Franciaország gazdasági adatai

3. szám.

——343——— 1928

A második—ülésen a bázisidőszak kérdése, az helyzetváltozások t'elderité—

sére használható érzékeny árindexek és részvény—

árnívók és gazdasági

index összeállítása képezte a megbeszélés tárgyát.

Bármennyire kívánatosnak mutatkozik is az egyes államok statisztikai anyagának feldolgozásánál az azonos bázisidőpont alkalmazása, erre nézve pozitív megállapodás nem jött létre. Az azonos bázisidőszak alkalmazását nagyban hátráltatja az a körülmény", hogy a különböző államok gazdasági életében a háború utáni javulás nagy időbeli eltolódással kö- vetkezett be. Az igen élénk vita során azonban az a nézet alakult ki, hogy bázisidőszak gyanánt csak az utolsó egy—két esztendő alkalmazható sikerrel.

Határozott kívánság nyilvánult meg abban az irányban, hogy az egyes országok indexszámössze—

állítói különös tekintettel legyenek a többi tőzs- dén jegyzett értékpapírokra s 'hogy a részvény- index sűrűbb időközökben állítassék össze a tőzsdei üzletmenet könnyebb és jobb megfigyelése céljából.

A harmadik ülésen a konjunktúrakutatás módszereit tették beható tárgyalás és bírálat tár—

gyává az ülésen résztvevők s különösen a trend és a szezonnaális változások meghatározásának és kiküszöbölésének kérdése került megvitatás alá.

Felmerült ennél a problémánál az azonos módsze- rek alkalmázásának kérdése is, határozatot azon- ban nem hoztak s így a kutatásokkal foglalkozók—

nak továbbra is szabad kezük van. A konferencián résztvevők nagy többségében az a meggyőződés

alakult ki, amelyet a frankfurti intézet memoran:

duma is kiemelt, hogy az amerikai pionérok által kezdeményezett gazdaságkutató munkából kiala—

kult eljárásoknak és módszereknek az európai vi—

szonyokra való körültekintés-

sel kell eljárni, már csak azért is, mert az európai gazdasági életnek háború előttie's háború utáni mozgása ma még ismeretlen, s az úgynevezett gaz—

dasági ciklus időtartamára nincsenek ada—

taink.

_ alkalmazásánál

nézve

Beható vita indult meg az alapanyagok terme—

lési indexének összeállításánál, tekintettel azonban arra, hogy az idevonatkozó statisztikai adatgyüj- tés a legtöbb európai államban még csak kezdet- leges, ennek a kérdésnek végleges megvitatása nem kecsegtetett eredménnyel, s a probléma megvitatá—

sát a legközelebbi konferenciára halasztották.

A magyar kiküldöttek minden egyes kérdés tárgyalásánál alaposan kivették részüket a vitából, szakszerű és kezdeményező javaslataikkal pedig lényegesen hozzájárultak a tanácskozás sikeréhez.

A konferencia az utolsó délután elnök is fogadta s a ré- sziikre adott teára a résztvevő államok Bécsben székelő követein kívül hivatalosak voltak az osztrák politikai és közgazdasági élet kiválóságai.

résztvevőit az osztrák köztársasági

A konferencia részletes lefolyását az osztrák konjunktúrakutató intézet kiadmányában fogja

ismertetni. S. S,

Az Egyesült Államok automobilgyártása és kivitele.

[fabrication et exportation dtautomobiles aux Etats-Unis.

A Commerce Reports közlése szerint az Ame- rikai Egyesült Államokban 1927—ben 3'4 millió da—

rab személy- és leherantomobilt állítottak elő, szein—

ben az 1926. évi 4'3 millió darabbal. Ennek dacára az automobilkivitel az 1926. évi 305 ezer darabról 1927-ben 384 ezer darabra emelkedett. Vagyis mig

ttl26-ban a kivitel a személy- és teherkocsigyártás 7'1%-át tette, 1927—ben e "a 11'3—ra emelkedett. Érték—

ben az 1927. évi kivitel 278 millió dollárt képviselt;

növekedése az előző évvel szemben 24'3% volt, Az egész automobilipar kivitele 406 millió dollár- értékű volt, 20'3%-al nagyobb, mint 1926-ban.

Franciaország gazdasági adatai.

Données écanomz'gues de la France.

Franciaországban a népmozgalom adatai —há- ború befejezését közvetlenül követő években mu—

tatkozott javulás után __ kedvezőtlen irányt vesznek.

, A házasságkötések arányszáma 1920-ban több, mint kétszerese a háború előtti adatnak. Az arány- szám 1921-től kezdve évről évre csökken.

Az élveszületések arányszáma 1924—től kezdve a háború előtti színvonal alatt mozog.

A halálozások aránya eléggé állandó maradt.

A csecsemőhalálozás az utolsó években kisebb—

mérvű, mint 1913—ban.

Végeredményben a természetes szaporodás arányszáma az 1920. és 1921. évi kiugrás után el—

43

gyengül és 1926-ban 1'3-al a háború előtt is igen kedvezőtlen arányszám (1'5) alá sülyed.

A munkanélküliek száma 1921-ben s az utolsó évben a legnagyobb; 1927 azonban javulást mutat az 1926-es maximális adattal (17.178) szemben.

A vetésterület az ország területének megna—

gyobbodása dacára egyetlen háború utáni évben sem s egyetlen főterménynél sem érte el a háború előtti átlagot. A legtöbb főterménynél javuló ten- tdencia mutatkozik.

A mezőgazdasági termés adatai a háború után általánosságban rosszabbak a háború előtti átlagok—

nál. Itt-ott, de főleg az újabb években, találunk a

—344———-

békeátlagnál kedvezőbb terméseredményeket is.

1927-ben az árpa, zab és burgonya termésadata na- gyobb az 1909—13. évek átlagánál.

A kőszéntermelés a háború utáni nagy vissza—

esés után évről évre növekedést mutat s ma jóval meghaladja az 1913. év termelését.

Még nagyobb a fokozatos javulás a nyersvas- nál. A termelés mennyisége a két utolsó évben már csaknem kétszerese a háború előtti mennyiségnek.

A növekedésben bizonyára itt is nagy szerepük van a Németországtól átesatolt területrészeknek.

A külíorgalom nyers évi értékadatainak össze—

vetésénél tekintettel kell lenni a frankérték, vala- mint az árszínvonal változásaira. Ennek figyelem—

bevételével is igen nagynak mutatkozik az 1920.

év külforgalma. Ezt az évet a behozatali többlet enormis nagysága is jellemzi. 1924-től kezdve 'a ko- rábban passzív évi külkereskedelmi mérleg aktívvá válik.

; ; _ —í __

A frank árfolyama az 1926. évbén elért mély pontról följavulva 1927-ben állandóságot mutat.

A nagykereskedelmi és a megélhetési index alakulásából megállapítható, hogy az árakat a frank romlása dacára sikerült aránylag eléggé ala—

csony nívón tartani. 1920—ban a nagykereskedelem indexe még csaknem kétszerte magasabb annál a színvonalnál, amely a frank árfolyamváltozásának megfelelt volna, a későbbi években azonban a drá- gulás aránya kisebbmérvű. A nagykereskedelmi áraknál a mult év közepétől újabb csökkenés ész- lelhető; hasonlóan a megélhetési indexnél is.

A takarékbetétek állománya aranyértékben nem éri el ugyan a békeállományt, de újabban is emelkedik.

A kamatlábat, amely a mult év elején még 6'5% volt, áprilisban 5%—ra, decemberben pedig 4%—ra szállították le.

Franciaország gazdasági jelzötábláia. —— Tableau e'conomigue de la France.

Havi adatok. —— Donne'es mensuelles.

egg 1 9 2 7

Megnevezés Egység ZÉÉ': ,

Designatio'n Unitá §§§É I II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

_.c'e: §

— ., , wszámaahó

Munkanélkuhek — végen _

Chómeurs . . 777213??? 1861562758094170381584623955523710169941482511272 86421008013221

I" ()

Termelés —— §

Production ,

Kőszén — Hom'lle . 1000 t 4285 4580 4358'4725 4302 4289' 4236 4193 4299 4133 4290 4101 4322 Vas —— Fonte. 1000t ( 783 805 716 801 774 794 747 769 773 761 796 762 796

Külkereskedelmi forgalom —- Commerce ewtém'eur

Behozatal —— Impor— *

tations . . . 1,000.000fr. 4960 4079 4780 4414 4298 4989 4558 4068 3771 3572 4476 4632 5216;

Kivitel — Exporta- , ' .

tions . . . 1,000,000fr. 4961 4709 4597 4694 4255 4281 4417 4499 4287 4545 5050 4871*5020 Pénz és hitel ——

Monnaie et cre'dit útle

A pénzegység árfo-Z moyegne _

lyama —— Cours du 1 fr. :: P 0182 0225 0228 0223 0224 0223 0223 0228 0223 0223 0223 0228 0224 change . . . 1szr. 549 444 448 448 448 448 448 448 448 448 448 448 446 Nagykereskedelmi in- átlag _

dex —— Ind'LCC (188 moyenne

prím de gros . . . 191311100 703 622 63? 641 636 628 622 621 619 601 588 595 605

M—gélhetésí index —— '

Imi. du caüt de la vie 19182100 505 524 525 507 498

1,000.000 fr.

Takarékbetétek—Dé- hó végén ,

póts d'épargne . Mafia 4" 4167 4577 4701 4808 4889 5010 5159 5316 5504 5700 5953

171013

Aranykészlet —— Ré-

serve (for . . . . ,, 3684 3684 3684 3684 3683 8683 3683 3682 3682 3682 3681 3681 3681

Jegyforgalom — Bil- '

lets de bamme en

circulation. . . ,, 53315 52626 52462 52385 52210 52328 52786 52756 53266 54156 547OOI55465 56551 Kamatláb —— Taux en

banana .

3. szám.

-——345—

Évi adatok. —— Données ani/melles.

. . l ,

Megnevezés —— Dénignatinn EEgySég—Um'íé 1913') 1920

!. Népesség — Population

Lélekszám ——- Püpulatz'on . Házasságkötés **í " Mariages Elveszülete's _— Nés-vivants

Halálozás _,Dáöi's . . .

céde's au-dessűús' de un am Természetes áeaporodás ——

Accroissem. haturel . 2. Munkanélke —— Chómeurs .3. Mezőgazá. —— Agricult.

Vetésterület *— Super/ide engemencée

Búza —— Frament . Rozs —— Semic .

rpa. —— Wge . Zab —— Avoine .

Tengeri —— Mais . . . . Burgo :; — Pomme de terre Cukor? pa. —— Better. Ez sucre Bor (must) -— Vin (mom) .,

T 6 r m é s —— Production Búza —— Froment .

Ro'zs —— Seigle .

.Árpa —— Orge .

Tengeri — Mais .

Burgonya — Pomme de terre Cukorrépa— Better. á sure Bor (must; —— Vm (mom) .

'4. [par —— Indust'm'e Kőszén —— Houille Nyersvas —— Fonte

5. Külkeresk. forgalom —

Commerce exte'riem' Behozatal — ]mportations , Kivitel — Ezportations.

6. Pénz és hitel — Mon- *1

. naie et crédit

A pénzegység árfolyamának indexe dolláralapon —— ln- dice du cows de l'um'té de monnaie, sur la base—du dollar. . . . .. ..

Nagykereskedelmi index ——

Practice aes prim de gros Megé hetési index — Indice

du coüt de lamvie . . . . Takarékbetétek — De'póts d*épargne . . . . Aranvkészlet — Réserve d*or Jegyforgalom —— Bellets de

bangue en circulation . Kamatláb —— Tamc en bangue

1) Háború előtti terület.

szám —— nombre év végén — á la fin de l'année

1913

átlag— may—enne aranyparitás —

parité—or 1913 : 100

1,000.'óoo fr.

év végén —— á la

37

átlag — maymne

i

— Territo'ire d'avant-guewe.

t

1000 89.790 39.200

0

(, ., 75 159

,, 19 1 21 3

,, 17'6 17'2

100 élveszülöttre

pou7100nés'viv. 11'2 9'9

olna 1'5 4'1

1909/13

1000 ha 6.767 5.094

,, _, 1.253 869

,, ,, 804 664

,, ,, 3.978 3.350

,, , 467 336

,, , 1.646 1.441

,, , 246 105 '

,, ,, 1.626 1.518 1909/13

1000 g 88 627 64.462 ,, ,, 13.366 6.761 , ,, 11.502 8.857 ,, ,, 53 466 42 298 ,, ,, 5.662 3.878 , ,, 143371 116376 ,, ,, 56.962 ' 24.627 , hl 50.226 59.281

1000 t 40 056 24.288 ,, ,, 5.207 3.344

1,000.000 fr. 6.421 49.905"

,, ,, 6.880 26.895

1913 : 100 100 275 átlag —moymne 100 509 100 342 fin—de l'année 1.818 2.354 ,, 3.517 3.552 5.714 37.902

0/0 4 _ 5'78

1924 1925 40.310 40.610

89 8'7 13-7 189 16'9 17-5

85 89

18 14

509 645

5.512 5.614 889 869 714 699 3.495 3.480 342 346 1.463 1.465 185 217 1.601 1.594 76 525 89.905 10.222 11.091 10.462 10.266 44.349 47.558 4.679 5.081 153503 151.950 57.782 53 712 70 866 65.065 44.016 47.052 7.693 8.495

40.163 44.095 42.369 45.755

369 405 489 555 369 399 3419 3.803 3.681 3.634 40.885 51.085 602 6-52

C)!