Nemzetközi Üzemtörténeti Konferencia

(1)

SZEMLE

N EMZETK'OZI UZEMTÖRTENETI KON FERENClA

A Magyar Történelmi Társulat — az MSZMP KB Párttörténeti lntézet, a Szakszervezetek Or—

szágos Tanácsa, a Hazafias Népfront. Buda—

pest főváros Tanácsa és Mosonmagyaróvár város Tanácsa közreműködésével -— 1972, jú—

nius 7 és 10 között Nemzetközi Uzemtörténeti Konferenciát rendezett Budapesten és Mo- sonmagyaróvárott. A konferencián összesen 26 külföldiwvendég vett részt hat európai szo— , cialista országból. valamint Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból.

A konferenciát dr. Ember Győző akadé- mikus. az Országos Levéltár főigazgatója nyi—

totta meg. Az első nap délelőtt elhangzott hét előadás beszámolt az elmúlt öt év üzem- történet-írásának eredményeiről, problémái—

ról, szervezéséről és a kiadási lehetőségekről.

Beszámolót tartottak:

A, Mítroionova, a történettudományok doktora (a Szovjetunió Történettudományi intézete), !

R, Kolodzeicsik, a történettudományok doktora (::

lengyel Társadalomtudományi Főiskola).

H. Radandt (a Német Demokratikus Köztársaság Gozdosógtörténeti Intézete).

A. Faltys (a Csehszlovák Forradalmi Szakszerveze- tek Központja).

A. Vaszil/'ev (a bolgár Történettudományi lntézet), Ki van Eyll docens (az Észak-Rajna—Vesztfáliai Gaz—

dasági Levéltár),

Jenei Károly (Országos Levéltár).

A beszámolókból megállapítható, hogy a Szovjetunióban az 1930-as évek _elejétől 1971—ig közel 600 — ebből az utolsó öt év- ben mintegy 100 — üzemtörténeti kiadvány jelent meg. A Német Demokratikus Köztársa—

ságban az önálló üzemtörténeti munkák száma 1945 óta 850, ebből 1967—1971 között kb. 220 jelent meg. A csehszlovák üzemtör—

téneti bizottság 200 megjelent üzemtörténetí munkát tart nyilván. Lengyelországban a két háború között nagyszámú üzemtörténeti mo- nográfia készült, és a háború után különösen az utóbbi 15 évben lendültek fel az üzemtör- téneti munkálatok több kutatóközpontban.

Bulgáriában (: kutatások a közelmúltban in- dultak meg. A közel 150 éves múltra vissza- tekintő és összesen több mint tízezer publi—

kációt számon tartó német vállalattörténet- írás a Német Szövetségi Köztársaságban az utolsó öt évben 1075 monográfiát alkotott.

Hazánkban az eddig publikált üzemtörténeti kiadványok száma közel ZOO-ra tehető, a ku- tatások azonban szervezeti keretet csak 1967- ben kaptak. amikor a Magyar Történelmi Tár—

sulat keretében megalakult az üzemtörténeti szakosztály. Gondozásában eddig 11 nagyobb terjedelmű monográfia jelent meg, illetve ké- szült el. és folyamatban van 5 üzem törté- netének feltáró és feldolgozó munkája. Ezen—

kívül az 1969-ben indult ..Uzemtörténeti Fü—

zetek" c. sorozatban 7 kiadvány látott nap- világot.

A konferencia második napján ,.Az üzem—

történet—irás metodológiai problémái" téma—

körön belül megtartott előadások közül I. P.

Osztapenko (a Szovjetunió Történettuclomá-

nyi Intézete) a szocialista üzemtörténet-írás

általános és egyedi problémáival foglalko- zott. L. Kieszczynski (a lengyel Társadalom- tuclományi Főiskola) az üzemtörténeti mun- kák különböző -— történeti és szociológiai jel—

legű, csak egy—egy üzem vagy egész ipari körzetek, iparágak történetére kiterjedő -— tí—

pusait jellemezte, és szólt az 1960—es évek- ben mind jobban terjedő üzemikrónika-i'rás—

ról. M. KornyíI/uk (a lengyel Szakszervezeti Központ Történeti Irodája) a szakszervezetek—nek az üzemikrónika-írás területén kifej- tett tevékenységét ismertette. K. Vas (a Cseh- szlovák Forradalmi Szakszervezetek Köz- pontja) oz üzemtörténet—irás tárgyának és tartalmának polifunkcionális értelmezéséből kiindulva. az interdiszciplinárís együttműködés problémáit érintette, és megjelölte (: közgaz—

daságtan, a szociológia, a demográfia. a földrajz és a néprajz mellett több más tudo- mányág helyét az üzemtörténet—írásban. H.

Chihák (a Német Demokratikus Köztársaság Gazdaságtörténeti Intézete) az üzemi dolgo- zók és a szakemberek együttműködésének fontosságát mutatta ki előadásában. Sipos Péter (Párttörténeti lntézet) az üzemtörténet- írás és o munkásmozgalom-kutatás közötti kölcsönhatás szerepét emelte ki szinvonalas előadásában.

Az első két napon az előadásokat Buda—

pesten a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi dísztermében (az egykori ország—

ház üléstermében) tartották. 8-án délután a

(2)

SZEMLE

1 069

résztvevők Mosonmagyaróvárra utaztak, ahol a konferencia az Agrártudományi Egyetem dísztermében folytatta munkáját.

.,Az új ipari létesítmények története az el- múlt negyedszázadban" c. témacsoport ke- retében a német demokratikus köztársaság—

beli viszonyokat H. Radandt vázolta. B, sterzinszkii (lengyel Társadalomtudományi Főiskola) a varsói iparvállalatoknál folyó üzemtörténeti kutatásokat jellegük szerint csoportosítva, főleg a szociológiai megköze—

lítéseket emelve ki, ismertette. Z. Símoncic (horvát Munkásmozgalmi Történeti lntézet) előadása nemcsak az elmúlt negyedszázadot fogta át, hanem szélesebb horizontú áttekin—

tést adott az üzemtörténet-íráson túlmenően Jugoszlávia iparának fejlődéséről, az eddigi konkrét szakirodalmi munkák vázlatos ismer—

tetésével. A magyar előadók közül Szekeres József (Fővárosi Levéltár) egy nemzetközi je—

lentőségű hazai gyártási ág, az autóbusz- gyártás felszabadulás utáni fejlődésének számszerű adatokban gazdag képét rajzolta fel; Lakatos Ernő (Pest megyei Levéltár) a termelőszövetkezeti krónikairás Pest megyé—

ben elért eredményeit ismertette mennyiségi és minőségi szempontból; O/tvai Ferenc (Szegedi Levéltár) a termelőszövetkezeti üzemtörténet—írás forrásairól adott összefogla- lásában kiemelkedő értékűnek minősítette többek között a könyvelési iratokat és főleg a statisztikai beszámolójelentéseket, felhivta azonban a figyelmet arra, hogy különösen az 1950-es évekből származókat kritikával kell kezelni.

Statisztikai szempontból legérdekesebbek (:

konferencia utolsó napján elhangzott előadá- sok voltak. melyek ,,az üzemek hatása környe—

zetük fejlődésére" téma köré csaportosultak.

Ennek keretében /. V. Voszkreszenszkii, a tőr—

ténettudományok doktora a szovjetunióbeli

tapasztalatokat ismertette. O. Kana (Cseh- szlovákiai Tudományos Akadémia Sziléziai ln- tézet) főleg az ostravaí terület példáján mu—

tatta be az üzem és a táj (környezet) kapcso- latának alakulását, a lakosság szociális és foglalkozásbeli szerkezetében bekövetkezett változásokat részletes demográfiai adatokkal íllusztráló előadásában. Szinte kizárólag sta—

tisztikai forrásokra, elsősorban a népszámláf lások és a ház-, illetve lakásösszeirások idő- soraira támaszkodva elemezte Pera Ferenc, bányaigazgató a Fejér megyei Kisgyán—Ba—

linka bányaüzemnek környezetére gyakorolt hatását a század elejétől napjainkig terjedő időszakban. Szintén gazdag történeti, gaz—

daság- és társadalomstatisztikai ismeret—

anyag. üzemi és községgazdálkodási statisz—

tikai adatok birtokában festett plasztikus ké—

pet Puskás Vilmos (Mosonmagyaróvári Mező—

gazdasági Gépgyár) a mosonmagyaróvári nagyüzemek és a városkép kapcsolatáról.

Az elhangzott előadásokat mind a négy napon hozzászólások egészítették ki. A szakmai programot üzemlátogatás —- a Mosonmagyar—

óvári Mezőgazdasági Gépgyárban. a Ma- gyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, a Mosonmagyaróvári Fémszerelve'nygyárban és a Magyaróvári Kötöttárugyárban —, valamint a konferenciával egyidejűleg megrendezett Országos Uzemtörténeti Kiállítás megtekinté- se egészítette ki. Mindezen kivül Budapesten a Volga Szállóban és Mosonmagyaróvárott az Agrártudományi Egyetemen megtartott fo- gadás, mindkét városban városnézés, valamint kultúrprogram —— a ,,Szülőföldem" c. szi—

getközi népi ének-, zene- és táncműsor meg—

tekintése — tette a konferenciát még színe- sebbé a nagyszámú külföldi és hazai részt—

vevő számára.

Dr. Kápolnaí Iván

MAGYAR SZAKlRODALOM

KÁDÁR BÉLA:

KIS ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASAGBAN

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1971, 263 old.

Nemcsak a hazai. de a külföldi közgazda- sági szakirodalomban is meglehetősen kevés figyelmet kapott a gazdasági növekedés. a tudományos—technikai fejlődés, valamint a társadalmi—gazdasági tevékenységek méretei közötti összefüggések vizsgálata. Méginkább elhanyagoltnak mondható terület annak ta—

nulmányozása, hogyan érvényesülnek az em—

litett összefüggések a fejlett vagy közepesen fejlett, de kis európai tőkés országoknál.

Könyvében ezt a célt jelöli meg az elemzés tárgyaként Kádár Béla, és választ keres arra,

hogy a korszerű gazdasági növekedés, a gyors ütemű műszaki fejlődés milyen követ—

kezményekkel jár szűkre szabott nemzetgaz—

dasági keretek között, milyenek a fejlődés esélyei ezen országokban, hogyan reagálnak a világgazdasági folyamatokra, melyek a szó—

mukra célszerű fejlesztési utak stb.

Ennek a vizsgálati témának meggyőző ki- fejtését csakis akkor lehet elvégezni, ha leg- először felvázoljuk azt a világgazdasági kö—

zeget, amelyben a kis tőkés országok létez- nek. Már az első, főként azonban a második világháború eltüntette a gazdasági és katonai hatalmi viszonyok differenciáltabb világképét, - és a nemzetközi hatalom nagymérvű koncent- hatalmi Egyesült rálódásához vezetett. Egyedülálló

koncentrációval állunk szemben az