Néhány fontosabb betegség halandóságának nemzetközi összehasonlítása (II.)

NÉHÁNY FONTOSABB BETEGSÉG HALANDÓSÁGÁNAK— NEMZETKÖZI

' ÖSSZEHASONLíTÁSAUI.)

DR. MARTON ZOLTÁN

A tanulmány előző részében (Statisztikai Szemle 1968. évi 3. sz. 255—273. old.) a nemzetközi betegségi osztályozás B jegyzéke alapján a tíz első helyen álló ún.

vezető halálok részletes összehasonlítását végeztük el. A továbbiakban szükséges—

nek látjuk még néhány olyan betegség halálozásainak összehasonlítását is. melvek az orvosok, illetve az egészségügyi hatóságok részéről a morbiditásban betöltött szerepüknél fogva érdeklődésre tarthatnak számot. E betegségekre vonatkozó

részletező táblát azonban. már nem közlünk és külön értékelést sem adunk, csu—

pán felsoroljuk az igen magas, illetve igen alacsony halandóságú, valamint a me- diánt képviselő országokat, elhelyezve közöttük hazánkat is. A standardizált arányszámok szerinti rangsorolást zárójelben adjuk meg, a nyitott számok pedig a

nyers arányszámok szerinti helyezést jelentik. A táblákon mindkét nemre vonat—

kozóan feltüntettük a nyers és a standardizált arányszámokat is.

13. tábla

Néhány betegség halálozásának összehasonlítása

V Férfi halandóság Női halandóság

05598 standar- Ország standar-

nym dlzált _ nyers amit

Gyomor-, bél— és vastagbélhurut V

Mexikó 1(1) ... 1434) 112.7 Mexikó 1(1) ... 135,3 ! 112,8 Portugália (3)2 ... 04,1 92,4 Kolumbia 2(2)' ... * ... 120,6 85,5 Kolumbia 2(3) . . . . . . 133,8 90,8 Portugália 3(3) ... . . . 76.1 83,S

Magyarország 7(6) . . 7,7 9,9 Magyarország 8(7) . . . 6,5 8,7

Kanada. 9( 10) ... 5,1 4,9 Csehszlovákia 170?) 4,2 4,6

Svédország 15 ——16(17 — 18) . . . 3,8 3,3 Hollandia 1500) . . . . . . . 3,2 2,9 Hollandia 1807 -— 18) ... 3,3 3,3 Belgiu m 1508) ... 2,7 2,5 Franciaország 1909) ... LI LI Franciaország 1969) ... 1,0 0,9

Vesegyulladás és zsugorvose (BBS)

Portugália 1(1) . 21,9 25,0 Kolu mbla 4(1) 18,6 23,1

Kolumbia 4(2) . 12,0 21,5 Mexikó 6(2) . . 9.3 16,7

Japán 3(3) . . . . . . . . . . . 14,8 20,7 Japán 3(3) ... . . f14,0 16.6 Olaszország 9(9 —— 10) ... 8,9 . 8,7 Magyarország _ 9 —— 10(10) ... 7,7 6,5 Magyarország 10(97;10) ... 8,8 8,7 Német Szövetségi Köztársaság 1407) 7,2 ,5,4

Egyesült Királyság 1507) ... 7.8 7,1 Egyesült Királyság 1708) ... 6,6 4,8

SVÉJMSOS) --- 6,9 6,6 Ausztria 18(19) ... 6.3 , 4,4 Ausztria 1909) ... 645 5,8

(A tábla folytatását lásd a következő oldalon.)

386 DR. MARTON ZOLTÁN

(FolytotásJ

Férfi halandóság Női halandóság

Ország standar— Ország standar-

nyefs dizált nye" dimlt

Hörghurut (332)

Egyesült Királyság 10) ... 99,5 %A Kolumbia 10) ... . . MJ $$$

Csehszlovákia 3( 2) ... 46,3 51,1 Egyesült Királyság 2(2) ... . . 39,6 25,0 Portugália 4(3) ... 37,9 45,0 Mexikó 3(3) ... 28,3 24,7 Hollandia 1000) ... 16.7 16,8 Hollandia. 1100) ... . . ... 6,9 6,1 Magyarország 1606) . ... 6,7 7,1 Magyarország 1704) ... 33 3,1 Franciaország 1707) ... 6,1 5,7 Kanada 1807) . . . . ... . . . . 24 2,4 Svédország 1808) ... 52 4.3 Franciaország 1608) . . . ... . . . 8,8 2,3 Egyesült Államok 1909) ... 3,7 3,8 Egyesült Államok 1909) . . . . , . 1,5 113

Hypertonia a sziv emlitése nélkül (B29)

Csehszlovákia, 20) ... . ... 18,6 19,4 Csehszlovákia 20) . . . ... . . 25,7 215) Belgium 1(2) . . . ... 19,2 15,6 Belgium 1(2) . ... —... 29,7 19,1 Japán 465) ... 8,8 145) Kolumbia 10(3) ... . 6,1 13,3 Ausztria 800) . . . . ... . 6,5 5,4 Ausztria 500) ... 9,0 5,5 Magyarország 1606) ... 3,4 3.4 Miguarország 1605) ... . . . 4,2 3,5 Német Szövetségi Köztársaság 1507) 3,7 3.3 Görögország 1807) . . . 3,6 3,2 Görögország 1708) ... . ... 2,8 3.0 Svédország 15( 18) . . 4,4 31) Svájc 1809) ... . ... . ... 2,6 2,5 _Svájc 1709) ... . ... 4,1 3,0

Gyomor- és uyonbéli'ekély (833)

Japán 10) ... . ... 14,9 21,9 Kolumbia 50) . . . ... . . . . 4,5 9,2 Portugália 2(2) . . . 14,8 16,9 Japán 1(2) ... . . . 6,4 8,1 Kolumbia 15(3) ... 7.2 1545 Mexikó 8(3) . . ... . 3,6 7,0 Magyarország 8— 900) ... 9,6 9,3 Ausztrália 10—1100) . . . . . 3,4 3,0 Hollandia 1607) ... 6,7 6,8_ Magyarország 1203) . . ... . . 3,1 2,5 Csehszlovákia 1708) ... 6.5 6.6 Belgium 13—140 7) . . . ... 2,8 1,8 Franciaország 1909) . . . . ... 4,9 4,4 Csehszlovákia 1808) ... 2,2 1,8 Franciaország 1909) . . . . ... . 1.7 1,1

Bélelzaródás és sérv (335)

Kolumbia 60) ... 6,8 11,8 Mexikó 110) . ... . .. 6,0 10,4 Mexikó 11(2) ... 6,2 10,6 Ausztria 1(2) ... 133 8,4 Ausztria 1(3) ... 12,1 10,4 Német Szövetségi Köztársaság 2(3) 1.1,l 8,1 Magyarország 5(7) ... . ... 7,5 7,8 Magyarország 5—6(5) ... . .., 7,9 6,7 Görögország 1300) ... 6,0 6,5 Kanada 1500) ... . . . 4,8 5,0 Belgium 1007) ... 6,3 5,3 Japán 1907) ... . . . . 3.6 4,4 Ausztrália 1808) ... . . 4.6 53 Portugália 1708) ... . 4,0 43 Egyesült Államok 1909) ... . . 5,1 5,2 Ausztrália 1809) ... . ... 4,3 B,!)

Vakbélgyulladás (BM)

Német Szövetségi Köztársaság 10) . . 4,4 4,] Ausztria 10) . ... . . . . 3,5 2,6 Ausztria 2(2) ... 4,1 3,1 Német Szövetségi Köztársaság 2(2) 3,0 2,4 Svajc 363) ... 2.7 2,6 Mexikó 6(3) ... 1,3 1,7 Magyarország 5(5 —6) B,? 2,2 *Mugyarorazáa 40) ... . 1.6 l,5 Hollandia 1000) .. .. 1,4 1,4 Csehszlovákia 10( 10) ... 1,0 O,9

Csehszlovákia 1507) . . . . 1,2 1,2 Egyesült Államok 1707) 0,8 O,7

Kanada 1808) ... 1,1 1,2 Kanada 1808) ... . . . . O,6 O,6 Görögország 1909) ... O,7 O,7 Görögország 1909) . . . . 0.4 0,4

Hastlfusz (B i)

Mexikó 10) ... . . 6.0 7,2 Mexikó 10) . . . ... . . . . . 5,8 6,9

Kolumbia 2(2) . . . . . . . 4,5 4,9 Kolumbia 2(2) . . . . 4.4 4,3

Portugália 3(3) ... 0.5 0,6 Portugália 3(3) ... . . 0.4 O,:l Magyarország 8 — 18 (8—18) ... 0.1 0,1 Magyarország 9 —— 17 (9-17 . . . . . 0,1 0,1 Svédország 1909) ... 0,0 0,0 Ausztrália 1808) ... 0,0 0,0

( Kanada 1909) .. ... o,o 0,0

Öregség, rosszul meghatározott és ismeretlen okok (345)

Kolumbia 1(1) ... 196,6 294,8 Kolumbia 10) ... . ... . . 201,8 296,4 Mexikó 2(2) ... 1535 260,6 Mexikó 4(2) .' . . 171,9 281,8 Portugália 3(3) ... 124 5 102,6 Portugália 363) . 173,8 153,6 Hollandia 1100) ... 36 5 36,7 Magyarország 1100) ... . . . . 35.31 30,4 Magyarország 1202) ... 27,6 32,3 Egyesült Államok 1707) . . . . 9,1 * s,]

Svédország 1607) ... 11,3 8,9 Ausztrália 1808) ... 8,7 7,5 Kanada, 1808) ... 7,5 8,4 Kanada 1909) ... . . . . 6,0 6,0 Ausztrália 1909) ... 6,5 ,,8,0

FONTOSABB BETEGSÉGEK HALANDOSÁGA 387

ÖSSZHALANDÓSAG (Bl—BSO) .

Az összhalandóság tekintetében hazánk a férfiaknál, mind a nyers, mind

a standardizált arányszámok alapján a mediánt képviseli; az Európában leg—

magasabb Portugálíáénál 15 százalékkal alacsonyabb, a legalacsonyabb halandó—

ságú Svédonszágénál viszont majdnem 30 százalékkal magasabb. A szomszédos országok közül Ausztriáé és Csehszlovákiáé is magasabb (4,5, illetve O,? száza—

lékkal).

A nők rangsorolása nemzetközi viszonylatban nem olyan kedvező, mint a férfiaké. A standardizálás után, bár az arányszám 12 százalékos csökkenést mutat, a nyers halandóság közepes, 9. helyéről az igen magas halandóságú orszá- gok után közvetlenül a 4. helyre kerül. Az Európában legmagasabb női halandó—

ságú Portugáliáé 15 százalékkal magasabb, a mediánt képviselő Belgiumé 11 százalékkal, a legjobb lzalandóságú Hollandiáé pedig egynegyedével alacsonyabb, mint hazánké. A szomszédos országok közül Ausztríálé és Csehszlovákíáé is (egyformán 9 százalékkal) alacsonyabb.

Az összhalandóságban már a nyers halálozási arányszámok összehasonlitá—

sánál is általános és eléggé jelentős férfitö—bblet mellett egyes országokban, így Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Hollandiában extrém arányú (38—240/0) eltérést találunk. A standardizálás után azonban, a férfiak számára még inkább elszomorító képet mutat az arányszámok alakulása.

A standardizált arányszámoknál a halandóságbeli különbség a 60 százalé- kot is meghaladja Franciaországban; 50—59 százalék Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Ausztriában és Belgiumban; 40—49 százalék Kanadában, Csehszlovákiában, Svájcban, a Német Szövetségi Köztár—

saságban, Japánban és Olaszországban; 30—39 százalék Hollandiában, Portugá—

liában, Svédországban és hazánkban; 30 százalék alatt van Görögországban, Kolumbiában és Mexikóban. Tehát a megfigyelt országok egyharmadánál a férfiak halandósága 50 százaléknál is nagyobb mértékben haladja meg a nől:

halandóságát. Hazánkban a nyers halandóságnál a két nem közti különbség mindössze 12,2, a standardizálás után lényegesen magasabb, 33,8 százalék (1965—

ben azonban már 40 százalék).

H. tábla

Az összhalandóság (EI—850)

A férfiak halandósága A nők halandósága

Ország rang- standar- Ország rang— standar'

sorolás nyers dlzált sorolás ny era dizált

Ausztria ... . . 1 (4) 1367,2 1175,5 Ausztria ... 1 (8) 1154,1 763,9 Belgium 2 (11) 1324,8 11163 Egyesült Királyság ... 2 (10) 11392 7435 Kolumbia ... 3 (1) 1262,8 1588,8 Kolumbia ... 3 (1) 11293 14025 Egyesült Királyság 4 (6) 1260,4 1163,8 Belgium ... 4 (11) 11045 742,4

Német Szövetségi Franciaország ... 5 (14) 1082,6 692,4

Köztársaság . 5 (7) 1249,9 1135,2 Német Szövetségi

Franciaország . . . 6 (9) 1202,7 1128,6 Köztársaság ... 6 1039,9 769,0 Portugália .. ... 7 (3) 1157,1 1321,4 Mexikó ... 7 (2) 1019,0 12684 Mexikó ... 8 (2) 1138,5 1398,1 Portugália ... 8 (3) 1012.6 9645 Egyesült Államok ... 9 (12) 1090,8 1109,0 Magyarország ... 9 (4) 952,7 837,8 Magyarország ... 10 1069,4 1121,2 Svédország ... 10 (18) 9354) 646,4 Svédország ... 11 (19) 1064,4 863,8 Olaszország ... 11 (7) 895,7 767,6 Olaszország ... 12 (14) 1062,9 1082,2 Csehszlovákia ... 12 (9) 884,8 761,0 Csehszlovákia ... 13 (8) 10343 1129,4 Svájc ... 13 (17) 884,7 600,4 Svájc ... 14 (16) 990,4 9682 Egyesült Államok ... 14 (12) 805,4 709,8 Ausztrália ... 15 (13) 961,6 10922 Ausztrália ... 15 761,8 689,4 Kanada ... 16 (15) 8975 1002,1 Görögország ... 16 (13) 7435 6963 Hollandia ... 17 (18) 965,7 871,3 Hollandia, ... 17 (19) 7005 6254 Görögország ... 18 (17) 8155 873,6 Japán ... 18 (5) 6625 8244) Japán ... 19 (5)

794,6 1170,2 Kanada ... 19 (16)

' 6512 674,4

388 , DR. MÁRTON zom'm

Az alábbi grafikon a két nem halandóságbeli különbségeinek növekedését

szemlélteti hazánkban. A grafikonon egyrészt a férfiak, illetve a nők 1965. évi

korcsoport—halandósága ábrázoltuk az 1930—1931. évek megfelelő korcsoport—

halandóságának százalékában, másrészt a két időszak női korcsoport halandó?

ságai—t viszonyítottuk a férfiakéshoz.

A férfiak és a nők halandóságbeli különbségei Magyarországon

% ' , ,

729 — '

710 i/A *

moj / VX , ; !

90 T — ' * :

! w. '

sa * 'X * '/ ' ._.—;!

§ ,-

, .c'," (

70 x—

,I'Asx [' ,?) '

_..__ _ ., * . ". 'v" _

80 'jx ,; MW

50 , XX * _J', . l., . ,n-.

x :" ./.4..-—*'"'.

40

^A

v

_{.,", ..,}

.- ',

... Agy/31, ... ;; nők

30. _,1 ,." fia/andásáya 736 %m, ha Híd-7.951 '

[, .; _..f m' babm/a'w'yal' : 700 '

20 . rá'

_ *.*—' "..-" A női lla/andá's'ága áaaféfpfíáű

m x ;, _...- .—-" 7930—7—93775!" : 700 M

v 7955- bm : 700 —---

0

0 -5 '-70 '—15 120 125 isa 135 140 145 350 155 Ésa iss lm '—75 így '-85

*K u r é r ;, _

Az első esetben azt látjuk, hogy a legfiatalabb és a legidősebb korcsopor—

tokat kivéve a nők halandósága lényegesen jelentősebb mértékben javult min—

den egyes korcsoportban az elmúlt három és fél évtized alatt, mint a férfiaké.

A különbség szembetűnő a 10—39, de különösen az 50—79 évek közötti kor- csoportoknál. ,

A fentiek ellenére az arányszámok furcsa játékaiként a nyers haláloúsí

arányszámoknál a két nem halandósága majdnem azonos mérvű javulást mutat (anői 34,1, a férfi 33,2 százalékot). Nyilvánvaló, hogy a korösszetételben fenn—

álló különbözőségek torzító hatása. érvényesül ezúttal is. Ha az 1965. évi átlagos

korcsoportmegoszlást vesszük standardként és így számítjuk ki a halandósága—

kat, akkor az 1930—1931. évekhez képest a férfiaknál kisebb arányú eltérés

mellett (35,4%) a nőknél igen jelentős mértékű (48,2%) (sökkenést találunk. Ezek az arányszámok már sokkal valószerűbben foglalják össze a halandóság javulá-

sában meglevő különbségeket, mint a nyers arányszámok.

_ Másik két görbénk, melyek a női korcsoPort—halandóságok arányát mutatják a férfiaké-hoz viszonyítva 1930—1931—ben és 1965-ben, hasonlóan jól szemlélte—

tik, hogy csak a nyers halálozási arányszámok alapján következtetést levonni

milyen veszélyes és félrevezető lehet. 1930—1931—ben a nők halandósága a nyers

arányszámok alapján mindössze 10, 1965-ben pedig 11,3 százalékkal volt nála-—

EONTOSABB BETEGSÉGEK HALANDÓSÁGA

389

csunyabb, mint a férfiaké. Ily arányú különbségeket nagyvonalú értékelés esetén nem is tartanánk különösebben jelentőseknek.

A görbék lefutásának megtekintése után nyilvánvaló, hogy a nyers arány—

számok megközelítően sem fejezik ki azokat a különbségeket, amelyeket való—

jában a grafikonon látunk. 1930—1931—ben még volt néhány korcsoport, amely—

ben a nők halandósága rosszabb volt, mint a férfiaké, 1965—ben azonban már a női korcsoport—halandóságok általánosan alacsonyabbak és a két véglettől elte—

kintve igen jelentős mértékű eltérést mutatnak. A standardizált halandósági arányszámok mig 1930—1931-ben csak 10,9, addig 1965—ben lényegesen —— 28,5 százalékkal— alacsonyabb szintjükkel már valósabb képét mutatják a két nem halandóságában bekövetkezett változásoknak. Figyelembe véve a fent tárgyalt vezető halálokoknál általánosan és nemegyszer a standardizálás után igen jelentős mértékben megnyilvánuló férfitöbblete't, nagyobb arányú eltérés sem lett volna meglepő számunkra.

Az összhalandóságban megnyilvánuló, három és fél évtized alatt bekövetke—

zett, ilyen nagymértékű és egyoldalú eltolódást nem lehet megmagyarázni csupán a nemi jellegből adódó alkati, életmód— és foglalkozásbeli különbségek—

kel. Valószínű, hogy a férfiak szervezetét napjainkban a fizikai és szellemi munka, közismert túlkapásaik mellett, sokkal inkább igénybe veszik, mint a nőket. Egyes állampolgári kötelezettségek vállalása, illetve teljesítése, melyek a nőket csak közvetve érintik, különösen háborús utóhatásait tekintve terhelhetik igen súlyosan a férfiakat. A nők által jogosan sérelmezett második műszak is, úgy látszik, a

férfiakra károsabb visszahatással van, mint a nőkre önmagukra. —

A két nem elhalálozásának a fenti értelemben megnyilvánuló rendjét az emberek általában magától értetődőnek és természetesnek tartják. A férfiak --— míg munkaképesek és egészségesek —— nem sok érdeklődést mutatnak élet—

tartamuk esetleges meghosszabbítását illetően. Sőt, majdnem közömbös nem- törődömséggel fogadják vagy saját maguk idézik elő a kedvezőtlenül ható ténye—

zők egész sorát.

Ha a nagyarányú ihalandóságbeli különbségeknek nem lennének a nőkre nézve igen komoly szociális—gazdasági következményei, a férfiak részéről a probléma felvetése közérdeklődésre aligha tarthatna számot. A nők érdekvédelmi szerve- zetei azonban napirenden tartják e kérdés megoldását. Mivel a halandóságbeli különbségek tekintetében, úgy látszik, inkább további nosszabbodásra mint javu—

lásra számitanak, a hosszú özvegység megrövidítése, illetve elkerülése céljából egyre inkább azt javasolják, hogy a természet rendjének megfelelően kialakult hagyományos szokásoktól eltérően a házasságban a férfípantner legyen jó pár évvel fiatalabb. E módszer kiegyenlítő hatása a házastársak által együtt tölthető évek tekintetében nyilvánvaló, nem (hisszük azonban, hogy pozitív hatással lenne a férfihalandóság alakulására.

A megfigyelt országok a férfiak-nők együttes (ezrelékben kifejezett) stan—

dardizált összhalandósági arányszámaik alapján az alábbi csoportosítás szerint a következőképpen sorolhatók be:

Igen magas halandóságú országok (10,0———15,00/oo):

Kolumbia, Mexikó, Portugália

' Magas (ass—99050):

Japán, Magyarország, Ausztria, Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság

390 DR. MARTON ZOLTÁN

Közepes (9, 0—9 ,40/00)-

Csehszlovákia, Belgium, Olaszország, Franciaország, Egyesült Államok

Alacsony (8, 0—8 ,:90/00)

Ausztrália, Kanada, Svájc

Igen alacsony (8,0%0 alatt):

Görögország, Svédország és Hollandia.

Könnyebb áttekinthetőség céljából a nemzetközi betegségi osztályozás (VII.

revízió) B jegyzéke alapján kiemelt tíz vezető halálok nyers és standardizált arányszámai szerint hazánk nemzetközi rangsorolását az alábbi táblában fog- laltuk össze. Az egyes betegségeknél (sérüléselmél) sorrendiségünket a meg-—

figyelt 19 ország között a megnevezések után zárójelben megadott számok tün—

tetik fel.

15. table

Magyarország helye a nemzetközi rangsorban :: kiemelt 10 vezető halálok tekintetében

Férfihalandóság Női halandóság

Kategória _ _

nyers standardizált nyers standardizált

Igen magas . . . ; . öngyilkosság (1) öngyilkosság (1) öngyilkosság (1) öngyilkosság (2)

tbc (2) veleszületett veleszületett

anomáliák (2) anomáliák (2)

szívbetegségek (3) Magas ... agyvérzés (7) agyvérzés (4) tbc (5) agyvérzés (4)

the (5) agyvérzés (5) rak (5)

szívbetegségek (6) rak (7) tbc (5) szívbetegségek (7)

Közepes ... veleszületett influenza és tüdő- veleszületett influenza és tüdő- anomaliák (8) gyulladás (8) anomáliák (9) gyulladás (8) szívbetegségek (10) rák (9) influenza és tüdő,—

rák (10) gyulladás (12)

influenza és tüdó- majzsugorodás (12)

gyulladás (10) _

Alaosony ... májzsugorodás (13) májzsugorodás (13) dlabétesz (14) májzsugorodás (13)

diabétesz (16) baleset (15) diabétesz (15)

Igen alacsony . . .. baleset (17) diabétesz (16—17) baleset (18)

baleset (17)

A fent megjelölt tíz beteg—ség közül míg a férfiaknál a nyers halandóság alapján az igen magas és a magas kategóriában csupán három betegséget talá- lunk, addig a standardizáltaknál számuk ötre emelkedik. A nőknél pedig ugyan—

ezen kategóriákban hat lesz az arány öttel szemben. Az alacsony és igen ala—

csony kategóriákba tartozó néhány (betegség viszont a standardizálás után helyváltozást alig mutat

A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy halandósáng mind egyes összetevőit tekintve, mind egészében vizsgálva a standardizált halandósági arányszámok összehasonlítása szerint kedvezőtlenebbül alakul nemzetközi Vi—

szonylatban, mint ahogy azt a nyers arányszámok mutatják.

*

Az irányító egészségügyi hatóságok számára, a vezető halálokoknak akár hazai területl,— akár nemzetközi viszOnylaltbain végzett tanulmányozása hasznos rész—- adatokat szolgáltathat a lakOSSág egészségügyi helyzetéről. A változásokat,

FONTOSABB BETEGSÉGEK HALANDÓSÁGA

3 91

illetve különbségeket illetően következtetéseket levonni azonban csak meg—

felelő körültekintéssel végzett összehasonlítás alapján lehet. Ezt tartottuk szem előtt, amikor a WHO által közölt standardizált halandósági arányszámok alapján Vizsgáltuk nemzetközi viszonylatban azoknak a betegségeknek halandóságat, amelyek hazánk mortalitásában vezető szerepet játszanak.

Bár a standardizált halandósági arányszámok is csak átlagértékek, mégis minthogy azonos korösszetételű népesség feltételezése mellett számítjuk, össze—

hasonlításra sokkal inkább felhasználhatók, jobban tájékoztatnak az eltérések—

ről, mint a nyers arányszámok. Nyilvánvaló azonban az is, hogy e fiktív átlagok tulajdonképpeni alapját képező korcsoport-halandóságok a tájékoztató jellegen túlmenően, még részletesebb és mélyrehatóbb vizsgálatok elvégzését is lehetővé teszik.

PESIOME

ABTOp Ha OCHOBaHHM onvőnnxoaannblx anoaoü Oprannsauneü BupaBooxpaHennn 06- umx " cmuuapmsosanmx KO3(D(DHLLH€HTOB cmepmocm no 21 crpane anannsupve'r cmepT- HOCTb B Beurpuu B memnvnapounoü nnocxocm.

BO BBOJlHOü "SOT" CBOEü CTaTbI/l aBTOp HOZI'lepKl/IBGCT anaaenne MBTOIla CTaHHapTHEXaLlMl/l l'lpI/l COHOCTaBJleHl/llfl llaHHbIX l'IO BaÖOHeBHEMOCTH Pl cmep'mocm HaCCHCHl/lü pasnwxuoro 1303—

pacmoro COCTaBa " BKpaTue nanaraeT BSaHMOCBHBb MEHUIV OÖHIHMH H BOSpaCTHO-CHEUJ/lfpü—

'leCKl/IMH KOStlllllI/lllHeHTaMl/l, KOTOpble HO CVLlleCTBY COCTaBJ'IHlOT OCHOBY me'rona.

B xonxpemoü uacm aBTOp Ha ocuosanuu conpamenaoro napi/lama ,,B" memnvnaponnoü Knaccmpmcauvm saöoneaaunü paccmanuBaeT B coorseTcmnu co cnomnsweüca B Benrpuu ouepezmocrmo nMHaMMKV Bem/mux npuwn cmepreü B Memaynaponnom mcm'raöe, nOKaSbl—

Ban B omenbnux Taönnuax nannble 19 crpan. B Taönnuax OH vcranannusae'r ouepennocrb crpau B COOTBeTCTBI/IH co CHPDREHMGM Bem/mun oömux Kosmmmmen'roe cmepmocm, ouepeu—

HOCTb me nocne crannapmsaunu — 'raM rue HMGEOTCH pasnwum no cpasueumo c ouepenuocrbro oöumx Koatbdmunemos, — aBTop npmaonm B cxoőxax. Ouenxv OH nponsaonm cornacno cne—

nwownm OÖpaSOBaHHbIM mexanmecxum nyi—em xa'reropnzm: BCCbMa Bbxcomm vposenb coor- BETCTBVeT 1—3, BblCOKI/ll/l 4—7, cpenmm 8— 12, Hnsxnü 13—16 " BerMa HH3KHí/l 17—19 meCTaM. Menuan B Kamnozw cnwae npencmnnne'r lO—as crpaHa. Honomem/re Benrpvm B mezon/- naponnoü nnocxocm aBTop anannsupyer TOHbKO B omomenun Beavumx npwmu cmepm, a no B'ropocrenennum npwmnaM cmepm npuaonm nannbxe TOIIbKO B cnouuom nunc B omenbno cocmanennux Taőnuuax.

Hp" paccmmpennn oőuieiíí cmepmocm aBTOp noupoöno ocraHaBnnBaeTcn Ha pasnwmzx B cmepmocm IIBYX nonoe, a satan B nmepecax nwmeü narnmnocm oöoömaeT B Taőnnne aannmaemue Benrpneü MeCTa B omomennn oőumx " CTaHuapTMpoeai—mux mammut/mmm no necm-n Damneümnm npwmnam cmepm. Honaozm mom on vcraaasnnsaer, wo cmepmocrs B Benrpvm npu pacueTe Ha ocnoaanun e'rannapmsosannbix naHme [raer B memnynapounom macmraöe menee önaronpumuue DCSVHbTaTH, nemem)! npu pacueTe Ha ocnoaamm oöumx KO- atmbmmemoe cmepmocm. y Mymtmn B BerMa Bucoxvxo " BblCOKYIO KaTeropmo noone cran- napmsaunu Bmecm Tpex őonesneü nonanae'r mm, a v )KCHLLIMH Bmecro nam-mem!) őonesneü.

B saicmouenue aBTop vmasbmaer Ha TO oőcmmenbcmo, WTO KaKl/IM 651 Honest-ism He Öme npoaeueune conocmnnennü Ha OCHOBe CTaHHapTMBOBaHHbIX Koawimmen'ron, oan He MOFYT pemeumb B oőnacm rnvőoxnx 14 nonpoőx—mx nccnenoaannü usw—tenue cmepmocm no Bos- pacmbm rpynnaM. (Pesrome Bmvuae'r B ceög HCpBOf/l uacm CTaTbI/l, onvönnxosannoü B HO- Mepe 3 aa 1968. r., cm. 255 ——273 mypnana Cmamucmuuectcoe Oőospmenue. )

SUMMARY

In his paper the author analyses the mortality pattern of Hungary on an interna—

tional level, on basis of the crude and standardized mortality rates of 21 states, published by WHO.

In the introductory part of the paper the author emphasizes the importance of the method of standardization When comparing the morbidity and mortality data of

392 DR. MARTON: FDNTOSABB BETEGSÉGEK HALANDOSÁGA

populations with different age composition and reviews also briefly the connections : _ between the crude and age—specific rates on Which the method itself is based.

In the next part, on basis of the (abridged) list B of the international classifica—

tion of diseases the author deals with the development of the leading causes of death on the international scale according to their order of importance in Hungary and combines the data of 19 states in separate tables. The tables present the order ot the:—

countries according to the decreasing order of magnitude of the crude mortality rates; the order after standardization _— Where it deviates from the crude one -- is given in brackets. The data are evaluated on basis of the following mechanically established categories: very high 1—3 high 4—7, medium 8—12, low 13—16 and very low 17—19. In all cases the tenth country represents the median. The situation ef ,

Hungary on the international level is analysed in detail only with regard to the leading causes of death; as far as the secondary causes of death are concerned their data are given combined.

When dealing with total mortality the author is concerned in detail with the mortality differences between the two sexes, then, for the sake of. an easier survey he constructs tables showing the situation of Hungary with regard to the crude and standardized rates on basis of the ten primary causes of death. Summing up his evaluations the author states that on the international level Hungary's mortality reveals a less favourable picture according to the standardized than on basis of the crude rates. After standardization the categories,,very high" and ,,hlgh" include 5 diseases instead of 3 in case men and 6 dis'eases instead of 5 in case ofrwomen.

Finally, the author calls attention to the fact that however useful comparisons on basis of standardized rates may be performed for a thorough and detailed study they cannot replace the examination of mortality by age groups. (The summary gives also the content of the first part of the article that was published in No. 3. 1968, pp.

255—273 of. Statistical Review.)