A házasságkötések alakulása Magyarországon

KLINGER ANDRÁS —— DR SZABADY EGON:

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

A népesedésstatisztika egyik fontos feladata a népesség családi állapot szerinti megoszlásának és az ezt módosító folyamatoknak: a házasságköté—

seknek és a házasságmegszűnéseknek vizsgálata.

A népesedési statisztika adatainak tükrében kívánunk foglalkozni azzal, hogyan módosult a felszabadulás óta a népesség családi állapot szerinti meg—

oszlása, és hogyan alakult a házasságkötések száma. Ezzel kapcsolatban is—

mertetni kívánjuk azokat a változásokat, amelyek ezen a területen a fel- szabadulás előtti időszakhoz viszonyítva bekövetkeztek.

Cikkünkben nem kívánjuk a házasságkötések alakulásának minden részletét feltárni, csupán érintjük azokat a jelenségeket, amelyek a népese—

dési statisztika alapján észlelhetők. Az egyes kérdésekre egyértelmű vá—

lasz csupán mélyreható és a jelenlegi vizsgálatnál szélesebbkörű elemzés—

ből adható. Cikkünk ezekhez a vizsgálatokhoz is segítséget kíván nyújtani.

I. A népesség családi állapot szerinti megoszlása

A házasságkötések vizsgálata előtt szükséges megismerni a népesség családi állapot szerinti megoszlását, illetve alakulását,

A népesség megoszlása családi állapot szerint, 1900—1954

(százalékban)

15 éves és Ebből 15 éves és Ebből

iv idősebb férfi idősebb női "***—_"—

népesség mmeg házas özvegy elvált népesség hajadon házas özvegy elvált

1900 100.0 32,6 62,3 4,9 O,2 l00,0 233 62,1 14,3 O,3

1910 100,0 33,6 60,7 5,4 O,3 100,0 24,1 62,7 12,7 O,5

1920 100,0 34,7 60,8 4,6 DA 100,0 27,3 56,8 15,2 O,?

1930 100,0 34.1 6],2 4.1 (),6 100,0 26,4 57,8 14,6 Li

1941 lOOJ) 32,5 62,5 4,2 O,8 100,0 24,7 59,3 l4,6 l,4

1949 100,0 30,6 64,5 4,0 0.9 lO0,0 22.7 59,l 16,6 LG

§ 18.23 63,7 l5,5 2,0

É

1065 lO0,0 26,0 693 3,6 Li 100,0

numera—na. SZABADY; A HAuSSAmesex ALAKULASA 219

Jelenleg a 15 éven felüli férfi népesség közel 70 százaléka, a 15 éven felüli női népesség valamivel kevesebb, mint 64 százaléka él házasságban. A házasságban élők aránya magasabb, mint a század eleje óta bármikor; a nőt- leneké és a hajadonoké viszont a legalacsonyabb a századforduló óta.

A felszabadulás utáni évek alatt jelentős mértékben növekedett a há- zasságban élők száma. Az 1954. év Végén közel 663 OOO-rel többen éltek há—

zasságban, mint az 1949. évi népszámlálás időpontjában. Ugyanakkor a 15 éves és idősebb nőtlen férfiak és hajadon nők együttes száma 213 OOO-rel csökkent.

Jelenleg ——-— a 15 éven felüli népességnél mutatkozó több mint ? százalé—

kos nőtöbblet következtében —- az összes népességhez viszonyítva nagyobb a házas férfiak aránya, mint a házas nőké. Az özvegy és az elvált családi ál- lapotú nők aránya — kormegoszlásuk és újraházasodási arányuk különbö- zősége miatt — jelentősen felülmúlja a hasonló családi állapotú férfiakét.

Annak következtében, hogy a nők a fiatalabb korcsoportokban nagyobb számú házasságot kötnek, mint a férfiak, és így a férfiak átlagos házasság—

kötési kora magasabb, mint a nőké: a 30 éves és idősebb férfiaknál alacso—

nyabb a nőtlenek aránya (6,3 százalék), mint az ugyanolyan korú nőknél a hajadonoké (7,7 százalék).

Az egyes korcsoportok eltérő családi állapot szerinti megoszlásának be—

mutatására az alábbiakban közöljük a népesség 1954. december 31-i állapot szerinti adatait.

— A népesség megoszlása családi állapot szerint 1954. december 31—én

(százalékban)

A A

korcio- Ebböl korcao- Ebből

port a portba

Korcsoport tartozó tartozó

férfi né- nőtlen házas özvegy elvált "61 né- hajadon házas özvegy elvált

pesség pesség

15—19 éves ... 100,0 98,8 l,2 0,0 0,0 lO0,0 86,7 13,2 0,0 O,l 20—24 éves ... 100,0 73,6 26,1 (),O O,3 100,0 36,2 '62,7 0,2 O,9 25—29 éves ... 100,0 27,6 71,3 O,1 1,0 IO0,0 15,4 82,0 (LG 2,0 30—34 éves ... 100,0 12,0 86,3 O,3 1,4 IO0,0 10,5 85,7 l,6 2,2 35—39 éves ... lO0,0 7,3 90,2 l,O l,5 lO0,0 8,9 S3,0 5,5 2,6 40—44 éves ... 100,0 6,7 91,3 0,4 1,6 100,0 8,1 81,5 7,6 2,8 45—49 éves ... lO0,0 6,2 90,'7 l,5 1,6 100,0 7,8 78,4 11,0 2,8 50—54 éves ... 100,0 5,5 90,4 2,4 l,7 100,0 7,5 73,5 16,0 3,() 55—59 éves ... lO0,0 4,2 89,7 4,5 l,6 lO0,0 7,3 67,1 22,9 2,7 60 éves és idősebb 100,0 3,2 77,1 18,6 l,] 100,0 5,7 36,4 56,2 1.7

? ' '

Összesen 100,0 26,0 69,3

Valamennyi korcsoportban eltér egymástól a férfiak és nők családi ál—

lapot szerinti megoszlása. A korcsoport népességéhez viszonyítva 30 éven alul a nőknél magasabb a házasok aránya. Ezen felül valamennyi korcso—

portban a házas férfiak aránya magasabb.

Az elmúlt években valamennyi korcsoportban emelkedett a hazassag—

ban élők aránya. Az 1949. évi népszámlálás adataihoz viszonyítva különösen a fiatal korcsoportokban növekedett a házasságban élők száma: amíg például

220 ' KLINGER ANDRÁS—DR. SZABADY EGON

1949-ben a 25—29 éves férfiak 56,9 százaléka volt házas, addig 1954—ben

71,4 százaléka, ugyanez az arány a 30—34 éves férfiaknál 76,5 százalékról 86,3 százalékra; a 20—24 éves nőknél 50,4 százalékról 62,7 százalékra emel—

kedett.

Még jelentősebb a házas népesség arányának emelkedése a felszabadu—

lás előtti időszakhoz viszonyítva. Például a 25—29 éves férfiak közül 1930—

ban csupán 60, 1954—ben 71 százalék élt házasságban. A 20—24 éves nőknél ez az arány 47,5 Százalékról 62,7 százalékra növekedett. 1930—ban a 15—19 éves nőknek 9,7, 1954—ben 13,2 százaléka élt házasságban. A férfiaknál ugyanez az arány 0,7, illetve 1,2 százalék volt.

A házasságban élő népesség aránya jelenleg Magyarországon magasabb, mint a legtöbb külföldi országban.

Házas népesség az összes népesség százalékában Magyarországon

' és néhány külföldi országban

A 15 éves és idősebb népességből házasságban él (százalék)

Ország 1930-ban 1950-ben

férfi nő férfi nő

Amerikai Egyesült Államok ... 60,0 61,1 68,9 67,0 Anglia. ... 5931 53,41 68,72 GLSZ

Ausztria ... . . 63,O2 52,52

Belgium ... 61,9 59,9 64,13 61,33

Csehszlovákia ... 59,1 55,1 64,13 59,63

Dánia, ... 5154 55,04 64,6 62,4

Franciaország ... 65,05 58,45 62,4" 54,95

Hollandia ... 56,l 54.23 59,73 58,03

Jugoszlávia ... 64,2l 6251:l 63,17 57,37

Magyarország ... 61,2 57,8 6938 63273

Német Szövetségi Köztársaság ... . . 645) 55,7

Svájc ... 52,7 47,3 59,6 53,4

Svédország ... 50,04 48,34 61,0 59,6

* 1931. — 9 1951. — 3 1947. — 4 1935. — 5 1936. — 5 1946. — ' 1948. — ' 1954.

1930—ban a házas népességnek az összes népességhez viszonyított aránya Magyarországon a külföldi országokhoz viszonyítva közepes volt. Jelenleg a házas népesség aránya Európában hazánkban a legmagasabb és csupán né—

hány tengerentúli országé haladja azt meg. Ez a tény annál is inkább jelen—

tős, mert majdnem valamennyi országban növekedett a házasságban élők aránya, az emelkedés mértéke azonban Magyaroszágon igen jelentős volt.

Korcsoportonként vizsgálva igen nagy eltérés mutatkozik Magyarország és a külföldi — főleg európai —— országok családi állapot szerinti megoszlá—

sában. A különbségek főleg abból adódnak, hogy nálunk a fiatalabb korcso—

portokban — a magas házasságkötési arányok miatt — jóval magasabb a házasok aránya. így például, amíg nálunk a 20—24 éves nők 62,7 százaléka házas, addig ez az arány Svájcban csak 25,8, Hollandiában 30,2, Német Szö—

vetségi Köztársaságban 31,7 , Ausztriában 32,8 százalék. A 25—29 éves fér—

fiaknál ugyanez az arány a 71,4 százalékos magyarországival szemben Nor—

végiában 44,7, Svájcban 45,4, Svédországban 50,4, Ausztriában 50,5, Hol—

A HAZASSAGKÖ'I'ESEK ALAKULASA ' 221

landiában 52,1, a Német Szövetségi Köztársaságban 52,2 százalék. Hazánk—- ban az idősebb korcsoportokban is magasabb a házas népesség aránya, mint

a külföldi országokban, az eltérés azonban itt kisebb mérvű.

*

Fentiekben látjuk, hogy a felszabadulás óta nagy eltolódások következ—

tek be Magyarország népességének családi állapot szerinti összetételében. A házasságban élők száma és aránya magasabb mint bármikor, az utóbbi pedig az európai országokéhoz viszonyítva is a legmagasabb. A továbbiakban azo—

kat a körülményeket fogjuk ismertetni, amelyek a jelenlegi helyzethez ve—

zettek: tehát részletesebben fogjuk tárgyalni a házasságkötések alakulását.

II. A házasságkötések alakulása . 1. A házasságkötések általános alakulása

A házasságkötések számának és arányának változása nagy mértékben függ a társadalmi—gazdasági viszonyoktól. Magyarországon az 1000 lakosra jutó -—-— ún. nyers —— házasságkötési arány az első Világháború előtt és a két világháború között lényegében azonos módon (8—9 százalék körüli szinten) alakult, az első világháború alatt nagy mértékben, a második világháború alatt kis mértékben lecsökkent. Az első világháború után a házasságkötések száma és aránya —— a háború alatt kiesett házasságkötések pótlására —— fel- ugrott, majd eredeti szintjére esett. A második világháború után azonban a csökkenés elmaradt és a házasságkötések aránya azóta, kisebb ingadozások—

tól eltekintve, azonos szinten áll. (L. 1. ábra.)

1. ábra. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, 1911—1955.

1911 1915 19211 1925 1930 4835 1940 ms 1959 195

222 KUNGER ANDRÁS—DR. SZABADY EGO"

Az 1920 utáni évek házasságkötési mozgalmát az alábbi adatok jel-—

lemzik.

%

Házasságkötések alakulása, 1920—1955

Szám Ezer Szám Ezer

ÉV szerint lakosra Év szerint lakosra

1920 104 122 13,1 1938 74 276 8,1

1921 93 310 11,6 1939 80 163 8,7

1922 87 871 10,8 1940 71 938 7,7

1923 78 706 9,6 1941 79 074 8,5

1924 75 060 9,1 1942 73 375 7,8

1925 74 382 S,9 1943 75 630 8,0

1926 76 849 9,2 1944 68 349 7,2

1927 77 026 9,1 1945 73 292 8,1

1928 79 634 9,3 1946 98 662 IO,9

1929 78 518 9,1 1947 98 328 10,8

1930 77 907 9,0 1948 97 710 10,7

1931 76 354 8,8 1949 107 820 11,7

1932 71 202 8,1 1050 106 261 11,4

1933 73 080 8,3 1951 93 862 9,9

1934 78 848 8,8 1952 104 836 11,0

1935 75 905 8,4 1953 91 621 9,6

1936 77 217 8,5 1954 107 368 11,1

1937 80 259 8,8 1955* 103 000 10,5

* Előzetes adat.

1954-ben 45 százalékkal több házasságot kötöttek és az ezer lakosra jutó házasságkötési arányszám 37 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban.

A magas házasságkötési arányszám azonban nem csupán az 1954—es évre jellemző, hanem a felszabadulás óta eltelt évek mindegyikére. Ezer lakosra 1946 óta minden évben több házasságkötés jutott, mint az 1923. és 1945. év között eltelt bármelyik évben. A felszabadulás utáni első évtized átlagos házasságkötési aránya (10,8 ezrelék), 26 százalékkal magasabb, mint a máso- dik világháború előtti utolsó évtized (1929—1938) hasonló aránya (8,6 ez—

relék).

Az első világháború utáni házasságkötési kiugrás csupán látszólagos volt és csak a háború alatt kiesett házasságokat pótolta. (A háború előtti évtized

——- 1904—1913 — átlagában a házasságkötési arányszám 9 ezrelék volt, a következő évtizedben —— a háború öt évében és a háború utáni öt évben, 1914 és 1923 között —— 9,2 ezrelék.) A második világháború után ez a jelen- ség nem mutatkozott. A háborús kiesés sokkal kisebb _mér'vű volt, az emel- kedés —— mint az előbbiekben láttuk —— állandósult, és az azóta eltelt 10 év- ben a házasságkötések száma lényegében azonos szinten maradt.

A felszabadulás utáni évtized házasságkötési arányszáma tehát minden évben igen kedvező volt. Feltűnő azonban, hogy 1950 óta a házasságkötések számában ingadozás mutatkozik. Az ezer lakosra jutó házasságkötési arány- szám 1950—ben, 1952—ben és 1954—ben magasabb (11 ezrelék vagy ezen felüli), a következő években —— 1951-ben, 1953-ban és kisebb mértékben valószínű——

leg 1955—ben — alacsonyabb (10 ezrelék körüli). Az emelkedések közül az 1952. évi a házasságkötéseket megkönnyítő kományintézkedésekkel magya—

rázható. a másik két év magasabb adatát pedig a mezőgazdasági népesség nagyobb arányú házasságkötései okozták.

,vwwigi'

A HAZASSAGKOTESÉK ALAKULASA n:

Ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon és néhány külföldi orsmíglxm1

Ezer lakosra jutó házasságköaések száma

Ország 1935/39 1950 1951 1952 1953 1964

évn átlag évben

Amerikai Egyesült Államok ... 10,7 ll,0 10,4 10,0 9,7 9,2 Anglia. ... 8,9 8,1 8,2 7,9 7,8 7,7 Ausztria. . . . .!._ ... 10,3 9,3 9,1 8,2 7,8 7,8 Belgium ... 7,4 8,3 8,1 7,7 7,7 7,7 Dánia, ... _... 9,2 9,1 8,5 8,2 8,1 S,!

Franciaország ... 6,7 7,9 7,6 7,4 7,2 7.2 Hollandia ... 7,9 S,2 8,8 8,4 8,2 8,3 Japán ... 8,1 8,6 * 8,0 7,9 7,9 7,9 Jugoszlávia ... 7,7 11,5 10,3 10,5 9,9 10,0 Magyarország ... 8,5 11,4 9,9 11,0 9,6 II,!

Német Szövetségi Köztársaság ... 9,7 10,6 10,3 9,4 8,9 8,6 Olaszország...— 7,5 7,6 7,0 7,1 7,0 7,2 Svájc ... 7,3 7,9 7,9 7,8 7,7 7,8 Svédország ... 8,9 7,7 7,7 7,5 7,4 7.2

Magyarország házasságkötési arányszáma a második világháborút meg- előzően a külföldi országokhoz viszonyítva közepesnek volt mondható. Je—

lenleg azonban —— a Szovjetunió és a népi demokráciák kivételével, amelyek-—

nek adatai nem ismeretesek — a legmagasabb Európában; világviszonylatf ban is alig van ország, amely meghaladja azt. Magyarország házasságkötési arányszámának magas voltára jellemző, hogy az ezt legjobban megközelítő európai országénál (Jugoszlávia) 1954—ben 11 százalékkal volt magasabb.

2. ábra. A házasságkötési arányszám néhány országban, 1935—1954.

(10000 lélekre)

** za

"3 Mm " 43

l A

12 ? lr—x — 42

1—1 FA. ,; ." X _.xx (ix —— 14

X

10 __ v . X! A.M-... 4 40

; s

a

9

5

5

(b

8 M ág:/JJ s

szrom'mf;

: z

— — -— —- Fwnc/Lsamzőg

" Maggi/Wifzág *

o l ! 1 * : r ' ! l l ' . ' l . e l l 0

1935 1940 945 19513

1 A külfölfli országokra vonatkozó adatokat ebben. valamint az ezt követő táblákban a ..Denwamnhic Yearbook 1954. (Sixth lssue)" Suzi—small Office of the Uniied Nations, New York, 1954. kiadványból "nák.

224 KLINGER ANDRÁS—DR. SZABADY EGON

Amíg a külföldi országok házasságkötési arányszáma — a mindenütt je—

lentkező háború utáni kiugrást követően —— csökkent és a második világ—

_ háború előtti szinten mozog, addig Magyarországon a háborút követő emel-—

kedés után nem következett be csökkenés és jelenleg jelentősen meghaladja a háború előtti értéket. A 2. ábrán bemutatjuk néhány ország w Anglia, Franciaország és egy háborúban részt nem vett ország, Svédország —-——, vala—

mint Magyarország házasságkötési arányszámának alakulását 1935—től 1954—ig.

2. A házasságkötések területi alakulása2

A házasságkötések általános alakulása mellett szükséges megvizsgálni azt is, hogyan oszlanak meg a házasságkötések a települések jellegzetes cso—

portjai és megyék szerint.

Ezer lakosra jutó házasságkötések száma Budapesten, a városokban és a községekben3

Ezer lakosra jutó házasságkötések száma

Megnevezés 1930/31 1940/41 1948/49 1951 I 1952 ! 1953 I 1954 I 1955'

évi átlag évben

Budapest. ... 102 10,6 13,5 13,8 l4,5 ILO * ILO ll,l

Városok ... SA 8,7 11,1 10,4 ll,7 9,8 IOA 9,8

Községek ... 8,7 7,1 10,6 8,6 9,8 9,0 113 9,5

Ösazesen 8,9 8,1 1132 9,9 110 9.6 II,] 10,5

* Becsléssel kiegészített előzetes eredmény.

1954—ben a települések jellegzetes csoportjai szerint lényeges különbség nem mutatkozott a házasságkötési arányszámban. Feltűnő azonban, hogy amíg Budapest házasságkötési arányszáma mind a felszabadulás előtti évek—

ben, mind pedig a legutóbbi években az országos átlagnál lényegesen (mint—

egy 15—40 százalékkal) magasabb, a községeké pedig 8—15 százalékkal ala—

csonyabb volt, addig 1954-ben a budapesti arány az átlagosnál valamivel alacsonyabb, a községeké pedig magasabb volt. A városok arányszáma, amely az elmúlt években az országos átlagot mindig meghaladta, 1954—ben 6 százalékkal az országos átlag alatt volt. 1955—ben a házasságkötések 1953—

hoz és az azt megelőző évekhez hasonlóan alakultak.

3. A házasságkötések havonkénti alakulása

A népmozgalmi események közül a házasságkötéseknél jelentkezik a legnagyobb mérvű idényhullámzás, tehát az a jelenség, hogy a különböző hónapok között rendszeresen nagymérvű eltérések mutatkoznak.

A felszabadulás előtti adatokkal összehasonlítva a házasságkötések havi ingadozása jelenleg sokkal kisebb mérvű. (L. 3. ábrát.) A házasságkötések maximuma mind 1941—ben, mind pedig 1954—ben november hónapban volt (ekkor kötötték a házasságok 12,9, illetve 14,3 százalékát); ezenkívül két

9 A népesség területi megoszlására von-atkozó adatok részben becslésen alapulnak,

3 Jelenlegi államigazgatási beosztás szerint, a feleség házasságkötés előtti lakóhelye szerint csopor—

hosllva.

A HAZASSAGKOTESEK ALAKULASA

kisebb modus is jelentkezett: februárban és májusban. Márciusban, valamint;

a nyári hónapokban (júniustól szeptemberig) van a házasságkötések mély- pontja. A februári kiugrás 1941—ben, a novemberi jelenleg nagyobb mérvű.

3. ábra. A házasságkötések alakulása havonként. 1941, 1954

%

41.

42

40

%

AL,

A

A

42 KI !

I I *,

Ax ,, x

40 [LX 195L ,, 4944 x

! * ,x ! xx

! l §! [ !

1 x x / _ x.

8 1 X x [ 1

! § // x '

! x x_ ,..—-—-

6 v' xx /'

V

L.

2

O ; : 1 1 : a : n 1 1

! H H! IV V , V! VI! vm IX X X! X"

H 0 N A

4. ábra. A házasságkötések alakulása havonként 1954—ben

0

/o %

45

49

_A_

18 (álsáoe'k/ l 46

' x

/

i !

vu. , " m..

l

l , §

42 1 'la/'csak -

I'lf**—__"'i 42

10

! 1 l !

1 " m av H

A házasságkötések ídényhullámzása legnagyobbrészt a mezőgazdasági munkák végzési idejével —— falusi házasságkötési szokásokkal —— magyaráz—

ható. Falun a nyári hónapokban a mezőgazdasági munkák miatt csupán kis

3 Statisztikai Szemle

0

VI w Vin

N A D

a .x A"

10

r;

226 ( KLINGER ANDRÁS—DR. SZABADY ÉGON

számú házasságot kötnek, ősszel —— a betakarítás után — felugrik a házas—

ságkötések száma. Ezt bizonyítja, hogy az idényhullámzás a községekben a tegjelentősebb — itt a legnagyobb a nyári mélypont és az őszi kiugrás is.

(L. 4. ábrát.) Az ábra adataiból az is látszik, hogy Budapesten kisebb mér—

tékben mutatkozik havi ingadozás a házasságkötésekben. Igy például 1954—

ben a házasságok maximumát jelentő december hónapban az összes házassá—

gok 10,5, a minimumát jelentő januárban 5,9 százalékát kötötték. Ugyanak—

kor a községekben a maximum 175 százalék (november). a minimum 4 szá-' zalék (július) volt.

A házasságkötések februári modusa, illetve márciusi csökkenése, majd április—májusi emelkedése részben hagyományos okokkal magyarázható.

Figyelemre méltó, hogy a felszabadulás előttihez viszonyitva esett a feb—

ruárban kötött házasságok aránya (1941-ben a házasságok 11,2, 1954-ben 7,4 százalékát kötötték február hónapban).

4. A házasulók kom

A házasságkötések alakulása vizsgálatának leglényegesebb kérdése,, hogy kik kötnek házasságot és ezen belül annak vizsgálata, hogy a házas——

ságra lépők hány évesek. Az alábbiakban ezért a házasulók életkorát tesz—

szük részletesebb vizsgálat tárgyává.

A házasulók életkora 1930, 1938, 1952—1954. években

A férjek ! A feleségek

megoszlása százalékban Kex-csapom

1930 ] 1933 ' 1952 ' 1953 I 1954 ! 1930 ( 1938 ( 1952 ! 1953 [ 1954

évben

20 éven aluli ... 3,5 3,2 4,7 5.4 4,8 28,5 30,0 26,5 28,7 27,6 20—24 éves ... 38,1 22,6 33,3 36,0 35,8 40,7 28,7 35,8 37,8 37,1 25—29 éves ... 32,1 39,7 29,5 30.0 28,9 15,1 21,2 16,1 14,5 13,8 80—39 éves ... 16,9 24,3 18,5 16,1 15,5 10,4 13,7 12,9 11,2 ll,6

40—49 éves ... 5,2 5,9 8,3 7,1 8,2 3,4 4,5 5,8 5,1 GJ

50 éves és idősebb 4,2 4,3 5,7 5,4 6,8 1,9 1,9 2,9 2,7 3,8

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

!

A házasságra lépő személyek kora a felszabadulás előttihez viszonyítva csökkent: amig 1938—ban a házasságot kötő férfiaknak alig valamivel több mint egynegyede, addig 1954—ben több mint 40 százaléka volt 25 éven aluli;

a nőknél ez az arány — kisebb mértékben — 59 százalékról 65 százalékra növekedett. 1954—ben a fiatalabb korban házasságra lépők aránya az előző évekhez viszonyítva kis mértékben csökkent és a 40 évnél idősebb házasulók aránya növekedett.

Amíg 1938-hoz viszonyítva 1954—ben a házasságkötések száma általában 45 százalékkal emelkedett, addig a 25 éven alul megnősülö férfiak száma 128 százalékkal növekedett, a 25—34 éveseké lényegében változatlan rna—

radt, a 35—39 éveseké pedig 20 százalékkal csökkent, a 40 éven felülieké ugyanakkor 114 százalékkal növekedett.

A HAZASSAGKOTESEK ALAKULASA

' 227

A nőknél a 17 éven alul házasságra lépők száma 7 százalékkal csökkent, a 17—24 éveseké 66 százalékkal nőtt, a 25—29, illetve a 35—39 éveseké lé—

nyegében változatlan maradt, a 30—34 éveseké 33, a 40 éven felülieké pedig 127 százalékkal emelkedett.

A fiatalabb korú házasulók számának növekedését a házasságkötési kor csökkenése, az idősebbek növekedését pedig az újraházasulók (elvált és öz—

vegy családi állapotú házasságra lépők) számának emelkedése okozta.

A házasulók korcsoportja egymással egybevetve 1954—ben

A feleség életkora.

A férj életkora. 17 éven 17—19 20—24 ! 25—29 ! 30—39 ! 40—49 50 ééves 653563;

!

aluli éves idősebb '

Szám szerint

20 éven aluli ... 795 2 843 1 289 163 29 — — 5 119

20—24 éves ... . . 2 205 14 588 18 323 2 658 602 37 6 38 419 25—29 éves ... 782 7 151 15 308 5 712 1 871 152 10 30 986 ,30—39 éves ... 85 1 033 4 552 5 001 5 054 912 69 16 708 , 40—49 éves ... . 7 63 360 1 129 3 894 2 932 484 8 869

50—59 éves ... — 11 36 150 828 2 046 1 638 4 709

60 éves és idősebb . . . . — 2 6 26 123 499 1 904 2 566

Nála összesen 3 874 26 691 39 874 14 839 12 401 6 578 4 111 107 368

Százalékban

20 éven aluli ... 0,74 2,65 1,20 0,15 0.03 — — 4,77

20—24 éves ... 2,05 13,59 17,06 2,48 0,56 0,03 0,01 35,78 25—29 éves ... O,73 6,66 14,26 5,32 1,74 0,14 0,01 28,86 30—39 éves ... . 0,08 0,96 4,24 4,66 4,71 0,85 0,06 lő,—56 40—49 éves ... 0,01 0,06 0,33 1,05 3,63 2,73 0,45 8,26

'50—59 éves ... — 0,01 0,03 0,14 0,77 1,91 1,53 4,39

60 éves és idősebb . . . . — 0,00 0,01 0,02 0,11 0,47 ],77 2,38 Nők összesen 3,61 23,93 37,13

1954—ben a legtöbb házasságot a 20—24 éves férfiak kötötték az ugyan—

olyan korú nőkkel. Ezt követte a 25—29 éves férfiaknak 20—24 éves nők- kel, majd a 20—24 éves férfiaknak 17—19 éves nőkkel kötött házasságainak

száma.

1941—ben a házasságkötések modusa eltért a jelenlegitől. Ekkor viszony—

lag a legtöbb házasságot a 25—29 éves férfiak kötötték 20—24 éves nőkkel (19 százalék), ezt követte az ugyanilyen korú férfiaknak 17—19 éves nőkkel kötött házasságkötése (11 százalék).

Évenként vizsgálva a házasságra lépő férfiak és nők korát, megállapít—

hatjuk, hogy 1954—ben a legtöbb házasságot a 23 éves korú férfiak kötötték

20 éves korú nőkkel. Ezt követte a 23 éves férfiaknak 19 éves nőkkel, 'a 24 éves férfiaknak 20 éves nőkkel és a 24 éves férfiaknak 19 éves nőkkel kötött házassága. Tehát mind a korcsoportok, mind pedig a korévenkénti adatok vizsgálatánál azt látjuk, hogy a házasságkötések modusa a fiatal kor—

3$

/

228 gungan ANDRÁS—DR. SZABAD! most

ban van és ezekben az esetekben a férfiak kora csupán 3—4 évvel haladja meg a nőket.

Természetesen ez a jelenség nem mindenütt mutatkozik. Az előző táb—

lából, valamint az 5. sz. ábrából láthatjuk, hogy a házasságkötéseknek a két fél összevetett kora szerint igen nagy szóródása van. Bár az általános az, hogy a férfiak kora magasabb a nőkénél, a házasságkötések több mmt 8 szá—

zalékánál a menyasszony idősebb, mint a vőlegény.

5. ábra. A házasulók életkora egymással egybevetve 1954—ben

, Házaxwgkőféw—V

Rare ? száma

(a megfele/á' karámban;

12074 [9517

Hill

00 f A 1200

!

l

*? 20 25 30 35 1-0 5—5 50 55 60 65 90 75 80

[; v e s ,

)" r- / p ; ;: g

A házasulók átlagos életkora a felszabadulás előttihez viszonyítva, a há—

zasságra lépők korának fiatalodása ellenére lényegében változatlan maradt.

Ezt az idősebb korban házasságra lépők —— főleg újraházasodók —— számának növekedése okozza. Csökkent a férjek és a feleségek átlagos kora közötti

különbség.

A házasulók átlagos életkora

A férjek A feleségek A férjek és feleségek F ""M"—"_m— átlagos línra

N átlagos életkora közötti külonbség

(év) (év)

1938 ... . 29,5 24,9 4,6

1952 ... 293 253 4,0

1953 . . . ... 28,6 24,7 3,9

1954 ... 295 _ 253 át,?

A HAZASSAGKOTESEK ALAKULASA

5. A házasulók családi állapota

A házasságra lépők korának vizsgálata mellett szükséges a házasulók családi állapot szerinti vizsgálata. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt mutat—

juk be, hogy a felszabadulás előttihez viszonyítva, illetve az elmúlt években hogyan alakultak a protogám és a palingám házasságkötések.4

Házasulók családi állapota

Ebből előzőleg Házasság-

Év _ 23513? egyik fél sem az egyik mind a két

vo"; hám fél házas volt

Szám szerint

1930 77 907 63 575 9 714 4 618

1938 74 276 60 010 10 021 4 245

1941 79 074 65 155 9 874 4 045

1949 107 820 84 627 16 152 7 041

1950 106 261 83 388 15 731 7 142

1951 93 362 72 541 14 193 6 628

1952 104 836 77 756 18 276 8 804

1953 91621 70 917 13 864 6 840

1954 107 368 80 903 17 280 9 185

Százalékban

1930 100,0 81,6 12,5 5,9

1938 100,0 80,8 13,5 5,7

1941 100,0 — 82,4 12,5 5,l

1949 100,0 78,5 15,0 6,ő

1950 100,0 78,5 14,8 6.7

1951 100,0 77,7 15,2 7,1

1952 100,0 74,2 17,4 8,4

1953 100,0 77,4 15,1 7,5

1954 100,0 75,3 16,1 8,6

Amíg a házasságkötések száma 1938—hoz viszonyítva általában 45 száza—

lékkal emelkedett, addig a protogám házasságok száma csupán 35 százalék—

kal, a vegyes palingám házasságok 72 százalékkal, a tiszta palingám házas—

ságoké 116 százalékkal növekedett. Ennek következtében amíg a felszabadu—

lás előtt általában a házasságkötések négyötödénél egyik fél sem élt még házasságban, addig az utóbbi években ez az arány a házasságkötéseknek csak háromnegyedét teszi ki.

A férfiaknál az újraházasulók aránya egy árnyalattal magasabb, mint a nőknél. 100 vőlegény közül 83 volt 1954—ben nőtlen, 100 menvasszony közül 84 volt hajadon. (Ugyanez az arány 1941—ben 87, illetve 90 volt.)

A házasulók egymással összevetett családi állapot szerinti adatait a kö- vetkező tábla mutatja.

' Protogám házasságoknak nevezzük azoknak a házasságkötéseit, akik először lépnek házasságra, palinaám házasságkötéseknek pedig azokét, akik újra házasodnak. Az utóbbi házasságokat asmrint is mesz—

különböztetjük, hogy tiszta palingám házasságok-e vagy vegyes palingám házasságok. Az előbbiekben mind—

két házasuló özvegy vagy elvált volt, az utóbbiban pedig csak az egyik fel újra házasuló.

230 KLINGER ANDRÁS—DR. SZABADY *m'

Házasulók családi állapot szerint 1954-ben, százalékban

A vőlegény A menyasszony

nőtlen ! özvegy elvált ! összesen

Hajadon . . . . 91,1 88.8 56,7 84,0

Özvegy 3,1 40,9 15,6 6,8

Elvált... 5,8 20,3 27,7 9,2

Összesen 100,0 100.0 100,0 100,0

A menyasszony A vőlegény

hajadon özvegy elvált összesen

Nőtlen . . ... 89,7 37,8 52,7 82,7

Özvegy . . ... . _2,8 36.15 V13,5 6,1

Elvált ... . ... 7,5 25,6 33,8 1 L.?

Összesen 100,o 100,0 100,0 100.o

A házasságkötések családi állapot szerinti vizsgálata módot nyújt a há—

zasságkötések alakulásának részletesebb elemzésére, ugyanis ennek alapján lehetséges kiszámítani, az ún. tisztított házasságkötési arányszámot. Ennek kiszámításánál a házasságkötéseket csupán a házasságkötésre alkalmas korú és családi állapotú személyekhez (a kialakult gyakorlat szerint a 15 éves és idősebb nem házas népességhez) viszonyítjuk. Ennek során külön állapít—

juk meg a nőtlenek, az özvegyek és az elváltak házasságkötési arányát.

Házasságkötési arányszám családi állapot szerint

Ezer

nőtlen I özvegy ! elvált ! nem házas hajadon ] özvegy elvált nem házas

Év 15 éves és idősebb

férfira. nőre

int házasságkötés

1930 63,8 60,2 182,5 65.13 81,3 9,3 73,3 56,1

1941 63,3 45,4 147,9 63,2 85,1 * 7.7 73,1 55.52

1949 93,9 62,2 267,3 94,0 l 13,7 13,8 1 10,1 72,7

1950 95,0 46,4 253,3 94,4 l 14,6 13,9 106,5 72,6

1951 84,4 40,2 227,3 84,0 102,2 11,6 101,2 64,4

1952 93,1 51,5 300,7 95,6 114,4 13,7 130,5 73,0

1953 84,6 42,3 220,8 84,6 104,4 104 97,9 644

1954 98,3 52,6 309,6 100,6 123,3 l2,2 129,6 76,5

A nem házas népesség házasságkötési arányszáma 1954—ben a férfiaknál 59, a nőknél 37 százalékkal volt magasabb, mint 1941-ben.

Az egyes családi állapotok közül a férfiaknál és a nőknél egyaránt az elváltak házasságkötési aránya a legmagasabb, ezt követi a hajadonoké, il—

A HAZASSAGKOTESEK ALAKULASA

231

letve nőtleneké; legalacsonyabb az özvegyeké. A különbség azonban a két nemnél igen eltérő. (Az elváltak házasságkötési aránya 1954—ben a fér- fiaknál több mint háromszorosa volt a nőtlenekének, a nőknél pedig csupan 5 százalékkal haladta meg a hajadonokét. Az özvegy férfiak házasságkötési aránya 36 százalékkal volt alacsonyabb, mint a nőtleneké, az özvegy nőké egytizede volt a hajadonokénak.)

Az elváltak nagyobb arányú házasságkötését egyrészt az okozza, hogy közöttük nagyobb számmal vannak házasulásra alkalmas korúak, mint a nőtlenek és az Özvegyek között, másrészt, hogy az elváltak zöme abból a cél—

ból bontja fel házasságát, hogy ismét házasságra lépjen.

A nem házas népesség (ún. tiszta) házasságkötési arányszáma életkor szerint

1930—1931

Korcsoport átlag 1941 1948—1949

átlag 1953 , 1954

Ezer megfelelő korú nem házas férfira jut házasságkötés

20—24 éves ... 88,9 61,3 119,0 114,0 IMA 25—29 éves ... 163,5 190,6 220,8 239,8 2795 30—39 éves ... l35,4 137,0 161,1 189,l 224,8 40—49 éves ... 89,8 77,9 80,9 99,3 142.8 50—59 éves ... 47,5 43,9 51,3 59,2 88,0 20—59 éves ... .; . . 110,0 110,9 138,7 141,2 170,0

Ezer megfelelő korú nem házas nőre jut házasságkötés

15—19 éves ... 57,4 58,3 77,9 82,4 93,2

20—24 éves ... 142,3 188,7 204,5 225,7 272,6 25—29 éves ... 113,4 1393 152,7 165,3 1993 30—39 éves ... 57,7 73,1 65,9 91,1 118,0

40—49 éves ... 18,9 23,2 25,6 30,6 44,0

15—49 éves ... 77,3 84,7 101,8 109,0 130,4

A házasságkötések aránya 1954. évben legnagyobb mértékben a 25—29 és a 30—39 éves férfiaknál nőtt meg, ahol az 1930—31. évek átlagánál 71, il—

letve 66 százalékkal magasabb. A 20—59 éves nem házas férfi lakossághoz képest a növekedés 54. százalékos.

Nőknél ez a növekedés a 20—24 éves korcsoportban 92, a 25—29 éve—- seknél 76 százalék, a nem házas női népességhez viszonyítva 69 százalékos.

1941. évhez képest a növekedés hasonló.

A különböző családi állapotúak eltérő házasságkötési arányszáma kor—

csoportonként is jelentkezik. Az alábbiakban az 1941. és 1954. évi adatok alapján közöljük a nőtlenek (hajadonok), az özvegyek és az elváltak kor——

csoportonkénti házasságkötési arányszámát.

232 KLINGER ANDRÁS—DH. SZABADY EGDN'

Házasságkötési arányszám kor és családi állapot szerint

Ezer megfelelő korú

nőtlen I özvegy ! elvált hajadon özvegy elvált

Kai-csoport ,

férfira nőre

jut házasságkötés 1941. évben

15—49 éves ... 6, 4 166,7 —— 58,5 84,7 l20,6

20—24 éves ... 61, 1 244,2 272,7 189,5 1173 173,2

25—29 éves ... 188, 0 3523 337,0 139,3 108,9 l70,3

30—34 ével ... l42,3 304,4 279,l 90,0 67,2 13915

3ő—f39 éves ... 89,6 222,0 205,1 49,6 37,7 83,2

40—49 éves ... 47,5 139,3 1353 23,1 17,2 483)

50—59 éves ... 17,6 61,6 69,5 7,2 5,3 20,6

60 éves és idősebb ... 6,9 10,0 25,8 3,2 O,!) 5,9

Összesen 63,3 46,4 147,9 85,1 7,7 73,1

1954. évben

16—19 éves ... 14,0 . . 92,9 82,5 430,6

20—24 éves ... l33,0 . 559,4 269,8 l90,4 416,2

25—29 éves ... 269,7 615,8 53l,4 188,7 188,0 29l,5

30—34 éves ... 2014 341,8 47l,5 120,6 187,0 232,4

35—39 éves ... 152,2 181,9 433,9 70,6 62,7 151,3

40—49 éves ... 82,7 251,5 323,2 41,3 31, 3 94,6

50—59 éves ... 40,5 lll,5 l76,9 20,0 11 7 44,9

60 éves és idősebb ... 19,5 18,2 88,1 6,7 l,6 ISA

Összesen 98,3 52,6 3095 mm 72,2 129,5

1941—hez viszonyítva valamennyi családi állapot valamennyi kor—

csoportjában növekedett a házasságkötési arányszám. A 25 éven aluliak kor—

csoportjaitól eltekintve jelenleg mindenütt magasabb a férfiak házasság—

kötési arányszáma, mint a nőké.

Elsősorban a nőtlenek házasságkötéseivel kell foglalkozni, mint a népes—

ség összetételének legfontosabb tényezőjével. 1941—hez viszonyítva a nőtle—

nek házasságkötési aránya általában 55 százalékkal, a hajadonoké 45 száza—

lékkal növekedett. Legnagyobb mérvű az emelkedés a 20—24 éves korú fér- fiaknál (118 százalék), valamint a 15—19 éves nőknél (59 százalék). A nőt-—

lenek és a hajadonok 1941., illetve 1954. évi korévenkénti házasságkötési arányszámát mutatja a 6. ábra. Ebből megállapítható, hogy 1954—ben vala—

mennyi korévnél és mindkét nemnél magasabb a házasságkötési arány, mint 1941—ben.

1954—ben a nőtlen férfiak házasságkötési aránya a 24 éves korig alacso—

nyabb, mint a hajadon nőké, ettől kezdve valamennyi korcsoportban meg—

haladja azt. Az ezer nőtlen férfira jutó házasságkötések száma a 25 éves kor—

ban a legmagasabb (307 ezrelék), az ezer hajadonra jutó arány a 22 éves kor- ban éri el a mammumot (283 ezrelék). 1941—ben a férfiak modusa a 27-ik, a nőké a 22-ik életévnél volt. (Értéke a jelenleginél jóval alacsonyabb, 186, illetve 211 ezrelék volt.) Érdekes jelenség, hogy az 1941. évivel ellentétben jelenleg a férfiak maximális házasságkötési aránya magasabb, mint a nőké;

a két nem modusa között a korkülönbség öt évről három évre csökkent

A HAZASSAGKÓTÉSEK ALAKULASA

6. ábra. Ezer megfelelö korú nőtlen férfira és hajadonra jutó házasságkötés, 1941, 1954. 4 "

%o %-

szo 520

300 1 [X 300

eso §], xx zeo

, 7954 fm"

260 "— "'"" "A" , " ' X '—X 250

zoo ;...__ XR 240

' X *

220 ,: M— x (944554 , 220

200 : A x A zoo

_

: / V X

150 _ l — __. ——-—_ __ 450

; 194 Mér'—fix

wo l—- — 440

azo mol

eo so

Mindkét nemnél az elváltak között találjuk a legmagasabb házasság-—

kötési arányszámokat. 1954-ben például a 20—24 éves korú elvált férfiak és a 20 éven aluli elvált nők mintegy fele házasságot kötött. Az özvegy családi állapotúaknál igen nagy különbség van a két nem házasságkötési arányában. Az 50 éven felüli özvegy férfiak házasságkötési aránya több mint

tízszerese a hasonló korú özvegy nőkének.

Az előbbiekben már láttuk, hogy a házasságra lépők átlagos kora a fel- szabadulás előttihez viszonyítva általában nem változott. Családi állapot szerint vizsgálva az 1954-ben házasulók átlagos életkorát, a következő érté-— * keket kapjuk:

Házasulók átlagos életkora (év)

férfi nő

Családi állapot,

1938. 1954. 1938. 1954.

évben

Nőtlen, hajadon ... 27,4 26,3 23,6 23,3

Özvegy ... 1 52,5 44,6

Elvált ... ; 423 3 ,s : 384 35,4

Összesen 29,5 29,5 24,9 25,3

Az özvegy házasulók átlagos kora mintegy kétszerese, az elváltaké mintegy másfélszerese a nőtlenekének, illetve a hajadonokénak. 1 938—hoz

viszonyítva a nőtlen házasulók átlagos életkora egy évvel, a hajadonoké (),3 évvel csökkent. Ugyanakkor az özvegyek és az elváltak átlagos házasodási kora mindkét nemnél növekedett.

Magyarország tisztított házasságkötési arányszáma is kedvezőbb, mint a többi európai országé.