, M. Béla S za b o', membre ordinaire, a fait eonnaítre le projet de cette enguéte, exposant guielle porlera en premier lieu sur les touristes e'trangers. A cet effet, on demande—
rait, dans un yuestionnaire rédigé en cina Iangues, le jour de llarrive'e, le lieu de residence, Ie sexe
et la profession des étrangers, ainsi gue le but de leur voyage, le nombre et le sexe des membres de famille et autres gens voyageant avec ear, la date de leur départ. L'enguéte, oui serait effectuée par les soins des hótels, pensions et stations balne'aii'es, syétendrait sur les villes et sur les communes (le plus de 10.000 habitants; les résultats en seraieui
dépouillés et publiés tous les mois.
Ci! projet, ainsi ove Pe'tude de M. Thin-ing.
ont donné lieu á une discussion approfondie, á la—
guelle prircnt port, outre le president et le rapor—
leur, MM. Charles N é m e t 11 y, Alogse K 0 v ot 6 s.
Antoine B 0 d o r, ordinaires, et MM.
Oscar Bársony, Désire' Bánó, Béla Tausz, Barthélemy V á Ik a y, André W i t t i c h, Corné- Iius Tábori, Emeríc Buchsteiner, Zoltán S z vie : s e' n yi et Frédéric Glück.
Gustave Thirring, Aloy' se Kovács
et Alexandre Dobrovits: Comple—
rendu de la XVIIIe Session, a Varsovie,
de lilnstiiut Sta—
t i s t i (] n e.
Dans la séancc diétude du 19 novembre 1929,
préside'e par M. le vice—president Charles B alá s,
MM. Gustave T h i r J' in 9, Aloyse K o v á c s el
Alexandre 'D 0 b r 0 v its ont lu leur C o m 17 t e- rendu de la XVIIIc Session, ;; Varsovie, de lilnstitut International de Statis—
tigue, gue nous publions d'autre part.
* membres
International de
Thirring Gusztáv: Az idegenforw—
galmi statisztika problémái.
A Magyar Statisztikai Társaságnak folyó évi november 43—én Kenéz Béla alelnök elnöklésével lefolyt előadóülése'n Thirriny Gusztáv, a Társaság elnöke tartott előadást ,,Az idegenforgalmi statisz—
más helyén közöljük.
A nagy tetszéssel fogadott előadás után meg- vitatásra került a Központi Statisztikai Hivatal ide- genforgalmi adatgyűjtésének tervezete is. ,
Némethy Károly r. tag, azOrszágos Magyar idegenforgalmi Tanács nevében az idegenforgalmi tényezők köszönetét tolmácsolta az előadásért. Az idegenforgalmi szervek nagyon nélkülözik a meg- felelő idegenforgalmi statisztikát. E téren úttörő munkáról van szó, mert az idegenforgalom statisz- tikája világszerte gyermekkorát éli. Örömmel hallja,!
hogy a Központi Statisztikai Hivatal kezdeményező.
lépéseket tesz az idegenforgalmi statisztika meg- szervezésére. ügyelni kell, hogy az új statisztikai adatszolgáltatás ne legyen molesztáló. Az útlevelek- ben—foglalt adatoknál nem volna célszerű az adat- szolgáltatóktól többet kérdezni. A tömegben érkező idegennek elegendő volna csupán számukat tuda- kolni. A vízumkényszer eltörlése bizonyára növelni fogja az idegenforgalmat, amig azonban a vízum fennáll, fel lehet használni az idegenforgalmi sta—
tisztika céljára.
Szabó Béla r. tag a Statisztikai Hivatal adat- gyűjtési tervezetét ismertette. A Statisztikai Hivatal egyelőre csak a külföldről érkezett idegenekre ki—
vánja az adatgyűjtést kiterjeszteni. A belső for- galom megfogása nehéz, hiszen például a vásá- rokra érkezők esetleg csak néhány óráig tartóz- kodnak a vásár helyén 3 nyilvántartásukra nincs mód. A statisztikai lap tudakolná a külföldiek ér- kezésének napját, a külföldi állandó lakóhelyét,
nemét, foglalkozását, tartózkodásának célját, a
vele érkezett családtagok vagy kísérők számát és nemét, az elutazás idejét. Az adatgyűjtés a váro- sokra s a tízezernél több lakosú községekre ter!
jedne ki s a szállodák, penziók és gyógyfürdők ha!
vonta szolgáltatnák be az idegenek által kiállított lapokat a Statisztikai Hivatalnak, mely a forgalmat havonta mutatná ki.
Bársony Oszkár, a MÁV hivatalos menetjegy—
irodájának vezérigazgatója a korunkban mutat- kozó nagy idegenforgalmi lendiiletet annak tulaj—
donítja, hogy a külföldi, különösen az amerikai nagy hajósvállalatok a kivándorlás korlátozása óta, erősen propagálják a turisztikai idegenforgalmat.
A ,,turista" szó a külföldi nyelveken annak meg-!
jelölésére szolgál, aki a maga örömére utazik, ezek- ről kell statisztikát készíteni s ezért ezt a fogalmat nálunk is meg lehetne honosítani. Szükségesnek tartja a kifelé történő -— passziv —— idegenforgalom
kimutatását is. .
Bánó Dezső kormányfőtanácsos a belföldi idegenforgalom fontosságára hívta fel a figyelmet.
84*
1 1. szám.
A magyar fürdők tájékozatlanok adatszolgáltatási teendőikről s e miatt forgalmukat igen hibásan mutatják ki. Egységes alapon vezetett nyilvántar- tási könyvet kellene felfektetniök.
Tausz Béla, az Idegenforgalmi Szövetség ügy- vezető alelnöke is sajnálattal állapítja meg, hogy fiirdőink igen felületesen vezetik forgalmi statisz—
tikájukat.
Kovács Alajos r. tag közölte, hogy a fürdők és egyéb gyógyhelyek forgalmukról rendszeres adat- szolgáltatásra vannak kötelezve s a Statisztikai
Hivatal által megküldött kérdőív egyöntetű kitöl—
tésére megfelelő utasítást kapnak. Nem a hivatalos statisztika a hibás tehát abban, ha rossz a fürdők adatszolgáltatása. Régebben a statisztika nyilván—
t'ar'totta a határátlépési forgalmat is, ennek kimu- tatása most sem járna nehézséggel.
l'állcay Bertalan, min. osztálytanáesos a keres- kedelemügyi minisztérium részéről utalt arra, hogy a minisztérium és az Idegenforgalmi Tanács 1927 óta ismét intenzíven foglalkozik az idegenforgalom problémáival. A vasút tapasztalata szerint az ide—
genek főleg a határátlépésnél találják zaklatónak az adatszolgáltatást, tehát az adatfelvétel ne a határátlépésnél, hanem az érkezés helyén történjék.
Minthogy azoktól az államoktól, amelyekben na- gyobb tömegekben fordulnak meg magyarok, bi- zonyos ellenszolgáltatásokat kívánhatunk, szüksé—
ges volna kimutatni e gócpontok forgalmát.
Wittich Andor, a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára vidéki tapasztalatairól szá—
molt be. Ha a nagyobb városokban felállitanák a statisztikai hivatalokat, ezek az idegenforgalmi sta- tisztikának is nagy szolgálatokat tehetnének.
Tábory Kornél hírlapíró azt panaszolta, hogy a bejelentőlapok és hasonló nyomtatványok nagy tömege van forgalomban, bár egy részüknek célját még az illetékesek sem ismerik. E blanketták tele vannak felesleges és zaklató kérdésekkel. Ha tehát az idegenforgalmi statisztika megoldásra kerül,
— 1200 ——
1929
gondoskodni kell az összes rokontermészetü kérdő- lapok revíziójáról és leegyszerűsítéséről.
Bodor Antal r. tag a külön bejelentőlapok mel- lőzését s a rendőri bejelentőlapok felhasználását javasolta. Szükség volna a vasúti személyforgalmi statisztika olyirányú bővítésére is, hogy a forga—
lomra befolyással levő események hatása meg- figyelhető legyen.
Buschsteiner Imre a Budapesti Vásár forgalmát ismertette.
S—zviezsényi Zoltán Budapest Fürdöváros ré—
széről megelégednék approximatív számokkal arról, hogy idegenforgalmunk mely országokban mutat csökkenő s melyekben növekedő tendenciát.
Glűclc Frigyes kormányfőtanácsos azt kérte, hogy a havi kimutatásokat ne a szállodák állítsák össze.
Thin-ing Gusztáv előadó reflektált a vitára" s nagy örömét fejezte ki a felett, hogy a kérdés ilyen nagy érdeklődéssel találkozott.
Kenéz Béla elnök zárószavaiban megállapította, hogy az érdekeltségek tömeges részvétele, az érté- kes előadás s a felszólalások az ülésnek a statisz- tikai szempontokon túlmenő jelentőséget adtak. Az a probléma, amellyel az ülés foglalkozott, az or—
szág politikai és gazdasági érdekeibe mélyen bele- vág. Kedvezőtlen kereskedelmi mérlegünkön nehe- zen áll módunkban javítani, de az idegenforgalom érdekében tett lépésekkel fizetési mérlegünk meg- javítását szolgáljuk.
Thin-ing Gusztáv, Kovács Alajos, Dobrovits Sándor: ,,Beszámoló a Nemzetközi Statisztikai In—
tézel Varsóban megtartott XVIII. ülésszakáról.
A Társaság folyó évi november 19—én Balás Károly másodelnök elnöklete alatt lefolyt előadó—
űlésén Thirríng Gusztáv elnök, Kovács Alajos és Dobrovits Sándor r. tagok tartottak közös előadást—' e cimmel: ,,Beszámoló a Nemzetközi Statisztikai Intézet Varsóban megtartott XVIII. ülésszakáról".
A beszámolókat Szemlénk más helyén közöljük.
Nemzetközi—
Ki'sebb közlemények.
, Petites' communications.
Személyi hirek. —— Nouvelles personnelle's.
M. J. Buzek, sénateur, Porganisateur et le
premier directeur de l'Ofice central ne sta-
físíigbuél dé la" Pelagm), cre'é par la Ioí du 21 ólrtOb're 1919, président du Comité d'organisation de (a Session de 1929, d Vdrsovie, de I'Institut International de Statis'tigúe, et gui es; aussi membre honoraire de' (a' Société Hongroise de Statistigue, ayant prispam cause de santé sa retraite, Factif sous-directeur die ÉÓlfice, M. E. Szturm de Sztrem a été nommé directeur le 7 novembre courant.
M. le Dr E, Dietel uient diétre nommé chef
de la Station slatzsítgue de prom'uce de la Éiiss'é-Sílésie, crr'e'e réccmment d Brcslau.
Az 1919 október 21-i törvény alapján létesített lengyel Központi Statisztikai Hivatal szervezője és i-lső igazgatója, Buzek J. szenátor, aki a Magyar Statisztikai Társaságnak is tiszteletbeli tagja, a Nemzetközi Statisztikai Intézet f. é. varsói ülés—
szaka el'o'ke'szitő bizottságának pedig elnöke volt, egészségügyi okokból nyugalomba vonult. A hivatal új igazgatójává 1929 november 7—én az eddigi agilis al'igazgató; Szturm de Sztrem E. neveztetett ki.
Alsó-Szilézia Boroszlóban most szervezett taf—
tományi statisztikai Dietel E. dr. lett.
állomásának elsö vezetője
