10 ——12. szám
nyaival való közvetlen vagy kombinatív egybe—
vetések. Ehhez járul még ugyancsak foglalkozások szerint több vonatkozású szociális jelentőségű ada- tokkal való egybevetés és a részleges munkanél- küliség nehány fontosabb adata is.
M. S. dr.
Haltenberger Mihály dr.: Budapest város- földrajza.
Dr Michel Haltenberger: Géographie urbainc de Budapest.
Fővárosi pedagóáiai szemináriumi kézikönyvek I. kötete.
Szerkeszti: altenbzrger Mihály dr.
Szendy Károly, Budazest Székesfőváros polgármesteré- nek előszavával.
Manuels du ,.séminaíre" de pédagogíe de la Ville de Bu- dapest, rédígés sous la direction du Dr Michel Haltenberger. Ier volume.
ch um: préface de Charles Szendy, bourgmestre de Budapest.
Budapest, 1942. 160 l. — pages.
Haltenberger Mihálynak a Magyar Statisztikai Szemle folyó évi áprilisi számában ,,Budapest város- morfológiai képe" cím alatt megjelent tanulmánya már ízelítőt adott új könyvéből. Ez a kézikönyv elsősorban a fővárosi tanítók és tanárok oktató munkájának megkönnyítésére iródott, tanulságos mondanivalói miatt azonban minden művelt fő- városi polgár érdeklődésére is számíthat. A szerző
—- miként a bevezetőjében is irja — a főváros gazdasági életének megértése szempontjából szük—
séges statisztikai adatokat is közli, bizonyságot szolgáltatva arra, hogy a földrajz, különösen a gazdasági földrajz és a statisztika szoros kapcso- latban állanak egymással.
A 'munka ötös beosztásban tárgyalja Budapest földrajzi helyzetét, természeti miliőjének képét, népi, városmorfológiai és gazdasági képét.
* A kedvező földrajzi helyzetű Budapest lakos- ságszáma az utolsó 200 esztendőben rohamosan fejlődött. 1720-ban Buda és Pest együttesen még 12.200 embert számlált. Fővárosunk 1830-ban már százezres város lett (101000), ismét száz év mulva, vagyis ,, 1930—ban elértük a milliót (1,006.000). Ma, az 1941. évi népszámlálás eredménye szerint 1,163.000 ember lakja Budapestet. 1720 óta tehát megszázszorozódott a lakosság száma. Különösen gyorsütemű volt a fejlődés 1857 és 1910 között, amikor 200.000—ről 900,000-re emelkedett a lélek- szám. Ez az óriási lakosságszám azonban nem a természetes szaporodás, hanem a nagyarányú be- vándorlás eredménye. Budapest lakosságának ugyanis csak egyharmad része bennszülött. A multban a hennszülötteknek ez az arányszáma Thin-ing Gusztáv szerint még nagyobb volt, így 1880—ban majdnem 43%, 1890-ben kereken 40%,
1900—ban %% és 1910—ben 35%. A főváros iparo-
———733 —— 1942
sodási folyamata vonta maga után a külső elemek
nagyohbmérvű beszivárgását. Budapest népfel-V
szivóerejer azonban nemcsak magában a főváros- ban, hanem a környékén isérvényesült, lhiszen a főváros közvetlen szomszédságában körülbelül 500000 ember él, akik csaknem mind Budapesten keresik kenyerüket, vagy pedig Budapestből élnek.
22 község tartozik így Budapesthez, s ezek lakosságszámával Nagy—Budapest most már 1'6 milliós hatalmas néptömörülés lett. így az egész megnagyobbodott országnak körülbelül 1la része a fővárosban és közvetlen környékén lakik. A sta- tisztika fővárosunknak nemcsak hatalmas népes- ségi fejlődését, hanem gazdasági erejét is meg- mutatja. Budapest kereken 40% iparoslakossága az ország termelésének körülbelül 42%-át állítja elő, vagyis az ország évi közel 3.000 millió pengő ipari termeléséből kereken 1.200 millió pengővel veszi ki részét. Fővárosunk gyáripari életének összefoglaló képében feltűnő a vas-, fém- és gép- iparnak, az élelmezési iparnak és a fonó-, szövő- iparnak a vezetőszerepe, mert a kereken 1.500 ipartelep közül 400, 200 és ismét körülbelül 200 jut ezekre. Csak néhány jellemző adatot ragad- tunk ki abból a bőséges statisztikai anyagból, ami- nek segitségével Haltenberger fővárosunk jelentő- ségét bizonyítja. Meg kellett volna még emlékez-
nünk Budapest fürdőiről, kereskedelméről, közle-
kedéséről és kulturális életéről is, amelyek mind nagy jövőre hivatott Budapestünk fontosságát támasztják alá.
Külön meg kell említeni azt a 12 szövegközti táblázatot is, amelyek Budapest hegyeiről, terüle- téről, népességéről és városmorfológiai képéről tájékoztatnak bennünket. Bőséges illusztrációs anyag (képek, grafikonok, kartogrammok és tömb- szelvények) egészítik ki a munkát, amely nagy segítségére szolgál pedagógusainknak tanitásukban Budapest földrajzának szemléltetésére. A kézikönyv végén van közölve a felhasználható
köztük azok a statisztikai művek is (Budapest Székesfőváros statisztikai évkönyve, zsebkönyve, lexikonja stb.), amelyek a pedagógusoknak további útmutatásul szolgálhatnak. P. Ft
irodalom,
Szabó István: A magyarság életrajza.
Etienne Szabó : aBiographic des Hongroísx
A Magyar Történelmi Társulat könyvei VIII.
Ouwages publiés par la Société Hongroise d'Hísío—
ire, VIII. '
Budapest, 1942. 276 1. —— pages.
Annak ellenére, hogy a népi kérdések jelen—
tősége a világháború kitörése óta napról-napra vi—
lágosabbá vált, mindezideig sajnálatosan hiányzott Magyarország népességtörténetének, a népi és nem—
zetiségi viszonyok kifejlődésének olyan szerves
