1—4. szám.
—98—
vagyonának elemei a Census Bureau hivatalos megállapítása szerint a következő értékeket képviselték: ingatlanok és felszerelések 1764 milliárd, gyártmányok 28'4 milliárd, vasutak
19'9. gépek és gyári felszerelések 15'7, mező-
gazdasági termények 5'4, közúti vasutak 4'8, távíró és távbeszélők 1'9, házi készletek bú—torok, ruhák, ékszerek, műtárgyak: 398 mil- liárd dollár. Az ingatlanok (földbirtok, épületek, bányák), tehát az összes nemzeti vagyonban 550/o-kal részesednek. Az 1912—ben feltüntetett adat a magyar szent korona országainak közvet—
lenül a háború előtt felbecsült nemzeti vagyo—
nából a mai Magyarország területére eső részt mutatja, az 1922. évben kimutatott vagyon—
összeg ugyanennek a vagyonállagnak az 1921.
év végére való átértékelését jelenti a vagyon- elemekben beállott eltolódások s az egyes javak értékalakulásánál tapasztalt eltérések
figyelembevételével.
Ill-III!I'll-I'll!IlI'll-lIII.-llllllIilll-lllllllll'lllllllilulllllll!!!-Ill!Ill-l..-llllllllllllIll-IIUIIUIIIIIIIIIIIIIIIll-'llwil
KONZULI JELENTÉSEK
1925
, 1870 1890 1912 1922
Orszag
millió dollár
Egy. Államok , 30.069 65.037 186299 820873 Nagy—Britannia 40.000 ' 53.852 79.297 88.840 Franciaország 88.092 43.799 57.075 67.710 Németország 88.000 49.500 77.783 35.700 Olagország . 7.300 9.733 28.030 25.986 Spanyolország ? 10.512 11.193 —— 1 29.319
Svájc —— 2.404 3.080 4.567
Oroszország . 13.626 28.225 56.140 ——
Lengyelország § —— —- — 17.000
Litvánia - — —— — 1.000
Finnország _ — — 3.600
Hollandia — 4.769 4.827 8.260
Kanada ; 2.871 4.744 .10.980 22.095 Argentína —— 2.477 ; 11.680 13.178
Kina f —— — —— 19.087
Ausztrália ! —- 6.667 : 6.113 9.689 [ij—Zeeland _ —— 730 , —— 1.756
Magyarország. —— — 3.165 ; 2.430
l i
II.-ll..u-llIll-...n-n-c-n-n-u-u-u-n-.-Inn:nun-.-nun-l-Ill-allInn-lllnl-lnnlnnnnl-II.-l-null-I-u-lln-llln...n-nlllll-lII.-úl!-
Nagy-Britannia.
Grande Bretagne.
A londoni m. kir. követség gazdasági jelentése az 1924. évről.
Anglia közgazdasági mérlege az 1924.
évben a tartós javulás képét mutatja. A háború utáni mesterséges ipari konjunktúra 1920-ban érte el tetőpontját, amikor az árak a
békeparitáshoz képest az index-számot 352 9-re
emelték. Erre következett az általános nagy depreszió7 amely alatt a túlhajtott árak háború utáni nyereségüknek il/ö-re'szét le- adták és a közgazdasági élet tömeges csődbejutásoktól és óriási munkanélküliségtől kisérve mély pontját elérte. 1923-ban mutat—
kozott a normális viszonyokhoz való vissza—
térés elsö határozott jele, ami kifejezésre jutott a munkanélküliségnek 230/0-os csök—
kenésében, a külkereskedelmi mérlegnek (SO/(fos és az ipari termelésnek 300/0—os gyara—
podásában.
1924—ben az előző évben mutatkozó hala- dás folytatódott; további lOO/O—kal csökkent a munkanélküliség, IOO/O-kal javult újból a külkereskedelem és BO/U-al az ipari termelés tiszta hozama. A haladás persze nem oszlik el egyenletesen a közgazdaság valamennyi ágára és a lancasheri gyapotipar aránylagos rekonstrukciójával szemben nehezebb viszo-
nyok közé jutott a bánya— és vasipar. De az általános mérleg Anglia javára mégis kielé—
gítő többletet mutat.
Az angol közgazdaságiévlegjelentékenyebb eseménye a font sterling állandó értékjavulása, amely az egész közgazdasági helyzetnek is jellemző fokmérője. A_ font sterling árjavulása részben az Egyesült-Államokbeli árnívóemel—
kedésnek a következménye, részben pedig a Dawes—egyezmény elfogadására vezethető vissza, melynek hatása alatt Amerika bizalma a kontinenshez visszatért, ami az egész év folyamán nagy tőkeátalakulásokban nyilvánult.
Kétségtelen továbbá, hogy a font sterling nemzetközi jegyzése annak belső vásárló- erejéhez képest hosszú ideig visszamaradt, különösen azon tőkemenekülés következtében, amely a munkáskormány nralomrajutásának első idejét jellemezte. Snowden konzervatív költségvetése és a munkáskormány mér- sékelt magatartása azonban a pénzügyi körök bizalmát hamar helyreállította és még a munkáskormány alatt megindult a kül- földre vitt számlák visszautalása és a font sterling áremelkedése. Ezen folyamat a poli—
1925 —— 00 — 1—4. szám.
tikai biztonságot teremtő konzervativ vá- lasztási győzelem után az év végéig szinte rohamos arányokat öltött. Az év eleje 4'313/8 jegyzésről a font sterling december 31—ig 4'731/2-re emelkedett és a teljes dollár- paritás elérését az 1025). év folyamán az összes közgazdasági körök biztosra veszik.
Az angol közgazdasági helyzet másik biztató tünete a munkanélküliség további csökkenése. Az 1923. évvel való közvetlen összehasonlítást megnehezíti a munka statisz—
tikai rendszernek közben való megváltoztatása.
A munkanélküliség csökkenése nagyobb volt az év első felében, amikor egyidőben 200 OOO-et tett ki az újból beallitott mun—
kások száma. Ezen javulás egy része az év végéig elveszett, de még így is végered—
ményben 127000 munkás talált újból munkát az elmult évben. Tekintve, hogy már 1933-ban,
is 350000 emberrel csökkent a munkanél-
küliek száma, az utolsó két év csökkenése
összesen 477.000, ami igen jelentékenynek mondható.
A munkanélküliségnek ez az állandó csökkentése, valamint a font sterling paritás- hoz való közeledése biztos jelei az angol közgazdaság egészséges fejlődésének és mindenesetre bizonyítják, hogy Anglia külső kereskedelmi mérlegének látszólagos passzi- vitása nem oly aggályos tünet. mint első pillanatra látszik.
A kereskedelmi mérleg deficitje, mely 1923. év folyamán 26 millió fonttal összesen 177500000 fontra emelkedett, 1924—ben újabb hatalmas ugrással összesen 340000000 fontra szökött fel. Ezen óriási importtöbblet hatása alatt a tényleges fizetési mérleg tiszta nyeresége igen leolvadt és mindössze már csak mintegy 30,000.000 fontot tesz ki. ——
Az angol kereskedelmi minisztérium hivatalos számításai szerint a mérlegegyensúlyt ki—
egyenlítő, ii. n. láthatatlan export—tételek a következőképen oszlanak meg: Aliajózásből
befolyó nemzeti jövedelem évi 130 millió
font. külföldi beruházásokból befolyt kamat jövedelem 220 millió (az amerikai kamattör- lesztések levonásával 185 millió), bankok és biztosítási társaságok jövedelme 40 millió font, egyébb apróbb tételekkel a ,,látha- tatlan" jövedelem összesen 370 millio, ami a látható kereskedelmi mérleg 340 milliós deficitje'vel szemben a fenti 30 milliós több- letet adja.
A tényleges fizetési mérleg 1023. évi 180 milliós többletének ezen 30 milliós számra való leesése az angol gazdasági világban természetesen sok kommenlásra ad alkalmat,
de végeredményben belőle a való helyzetre abszolút következtetést levonni nem lehet.
A tengerentúli fizetési számláknak a londoni piacra való oda— és visszaáramlása ugyanis több évre eloszló folyamat, amelyet egy adott pillanatban helyesen felismerni igen nehéz.
A gyarmatok által Londonban felvett köl- csönök nagy része csak régebben eszközölt bevásárlások árának konszolidálása, vagy újabb árúbevásárlásokra szolgáló hitel. A felvett kölcsönök nagy részét továbbra is London- ban tartják folyószámlán, továbbá sok kül—
földi és angol tőke özönlött Londonba az elmúlt év folyamán. Ezért a fizetési mérleg állását biztos fokmérőnek venni nem lehet és az angol közgazdasági helyzet helyes meg- ítélését inkább a munkanélküliség és a font sterling árfolyama által nyujtott támpontokra kell alapítani.
Az angol állam-háztartás egyensúlyát megtartotta, azonban azon nagy bevételi többlet, amely 1923-ban lehetővé tette az akkori konzervatív kormánynak, hogy az elő- irányzott 40 millió font helyett egy évben 90 millióval törlessze az államadósságokat, a Snowden által behozott adó enyhitések követ- keztében eltűnt. Az angol államadósság az idei törlesztési részlet levonása után 820 millió fontot fog kitenni, ami után alig 1"?
millió bevételi többlet fog maradni. Az állam—
háztartás rendezése szempontjából azonban fontos haladás volt az év folyamán két nagy
kölcsön konvertálása. Márciusban a 200
milliós 50/0 hadikölcsönt átcserélték 41/20/0—03kötvényekre, amiből 150 milliót a régi tulaj-
donosok tartottak meg. Novemberben pedig 134 millió értékű 53/40/0—03 kincstári kötvé—
nyeket konvertáltak ugyancsak 41/20/0—os bon- dokra. Ezen műveletek az angol államház- tartás évi kamatterhet jelentékenyen csök—
kentik.
Az árak az év második felében emelkedő tendenciát mutattak. Egyes élelmezési cikkek, főleg kenyér és hús érezhetően megdrágultak.
Ezen jelenség azonban az általános _iavnlási folyamatot, mely a sterling árfolyam alakulás- ban is kifejezésre jut, egyelőre mélyebben még nem érintette. A konzervatív kormány pedig első feladatának tekintette az egyes tereken mutatkozó indokolatlan árdrágulás letörését, amely intézkedések sikerét a követ—
kező évre várják. Az életienntartási index—
szám 1924 folyamán 770/o-ról 81J/0—ra emel- kedett, mig az általános áralakulási jelző- szám 1914 100-as alapegységhez viszonyitva
1924 végén 1893 pontot mutatott.
1—4. szám,
Mezőgazdaság.
A földmívelés általában szenvedett a rossz időjárástól, azonban a világpiac egyetemleges áremelkedései következtében az angliai föld- birtokos is jobb árakon tudta értékesíteni ter- melvényeit. Különösen kifejezésre jut ez a búza áremelkedése'ben, ami egyrészt a kana- dai és argentiniai rossz termésnek a követ- kezménye, másrészt azon felismerésnek, hogy az ipari és mezőgazdasági cikkek belső értéke helyesebb gazdasági arányba hozassék.
A mezőgazdaságilag megművelt föld terü—*
lete Angliaban további 70.000 acreval csök- kent, amivel a bevetett földterület kiterjedése elérte kb. az 1903. évi színvonalat. Emelke- dett ezzel szemben intenzitásban az állatte- nyésztés, különösen a sertés- és juhtenyésztés.
Megnövekedett továbbá a gyümölcstermelésre szánt terület is.
Évről évre terjed Angliában a baromfi- tenyésztés, amely a háború titáni években a ,,poultry farmok" ezreit eredményezte. A gaz—
dasági szakkörök számítása szerint a régeb- ben szokásos 50/0 helyett ma már a belföldi magtermelésnek több mint 100/0 esik baromfi—
takarmányra. Mindamellett még mindig 15 millió font sterlinget tesz ki évente a tojás—
behozatal.
Egyébként azangol mezőgazdasági terme- lés helyzetére, illetve a külföldi behozatal lehetőségeire világosságot vet a főbb élelme- zési cikkek következő import-statisztikája:
Behozatal Angliába milli?) £ értle'ík2lícn
gabonanemiiek . . . . 53 69 hús . . . . . . . . 102) 104 cukor. . . . . . . . 41 44 tojas . . . . . . . . 13 15
vaj . . . . ( . . . 44 49
Az év végén életbelépett a mezőgazdasági munkásoknak egy új minimális bérrendszere, amely a földbérlők és birtokosok helyzetét ismét megnehezíti. Az állandó angol mező- gazdasági krízis orvoslásának megvitatására az új angol földmívelési miniszter mult év novemberében országos szakértekezletet hívott össze, amelyre a földbirtokosok, bérlők és munkások arányos számú képviselői voltak hivatalosak. A munkások magatartása követ- keztében azonban ezen tanácskozás eddig még nem jött létre.
Ipar.
A vas és acélipar terén az 1924. év a várako- zásokon alul maradt. Ennek oka elsősorban a konti- nensről jövő verseny egyre erősebb térhódítása. A Rnhrválság megoldása ota az angol ipar rövid kon- junktúráját erös reakció váltotta fel Nemcsak az újra- éledő Németország, hanem az alacsony munkabérek- kel dolgozó Belgium és Franciaország is igen veszé—
100 _
1925lyes versenytársak. Különösen érezteti ez hatását a nyersvas és féltermekek piacán, ahol az Angliaba.
való import félelmes arányokat öltött és 1923-hoz képest majdnem megkétszereződött. (2430000 tonna 1,300.000 tonnával szemben.)
Ha azonban a Rnhrhelyzet által teremtett abnor- mis viszonyokkal való összehasonlitástől eltekintünk, hosszabb távlatban az 1924- és év sem túlságosan kedvezőtlen. Az acéltermelés már túllépte az 1913i színvonalat. 18*) millió 7 6 millióval szemben) A vas—
termelés a világhelyzetnek megfelelően az 1913—i szin- vonalat még nem érte el, de javulást mutat a katasz- trofális háború utáni évekkel szemben
Általában véve Angolország vas- és vrépszükség- lete igen megnövekedett aminek tulajdonítható a fent jelzett import síma elhelyezése is. Súlyos nehézsége azonban az angol vasipainak, liovy a világpiac pan- gasa és külföldi '1l3.( sont munkabérek következtében a vasárak békéhez kepest Csak 30—40" kal emel—
kedtek, mig az élelmezesi indexszám (és evvel kap—
csolatban a munkabérek) 80" kal
A kontinentális niunkabérviszonyoknak az év végefelé való emelkedése az angol piac feszültségét különben enyhítette Altalaban az érdekelt köröknek az a meggyőződése hogy a világlielyzet javulása kapcsán a vasipar depressziőját is kell hogy belát- ható időn belül fellendülés váltsa fel amikor a 10 év óta visszamaradt építkezések nji(! valo felvétele szük- ségkép éreztetni fogja kedvező hatását.
A szánta-melós 1024-ben elég válságos helyzetbe jutott. aminek egyik oka a konti—
nens széntermelése'nek a Rulirkérdés rende- zésével kapcsolatban beállt növekedése, a másik pedig a tavaszi bérharcok alkalmával;
kierőszakolt nagy innnkabéremelések. Anglia szénexportja Németországban 18'8 tonnáról 6'8 tonnára sülyedt, Hollandiában 6'8-rő12'7 millióra, Belgiumban 0'5-1'61 3'3—ra, Francia—
országban 19'8-ról 145 millióra. Európa szén—
termelése 1924, folyamán mintegy 80 millió tonnával növekedett, ezen többlet azonban kizárólag a kontinensre esik. Anglia terme—
lése 278 millió tonnáról 269 millióra csök—
kenvén. Ezzel szemben azonban Anglia belső ssénfogyasztása megnövekedett. A szénternie—
lés kritikus helyzetében közeljövőben fordu—
latot nem várnak. ami különösen a bánya- tulajdonosokat sujtja. A tavasszal megkötött;
béregyezmény alapján ugyanis a szénterme- lésjövedelemből a munkásoknak jutott volna 830/(,, a tőkének pedig 170/0. Az időközben kitört válság következtében szeptemberben a tőke részesedése már csak 100/,, volt, míg év- végi átlagban rá mindössze 70/0 jutott a munka—
bérekre eső 930/0—kal szemben.
A lancasteri gyapotipar terén a háború óta ural—
kodó pangás az elmult évben határozott fordulópont—
hoz e'rt. Mig januárban a gyapotfonőgyáraknak alig 500,"0 állt munkában, az év végén a fennálló ipari gépe- zetnek 90 %a volt üzemben. Hasonló arányban javult:
a munkanélküliség is az érdekelt iparágban. Nagy szerepet játszott a gyapotipar fellendülésénél az (ime—
rikai gy apotteimes bősége es a nyersanyagnak ehhez—
képest beállott olcsobbodása.
Jó esztendeje volt általában a gyapjúsrőrőipar—
nak is, mely (37 millió font értéket exportált (1813- ban 85 milliót, 1923-ban 62 milliót). Itt azonban a világpiacon jelentkezö gyapji'ihiany éreztette hatását és általános áremelkedést eredményezett. Altalaban nagyol'm volt a kereslet a durvább kivitelű és olcsóbb minőségü gyártmányok (erossbred) irant, amelyeknek ára őt,)",U-kal emelkedett, mig a finom gyapjúgyárt mányoké csak Lil)" ,,-kal.
A hivatalos jelentések szerint meglepő javulás állott be a hajóépítés terén. 1923-ban a vizrebocsatott hajóktonnamennyisége 685000 tonna volt, míg 1924—ben l,öOO.UOO. Az Egye-
sült Királyság hajóépítése mintegy 500000
tonnával haladta meg az egész többi világ hajóparkjának gyarapodását, míg 1923—ban a világtermelésnek mintegy csak fele esett Angliára. A nagy haladás egyik oka, hogy az egész év a munkaviszonyok szempontjából rendkívül békés volt, míg 1923—ban hosszú hónapokig tartó elkeseredett sztrájkok a gyár- tást megbénították.A nagy építkezési tevékenység ellenére a szállz'tóz'par helyzete még nem javult lényege- sen. Az alacsony, majdnem békebeli színvona- lon mozgó szállítási dijak ezen esztendőben sem változtak érezhetően és csak szeptember—
től kezdve jött némi mozgalom a tengeri szál—
lítmányozasba, amikor a Dawes—egyezmény megkötése után Európa nagyobb gabonavá- sarlásokba fogott téli szükségletének fedezé—
sére. Evvel szemben az angliai szénexportnak fentebb erintett katasztrofális csökkenése (17 millió tonna egy év alatt) a hajózás terén is rendkívül éreztette visszahatását.
Pénzügy.
A Dawes-egyezmény megkötése, a konti- nens viszonyainak konszolidálása serkentőleg hatott a pénzvilágra is.Az ipari kölcsönök és előlegek emelkedtek, a bel— és külföldi hitelkereslet megnövekedett. A londoni Clear- ing bankok kimutatása szerint a folyósított ipari hitelek 1923-ban 787 milliót tettek ki, míg 1924-ben 827 milliót. A leszámitolt val—
———101——
jutása
1—4. szám.
tók forgalma a legmagasabb, ami valaha fel- jegyeztetett, 39 milliárd, és 7'90/0 emelkedést mutat 1923-hoz képest. A hivatalos bank—
kamatláb egész éven at 40/() volt, míg 1923- ban 33/40/0.
A részvénypiae általában megszilárdult, különösen a konzervatív kormány uralomra—
ntan, amivel összeesett az amerikai választások eldölése és a német konzervativok veresége is. A ,,Bankers Magazin'6 kimutatása szerint 365 vezető részvénynek árfolyama 4'lU/O—kal allt magasabban az 1924. év végén mint tavaly.
Tekintélyes összegre rúgnak az év folya—
mán eszközölt új tőkekibocsátások. Különö—
sen élénk volt ezen mozgalom novemberben és decemberben, de az évi végösszeg nem haladja meg jelentékenyen az 1923— iki eled- ményt. (195H', millió, tavalyi 194 millióval szemben. Ebböl tengerentúlra esett 1)4 mil- lio'). Februárban a japán földrengési köl—
esön, májusban a cseh városi kölcsön, július- ban a magyar rekonstrukciós, októberben a német, decemberben a görög menekültügyi kölcsön került. kibocsátásra: együttvéve mint- egy 40 millió "fontot vonva el az angol piac- ról. A gyarmatok és dominionok kormány—
kölcsönei 50 milliót tettek ki.
Jellemző tünet, hogy valamennyi rekon- strukciós kölcsön kitűnő keresletnek örven—
dett és azoknak jegyzései az év végén a ki—
bocsátási árfolyamot tetemesen meghaladták.
Az osztrák kölcsön az elmult év folyamán 83-as mélypontról 95-ig emelkedett, öt pon—
tot nyert a cseh városi kölcsön, míg a magyar kölcsön 88—as hivatalos kibocsátási árfolyam—
hoz képest az év végén 96-on állt. Tanujele ez egyrészt a Népszövetség égisze alatt folyó rekonstrukciós tevékenység iránti bizaloninak, másrészt az angol piacon uralkodó nagy tőke- bőségnek, amely még sokkal több kibocsátást is felvett volna, ha az Angol Bank a jegy- zésre kerülő külföldi kölcsönöket nem korlá- tozná a font sterlingnek a dollárparitásra való emelése szempontjából.
