a­nyelvi­problémák­típusai­nyelvi­jellegük­szerint l an­STy­ák I ST­ván

bevezetés

Folyóiratunk­ előző­ számában­ a­ nyelvi­ problémák­ különféle­ kérdéseivel­ foglalkoztam (lanstyák­2010);­fő­célom­az­volt,­hogy­korábbi­e­tárgyú­közleményeimre­támaszkodva fölhívjam­a­figyelmet­a­nyelvi­problémák­kutatásának­fontosságára,­s­bemutassam­leg- fontosabb­típusaikat­kilenc­szempont­szerint.­a­feltárt­anyag­nagy­bősége­miatt­épp­a nyelvi­szempontból­elkülönített­problématípusokkal­foglalkoztam­a­legrövidebben,­azt ígérve,­hogy­ennek­a­témakörnek­külön­közleményt­szentelek.­jelen­írásommal­ezt­az ígéretemet­kívánom­beváltani.

ahogy­azt­már­előző­cikkemben­is­jeleztem,­az­eddig­feltárt­nyelvi­problémák­nyelvi szempontból­négy­altípusba­sorolhatók­(lásd­lanstyák­2010,­41–43.­p.).­(1)­egy­részük olyan­formák,­ill.­nyelvváltozatok­használatából­áll,­amelyek­nyelvileg­kifogástalanok, csak­ használatuk­ kontextusa­ nem­ megfelelő­ az­ interakció­ egy­ vagy­ több­ résztvevője szerint;­e z e k ­ a ­ nye l v h a s z n á l a t ­ ko n tex t u s á b ó l ­ a d ó d ó ­ nye l v i ­ p ro b l é m á k . (2)­ másik­ részük­ épp­ ellenkezőleg­ olyan­ nyelvi­ forma,­ amely­ az­ adott­ nyelvben­ nem létezik,­semmilyen­közösségi­normának­nem­felel­meg;­e z e k ­ a ­ b e s z é d ­ m e g va l ó - s u l á s á n a k ­ z ava r a i t ­ t ü k r ö z ő ­ nye l v i ­ p ro b l é m á k . (3)­ a­ harmadik­ probléma- csomag­–­amely­különösen­kisebbségi­körülmények­közt­nagyon­fájó­–­abból­a­tényből adódik,­hogy­a­beszélőknek­nem­áll­módjukban­megismerni­nyelvük­minden­olyan­dia- lektusát­vagy­regiszterét,­amelyre­szükségük­volna;­ide­tartoznak­a ­ nye l v i ­ h i á ny b ó l a d ó d ó ­ nye l v i ­ p ro b l é m á k . (4)­az­utolsó­típusba­olyan­problémák­tartoznak,­ame- lyek­ a­ nyelvi­ rendszer,­ ill.­ szókincs­ eredendő­ tökéletlenségeire,­ bizonytalanságaira vezethetők­vissza;­ezek­a ­ nye l v b e l i ­ h i á ny b ó l ­ é s ­ b i z o ny t a l a n s á g b ó l ­ a d ó d ó nye l v i ­ p ro b l é m á k .

előző­ írásomban,­ amikor­ a­ problémák­ súlyosság­ szerinti­ csoportjairól­ beszéltem, jeleztem,­ hogy­ a­ probléma­ súlyosságának­ érzékelését­ a­ közösségben­ élő­ különféle

l ^an­STy­ák I ^ST­ván a­nyelvi­problémák­típusai­

nyelvi­jellegük­szerint

ISTván­lanSTyák 81`27

The­Types­of­language­problems­according­to­their­linguistic­character 81`246.2 811.511.141`242 81`242 keywords:­ language­ problems.­ language­ management.­ language­ cultivation.­ language­ cultivation­ critique.

language­ideologies.­bilingual­speech­communities.­language­correctness.­language­deficiencies.

T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja F ó r u m

nyelvi­ ideológiák¹ is­ befolyásolhatják.­ a­ nyelvi­ ideológiák­ azonban­ nemcsak­ a­ létező problémák­megítélésére­vannak­hatással,­hanem­jelentős­mértékben­hozzájárulnak­a nyelvi­problémáknak­a­létrejöttéhez­és­fennmaradásához­is.­az,­hogy­mit­érzékelnek­és minősítenek­ a­ laikus­ beszélők­ nyelvi­ problémának,­ nagyban­ függ­ attól,­ hogy­ milyen nyelvi­ideológiák­befolyásolják­őket.­éppen­ezért­fejtegetéseim­során­mindig­igyekszem kitérni­az­ideológiák­szerepére­az­éppen­tárgyalt­probléma­létrejöttében­és­fennmara- dásában.­ezek­az­ideológiák­a­laikus­beszélőkhöz­rendszerint­a­közoktatás­(azon­belül főleg­az­anyanyelvi­nevelés)­és­a­nyelvművelés­közvetítésével­kerülnek,­de­tudni­kell, hogy­az­anyanyelvi­nevelésben­még­mindig­alapvetően­a­hagyományos­nyelvművelés szemlélete­érvényesül­tájainkon,­ezért­amikor­feltárjuk­a­nyelvi­ideológiák­szerepét­a nyelvi­problémák­létrejöttében­és­fennmaradásában,­valójában­nyelvművelés-kritikával is­foglalkozunk.

a­nyelvi­problémákról­az­alábbiakban­kétféle­megközelítésben­beszélek.­egyrészt mint­ egyedi,­ különálló­ esetekről,­ a­ diskurzus­ kontextusára,­ a­ szövegkörnyezetre­ való tekintet­ nélkül;­ ezt­ a­ megközelítést­ m i k ro s z i n t ű ­ m e g k ö z e l í t é s n e k nevezem.

Tudjuk­azonban,­hogy­„a­baj­nem­jár­egyedül”,­a­beszélők­sokszor­ugyanazon­diskur- zuson­belül­számos,­nyelvi­szempontból­azonos­vagy­akár­különböző­típusú­problémá- val­szembesülnek,­ezek­pedig­globálisan­is­befolyásolják­az­adott­diskurzus­nyelvi­meg- valósulását;­ez­a­megközelítés­m a k ro s z i n t ű ­ m e g k ö z e l í t é s .

Ha­ egy­ beszélő,­ aki­ nem­ ismeri­ jól­ a­ standard­ nyelvváltozatot,­ olyan­ helyzetbe kerül,­ahol­a­standard­nyelvváltozat­használatát­várják­el­tőle,­valószínű,­hogy­–

ha­hosszabb­ideig­beszél­vagy­hosszabb­szöveget­ír­le­–­nemcsak­egyetlen­nem­- standard­elemet­használ,­hanem­többet.­Ha­egyetlen­ilyen­nemstandard­elemre nézünk­ mint­ nyelvi­ problémára­ (pl.­ a­ standard­lemegy-e forma­ helyett­ a­ nem­- standard­le-e megy forma­használatára­egy­konkrét­esetben),­akkor­mikroszintű megközelítést­alkalmazunk.­Ha­az­egész­diskurzusra­nézünk,­és­összességében vizsgáljuk­a­felmerülő­problémákat,­a­nemstandard­alakok­használatát­(pl.­nyelv- járási­vagy­regionális­köznyelvi­jelenségek;­hiperkorrekt­szóalakok,­nem­megfele- lő­ jelentésben­ használt­ idegen­ szavak,­ nyelvbotlások­ stb.),­ akkor­ megközelíté- sünk­makroszintű.

a­nyelvi­problémával­kapcsolatos­kutatásaim­elméleti­keretét­a­nye l v m e n e d z s e l é s - e l m é l et adja­(lásd­lanstyák­2010,­24–25.­p.­és­passim),­amely­a­nyelvalakítás-elmé- let­ legátfogóbb­ és­ legkorszerűbb,­ a­ hagyományos­ nyelvművelést­ és­ nyelvtervezést­ is magába­foglaló­válfaja­(lásd­pl.­jernudd­1993;­nekvapil­2006,­2007,­2009;­neustupný 2002;­muraoka­2009).

1.­a­nyelvhasználat­kontextusából­adódó­nyelvi­problémák

m i k ro s z i n te n a­legjellemzőbb­esetekben­a­problémát­egy­létező­nyelvi­forma­hasz- nálata­okozza,­amely­ugyan­nyelvi­szempontból­kifogástalan­(„jól­formált”),­ám­az­adott körülmények­között­valami­miatt­a­beszélő­és/vagy­a­hallgató­számára­nem­megfele- lő,­ s­ ilyen­ értelemben­ helytelen.­ m a k ro s z i n te n akkor­ beszélünk­ a­ nyelvhasználat kontextusából­adódó­problémáról,­ha­egy­egész­nyelvváltozat­(dialektus,­regiszter)­vagy egy­önálló­nyelv­használata­minősül­nem­megfelelőnek­az­adott­helyzetben.­a­makro-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

szinten­jelentkező­nyelvi­probléma­sok-sok­mikroszintű­nyelvi­problémából­állhat,­még- hozzá­különböző­típusúakból­is.

jómagam­ normasértésnek­ (konkrétabban­ nyelvváltozat-­ és­ stílustévesztésnek) és­ így­ mikroszintű­ nyelvi­ problémának­ éreztem­ az­elbaltáz ige­ használatát­ az egyik­szlovákiai­magyar­képviselőjelölt­választási­szórólapjának­ebben­a­szöveg- részletében:­„Örömmel­tapasztalom,­hogy­kampányrendezvényeinknek­mennyire pozitív­a­hangulata­és­a­visszhangja.­a­Híd­konkrét­programmal­és­kivitelezhető megoldásokkal­ szólítja­ meg­ a­ választóit.­ Ha­ nem­ baltázzuk­ el,­ most­ egy­ olyan helyzet­ előtt­ állunk,­ ahol­ a­ Híd­ lehet­ a­ mérleg­ nyelve.­ Ilyen­ politikai­ helyzetben sikerült­a­kisebbségi­önkormányzatiság­megvalósítása­a­vajdasági­magyaroknak, mely­gyakorlatilag­a­kulturális-oktatási­autonómiát­jelenti­számukra.”

Hangsúlyozom,­hogy­az­elbaltáz szót­ebben­a­szövegben­én­mint­konkrét­sze- mély,­a­választási­szórólap­egyik­olvasója­érzem­stílustévesztésnek,­de­nyelvész- ként­ nem­ állítom,­ hogy­ objektíve­ is­ problémás­ ez­ a­ használat.­ lehet,­ hogy­ az elbaltáz ma­már­közömbös­hangulatú­szó,­csak­én­még­a­korábbi­stílusértékében ismerem­ és­ használom.­ empirikus­ kutatások­ nélkül­ ennél­ többet­ nem­ mernék erről­a­használatról­mondani.

aszerint,­hogy­a­szóban­forgó­forma­miért­minősül­normasértőnek,­ill.­milyen­normát sért,­háromféle­nyelvi­problémát­különböztethetünk­meg­ezen­a­típuson­belül:­stílus- problémákat,­nyelvhelyességi­problémákat­és­tabuizált­nyelvi­formákból­adódó­problé- mákat.­ mindhárom­ említett­ esetben­ n o r m a s é r t é s következik­ be,­ ezek­ természete azonban­jelentősen­különbözik­egymástól.

1.1.­Stílusproblémák

a­ stílusproblémák­ mikroszinten­ az­ adott­ helyzetben­ nem­ megfelelő­ stílusértékű szó vagy­más­nyelvi­forma,­makroszinten­pedig­nem­megfelelő­nyelvváltozat­használatából adódnak.­a­stílusproblémák­esetében­közösségi­szinten­történik­normasértés,­a­beszé- lő­olyan­formát­használ,­amely­abban­a­közösségben­az­adott­helyzetben­nem­számít megfelelőnek.­ez­a­hallgatóból­és/vagy­magából­a­beszélőből­negatív­értékelést­vált- hat­ki,­ami­esetenként­verbálisan­is­kifejeződhet.

az­ilyen­típusú­devianciák­egy­részét­nyelvváltozat-tévesztésnek­nevezhetjük,­más részét­pedig­stílustévesztésnek.­n ye l v v á l to z a t - t é ve s z t é s r ő l ­ é s ­ s t í l u s t é ve s z - t é s r ő l akkor­van­szó,­amikor­a­beszélő­az­adott­nyelvváltozatban­érvényesülő­együtt- előfordulási­szabályokat­megsértve­olyan­nyelvi­formát­használ,­amely­az­adott­dialek- tusban­és/vagy­nyelvi­regiszterben­nyelvi­–­de­nem­tartalmi­–­szempontból­nem­meg- felelő;­ az­ ilyen­ forma­ természetesen­ az­ adott­ diskurzusnak­ a­ stílusába­ se­ illik­ bele, mivel­ nincs­ összhangban­ a­ beszédhelyzet­ követelményeivel.­ Ha­ a­ beszélő­ nem­ egy konkrét­nyelvváltozat­szabályait­sérti­meg,­de­az­általa­használt­forma­mégis­elüt­az adott­konkrét­diskurzus­stílusától,­méghozzá­a­beszélő­szándékától­függetlenül­(azaz nem­tudatos­stíluselemről­van­szó),­csak­s t í l u s t é ve s z t é s r ő l beszélhetünk.

a­ komáromi­ Selye­ jános­ egyetem­ egyik­ magyarországi­ oktatója­ mesélte,­ hogy hallgatóit,­ akik­ suksükölve²beszéltek­ vele,­ kijavította,­ mert­ az­ általuk­ használt nyelvi­formákat,­ill.­nyelvváltozatot­egyetemi­kontextusban­nem­érezte­helyénva- lónak.­ a­ hallgatók­ azzal­ védekeztek,­ hogy­ az­ általuk­ használt­ formák­ nyelvileg

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja

helyesek,­ ezenkívül­ részei­ anyanyelvjárásuknak,­ ezért­ használatuk­ nem­ kifogá- solható.

a­ hallgatók­ érvelése­ vernakularista­ és­ pluralista­ ideológiai­ alapokon­ állt.­ a vernakularista­ideológia­képviselői­arra­bátorítják­az­embereket,­hogy­a­számuk- ra­ megszokott,­ természetes­ nyelvváltozatot­ használják,­ amely­ gyakran­ az­ első- ként­ elsajátított­ nyelvváltozat,­ az­ ún.­ vernakuláris­ nyelvváltozat,­ a­ beszélő­ igazi anyanyelve­(anyanyelvjárása).­a­pluralista­ideológia­értelmében­pedig­a­nyelvi­vál- tozatosság­ nem­ sajnálatos­ állapot,­ hanem­ érték­ (ahogy­ már­ a­ régi­ rómaiak­ is megmondták:­„varietas­delectat”­–­a­változatosság­gyönyörködtet).

a­ hallgatóknak­ igazuk­ volt­ abban­ is,­ hogy­ az­ általuk­ használt­ nyelvi­ formák nyelvileg­ teljesen­ „feddhetetlenek”,­ a­ nyelvművelők­ ezzel­ kapcsolatos­ kifogásai ugyanis­nem­nyelvi­tényeken,­hanem­platonista­és­racionalista­nyelvi­ideológiai meggondolásokon­ alapulnak.­ a­ nyelvi­ platonizmus­ a­ nyelvhelyességet­ a­ nyelv- használattól­ függetleníti:­ nem­ számít,­ hogy­ egy­ nyelvi­ forma­ egy­ közösségben elterjedt­vagy­akár­kizárólagos­használatú,­attól­még,­ha­nem­felel­meg­az­„égiek”

kritériumainak,­azaz­a­nagy­tekintélyű­nyelvtanokban,­kézikönyvekben­lefektetett szabályoknak,­helytelen.­az­elvárás­itt­az,­hogy­egy­nyelvtani­formának­ne­legyen két­eltérő­jelentése,­ill.­grammatikai­funkciója,­aminek­a­suksükölő­alakok­nem felelnek­ meg;­ ez­ az­ elvárás­ nyelvi­ racionalista­ ideológiai­ alapokon­ nyugszik.

ennek­az­ideológiának­a­hívei­a­nyelvről­mint­tökéletesen­működő­gépről­gondol- kodnak,­és­zavarják­őket­az­olyan­kétértelműségek,­mint­amilyenek­a­suksükölő formák­használatából­adódnak.­(nem­zavarják­őket­viszont­az­ugyanilyen­kétér- telműségek,­ ha­ a­ standardban­ is­ megvannak,­ pl.­olvassuk, elemezzük,­várjuk stb.,­ami­pedig­a­standardizmus­megnyilvánulása.)

azt,­hogy­a­„suksükölő”­formák­nyelvi­szempontból­nem­hibásak,­az­említett oktató­–­nyelvész­lévén­–­nem­vonta­kétségbe.­amit­kifogásolt,­az­csak­az,­hogy ezeket­a­nyelvileg­kifogástalan­formákat­a­hallgatók­olyan­helyzetben­használták, ahol­ez­–­legalábbis­magyarországon­–­a­standard­nyelvváltozat­felsőbbrendűsé- gét­hirdető­standardista­nyelvi­ideológia­erőteljes­érvényesülése­miatt­szokatlan.³ Ha­a­hallgatók­beszédében­más­nyelvjárási­formák­is­előfordultak,­azaz­vala- miféle­regionális­köznyelven­beszéltek,­makroszinten­is­nyelvváltozat-tévesztésről volt­ szó­ (feltételezve,­ hogy­ az­ adott­ beszédhelyzetben­ a­ nyelvjárásias­ közveleg használata­ valóban­ nem­ helyénvaló).­ Ha­ viszont­ a­ hallgatók­ amúgy­ standard magyar­nyelven­beszéltek,­a­suksükölő­formák­használata­mikroszinten­volt­nyelv- változat-­és­stílustévesztés.

a­standard­nyelvi­kultúrákban⁴–­így­a­magyarban­is,­főleg­a­magyarországi­magyarban –­ a­ stílusproblémák­ jelentékeny­ része­ abból­ adódik,­ hogy­ a­ beszélő­ standard­ nyelv- használatában­nemstandard­elemek­jelennek­meg,­vagy­pedig­olyan­helyzetben,­ahol a­ standard­ dialektus­ használatát­ várják­ el,­ a­ beszélő­ nemstandard­ nyelvváltozatban (vagy­a­standard­és­nemstandard­elemeit,­formáit­vegyítő­közvelegben)­szólal­meg­(vö.

domonkosi­2007,­41–42.­p.).­ám­egyáltalán­nem­szükségszerű,­hogy­az­ilyen­típusú normasértés­nyelvi­problémát­okozzon:­épp­a­standardista­és­homogenista­nyelvi­ide- ológiák­ működésének­ következménye­ az,­ hogy­ a­ nemstandard­ nyelvi­ elemek­ vagy nyelvváltozatok­használatát­bizonyos­helyzetekben­problematikusnak­tartják­a­beszé- lők.­azaz­azt­is­mondhatjuk,­hogy­a­probléma­valójában­nem­az,­hogy­a­beszélő­nem­- standard­elemeket­vagy­akár­egész­nemstandard­nyelvváltozatokat­használ,­hanem­az, hogy­az­adott­társadalomban­az­emberek­gondolkodását­befolyásolja­a­standardizmus és­a­homogenizmus­ideológiája.­az­előbbi­szerint­bizonyos­beszédhelyzetekben­a­stan- dard­nyelvváltozatot­kell­–­vagy­legalábbis­illik­–­használni,­mert­az­jobb,­magasabb

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

rendű,­tökéletesebb­más­nyelvváltozatoknál,­az­utóbbi­szerint­nem­jó,­ha­egy­nyelvvál- tozatba­(esetünkben­a­standardba)­más­nyelvváltozat­elemei­vegyülnek.⁵

a­ stílusproblémák­ közé­ tartoznak­ a­ közkeletű­ nye l v i ­ b a b o n á k b a vetett­ hitre visszavezethető­nyelvhasználati­problémák­is,­mivel­az­adott­közösségben­elterjedt,­jól ismert­nyelvhelyességi­babonákon­alapuló­szabályok­megszegése­éppúgy­nyelvválto- zat-tévesztést­vagy­stílustévesztést­okoz,­mint­az­egyéb­nyelvhelyességi­szabályok­meg- szegése.­az­ugyanis,­hogy­a­nyelvészek­és­némely­nyelvművelők­nem­azonosulnak­egy nyelvhelyességi­ szabállyal,­ még­ nem­ változtatja­ meg­ –­ legalábbis­ nem­ azonnal­ –­ az adott­jelenség­negatív­értékelését­a­nyelvközösség­érintett­szegmensében.⁶

Hiába­tagadják­a­mai­akadémiai­nyelvművelők,­hogy­a­határozói­igenév­létigés szerkezete­az­olyan­mondatokban,­mint­pl.­meg van írva, hogy nemcsak kenyér- rel él az embermagyartalan­vagy­más­szempontból­helytelen­volna,­ha­egyszer­a beszélők­egy­része­erről­mit­sem­tudva­az­ilyen­szerkezeteket­helytelennek­tartja, egy­kalap­alá­véve­őket­a­ténylegesen­nem­használt,­a macska föl van mászva a fára-féle,­a­szerkezet­lejáratása­céljából­kiagyalt­mondatokkal.­a­nyelvközösség- ben­a­korábbi­nyelvművelői­helytelenítés­továbbélése­miatt­az­ilyen­szerkezetek használata­ a­ beszélőknek­ problémát­ okozhat,­ akár­ tisztában­ vannak­ az­ adott szerkezet­mai­hivatalos­nyelvművelői­megítélésével,­akár­nem,­hiszen­a­baboná- ban­hívő­hallgatók­részéről­a­határozói­igenév­létigés­szerkezete­negatív­értékíté- letet­vagy­szankciót­válthat­ki,­amely­a­fórumokon­és­csetszobákban­ledorongoló megjegyzésben,­iskolai­kontextusban­pedig­akár­rosszabb­érdemjegyben­is­kife- jeződhet.

érdemes­ még­ megjegyezni,­ hogy­ a­ határozói­ igenév­ létigés­ szerkezetének elfogadása­melletti­fő­érv­–­az­ti.,­hogy­ez­a­szerkezet­nem­germanizmus­–­maga is­purista­indítékú:­ugyanis­ezt­a­szerkezetet­akkor­is­helyesnek­kellene­tekinte- nünk,­ha­germanizmus­volna,­egyszerűen­a­nyelvhasználati­tények­alapján.

paradox­ módon­ azokat­ az­ eseteket­ is­ a­ nyelvhasználat­ kontextusából­ adódó­ problé- mákhoz­soroljuk,­amelyekben­egy­nyelvi­formát­a­beszélő­és/vagy­a­hallgató­minden- féle­kontextusban­helytelennek­érez,­annak­ellenére,­hogy­az­objektíve­sem­nem­nyelv- botlás,­sem­nem­hiba,­és­nem­is­a­nyelvi­rendszer­eredendő­tökéletlenségének­meg- nyilvánulása­(ezekről­alább­szólunk).­az­a­szubjektív­érzés,­hogy­egy­nyelvi­forma­hasz- nálata­valaki­számára­semmilyen­kontextusban­„nem­megfelelő”,­kívülről­nem­kérdő- jelezhető­meg­sem­nyelvi,­sem­valamilyen­más­tényre­való­hivatkozással.⁷

Ha­pl.­egy­beszélő­vagy­hallgató­–­a­közhiedelemmel­összhangban­–­helytelennek­tart- ja­a­de és­a­viszont kötőszó­együttes­használatát,­akkor­ez­problémát­okozhat­neki­attól függetlenül­is,­hogy­ez­a­használat­a­beszélt­nyelvben­teljesen­általános,­nemcsak­a kevésbé­iskolázott,­hanem­a­magasan­képzett­emberekre­is­jellemző,­és­a­szépiroda- lomból­is­számtalan­példa­idézhető­rá.­a­nyelvhasználat­tényei­nem­számítanak,­mert a­racionalista­ideológia­fényében­két­hasonló­jelentésű,­ill.­funkciójú­kötőszó­egymás mellett­való­használata­„fölösleges”.

mivel­valószínűnek­látszik,­hogy­a­Fórum Társadalomtudományi Szemle olvasói­is kétkedve­csóválják­fejüket­e­sorok­olvastán,­hadd­idézzek­jeles­íróinktól­a­szokásosnál több­példát­a­deés­a­viszont kötőszók­együttes­előfordulására:

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja

nem­ért­a­dologhoz,­a­ki­ezen­apró­gondokat­haszontalanságnak­nézi:­de viszont az­ adelungok­ tévednek­ meg,­ midőn­ ők­ akarnak­ lenni­ a­ mi­ mestereink­ [...]

(kazinczy­Ferenc,­1816.)­a­somkuti­gróf­a­Ház­összes­mágnásai­közt­a­legnép- szerűbb­ember,­semmit­sem­kicsinyel­és­semmit­sem­tart­nagyra.­Senkit­se­néz le,­de viszont bálványt­ sem­ csinál­ senkiből.­ (mikszáth­ kálmán,­ 1889.)­ vajon emlékszik-e­még­rá?­lehet,­hogy­ő­is­rágondol,­épp­így,­most­egy­budapesti­divá- nyon,­bár­az­is­lehet,­hogy­csak­tréfázott.­Deakkor­viszontnem­érti,­miért­éppen őrá­ mutatott­ a­ sok-sok­ nő­ közül?­ (kosztolányi­ dezső,­ 1918.)­ ó,­ mária,­ te­ nem tudod,­hogy­mit­jelent­magyarországon­a­pénz!­egy­gazdag­országból­jöttél­ide, ahol­ a­ császárnak­ van­ legtöbb­ pénze,­de itt­viszonta­ király­ lát­ legkevesebbet azokból­az­aranytallérokból­és­ezüstgarasokból,­amelyek­az­ő­arcképével­vannak diszitve.­ (krúdy­ Gyula,­ 1926.)­ mondja,­ hogy­ egyik­ répafelelős,­ és­ tanítónőt­ vett feleségül,­ a­ másik­ géplakatos­ kolozsváron,­de annak­viszont meghalt­ a­ nagy- bátyja,­a­harmadik­bőrszakmában­tevékenykedik,­a­negyedik­agronómus­valame- lyik­állami­gazdaságban,­az­ötödik­piaci­talicskás,­a­hatodik­nem­csinál­semmit, mivel­meghalt.­(Sütő­andrás,­1970.)­ő­sem­afféle­tökrészeg;­eszméletvesztésig sohasem­ iszik,­ hanem­ csak­ eddig­ az­ édes­ bódulatig,­deaddig­viszontfolyvást, még­éjszaka­is,­mert­már­alvásra­sincs­igen­szüksége.­(Illyés­Gyula,­1974).­[...]­az elején­például­elfelejtette­mondani,­hogy­nőről­van­szó,­ezt­később­hangsúlyozta, deakkor­viszonteszébe­jutott,­hogy­ez­nyilván­magától­értődő,­és­ha­ő­ezt­ki­emeli, az­azt­jelentené,­mintha­számára­nem­volna­az­[...]­(esterházy­péter,­1982.) Zárjuk­a­sort­két­neves­nyelvésztől­származó­példával!

a­ nép­ nyelve,­ ha­ egyfelől­ szabadabban­ fejlődik­ is,­ mint­ a­ megrögzített­ irodalmi nyelv,­de viszontmásfelől­nagy­régiségeknek­is­a­megőrzője­mind­szókincs,­mind nyelvtani­alakok­tekintetében.­(csűry­bálint,­1936.)­az­az­elem,­amely­az­ismert információt­hordozza,­a­témához­tartozónak­tekintendő­ugyan,­de viszonta­téma –­ mint­ a­ közlés­ dinamizmusa­ szempontjából­ legalacsonyabb­ értéket­ képviselő elem­ –­ nem­ feltétlenül­ és­ nem­ mindig­ valamely­ ismert­ mozzanat­ kifejezője.

(balázs­jános,­1985.)

a­stílusproblémák­közé­tartoznak­azok­az­esetek­is,­amikor­még­a­nyelvművelők­sem kötik­valamilyen­beszédhelyzethez,­ill.­nyelvi­kontextushoz­a­kifogásolt­forma­haszná- latát,­hanem­azt­–­platonista­és­racionalista­ideológiai­felfogásuknak­megfelelően­–

mindenfajta­beszédhelyzetben,­nyelvi­alapon­tartják­helytelennek.­azért­tekinthetjük­az adott­jelenségek­használatát­stílusproblémának,­mert­a­beszélőközösségnek­csak­egy része­azonosul­ezzel­a­nyelvművelői­megítéléssel;­azok­számára­viszont,­akik­nem­hisz- nek­a­torz­nyelvművelői­értékítéletekben­vagy­nem­is­tudnak­róluk,­e­jelenségek­is­csak bizonyos­ beszédhelyzetekben­ jelentkeznek­ problémaként,­ mivel­ bőven­ vannak­ olyan beszédhelyzetek,­ill.­nyelvi­kontextusok,­amelyekben­az­adott­forma­nem­normasértő, s­használata­nem­is­okoz­nyelvi­problémát.

pl.­a­„nákolást”­a­nyelvművelő­kéziszótár­mindenfajta­beszédhelyzetben­helyte- leníti­(bár­nyilván­a­szerzők­nem­mernék­vállalni,­hogy­az­ilyen­formákat­a­nyelv- járásokban­is­nyíltan­helytelennek­bélyegezzék),­hiszen­így­fogalmaz:­„az­alanyi ragozás­ jelen­ idő­ egyes­ szám­ 1.­ személyében­ nincs­ illeszkedés:­ (én)­fáznék, bocsátanék, húznék. a­-nák toldalékos­ (én)­fáznák stb.­ igen­ durva­ hiba!”

(nymkSz.²2005,­179.­p.).­valójában­számos­olyan­magyar­beszélőközösség­van, ahol­igenis­van­ilyen­helyen­illeszkedés,­s­a­helytelenített­formák­teljesen­termé-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

szetesek,­helyesek.­ebből­következően­ha­egy­beszélő­olyan­közegben­„nákol”, ahol­nem­szokás,­mindenképpen­stílusproblémáról­van­szó.­(a­„nákolásra”­lásd mózes­2010.)

1.2.­nyelvhelyességi­problémák

a­nyelvhelyességi­problémák­nyelvművelők­és/vagy­laikus­beszélők­részéről­kifogásolt, de­a­közösség­nagy­része­által­ennek­ellenére­az­adott­helyzetben­vagy­általában­is normatívnak­tartott­nyelvi­formák­használatából­adódnak.­a­nyelvhelyességi­problémák csak­mikroszinten­jelentkeznek.­a­nyelvhelyesség­szempontjából­helytelennek­tartott nyelvi­formák­használatával­a­beszélő­nem­a­közösségi­normát­sérti­meg,­hanem­csak a­jobbára­a­nyelvművelők­által­létrehozott­szabályok­valamelyikét,­olyan­szabályokat, amelyeket­a­legtöbb­beszélő­nem­ismer­és­nem­is­követ.­az,­hogy­a­nyelvművelők­meg- engedik­maguknak,­hogy­olyan­szabályokat­hozzanak­létre,­amelyek­ellentétben­állnak még­az­iskolázott­beszélők­nyelvszokásával­is,­csak­a­platonista­nyelvi­ideológia­érvé- nyesülésével­magyarázható.⁸

a­ nyelvművelés­ reprezentatív­ kiadványaiban,­ a­ nyelvművelő­ kézikönyvben­ és­ a nyelvművelő­kéziszótár­két­kiadásában­található­nyelvhelyességi­kérdések­számottevő része­nyelvhelyességi­probléma:­az­érintett­nyelvi­formák­használatát­a­nyelvművelők ugyan­helytelenítik,­erről­azonban­valószínűleg­még­az­iskolázott­emberek­többségé- nek­sincs­tudomása.­a­nyelvhelyességi­problémák­jelentős­része­tehát­abból­adódik, hogy­egy-egy­beszélő­hisz­az­ún.­nyelvművelői­babonákban,­és­meg­is­próbálja­követni az­ezeken­alapuló,­de­a­közösségi­normával­szembenálló­szabályokat,­ill.­–­ha­éppen hallgatói­szerepben­van­–­követésüket­elvárja­a­beszélőtől.­álljon­itt­néhány­jellegzetes példa!

a­platniszót­a­nyelvművelők­vulgáris­stílusértékűnek­tartják,­az­„igényes”­beszéd- ben­szerintük­nincs­helye­(vö.­nymksz.²2005,­445–446.­p.).­ennek­aligha­lehet más­oka,­mint­a­szó­idegen­eredete,­ugyanis­a­valóságban­a­platni-t­kimutatha- tóan­megtaláljuk­mindenféle­stílusrétegben,­a­szaknyelviben­is,­valamint­legjobb íróink­saját­szövegeiben­is­–­tehát­nem­ott,­ahol­egy­beszélőt­akarnának­vele­jel- lemezni.­a­helytelenítés­tehát­alighanem­a­purista­és­nacionalista­nyelvi­ideológia érvényesülésének­következménye.­a­német­eredetű­szavak­és­nyelvi­formák­irán- ti­ellenszenv­az­egykori­Habsburg-uralom­iránti­ellenszenv­leképeződése,­ponto- sabban­annak­továbbélő­maradványa.­(lásd­lanstyák­2009d.)

a­nyelvművelő­kéziszótár­(l.­nymksz.²2005, 53.­p.)­az­átütő melléknevet­„saj- tónyelvi­ divatszó”-nak­ titulálja,­ s­ azt­ a­ tanácsot­ adja­ a­ nyelvhasználónak,­ hogy helyettesítse­ezekkel­a­szavakkal:­nagy, óriási [hatás]; kirobbanó, fényes, ragyo- gó, világraszóló [siker]; nagy, óriási, hatalmas [erejű].­a­helytelenítés­valószínűleg itt­is­purista­indítékú,­ugyanis­a­kézikönyv­állítása­szerint­az­átütő „enyhén­ide- genszerű”,­vagyis­föltehetőleg­valamilyen­idegen­nyelv­hasonló­motiváltságú­sza- vának­a­hatására­jött­létre,­vagy­legalábbis­az­is­támogatta,­erősítette­létrejöttét, ill.­elterjedését.

az­alapján szóról­a­kéziszótár­(nymksz.²2005,­31.­p.)­megállapítja,­hogy­az mindinkább­névutóvá­válik,­pl.­eredményei alapján egyre nagyobb megbecsülés- nek örvend. noha­a­névutóvá­válás­évezredes­nyelvtörténeti­folyamat­a­magyar- ban,­ melynek­ hasznosságát­ aligha­ merné­ egyetlen­ nyelvművelő­ is­ kétségbe vonni,­ a­ kéziszótár­ mégis­ más­ megoldásokat­ javasol­ az­ olvasónak:­ egyrészt­ a tömörebb­„szinonim”­ragot­(eredményeiért),­másrészt­a­hagyományos­„szinonim”

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja

névutót­(eredményei miatt). az­ ajánlott­ megoldásokból­ látszik,­ hogy­ az­alapján használata­azért­helytelenítődik,­mert­nem­elég­tömör,­ill.­nem­elég­régi,­vagyis nyelvi­racionalista­és­konzervativista­alapon.­a­nyelvi­racionalista­felfogás­a­tömör­- ségben­abszolút­értéket­lát,­így­az­eredményeiért megoldást­„kétségtelenül”­jobb- nak­tartja­az­eredményei alapján megoldásnál,­pedig­valójában­helyzete­válogat- ja,­a­beszélő­céljainak­mikor­felel­meg­jobban­egy­tömörebb­és­mikor­egy­terjen- gősebb­ nyelvi­ forma.­ a­ nyelvi­ konzervativizmus­ a­ hagyományos­ nyelvi­ elemeket eredendően­jobbnak­véli­a­később­kialakultaknál:­így­„nyilvánvaló”,­hogy­a­szerint jobb,­mint­az­alapján,­és­előnyben­„kell”­részesíteni.­További,­a­szövegben­expli- citen­szereplő­kifogás­az­alapján „túlzott­gyakorisága”,­de­ez­az­állítás­teljesen megfoghatatlan,­hiszen­nem­létezik­mérce,­melyhez­képest­az­alapján „túlzottan”

volna­ gyakori;­ az­ ilyen­ állítások­ a­ nyelvművelő­ irodalomban­ rendszerint­ a­ szó

„bemószerolását”­célozzák;­főleg­olyankor­alkalmazzák­őket­a­nyelvművelők,­ami- kor­a­helytelenítés­valódi­indítékát­valamilyen­okból­nem­kívánják­felfedni.

a­kéziszótár­szerint­az­aki névmás „csak­személyre­vonatkozhat”­a­mai­nyelv- ben.­ezzel­a­megállapítással­ellentétben­áll­az,­hogy­a­kézikönyv­szerint­terjedő jelenség­az­aki-nek­gyűjtőnévhez­való­kapcsolása,­pl.­a család, a cég, a vállalat stb.,­aki… a­ kézikönyv­ ezt­ durva­ hibának­ tekinti,­ ahelyett,­ hogy­ a­ tények­ láttán felülbírálná­ azt­ az­ elképzelését,­ hogy­ az­aki csak­ személyre­ vonatkozhat.

(nymksz.²2005,­26.­p.)­ez­az­eljárás­a­nyelvi­racionalista,­platonista,­konzervati- vista­ és­ homogenista­ ideológia­ fényében­ válik­ érthetővé.­ „nem­ logikus”­ az­aki névmást­ gyűjtőnévhez­ kapcsolni,­ mivel­ a­ gyűjtőnév­ nem­ személyt­ jelöl,­ hanem személyek­csoportját­–­ez­tipikusan­racionalista­okoskodás.­az­aki a­magyarban

„nyilvánvalóan­csak­személyre­vonatkozhat”,­hiszen­ez­áll­a­nyelvtankönyvekben, s­így­az­égi­szférában,­az­eszmék­világában­is­ez­a­szabály­érvényesül;­ha­a­beszé- lők­nem­e­szabálynak­megfelelően­használják­az­aki névmást,­az­csak­hiba­lehet –­így­érvel­a­platonizmus.­a­hagyományos­amely névmás­tökéletesen­megfelel­az adott­célra,­s­mivel­régóta­használjuk,­„nyilvánvaló”,­hogy­jobb,­mint­az­újonnan megjelenő­aki –­így­gondolkodnak­a­konzervativizmus­képviselői.­az­aki névmás- ra­ebből­következően­semmi­szükség,­hiszen­e­funkció­betöltésére­már­van­kife- jezőeszközünk,­nem­kell­még­egy­–­vélik­a­homogenizmus­ideológiájának­bűvö- letében­a­nyelvművelők.

még­az­előző­példáknál­is­meglepőbb­talán­az­alkot igével­létrehozott­kifeje- zések­egy­típusának­nyelvművelői­helytelenítése,­pl.­a­következő­mondatokban:­a hegység anyagát vulkáni kőzet alkotja; a két ország határát a Duna alkotja. a­kézi- könyv­írói­szerint­az­ige­elhagyandó:­a hegység anyaga vulkáni kőzet; a két ország határa a Duna.(nymksz.²2005,­ 35.­ p.)­ a­ javaslatból­ jól­ látszik­ a­ nyelvművelő tanácsok­életidegensége:­egy,­a­nyelvi­konzervativizmusban­és­racionalizmusban gyökerező­ nyelvi­ tévhit­ alapján­ (baj,­ ha­ egy­ szónak­ új­ jelentése­ alakul­ ki,­ még inkább,­ha­ez­a­legfontosabb­szemantikai­jegyek­elvesztésével­jár)­egy­formát­egy olyan­ másik­ formával­ szeretnének­ helyettesíteni,­ amelynek­ más­ a­ stílusértéke, azaz­a­nyelvi­változást­még­azon­az­áron­is­érdemesnek­tartják­visszafordítani, hogy­egy­ponton­csökken­a­nyelv­stilisztikai­differenciáltsága.

az­említett­és­ehhez­hasonló­nyelvművelői­babonák­sokasága­a­hétköznapi­beszélők- nek­ többnyire­ nem,­ csupán­ a­ nyelvőröknek­ (és­ esetleg­ néhány­ buzgó­ követőjüknek) okoz­gondot,­nekik­is­csak­olyan­értelemben,­hogy­nem­mindig­képesek­követni­a­saját maguk,­ill.­társaik­által­kiagyalt­nyelvhelyességi­szabályokat.⁹annak­érdekében,­hogy képet­ kapjunk­ arról,­ milyen­ nagy­ mennyiségű­ nyelvművelői­ babonát­ (és­ ezzel­ együtt nyelvhelyességi­problémát)­hozott­össze­dicstelen­történetének­száznegyven­éve­alatt a­magyar­nyelvművelés,­részletes­magyarázat­nélkül­idézünk­példákat­kifogásolt­nyel-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

vi­formákra­a­nyelvművelő­kéziszótár­a­és­b­kezdőbetűs­szócikkeikből­(nymksz.²2005, 13–87.­p.).­mivel­a­magyar­nyelvművelés­egyik­központi­kérdése­az­idegen­szavak­és az­ idegenszerűségek­ elleni­ harc,­ a­ nyelvhelyességi­ kérdéseket­ ebből­ a­ szempontból két­nagy­csoportra­osztjuk:­belső­és­külső­nyelvhelyességi­kérdésekre.

a ­ b e l s ő ­ nye l v h e l ye s s é g i ­ k é rd é s e k közé­az­érintett­nyelvi­változók­azon­vál- tozatai­ tartoznak,­ melyek­ létrejöttében­ a­ nyelvművelők­ nem­ tételeznek­ föl­ idegen hatást­(pl.­nákolás,­suksük).

belső­ nyelvhelyességi­ kérdések­ a­ következők:­ az­ad szóval­ mint­ funkcióigével alkotott­számos­kifejezés,­pl.­hangot ad a véleményének, hitelt ad valaminek, len- dületet/lökést ad vminek, (vmilyen) magyarázatot ad vmire, pofont ad vkinek, útbaigazítást/útmutatást ad vkinek, igenlő/tagadó/kitérő stb.­választ ad vmire;

az­aláhúz ige­ átvitt­ értelmű­ használata­ (pl.­aláhúzza valaminek a fontosságát;

beszédében a miniszterelnök aláhúzta, hogy…);­az­alátámaszt ige­átvitt­értelmű használata­(pl.­vmit érvekkel támaszt alá; nézetét hatásos példákkal támasztotta alá);­ az­alkot szó­ az­ olyan­ kifejezésekben,­ mint­ pl.­a hegység anyagát vulkáni kőzet alkotja;­az­amelyik használata­amely helyett,­pl.­eltört a hamutartó, ame- lyikhez annyi kedves emlék fűződött; az­amennyibenfeltételes­kötőszóként­való használata,­ pl.­amennyiben a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget;­ az anyag szó­többes­számú­használata­sok­esetben,­pl.­tananyagok, a vita anyagai;

a szembeállítóazonban használata­tagmondat­élén,­pl.­az esték már hűvösek, azonban a nappalok még kellemesen melegek;­a­barkochba játék­nevének­[bar- kóba]­kiejtése;­a­beállítottság főnév;­a­beazonosítige;­a­bepótol ige,­a­valamilyen feladatot, szerepet, hivatást betölt kifejezések;­ a­bevállal ige;­ a­bevett gyakor- lat/szokás/dolog kifejezésekben­a­bevett jelző;­a­biztosít ige­élettelen­dolgokkal kapcsolatban,­pl.­az új készítmény fokozott tisztítóhatást biztosít; a­bombasztikus melléknév­’frenetikus,­hatalmas,­világrengető’­jelentésben;­a­bonyolít ige­’ügyin- tézést­végez’­jelentésben,­ill.­a­bonyolító ’ügyintéző’­főnév;­a­bölcsőde szó­[böl- csöde]­ ejtése;­ a­ sportnyelvi­bunda ’titkos­ megegyezés,­ összejátszás­ vmiben’

jelentése;­stb.,­stb.,­stb.

a ­ k ü l s ő ­ nye l v h e l ye s s é g i ­ k é rd é s e k közé­ azokat­ a­ változatokat­ soroljuk,­ ame- lyeket­a­nyelvőrök­idegen­eredetűnek­tartanak­(pl.­a­határozói­igenév­létigés­szerkeze- te,­páros­testrészek­nevének­többes­számú­használata).­az­ö s s z etet t –­mind­belső, mind­ külső­ –­ o ko k r a ­ v i s s z ave z et h et ő ,­ nyelvi­ problémát­ okozó­ nyelvhelyességi kérdéseket­külsőnek­tekintjük.

külső­nyelvhelyességi­kérdések­a­következők:­az­olyan­alá- igekötős­igék,­mint­pl.

alábecsül, aláereszkedik, alászáll, alázuhan;­az­alapjában véve kifejezés;­az­alap- vető, alapvetően szavak;­az­alárendelt szerep(et játszik) szókapcsolat;­a­felesége hatása alatt kifejezés;­a­kéz alatt vesz/vásárol/elad kifejezések;­az­alul- igekötős igék­(pl.­alulfejlett, alultáplált, alulfizet, alulszámláz);­az­ami kötőszó­a­főmondat egészére­ vonatkozóan,­ pl.­Mindennap felhív telefonon, ami eleinte jólesett, de most már idegesít;­az­anélkül, hogy szerkezet,­pl.­tűzbe vetette az üzenetet, anél- kül hogy elolvasta vol na;­ az­átmegy ige­ átvitt­ értelemben­ (pl.­a tiltakozás nyílt lázadásba ment át);­az­átütő melléknév­(pl.­átütő siker);­az­átveszi a leckét/tan- anyagot kifejezés;­a­balanszíroz ige;­a­bánkódik valami fölött vonzat;­a­beálló­mel- léknévi­igenév­célhatározói­alkalmazása,­pl.­a botrányt elkerülendő, nem folytat- ták az előadást; a­bebeszél vkinek vmit ige;­ a­behatárol ige;­ a­behoz ige­ átvitt értelmű­használata,­pl.­behozza a lemaradást/hátrányt/veszteséget;­a­belátja a

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja

hibájátkifejezés;­a­valaminek a keretein belül kifejezés;­abenyomás főnév átvitt értelemben,­pl.­vmi mély benyomást gyakorolt rá;­a­betart ige az­ilyen­kifejezé- sekben:­betartja a szavát/ígéretét, betartják az egyezséget/szokást;­az­új rend- szert/módszert/eljárást/szabályt vezet bekifejezések;­a­birtokában ragos­névszó az­olyan­kifejezésekben,­mint­pl.­a szükséges adatok birtokában megindítottuk a hagyatéki eljárást;­a­blamál ige,­a­blamázsfőnév;­a­burleszk szó­[börleszk]­ejté- se­és­börleszk írásmódja;­stb.,­stb.­stb.

nyelvhelyességi­problémáról­van­szó­akkor­is,­amikor­a­beszélő­vagy­a­hallgató­olyan nyelvi­ formát­ vél­ helytelennek,­ amely­ a­ nyelvművelés­ érvényes­ álláspontja­ szerint­ is kifogástalan­–­az­ilyen­formák­helytelenítése­e g y é n i ­ nye l v i ­ b a b o n á k r a vezethető vissza.

így­pl.­előfordul­a­purista­nyelvi­ideológiák­befolyása­alatt­álló­kétnyelvű­beszé- lőkkel,­hogy­egy­vagy­több­nyelvi­változónak­azt­a­változatát,­amelynek­a­másik nyelvükben­ is­ van­ megfelelője,­ helytelennek­ gondolják,­ s­ használatát­ kerülik.

például­egy­szlovák­iskolába­járó,­de­választékos­magyar­nyelvhasználatra­törek- vő­ fiatalember­ helytelennek­ vélte­ a­kigyógyít,­ ill.­kigyógyul igéket,­ s­ igyekezett helyettük­mindig­a­meggyógyít, ill.meggyógyul (részleges)­szinonimákat­használ- ni,­mivel­úgy­gondolta,­hogy­a­kigyógyít,­ill.­kigyógyul a­szlovák­vyliečiť,­ill.­vyliečiť satükörfordítása.

1.3.­Tabuizált­nyelvi­formák­használatából­adódó­problémák

a­ tabuizált­ nyelvi­ formák­ használatából­ adódó­ problémák­ közé­ m i k ro s z i n te n az európai­társadalmakban,­így­a­magyarban­is,­elsősorban­a­trágár­szavak­használata tartozik­–­ez­társadalmi­szintű­probléma.­Ide­tartoznak­újabban­az­ún.­„politikai­kor- rektség”-gel­kapcsolatos­tabuisztikus­tiltások­is,­amelyek­a­fogyatékosságokkal,­szexu- ális­ devianciákkal,­ kisebbségi­ etnikumokkal­ stb.­ kapcsolatos­ szókincs­ egy­ részét, továbbá­a­nyelvbe­belekódolódott­„szexista”­vonásokat­érintik.­a­tabuizált­formák­hasz- nálata­nem­feltétlenül­stílustalan,­sőt­lehet­akár­stílusos­is,­a­tabuszegés­hatása­nyel- ven­kívüli­viszonylatban,­társadalmi­szinten­jelentkezik,­inkább­viselkedési,­mint­nyelvi vétségnek­számít.

a­ „politikai­ korrektség”­ értelmében­ nyelvi­ problémát­ jelenthet­ az­ olyan­ szavak használata,­mint­pl.­cigány, néger, süket, fogyatékos, kövér, buzi,­mivel­a­„politi- kai­ korrektség”­ értelmében­ ezeket­ ­ a­roma, fekete,­ sőt­ újabban­afroamerikai, siket, fogyatékkal élő, teltkarcsú vagy­testsúlyproblémákkal küszködő, meleg sza- vakkal­javallott­helyettesíteni.

az­ilyen­tiltások­különféle­(nem­nyelvi)­ideológiákra­vezethetők­vissza.­a­„politikai­kor- rektségre”­visszavezethető­nyelvhasználati­nehézségek­általában­nem­tekinthetők­tár- sadalmi­ szintű­ problémának,­ de­ tudatos­ problematizálásuk­ miatt­ lehetséges,­ hogy azzá­válnak.

a­tabuizálásnak­mint­problémának­m a k ro s z i n t ű jelentkezésére­példák­lehetnek a­nyelvválasztással­kapcsolatos­problémák,­ugyanis­a­kisebbségi­nyelvek­használata bizonyos­színtereken­voltaképpen­tabu­jellegű­tiltás­alá­esik.­ez­viszont­valódi­társa- dalmi­probléma,­súlyosságára­jól­utal­az­a­tény­is,­hogy­emberjogi,­és­egyes­országok-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

ban­büntetőjogi­vonatkozásai­is­vannak,­máshol­jogszabályi­támogatás­nélkül,­önké- nyesen­ tiltják­ a­ kisebbségi­ nyelvek­ használatát.­ egy­ szlovákiai­ magyar­ példa­ erdélyi szerzőtől:

magyar­munkás­panaszolja,­hogy­a­munkahelyen­sem­beszélhet­anyanyelvén.­az öccsével­is­kénytelen­szlovákul­beszélni,­mert­különben­kirúgják­mindkettőjüket.

a­neve­elhallgatását­kérő­panaszos­mondja:­„Tegnap­meg­a­fasiszta­szlovák­báb- államból­ismert­mondással­förmedtek­ránk­a­villamoson,­hogy­na­Slovensku­po slovensky,­vagyis­Szlovákiában­tessék­szlovákul­beszélni.­lassan­már­odajutunk, hogy­már­csak­odahaza­beszélhetünk­az­anyanyelvünkön”­–­mondja­a­mátyus- földi­diószegről­(pardon,­Sládskovicovo¹⁰)­pozsonyba­ingázó­kőműves.­(Sylvester lajos,­Háromszék.)¹¹

másfelől­vannak­olyan­helyzetek­is,­amikor­a­többségi­nyelv­használata­lehet­hátrányos a­beszélő­számára,­még­akkor­is,­ha­az­államhatalom­az­ő­oldalán­áll.

így­például­egy­magyar­többségű­dél-szlovákiai­faluban­nagy­gondot­okozna,­ha egy­magyar­anyanyelvű­polgármesterjelölt­(csak)­szlovákul­kívánna­kortesbeszé- det­ tartani.­ Igaz,­ ebben­ a­ törekvésében­ az­ államhatalom­ teljes­ támogatását élvezhetné,­ez­azonban­aligha­akadályozná­meg­csúfos­választási­bukását.

2.­a­beszéd­megvalósulásának­zavarait­tükröző­nyelvi­problémák

a­nyelvi­jellegük­szerint­osztályozott­nyelvi­problémák­második­alaptípusában­a­nehéz- ség­ abból­ adódik,­ hogy­ a­ beszélő­ –­ nyelvlélektani­ vagy­ patológiai­ okokból­ –­ egy,­ az adott­nyelvben­meglévő­nyelvi­formát­„deviáns”­módon­használ­vagy­pedig­olyan­nyel- vi­formát­használ,­amely­az­adott­nyelvben­nem­létezik,­azaz­semmilyen­nyelvváltozat- ban,­semmilyen­beszédhelyzetben­nem­normatív.­a­beszéd­megvalósulásának­zavarai közt­ tarthatjuk­ számon­ a­ nyelvi­ lapszust­ is.­ ez­ a­ problématípus­ csak­ mikroszinten jelentkezik.

a­beszéd­megvalósulásának­zavarai­közt­érdemes­különbséget­tenni­aszerint,­hogy egészséges­ vagy­ beteg,­ ill.­ idős­ emberek­ nyelvhasználatában­ jelentkeznek-e.­ az e g é s z s é g e s ­ e m b e r e k nyelvhasználatában­ jelentkező­ zavarok­ kétfélék­ lehetnek:

szűkebb­értelemben­vett­megakadásjelenségek­és­nyelvbotlások­(tévesztések);­alább ezeket­még­röviden­bemutatjuk.­a­b ete g s é g e k és­az­öregedés nyelvi­következmé- nyei­által­okozott­nyelvi­problémákról­eddig­keveset­tudunk,­úgyhogy­ezzel­a­kérdéssel dolgozatomban­nem­foglalkozom.­Szintén­nem­kívánok­foglalkozni­a­beszédhibákkal, amelyek­annyiban­életkorhoz­kötöttek,­hogy­inkább­a­gyerek-­és­az­öregkorra­jellemző- ek,­mintsem­az­emberi­életút­középső­szakaszára.­a­patológiás­hátterű­nyelvi­problé- mák­megoldása­valójában­nem­tartozik­a­nyelvmenedzselők­hatáskörébe,­mert­alap- vetően­ orvosi­ problémáról­ van­ szó,­ ám­ mivel­ a­ hétköznapi­ beszélők­ ezeket­ is­ nyelvi problémának­tartják,­nem­lehet­őket­teljesen­figyelmen­kívül­hagyni.

2.1.­megakadásjelenségek

a­ megakadásjelenségek­ olyan­ nyelvhasználati­ jelenségek,­ amelyek­ megtörik­ a­ folya­- matos­beszédet,­miközben­tartalmához­nem­járulnak­hozzá­(lásd­pl. Gósy­2002,­2003;

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja

lanstyák­2009b).­Szűkebb­értelemben­vett­megakadásjelenségek­például­a­beszéd- tempó-lassulás;­ egyes­ hangok­ megnyújtása;­ nehézséget­ okozó­ szavak,­ kifejezések tagolva­ ejtése;­ beszédszünet­ beiktatása,­ amely­ lehet­ néma­ vagy­ jellel­ kitöltött;­ újra- kezdés­ (a­ beszédfolyamat­ megszakítása,­ néhány­ hang­ vagy­ egy,­ ill.­ több­ szó­ megis- métlése­vagy­korrigálása).­Tágabb­értelemben­a­2.1.­alatt­említett­botlások­is­a­meg- akadásjelenségek­közé­tartoznak­(a­fenti­definíciónak­megfelelnek).

az­alábbi­rövid­szövegrészletben,­amely­egy­szociolingvisztikai­interjúból­való­(lásd Sebők­ 2009,­ 188–189.­ p.,)­ a­ nyelvi­ problémaként­ normális­ körülmények­ közt­ nem értelmezhető­lazításos­jelenségeken­kívül­több­megakadásjelenség­is­található:

az,­ hogy­ az­ ilyen­ megakadásjelenségek­ nyelvi­ problémaként­ jelentkeznek-e,­ beszéd- helyzettől­függ,­s­ebben­szerepet­játszhatnak­bizonyos­mértékben­a­nyelvi­ideológiák is.­Hétköznapi­helyzetekben­a­megakadások­általában­nem­okoznak­problémát­sem­a beszélőnek,­sem­a­hallgatónak,­sőt­a­hallgatónak­egy­bizonyos­mennyiségű­megaka- dásra­egyenesen­szüksége­van­ahhoz,­hogy­legyen­elegendő­ideje­a­szöveg­megérté- sére.­ Formális­ beszédhelyzetekben,­ pl.­ egy­ állásinterjúban­ a­ megakadások,­ ha­ nagy számban­jelentkeznek,­ronthatják­a­beszélőről­a­hallgatóban­kialakuló­képet,­különö- sen­ha­az­a­nyelvi­racionalizmus­ideológiája­alapján­úgy­gondolja,­hogy­minden­szö- vegnek­rendezettnek­kell­lennie­ahhoz,­hogy­jól­betöltse­funkcióját.

2.2.­nyelvbotlások

a­nyelvbotlások­olyan­alkalmilag­használt­nyelvi­formák,­amelyek­nemcsak­a­hallgató, hanem­a­beszélő­számára­is­normasértőek,­mégpedig­nemcsak­az­adott­beszédhely- zetben,­ hanem­ attól­ függetlenül­ is­ (vö.­ Gósy­ 2002,­ 2003;­ Huszár­ 2005;­ lanstyák 2009b).­nyelvbotlások­a­nyelvi­rendszer­minden­síkján­jelentkeznek,­így­pl.­megkülön- böztetünk­ hangtani­ botlásokat,­ szótévesztéseket,­ rossz­ toldalékok,­ deviáns­ nyelvtani szerkezetek­használatát­stb.­nézzünk­meg­két­eltérő­típusú­példát­nyelvi­naplókból!¹²

az­előadáson­az­általunk­kitöltött­mítoszkérdőívek­ellenőrzésére­került­sor,­ami- kor­az­alábbi­nyelvi­mítoszhoz­értünk:­Minden embernek – különösen pedig az iskolázottaknak – erkölcsi köteles sé ge, hogy ápolja, védelmezze anyanyelvét, ügyeljen épségére, tisztaságára. a­kijelentésben­található­erkölcsijelzőre­a­tanár úr­úgy­reagált,­hogy­szerinte­az­ember­erkölcsi­kötelessége­többek­között­inkább az­lenne,­hogy­ne hidegenedjen ela­családtagjaitól.

Mos nem aszmԥndԥm mostan jóvan most¹ fölépíttek egy ag+//.² valami erömüwet a keertbe (..)³ de (.)⁴ aki viszont csak álmodozni tud ës ()⁵ és s¹ nem tud cselekedni v^agy nem tud t;t;teni¹ érte semmit az z hiá^bo () S a faluba pedig (.)⁴ megin ()⁵ látom azt a ()⁵ azt a¹ terepet ahol a nagy álmoim megvalósuatnak ës a saát munkám is (.) Saát magam megvalósuatok a munkám által () Péddaul ()⁵ÖMM Ö M⁶talákoztԥm a +//.² ugyi⁷ vannak itt barátoim (.) Ma <=már> ugyi⁷ négy éve ismerem Ęköt (.) Egyik haverom kiment (.) Ɲkesztet <!> <=elkezdett> kaszáni egy egy¹ gyomos részt (.)

1 ismétléses újrakezdés

2 javításos újrakezdés

3 közepesen hosszú be- szédszünet

4 rövid beszédszünet

5 nagyon rövid beszédszünet

6 habozás

7 töltelékszó

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

a­piacon­hallom,­hogy­két­idős­hölgy­magyarul­beszél,­amire­pozsonyban­azért­fel- kapja­az­ember­a­fejét.­az­egyik­hölgy­arról­beszélt,­hogy­nemsokára­itt­a­decem- ber­és­a­karácsony.­az­üzletekben­is­megjelennek­majd­a­szaloncukrok,­aminek­ő különösen­örül,­mert­már­alig­várja,­hogy­„karácsonyi­koalíciót”­egyen­–­az­a­ked- vence.

az­első­esetben­a­beszélő­tudatában­egyszerre­aktiválódott­két­ige,­az­elidegenedik és az­elhidegül,­mivel­mindkettő­beleillik­a­kontextusba.­a­kettő­vegyüléséből­jött­létre­a tényforma.­a­második­esetben­két­hasonló­hangalakú,­de­eltérő­jelentésű­szó­„kevere- dett­ össze”,­ a­kollekció [kolekció]­ és­ a­koalíció,­ oly­ módon,­ hogy­ a­ beszélő­ az­ egyik helyett­a­másikat­használta,­azaz­hangzási­hasonlóságon­alapuló­lexémacsere­követ- kezett­be.­amennyiben­a­beszélő­nem­ismerte­az­egyik­vagy­másik­szót,­malapropiz- musról­volt­szó,­ez­esetben­azonban­a­példa­nem­a­nyelvbotlásokat,­hanem­a­nyelvi hiány­jelenségét­illusztrálja­(lásd­alább,­a­3.1.­alatt).

a­ nyelvbotlások­ közé­ sorolandók­ a­ kétnyelvű­ emberek­ beszédében­ jelentkező a l ka l m i ­ i n te r fe r e n c i a j e l e n s é g e k is,­ mindazok­ a­ tévesztések,­ amelyeket­ a beszélők­maguk­is­ki­tudnak­javítani.­például­a­következő­naplóbejegyzés­szerzője,­aki a­történetben­az­egyik­beszélő,­problémaként­élte­meg­a­tükörszólás­használatát,­de­a hallgató­is­fölfigyelt­az­interferenciajelenségre,­s­a­leírásból­úgy­tűnik,­hogy­negatívan értékelte­(a­nyelvmenedzselés-elmélet­szerint­a­nyelvi­normától­való,­negatívan­érté- kelt­eltérés­nyelvi­probléma;­lásd­lanstyák­2010,­26.­p.).

erika­arról­kérdezősködött,­hogyan­sikerült­visszaalkalmazkodnom­az­iskolai­kör- nyezethez,­vannak-e­komolyabb­nehézségeim,­aztán­pedig­konkrétan­arról­az­órá- ról­kérdezett,­amelyikre­épp­siettem.­én­a­kérdésére­azt­feleltem,­hogy­az­az­óra eléggé­problematikus,­merthogy­nem­értek­az­előadásokból­semmit,­és­még­hoz- zátettem­a­szemléletesség­kedvéért,­hogy:­„az nekem olyan spanyol falu”.amikor kimondtam,­észrevettem,­hogy­erika­furán­néz­rám,­de­nem­tudtam,­hogy­hol­a­baj, gyorsan­meg­is­kérdeztem,­hogy­most­ezt­ugye­rosszul­mondtam,­mire­ő­elmagya- rázta,­hogy­ez­a­szlovákból­fordított­španielska dedina,­de­hogy­ezt­magyarul­nem használják.­Többször­is­visszakérdeztem,­hogy­tényleg­nem­használják-e­a­magyar- ban,­mert­nekem­ez­még­mindig­nem­volt­nyilvánvaló.­aztán­végül­is­azzal­győzött meg­ az­ erika,­ hogy­ ezt­ nyugodtan­ beleírhatom­ a­ nyelvi­ naplómba­ is.­ akkor­ már megértettem,­hogy­itt­nagy­a­baj,­ha­már­saját­magamat­sem­tudom­kijavítani.¹³

az­ írott­ nyelv­ vonatkozásában­ ide­ vehetjük­ a­ h e l ye s í r á s i ­ t é ve s z t é s e ket és­ az e l í r á s o ka t is,­a­helyesírási­tévesztések­közül­azokat,­amelyek­nem­a­beszélő­nyelv- tudásbeli­ hiányosságaiból,­ hanem­ pl.­ pillanatnyi­ figyelmetlenségéből­ adódnak.­ a helyesírási­hibák­elkövetése­szigorúan­véve­nem­nyelvi­probléma,­ám­a­laikus­beszé- lők­feltétlenül­annak­tartják,­márpedig­kiindulópontunk­szerint­nyelvi­probléma­az,­amit a­beszélők­annak­tartanak­(lásd­lanstyák­2010,­28–29.­p.).­Sőt­a­laikus­beszélők­szá- mos­valódi­nyelvi­problémát­is­helyesírá­sinak­tartanak,­különösen­a­hangtani,­sőt­alak- tani­(!)­jelenségek­írásos­rögzítésével­kapcsolatosakat.

az­elírásra­mint­néhány­ember­számára­eléggé­súlyos­következményekkel­járó­prob- lémára­kivételesen­a­kárpát-medencén­túlról,­a­messzi­chiléből­hozunk­egy­idei­példát:

menesztették­a­chilei­nemzeti­pénzverde­vezetőjét,­miután­több­ezer­pénzérme került­úgy­forgalomba,­hogy­az­ország­neve­hibásan­szerepelt­rajtuk.­az­50­pesós

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja

érmén­chile­helyett­chiie­szerepel.­az­érmék­még­2008-ben­kerültek­a­piacra,­de a­bakit­meglepő­módon­tavalyig­senki­sem­vette­észre.­az­egész­ország­számára kínos­tévedés­ellenére­a­pénzérméket­nem­vonják­vissza,­sőt­értékük­a­sokszo- rosára­emelkedett,­a­gyűjtők­pedig­mint­ritkaságra­vadásznak­az­elfuserált­pén- zek­után.¹⁴

a­ nyelvbotlások­ többsége­ észrevétlen­ marad,­ vagy­ ha­ tudatosul­ is­ a­ beszélőben és/vagy­a­hallgatóban,­nem­okoz­nyelvi­problémát.­a­helyesírási­botlások­és­elírások jelentős­része­szintén­észrevétlen­marad;­amennyiben­az­előbb­idézett­hír­igaz,­még­a nagyon­exponált­helyeken­megjelenő­hibákkal­is­előfordulhat,­hogy­hosszú­ideig­észre- vétlenek­maradnak,­annak­ellenére,­hogy­sok­ember­látja­a­szöveget,­amelyben­elő- fordulnak.­ a­ nyelvbotlások­ észrevétlenségét­ az­ is­ magyarázhatja,­ hogy­ valószínűleg csak­kevéssé­kapcsolódnak­hozzájuk­megbélyegző­nyelvi­ideológiák.¹⁵

2.3.­nyelvi­lapszus

nyelvi­ lapszusról­ akkor­ beszélünk,­ ha­ a­ beszélőnek­ éppen­ nem­ jut­ eszébe­ az­ általa amúgy­ismert­nyelvi­forma.­a­nyelvi­lapszus­alkalmi,­pillanatnyi­nyelvi­hiánynak­is­tekint- hető,­s­ily­módon­a­nyelvi­hiányjelenségek­közt­is­számon­tartható­(ezeket­lásd­alább­a 3.1.­alatt).­a­következő­példa­nyelvi­naplóból­származik.

délutánfelé­a­konyha­ablakában­dohányoztam,­édesanyám­is­körülettem­tevékeny- kedett­valamit,­a­húgom­pedig­a­nappaliban­ült­a­laptopjával,­és­nagyon­belemé- lyedt­a­csetelésbe.­meg­is­kérdeztük­tőle,­hogy­miért­van­annyira­csendben,­mire­ő gyorsan­válaszolt,­hogy­magyarokkal­ír.­nálunk­a­családban­ez­a­kifejezés­a­magyar- országi­magyarokat­jelenti.­azonnal­megértettük,­hogy­azért­van­csendben,­mivel jobban­rá­kell­koncentrálnia­a­nyelvhasználatára.­majd­egy­kis­idő­múlván­segítsé- gért­kiáltott­át­hozzánk­a­konyhába:­„Kuni, hogy van az, tudod, amikor szoksz le, nem cigizel sokáig és hiányzik?”én­azonnal­gondolkodni­kezdtem,­de­édesanyám gyorsabb­volt,­és­egy­percen­belül­megszületett­a­megoldás:­elvonási tünetek,­és ekkor­ még­ nagy­ büszkeséggel­ tette­ hozzá,­ hogy„absťák”.­ mivel­ ő­ volt­ a­ legügye- sebb,­hiszen­neki­jutott­eszébe­leghamarább­mindkét­nyelven­a­keresett­szó.

a­nyelvi­lapszus­mindig­problémát­okoz,­legalább­a­beszélőnek,­de­zavaró­lehet­a­hall- gató­ számára­ is.­ az­ ilyen­ problémák­ viszont­ nem­ érződnek­ súlyosnak,­ ami­ szintén összefügghet­azzal,­hogy­vélhetően­nem­kapcsolódnak­hozzájuk­az­adott­jelenségeket megbélyegző­nyelvi­ideológiák.­Gyöngébb­nyelvtudás­esetében­könnyebben­létrejön­a nyelvi­lapszus,­ami­szintén­azt­mutatja,­hogy­a­nyelvi­lapszus­nem­választható­el­éle- sen­az­alább­tárgyalt­nyelvi­hiányjelenségektől.

3.­a­nyelvi­hiányból­adódó­nyelvi­problémák

nyelvi­hiányon­a­beszélők­nyelvtudásának­különféle­hiányosságait­értjük.­Ha­a­nyelvi hiány­abból­áll,­hogy­a­beszélő­egy-egy­olyan­konkrét­nyelvi­elemet­vagy­formát­nem ismer­vagy­ismer­rosszul,­amelyre­az­adott­beszédhelyzetben­éppen­szüksége­volna, m i k ro s z i n te n jön­létre­nyelvi­probléma.­amint­látjuk,­ez­a­„hiány”­egyaránt­jelenthe- ti­az­adott­nyelvi­elem­vagy­forma­nem­ismeretét­és­hiányos­ismeretét.­m a k ro s z i n te n akkor­ okoz­ a­ nyelvi­ hiány­ problémát,­ amikor­ a­ beszélő­ képtelen­ arra,­ hogy­ az­ adott

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rj a

beszédhelyzet­ követelményeinek­ megfelelően­ beszéljen,­ ill.­ a­ hallgató­ megértse­ azt, amit­neki­az­objektíve­nézve­érthetően­beszélő­beszédpartnere­mond,­vagyis­nem,­ill.

hiányosan­ ismeri­ az­ adott­ beszédhelyzetben­ szokásszerűen­ használt­ nyelvváltozatot vagy­nyelvet.­a­makroszinthez­sorolhatjuk­a­nyelvi­készségek­hiányát­is.

3.1.­nyelvi­elemek­és­formák­hiánya

m i k ro s z i n te n a­nyelvi­hiány­abból­adódik,­hogy­a­beszélő,­ill.­a­hallgató­a­szükséges nyelvi­ formát­ nem­ ismeri,­ rosszul­ ismeri­ vagy­ (a­ beszélőnek)­ nem­ jut­ éppen­ eszébe;

m a k ro s z i n te n pedig­ abból,­ hogy­ a­ beszélő­ a­ számára­ az­ adott­ beszédhelyzetben szükséges­nyelvváltozatot­vagy­nyelvet­nem­ismeri,­nem­tudja­használni,­ill.­a­hallgató nem­érti­az­adott­helyzetben­szokásszerűen­használt­nyelvváltozatot­vagy­nyelvet.¹⁶ a nyelvi­hiány­kiváltója­lehet­a­beszéd­megvalósulásával­kapcsolatos­olyan­zavaroknak is,­ amelyekkel­ az­ előző­ pontban­ foglalkoztunk­ (megakadások,­ nyelvbotlások).­ nyelvi hibákat­ elsősorban­ a­ nyelv-,­ ill.­ nyelvváltozat-elsajátítás­ és­ a­ nyelv-,­ ill.­ nyelvváltozat- felejtés­folyamán­követnek­el­az­emberek.

a­beszélők­különféle­nye l v i ­ s t r a t é g i á ka t alkalmazhatnak­a­nyelvi­hiány­áthida- lására,­ill.­elleplezésére,­pl.­a­célszó­helyett­annak­hiperonimáját­használják,­körülírá- sokat­alkalmaznak,­kódot­váltanak­(ha­erre­van­lehetőség),­nyelven­kívüli­eszközökhöz folyamodnak­(pl.­mutogatás,­rajzolás,­hangutánzás),­beszélgetőtársuktól,­esetleg­vala- ki­ mástól­ segítséget­ kérnek.­ írásban­ történő­ kommunikáció­ esetében­ nemegyszer lehetőség­van­szótárak­vagy­más­segédeszközök­használatára­is.

a­nyelvi­hiányról­viszonylag­sok­bejegyzés­szól­a­nyelvi­naplókban.­nézzünk­meg­ket- tőt!

Szintén­ a­ barátommal­ fordult­ elő,­ aki­ arról­ mesélt,­ hogy­ ismerőse­ „terítő”­ lett.

(Győriesen­terittő.)­én­meg­a­világért­nem­értettem,­mi­az,­akkor­magyarázni­kezd- te,­hogy­hát­áruterítő,­aki­árut­terít.­kb.­fél­évig­polemizáltunk­még­ezen­–­én­állí- tottam,­hogy­a­magyarban­nincs­ilyen­kifejezés,­ő­pedig,­hogy­igen.­aztán­egyszer elővettem­az­értelmező­kéziszótárat,­és­megdöbbenve­tapasztaltam,­hogy­3.­vagy 4.­jelentése­(a­terítésnek)­valóban­az­áruterjesztés.­bocsánatot­kértem­és­elis- mertem­a­hibámat.

mindszentek­ünnepén­végiglátogattuk­a­környező­települések­temetőit,­és­kora este­hazatérve­forró­tea­közben­beszélgettünk.­én­a­Rozsnyói­Hírlapot­is­kezembe vettem,­hogy­átlapozom,­és­innen­is­aktuális­dolgokat­tudhatok­meg­a­városról,­mire feltűnt­egy­ismerős­arc­fényképe­az­újságban.­mivel­édesanyám­távolabb­volt­tőlem, én­kényelmességem­miatt­a­mellettem­ülő­húgomat­kérdeztem­az­illető­kiléte,­leg- főképpen­foglalkozása­felől,­mire­a­húgom­így­válaszolt:­„Tudod, Kuni, ő most az új sírfelügyelő.”nem­a­Kunivolt­a­meglepő­(mert­már­egy­ideje,­hogy­ez­lett­a­bece- nevem­otthon),­hanem­a­sírfelügyelőszó,­amire­én­rögtön­vissza­is­kérdeztem,­hogy mi­az,­és­ekkor­már­édesanyám­szólt­közbe,­kijavítva­almát,­hogy­temetőgondnok.

Szinte­ mindketten­ meglepődve­ néztünk­ édesanyánkra,­ hogy­ hogyan­ jutott­ neki eszébe­a­gondnokszó,­ami­nálunk­sosem­volt­használatos.

a­nyelvi­hiányhoz­kapcsolódó­fontos­fogalom­a­nye l v i ­ h i b a .­a­nyelvi­hiba­a­beszélő nyelvtudásbeli­ hiányosságának­ a­ megnyilvánulása;­ olyan­ nyelvi­ forma,­ amelyet­ a beszélő­nem­csupán­alkalmilag,­tévesztésképpen­használ,­hanem­rendszeresen,­mivel nincs­tudatában­annak,­hogy­az­illető­forma­az­adott­beszélőközösségben­általában vagy­valamely­kontextushoz,­beszédhelyzethez­kötődően­nem­normatív.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 2 , S o m o rja