Bojarszkij, A.–Dzsaparidze, V.: A tudományos kutatómunka feladatai a matematikai módszerek és az elektronikus számológépek alkalmazása terén

A STATISZTIKA ALTALAnos ELMÉLETE és MÓDSZERTANA

BOJARSZKIJ, A. — DZSAPARIDZE, V.:

A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA FÉLÁÚATÁI—

A MATEMATIKA! MÓDSZEREK és Az ELEKTRONIKUS SZÁMOLÓGÉPEK

ALKALMAZÁSA TERÉN ' * (Zadaest naucsno—ilzazledovatel'szkoj nlati;

po primeneniju matematicseszkih metodov i elektronnüh vacsiszmei'nuh mania.) -—

Vesztntk Sztattsztlkt. 1963. 10. sz. 8—15. 9.

Szerzők a gazdasági információ fel—

adataiból kiindulva rámutatnak arra, hogy a gazdasági információ mai rend—

szere a Szovjetunióban néhány olyan hiányosságot mutat,

szöbölése elengedhetetlenül szükséges a népgazdaság optimális tervezéséhez és irányításához. E hiányosságok oka a tár- sadalmi termelés korszerű technikája és a gazdasági információ elavult műszaki bázisa közötti aránytalanság, azaz a mo—

dern technika lehetőségeinek alacsony—.

fokú kihasználása a gazdasági informá—

cióban. A gazdasági információ műszaki bázisát ugyanis túlnyomórészt az 1920—es évek végén bevezetett lyukkártyarend—

szerű számológépek alkotják és nem a modern elektronikus számító eszközök. A lemaradás okát szerzők nemcsak az utób—

biak elégtelen mennyiségében, hanem az alkalmazásukhoz értő szakemberek hiá- nyában is látják. A jelenlegi informá—

ciós rendszert jellemző további hiányos—

ságként az információs módszerek el—

maradottságára, azaz a matematikai mód- szerek elégtelen alkalmazására utalnak.

Végül, nem tartják ésszerűnek azokat az utakat, melyeket az információ jelen- leg a feldolgozás folyamán megtesz. A kommunizmus építése során a gazdasági információ iránt mindinkább növekvő követelmények e hiányosságok kiküszli—

bölését és tudományos alapokonr'nyugvó,

a modern technikai eszközli—kés mód-

formáció—rendszer kialakítását teszik szük—

ségessé.

amelyeknek kikü—

zása , ,

azokról az eredményekről, amielyeket "a Szerzők a továbbiakban e rendszer , főbb vonásait elemzik. A gazdasági in- formáció rendszerét -—— hangsúlyozzák —-—

tudatosan a marxista gazdasági elméletre alapozva kell létrehozni. Az egységes gazdasági információs rendszer jellegze- tes vonása átfogó jellege. Ez azt jelenti, 'hogy minden információ-szolgaltatas (Be- leértve a tervezéshez szükséges *inűszaki normatívákat is) a számítókösgonmk rendszerén keresztül történik, vagyis a gazdasági információ rendszerének át kell fognia az egész népgazdaságot és az irányítás minden láncszemet az alsó szervektől a legfelsőbbekig. Az egységes gazdasági információ—rendszer magában foglalja az információ összes formáit ——

az operatív, a számviteli és a statisztikai információt —-, úgy azonban, hegy meg—

határozó szerepe a statisztikai mutato- számrendszernek van.

Igen fontos jellemzője a létrehozandó egységes gazdasági információs rendszer- nek az, hogy az elektronikán alapszik.

Itt nem egyszerűen az elektronikus szá- mológépek alkalmazásáról van szó, hanem arról, hogy az egész országrakitersedő olyan számítóközpont—hálózatot hoznak létre, amely biztosítja az elsődleges ada- tok automatikus rögzítését és továbbítá- sát a meghatározott program szerinti fel- dolgozás céljaira. Ezen elv szerint halad az információ egyre feljebb, egészen a népgazdasági szintű mutatókig, a köz- benső láncszemek feldolgozásait részben az illetékes helyi szervek, részben a vég- rehajtásra kötelezettek operatív intéz—

kedések formájában kapják meg. A tu- dományos kutatómunka egyik fő felada—

tát éppen e számítóközpont-rendszer

megtervezése, a technikai berendezések kiválasztása, a kódolás, a programozás és a műveletek algoritmusának kidolgo—

képezi, Szerzők említést tesznek ,

Szovjetunió Központi StatisZtikai * va; [_

talának Tudományos KutatóLa _]:tó— ' Numa az információ technikai hordozói—

STATISZTIKAI IRODALMI FXGYELÓ

nak kiválasztása terén elért. Konkrétan a statisztikai dokumentáció mikrofilme—

zéséről van szó és ennek közvetlenül elektronikus számológépbe történő ada- golásáról, mely módszert a Laboratórium

már a népszámlálás anyagainak feldol- gozásakor kikisérletezte.

A gazdasági információs rendszer ki—

dolgozásának nélkülözhetetlen eszköze a matematikai módszerek bátor és széles—

körű alkalmazása. Következik ez egyrészt a modern számítótechnika alkalmazá-

sából, miszerint az információ elemei között matematikai összefüggések pontos ismerete nélkül az információs rendszer felépítése el sem képzelhető.

Végül a gazdasági információ utolsó jel- lemzője annak optimális volta, vagyis az,

hogy az előtte álló feladatokat minimális munka és anyagi eszköz ráfordítása mel—

lett teljesítse. Ez szükségessé teszi maga a rendszer optimális tervezése problémá—

jának felvetését.

A gazdasági információs rendszer lét—

rehozása rendkívül sok feladat megoldá- sát teszi szükségessé. A cikk a gazdasági

élet más területéről vett példával il-

lusztrálja azt, hogy az eszközöknek a szétaprózódásához és a határidők meg- növekedéséhez vezetne az, ha az összes feladatokat egyszerre akarnák megol- dani. Ezért szerzők megjelölik azokat a fő irányokat, amelyekre a legközelebbi időben a figyelmet összpontosítani kell.

Ezek:

1. Az újratermelés és az. ágazati kap- csolatok elemzésére irányuló munka to- vábbfejlesztése; az egész népgazdaságban az anyagi javak mozgásának nyomon—

kísérése megfelelő matematikAi módsze—

rek és modern technikai eszközök alkal—

mazásával;

2. A termelőkapacitások, a'zok alaku- lása és kihasználása kérdéseire vonat—

kozó információ kérdés-komolexumának megoldása; beleértve az állóalapok lel- tározását, azok újratermelését és felhasz—

nálását, továbbá a beruházások haté-

konysága és a műszaki szinvonal kér—

déseit;

3. A termelési költségek számbavételé—

nek kérdései, azaz a termékekben reilő társadalmi munka mennyiségének a mé—

rése;

4. A munkaerőmérleg kérdései széles értelemben, azaz a demográfiai, kultu—

rális, egészségügyi. szociális és lakásvi—

szonyok figyelembevételével;

5. A munkabéralap megfigyelése a bér.—

kifizetéstől egészen a lakosság pénzbe—

vételei és —kiadásai mérlegéig, beleértve

445

a kereslet nagyságát és struktúráját, a kereslet-kínálat egyensúlyának vizsgá—

latát;

6. A folyamatos és egyszeri statisztikai megfigyelések legjobb technológiájának kidolgozása és a legcélszerűbb technikai eszközök megkeresése a gazdasági infor- máció céljaira.

Végül szerzők utalnak azokra a már működő tudományos kutatóintézetekre, amelyek a munkák kidolgozásában részt vehetnek és a szakemberutánpótlás ér—

dekében telhívják a figyelmet az oktatás rendszerében szükséges változtatásokra.

(Ism.: Fóti Istvánné)

KOROTKOV , V.:

A MINTASOKASÁG KIALAKITÁSÁNAK FORMÁI

(0 szkemah formirovanija vüborocsnoj szo—

vokupnoszti.) —— Vesztnik Sztatiszttkí. 1963. 10.

sz. 42—49. p.

A reprezentatív megfigyelés megszer—

vezésének alapvető fontosságú feladata, a mintasokaság kiválasztása. A megfi—

gyelés pontossága, a mutatók helyes meg—

közelítése nagyrészt a mintavétel mód—

jától függ.

A szovjet szakirodalomban általában a következő kiválasztási módokat említik:

a) egyszerű véletlen (ismétléses és ismétlés nélküli)

b) mechanikus c) rétegezett

d) lépcsőzetes (széria) mintavétel.

Ezeket a módszereket ritkán alkal- mazzák tiszta formában a gyakorlatban.

Rendszerint. a legkülönbözőbb —— a konk- rét eseteknek megfelelő -- változatok használata kivánatos.

Minden minta bizonyos kiválasztási mód eredménye. A kiválasztási sémának feleletet kell adnia a következő kérdé- sekre:

1. Különálló egyedek vagy sorozatok, csoportok kiválasztására került—e sor, helyes—e az egyedi és széria mintavétel összekapcsolása?

2. A kiválasztás a fősokaság típusok szerinti csoportokra való tagolása útján vagy az egész sokaságból történt—e?

3. Milyen módon történik .a kiválasz—

tás (ismétléses, ismétlés nélküli, szám—

táblázatos stb.)?

A megfigyelés egy vagy több lépcső- ben mehet végbe. Az első lépcsőben be—

fejeződő megfigyelés lehet egyedi vagy csoportokra vonatkozó. A többlépcsős el- járás pedig vagy csoportokra vonatkozó