7. szám. — 630 — 1935
A külkereskedelem nemzetközi adatai árucsoportok szerint.
Documents internationaux sur le commerce emtérz'eu'r de di/fé'rents pays, servant les groupes de marchandises.
Táblázabunk a Népszövetség évkönyve alapján adatokat közli. 1934. évi adat keves országról van, az egyes országok külkereskedelmi érllékadataának leginkább _az 1932v1933. (évi adatok szerepelnek, megoszlását mutatja be a brüsszeli nemzetközi osz- kivételesen egészen régi adatok is (pl. Venezuela lályoz'áws (1913) árúesoporljai szerint. A táblázat 1918, Paraguay 1921).
mindegyik államnál az utolsó rendelkezésre álló A behozatal és a kivitel 5. rovatában szerepelő A behozatal és kivitel értékének árucsoportok szerinti megoszlása O/o-ban.
Behozatal Kivitel
w m eg, m 77) 0
% *"? 53 . E 3 *") ? "3 .?
0 r s z é. g 3 É'PÉ %: :ÉÉ' ; §"; ?. 035
e % Ég a 18.35 ; § § § § $ eg
... "" " bo —— _ m) e."...
§ %? ;? gi %% § %e 33 %%" %%
§ _a: Z?— 545 43533; § §: zá? xE (cS-5.0
Albánia ... 23 9 20"? 55'4 . 556 444 .
Ausztria ... 67 21 6 3853 31-6 16 06 26 273 676 20 Belgium ... 03 20 7 489 27'8 23 04 57 384 537 18
Bulgária ... ' 4 0 MB 61'7 ' 39 403 523 8'5 '
Cseh-Szlovákia ... 1-1 14 6 53'9 29"? O'? ' 5'5 242 700 03
Dánia ... 01 18' 396 420 02 16 819 86 7-8 01
Észtország ... 01 9"? 350 550 02 18 322 399 261 '
Finnország ... ' 28 1 34-6 419 04 ' ' ' ' '
Franciaország ... D'? 20 0 242 10 9 442 02 132 161 59 '4 111 Görögország ... 3-5 28 6 278 383 18 01 500 4107; 3"? 4-5 Jugoszlávia ... ' 92 218 664 26 11'6 342 464 70 0-8
Lengyelország ... 0'1 11'5 44'5 38'6 103 28 235 44'1 217 84
Lettország ... 13 6 0 417 50" 02 10 26'1 517 212 ' Litvánia ... ' 8 0 353 563 04 85 428 40"? 8-0 ' Magyarország ... 01 6 4 523 402 1-0 107 453 159 278 03 Nagy-Britannia ... 09 344 241 111 295 01 56 159 632 152 Németalföld ... 02 14-8 328 409 113 04 236 160 300 300 Németország ... G'? 226 54—9 158 60 01 2 5 169 ! 69 8 107 Norvégia ... ' 23'3 29'4 472 01 ' 26'8 51'6 21'6 ' Olaszország ... 19 234 470 264 13 0'3 324 17 '2 499 0-2 Portugália ... 02 162 345 326 165 09 540 271 180 '
Románia ... ' 69 126 805 ' 29 26'6 688 l'? '
Spanyolország ... 04 166 352 479 ' 01 650 16-0 186 0'3
Svájc ... 03 166 18' 314. 337 03 3'9 4'5 362 551
Svédország ... 01 182 363 411 43 02 70 487 43-6 06
Szovjetoroszország ... 39 4-5 396 521 ' ' 227 686 137 '
Törökország ... 07 123 99 771 ' ' ' ' ' ' '
Amerikai Egyesült Államok . . 05 212 468 240 75 01 136 389 440 34
Bolivia ... 2'9 221 107 64'3 ' 0'2 1'9 8915 14 69
Csile ... 11 250 20-2 537 . 01 109 821 31 38
Costa-Rica ... 34 198 9-8 667 03 01 976 1'1 08 04
Dominion. ... 02 209 11'8 67'1 . 0'9 80'1 169 21 .
Ecuador ... . . . 10 88-2 478 129 01
Guatemala ... 01 153 103 73-3 10 . 925 35 09 31
Honduras ... 02 145 15-1 674 28 01 851 0"? 04 137
Kuba ... . 34-7 653 . 01 794 157 3'9 0'9
Mexikó ... 04 140 12—7 "(11 1-8 1-3 119 702 G'? 159 Panama ... 0"? 806 74 57-4 39 , 961 32 (H 06
Paraguay ... 0'9 185 60 7456 . 1'6 188 757 39 .
Peru ... _ . . . . 01 121 851 01 26
Salvador . . ... 0—2 13'1 143 724 . . . 8'3
Venezuela ... . 139 83 69'4 8'4 1"? 716 22"! l'? 23
Irán . . . . ... 01 171 117 71'0 0'1 10 62 80'5 12'2 0'1
Japán ... 0-2 259 557 167 1'5 0'1 8'9 27'1 569 70
Kina ... . 216 328 40'7 50 07 361 38'3 184 66
Németalföldi India ... . 22'9 , 7'7 63'1 6'3 0'3 39'0 52'2 3'3 5'2 Egyiptom . , . . ... 0'6 16'3 23'6 589 06 . 4'7 71'3 21'6 2'4
Uj Zéland ... 01
137
144 698 20 (M 678 270
10 41
7. szám.
——631——— 1935
arany és ezüst (feldolgozatlanul vagy érmében) a százalékos megoszlás kiszámításánál több ország—
nál nem volt higy—elemhevehetö. Ez a csoport egyé—h—
ként normális viszonyok között aránylag csekely hányaddal szerepel a külforgalomban s. csak a pénzügyi válsággal kapcsolatos rendkívüli arany—
mozgalmak okozzák, hogy az utóbbi években egyik—másik országban igen jelentős értékek kerül]—
nek itt is forgalomba. így pl. táblázatunk szerint Svájc kivitelének (1933) 55'1%-át tette az arany- és ezüstkivitel. Ugyanez a csoport Franciaország behoza-talá'ban (1932) 44'2%—ot kepviselt, de igen jelentős7 a behozatal egyharmadát tevő, Svájc és Nagy-Britannia (1933) adata is. E kiütköző ma—
gas arányszámok t—eriinészetesen az érdekelt álla- moik többi csoportaránysziámait is rendkívüli mér—
tékben lecsökkentik, ami az. arányszámok országok közötti összehasonlításánál nem hagyható figyel—
men kívül.
A táblázat adatai érdekesen világítják meg az egyes államok gazdasági struktúráját.
Igy kitetszik a közölt arányszámokból, hogy az élelmiszerek és italok egyes exotikus államok
(Panama, Costa-Rica) kivitelének 96—98%—át te—
szik. Európában egyedülállóan magas Dánia élel- miszer—kivitele, mely az ország egész kivitel-ének
;
82'%—át jelenti. A legnagyobb élelmiszerbehozó ál- Euró'pábaen Nagy-Britannia, behozatalának egyharmad—a élelmiszer és ital.
xA nyersanyagok és félgyártmányolc kivitele
némelyik tengerentúli államban 80—90%—ot is elér.
Európában Románia a legtipikusabb nyersanyag—
kivivö állam, kivitelének 69%-a nyersanyag és fél—
gyártmá—ny. .A behozatal ebben az árúcsoportban Japánban (%%), Németországban (%%—), Cseh—
szlovákiában (54%) és Magyarországon (52%-) a legnagyobb.
lam
A készgyártmányok kivitele egyes tengerentúli, különösen közép- (és délamerikai államokban egé-
szen minimális, az 1%4—ot sem éri el. Európában
Román—ia az az állam, amely aránylag a legkeve—
sebb kiészgyártmányt viszi ki, összkivitelében e cso—
port nem egészen 2%-kalf szerepel. Legnagyobb Csehszlovákia és Németország kiésztgyártmány ki- vitele: 70%, de igen (magas Ausztria (68%), Nagy- Brita-nnia (63%) és Franciaország (5970) enemű kivitele is. A másik oldalon, a behozatal szempont- jából, több agrái'állam 60—70%—os, sőt Románia 81%—os részesedést mutat, míg az ipari államok behozatala készgyártmányokból kiism—érvű: Fran—
ciaországban és Nagy-Britanniában 11%, Német- országban 16%, Japánban l7%.
EGYÉB É
nil-llll!.-InI'll-unlunulllluIl-IIlu.II-llilulnnlllDul-llI-.!ll*-1IIln'-II-l-Ivll-llhl'lrl-lluloou
Néhány megjegyzés a statisztika technikájához és kritikájához.
(Hamisítások, tévedések, irányproblémák).
Guelgues remargues sur la, technigue de la statistigue et sw la critigue de celle—ci.
(Falsi/ications, erreurs, problemes directeurs).
Az igazság szent. Az igazságot kereső tudomány szentély. A statisztika is ilyen szentély. Ahol a statisztikával helytelen po- litikai rendszereket, eljárásokat akarnak
igazolni, alátámasztani, ott a statisztikakönnyen hazugsággá válik. Azért csodál—
kozni lehet, hogyha szervek, melyeknek fel—
adata a statisztika tisztasága felett őrködni _— a statisztika Vesta—szűzei ——, amelyek finom, minuciózus vizsgálódásokat folytat—
nak a statisztikai felvételek pontossága,
szakszerűsége érdekében, mégis a politikai, gazdasági, erkölcsi érdekben elkövetett ha- misítások ellen nem tiltakoznak. Ilyen pe- dig előfordul ma is különböző helyen, terü- leten, több irányban. Ajánljuk 1az illetőknek Alexandra Rachmanova kitünő könyvének
(Házasság a vörös (pokolban 89. l.). követ—kező szavait: ,,Erste be kellett vezetni a láto-
gatók statisztikáját az előírt formulákba.
A kommunista nő bejelentette, hogy a pro—
pagandatirodalmat 31 nőolvxasó kérte, míg
én a 459-es számot szolgáltattam. A vezető
elgondolkozva nézett maga elé, körmét rágtaés végre így szólalt meg: Alexandra Kvovna ez így nem megy. Más formát kell adni a dolognak. Bizonyára nem lesz kifogása az
ellen, ha egyszerűen felcseréljük a számo- kat. Azt írjuk tehát, hogy a kommunistapropogtandaplakátok előtt egész nap való—
ságos tülekedés volt és a propagandairoa dalmat 459 olvasó nő kérte, a többit 31. ——
De hiszen ezzel fejetetejére állítjuk az igaz- ságot, vetettem ellen. -— Ugyan, de naiv maga, Alexandra Kvovnal Nem a statiszti—
kának kell az eseményekhez alkalmazkodni,
