A­nyelvi­problémák­kezelése l AnSTyÁk i STvÁn

Bevezetés

A­kisebbségi­beszélőközösségek­a­többségi­társadalmakhoz­képest­lényegesen­több nyelvi­ problémával­ küszködnek,­ ráadásul­ a­ kisebbségi­ közösségek­ nyelvi­ problémái elemibb­módon,­húsbavágóbban­érintik­az­emberek­életét,­mint­a­többségi­társadal- makban­is­jelentkező­problémák.­A­nyelvi­problémák­megfelelő­kezelése­ezért­jelentős mértékben­ hozzájárulhat­ a­ kisebbségi­ emberek­ jó­ közérzetének­ kialakulásához,­ ill.

megerősödéséhez,­ezáltal­pedig­az­adott­országok­stabilitásához,­sőt­közvetve­prospe- ritásukhoz­is.­éppen­ezért­a­kisebbségi­társadalmakban­a­nyelv­társas­beágyazottsá- gára­ odafigyelő­ nyelvtudománynak­ rendkívül­ fontos­ feladata­ (lenne)­ az­ adott­ közös- ségben­–­vagy­inkább­közösségekben­–­jelentkező­nyelvi­problémák­tanulmányozása és­„testre­szabott”­megoldási­javaslatok­kidolgozása.

ez­a­meggyőződés­késztetett­arra,­hogy­elkezdjek­a­nyelvi­problémák­kérdéskörével mélyebben­foglalkozni,­s­eddigi­kutatási­eredményeimet­közreadjam­a­Fórum­Társada­- lom­tudományi­ Szemle­ hasábjain.

Amikor­ belefogtam­ tervezett­ cikkem­ megírásába, magam­ is­ meglepődtem,­ mekkora­ fába­ vágtam­ a­ fejszémet.­ kiderült,­ hogy­ egyetlen köz­leményben­ még­ a­ legfontosabb­ tudnivalókat­ sem­ tudom­ elmondani.­ ezért­ aztán három­különálló­cikk­megírása­mellett­döntöttem.­

Az­első­írásban,­amely­folyóiratunk­idei­első­számában­jelent­meg,­bemutattam­azt­az elméleti­keretet­–­a­nyelvmenedzselés-elméletet­–,­amelyet­a­legalkalmasabbnak­tartok a­nyelvi­problémák­tanulmányozására­és­kezelésére,­többféle­szempontból­is­meghatá- roztam­a­nyelvi­probléma­fogalmát,­s­vázoltam­legfontosabb­típusait­(lanstyák­2010b).

mivel­ az­ első­ közleményben­ helyhiány­ miatt­ nem­ tudtam­ részletesebben­ bemutatni­ a nyelvi­problémákat­nyelvi­jellegük­alapján­(pedig­épp­erről­a­típusról­volt­a­legtöbb­mon- danivalóm),­a­második­írásomat,­amely­folyóiratunk­előző­számában­jelent­meg,­ennek­a kérdéskörnek­szenteltem­(lanstyák­2010c).­jelen­írásomban­végre­eljutok­a­nyelvi­prob- lémakezelés­különféle­stratégiáinak­bemutatásáig­(a­probléma­megoldása ezeknek­csu- pán­ egyike),­ külön­ hangsúlyozva­ a­ nyelvi­ problémák­ ideológiai­ meghatározottságát.

Fejtegetéseimet,­ahol­csak­lehet,­hiteles,­dokumentálható­példákkal­illusztrálom.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

l ^AnSTyÁk i ^STvÁn A­nyelvi­problémák­kezelése ¹

ISTvÁnlAnSTyÁk 81`27

The­treatment­of­language­problems 81`246.2

811.511.141`242 81`242 keywords:­ language­ management.­ Simple­ management.­ organized­ management.­ language­ problem.

Strategies­of­treating­language­problems.­language­ideologies.

néhány­alapfogalom

nyelvi­probléma

A­ nyelvi­ probléma­ mibenlétével­ előző­ közleményemben­ foglalkoztam­ részletesebben (lanstyák­2010b),­háromféle­szempontból­meghatározva­a­nyelvi­probléma­fogalmát:

(1)­mint­az­általában­vett­problémák­sajátos­esetét;­(2)­az­adott­beszédhelyzetben­érvé- nyesülő­normák­szempontjából­és­(3)­a­problémák­következményeinek­szempontjából.

itt­most­csupán­az­első­megközelítés­lényegét­foglalom­össze­röviden.­ennek­értelmé- ben­ az­ e s et i ­ nye l v i ­ p ro b l é m a olyan­ körülmény,­ amely­ akadályozza­ a­ beszélőt abban,­hogy­valamilyen­nyelvi­vonatkozású­célját­elérje,­vagyis­abban,­hogy­minél­haté- konyabban­használjon­egy­vagy­több­nyelvet,­ill.­nyelvváltozatot­nyelven­kívüli­céljainak elérésére­(olykor­maga­a­nyelvhasználat­is­lehet­egyedüli­cél).

Az­eseti­problémák­álta- lánosításaiként­t í p u s p ro b l é m á ka t is­megkülönböztethetünk;­ezeket­olyan­körülmé- nyekként­határozhatjuk­meg,­amelyek­akadályozzák­az­adott­beszélőközösséget­kitűzött

„nyelvi­céljai”­megvalósításában.­míg­tehát­az­eseti­problémák­konkrét­élethelyzetekben jelentkező,­helyhez­és­időhöz,­valamint­konkrét­emberekhez­köthető­problémák,­addig a­típusproblémák­az­eseti­problémák­általánosításával­létrejövő­elvont­kategóriák.

eseti­nyelvi­probléma­volt­például­az­az­egyik­nyelvi­naplóban⁴szereplő­eset,­ami- kor­egy­vegyes­házasságból­származó­egyetemista­lány,­akit­a­magyar­anyanyelvű apja­nem­tanított­meg­magyarul,­nem­értette,­mit­jelent­a­gyöngyvirágszó,­amivel őt­az­apja­szólította.­megkérdezte­egy­magyarul­tudó­barátjától,­aki­–­nem­tudni, hogy­hiányos­magyar­vagy­hiányos­szlovák­tudása­miatt­vagy­egyszerűen­botlás- képpen­ –­ azt­ mondta­ neki,­ hogy­ a­gyöngyvirág szlovákul­imelo. ezután­ a­ lány abban­a­hitben­élt,­hogy­az­apja­egy­parazita­növényhez,­a­fagyöngyhöz­hasonlít- ja.­nem­vette­ezt­zokon,­sőt­örült­neki,­hisz­a­fagyöngyöt­díszítésre­is­használják, de­amikor­a­nyelvi­napló­szerzője­elmondta­neki,­hogy­a­gyöngyvirág valójában konvalinka,­annak­azért­jobban­örült.

ez­az­egyedi­nyelvi­probléma­két­jellemző­kisebbségi­magyar­típusproblémára lehet­ példa.­ Az­ egyik­ a­ vegyes­ házasságokban­ jelentkező­ kommunikációs­ és egyéb­nyelvi­problémák,­a­másik­pedig­a­hiányos­nyelvtudásból­adódó­problémák.

Amennyiben­nem­hiányos­nyelvtudás­volt­a­félretájékoztatás­oka,­akkor­nyelvbot- lásról­volt­szó,­amely­szintén­típusprobléma,­de­a­másik­kettőnél­sokkal­kisebb jelentőségű.

nyelvmenedzselés

A­ nyelvalakításnak­ a­ közelmúltig­ két­ válfaja­ volt­ ismeretes­ régiónkban.­ Az­ egyik­ a hagyományos­nyelvművelés,­a­másik­pedig­a­modernebb­nyelvtervezés­(vö.­nekvapil 2006,­2007).­A­nyelvművelés­leginkább­a­már­kialakult­standard­nyelvváltozattal­ren- delkező­nyelvek­szókincsét­és­rendszerét­próbálja­befolyásolni;­magyar­viszonylatban ez­sajnos­leginkább­a­nyelv­szegényítését­jelenti,­különféle,­a­nyelvművelők­szemében helytelennek­látszó­szavak­és­formák­visszaszorítása,­a­nyelvből­való­kitiltása­révén.

ezzel­szemben­a­nyelvtervezést­olyan­közösségekben­alkalmazzák,­amelyekben­a­fő feladat­a­standard­nyelvváltozat­megteremtése­(beleértve­az­írásrendszer­és­a­helyes- írás­létrehozását­is);­további­jellegzetesen­nyelvtervezési­feladatok­közé­tartozik­bizo- nyos­sajátos­regiszterek,­pl.­a­szaknyelvek­megteremtése­és­fejlesztése,­a­kihaló­nyel-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

vek­élénkítése­vagy­újraélesztése­vagy­egy­egynyelvű­közösség­kétnyelvűsítése.­magyar viszonylatban­példamutatóan­sikeres­nyelvtervezési­tevékenység­volt­a­felvilágosodás korában­ és­ a­ reformkorban­ a­ nyelvújítás;­ ezzel­ szemben­ a­ nem­ sokkal­ az­ osztrák–

magyar­kiegyezés­után­kibontakozó­és­máig­meglévő­nyelvalakítási­tevékenység­nem más,­mint­nyelvművelés­(annak­talán­világviszonylatban­is­legkártékonyabb­fajtája).

A­nyelvalakítás­harmadik­válfaja,­a­nyelvmenedzselés,­amely­–­átfogó­jellegénél­fog­- va­–­egyaránt­magába­foglalja­a­nyelvművelő­és­a­nyelvtervező­tevékenységeket,­csak­a közelmúltban,­az­ezredforduló­után­jelent­meg­régiónkban.­e­tevékenység­elméleti­alap- jait­az­ún.­nyelvmenedzselés-elmélet­fektette­le­(erre­l.­pl.­jernudd­1993;­jernudd–­ne­- ustup­ný­1987;­nekvapil­2000,­2006,­2009;­neustupný­2002).­A­nyelvmenedzselés­a nyelvi­problémák­feltárását,­elemzését­és­kezelését­foglalja­magába.­A­nyelvmenedzse- lés-elméletet­eddig­inkább­a­kultúraközi­kommunikáció­során­jelentkező­nyelvi­problé- mák­ megoldására­ alkalmazták,­ ám­ nem­ annyira­ kisebbségi­ közösségekben,­ mint inkább­olyan­kisebb­csoportokban,­amelyek­a­maguk­módján­„kisebbségiek”­ugyan,­de nem­élnek­a­kisebbségi­kétnyelvűség­körülményei­közt­(l.­pl.­neustup­ný­1985,­2005;

muraoka­2000,­2009;­nekvapil–nekula­2008).­ugyanakkor­ez­az­elmélet­maximálisan alkalmas­arra­is,­hogy­az­őshonos­nyelvi­kisebbségi­közösségek­helyzete­leírásának,­ill.

a­ bennük­ meglévő­ nyelvi­ problémák­ megoldásának­ keretéül­ szolgáljon­ (vö.­ Hübsch­- mannová–neustupný­ 2004,­ neustupný–nekvapil­ 2003;­ szlovákiai­ magyar­ viszonylat- ban­Sherman­2007;­Szabómihály­2007;­lanstyák–Szabómihály­2009).­

A­ nyelvmenedzselésnek­ két­ fő­ válfaja­ van.­ Amikor­ a­ nyelvi­ problémákkal­ laikus beszélők­ szembesülnek­ és­ keresnek­ rájuk­ megoldásokat,­ e g y s z e r ű ­ nye l v m e n e ­- d z s e l é s r ő l beszélünk;­amikor­a­nyelvi­problémákkal­szakemberek­foglalkoznak­intéz- ményi­keretek­közt,­s z e r ve z et t ­ nye l v m e n e d z s e l é s r ő l van­szó.­

Például­ha­egy­kisebbségi­öreg­néninek­gondja­akad­egy­gyógyszer­államnyelvű használati­ utasításának­ megértésével,­ az­ egyedi­ problémát­ kezelheti­ egyedi módon­ az­ egyszerű­ nyelvmenedzselés­ keretében.­ előfordulhat­ például,­ hogy­ a szöveget­egyszerűen­nem­olvassa­el,­bízva­benne,­hogy­nincs­benne­semmi­olyan információ,­amely­nélkül­nem­tudná­a­gyógyszert­szedni,­vagy­amelynek­a­figyel- men­ kívül­ hagyása­ súlyosan­ károsítaná­ egészségét.­ egy­ másik­ lehetőség,­ hogy megkéri­a­szomszédját,­fordítsa­le­neki.­(vö.­lanstyák­2003.)

ennek­a­problémának­mint­típusproblémának­a­kezelése­nyilvánvalóan­egé- szen­más­módon­történne:­elvileg­lehetséges,­de­gyakorlatilag­irreális­megoldást jelentene,­ha­az­öreg­néni­beiratkozna­egy­szlovák­nyelvtanfolyamra;­a­valódi­–

emberjogilag­ is­ korrekt­ –­ megoldás­ természetesen­ az­ volna,­ ha­ a­ kisebbségek által­lakott­területeken­kétnyelvűek­volnának­a­gyógyszerre­vonatkozó­informáci- ót­ tartalmazó­ szövegek­ (e­ problémát­ –­ jóakarat­ esetén­ –­ nem­ volna­ nehéz­ és költ­séges­ megoldani,­ mivel­ a­ legtöbb­ gyógyszer­ valószínűleg­ nemzetközi,­ így­ a használati­ utasításnak­ többnyire­ nyilván­ létezik­ magyar­ változata,­ magyaror­- szágon).­ez­utóbbi­megoldás­azonban­már­nem­az­egyszerű,­hanem­a­szervezett nyelvmenedzselés­körébe­tartozik.

Amikor­egy­konkrét­eseti­probléma­kezelése­„azon­melegében”,­keletkezésének­pilla- natában­elkezdődik,­„ o n l i n e ” ­ p ro b l é m a ke z e l é s r ő l beszélünk;­az­„online”­prob- lémakezelés­ az­ egyszerű­ nyelvmenedzselés­ keretében­ történik.­ Gyakran­ előfordul azonban,­hogy­a­beszélő­„a­tett­színhelyén”­problémáját­nem­tudja­vagy­nem­akarja megoldani,­s­később­tér­vissza­hozzá;­ilyenkor­rendszerint­már­nem­az­adott­eseti­prob-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

lémával­foglalkozik,­hanem­az­adott­eseti­problémát­is­magába­foglaló­típusproblémá- val.­ilyenkor­beszélünk­„ o f f l i n e ” ­ p ro b l é m a ke z e l é s r ő l .

Szlovákiában,­ill.­az­egykori­csehszlovákiában­azokat­a­rendezvényeket,­melyeket valamilyen­konkrét­tevékenység­együttes­végzése­érdekében­szerveztek­(pl.­közös, rendszerint­ többnapos­ fölkészülés­ valamilyen­ versenyre,­ fellépésre,­ bentlakásos foglalkozás,­tanfolyam),­szlovákul­sústredenie-nek­nevezték­és­nevezik.­A­magyar- ban­ilyen­átfogó­fogalom­–­és­azt­jelölő­szó­–­nem­létezik,­magyarországon­külön- külön­ beszélnek­ pl.­bentlakásos próbá-ról,­tanfolyam-ról,­edzőtábor-ról­ stb.,­ ezek fölé­nem­boltozódik­átfogó­fogalom,­s­így­nem­is­létezik­mindezekre­vonatkoztatha- tó­szó,­hiperonima.­A­magyarországiak­jól­megvannak­az­ilyen­szó­nélkül,­hiszen­az ő­tudatukban­az­ilyen­eltérő­tevékenységek­nem­álltak­össze­egyetlen­fogalommá.

nem­úgy­a­szlovákiai­magyarok,­akiknek­szükségük­van­arra,­hogy­ezt­a­fogalmat magyarul­is­egy­szóval­(vagy­esetleg­állandósult­szókapcsolattal)­nevezzék­meg.

ennek­a­problémának­az­egyszerű­nyelvalakítás­keretében­kétféle­megoldása született,­ill.­létezik­a­mai­napig:­a­beszélők­egy­része­kódot­váltva­magyar­szöveg- ben­is­a­sústredenie szót­használja,­más­részük­pedig­a­sústredenie szó­evidens- nek­látszó­közmagyar­megfelelőjét,­az­összpontosítás szót­választja­ebben­a­jelen- tésben,­valószínűleg­nem­is­tudatosítva,­hogy­az­összpontosítás szónak­a­közma- gyarban­ nincs­ ilyen­ jelentése.­ mindez­ természetesen­ konkrét­ élethelyzetekben,

„online”­történik.­Az­első­megoldás­csak­a­beszélt­nyelvben­elfogadható,­a­máso- dik­azonban­az­írott­nyelvben­is,­ezért­a­szó­a­szlovákiai­magyar­írásbeliségbe­is bekerült.­Amennyiben­a­szó­használatát­az­újságírók­egymás­közt­megvitatták,­azt mondhatjuk,­hogy­megtörtént­a­nyelvi­probléma­„offline”­kezelése,­sőt­megoldása is,­jóllehet­még­mindig­inkább­az­egyszerű­nyelvalakítás­keretei­közt.­

Az­összpontosításszóra­azonban­a­nyelvművelők­is­fölfigyeltek,­s­mivel­hasz- nálata­eltért­a­magyarországitól,­kifogást­emeltek­ellene,­arra­próbálva­rávenni­a beszélőket,­hogy­„felejtsék­el”­ezt­a­kétségtelenül­létező­fogalmat,­s­az­összpon- tosítás szó­használata­helyett­mindig­nevezzék­meg­a­konkrét­tevékenységet,­pl.

összejövetel, megbeszélés, gyakorlás, gyakorlat, edzés, edzőtábor, sporttábor, (bentlakásos) próba, tanfolyam, továbbképzés stb.­(l.­jakab­1987).­ez­az­elvárás azonban­túl­nagy­mentális­terhet­ró­a­beszélőkre,­ezért­a­problémának­ez­a­keze- lése­–­amely­természetesen­szintén­„offline”­történt­–­sokkal­inkább­felerősítette a­problémát,­semmint­hogy­megoldotta­volna.­Azt­mondhatjuk­hát,­hogy­a­szer- vezett­nyelvalakítás­első­megoldási­kísérlete­nem­volt­sikeres.

Szemben­a­nyelvművelésnek­ezzel­az­életidegen­eljárásával­a­nyelvtervezés az­összpontosítás szó­ használatát­ legitimálta­ azzal,­ hogy­ fölvetette­ a­ magyar értelmező­ kéziszótár­ 2.­ kiadásába,­ mégpedig­ korlátozó­ stílusminősítés­ nélkül, ezzel­jelezve,­hogy­a­szó­használatát­a­legmagasabb­írásbeliségben­is­megfelelő- nek­tartja.­A­probléma­tehát­a­szervezett­nyelvalakítás­keretei­közt­remélhetőleg véglegesen­ megoldódott,­ ugyanakkor­ természetesen­ nem­ feltétlenül­ van­ erről minden­olyan­beszélőnek­tudomása,­aki­az­összpontosítás szó­használatát­prob- lémásnak­érezte­és­érzi,­ezért­„online”­továbbra­is­szükségét­érezhetik­a­problé- ma­kezelésének,­az­egyszerű­menedzselés­keretei­közt.­

különbség­van­a­mostani­és­a­korábbi­helyzet­között.­itt­már­nem­az­a­prob- léma,­hogy­a­beszélők­számára­nem­állna­rendelkezésre­megfelelő­nyelvi­eszköz, hanem­ az,­ hogy­ a­ rendelkezésükre­ álló,­ megfelelő­ nyelvi­ eszközt­ nem­ ismerik, ezért­szorulhatnak­rá­újra­meg­újra­a­probléma­„online”­kezelésére.

Amint­a­példánkból­is­látszik,­a­szervezett­nyelvalakítás­mindig­„offline”­foglalkozik­a nyelvi­problémákkal,­pontosabban­típusproblémákkal.­Az­„online”­és­az­„offline”­meg-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

közelítés­közt­gyakran­nagy­a­különbség:­az­olyan­megoldások,­amelyek­„online”­telje- sen­normálisak,­elfogadhatóak­(pl.­a­föntebbi­esetben­a­kódváltás,­a­szlovák­

nek,­különösen­a­szervezett­nyelvalakítás­esetében.­

A­laikus­beszélők­tevékenysége­nyelvi­diskurzusok­befolyásolására­irányul;­a­szak- emberek­ezen­kívül­nemegyszer­a­nyelvi­változásokat­is­befolyásolni­kívánják­a­diskur- zusokban­eszközölt­változtatásokon­keresztül­(l.­még­lanstyák­2010b).­A­fenti­esetben pl.­a­beszélő­csak­arra­törekszik,­hogy­kommunikációs­problémáját­megoldja,­a­nyel- vész­viszont­azt­tartja­szem­előtt,­hogy­magába­a­nyelvbe­bekerüljön­az­adott­fogalmat adekvát­módon­kifejező­nyelvi­elem.

ProBlémAkeZeléSi­STrATéGiÁk

Amint­arra­maga­a­probléma szó­is­utal,­a­nyelvi­probléma­olyan­„ügy”,­amely­megoldá- sért­kiált.

A­problémakezelés­mégsem­azonos­a­probléma­m e g o l d á s á n a k folyama- tával:­egyrészt­a­problémakezeléshez­tartozik­az­anticipált­problémák­m e g e l ő z é s é r e tett­intézkedések­foganatosítása,­másrészt­vannak­olyan­létező­problémák,­amelyeket­a beszélők­ és­ a­ közösségek­ kezelnek­ ugyan,­ de­ nem­ oldanak­ meg.­ A­ megoldhatatlan problémát­a­beszélők­igyekeznek­e l ke r ü l n i ,­ha­pedig­ez­lehetetlen,­akkor­jobbik­eset- ben­e l fo g a d j á k ,­és­megtanulnak­együtt­élni­vele,­rosszabbik­esetben­csak­e l s z e n - ve d i k .­ A­ problémakezelés­ sajátos­ –­ talán­ szélsőséges­ –­ módja­ a­ probléma­ létének l et a g a d á s a ,­amely­a­probléma­rejtett­elfogadásának­egy­válfaja­is­lehet.­végül­a­prob- lémakezelés­külön­stratégiájának­tekinthetjük­a­probléma­(mentális)­m e g s z ü n tet é - s é t ,­ami­a­látszat­ellenére­nem­azonos­a­probléma­megoldásával,­inkább­a­probléma elfogadásával­rokon.­Az­alábbiakban­a­problémakezelés­fő­módozatait­a­következő­sor- rendben­mutatom­be:­megoldás,­megelőzés,­elkerülés,­letagadás,­megszüntetés,­elfo- gadás,­elszenvedés.

1.­A­probléma­megoldása

A­probléma­megoldása­olyan­cselekvéssorozat,­melynek­eredményeképpen­a­létrejött probléma­a­körülményekbe­való­beavatkozás­révén,­rendszerint­egy­konkrét­cselekvé- si­ program­ megvalósulásaként­ megszűnik­ létezni.­ A­ probléma­ megoldására­ nagyon sok­példa­áll­rendelkezésünkre,­ezekből­itt­aránytalanul­keveset­mutatok­be,­mégpedig azért,­hogy­jusson­tér­a­nyelvi­problémakezelés­többi,­kevésbé­ismert­módozatának­a bemutatására.

Az­ első­ példánkban­ az­ eseti­ problémát­ nyelvi­ lapszus­ okozta;­ a­ beszélő­ „online”, körülírással­oldotta­meg­a­problémát.­A­körülírás­a­nyelvi­lapszus­és­a­nyelvi­hiány­ese- tében­az­egyik­legkézenfekvőbb­„online”­megoldási­stratégia.

mivel­ a­ kollégiumi­ szobámban­ az­ asztalom­ körül­ nincs­ elektromos­ csatlakozó, kénytelen­ vagyok­ az­ egyik­ szobatársamét­ használni.­ ezt­ a­ problémát­ akartam megoldani­egy­hosszabbító­vásárlásával.­Amikor­épp­erről­beszélgettem­a­szoba- társammal,­nem­jutott­eszembe­a­szlovák­predlžovačka ’hosszabbító’ szó,­ezért megpróbáltam­körülírni:­„idem si kúpiť nejaký kábel...”⁶,­ennyiből­már­tudta,­hogy mit­akarok­mondani.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

A­téves­nyelvválasztás­olyan­nyelvi­probléma,­ami­viszonylag­könnyen­korrigálható.­Az alábbi­eset­azért­érdekes,­mert­itt­a­korrekció­csak­második­nekifutásra­sikerült:

egy­nap­dunaszerdahelyről­utaztam­Pozsonyba,­és­a­buszmegállón­megkérdez- tem­egy­várakozó­hölgytől,­hogy­ez­a­busz­fog-e­majd­Pozsonyba­menni,­de­ő­visz- szakérdezett,­ hogy:­„Prosím?”’Tessék?’.­ Annyira­ váratlanul­ ért,­ hogy­ dunaszer­- dahelyen­ nem­ értették­ meg­ a­ magyar­ kérdésemet,­ hogy­ zavaromban­ angolul ismételtem­meg:­„Is this bus going to Bratislava?”majd­mikor­észrevettem,­akkor rögtön­elmondtam­szlovákul­is:­„Tento autobus ide do Bratislavy?”végül­a­hölgy szlovákul­válaszolt­nekem.

A­ következő­ naplóbejegyzés­ egy­ nyelvi­ témájú­ családi­ beszélgetésről­ szól;­ az­ egyik résztvevő­számára­az­ún.­suksükölés­volt­a­probléma,­a­másik­résztvevő,­a­naplóbe- jegyző­–­magyar­szakos­egyetemi­hallgató­–­számára­pedig­épp­a­suksükölésnek,­ill.­a suksükölő­beszélőknek­az­elítélése.­A­probléma­„offline”­megoldását­a­naplóbejegyző saját­testvére,­ill.­általában­az­ilyen­hozzáállású­emberek­irányában­folytatott­felvilágo- sító­tevékenységben­látja:

vasárnap­este­édesanyámmal­és­húgommal­többek­között­arról­beszélgettünk, hogy­másnap­kezdődik­a­nyári­szemeszter,­ami­biztosan­hamar­eltelik­majd.­Szó esett­arról,­hogy­milyen­órákat­vettem­fel,­s­mikor­édesanyám­meghallotta,­hogy szociolingvisztikára­is­fogok­járni,­megjegyezte,­hogy­akkor­majd­ismét­beszélget- hetünk­a­nyelvművelők­hülyeségeiről.­ekkor­kérdezte­meg,­hogy­mit­szólok­a­suk- süköléshez.­Húgom­erősen­tiltakozott­ez­ellen:­„Aki magyar, az ne suksüköljön. Ez nem való magyar emberhez.”nagyon­meglepődtem­ezen­a­véleményén,­hiszen többször­hallottam­őt­is­suksükölni.­kérdésemre,­hogy­miért­van­ennyire­a­suk- sükölés­ellen,­azt­válaszolta,­hogy­mert­így­tanulta­az­alap-­és­középiskolában­is.

Furcsa­volt­számomra­nemcsak­azért,­mert­ő­is­használja­ezt­a­megbélyegzett­for- mát,­hanem­azért­is,­mert­már­párszor­otthon­is­elmondtam,­hogy­ez­egy­nyelvi babona.­miután­megmagyaráztam,­hogy­mi­is­a­suksükölés­lényege,­hogy­húgom is­használja­ezt­a­formát,­hogy­tévesen­hiszi­azt,­hogy­aki­suksüköl­az­nem­lehet rendes­magyar,­bízom­benne,­hogy­sikerült­„kiölnöm”­húgomból­ezt­a­babonát.

Az,­hogy­egy­beszélő­valamilyen­beszédhelyzetben­suksüköl,­nem­objektíve­probléma, hanem­a­magyar­beszélőközösségben­erőteljesen­jelentkező­nyelvi­standardizmus­és vele­összekapcsolódó­nacionalizmus­(„ez­nem­való­magyar­emberhez”)­miatt.

Arról,­ hogy­ az­ említett­ hallgató­ komolyan­ gondolja­ felvilágosító­ tevékenységét,­ a következő­bejegyzése­is­tanúskodik.

ezen­a­szerdai­napon­a­15:40-es­autóbusszal­tartottam­Pozsonyból­Somorjára.

két­lány­ült­mögöttem.­Az­egyikük­ismerős­volt­számomra,­és­miután­hallottam beszélgetésüket,­már­tudtam,­hogy­miért­is.­ez­a­lány­volt­ugyanis­az,­akiről­már a­múlt­szemeszteri­nyelvi­naplómban­is­írtam,­aki­szerint­a­páros­testrészeket­a magyarban­nem­szabad­többes­számban­használni.­erre­akkor­jöttem­rá,­mikor­a gimnazista­lány­így­szólt:­„Ebben a magas sarkú cipőben annyira megfájdultak a lábaim.”Az­egyetemista­lány­válasza­ez­volt:­„Nem a lábaid, hanem a lábad. Nem értem, miért nem tudják az itteniek rendesen, egyes számban használni.”ekkor én­ akaratlanul­ hátrafordultam,­ közbeszóltam­ a­ beszélgetésükbe.­ elmondtam, hogy­magyar­szakos­hallgató­vagyok,­tehát­jövendőbeli­tanár,­és­azért,­ha­a­diák- jaim­ többes­ számban­ fogják­ használni­ a­ páros­ testrészeket,­ nem­ fogom­ őket

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

megszólni,­ csak­ elmondom,­ hogy­ az­ úgymond­ magyarosabb­ forma­ az­ egyes számú.­Aztán­megkérdeztem­az­egyetemista­lánytól,­hogy­azt­használja-e­pl.,­hogy szemeim.­A­válasza­az­volt,­hogy­igen,­mert­a­szabály­csak­a­láb, kéz, fülszavak- ra­érvényes.­elmagyaráztam­neki,­hogy­ugyanarról­az­esetről­van­szó,­amit­előbb helytelenített,­ odaadtam­ neki­ egy­ tanulmányt,­ ami­ a­ páros­ testrészek­ többes számú­ használatáról­ szólt,­ amit­ ő­ el­ is­ olvasott­ ott­ a­ buszban.­ Az­ olvasás­ után némiképp­ elszégyellte­ magát,­ és­ ígéretet­ tett,­ hogy­ nem­ terjeszti­ tovább­ ezt­ a babonát.­A­további­beszélgetésünk­során­pedig­már­csak­pár­adatot­kérdeztem meg­velük­kapcsolatban­a­nyelvi­napló­miatt.

A­nyelvi­problémák­közt­kitüntetett­helyet­foglalnak­el­a­ko m m u n i k á c i ó s ­ p ro b l é - m á k ,­akár­magyar–magyar,­akár­nyelvközi­viszonylatban.­Ha­az­emberek­hosszú­ideig kénytelenek­egymással­kommunikálni,­működésbe­lépnek­a­kölcsönös­megértést­elő- segítő­különféle­stratégiák,­amelyek­bizonyos­értelemben­nyelv(változat)-tanulási­stra- tégiák.

édesapám­már­több­mint­30­éve­liftszerelő,­és­már­a­szakmunkásképzőben­is szlovákul­tanulta­meg­az­ehhez­kapcsolódó­szakkifejezéseket.­nemrég­új­mun- katársat­vettek­fel­mellé,­akit­neki­kellett­betanítania,­de­a­közös­munka­eleinte nehézségbe­ütközött,­a­munkatársa­ugyanis­magyar­tannyelvű­szakközépiskolá- ba­járt,­így­ő­minden­szakkifejezést­magyarul­használt,­ami­megértési­gondokat okozott.­édesapám­részéről­ez­a­nyelvi­akadály­leküzdhetőbbnek­bizonyult,­mivel ő­a­szakmai­gyakorlatának­köszönhetően­ki­tudta­következtetni­a­magyar­szakki- fejezés­jelentését,­még­ha­esetleg­ő­nem­is­használja­magyarul.

A­munkatársak­között­kommunikációs­fennakadást­jelentett,­hogy­más-más nyelven­ismerték­az­adott­szakterület­szókincsét.­A­félreértések­elkerülése,­ill.­a közös­ munka­ gördülékennyé­ tétele­ érdekében­ eleinte­ körülírásokhoz­ folyamod- tak,­magyarázatokkal­egészítették­ki­mondanivalójukat.­A­megértés­annak­a­fél- nek­volt­könnyebb,­aki­nagyobb­szakmai­tapasztalattal­rendelkezik,­a­másnyelvi szakszókincs­ elsajátítását­ ugyanis­ a­ szaktudás­ jelentősen­ segíti.­ Fokozatosan azonban­ idomult­ egymáshoz­ a­ nyelvhasználatuk,­ mivel­ a­ közös­ cél­ –­ a­ munka mihamarabbi­elvégzése­–­jelentős­mértékben­motiválta­az­alkalmazkodási­folya- matot.­ Az­ egyik­ fél­ még­ mindig­ a­ szlovák­ szakkifejezéseket­ használja,­ a­ másik pedig­magyarul­használja­a­szakszavakat,­egy­idő­után­azonban­már­nem­kellett körülírásokhoz­folyamodniuk,­mert­mindketten­megértették­már­a­másik­nyelven is­ a­ szakszavakat,­ de­ a­ saját­ nyelvhasználatukban­ megmaradtak­ az­ eredetileg használt­nyelvnél.

Szép­ példa­ a­ nyelvközi­ kommunikációs­ problémák­ hosszú­ távú­ megoldására­ a­ más- más­nyelvű­beszélők­részéről­egymás­nyelvének­megtanulása,­melynek­„népi”­változa- táról­számol­be­a­következő­naplóbejegyzés:

nagymamámat­gyakran­meglátogatja­szlovák­nyelvű­szomszédnője,­annak­elle- nére,­ hogy­ az­ egyik­ fél­ magyarul,­ a­ másik­ szlovákul­ nem­ tud.­ A­ szomszédasz- szonyról­ tudni­ kell,­ hogy­ Pozsonyból­ költöztek­ Félbe,­ ami­ többségében­ magyar nyelvű­falu.­ez­miatt­szeretné­bizonyos­szinten­elsajátítani­a­magyart,­és­elősze- retettel­tanul­magyar­szavakat.­Az­ilyen­kommunikációk­leggyakoribb­tárgya­az, hogy­az­éppen­asztalon­levő­ételnek­mi­a­magyar­neve,­illetve­hogy­nagymamám hogyan­szokta­elkészíteni.­Az­ilyen­kommunikáció­folyamán­előkerülnek­konyhai eszközök,­amivel­nagymamám­próbálja­szemléltetni­a­szóban­forgó­étel­elkészí-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

tését,­és­szó­szerint­„kézzel-lábbal”­mutogatnak­egymásnak,­hogy­megértessék mondanivalójukat.­Az­említett­konyhai­eszközöket­meg­is­nevezi­ki-ki­a­saját­nyel- vén­ is.­ Ha­ valamilyen­ számról­ van­ szó­ (például­ mennyi­ pénzért­ árulja­ nagyma- mám­a­tojást),­akkor­azt­leírják­papírra,­és­szintén­mindkettő­elmondja­a­saját nyelvén,­ezáltal­is­tanulnak­egymástól­szavakat.­Az­ilyen­alkalmakkor­tehát­mind- két­fél­tanul­bizonyos­szavakat­a­másik­nyelvből,­melyeket­(ha­el­nem­felejtik)­a következő­kommunikációkor­már­használhatnak.

előfordul,­ hogy­ nem­ a­ megértés­ hiánya­ a­ probléma,­ hanem­ a­ megértés­ lenne­ az,­ s ezért­annak­megakadályozására­kell­valamilyen­nyelvi­stratégiát­alkalmazni,­hogy­az érintett­ –­ többnyire­ meghalló

–­ megértse,­ amit­ a­ beszélők­ egymásnak­ mondanak.

erről­szól­a­következő­rövid­naplóbejegyzés.

Az­egyik­angol–magyar­szakos­csoporttársamnak­szerettem­volna­megmondani, hogy­nézze­meg­az­egyik­szlovák­lány­nyelvpiercingét.­de­mivelhogy­a piercinges lány­közelben­volt,­és­nem­akartam­kimondani­apiercingszót,­magyarul­körülír- tam:­testékszer a nyelvében.

2.­A­probléma­megelőzése

A­ meglévő­ problémák­ kezelésén­ túl­ a­ nyelvmenedzselés­ fontos­ feladata­ az­ egyelőre még­nem­létező,­de­várható­problémák­anticipálása.­Az­egyszerű­beszélők­is­képesek korábbi­tapasztalataik­alapján­előre­látni­a(z­eseti)­problémákat,­amelyek­később­vagy valóban­bekövetkeznek,­vagy­abban­az­esetben,­ha­sikerül­őket­megelőzni,­egyáltalán nem­jönnek­létre.­

A­ probléma­ megelőzése­ olyan­ cselekvéssorozat,­ melynek­ következtében­ az­ előre látott­probléma­nem­következik­be;­ez­a­megoldás­lehetővé­teszi,­hogy­az­emberek­az előre­ látott­ problémával­ egyáltalán­ ne­ találkozzanak,­ ne­ kelljen­ vele­ foglalkozniuk, vagyis­elkerülniük­se­kelljen,­hogy­ti.­ne­is­legyen­mit­elkerülniük.­ez­kétségtelenül­a leendő­problémák­„megoldásának”­legelegánsabb­módja.

Például­a­nyelvtanulás­nagyon­gyakran­eszköz­az­anticipált­nyelvi­problémák­meg- előzésére.­ A­ másik,­ kényelmesebb,­ de­ sokszor­ hátrányokkal­ járó­ megoldás­ az, hogy­ az­ ember­ igyekszik­ elkerülni­ azokat­ a­ helyzeteket,­ amelyekben­ szüksége lehetne­a­nem­vagy­rosszul­beszélt­nyelvre,­de­ez­utóbbi­megoldás­nem­a­problé- mamegelőzéshez,­hanem­a­problémaelkerüléshez­tartozik­(l.­alább).­

A­n é va d á s az­egyik­olyan­terület,­ahol­a­kisebbségi­közösségekben­jól­kitapintható­a problémamegelőzési­stratégiák­érvényesítése,­melyek­célja­a­kisebbségi­nyelvű­nevek használatával­járó­problémák­megelőzése.­mivel­itt­két­eltérő­típusú­probléma­szokott jelentkezni­–­az­egyik­az,­hogy­a­hatóságok­vagy­akár­magánemberek­„fönnakadnak”

a­magyar­néven,­a­másik­pedig­az,­hogy­a­magyar­nevet­államnyelvire­fordítják,­és­így

„elsinkófálják”­–,­a­megoldás­is­kétféle.

Az­egyik­jellegzetes­eljárás­az,­hogy­a­gyermeknek­olyan­nevet­adnak,­amely­mind- két­nyelvben­azonos­írásmódú,­pl.­magyar–szlovák­viszonylatban­a­Tibor, Dávid, Anna, Mária;­ez­a­törekvés­lehet­az­egyik­(de­nem­egyedüli)­oka­az­extravagáns külföldi­nevek­divatjának,­pl.­Kevin, Bianka, Elizabeth, Vivien. Az­ilyen­nevek­meg- könnyítik­viselőiknek,­hogy­akár­szlovák,­akár­magyar­társaságba­anélkül­épülje-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

nek­be,­hogy­színt­kelljen­vallaniuk­nemzeti­kötődésükkel­kapcsolatban.­A­másik megoldást­ az­ ellentétes­ aggodalom­ motiválja,­ az­ ti.,­ hogy­ a­ név­ lefordításával nem­lesz­egyértelmű­a­beszélő­nemzeti­kötődése;­ezt­lehet­megakadályozni­a­jel- legzetesen­magyar­nevek­adásával,­pl.­Zsolt, Zoltán, Enikő, Ildikó.

Hasonló­tendenciák­érvényesülnek­az­intézménynevekben­is:­ott­is­megtalál- hatók­egyrészt­a­nyelvsemleges,­sokszor­idegenes­hangzású­nevek,­pl.­Prestige (bútorüzlet),­Elizabeth (fodrászat),­PS Saloon (számítógépes­szaküzlet),­Agrotrade (mezőgazdasági­ szaküzlet),­Andrea Shop (elektromos­ szaküzlet),­ másrészt­ – kisebb­ mértékben­ –­ a­ jellegzetesen­ magyar,­ az­ államnyelvre­ nem­ lefordítható nevek,­ ill.­ névrészek­ pl.­Lilla Butik, Margó butik, Madách kávézó. (vö.

lanstyák–Szabómihály­2009,­66–67.­p.).

A­ kisebbségi­ közösségek­ tagjaira­ jellemző­ nyelvi­ bizonytalanság­ arra­ késztetheti­ a beszélőt,­hogy­segítséget­kérjen,­amikor­az­egyik­vagy­a­másik­nyelvén­kell­megfogal- maznia­egy­szöveget,­különösen,­ha­az­nem­kétnyelvűeknek,­hanem­egynyelvű­beszé- lőknek­szól.­A­segítségkérés,­ill.­maga­a­segítség­lehetővé­teszi­a­probléma­megelőzé- sét.­egy­ilyen­esetet­mutat­be­a­következő­naplóbejegyzés.

március­20-án­meglátogattam­nagyszüleimet,­mert­nagyapámnak­19-én­volt­a­név- napja.­Sokat­beszélgettünk.­nagymamám­elmondta,­hogy­a­lajosmizsei­rokonoktól kapott­ levelet,­ amihez­ mellékeltek­ egy­ értesítőt,­ ugyanis­ az­ unokatestvérének­ a lánya­májusban­férjhez­megy.­nagymamám­tőlem­kért­tanácsot,­mert­a­fiatal­pár- nak­szeretett­volna­gratulációt­írni.­Az­volt­a­problémája­ugyanis,­hogy­nem­tudta, hogy­helyesen­fogalmazná-e­meg­a­magyarországiak­számára­ezt.­mondtam­neki, hogy­keresek­valami­idézetet,­amit­megírhat­nekik,­illetve,­hogy­elég­az,­ha­ezt­írja:

„Házasságkötéstek alkalmából szívből gratulál, az elkövetkező életetekhez sok bol- dogságot kíván a Vízkeleti⁹család Doborgazról”.nagymamám­meglepődött,­hogy ilyen­egyszerűen­fogalmaztam­meg.­mint­mondta,­ő­nem­volt­biztos­benne,­hogy­így elküldhetné,­de­mivel­egy­magyar­szakos­mondta­neki,­elhiszi.

Azt­ a­ feltételezést,­ hogy­ a­ kisebbségi­ magyarok­ különösen­ akkor­ érzik­ problémának egy-egy­szöveg­megfogalmazását,­ha­a­címzett­nem­kisebbségi­magyar,­a­naplóbejegy- zés­szerzőjének­az­esethez­írott­kommentárja­is­megerősíti:

A­fent­említett­esetet­azért­soroltam­a­nyelvhasználati­problémák­kategóriájába, mert­nagymamám­nem­volt­biztos­abban,­hogy­egy­esküvői­gratuláció­szövegét hogyan­kell­„szakszerűen”­megírni.­Úgy­gondolom,­hogy­a­fő­gond­nem­teljesen azzal­ volt,­ hogy­ egy­ esküvői­ gratulációt­ kellett­ írnia,­ hiszen­ ilyet­ tett­ máskor­ is.

Szerintem­inkább­azzal­volt­gondja,­hogy­mivel­magyarországra­küldte­ezt­a­gra- tulációt,­ne­legyen­benne­semmilyen­hiba,­esetlegesen­nyelvjárásiasság.­nem­volt biztos­abban,­hogy­jól­használja­majd­a­megírás­közben­a­magyar­nyelvet.

A­leírásból­és­a­kommentárból­kiderül,­hogy­a­probléma­gyökerében­a­standardista­ide- ológia­található,­melynek­befolyása­alatt­a­beszélő­úgy­gondolta,­baj­lenne,­ha­az­eskü- vői­gratulációt­a­saját­maga­számára­természetes­módon­fogalmazná­meg.­Ha­a­beszé- lőre­nem­hatna­a­standardizmus,­akkor­a­hibázástól­való­félelem­föl­se­merül,­s­nincs szükség­a­feltételezett­probléma­anticipálására.

egy­másik­bejegyzéshez­készített­kommentárból­kiderül,­hogy­a­beszélők­úgy­érzik, az­egyetemes­magyar­nemzeti­identitást­csak­a­standard­nyelvváltozat­tudja­kifejezni, ezért­törekszenek­görcsösen­ennek­követésére­magyar–magyar­viszonylatban:

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

már­többször­is­előfordult,­hogy­a­polgármesteri­hivatalból­felhívtak,­hogy­segítsek nekik,­adjak­nekik­tanácsot­a­nyelvhasználatot­illetően,­de­minden­esetben­csak akkor,­ mikor­ egy­ levelet,­ meghívót­ vagy­ más­ hivatalos­ dokumentumot magyarországra­küldtek.­ez­azért­van­(az­ő­elmondásuk­szerint),­mert­biztosra­akar- nak­menni,­hogy­nem­írnak­„hülyeséget”,­nem­tévesztenek­el­pl.­szórendet,­nem használnak­véletlenül­szlovakizmust.­ezek­alapján­az­az­érzésem,­hogy­a­szlovákiai magyaroknak­a­magyarországi­magyarok­felé­megfelelési­kényszerük­van,­minél­job- ban­ próbálják­ azt­ elérni,­ hogy­ ne­ szlovákiainak­ titulálják­ őket­ (esetleg­ szlovákiai magyarnak),­hanem­csak­egyszerűen­magyarnak.­ehhez­pedig­szerintük­nagyrészt az­segíthet,­ha­nyelvhasználatukban­minél­jobban­közelítenek­a­standard­felé.

egy­elszenvedett­–­és­már­orvosolhatatlan­–­probléma­arra­késztetheti­valamely­részt- vevőt,­hogy­lépéseket­tegyen­annak­érdekében,­hogy­ez­a­probléma­a­jövőben­ne­jöhes- sen­létre,­legalábbis­az­adott­személlyel­való­kommunikációban.­

ezen­a­szombati­délelőttön­párommal­meglátogattuk­a­nagyszüleimet.­miután­oda- értünk,­éreztem­a­nagymamámon,­hogy­kicsit­mintha­feszült­lenne.­ez­nem­szo- kásos­nála,­amit­párom­is­tud,­így­ő­azonnal­megkérdezte­nagymamámtól,­hogy van-e­ valami­ gond,­ mert­ idegesnek­ látszik.­ nagymamám­ először­ azt­ válaszolta, hogy­nincs­semmi,­rosszul­látjuk,­majd­miután­már­egy­ideje­beszélgettünk,­mégis elmondta,­mi­bántja:­„Ma kicsit összekaptam a boltban az elárusítóval. Mondtam neki, hogy adjon nekem egy csomag papierové vreckovkyt, mert nem jutott eszem- be hirtelen magyarul. Erre ő felháborodott, hogy szlovákul kértem. Mondtam neki, hogy nem jutott eszembe hirtelen magyarul, meg ő is ért szlovákul. Erre kinevetett, hogy ez nem kifogás, én meg mondtam, hogy majd beküldöm az unokámat, aki magyar szakos, majd ő megmondja, hogy jó volt-e amit csináltam vagy nem.”

miután­ezt­hallottam,­kicsit­megdöbbentem.­nagymamámat­megnyugtattam,­hogy semmi­rosszat­nem­tett,­és­megígértem­neki,­hogy­beszélek­az­elárusítóval,­ami meg­ is­ történt:­ elmondtam­ neki,­ hogy­ nem­ kellett­ volna­ kinevetnie­ valakit,­ aki magyarként­szlovák­szavakat­használ,­mert­mondjuk­a­horcsica szót­valószínűleg ő­sem­mustárként­használja.­ebben­ugyan­igazat­adott­nekem,­de­szerinte­a­papie - rové vreckovky-t­akkor­sem­szabad­szlovákul­mondania­egy­magyarnak.

kétnyelvűségi­körülmények­közt­már­a­kisgyerekek­is­képesek­bizonyos­típusú­nyelvi problémákat­anticipálni,­ami­annak­a­következménye,­hogy­hasonlókkal­már­valami- lyen­módon­korábban­ők­is­szembesülnek.­

mintegy­ húsz­ évvel­ ezelőtt­ komáromba­ utaztam­ vonattal­ a­ feleségemmel­ és akkor­meglévő­két­gyerekemmel.­Amikor­közeledett­a­kalauz,­a­nagyobbiknak,­a négyéves­kislánynak­a­kezébe­nyomtam­a­jegyünket­azzal,­hogy­adja­oda­ő­a­kala- uznak.­erre­ő­aggódva­megkérdezte:­„és­tud­a­kalauz­bácsi­magyarul?”

Hasonló­példa­az­egyik­nyelvi­naplóból,­melynek­főszereplője­történetesen­ugyancsak egy­négyéves­gyerek,­ez­esetben­kisfiú:

A­négyéves­Árvai­dávid­szüleivel­levelet­íratott­a­jézuskának,­melyben­az­ajándé- kok­mellett­azt­is­kérte,­hogy­írjon­neki­vissza.­A­levél­végére­azt­kellett­írni:­„Mi magyarok vagyunk.”

A­ bejegyzésből­ kitűnik,­ hogy­ már­ a­ négyéves­ gyerek,­ akit­ otthon­ magyarul nevelnek,­és­egész­rokonságában­magyarul­beszélnek,­felismeri,­hogy­a­környe-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

zetében­ más­ nyelv­ is­ használatos.­ ezért­ még­ a­ jézuskának­ is­ fontosnak­ tartja megírni,­hogy­magyarul­válaszoljon­levelére.­A­kétnyelvű­környezet­tehát­már­kis kortól­hatással­van­a­beszélőkre,­és­már­ekkor­rádöbbennek,­hogy­nemcsak­az­ő nyelvük­létezik.

3.­A­probléma­elkerülése

A­probléma­elkerülése­olyan­cselekvéssorozat,­melynek­következtében­az­egyéni­prob- léma­az­adott­helyzetben­vagy­helyzetekben­nem­következik­be,­miközben­nem­szűnik meg­létezni.­Szemben­a­probléma­megelőzésével­itt­a­probléma­megmarad,­csak­az adott­egyén­vagy­csoport­kikerüli­azokat­a­helyzeteket,­amelyekben­jelentkezhetne.­ez persze­sokszor­nem­kielégítő­megoldás,­mivel­az­embert­vagy­csoportot­arra­kénysze- ríti,­hogy­mást­csináljon,­mint­amit­szeretne.

jellemző­példa­ennek­a­stratégiának­az­alkalmazására­az­az­eset,­amikor­egy­sze- mély­nem­vállal­olyan­állást,­melyhez­idegennyelv-tudásra­van­szüksége.­ezzel­azon- ban­nyilvánvalóan­hátrányos­helyzetbe­hozza­magát­a­munkaerőpiacon,­s­így­olyan helyzetbe­kerülhet,­hogy­a­meglévő­képességeit­sem­tudja­kellően­kibontakoztatni, ill.­nem­tud­olyan­színvonalon­élni,­mint­tudna,­ha­ismerne­idegen­nyelveket.

egy­ másik­ eset­ a­ kisebbségi­ és­ nemzetközi­ rendezvények­ szervezése,­ ahol sokszor­a­tolmácsolással­járó­bonyodalmakat­és­anyagi­terheket­úgy­kerülik­el­a szervezők,­hogy­célzatosan­csak­olyan­személyeket­hívnak­meg,­akik­a­rendez- vény­elsődleges­nyelvét­beszélik­vagy­legalább­értik.­e­stratégia­hátránya,­hogy kimaradhatnak­a­rendezvény­szempontjából­fontos­emberek.

egy­meglehetősen­igazságtalan­elkerülési­stratégia­a­többségi­hatalom­részéről­az,­ha egy­nyelvi­problémát­áthárít­a­másik,­gyöngébb­félre.­ez­a­nyelvalakítás­szervezett­mód- jához­tartozik.

ezt­teszi­a­szlovák­államhatalom­is­azzal,­hogy­dél-Szlovákiában­csak­a­magyarok számára­írja­elő­a­kétnyelvűséget,­míg­a­szlovákokat­teljes­mértékben­fölmenti azok­alól­a­terhek­alól,­amiket­a­kölcsönös­kommunikáció­sikeressége­érdekében vállalni­kell.­Amikor­a­dél-szlovákiai­szlovákok­egy­része­mégis­megtanul­magya- rul­ és­ bizonyos­ esetekben­ magyarul­ is­ kommunikál,­ ezt­ a­ helyzetet­ sokan­ úgy értelmezik,­mintha­a­dél-szlovákiai­magyarok­elmagyarosítanák­a­velük­együtt­élő szlovákokat.­ A­ nacionalista­ ideológia­ terjesztésével­ a­ hatalom­ azt­ a­ benyomást kelti,­mintha­az­lenne­a­természetes,­ha­az­„államalkotó”­lakossághoz­alkalmaz- kodik­nyelvileg­minden­kisebbségi­beszélő.­

4.­A­probléma­letagadása

A­probléma­letagadása­–­vagy­agyonhallgatása­–­abban­áll,­hogy­az­államhatalom,­a hatóságok,­a­beszélők­úgy­viselkednek,­mintha­a­probléma­nem­létezne;­ez­azzal­jár, hogy­a­probléma­az­adott­közösségben­nem­tematizálódik.­Amikor­a­probléma­mégis szóba­kerül,­létezését­vagy­kereken­tagadják,­vagy­pedig­bagatellizálják.­A­nyelvi­prob- lémakezelésnek­ ez­ a­ stratégiája­ közel­ áll­ a­ probléma­ elfogadásához­ és­ a­ probléma elszenvedéséhez;­ a­ különbség­ köztük­ az,­ hogy­ az­ elfogadás­ és­ az­ elszenvedés­ nem zárja­ki­a­probléma­tematizálását.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

A­letagadási­stratégia­az­eseti­problémáknál­mint­az­egyszerű­menedzselés­eszkö- ze­kerül­alkalmazásra.

Például­ rövid­ beszélgetésekben,­ melyeknek­ nem­ nagy­ a­ tétje,­ az­ adott­ nyelvet rosszul­ismerő­félnek­gyakran­választott­stratégiája,­hogy­úgy­viselkedik,­mintha értené,­amit­a­beszédpartner­mond:­bólogat,­hümget,­mosolyog.­Ám­a­stratégia nyomban­kudarcot­vall,­amint­a­másik­fél­kérdez­valamit.

A­letagadási­stratégia­irodalmi­példáját­találjuk­Grendel­lajos­egyik­regényében

,­ahol a­nyelvi­probléma­letagadásának­oka­politikai:­Grendel­regénye­a­nyílt­magyarüldözés időszakában,­a­hontalanság­éveiben­játszódik,­amikor­az­államhatalom­akcióbizottsá- gokat­szervezett­annak­ellenőrzésére­és­biztosítására,­hogy­dél-Szlovákiában­is­kizá- rólag­szlovákul­beszéljenek­a­közterületeken,­a­hivatalokban­és­az­üzletekben.

A­bizottság­haladéktalanul­munkához­látott,­s­elsőnek­a­kovácsék­fűszerüzleté- ben­vizitelt­le,­diszkréten,­mintha­csak­vásárolni­tértek­volna­be.­miközben­néze- lődtek,­válogattak­a­szegényes­kínálatban,­betoppant­egy­vevő­is,­egy­fejkendős asszonyka,­akit­a­pult­mögül­kovácsné­nagy­szeretettel­üdvözölt:

–­Ako­sa­máš,­margitka?­–­kérdezte.

–­Prajem,­mariška­–­mondta­a­megszólított­kissé­elfogódottan,­mert­rögtön feltűnt­neki,­hogy­az­üzletben­tébláboló­három­férfi­igencsak­hegyezi­a­fülét.

–­A­čo­praješ,­margitka?

–­košela,­gatya, bugyi, kombiné–­felelte­a­vevő.

–­Pereš?

–­neviem­–­felelte­a­megszeppent­asszony.­–­nemám­doma…­izé…­szappan.

–­mydlo­chceš?

–­ nie,­ mariška­ –­ mondta­ a­ megrémült,­ fejkendős­ néni.­ –­ mydlo­ mám.

Szappan nemám.

–­Szappanje­mydlo,­margitka.

–­dobre,­daj,­mariska…­A­ja­už­nepoviem.­nič­nepoviem.­

Társadalmi­szinten,­a­szervezett­nyelvalakítás­szintjén­nézzünk­meg­a­problémataga- dásra­két­közeli­példát!­Az­első­példa­történelmi.

A­csehszlovák­állam­fönnállása­alatt­a­két­nyelv­együttes­használatával­kapcso- latos­ problémákat­ többnyire­ nem­ tematizálták,­ ami­ talán­ valóban­ hozzájárult ahhoz,­ hogy­ ezeket­ a­ beszélők­ csak­ nagyon­ kevéssé­ érzékelték,­ ha­ egyáltalán érzékelték.¹¹Ha­a­sajtóban­rendszeresen­megjelentek­volna­cikkek­arról,­hogyan szenved­a­szlovák­vásárló,­amikor­csehül­kell­termékleírást­vagy­használati­utasí- tást­olvasnia­(és­fordítva,­a­cseh,­amikor­szlovák­szöveggel­találkozik),­akkor­bizo- nyára­ ez­ mint­ súlyos­ probléma­ is­ megjelenhetett­ volna.­ jómagam­ csak csehszlovákia­megszűnése­után­jöttem­rá,­hogy­az­ilyen­szövegeket­mégis­köny- nyebben­olvasom­szlovákul,­mint­csehül:­azon­kaptam­magam,­hogy­amikor­egy terméken­cseh­és­szlovák­szöveget­is­látok,­nem­kezdem­el­automatikusan­azt olvasni,­ami­először­ötlik­a­szemembe,­hanem­megkeresem­a­szlovákot.¹²mindez annak­ellenére­van­így,­hogy­mindig­úgy­gondoltam­magamról,­hogy­passzív­nyelv- tudásom­a­cseh­nyelvben­nagyon­jó.

A­másik­példa­történelmi­gyökerű,­de­a­probléma­ilyen­kezelése­sajnos­ma­sem­tekint- hető­ még­ meghaladottnak:­ a­ romakérdés­ nyelvi­ vonatkozásaihoz­ (és­ mellesleg­ több nem­nyelvi­vonatkozásához)­való­viszonyulás.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

A­szocializmus­évtizedeiben­a­roma­anyanyelv­(és­nemzetiség)­a­népszámlálási íveken­ nem­ szerepelt­ választási­ lehetőségként,­ a­ nem­ szlovák­ és­ nem­ magyar anyanyelvű­roma­gyereket­kisegítő­iskolába­íratták­s­íratják­a­mai­napig,­ha­nem ismerte,­ ill.­ ismeri­ a­ tanítási­ nyelvet.­ Az,­ hogy­ a­ gyermeknek­ anyanyelvén­ kell tanulnia,­csak­a­magyar­vonatkozásában­volt­hangoztatva,­de­már­a­magyarlakta területek­roma­gyerekei­esetében­nem­nagyon­tematizálták­azt­a­problémát,­hogy a­romák­nem­tanulhatnak­az­anyanyelvükön,­s­ez­milyen­károkat­okoz­nekik.­ez­a hozzáállás­azt­a­benyomást­kelti­–­legalábbis­országos­szinten­–,­mintha­a­roma anyanyelvűek­nyelvi­helyzete­nem­lenne­nyelvi­probléma,­holott­nagyon­is­az.

A­következő­példa,­amely­egy­naplóbejegyzésből­való,­a­probléma­letagadásának­egy egészen­sajátos­esetét­képviseli.­ismét­az­egyszerű­nyelvalakítás­területén­járunk.­A kommunikáció­során­a­beszélő­rájött,­hogy­a­hallgató­félreértette,­de­mivel­a­félreértés tényének­felfedése­kellemetlen­lett­volna­a­beszélőnek,­tulajdonképpen­magát­a­való- ságot­változtatta­meg,­hogy­megfeleljen­a­hallgató­értelmezésének:

egyik­délután­csabával­bevásárolni­voltunk.­miután­hazaértünk­hozzájuk,­az­édes- anyjának­ is­ megmutattam­ néhány­ dolgot,­ amit­ vettünk.­ kaptam­ csabától­ két darab,­ természetes­ alapanyagokból­ készült­ szappant,­ a­ harmadikat­ pedig­ meg akarta­tartani­ő­magának.­ezeket­is­mutattam­erzsi­néninek­és­közben­a­követke- zőket­mondtam:­„Aztán még ezt vette nekem ..., ezt meg magának.”erre­erzsi­néni hirtelen­közbevágott:­„Jaj, hát köszönöm szépen, nem kellett volna...”vagyis­erzsi néni­azt­gondolta,­hogy­csaba­neki­vette­a­másik­szappant,­holott­saját­magának.

erre­én­elszégyelltem­magam,­de­majdnem­el­is­nevettem­magam,­hogy­ilyen­fél- reértés­támadt­emiatt­a­kétértelmű­szó­miatt.­A­szappant­inkább­ott­hagytam­erzsi néni­előtt,­mert­nem­akartam,­hogy­rájöjjön,­igazából­nem­is­neki­szántuk.

5.­A­probléma­megszüntetése

A­probléma­megszüntetése­nem­azonos­a­megoldásával.­A­megoldás­mindig­tényleges változást­ hoz­ az­ adott­ körülményben,­ a­ megszüntetés­ viszont­ pusztán­ mentális­ be­- avatkozás,­az­emberek­gondolkodására­hat,­azzal­a­céllal,­hogy­azt­a­körülményt,­amit korábban­problémaként­érzékeltek,­ne­érzékeljék­annak.­ilyen­módon­a­probléma­meg- szüntetése­a­probléma­elfogadásának­egyik­válfajaként­is­értelmezhető,­ugyanakkor annál­megnyugtatóbb­eredménnyel­jár­az­érintettek­számára.­

A külföldön­ eltöltött­ évtizedek­ után­ hazatelepülő­ ember­ eleinte­ problémának érezheti­ akcentusát­ és­ régies­ beszédmódját,­ ám­ idővel­ rájöhet,­ hogy­ ennek­ az állapotnak­előnyei­is­vannak.­Beszédmódja­lehetővé­teszi­számára,­hogy­finoman tudassa­környezetével:­újonnan­érkezett­az­adott­kulturális­közegbe.­ezzel­elke- rülheti,­hogy­értelmi­fogyatékosnak­vagy­legjobb­esetben­is­kultúrbarbárnak­vél- jék.­Ha­például­nem­tudja,­hol­lehet­buszjegyet­venni,­s­ezt­megkérdezi­az­utcán egy­ járókelőtől,­ az­ legalábbis­ meghökkenhet­ –­ ha­ nem­ beszél­ akcentussal;­ ha viszont­akcentussal­beszél,­nem­kell­kellemetlenül­éreznie­magát,­mert­a­meg- kérdezett­rájön,­hogy­külföldivel­áll­szemben.

eltérő­ jellegű­ példaként­ megemlíthetjük­ a­ purista­ hajlamú­ beszélőket,­ akik bizonyos­ idegen­ szavak­ használatát­ problémaként­ élhetik­ meg.­ Amint­ azonban ráébrednek­–­pl.­azért,­mert­elolvasnak­néhány­cikket­arról,­hogy­az­idegen­szavak eredendően­ nem­ rosszabbak­ vagy­ értéktelenebbek­ a­ belső­ keletkezésűeknél­ –,

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

megváltoztathatják­attitűdjüket,­és­ezzel­a­probléma­tulajdonképpen­„megoldódik”

anélkül,­hogy­a­nyelvhasználatukban­bármilyen­változás­bekövetkezett­volna.

Hasonlóképpen­azok­a­beszélők,­akik­megértették,­hogy­a­magyar­többköz- pontú­nyelv,­s­eleve­nem­lehetséges,­hogy­a­magyarországitól­eltérő­környezetben élő­ magyarok­ ugyanazt­ a­ nyelvváltozatot­ használják,­ mint­ a­ magyarországiak, többé­már­nem­tekintik­bizonyos­szlovák­eredetű­szavaknak­és­más­kölcsönele- meknek­a­használatát­problémának,­legalábbis­ha­szóban­kommunikálnak­egy- más­közt.­Az­egyik­ismerősöm­–­a­logopédia­neves­szakembere­–­bevallotta,­hogy mióta­tudatosult­benne­ezeknek­az­eltéréseknek­a­szükségszerű­volta,­végre­sza- badon­és­bűntudat­nélkül­tud­beszélni­magyarországi­kollégáival,­még­szakmai kérdésekről­is.

Az­utóbbi­két­példa­arra­is­rávilágít,­milyen­fontos­szerepe­lehet­a­tudományos­isme- retterjesztő­munkának­a­beszélők­jó­nyelvi­közérzetének­kialakításában,­az­ideológiai gyökerű­ nyelvi­ problémák­ megszüntetésében.­ ugyanezt­ mutatja­ a­ következő,­ nyelvi naplóból­származó­bejegyzés­is.

ezen­a­hétfői­délutánon­meglátogatott­bennünket­édesanyám­barátnője,­Anikó.

nagyon­sok­mindenről­beszélgettünk,­így­nem­meglepő,­hogy­az­egyetemi­tanul- mányaimról­is­kérdezett.­meséltem­neki­többek­közt­arról­is,­hogy­kezdetben­meg- lepő­volt,­hogy­az­egyetemen­azt­hallom­állandóan,­hogy­nyugodtan­használjuk­a nyelvjárásunkat,­ ne­ szégyelljük,­ de­ természetesen,­ ha­ olyan­ közegbe­ kerülünk, ahol­ elvárt­ a­ standard­ ismerete,­ akkor­ használjuk­ a­ standardot,­ mivel­ pl.

magyarországon­még­mindig­erős­a­nyelvjárások­megbélyegzettsége.­ennek­kap- csán­Anikó­tanácsot­is­kért­tőlem,­ugyanis­nem­volt­biztos­abban,­hogy­„jól”­hasz- nálja-e­ a­ magyar­ nyelvet­ munkahelyén.­ A­ kérdése­ a­ következőképp­ hangzott:

„Akkor nem baj, ha bejön a hivatalba mondjuk egy öreg néni, akit ezer éve isme- rek, és úgy kezdek el vele beszélni, mintha otthon lennék? Nem baj, ha azt mon- dom neki, hogy „tessík”, „kírek”?Az­volt­a­válaszom­erre,­hogy­egyáltalán­nem­baj, ha­nyelvjárásban­beszél­a­régi­ismerősökkel­a­munkahelyén­is.­(Azért­is­válaszol- tam­így,­mert­Anikó­egy­kis­falu­polgármesteri­hivatalában¹³dolgozik,­és­ebben­a faluban­töltötte­egész­életét,­így­jól­ismeri­az­ott­élőket.­Ha­pedig­idegen­megy­be a­hivatalba,­természetesnek­tartja,­hogy­szlovákul­szólítja­meg­őt.)

A­fent­említett­példát­azért­sorolnám­a­nyelvhasználati­problémák­kategóriá- jába,­mert­Anikó­nem­volt­biztos­abban,­hogy­munkahelyi­pozíciójának­megfelelő- en­használja-e­a­magyar­nyelvet.­Azért­kért­tanácsot,­mert­a­falusiakkal­mindig nyelvjárásban­beszélt­azelőtt,­hogy­a­polgármesteri­hivatal­titkárnője­lett.­mikor azonban­ez­megtörtént,­úgy­gondolta­–­szerintem­tévesen­−,­hogy­ezután­min- denáron­a­standard­magyar­nyelvet­kell­használnia.­magyar­szakos­egyetemista- ként­úgy­gondolom,­hogy­jó­tanácsot­adtam­neki­azzal,­hogy­arra­biztattam,­hogy nyugodtan­használja­nyelvjárását,­nem­kell­magát­megjátszania­a­hivatalban­sem (ismerősök­előtt).

6.­A­probléma­elfogadása

A­ probléma­ elfogadását­ a­ problémához­ való­ cselekvő­ hozzáállásként­ értelmezzük, melynek­lényege­a­problémával­kapcsolatos­gondolkodás­megváltoztatása;­a­probléma megoldhatatlanságának­puszta­tudomásulvételét­itt­nem­tekintjük­a­probléma­elfoga- dásának,­hanem­alább­tárgyaljuk­„A­probléma­elszenvedése”­címszó­alatt.­A­probléma elfogadása­tehát­olyan­mentális­–­és­ezt­sokszor­kísérő­verbális­–­folyamat,­melynek

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

eredményeképpen­a­beszélő­vagy­beszélői­csoport,­beszélőközösség­megtanul­a­prob- lémával­úgy­együtt­élni,­hogy­annak­súlyát­minél­kevésbé­érezze,­miközben­a­problé- mát­nem­tagadja­le,­nem­tartja­nemlétezőnek.­ez­sokszor­együtt­jár­a­probléma­átér- telmezésével.

A­probléma­elfogadása­nem­passzív­folyamat,­ellenkezőleg,­sokszor­jelentős­erőfe- szítésekkel­ jár:­ az­ elfogadásnak­ magának­ is­ vannak­ stratégiái­ (l.­ muraoka­ 2009).

Például­a­probléma­megfelelő­tematizálásával­annak­súlya­„mentálisan”­csökkenthe- tő.­ugyanis­egy­probléma­súlyossága­–­sőt­még­léte­is!!!­–­attól­is­függ,­milyen­ideoló- gia­fényében,­milyen­értékrend­szerint­értelmezik­az­adott­helyzetet­a­beszélők.

Pl.­Szlovákiában­a­szlovákság­jelentős­része­a­magyar­nyelv­jelenlétét­az­ország- ban­ nyelvi­ (és­ etnikai,­ kulturális)­ problémának­ tekinti.­ ezzel­ szemben­ Finn­- országban­a­finnek­a­svéd­nyelv­jelenlétére­sokkal­inkább­mint­Finnország­nyelvi és­kulturális­gazdagságának­egyik­forrására­néznek.­így­is­persze­meg­kell­olda- niuk­számos­nyelvi­problémát­(pl.­kiépítettek­egy­párhuzamos­svéd­egészségügyi rendszert,­ami­nem­lehetett­olcsó­„mulatság”),­de­a­pluralista­ideológia­fényében ez­jó­„üzlet”­volt­az­egész­ország­számára.­

ezzel­szemben­Szlovákiában­a­homogenista­és­nacionalista­ideológia­fényé- ben­ a­ magyar­ nyelv­ jelenléte­ sorscsapásként­ értelmeződik,­ melynek­ egyedüli megnyugtató­megoldása­a­magyar­kisebbség­teljes­nyelvi­asszimilálása­lenne.

A probléma­elfogadásának­eszköze­a­szervezett­nyelvalakítás­területén­a­közvélemény állandó­befolyásolása­abba­az­irányba,­hogy­az­adott­körülményt­ne­tekintse­problé- mának,­hanem­természetesnek,­sőt­pozitívnak,­gazdagság­forrásának­az­adott­ország számára.

Hadd­térjek­még­vissza­a finn­példához!­Finnországi­tartózkodásom­során,­még 1990-ben,­ a­ lottószámok­ sorsolását­ néztem­ a­ finn­ tévé­ finn­ nyelvű­ adásában.

nagy­meglepetésemre­a­nyertes­számokat­svédül­is­felolvasták.­vendéglátóim­–

egyszerű­vidéki­farmerek­–­nem­titkolt­büszkeséggel­hangjukban­felvilágosítottak, hogy­Finnország­kétnyelvű­ország,­és­egy­ilyen­fontos­információt­illő­mind­a­két nyelven­felolvasni.­Pedig­a­finn­tévének­svéd­nyelvű­adása­is­van!­A­lottószámok svéd­nyelvű­felolvasásának­ez­a­népi­magyarázata­nagyon­sokatmondó;­nyelvész kollégámtól,­ Petteri­ laihonentől­ azt­ is­ megtudtam,­ mi­ az­ „adminisztratív”­ oka ennek­ az­ eljárásnak:­ mivel­ az­ állami­ intézmények­ mindkét­ nyelvet­ kötelezően használják,­az­a­szervezet,­amely­a­sorsolást­biztosítja,­a­törvény­értelmében­köte- les­ ezeket­ a­ számokat­ mind­ finnül,­ mind­ svédül­ felolvasni.­ Petteri­ laihonentől tudom­ azt­ is,­ hogy­ a­ köztársasági­ elnök­ az­ újévi­ beszédét­ is­ megtartja­ mindkét nyelven,­egy­kétnyelvű­megszólítás­után­először­finnül,­aztán­svédül­beszél.

A­kisebbség­iránti­ilyen­gesztusok­hozzásegítik­a­finn­embereket­ahhoz,­hogy a­svéd­nyelv­jelenlétét­Finnországban­természetes­dolognak­tartsák,­és­kedvező- en­értékeljék.­(jogilag­nem­is­kisebbség­a­svéd­közösség,­hanem­egyenrangú­a finnel,­számszerűségét­tekintve­azonban­az,­mivel­az­összlakosságnak­csak­mint­- egy­hat­százalékát­alkotja.)

Szlovákiában­éppen­ellenkező­törekvések­dominálnak:­kiszorítani­a­magyar nyelvet­legalább­a­közéletből,­s­ha­ez­nem­lehetséges,­akkor­„benyomni”­a­szlo- vák­nyelvet­olyan­helyekre,­ahol­normális­körülmények­közt­nincs­rá­szükség.­Az ilyen­hozzáállás­miatt­aztán­sok­szlovák­„mentálisan­szenved”­a­magyarok­és­a magyar­nyelv­masszív­dél-szlovákiai­jelenléte­miatt,­miközben­ennyi­erővel­akár büszkék­is­lehetnének­országuk­nyelvi­és­kulturális­sokszínűségére.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

7.­A­probléma­elszenvedése

ez­ a­ fejezet­ szigorúan­ véve­ nem­ tartozik­ dolgozatom­ témájához,­ hiszen­ a­ probléma elszenvedése­ annyit­ jelent,­ hogy­ azt­ a­ beszélők­ passzívan­ eltűrik,­ vállalva­ minden következményét.­mivel­a­„kezelés”­aktivitást,­erőfeszítést­feltételez,­a­probléma­elszen- vedése­nem­problémakezelés,­mégis­a­teljesség­kedvéért­szükségesnek­tartom­kitér- ni­rá,­már­csak­azért­is,­mert­valójában­nagyon­sok­olyan­probléma­van­minden­nyelv- és­beszélőközösségben,­amelyhez­az­érintettek­nem­nyúlnak­hozzá.

A­mindennapi­életben­számos­kis­eseti­probléma­keletkezik­nap­mint­nap,­melynek

„online”­megoldása­szükségtelen,­tekintve,­hogy­jobban­megzavarná­a­kommunikáció menetét,­mint­maga­a­létrejött­probléma.­

Amint­tudjuk,­a­csetelésben,­sőt­az­ímélezésben­íratlan­szabály,­hogy­az­elíráso- kat­ és­ helyesírási­ hibákat­ nem­ szükséges­ javítani,­ amennyiben­ azok­ nem­ érte- lemzavaróak.­A­csetelés­esetében­nagyobb­problémát­jelentene­a­javítás­mind­az üzenetet­küldő,­mind­az­azt­olvasó­fél­számára,­mert­fölöslegesen­megakaszta- ná,­hátráltatná­a­kommunikációt.

vannak­továbbá­olyan­típusproblémák­is,­amelyek­nem­annyira­fájóak,­hogy­érdemes lenne­foglalkozni­velük.­ezenkívül­a­típusproblémák­egy­része­csak­velejárója­valami- nek,­ ami­ alapvetően­ hasznos­ a­ beszélők­ számára,­ s­ a­ beszélők­ a­ haszon­ kedvéért elszenvedik­a­kisebb­hátrányt.

ezt­az­esetet­példázhatják­a­standard­nyelvváltozaton­belül­élő,­viszonylag­egyenran- gú­ alakváltozatok,­ amelyek­ alapvetően­ hasznosak,­ mivel­ lehetővé­ teszik,­ hogy­ a beszélőközösségnek­egy­nagyobb­része­követhesse­a­standardban­is­a­természetes, megszokott­ nyelvhasználatát.­ Például­ a­ magyar­ standardban­ számos­ szónak­ egy­- aránt­van­e-ző­és­ö-ző­alakváltozata­(fel : föl, csepp : csöpp, gyenge : gyönge stb.),­így mind­ az­e-ző,­ mind­ az­ö-ző­ nyelvjárási­ hátterű­ beszélők­ használhatják­ a­ standard beszédükben­ is­ a­ szó­ vernakuláris­ változatát.­ Amennyiben­ stílusbeli­ vagy­ más különbségek­vannak­az­alakváltozatok­között,­ezek­kommunikatív­célokra­is­felhasz- nálhatók;­pl.­a­ser ma­már­régies,­a­veder, seper vagy­a­föd viszont­népies,­így­a beszélő­ régies,­ ill.­ népies­ hangulatot­ tud­ velük­ teremteni,­ vagy­ pedig­ jelezni­ tudja saját­identitását,­sőt­újabban­még­politikai­hovatartozását­is­(sok­liberálisabb­beállí- tottságú­beszélő­inkább­az­e-ző,­míg­sok­„nemzetibb”­beállítottságú­„mélymagyar”

inkább­az­ö-ző­alakváltozatokat­kedveli).­mindez­a­hasznosság­jócskán­felülmúlja­azt a­nehézséget,­amit­az­alakváltozatok­okoznak­a­szótárazásban­vagy­például­könyvek mutatóinak­az­elkészítésében,­s­ezért­a­beszélőknek­–­hogy­úgy­mondjuk­–­érdemes elszenvedniük­az­alakváltozatok­létével­járó­kisebb­hátrányokat.

ennél­rosszabb­eset,­amikor­egy­közösség­azért­kénytelen­elszenvedni­egy­problémát, mert­a­hatalmat­egy­másik,­erősebb­közösség­gyakorolja­fölötte,­melynek­nem­érdeke a­ probléma­ megoldása.­ Föntebb­ az­ elkerülési­ stratégiáknál­ beszéltünk­ a­ probléma áthárításáról;­ez­az­áthárító­fél­részéről­elkerülési­stratégia,­ám­az­a­fél,­akire­a­prob- léma­át­lett­hárítva,­sok­esetben­kénytelen­azt­elszenvedni.

A­világon­se­szeri,­se­száma­az­olyan­kisebbségi­közösségeknek,­amelyek­kény- telenek­ elszenvedni­ annak­ következményeit,­ hogy­ nyelvük­ kisebbségi­ nyelv, amely­ nem­ rendelkezik­ hivatalos­ státusszal,­ sőt­ sokszor­ kisebbségi­ nyelvként

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

sem­részesül­hivatalos­támogatásban,­vagy­egyenesen­üldözik.­Szlovákia­ősho- nos­nyelvei­közül­a­legrosszabb­helyzetben­a­különféle­romani­nyelvjárások­van- nak;­ a­ romák­ nyelvi­ problémáival­ nemcsak­ az­ államhatalom­ –­ és­ általában­ a

„gádzsók”­–­nem­foglalkoznak,­hanem­maguk­a­romák­sem,­mintegy­természe- tesnek­veszik,­hogy­ezeket­el­kell­szenvedniük.

végül­vannak­olyan­eseti­problémák,­amiket­jellegükből­fakadóan­lehetetlen­„online”

orvosolni,­ezért­nincs­is­más­lehetőség,­mint­elszenvedni­őket,­ill.­a­következményeiket.

ilyenről­szól­a­következő­naplóbejegyzés:

vonaton­történt­Párkányból­Budapest­felé,­hogy­vácott­mellénk­ült­egy­nagyma- ma­ unokájával.­ Az­ országhatárokról­ beszélgettek­ és­ Pozsonyról.­ Útitársammal mindketten­olvastunk,­nem­sokat­beszéltünk.­egyetlen­mondatunk­után­a­hölgy unokájához­fordult­és­furcsa­mosollyal­az­arcán­szó­szerint­ezt­mondta:­„ezek­a gyerekek­szlovákok,­figyeld­a­beszédüket.”­Tisztában­vagyok­vele,­hogy­kiejtésün- kön­érződik­a­szlovák­hatás,­de­akkor,­abban­a­helyzetben­kellemetlenül­ért­ben- nünket­a­fenti­mondat.

nemcsak­a­magyarországiak­részéről­kénytelenek­a­kisebbségi­magyarok­ilyen­inzultu- sokat­elviselni,­hanem­a­szlovákok­részéről­is.­Álljon­itt­erre­egy­dunaszerdahelyi­példa!

egy­csütörtöki­délután­Pozsonyból­vizsgáról­érkeztünk­a­dunaszerdahelyi­Tescoba a­párommal­és­barátnőmmel.­míg­a­barátomék­bevásároltak,­addig­én­elmentem előre­ az­ ázsiai­ gyorsétterembe­ kaját­ rendelni,­ mivel­ nagyon­ éhesek­ voltunk.

lehet,­ jobb­ lett­ volna,­ ha­ inkább­ én­ is­ bevásárolni­ megyek­ először.­ A­ pultnál magyarul­szóltak­hozzám:­„Tessék,­mit­adhatok?”­máris­kezdtem­sorolni,­mit­sze- retnék:­„kétszer­lesz­az­a­ananászos­hús­rizzsel,­meg­egy­hranolkikecsappal.”

még­be­sem­fejeztem­a­rendelést,­mikor­egy­hölgy­mellettem­hangosan,­felém­for- dulva,­de­állítólag­(!!)­nem­nekem­szánva­ezt­mondta:­„Hovoria, že sú Maďari, ale po maďarsky nevedia. Veď to je hasábburgonya,­nem?”­nem­tudtam­szó­nélkül hagyni­ a­ dolgot,­ és­ válaszoltam­ neki:­ „Önnek,­ nem­ mindegy,­ hogy­ mondom?

mindenki­megértette,­de­ha­szeretné,­kérhetek­angolul­vagy­németül­is,­de­amúgy is­a­magyar­standard­szlovákiai­változatát­beszélem,­ami­itt­természetes.”­erre­a

„hölgy”­trágár­szavakat­használva­elmondott­minden­primitív­….­stb.­stb.­mladá sliepká-nak.­Folytathatnám­még,­mivel­legalább­10­percig­magyarázott­nekem­a

„hölgy”.­Természetesen­ha­magyarországon­vagyok,­nem­a­hranolkiformát­hasz- nálom,­itt­pedig­természetesek­számomra­a­kölcsönszavak.

nagyon­sok­olyan­kis,­jelentéktelen­probléma­is­van,­ami­„online”­orvosolhatatlan,­mert a­beszélőnek­vagy­meghallónak­nem­áll­hatalmában­beavatkozni,­s­ez­mint­lehetőség föl­sem­merül.­ezt­látjuk­például­a­következő­naplóbejegyzésben,­ahol­a­naplóbejegy- ző­meghallóként­érzékelt­egy­apró­problémát.

egy­galántai­ékszerboltban­fiatal­hölgy­gyűrűket­nézegetett,­majd­az­egyiket­elkér- te­az­eladótól,­hogy­felpróbálja,­és­miután­megtudta,­hogy­a­bolt­vállal­gravírozást is,­megkérdezte,­mennyit­kellene­fizetnie­ezért­a­szolgáltatásért,­így:­És ez árilag mennyi volna?erre­ a­ kérdésre­ azért­ figyeltem­ fel,­ mert­ ezt­ a­ szóalakot:­árilag, még­sosem­hallottam,­számomra­kissé­műnek,­idegennek­tűnt,­és­mivel­a­vevő igyekezett­magát­minél­választékosabban­kifejezni,­feltételezésem­szerint­ennek az­igyekezetnek­az­eredményeképpen­jöhetett­létre­a­feljebb­említett­szó.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja