Iszakov,V.A.: Az elektronikus számítástechnika népgazdasági alkalmazásának néhány kérdése

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

gének a bruttó nemzeti jövedelemben

való arányát a szerző (l'-val jelöli, tehát

, I-i—R

Y

a:

A tőkeegyüttható képlete és a fenti meghatározások alapján a szerző a kö—

vetkező következtetéseket vonja le:

1. Ha két népgazdaságban az a, az 'r és a o azonos, akkor ott lesz kisebb a tőkeegyüttható, ahol az n használati idő

rövidebb.

_ 2. Ha két népgazdaságbian az a és az n azonos, ott lesz kisebb a tőkeegyütt-

ható, ahol az r (illetve az azzal nagyjá- ból azonos 'v) együttható, vagyis a be—

ruházások, illetve a nemzeti jövedelem növekedési rátája nagyobb.

3. Ha két népgazdaságban az E' és az

'n. azonos, ott kisebb az a, ráta, ahol kisebb a tőkeegyüttható.

4. Ha két népgazdaságban az a rátát

egyformán növelik, és a ;? tőkeegyüttható azonos, ott lesz nagyobb az E' határhaté—

konysági együttható, ahol az n használati

idő rövidebb, de konstans.

Végül szerző bizonyítja, hogy a tőke—

együttható távlati trendje attól függ, hogy

a műszaki fejlődés mennyiben lesz képes kompenzálni azokat a veszteségeket, amelyek a nemzeti jövedelemben a ter—

melőberendezések használati idejének

megrövidülése következtében lépnek fel,

(Ism.: Andorka Rudolf)

ISZAKOV, V. A.:

Az ELEKTRONIKUS SZÁMfTÁSTECHNlKA NÉPGAZDASÁG! ALKALMAZÁSÁNAK

NÉHÁNY KÉRDÉSE

(Nekotorüe problemü iszpol'zovanija elekt—

ronnoj vücsiszlitel'noj tehniki v narodnom hozjajsztve.) — Vesztnik Sztatiszttki. 1968. 8.

SZ. 17—26. p.

A Szovjetunióban az utóbbi években nagy eredményeket értek el a számítás-

technika fejlesztése, korszerűsítése terén.

Az SzKP Programja szerint az elkövet—

kező húsz évben mind szélesebb körben

fogják alkalmazni a kibernetikát, az

elektronikus számító—döntő és irányító berendezéseket a gazdasági és tudomá-

nyos munka minden területén, valamint

a tervezésben és irányításban. Ennek ér—

dekében átfogó intézkedéseket kell tenni

az elektronikus számítástechnika alkal—

mazásának és tervezésének további tö—

kéletesítése érdekében. Iszakov tanul- mánya ezzel kapcsolatban vet fel né—

hány érdekes kérdést.

933 Leírja az elektronikus szárm'tógépek—

kel szemben támasztott legfőbb köve- telményeket. Elsőként említi, hogy a

szerkezeti sémának Viszonylag egyszerű-

nek kell lennie: az alapegység, az arit—

metikai egység legyen egyszerű, de az adatbevitel, -kihozatal, az operatív emlé—

kező és a külső tároló rendszer meglehe-

tősen fejlett. A gépek legyenek alkal-

másak az algoritmizációnál felhasznált szimbólumok felfogására, és rendelkez—-

zenek gyorsított alfabetikus—számjegyes kibocsátó berendezéssel. Vezérlési rend- szerük rugalmas legyen, egyszerre több programot tudjanak megvalósítani, és a kiszámított információkat közvetlenül

más elektronikus számítógépnek tudják

átadni, hogy hatékony autonóm beren—

dezésekkel legyenek ellátva, melyek a kiinduló információk kiválasztását és

előzetes osztályozását lehetővé teszik. A közgazdasági munkákba való széles körű

bevezetéshez szükséges, hogy a gépek univerzális jellegűek legyenek, nagy—, közép— és kiskapacitású formában ké—

szüljenek.

A számítástechnikai eszközök termelé- sében nagy szerepet játszhat a szocialista országok közötti együttműködés. A Né—

met Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában fejlett számítógép—

gyártás van. A szocialista országok spe- cializációja a számítástechnika tervezése és termelése terén elősegíti a népgazda- sági alkalmazást minden szocialista or- szágban.

A népgazdasági alkalmazás egyik leg- fontosabb problémája az elsődleges

számbavétel gépesítése, mivel ez a sta—

tisztikai-számviteli munka legmunka-

igényesebb szakasza. Olyan automatikus

műszerekre és berendezésekre van szük—

ség, melyek maguk végzik az eredmé- nyek feljegyzését. A nyert adatok re- gisztrációja szintén munkaigényes és fe—

lelősségteljes művelet. A korszerű meg—

oldás az, hogy a kiinduló adatokat köz- vetlenül lyukkártyákon, lyukszalagokon vagy mágneses szalagokon regisztrálják.

Hiányosságok vannak még a lyukasz—

tással és az ellenőrzéssel kapcsolatos műveletek automatizálása terén is. A gépesítés alapvető feltétele az informá—

ciók kódolási módszereinek és dokumen- tációs rendszerének egységesítése.

Az elektronikus számítógépek nagy je—

lentőséggel bírnak a gazdasági irányítás

területén is. Segítségükkel lehetővé Vá—

lik az anyagi termelés fejlődésének mélyreható mennyiségi és minőségi elemzése, és az irányítási apparátus

csökkentése, Az elektronikus számítógé—

(2)

934 pek felhasználása akkor lesz hatékony, ha a népgazdaság területén komplex módon gépesítjük az irányítási funkciót és az információk feldolgozását.

A matematikai módszerek centralizált gazdasági alkalmazása érdekében szük-

séges, hogy egységes számítási—központ hálózatot hozzanak létre az országban.

Számítógép bokorállomásoknak kell el-

látni a vállalatokat, a minisztériumokat, hatóságokat, gazdasági rayonokataszük—

séges számításokkal. Ebben a kérdésben ügyelni kell a központok helyes területi elhelyezésére, és az optimális szerve—

zeti forma kiválasztására.

Az egységes számítóközpont rendszer létrehozásának alapvető feltétele a gazdasági információk automatikus fel—

dolgozásával foglalkozó elmélet kidol—

gozása. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnehezebb művelet a

gazdasági feladatok programozása és az

algoritmizálás. E műveletek munkaigé—

nyessége aránytalanul nagy a számítási

műveletek munkaigényességéhez, képest.

A kérdés megoldásához mindenekelőtt a speciális algoritmikus nyelv kialakí—

tására és a programozás automatizálá- sára van szükség.

A gazdasági feladatok

számítógépekkel történő megoldásához

mélyrehatóan kell ismerni és érteni a

gazdasági jelenségek és folyamatok lé—

nyegét. Felmerül tehát, hogy az algo—

ritmizációt legsikeresebben a közgazdá- szok tudnák megoldani, ezt ellenőriz—

elektronikus

nék a gépi feldolgozással foglalkozó szakemberek, és ezután lehetne össze—

állítani a gépi programot. Jelenleg a moszkvai Gazdaság—statisztikai Intézet és más szervezetek már foglalkoznak egy

univerzális algoritmikus nyelv kidolgo- zásával.

Jelentős feladatokat kell még meg-

oldani a szakemberképzés területén is ahhoz, hogy a gazdasági információk gépi feldolgozása széles körben beve—

zetésre kerüljön. Jelenleg még szétap—

rózott az ilyen irányú közép— és felső—

oktatás. és az oktatás profilja sem töké—

letes. Általában szükséges a közgazdá—

szok matematikai képzettségének emelé—

se. Ugyanakkor a matematikai módsze—

rek széles körű számviteli és statisztikai

felhasználásához emelni kell a statiszti-

kai szervek egész gazdasági munkájának színvonalát.

Szerző megemlíti az elektronikus szá—

mítógépek gazdasági alkalmazása terén

az Amerikai Egyesült Államokban szer—

zett néhány tapasztalatot.

(Ism.: Hrubos Ildikó)

STATISZTIKAI mODALMI FIGYELÖ

A KANADAI 1961. ÉVI lNPUT—OUTPUT TÁBLR

(The 1961 input-output table.) _. Canadian

Statisttcal Review. 1963. okt. Különlenyomat.

VIII p.

A cikk a Kanadai Statisztikai Hiva- tal által tervbe vett 1961. évi input—

output tábla összeállításának elveit tar—f * "

talmazza, A múltban 1949—re vonatko— r7 zóan már elkészítettek egy kai—rleti, 'input—Output táblát. Azóta Kanadában is megnőtt az érdeklődés a gazdasági;

analízisnek input—output táblák segítsé—

gével történő végrehajtása iránt, más——

részt az 1949. évi tábla megszerkesztá;

sével kapcsolatos tapasztalatok alkalmas

támpontul szolgálnak az 1961. évi tábla-' elkészítéséhez.

Az 1961. évi input-output tábla elren—

dezése nagyjában a standard szerkezetet követi. Az 1, 2, 3, ..., n ágazatok—sorai értékben kifejezve mutatják az illető ágazat összes kibocsátásának elosztását.

A teljes kibocsátás egy része az 1, 2,3, n ágazatba megy a termelő folya—

mat során történő további átalakításra

(közbenső kibocsátás, iaz input-output tábla bal felső részén), részben pedig Végső felhasználásra kerül a nemzet—

gazdasági mérleg négy szektorában (Vég—

ső kibocsátás, a tábla jobb felső részén).

Az iparág megfelelő oszlopai úgyszintén értékben mutatják az összes ráfordítások eredetét. Minden iparágra nézve a tel—

jes kibocsátás egyenlő a teljes ráfordí—

tással; a ket% egyensúlyát a nyereség vagy a veszteség beállítása biztosítja.

Az input—output tábla bal felső része

egy n X 71 rendű négyzetes matrix.

Azoknak a termékeknek iparágak közötti áramlását mutatja be, melyek -——- köz-

benső termékek lévén, —— nem szere- pelnek a tulajdonképpeni nemzetgazda—

sági mérlegben. A nemzetijövedelem—

elszámolás a gazdasági életet négy fő

szektorra bontja fel, melyeket a tábla

jobboldalán is alkalmaznak: gazdasági

(üzleti) szektor, közületi szektor, lakos-

ság és külföld. Az iparágak megosztá-

sát a Kanadai Statisztikai Hivatal ki-

adásában 1960. évben megjelent Ipari

Tevékenységek Egységes Osztályozása (Standard Industrial Classification) kate—