Iskol‡t alap’tunk

Ä$NpUGpVWPLQGLJIHONHOOWHQQL´

Debreczeni Tiborral beszŽlget Kaposi L‡szl—

K.L.: 'HEUHF]HQL 7LERUUDO O|N HJ\ UHV LURGiEDQ D budai Vigad—ban. Debreczeni Tiborral, akit nem kell bemutatni a Dr‡mapedag—giai Magazin olva- s—inak, lŽvŽn a t‡rsas‡gnak Žs a lapnak is alap’t—

DW\MD 0iU PHJHJ\H]WQN DEEDQ KRJ\ V]DNm‡r—l EHV]pOJHWQN HOYiODV]WRWWDQ D EHV]pOJHWĘ V]HPŽ- O\HNWĘO

$] D] HOVĘ NpUGpVHP KRJ\ PLut‡n Žs mi HOĘWW vagy?

D.T.: ƒn... akkor, amikor kevŽs a munk‡m, sokat tĦ- QĘG|N pV W|EE PLQGHQW PHJNpUGĘMHOH]HN 0LNpQW PLQGHQ pUWHOPLVpJL PHJNpUGH]HP ÄEHtšltšttem-e a szeUHSHPYDJ\VHP´

6]yYDODPDJDPIHV]OWVpJHLWOHYH]HWHQGĘLGĘN|z- šnkŽnt, mi—ta legal‡bbis nyugd’jat kapok, sz’nj‡tŽ- NRWFVLQiORN$OHJXWyEELHOĘDGiVRP±D]ÄeVNLH]

D3iO"´±LVH]WDNpUGpVWIHV]HJHWLKRJ\KiWPLD]

embernek a dolga itt a sz‡zadvŽgen vagy ezredvŽ- gen, Žs hogy mi nekem vagy mi neked.

9LVV]DWpUYHDNpUGpVHGUHpQKLV]HPKRJ\ÄIRO\a- PDWEDQYDJ\RN´VHPPLQLQFVOH]iUYDpVtJ\pOHP meg a napjaimat is, ’gy Žlem meg az Žletemet is.

Valamit mindig ki kell tal‡lnom ahhoz, hogy lŽtez- ni tudjak, Žs mindig olyasmit, amit kor‡bban nem csin‡ltam. Ez egyfajta betegsŽg m‡r, sz—val... ami- EHQ PiU QDJ\RQ RWWKRQ YDJ\RN D] HJ\ LGĘ XWiQ nemigen Žrdekel. Mikor tan’tottam kšzŽpiskol‡- EDQ D] D KHO\]HW LV HOĘIRUGXOW KRJ\ SiUKX]DPRV oszt‡lyokban kellett oktatnom. ƒs az volt a legk’- QRVDEE KRJ\ XJ\DQD]W D] DQ\DJRW ± XJ\H PHg- N|W|WWNRQFHQWUiOWN|]SRQWLODJHOĘtUWDQ\DJUyOYROW V]y ± VRVH WXGWDP XJ\DQ~J\ HOĘDGQL 9DODPLNpp- SHQ PLQGLJ PiVNpQW ÒJ\ JRQGRORP KRJ\ D GU‡- mapedag—gia is azŽrt ‡llt kšzel hozz‡m, mert krea- tivit‡sra kŽsztetett, ‡ttŽtelesen az šnmegval—s’t‡sra.

Arr—l van sz—: hogyha tan’tasz, akkor valamifŽle- kŽppen magadat is megfogalmazod. Sok ‡ttŽtellel, de mindenkŽppen benne vagy a tan’t‡sban te is.

Sz—val nincs lez‡r‡s, nincs nyit‡s.

Ha azt kŽrdezed, hogy mi izgat mostan‡ban, akkor arra tudok v‡laszolni. Izgat ismŽt az irodalom. Iro- GDORPWDQiU YDJ\RN HUHGHQGĘHQ pV VRNiLJ WDQtWRt- tam is. Most Žppen az Žrdekel, hogyan lehetne az irodalmat m‡skŽnt tan’tani, mint ahogy irodalom- tšrtŽneti, meg t‡rsadalmi aspektusœ megkšzel’tŽs- EĘOPHJV]RNWXN0HJNHOlett szoknunk. Magyar‡n, hogyan tudom hasznos’thatom a reformpedag—gi‡- YDO H]HQ EHOO D GUiPDSHGDJyJLiYDO NDSFVRODWRV ismereteimet, tud‡somat az irodalomtan’t‡sban.

K.L.: $]W PRQGWDG KRJ\ YiOWR]LN LGĘQNpQW D] DPL Žrdekel. De ahogyan Žn tudom, vannak nagy te- UOHWHNDPHO\HND]pOHWHGHWYpJLJNtVpULNDWDn’t‡s, D UHQGH]pV KRJ\ GUiPDSHGDJyJXV KRJ\ HOĘDG—- PĦYpV]YDJ\

Mit sz—ln‡l ahhoz, ha a dr‡mapedag—gia felŽ ka- nyarodn‡nk? Nagyon Žrdekelne engem, hogy mit tartasz ma dr‡mapedag—gi‡nak. Mi az a tevŽkeny- sŽg, ami ide sorolhat—, s mi az, ami nem sorolhat—

DGUiPDSHGDJyJLDN|UpEH"$NNRUDH]HQDWHUOe- ten a (hazai) k‡osz, hogy mindenfŽle szakmai vŽ- lemŽny, ak‡r szemŽlyes vŽlemŽny is seg’thet a rendrak‡sban.

D.T.: A kŽrdŽs nagyon j—, meg nagyon indokolt, Žs WĦQĘGWHP LV D]RQ IĘNpSSHQ WDQtWiV N|]EHQ KRJ\

h‡t ezt m‡s is tan’thatn‡ (vannak olyan anyagrŽ- szek), nemcsak Žn, mint dr‡mapedag—gus, illetve tan’thatn‡m m‡s reformpedag—gia jegyŽben is.

Ak‡r mint pszichol—gus is tan’thatn‡m, vagy ak‡r mint menedzser... vagy mit tudom Žn micsoda. ƒp- pen ezŽrt azt szoktam mondani, hogy a dr‡mape- dag—gia nemcsak m—dszer, hanem szemlŽlet. A GUiPDSHGDJyJLD ~Q NpV]VpJIHMOHV]WĘ UpV]H YpJO LVDSV]LFKROyJLiEyOpVDNO|QIDMWDUHIRUPSHGDJ—- JLiNEyO QĘWW NL $ QyYXP YDJ\ D VDMiWRVViJ FVDN az, hogy a dr‡mapedag—gia a dramatikus improvi- z‡ci—kra vagy a szitu‡ci—kra jobban Žp’t, mint m‡s reformpedag—gi‡k.

K.L.: Szab‡lyj‡tŽkaink, gyakorlataink, pŽldakŽnt em- l’tve kšrj‡tŽk, bizalomj‡tŽkok, vakvezetŽs, meg ilyenek, rŽszŽt kŽpezik m‡s szakemberek, szakm‡k eszkšzt‡r‡nak. H‡t akkor ezzel nem tudjuk ma- JXQNDW HOYiODV]WDQL 9pJO LV YDQ HJ\ RO\DQ HVz- N|]WiU DPL VRN KHO\UĘO WHYĘG|WW |VV]H pV VRNDQ haszn‡lj‡k is. Tal‡n a cŽlok, ahogyan haszn‡lj‡k, amiŽrt haszn‡lj‡k, vagy a m—d, ahogyan ezeket az elemeket haszn‡lj‡k1HPDNDUODNEHV]ĦNtWHQLNpW YiODV]WiVL OHKHWĘVpJ N|]p FVDN DUUD JRQGROWDP hogy j— lenne, ha ez ir‡nyban mennŽnk tov‡bb.

D.T.: J—. NŽzem a tanterveket is, a NAT-ban pŽld‡ul, meg amiket mostan‡ban kšzzŽtesznek. Ezek mind PHJNHUOLN D] DODSYHWĘ NpUGpVW DPL V]HULQWHP D GUiPDSHGDJyJLiQDNOpQ\HJLOHKHWĘVpJHKRJ\DYi- OiJEDQ±HEEHQDWiUVDGDOPLpVWHUPpV]HWLYLOiJEDQ

± NRQIOLNWXVRN W|PHJpW PHJpOĘ HPEHU SUREOpPii- nak a megold‡s‡ban a dr‡mapedag—gia seg’t, Žp- SHQD]]DODOHKHWĘVpJJHODPLFVDND]|YpDdr‡ma seg’tsŽgŽvel, a dr‡mai szitu‡ci—k VHJtWVpJpYHOÒJ\

WĦQLNKRJ\H]HNDWDQWHUYHNQHPHEEHD]LUiQ\ED haladnak.

K.L.: (J\ SLOODQDWUD KDGG WpUMHN YLVV]D RGD ± UHPŽ- OHP QHP IRMWRN EHOpG VHPPLW ± KRJ\ YDQ HJ\

olyanfajta eszkšzt‡runk, amelyet ezek szerint so- kan, sokfŽle cŽl ŽrdekŽben haszn‡lnak. Ahogyan PLD]WD]HV]N|]WiUDW±LWWQHPLVDQQ\LUDDGUDPa- tikus improviz‡ci—kra, hanem a szab‡lyj‡tŽkokra JRQGRORN±KDV]QiOMXNDEEDQYDQHYDODPLRO\DQ amivel defini‡lhatjuk, hogy ez a dr‡mapedag—gusi

alkalmaz‡s, s ez pedig m‡r nem az, vagy mŽg nem D]0iVNpQWKDV]QiOMDHH]HNHWDNpV]VpJIHMOHV]WĘ YDJ\V]HPpO\LVpJIHMOHV]WĘMiWpNRNDWJ\DNRUODWRNDW mondjuk egy pszichol—gus, mint egy dr‡mapeda- g—gus? Ha m‡skŽnt, akkor hogyan?

D.T.: Mondj egy konkrŽt j‡tŽkot, hogy mire gondolsz, h‡tha œgy jobban ki tudom bontani! Mondj egy ilyen szab‡lyj‡tŽkot!

K.L.: J—. Legyen mondjuk egy bizalomj‡tŽk. Egy d- O|QJpOĘV EL]DORPMiWpN DPL HJ\ FVRSRUWEDQ NL alakult bizalomŽrzetnek a tesztje is lehet, de fej- OHV]WĘ HOHPH LV (]W HJ\ FVRSRUWWUpQLQJHQ DONDl- PD]KDWMDPiVLVQHPFVDNGUiPDSHGDJyJXV±YDO—- V]tQĦOHJ DONDOPD]]iN LV (J\ |QLVPHUHWL MiWpN amelyben magunkr—l Žs m‡sokr—l kell nyilatkozni, nemcsak a dr‡mapedag—gusok eszkšzt‡r‡ban for- GXO HOĘ EL]WRVDQ WXGRP KRJ\ QHP 0RQGMXN HJ\

olyan j‡tŽk, amelyben hirdetŽst kell feladni, meg- IRJDOPD]QLV]yEDQpVXWiQDUiNHOOM|QQQN±D QHPQHYHVtWHWW±KLUGHWpVEĘODUUDKRJ\NLtUWD(]W EL]WRV KRJ\ PiVRN LV DONDOPD]]iN 0LEHQ NO|n- bšzik itt egy dr‡mapedag—gus munk‡ja, mondjuk HJ\WUpQLQJYH]HWĘSV]ichol—gusŽt—l?

D.T.: Lehet, hogy nem tudok neked r‡ v‡laszolni, de Žn mindig fšl szoktam tenni a kŽrdŽst, Žs a tan’tv‡- nyaimnak is azt mondom, hogy mindig tegyŽk fel a kŽrdŽst, hogy miŽrt csin‡lj‡k ezt a j‡tŽkot.

K.L.: Mi a j‡tŽk cŽlja?

D.T.: 3RQWRVDQ ,JHQ PL D FpOMD YHOH $ODSYHWĘHQ D j‡tŽk, hogy mikŽnt alkalmazod, hogyan Žp’ted be PiVMiWpNRNN|]ppV D]RQ EHOO LV PLNpQW ERQ\o- l’tod, pontosan azon mœlik, hogy mi a sz‡ndŽkod vele. Ezt Žn kulcskŽrdŽsnek tartom.

K.L.: Az a megfogalmaz‡s ellenedre lenne-e, hogy a GUiPDSHGDJyJXV HV]N|]WiUiQDN HJ\ UpV]H ± H]HN PRQGMXN D J\DNRUODWRN V]DEiO\MiWpNRN ± RO\DQ DPLW PiVRN LV DONDOPD]QDN V H]HNQHN D ÄPiVRk- QDN´H]PRVWHOpJJpEL]RQ\WDODQpVWiJNDWHJyULD az alkalmaz‡s‡t—l igaz‡b—l a cŽl hat‡rol el minket?

D.T.: Igen, pontosan. Ez ’gy van.

K.L.: 1HP PHUO NL D] HV]N|]WiUXQN D V]DEiO\MiWŽ- kokkal Žs gyakorlatokkal. Eml’tettŽl egy olyan fo- galmat, ami tal‡n nem biztos, hogy mindenki sz‡- m‡ra tiszta: dramatikus improviz‡ci—, Žs mellette elhangzott a szitu‡ci— fogalma is. Gondolom, hogy egy dr‡mapedag—gus munNiMiEDQPLQGDNHWWĘQa- gyon fontos. Egy‡ltal‡n: azt sem tudom, hogy ez NHWWĘYDJ\HJ\6HJtWHQpOHbben? Tiszt‡zzuk!

D.T.:+iWD]pUWNHWWĘPHUW±OHJDOiEELVD]pQpUWHOPe- ]pVHPEHQ ± D GUDPDWLNXV LPSURYL]iFLy OHhetsŽges V]LWXiFLyWyOIJJHWOHQOLV $ V]LWXiFLyW pQ PLQGLJ Žletkšzeli helyzetnek gondolom.

K.L.:(OĘOHKHWDGQLHJ\KHO\]HWHW~J\KRJ\D]HPEHU QHPGHILQLiOQHPtUN|UOOHJDOiEEYDODPLO\HQIo- kon egy szitu‡ci—t? J—, lehet, hogy az egyik fogal- PDWDNNRUQHPIHOWpWOHQONHOOKDV]QiOQXQNMi a dramatikus improviz‡ci—? 0LO\HQ NOVĘ LVPHUWe-

WĘMHJ\HL YDQQDN V]HULQWHG 7LERU D GUDPDWLNXV improviz‡ci—nak?

D.T.: NŽzd, nem gondolkoztam rajta, hogy milyen NOVĘ LVPHUWHWĘ MHJ\HL YDQQDN WpQ\OHJHVHQ GH Dk- kor, amikor egy csoportfoglalkoz‡son I|OYHWĘGLN valami problŽma, etikai, vagy m‡s, amit Žn meg is tudnŽk magyar‡zni, de nem magyar‡zok semmit, hanem felk’n‡lok egy szitu‡ci—t, Žs azt mondom, hogy improviz‡ljanak r‡. AzŽrt hangsœlyozom itt az improviz‡ci—t, mert nem hat‡rozom meg ponto- san azt se, hogy milyen legyen a szitu‡ci—, hol le- gyen ez a szitu‡ci—, hanem csak utalok a problŽm‡- ra szitu‡ci— form‡j‡ban, amit azt‡n nekik kell PHJROGDQLXN'HKRJ\WpUEHQLGĘEHQV]HPpO\Hk- ben, st’lusban, hangulatban hol Žs hogyan, azt nem hat‡rozom meg.

K.L.: Nem tudom, hogy fŽlreŽrtŽs-e, amit ’gy eddig PDJDPQDN OH WXGRN V]ĦUQL )pOUHpUWpVHH DQQDN DPLW PRQGWiO KD D N|YHWNH]ĘNpSSHQ IRJDOmazok:

Vannak gyakorlatok, technik‡k, amelyekkel kŽs- zsŽget, szemŽlyisŽget fejleszt a dr‡mapedag—gus, FVRSRUWRWDODNtWNLVPHOOHWWH±JRQGRORPHQQHND]

DUiQ\DYiOWR]y±IRO\WDWKDWRO\DQWHYpNHQ\VpJHWLV KRJ\ YDODPLO\HQ ~WRQPyGRQ D FVRSRUWRQ EHOO PHJOpYĘSUREOpPiNUDPXWDWUiLO\HQHNXWiQNXWDW keresgŽl; ha tal‡l ilyet (ami az adott pillanatban Žr- vŽnyes), akkor ezekre megpr—b‡l szitu‡ci—kat meg- fogalmazni, s ezekbe a szitu‡ci—kba viszi bele a csoport tagjait.

Gondolom, hogy nem z‡rult le mŽg ezzel a dr‡- matan‡r munk‡ja. Mit tehet mŽg? Hogyan folytat- ja? Meghat‡rozott egy szitu‡ci—t, mit tehet vele?

D.T.: Gondolom, hogy a szitu‡ci— szitu‡ci—sorokat KR] PDJD XWiQ pV IĘNpSSHQ DNNRU DPLNRU HJ\

teljes —r‡t, egy teljes foglalkoz‡st kompon‡lsz meg, egy-egy nagyobb problŽma kibont‡s‡ra.

Mondani szoktuk, hogy a pszichol—gussal ellentŽt- ben a dr‡mapedag—gus sohasem egyŽnekkel fog- lalkozik, Žs sohasem terapikus sz‡ndŽkkal; itt min- dig a kšzšssŽg a meghat‡roz—, a kšzšssŽgi sz‡n- dŽkok domin‡lnak, Žs a kšzšssŽget szeretnŽ valami felismerŽs birtok‡ba juttatni az ember (illetve az HJ\pQW D N|]|VVpJHQ EHOO). A dr‡mapedag—gust mindig a kšzšssŽg, a csoport Žrdekli. Na most... ez az a pont, œgy gondolom, amikor utalni kell a mĦ- vŽszet fogalm‡ra, amikor a dr‡mapedag—gia ‡tlŽp D PĦYpV]HW NDWHJyULiMiED. Eddig tudniillik nem biztos, hogy az; az elemei termŽszetesen ott vannak a szitu‡ci—kban is, de h‡t ez olyan, mint amikor szitu‡ci—s gyakorlatokat csin‡lsz egy dr‡m‡ra val—

IHONpV]OpV IRO\DPDWiEDQ $]RN N|zštt m‡r lehet- QHN NLV UHPHNEH VLNHUOW HWĦdšk, de ezek šnma- JXNEDQ PpJ QHP EL]WRV KRJ\ PĦYpV]L pUWpNHW NpSYLVHOQHN'HPLKHO\VWEHpSOQHNHJ\GUDPDWXr- JLDL UHQGV]HUEH HJ\ IRO\DPDWED H]HN D] HWĦG|N epiz—dok, kisebb szitu‡ci—k egym‡st—l t‡mogatot- WDQIHOHUĘVtWLNHJ\PiVW2O\DQH]PLQWDV]HUNHVz- WHWW V]tQMiWpN DKRJ\ PĦN|GLN $ GUiPDtUy NLJRn-

GROMD KRJ\ PLUĘO V]HUHWQH GUiPiW tUQL pV D]WiQ hirtelen megkompon‡lja, elkŽsz’ti a v‡zat. Valami hasonl— a dr‡mapedag—gus munk‡ja is, amikor tudja, hogy az oszt‡ly‡t, csoportj‡t milyen kŽrdŽ- sek izgatj‡k, Žs ehhez megtal‡lja a tšrtŽnetet, a KHO\V]tQWD]LGĘW±I|OpStWLPDJ‡nak a v‡zat.

K.L.:/HKHWKRJ\DPĦYpV]HWNO|QE|]WHWLPHJDGUi mapedag—gi‡t a konfliktuspedag—gi‡t—l, vagy NRQIOLNWXVNH]HOĘSHGDJyJLiWyODPHO\HJ\UHLQNiEE PHJKDWiUR]]D PDJiW D] XWyEEL LGĘNEHQ 2WW VHP teljesen tiszta dolog, mert egy kšnyv tartalomjegy- zŽkŽben a te nevedet is megtal‡lhattam, mint konf- liktuspedag—gi‡val foglalkoz— embert, a saj‡tomat LV D 'UiPDSHGDJyJLDL 7iUVDViJpW LV 'H ĘN D]W KLV]HP KRJ\ D PĦYpV]HW IRJDOPiW QHP VĦUĦQ haszn‡lj‡k. Az ’r—, a dr‡ma’r— megnevezŽse el- KDQJ]RWWPiU$]DPĦYpV]HWDPLWHGGLJQHPQe- YHVtWHWWQN D] YDOyV]tQĦOHJ Dsz’nh‡z. A sz’nh‡z- EyO PL D] DPLW EHNDSFVRO D GUiPDSHGDJyJXV ± JRQGRORPQHPFVDNDGUiPDtUyPĦYpV]etŽt?

D.T.: Igen, majd itt lesz a problŽm‡m a dr‡mapedag—- JLD WHUMHGpVpYHO YDJ\ PLQĘVpJpYHO NDSFVRODWEDQ pSSHQDPĦYpV]HWNpUGpVpQpO

H‡rom fogalmat mondtam: szemlŽlet, m—dszer, most pedig eljutottunk a PĦYpV]HWhez. A szemlŽlet az, amelyet minden reformpedag—gi‡ra ŽrvŽnyes- nek tartok, amennyiben nem oktat‡scentrikus, nem tananyag-centrikus, hanem a szemŽlyisŽgre, az HPEHUUH ILJ\HOĘ $ PyGV]HUEHQ ± PRQGWXN ± VRN kšzšs von‡s van m‡s reformpedag—gi‡kkal, de ugyanakkor azt is meg‡llap’tottuk, hogy van, ami a dr‡mapedag—gi‡ra hangsœlyozottan ŽrvŽnyes: szi- WXiFLyUDpSOĘLPSURYL]iFLyVMiWpNRNJ\DNRUODWRN HWĦG|NeVDKROWRYiEEOpSD]DPR]]DQDWDPLNRU a dr‡maSHGDJyJLD PĦYpV]HWWp YiOLN DPLNRU ~J\

kell kompon‡lni, ahogy egy dr‡ma’r— kezdi a dr‡- m‡MiW NRPSRQiOQL .|UOEHOO KDVRQOy PyGV]HUrel GROJR]LNDGUiPDWDQiUKDNpV]OD]yUiM‡ra.

$]WNpUGH]WHGKRJ\PLO\HQPiVHOHPHNPĦYpV]HWL HOHPHNpSOKHWQHNEHOH$V]tQKi]PĦYpV]HWWHUPŽ- V]HWHVHQ DODSYHWĘHQ (POtWHWWN D] DONRWy IRJDl- PiWDNLOpWUHKR]]DDPĦYHWGHDNLiOODQGyDQNRQt- roll‡l, korrig‡l, az a dramaturg. Megkompon‡lja nagyj‡b—l a dr‡mapedag—gus, mint dr‡ma’r—, Žs azt‡n elkezdi csin‡lni az —r‡t, Žs abba ‡lland—an belesz—l a dramaturg, menet kšzben, s Žppen a cŽl ŽrdekŽben: hol, min kell m—dos’tani vagy alak’tani.

Azt‡n van egy pont, amikor a dr‡matan‡r sz’nŽsz- kŽnt is jelen van, teh‡t belŽp a dr‡m‡ba, avŽgett KRJ\ EHOOUĘO LUiQ\tWVD PR]JDVVD WRYiEE YDJ\

alak’tsa, pr—b‡lja megval—s’tani a dramaturg, vagy D GUiPDtUyL HONpS]HOpVHLW +RJ\ LWW UHQGH]ĘNpQW LV MHOHQ YDQ YDJ\ QLQFV" 5HQGH]ĘNpQW iWWpWHOOHO amennyiben sz’nŽszkŽnt van jelen.

K.L.:$GUiPDWDQiUD]RO\DQUHQGH]ĘDNLV]tQpV]NpQW is dolgozik?

D.T.: Igen.

K.L.:'HQHPHOĘMiWV]yUHQGH]Ę"

D.T.: Nem, nem. Aki folyamatosan belŽp, tov‡bbvisz, Žs mindig csak olyankor, amikor a j‡tŽkosok dšn- WpVKHO\]HWEHNpQ\V]HUOQHN(]iOWDOD]ĘQDJ\MiEyOL elkŽpzelŽsei szerint fut tov‡bb a j‡tŽk.

K.L.:$WWyOKRJ\HJ\PĦYpV]HWHV]N|]HLWDONDOPD]]D DGUiPDWDQiUPLQGH]WWXGDWRVDQHOĘNpV]tWYHPDMG nagyrŽszt improviz‡lva teszi), mŽg nem biztos, KRJ\D]DPLOpWUHM|QD]PĦYpV]HWOHV]

D.T.: Val—ban nem biztos, de az eszkšz, ahogyan hozz‡nyœl, amit haszn‡l, ahogyan gondolkodik az HJpV]UĘOD]PLQGHQNpSSHQPĦYŽszi.

K.L.:&pOD]KRJ\PĦYpV]LpUWpNĦDONRWiVM|MM|QOpWUH WHKiW HJ\ N|]|VVpJL WHYpNHQ\VpJ PĦYpV]L pUWpNĦ legyen, vagy nem?

D.T.: H‡t j— volna, ha az jšnne lŽtre. ƒs ha lŽtrejšn, DNNRU PHJV]OHWLN D FVRGD DPLWkatarzisnak vagy ÄDKipOPpQ\QHN´ LV QHYH]QN YDJ\a felismerŽs- nekDPLNRUUiLVPHUQNYDODPLUH DPLNRUmegsz- OHWLNYDODPL|VV]HIJJps.

ƒn œgy gondolom, hogy ilyen vonatkoz‡sban a be- IRJDGy V]HPOpOHWĦ My LURGDORPyUD LV KDVRQOy pl- PpQ\WpUKHWHOD]D]PĦYpV]LpOPpQ\W(]DPĦYŽ- szetnek az ŽlmŽnye, de az egŽsz att—l mŽg nem EL]WRVKRJ\PĦYpV]HW

K.L.: $ PĦYpV]HW PHJpOpVpQHN pOPpQ\pW DGMXN pV nem biztos, hogy az, ami lŽtrejštt, az kifelŽ, m‡sok felŽ...

D.T.:PĦYpV]HWQHNKDW%L]WRVKRJ\HUUĘOYDQV]y K.L.:1HPLVDPĦYpV]LDONRWiVOpWUHKR]iVDDOpQ\HJ

hanem azoknak a pillanatoknak a megteremtŽse a PĦYpV]HWVHJtWVpJpYHODPHO\EHQH]DPĦYpV]LKD WiVPĦN|GLN

$]HOĘEEPRQGWiO HJ\ RO\DQ IpOPRQGDWRW LV KRJ\

DPLNRUDUpV]WYHYĘUiLVPHUYDODPLUHDPLNRUPHg- V]OHWLN EHQQH YDODPLQHN D IHOLVPHUpVH $]pUW KiWH]DWDQtWiVVRUiQpVYDOyV]tQĦOHJQHPFVDND]

irodalomtan’t‡sban, hanem m‡s tant‡rgyak tan’t‡- ViEDQLVMHOHQWĘVSLOODQDWOHKHW/HKHWKRJ\QDJ\RQ t‡voli a pŽld‡m, de amikor megŽrtettem valamit matematik‡b—l (egy olyan feladatot, amit este nem kŽptelen voltam megoldani, de nagyon foglalkoz- tatott, Žjszaka meg‡lmodtam, Žs m‡snap reggel WXGWDPDPHJROGiVWD]OHJDOiEERO\DQHUĘVSLOOa- QDWYROWV]iPRPUDPLQWDPLNRUHJ\PĦDONRWiVD]

pOHWHPEĘO YDODPLUH UipEUHV]W UiG|EEHQW +DV]Qil- hat—HDGUiPD±LWWDGUiPDDODWWNLIHMH]Htten nem D] LURGDORP KDUPDGLN PĦQHPpW pUWYH ± V]yYDO haszn‡lhat—-e a dr‡ma szerinted tan’t‡sra? Teh‡t:

haszn‡lhat—-e œgy is, hogy nem az eml’tett problŽ- mafelt‡r—-kutat— munk‡t vŽgzi a tan‡r, hanem esetleg az a dolga, hogy tan’tson valamit, mert is- kol‡ban dolgozik, tan—r‡n van. Haszn‡lhat—-e a dr‡mapedag—gia eszkšzt‡ra, szemlŽlete, m—dszere?

D.T.:ÒJ\KLV]HPDODSYHWĘHQpVPDMGQHPPLQGHQWW A tan’tv‡nyaimnak azt szoktam mondani: azt gon- dold vŽgig, hogy mi az a nevelŽsi plusz, amit ezzel az —r‡ddal akarsz adni. Teh‡t mi az a tšbblet?

Mondjuk, hogy kšrnyezet—r‡t akarsz tartani, a v’z-

UĘO YDJ\ EiUPL HJ\pEUĘO D YLOiJRQ (]HQ D] yUiQ EHOOPLO\HQW|EEOHWHWPLO\HQHPEHULPRUiOLVYi- l‡gban eligaz’t— stb. tšbbletet) adsz? Mi az, ami miatt neked a dr‡mapedag—gi‡hoz hozz‡nyœlnod Žrdemes? EgyŽbkŽnt, csak azŽrt, hogy az —r‡dat ŽrdekesebbŽ tegyed (hangulatosabb legyen, ne unja DJ\HUHNVWE±H]WPLQGHQUHIRUPSHGDJyJXVPHg- cselekszi... Ez sem rossz, de a dr‡mapedag—gusnak mindig ott kell b‡rmilyen —r‡j‡n‡l annak a pici tšbbletnek lennie, hogy miŽrt csin‡lom most ezt az

—r‡t. Aki dr‡mapedag—gi‡val foglalkozik, annak minden —r‡n fšl kell tennie mag‡nak a kŽrdŽst, b‡r- milyen —r‡j‡r—l legyen is sz—, hogy mit akarok ez- zel az —r‡val csin‡lni.¹

K.L.: Ezt a kŽrdŽst felteszi m‡s pedag—gi‡k szerint dolgoz— szakember is. De mit ad hozz‡ a dr‡ma az yUiKR] DPLW pQ PRVW FVLQiORN" $ ÄPLQHN FVLQ‡- ORP´ LV QDJ\RQ IRQWRV GH ÄPLpUW GUiPiYDO FVLQ‡- ORP´WDOiQLQNiEEtJ\IRJDOPDznŽk.

D.T.: Gondolom, hogy pontosan a felismerŽs- ŽlmŽnyt kaphatja meg a dr‡ma—r‡n. Teh‡t nemcsak azt, hogy most megtanultam, tudom ezt az anyagot, ha- nem ezzel az anyaggal valami m‡s felismerŽs bir- WRNiEDLVMXWRWWDPDPLWĘOPHJV]OHWLND]DKHu- rŽka-ŽlmŽny.

K.L.: Azt hiszem, hogy nem gondolkodunk m‡sban.

AzŽrt pr—b‡ltam œgy fogalmazni, hogy j— lenne, ha minden pedag—gus tudn‡, azt az —r‡t miŽrt csin‡lja.

De az a tan‡r, aki a dr‡m‡t v‡lasztja, az j— lenne, ha azt is tudn‡, hogy mŽrt v‡lasztotta a dr‡m‡t. Te- KiWD]QDSĘD]]DOPLWWXGHOpUQL"(J\SLFLSOXV]NŽ- ne a cŽlok meghat‡roz‡s‡n‡l, hogy mŽrt pont dr‡- PiEDQGROJR]]DIHODWpPiW±PHUWKiWHJ\pENpQW bevihetnŽk Žn a v’z kapcs‡n hœsz darab fot—t v’z- esŽVHNUĘO PHJ Yt]LHUĘPĦYHNUĘO SDWDNRNUyO WHn- JHUUĘOpVOHKHWKRJ\DJ\HUHNHNQHNYLdeoval, fot—- val, meg nem tudom mivel nagyon nagy ŽlmŽnyt adhatnŽk; de hogy miŽrt a dr‡m‡n keUHV]WO"

D.T.: AzŽrt mondtam, hogy valami nevelŽsi tšbbletet kell tal‡lnia, ebben ez volt benne. Amit semmi PiVVDOQHPWXGKDWHOpUQLFVDNHJ\PĦYpszeti esz- N|]|NNHOUHQGHONH]ĘSHGDJyJLDLPyGszerrel.

K.L.: ...Maradhatunk, mondjuk, a v’z-pŽld‡n‡l...

D.T.: ...ƒrtesd meg a gyerekkel, hogy kevŽs a v’z! Ak- kor meg fogja tanulni, hogyan kell a v’zzel sp—rol- ni. De ha a gyerekkel ezt az ŽlmŽnyt nem tudod megŽletni, akkor ezt soha nem fogja tudni. Ha Žr- ]HOPLOHJpOPpQ\V]HUĦHQQHPWXGN|WĘGQLHKKH]D SUREOpPiKR] DNNRU H] D IHOLVPHUpV QHP V]OHWLN meg.

K.L.: +iW DNNRU H]HQ NHUHV]WO pQtan’tottam is! Le- het, hogy nevelŽsi pluszom is van, de megtan’tot-

1 'HEUHF]HQL 7LERU D] XWROVy PRQGDWKR] D N|YHWNH]Ę tUiVRV SRQWRVtWiVWDGWDPHJÄ$NLGUiPDSHGDJyJLiYDOIRJODONR]LNDn- nak minden —r‡n fšl kell tennie mag‡nak a kŽrdŽst, b‡rmilyen

—r‡j‡r—l legyen is sz—, hogy a tananyag megtan’t‡s‡n tœl mire akar nevelni, mifŽle felismerŽs birtok‡ba k’v‡nja juttatni a ta- n’tYiQ\W´

tam azt, hogy a v’zzel takarŽkosan kell b‡nni... Ha megŽli azt, hogy egy napra št liter v’zzel kŽne gaz- d‡lkodnia, akkor r‡ fog jšnni, hogy hol lehet taka- rŽkoskodni a v’zzel...

D.T.: Nem folyathatom a vizet csak œgy ...

K.L.:ƒs egy tucat m‡s ilyen hasznos tapasztalatra te- KHWV]HUWDVDMiWMiWpNDLQNHUHV]WO+iWD]WKLV]HP hogy ebben nagyon egybev‡gnak a gondolataink.

VisszatŽrve egy pillanatra a kŽpzŽsre: a PĦYpV]HW eml’tŽse kapcs‡n a kŽpzŽs NHUOWHOĘD]WPRQGWDG hogy ez gondot jelenthet a dr‡mapedag—gusok kŽpzŽsŽben...

D.T.:$NpS]pVLVHOĘNHUOWGHD]DIpOHOPHPLVKRJ\

val—j‡ban a dr‡mapedag—gia nem fogja tudni a FpOMiW± H]W DPLUĘO EHV]pOWQN ± HOpUQL 0DMG LJa- z’ts ki, lehet, hogy pesszimista vagyok. Az az ŽrzŽ- sem, hogy abban a pillanatban, mihelyst a dr‡ma- SHGDJyJLiUyO PLQW PĦYpV]HWUĘO EHV]pOQN DNNRU ezt j—l csak az a tan‡r tudja csin‡lni, aki egy picit PDJDLVPĦYpV]eVH]W~J\pUWHPDKRJ\N|Ul- EHOO .LVV ÈUSiG D NLWĦQĘ SHGDJyJXV pUWHWWH DNL azt ’rta, hogy van a pedag—gusoknak egy kis sz‡- ]DOpND DNL PĦYpV]H D SHGDJyJLiQDN 9DQQDN My mesterek, Žs a zšme az segŽd. Ezt '48-ban ’rta, Žs tulajdonkŽppen e tekintetben szerintem nem v‡lto- zott a kŽp. A pedag—gus t‡rsadalmunkban van, aki PĦYpV]HDPHVWHUVpJpQHND]RNQDNDV]iPDNLFVL J—, ha ismer egy reformpedag—giai m—dszert, de ez a t’pusœ pedag—gus egy hagyom‡nyos metodik‡val LVPĦYpV]LKDWiVWWXGHOpUQL6]yYDOLWWLWWDSURb- lŽm‡m. Akiket meg lehet tan’tani, azok az œgyne- YH]HWW NLVPHVWHUHN ėN PHJpUWLN DPLW D PĦYpV]HW jelenlŽte jelenthet nekik, mint pedag—gusnak, Žs DPLQHNDKDWiVD±PiVNpQW±iWV]iUPD]yGLNDJ\e- rekre. A tšbbieknek, a segŽdeknek, mindent meg- tan’thatsz, le is vizsg‡zhatnak, de mŽgsem fogj‡k tudni neveOĘ PyGRQ KDV]QRVtWDQL D]W D J\DNRUODWL munk‡jukban.

K.L.: Soha nem fogj‡k ezt a nagy felismerŽsi ŽlmŽnyt PHJDGQLDGUiPiQNHUHV]WODJ\HUHknek....

D.T.: Pontosan.

K.L.: Akkor marad az, hogy sz’nesebbŽ, ŽrdekesebbŽ WHKHWLND]yUiLNDWH]YLV]RQWHOpUKHWĘ

D.T.:ËJ\YDQ(]LVHUHGPpQ\PLQGHQNpSSHQD]GH ne legyenek illœzi—ink...

KšzlemŽny:

0ĦYpV]HWSHGDJyJLDL UHIRUPW|UHNYpVHN LQWHJUiOiVD YpJHWW jštt lŽtre az ACADEMIA LUDI ET ARTIS. Tagjai kš- ]|WW D NO|QE|]Ę PĦYpV]HWL iJD]DWRN NpSYLVHOĘL PHOOHWW GUiPDSHGDJyJXVRN LV YDQQDN (OVĘ NLDGYiQ\XN D .Ò7%$1e=ė.SRQWRVDQWNU|]LD]HJ\PiVPyGV]HUHi- QHNPHJpUWpVpWVHJtWĘW|UHNYpVNHWV]iQGpNXNDW

$ $&$'(0,$ HJ\LN DONRWyN|]|VVpJH NRPSOH[ PĦYŽ- szeti tanterv kŽsz’tŽsŽbe kezdett.

ÄpVDIRO\yIRO\LNWRYiEE´

1RUDK0RUJDQ±-XOLDQD6D[WRQ

$]M~QLXVL,'($.RQJUHVV]XVRQHOKDQJ]RWWHOĘDGiVIRUGtWiVD

A nagy XX. sz‡zadi kanadai regŽny’r—, Margaret Laurence tJ\tU-yVRNFtPĦUHJpQ\pQHNEHIHMH]pVpEHQ Ä+RJ\PLO\HQPpO\HQOiWKDWXQNEHOHDIRO\yED"1HPW~OViJRVDQ.|]HODSDUWKR]DVHNpO\HVEHQDYt]WLV]WD pVMyONLYHKHWĘHNDPiUKDORWWWHQJHULOpQ\HNW|U|WWYi]DLpVDIHOV]tQDODWWOHEHJĘKtQiURNPHJDYLOODQyNLs- KDODNpVDKXOOiPRVDUDQ\OyYRQDODNDKRJ\DKRPRNRQPHJFVLOODQDQDS&VDNNLVVpEHOMHEEPpO\OHODYt]

pVUHMWLHOpOHWpWDWHNLQWHWHOĘO´

(]DÄPpO\Yt]´WDUWDOPD]]DHQQHNDNRQJUHVV]XVQDNN|]SRQWLNpUGpVpWÄ0LOHKHWDGUiPDpVDV]tQMiWV]iV RNWDWiVEDQEHW|OW|WWV]HUHSHD]H]UHGIRUGXOyKR]N|]HOHGĘJ\RUVDQYiOWR]yYLOiJXQNEDQ"´%iUPLLVDYiODV]

ILJ\HOHPEHNHOOYHQQLÄDPHJYLOODQyNLVKDODNDW´YDJ\LVDJ\HUHNHNpVDILDWDORNLJpQ\HLWHJ\RO\DQYLOiJEDQ DPHO\PRVWKRJ\DKLGHJKiERU~YpJHWpUWIHOIHGLDNO|QE|]ĘDYLOiJRWV]HUYH]ĘWiUVDGDOPLUHQGV]HUHNpV szerkezetek hi‡nyoss‡gait.

6]HULQWQND]HOĘEELNpUGpVUHDYiODV]KRJ\DGUiPDIRO\DPDWPLQWWDQWiUJ\D;;,V]i]DGPyGRVXOy RNWDWiViQDNDODSYHWĘPyGV]HUHOHV](]D]tUiVVHPPiVPLQWHV]N|]DPLYHOLJD]ROQLUHPpOMNHQQHND]il- l’t‡snak a jogoss‡g‡t.

$]]DONH]GMNKRJ\EHPXWDWMXND]RNDWDJRQGRONRGiVpVFVHOHNYpVEHOLYiOWR]iVRNDWDPHO\HNV]NVpJe- VHNDPHJYiOWR]RWWYLOiJEDQpVILJ\HOPNEHDMiQOMXNNpWIRO\DPDW±DmŽly megŽrtŽs Žs a kreat’v cselekvŽs ± HOHP]pVpWDPHO\HN|VV]HNDSFVROyGYDD]RV]WiO\RQEHOOLGUiPDIRJODONR]iVRNMyQpKiQ\SpOGiMiYDOUHPpl- KHWĘOHJ YLOiJRVVi WHV]LN PLIpOH HOĘQ\|NNHO MiU KD WDQWiUJ\XQN D] RNWDWiVL WDQWHUY N|]SRQWL UpV]pEHQ NDS KHO\HW0XQNiQNPiVRGLNUpV]pEHQKpWRO\DQN|UOPpQ\WHPHOQNNLDPHO\HNNRUOiWR]]iNYDJ\PHJJiWRl- MiNDGUiPDIRO\DPDWQDNPLQWDODSYHWĘPyGV]HUQHNDPĦN|GpVpW(J\~WWDOPHJYL]VJiOMXND]H]HNEHQUHMOĘ NLKtYiVRNDWLV±PyGV]HUQNV]HPV]|JpEĘO

$KDJ\RPiQ\RVLSDULWiUVDGDORPEDQDN|]RNWDWiVIHODGDWDD]YROWKRJ\IHONpV]tWVHDGROJR]yNDWOHHQGĘ PXQNiMXNUD D] DODSPĦYHOWVpJ PHJV]HU]pVpQHN HOĘVHJtWpVpYHO PHJLVPHUWHWYH D WDQXOyNDW DHarold Bloom iOWDOÄQDJ\N|Q\YHNQHN´WDUWRWWPĦYHNNHOpVQpPLLVPHUHWWHODWXGRPiQ\RVDODSHOYHNN|UpEĘO$]KRJ\PLW saj‡t’tottak el a tanul—k val—j‡ban, tov‡bb‡ a tanul‡s fontoss‡g‡nak tudatos’t‡sa sohasem volt a tananyag rŽ- V]H$WHFKQLNDLIHMOĘGpVD]RQEDQPHJYiOWR]WDWWDDPXQNDWHUPpV]HWpWpV±DPLHQQpOLVOpQ\HJHVHEE±PHg- YiOWR]WDWWDD]LGĘpVWpUpU]pNHOpVW$KDQJVHEHVVpJW~OV]iUQ\DOiVDpVDPĦKROGUHQGV]HUHNPHJYDOyVtWRWWiN Marshall McLuhan j—slat‡t arr—l, hogy a vil‡g egyetlen nagy faluv‡ v‡lik, Žs ennek a falusi Žletnek a szoci‡- OLVYRQDWNR]iVDLNO|QE|]QHNDNRUiEELI|OGUDM]LUHQGpWĘO6]NVpJHVVpYiOLNDKRJ\Montuori Žs Conti java- VROMiN~MUDpUWHOPH]QLDYLOiJRW(QQHND]~MUDpUWHOPH]HWWYLOiJQDNRO\DQHPEHUHNUHYDQV]NVpJHDNLNDl- NDOPD]NRGyDNUXJDOPDVDNDJLOLVDNHPSDWLNXVDNLQWHOOLJHQVHNpVIHOHOĘVVpJWXGyNRO\DQ|QiOOyDQJRQGRl- NRGyGHHJ\WWPĦN|GQLNpSHVHPEHUHNUHDNLNPHJpUWLND]HJ\WWPĦN|GpV|VV]HWHWWVpJpWDNLNQHND]HOpJe- GHWWVpJIRUUiVDLpVVLNHUPpUĘLNO|QE|]QHNDPDLPpUFpWĘO(]HNQHND]~MUDpUWHOPH]pVLKHO\]HWHNQHNDPHg- WHUHPWpVHHOĘVHJtWpVHDIHODGDWXNWDQiUDLQNQDND]RV]WiO\RNEDQ$N|YHWNH]ĘNpWHOHP]pVDPLW|Q|NHOpW‡- UXQNIHOKtYMDDILJ\HOPHWDGUiPDIRO\DPDWD]RQV]HPSRQWMDLUDDPHO\HNQHNPLQW~WPXWDWyQDNKLWQNV]HULQW NO|Q|VHQQDJ\V]HUHSHYDQDIHMOĘGpVEHQpVPRGHOOpUWpNpQpOIRJYDDJ\DNRUODWIHOV]DEDGtWiV‡ban is.

$PpO\PHJpUWpVMHOOHP]ĘLGardner alapj‡n):

· annak felismerŽse, hogy egy adott problŽma megold‡s‡hoz milyen inform‡ci—knak Žs kŽszsŽgeknek vagyunk ELUWRNiEDQYDJ\pSSHQHOOHQNH]ĘOHJPHO\HNKLiQ\R]QDNKRORWWV]NVpJHVHNOHnnŽnek

· az a kŽpessŽg, hogy egy adott problŽm‡t egyszerre tšbb szempontb—l is tudjunk szemlŽltetni

· DOHKHWVpJHVPHJROGiVRNPHJWDOiOiViUDpVD]D]RNEyOV]iUPD]yNO|QE|]ĘHOĘQ\|NPpUOHJHOpVpUHLUiQ\XOyNŽ- pessŽg

· kŽpessŽg a tud‡s gyakorlati felhaszn‡l‡s‡ra

$NUHDWtYYLVHONHGpVMHOOHP]ĘLBarron nyom‡n):

· DNRPSOH[LWiVHOĘWpUEHKHO\H]pVH±D]HJ\V]HUĦVpJLJpQ\pYHOHOOHQV~O\R]YD

· WROHUDQFLDDEL]RQ\WDODQViJNpWpUWHOPĦVpJpVVDMiWWXGDWODQViJXQNLUiQW

· annak elfogad‡sa, hogy egyszerre tšbb helyes v‡lasz is lŽtezhet

· DG|QWpVIJJHWOHQVpJHDPHO\NULWLNXVJRQGRONRGiVWLJpQ\HO

· DG|QWpVNpVOHOWHWpVHDOHJDONDOPDVDEELGĘSRQWLJ

· nyitotts‡g

· NpSHVVpJDUUDKRJ\WDOSUDiOOMXQNDNXGDUFRNXWiQDQpONOKRJ\HONHGYHWOHQHGQpQN

A mŽly megŽrtŽs Žs a kreativit‡s biztons‡ga csak bemutat‡s/cselekvŽs œtj‡n saj‡t’that— el, ’gy azoknak a NROOpJiNQDNDNLNHOĘDGyNpQWPĦYpV]NpQWGROJR]QDNMyYDOW|EEOHKHWĘVpJNYDQHUUHPLQWDW|Ebieknek.

$IJJHOpNEHQQpJ\WHUYHWPXWDWXQNEHPHO\HNMySpOGiNDPpO\PHJpUWpVpVDNUHDWLYLWiVWDQtWiVinak egyes’tŽsŽre²,GĘKLiQ\PLDWWFVDNDStoney Creek Projectet fogjuk t‡rgyalni. Hangsœlyozn‡nk, hogy ezt az DQ\DJRWQpKiQ\pYYHOH]HOĘWWWDQtWRWWXN0iUDNNRUVHPYROWpVPRVWVLQFVNpWVpJQNDIHOĘOKRJ\H]HJ\

QDJ\V]HUĦWHUYH]HW'HFVDNPRVWKRJ\*DUGQHUpV%DUURQHOPpOHWHLKH]KR]]iLOOHV]WHWWNNH]GMNLJD]iEyO megŽrteni kiv‡l—s‡g‡nak lŽnyegŽt.

Az alaphelyzet

16-18 Žves, m‡r harmadik Žve dr‡m‡t tanul— hallgat—kat h’vtunk meg, hogy dolgozzanak tizenhat, ugyanab- EyO D NHUOHWEĘO YDOy pU]HOPLOHJ YDJ\ V]HOOHPLOHJ IRJ\DWpNRV J\HUHNNHO D] iOWDOiQRV LVNROD NpW VSHFLiOLV RV]WiO\iEDQ$NLOHQFKHWHVLGĘV]DNWt]HJ\yUiVIRJODONR]iVDPHOOHWWDKDOOJDWyNUpV]WYHWWHNDWHUYH]pVEHQpV DWDSDV]WDODWRNHOHP]pVpEHQD]iOWDOiQRVLVNROiVRNSHGLJIHOKDV]QiOWiNDWDQXOWDNDW±DIRJODONR]iVRNN|]|WW

± PiV WiUJ\DLNEDQ LV 0LQGHQ GUiPDIRJODONR]iV HOHMpQ PHJEHV]pOWpN IHOVĘEEpYHV WiUVDLNNDO PL W|UWpQW 0LQGNpWLVNRODUpV]pUĘONRPRO\DGPLQLV]WUDWtYpVWDQWHVWOHWLWiPRJDWiVWNDSWXQNDUpV]WYHYĘSHGDJyJXVRN gyakorlott dr‡matan‡rok voltak.

Az alapgondolat

A fogyatŽkos gyerekekkel dolgoz— tan‡r felismerte, hogy tanul—i produkt’van tudnak dolgozni p‡ros szitu‡- FLyNEDQpVMREEDQKDMORWWDNDILJ\HOpVUHpVD]HJ\WWGROJR]iVUDGUiPiEDQPLQWEiUPHO\PiVWiUJ\EDQ$]Ę FpOMDD]YROWKRJ\DGUiPDMiWpNNDOOHKHWĘVpJHWDGMRQDWDQXOyNQDNJ\DNRUROQLDILJ\HOpVWDPHJV]yODOiVWD YiODV]WDPHVpOpVWpVD]HJ\WWPĦN|GpVW0LYHODVLNHUHVGUiPDDJ\HUHNHN|WOHWHLEĘOpSOIHODJ\HUHNHk- QHNPHJYROWDOHKHWĘVpJNKRJ\NLIHMH]]pN|WOHWHLNHWDPHO\HNHWPHJKDOlgattak Žs v‡laszt is kaptak r‡juk.

$IHOVĘV|NNHOIRJODONR]yWDQiURO\DQIHODGDWRWNHUHVHWWDPHOO\HOPHJPXWDWKDWWDQ|YHQGpNHLQHNKRJ\D]

DQ\DJDPLYHOD]XWyEELpYHNEHQIRJODONR]WDNPĦN|GĘNpSHVD]RV]WiO\RQNtYOLVRO\DQDONDOPDWNtQiOYD nekik, amit Gardner a mestersŽg bemutat‡s‡nak nevez.

A struktœra

$Wt]IRJODONR]iVKiURPHJ\VpJUHERPORWWDPHO\HNDIHOGHUtWpVIRJDOPiWMiUWiNN|UO

· $] HOVĘ KiURP KpWEHQ PHJLVPHUNHGWHN HJ\PiVVDO $ GUiPDMiWpNRN pV D EL]DORPMiWpNRN Veronica Sherbourne munk‡ja alapj‡n folytak.

· $PiVRGLNHJ\VpJD]HJ\V]HUĦEEV]HUHSMiWpNRNN|UppSOWpVEHOHWDUWR]RWWHJ\V]LPXOiFLyLVDPHO\IHl- kŽsz’tette a tanul—kat egy kir‡ndul‡sra a helyi fagylaltoz—ba.

· $]XWROVyQpJ\KHWHWHJ\WHOMHVN|UĦV]HUHSMiWpNIHMOHV]WpVpQHNV]HQWHOWpNDPHO\DÄNLQFVHVV]LJHW´IHOIe- GH]pVpUĘOV]yOW

Tanuls‡gok

0LNLQGLNiOMiNHEEĘODWHUYEĘODPpO\PHJpUWpVpVDNUHDWLYLWiVIHMOHV]WpVpW"

$IHOVĘEEpYHVHNNO|QE|]ĘYLVV]DMHO]pVLPyGRNRQNHUHV]WO

· PHJOHSHWWHQWDSDV]WDOWiND]HOVĘQpKiQ\IRJODONR]iVXWiQPLO\HQEL]WRVDNpVKLWHOHVHNYROWDNHJ\RO\DQ KHO\]HWEHQDPHO\PLQGLJ~MDEEpV~MDEENLKtYiVRNDWDGRWW±J\DNUDQYLVHONHGpVEHOieket is;

· œgy tal‡lt‡k, hogy terveik a megval—s’t‡s sor‡n gyakran k‡oszba fulladtak, de egy j— terv mŽg akkor is seg’tett, ha a vŽgkifejlet m‡s lett, Žs kŽpesek voltak a meglepetŽsek pillanataiban is folytatni a munk‡t;

· NDSFVRODWRWWDOiOWDNDWDQtWiVpVDV]tQKi]LPXQNDN|]|WWIHOLVPHUYHDPLQGNHWWĘEHQMHOHQOpYĘNRFNi]DW fŽlelmŽt Žs a l‡mpal‡z ŽrzŽsŽt;

· pV]UHYHWWpNKRJ\D]RNDJ\DNRUODWRNDPHO\HNDVDMiWGUiPDRV]WiO\XQNEDQEHYiOWDNPĦN|GWHNH]HNNHOD WDQXOyNNDOLVGHJ\DNUDQPiVPyGRQV]NVpJHVHOĘYH]HWQLD]RNDW

· FelismertŽk, mennyi œj kŽszsŽget kell mŽg elsaj‡t’taniuk Žs mennyi rŽgit finom’taniuk;

· felfedeztŽk, hogy egyike a legjobb utaknak saj‡t szaktud‡suk felhaszn‡l‡s‡hoz az, hogy nem haszn‡lj‡k DGGLJDPtJQLQFVUiV]NVpJ

· HOIRJDGWiNKRJ\DKDODGiVVSRUDGLNXVpVPHJHOpJHGpVVHOW|OW|WWHHOĘNHWPiUDNLVVLNHULVIHOLVPHUWpN hogy elv‡r‡saik gyakran elŽrhetetlenek;

2$]HPOtWHWWIJJHOpNQHPMXWRWWHOODSXQNKR]$QpONOLVIRQWRVQDNN|]OpVUHpUGHPHVQHNYpOWNDNDQDGDLV]HU]ĘSiURVWDQXOPiQ\iW (A szerk.)

· IHOLVPHUWpNDYLVV]DMHO]ĘIRJODONR]iVRNRQPLO\HQJ\DNUDQKR]WDNDFVHOHNYpVUHLUiQ\XOy|QiOOytWpOHWHNHW pVG|QWpVHNHWIHONpV]OWHNDUUDLVKRJ\IHOLVPHUMpNKRJ\H]HNPLNRUQHPYROWDNPHJIHOHOĘHNpVWXGWDN PiVPHJROGiVWLVMDYDVROQLDM|YĘUHQp]YH

Az ‡ltal‡nos iskol‡sok

· IHOLVPHUWpNPLO\HQMyYROWHJ\WWOHQQLDQDJ\RNNDOpVYiUWiNDKDVRQOyNLKtYiVRNDWPHUWVLNHUHLNHOpJe- GHWWVpJJHOW|OW|WWpNHOĘNHW

· NLV]ĦUWpND]LOOĘIL]LNiOLVpVYHUEiOLVYLVHONHGpVWDV]HUHSMiWpNRNEyOpVH]WiWYLWWpNPiVWHUOHWHNUHLV

· kšzšsen kezdtek dolgozni, Žs agg—dni kezdtek, ha egyik t‡rsuk hi‡nyzott;

· D]pUWpNHOĘIRJODONR]iVRNRQPpOWiQ\ROQLNH]GWpNWiUVDLNPXQNiMiW

· WLV]WiQpVJ\RUVDQYROWDNNpSHVHNV]HUHSNEHEHOpSQLpVNLOpSQLDEEyO A tan‡r megjegyezte,

· KRJ\DJ\HUHNHN|QEHFVOpVpU]pVHQĘWWD]]DOSiUKX]DPRVDQKRJ\PHJYiOWR]RWWLVNRODWiUVDLNiOOiVSRQWMD LUiQ\XNEDQDNO|QPXQNDPLDWWDPLWYpJH]WHN

$V]OĘNpV]UHYHWWpN

· hogy gyermekeiket sokkal jobban elfogadt‡k a t‡rsaik, akik kor‡bban tudom‡st sem vettek r—luk.

$SURMHFWYpJpQDPLNRUD]iOWDOiQRVLVNROiVRNV]OHLWDOiONR]WDNDIHOVĘEEpYHVHNNHOQ\LOYiQYDOyYiYiOW KRJ\D]RNWHOMHVHQWXGDWiEDQYDQQDND]|VV]HVQHKp]VpJQHNDPHO\HJ\EiUPLO\HQNpSHVVpJĦJ\HUHNV]OĘMH HOĘWWiOO$V]OĘNYLV]RQWPHJYROWDNOHSYHDWWyOD]pUHWWVpJWĘOpVDPHJpUWpVPpO\VpJpWĘODPLWDEHV]pOJHWpV DODWWDIHOVĘEEpYHVHNWDQ~VtWRWWDN

$]LO\HQSURMHFWHNPLQWDPHO\HWD]LPpQWEHPXWDWWXQNQDJ\V]HUĦHUHGPpQ\HNNHOPĦN|GQpQHNGHVDMQRV ezek ink‡bb kivŽtelek, mint az ‡ltal‡nos gyakorlat rŽszei.

6]NVpJ YDQ KR]]iMXN WiPRJDWy YH]HWpVUH WDQiURNUD DNLN PHJQ\LWMiN RV]WiO\DLNDW pV OHONHV GLiNRNUD akik kŽszek letesztelni a tanultakat œgy, ahogy a hagyom‡nyos oktat‡sban szokatlan.

’

$]RNWDWiVLNXOW~UDPHO\N|UOPpQ\HLJiWROMiND]HKKH]KDVRQOyWHUYH]HWHNNHUHV]WOYitelŽt?

%L]RQ\RVKRJ\HEEHQDWHUHPEHQPLQGDQQ\LXQNQDNYDQMyQpKiQ\YiODV]DHUUHDNpUGpVUH±QpPHO\LNU|YLG pVGXUYDPiVRNKRVV]~DNpVILOR]RILNXVDN'H±PLYHO~J\LVQiOXQNYDQDV]y±PHJpr—b‡ljuk erre a kŽrdŽs- re megadni a saj‡t v‡laszainkat.

$]HOVĘNpW N|UOPpQ\ V]RURVDQ N|WĘGLN PXQNiQNKR] KR]]iQN pV DKKR] PLEHQ OiWMXN PXQNiQN KDWŽ- konys‡g‡t.

1.$SROLWLNDLEHIRO\iVpUYpQ\HVOpVHD]RNWDWiVEDQ Az ut—bbi t’z Žvben kŽt ‡llamunkban is sokat foglakoztak az oktat‡si reformmal, melynek eredmŽnyeit kŽt dokumentum ršgz’ti: Brit Columbi‡ban a 2000. ƒV Žs Ontarioban az È/7$/È126 7$17(59 (OVĘ PHJMHOHQpVN yWD PLQGNHWWĘEHQ UHQJHWHJ YiOWR]WDWiVW KDMWRWWDN YpJUHDNO|QE|]ĘpUGHNHOWVpJĦFVRSRUWRNKDWiVDpVDJD]GDViJLNRUOiWR]iVRNHUHGPpQ\HNpSSHQDKRJ\D]

RNWDWiVL PLQLV]WpULXP PHJKDMROW D Q\RPiV DODWW (J\LNH D V]pOHVN|UĦ YLWiN HUHGPpQ\HLQHN KRJ\ D] ]OHW EHOHV]yOD]RNWDWiVED.DQDGDLWDQiURNQDJ\UpV]H~J\JRQGROMDKRJ\DSUDJPDWLNXV]OHWLpUGHNHNDOHg- NHYpVEp+HDWKFRWHLPyGRQWRU]tWMiND]RNWDWiVLJ\DNRUODWRW(QQHNDUHDNFLyQDNOpQ\HJHDÄYLVV]DD]DOa- pokKR]´PR]JDORPpVD]pU]pNHOKHWĘIpOHOHPPLndenfajta v‡ltoztat‡st—l.

$WDQiURNSHUV]HKR]]iV]RNWDNDSROLWLNDLFpOV]HUĦVpJV]pOMiUiViKR]pVPHJWDQXOWiNiWYpV]HOQLDYLKDUo- NDWPLQWD]D]DQJROK|OJ\DNLD]~MSpQ]EHYH]HWpVpQHNHOĘHVWpMpQD]WPRQGWDVHEDMĘPDMGHJ\KpWUH YLVV]DYRQXOpVDGGLJ~J\LVHOWĦQLND]HJpV]'HPLQWD]~MSpQ]DYiOWR]iVRNVHPWĦQQHNHOVH]NLKtYiVW MHOHQWDWDQiURNV]iPiUD$]LOOĘYiODV]PHJDGiViEDQDNDGiO\R]]DĘNHWDPiVRGLNNšUOPpQ\

2.

Ez az oktat‡si rendszer hierarchikus termŽszetŽben rejlik, amely elnyomja, sœlytalan’tja Žs izol‡lja a szak- embereket az oszt‡lyokban. Az elnyom‡s Sacken V]HULQWÄDYH]HWpVKtUKHGWURPDQWL]iOiViQ´DODSV]LNDPHO\

D]LVNROiNEDQHOXUDONRGyPDQDJHUV]HOOHPOHJLWLPiFLyMiQDNNXOFVD$]XUDONRGyPLQWDD]RNWDWiVEDQ±tUMD Haskins±KRJ\DV]DNIHOJ\HOĘNPHJPRQGMiNDGROJR]yNQDNKRJ\NHOOGROJR]QLPLYHODIHOJ\HOĘNQHN IHOWHKHWĘHQW|EEWXGiVXNYDQH]]HOWHOMHVEHRV]WRWWLN|]pU]HWHWRNR]YD+DVNLQV±pVYHOHHJ\WWLaidlaw ±

~J\WDOiOMDKRJ\EiUDWDQiURNPLQWV]DNHPEHUHNNDSMiNDIL]HWpVNHWpVHOLVYiUMiNWĘONKRJ\V]DNHPEe-

UHNPyGMiUDYLVHONHGMHQHNGHDVDMiWGLiNMDLNWDQXOiViYDOIHOPpUpVpYHOYLVHONHGpVpYHOpVV]NVpJOHWHLYHO NDSFVRODWEDQ~J\NH]HOLNĘNHWPLQWKDVHPPLWVHPWXGQiQDN

$%RVWRQL7DQiUQĘN&VRSRUWMDKRVV]DVWDQXOPiQ\EDQIHMWLNLKRJ\PLpUWHQJHGMNPHJPDJXQNQDNKRJ\

J\HQJOM|QEHIRO\iVXQN

Ä$OHJW|EEWDQiUIHOiOGR]]DLVNRODLV]LQWĦpUGHNHLWD]pUWKRJ\DVDMiWRV]WiO\iEDQIJJHWOHQOHKHVVHQ ËJ\D]LVNROiN±PLQWPXQNDKHO\HN±V]HSDUiOWSDVV]tYpVKDPLVLQWp]PpQ\HNOHV]QHN$]LVNRODLEHOVĘ KDWDOPLV]HUNH]HWQDJ\EDQKR]]iMiUXOHKKH]DMHOHQVpJKH]´

$NLKtYiVH]HQDWpUHQV]iPXQNUDD]KRJ\NLQ\LVVXNRV]WiO\DLQNDWpVNLOpSMQN]iUWViJXNEyOKRJ\YLsz- V]DV]HUH]]NDV]DNNpSHVtWpVQNQHNPHJIHOHOĘSR]tFLyWHOIRJDGYDD]H]]HOMiUyIHOHOĘVVpJHWpVD]DGPLQLV]t- rat’v tšbbletmunk‡t is, de vigy‡zzunk, mert mint Freire figyelmeztet r‡: az elnyom‡s termŽszetŽben rejlik, KRJ\DNLD]HOQ\RPyNI|OpQĘD]PDJDLVHOQ\RPyYiYiOLN

3.$KDUPDGLNN|UOPpQ\UiYLOiJtWD]RV]WiO\RQEHOOLNDSFVRODWRNHJ\VRNNDOiOWDOiQRVDEEWHUPpV]HWpUH$UUyO a W|UHNYpVUĘOvan sz—, mely az egyŽni emberi jogok eszmŽjŽt a kšzšs Žrdekek fšlŽ helyezi.

Paradoxon, hogy a nyugati kultœra Žs rŽszben az oktat‡selmŽlet is, mikšzben hangsœlyozza az egyŽni jo- gokat, m—dszereiben (pl. tesztek haszn‡lat‡val) mŽgis ahhoz ragaszkodik, hogy mindenkit egyform‡n kezel- MQN%iUNLDNLWDQtWRWWPiUMyOLVPHULD]RNDWDQHKp]VpJHNHWPHO\HNNO|QE|]ĘWDQXOyNO|QE|]ĘV]k- VpJOHWHLQHN|VV]HHJ\H]WHWpVpEĘODGyGQDN

$WDQiUV]iPiUDLWWD]DIHODGDWKRJ\PHJIHOHOĘVWUDWpJLiWGROJR]]RQNLPHO\HOĘVHJtWLDKHO\HVHJ\HQV~O\

NLDODNXOiViWDV]HPpO\HVV]DEDGViJpVDNROOHNWtYV]NVpJOHWHNN|OFV|Q|V|VV]HIJJpVŽben.

+D PHJYL]VJiOMXN H]HNHW D] HJ\PiVVDO |VV]HIJJĘ N|UOPpQ\HNHW D V]i]DG KDJ\RPiQ\RV Q\XJDWL V]tQKi]iQDNSpOGiMiQNHUHV]WOQ\LOYiQYDOyDSiUKX]DPD]LURGDOPLV]tQKi]KHJHPyQLiMDYROWH]DKROD MiWpNpVD]LPSURYL]iFLyDOiUHQGHOWV]HUHSHWNDSRWWDV]HU]ĘLV]|YHJPHOOHWWDV]tQpV]D]LJD]JDWyPHOOHWWpV PLQGHQG|QWpVWJD]GDViJLV]NVpJOHWHNKDWiUR]WDNPHJ0pJLVDMHOHQNXWDWiVDLPHO\HNDV]tQKi]LpVDQpp- V]tQKi]LPRGHOOWKDVRQOtWMiN|VV]HDUUDEiWRUtWDQDNKRJ\DPLWiUJ\XQNDWDQpSV]tQKi]LPRGHOOHOHUĘVtWVN meg, amelynek tšrtŽnete rŽgebbi is, gazdagabb is, Žs amelynek sz‡ndŽka Žs technik‡ja is jobban illik a mi tŽm‡nkhoz.

$]RNWDWiVLGUiPDpVV]tQKi]D]iOWDOXQNWDQtWRWWWiUJ\±HONpS]HOWYLOiJRNRQNHUHV]WO±OHKHWĘVpJHWQ\~MWD tanul—k sz‡m‡ra, hogy:

· megv‡ltoztass‡k a rŽgi szok‡sokat;

· PpJDNNRULVPHJYpGMpNiOOiVSRQWMXNDWKDD]QHPQpSV]HUĦ

· VDMiWNXOW~UiMXNDWpVYLVHONHGpVNHWV]HPOpOMpNNULWLNXVDQ

· NpSHVHNOHJ\HQHNHJ\HGOLVKHO\WiOOQLKDV]NVpJYDQUi

· PDJDVV]LQWĦHJ\WWPĦN|GpVUHOHJ\HQHNNpSHVHNEiWUDQWiPDV]NRGYDWDQWiUJ\LWXGiVXNUD

· HOYiOODOMiNDYH]HWĘV]HUHSHWpVPHJLVWXGMDQDNYiOQLWĘOH

· šsszekapcsolj‡k egyŽni k’v‡ns‡gaikat a kšzšssŽg akarat‡val;

· lŽtrehozzanak egy kšzšs elkŽpzelŽst.

0L PDJXQN LV ]DYDURV ]HQHWHNHW NOGQN Q|YHQGpNHLQNQHN PLNRU VDMiW WDQiUL YLVHONHGpVQN pSSHQ D]RNUDDIHOWpWHOHNUHWiPDV]NRGLNPHO\HNHWOHJ\Ę]QLWDQtWMXNĘNHW

$]H]UHGIRUGXOyKR]N|]HOHGĘJ\RUVDQYiOWR]yYLOiJEDQHOM|WWD]LGHMHKRJ\J\DNRUROMXNLVDPLWWDQ’- tunk.

1HPVRNNDOH]HOĘWWiOWDOiQRVWDQiULYpOHPpQ\YROWD]~MWDQpYNH]GHWpQDPRQGiVÄ0iVRNDQHYHNGHD J\HUHNHNHJ\IRUPiN´0DQDSViJOHJDOiEELVDYLOiJQDNH]HQDIHOpQWDQiUMHO|OWMHLQNDNLNQHPUpJPpJPa- JXNLVWDQXOWDNpVNROOpJiLQNtJ\YpOHNHGWHNÄ+LKHWHWOHQPHQQ\LUHNO|QE|]ĘHNDJ\HUHNHN´(]DN|Ul- PpQ\PHO\DJ\HUHNHNHWDQQ\LUDVRNIpOpQHNOiWWDWMDDKDWpNRQ\GUiPDIRO\DPDWIHMOĘGpVpQHNJiWMDLVOHKHW 4.$QHJ\HGLNN|UOPpQ\DWiUVDGDOPLYiOWR]iVRNHUHGPpQ\HNpQWHOWĦQĘN|]|VVpJ

.|]|VVpJHQLWWDYDODNLKH]YDJ\YDODPLKH]WDUWR]iVWpUWMNOHJ\HQD]DFVDOiGV]RPV]pGViJYDJ\YDODPi- lyen hitkšzšssŽg. A hagyom‡nyos oktat‡s kapcsol—dott ezekhez a h‡l—zatokhoz, amelyek minden gyerek V]iPiUDEL]WRVtWRWWiNDN|]|VVpJLpOPpQ\WtJ\D]yUDUHQGHNHOV]LJHWHOĘMHOOHJHNHYpVEpWĦQWIHOpVQ\LOYin- val—an kevesebb k‡rt is okozott.

0DQDSViJH]HNDKiOy]DWRNPHJV]ĦQĘEHQYDQQDND]LVNROiWyOSHGLJHOYiUMiNKRJ\HJ\PDJDYiOODOMDHO PLQGD]WDPLNRUiEEDQPHJRV]ORWWDN|]|VVpJHNEHQeVDKRJ\HJ\UHNHYHVHEED]LGĘQNDUUDKRJ\WDQiUNpQW

OHJ\QNMHOHQ~J\YDJ\XQNHJ\UHEL]WRVDEEDNDEEDQPLO\HQNiURVDNDW|UHGpNPRGHOOHNDWDQXOyNpVDWa- QXOiVV]HPSRQWMiEyOLV$NLKtYiVLWWDEEDQUHMOLNKRJ\QHSUyEiOMXNPHJKHO\HWWHVtWHQLH]HNHWDNOVĘNš- ]|VVpJHNHWKDQHPLQNiEESUyEiOMXNPHJNHUHVQLDPLWiUJ\XQNLO\HQLUiQ\~OHKHWĘVpJHLW

5.$YiOWR]yWiUVDGDORPNpSD]DODSMDD]|W|GLNN|UOPpQ\QHNLV(]SHGLJa di‡kok hozz‡‡ll‡s‡nak megv‡l- toztat‡sa.

$]DVpYHNLJDGLiNRNPHJYROWDNJ\Ę]ĘGYHDUUyOKRJ\YpJ]pVXWiQOHV]V]iPXNUDPXQND(]SHr- V]HPiUUpJHQQHPtJ\YDQ$WHFKQLNDIHMOĘGpVpQHNN|YHWNH]WpEHQEL]RQ\RVV]DNPiNMHOHQWĘVpJH csškkent.

$WDQXOiVIRQWRVViJiEDYHWHWWKLWHOYHV]WpVpYHOHJ\LGĘEHQDSpQ]NHUHVpVLYiJ\HJ\UHQĘWWVtJ\VRNGLiN PXQNiWYiOODOWDWDQXOiVPHOOHWW(QQHNNpWHUHGPpQ\HOHWWD]DSiWLDpVDNLPHUOWVpJ$WDQiURNSHUV]HVe- JtWHQLSUyEiOQDN±RO\DQyUiNNDOPHO\HNKH]NHYpV|QiOOyWDQXOiVV]NVpJHV(]YH]HWD]Efland iOWDOÄFV|k- NHQĘKDMODPQDN´QHYH]HWWMHOHQVpJKH]DERQ\ROXOWDQ\DJOHHJ\V]HUĦVtWpVpUHYDOyW|UHNYpVKH]DPHO\U|YLG WiYRQXJ\DQHUHGPpQ\HVOHKHWGHKRVV]~WiYRQGUiJDiUDWIL]HWQNpUWH

ÈWKDWMDWDQXOyLQNYLOiJiWD]HOHNWURQLNXVPpGLDLVPHO\DPDJDPyGMiQV]LQWpQKR]]iVHJtWDNRPSOH[LWiV LUiQWLHOOHQV]HQYKH]$]RWWPHJMHOHQĘNpSHNPHO\HNRO\NHYHVHWYiUQDNIRJ\DV]WyLNWyOVHPPLWHUHWQHP KDJ\QDNDJRQGRONRGiVUDpVHJ\RO\DQYLOiJRWKR]QDNOpWUHDPHO\EHQQLQFVLGĘDPLpUWUHDYDMRQUD6]‡- munkra itt a kih’v‡s abban rejlik, hogy megtal‡ljuk a m—dj‡t annak, mikŽnt haszn‡lhatjuk azt, ami van, ahe- lyett, hogy azon keseregnŽnk, ami nincs.

6..XWDWiVRND]WPXWDWMiNKRJ\D]DJ\DPHO\HWHGGLJiOODQGyQDNpVYpJHVNpSHVVpJĦQHNWDUWRWWXQNYpJWHOHQ IHMOĘGpVUHNpSHV$EHWHJVpJHNHWpVD]DEQRUPDOLWiVWNLYpYHGHQpKDPpJH]HNPHJOpWHHVHWpQLVDIHMOĘGpV OpWH]LNDKRJ\D]DJ\IHOGHUtWLD]ĘWN|UOYHYĘYLOiJRW~J\KDWH]DYLOiJD]DJ\PpO\UpWHJHLUHËJ\DN|UQ\e- ]HWDNXOW~UDpVDWDSDV]WDODWSHUV]HHJ\WWDJHQHWLNXVDQ|U|NO|WWWpQ\H]ĘNNHOMHO|OLNNLD]DJ\IHMOĘGpVL

~WMiW5|YLGHQDJ\HUHNHNNO|QE|]ĘHN±YDJ\LVD]DJ\XNNO|QE|]ĘD]ĘNHWpUWKDWiVRNNO|QE|]ĘVpJHPi- DWW(]YH]HWHOPLQNHWDKDWRGLNN|UOPpQ\KH]az agynak, mint a tanul‡s szervŽnek v‡ltoz— szerkezete g‡t- NpQWPĦN|GKHWKDQHPYHVV]NILJ\HOHPEHH]HNHWDNXWDWiVLHUHGPpQ\HNHWYDJ\pSSHQVpJJHOHOULDGXQND WDQiUyULiVLIHOHOĘVVpJpWĘOPHO\HWHNXWDWiVVugall.

Ä$]HPEHULDJ\DOHJ|VV]HWHWWHEEGRORJD]LVPHUWYLOiJHJ\HWHPEHQ´pVÄD]DWHVWUpV]PHO\HWDOHJQHKe- ]HEEWDQXOPiQ\R]QLKLV]HQDQ\DNXQNRQKRUGMXNHJ\NXWDWiVUDDONDOPDWODQGRER]EDQ´DKRJ\Torrey fo- galmaz. Ennek ellenŽre az ut—bbi t’z Žvben tšbbet tudtunk meg r—la, mint b‡rmikor m‡skor, h‡la azoknak a PyGV]HUHNQHNPHO\HNOHKHWĘYpWHV]LNKRJ\DNXWDWyND]pOĘDJ\EHOVHMpEHOiVVanak.

Persze, b‡rmennyire avatott szerepj‡tsz—k vagyunk is, nincs sz‡ndŽkunkban egy tapasztalt ideggy—gy‡sz N|QW|VpEHE~MQL'HPiUPHJWDQXOWXQNDQQ\LWDPHQQ\LOHKHWĘVpJHWQ\~MWV]iPXQNUDKRJ\D6]yQRNN|Se- Q\pWPDJXQNUDYHKHVVN

$]DJ\HUHGHQGĘHQNtYiQFVLH]DNtYiQFVLViJWHV]LĘWDONRWyYipVD]LQIRUPiFLyNPDJ\DUi]yMiYi$Wa- QXOiVLIRO\DPDWDQHXURQRNN|]|WWLNDSFVRODWNLpStWpVHJ\HUPHNNRUEDQDOHJLQWHQ]tYHEEKLUWHOHQOO|NŽ- VHNEHQ W|UWpQLN PHO\HN J\DNUDQ NO|QE|]QHN LGĘEHQ IL~NQiO pV OiQ\RNQiO 3XEHUWiV XWiQ D] DJ\ V]HUHSH PHJYiOWR]LND]LQIRUPiFLyNYiORJDWiVQpONOLEHIRJDGiVDKHO\HWWHOĘWpUEHNHUODV]HOHNWiOiVIRO\DPDWD$

V]NVpJHV LQIRUPiFLyN U|J]OQHN D]RN PHO\HNHW QHP KDV]QiOXQN UHQGV]HUHVHQ NLW|UOĘGQHN 3DUDGR[RQ KRJ\EiUDÄJRQGRONRGyDJ\´IpOHOHPHVHWpQQHPPĦN|GLNDÄNtYiQFVLDJ\´|V]W|Q|VHQNHUHVLDYHV]pOy- helyzeteket. Az agy szereti az azonnali visszajelzŽseket, de tudnunk kell azt is, hogy mindig tšbbre v‡gyik ann‡l, amennyit kap. Ennek a Healy iOWDOÄQHXURORJLNXVPpJHIIHNWXVQDN´QHYH]HWWMHOHQVpJQHNMyOLsmert pŽld‡ja a tŽvŽzŽs: minŽl tšbbet nŽzik a gyeUHNHNDNpSHUQ\ĘWDQQiOW|EEHWDNDUMiNQp]QL

$IHODGDWLWWDEEDQiOOKRJ\PLQpOW|EERO\DQDONDOPDWWDSDV]WDODWRWOHKHWĘVpJHWWHUHPWVQNDJ\HUHNHN V]iPiUDDPHO\HNYDOyGLWiSOiOpNRWQ\~MWDQDND]DJ\QDNpVQHPFVDNUHVNDOyULiNNDOWHUKelik azt.

+DYLVV]DWpUQNWpPiQNKR]pVD]iOWDOXQNDMiQORWWPyGV]HUKH]OiWKDWMXNKRJ\YDQQDNRO\DQPRGHOOHN amelyek seg’tenek a di‡koknak abban, hogy megbirk—zzanak a kommunik‡ci—s ŽrzŽk hi‡ny‡val, amelyek se- g’thetnek annak elismerŽsŽben, hogy a tanul‡shoz mindenki m‡skŽpp ‡ll hozz‡, Žs seg’thetnek megtal‡lni a PyGV]HUWLVDKRJ\D]DJ\XNWDQXOQLV]HUHW$]HJ\LNLO\HQPRGHOODÄV]tQWiUVXODW´OpWH

$ V]tQWiUVXODW ± OHJ\HQHN D]RN D GUiPDIRO\DPDWEDQ UpV]WYHYĘ WDQXOyN YDJ\ V]tQpV]HN DNLN HOĘDGiVUD SUyEiOQDN±IĘIRJODODWRVViJDKRJ\PHJWDOiOMDDJRQGRODWOHJPHJIHOHOĘEEOpWUHKR]iVLNLIHMH]pVLpVPHJpUWŽ- si form‡j‡t. Ez egy olyan utaz‡s, amely sor‡n a j‡tsz—k arra v‡llalkoznak, hogy egy kšzšs elkŽpzelŽst hoznak OpWUHDPHO\EHQ±+HDWKFRWHV]HULQW±V]NVpJHVD]HJ\PiVVDOYDOyIRO\DPDWRVNDSFVRODWWDUWiVpVPLQGHQNL egyform‡n Žrdekelt abban, ami lŽtrejšn.

$]HONpS]HOWYLOiJEDYDOyEHOpSpVUĘOV]yOyN|]|VPHJiOODSRGiVWLV]WDODSRWEL]WRVtWDMiWV]yNQDNPHO\UH WDSDV]WDODWDLNDWU|J]tWKHWLN3HUV]HPLQGHQNLPDJiYDOKR]]DVDMiWÄPiOKiMiW´GHD]XWDWPLQGHQNLXJ\DQRn- QDQNH]GL$PLNRUDWiUVDViJOpWUHKR]]DD]HONpS]HOWYLOiJRW±DNiUPDJXNN|]|WWDNiUN|]|QVpJHOĘWW±HJy- EHQOpWUHKR]]DDN|]|VVpJpOPpQ\pWLV$V]tQKi]pVDGUiPDIRO\DPDWtJ\V]RFLiOLVHVHPpQQ\pYiOLNHUĘV h‡l—t biztos’tva a di‡koknak.

Ha mŽg alaposabban megvizsg‡ljuk, hogy mi tšrtŽnik egy dr‡maj‡tŽk vagy egy pr—bafolyamat sor‡n, m‡s olyan elemeket is tal‡lhatunk, melyek a tanul‡shoz val— hozz‡‡ll‡st befoly‡solj‡k.

0LNRUHJ\MyOIHOpStWHWWHONpS]HOWYLOiJEDQ GROJR]XQN WHUPpV]HWV]HUĦOHJ H] D YLOiJ IRQWRVVi YiOLN V]‡- munkra. Mikor egy Žrdekes folyamat rŽszesei vagyunk, a kutat‡s maga fontosabb‡ v‡lik, mint a kutat‡s HUHGPpQ\H$GUiPDMiWpNDPHO\WHUPpV]HWHV]HULQWHOĘUHKiWUDPR]RJD]LGĘEHQYiOWRJDWMDDWHUHWpVDV]e- repeket, folyamatos v‡ltoz‡st nyœjt a mŽdi‡n edzett kapcsolatoknak. A dr‡mafolyamat a telev’zi—hoz ha- VRQOyDQD]ÄLWWpVPRVW´pOPpQ\pWQ\~MWMDGHDWWyOHOWpUĘHQPLQWV]LPEROLNXVN|]HJNO|QE|]ʱIL]LNDLpr- ]HOPLOHONLpVV]HOOHPL±N|YHWHOPpQ\HNHWWiPDV]WDUpV]WYHYĘNNHOV]HPEHQ$GUiPDIRO\DPDWQHPPĦN|d- het mag‡nyban, megkšveteli a beszŽdet, kŽrdezŽsre b‡tor’t, az esemŽnyekben val— eligazod‡sra Žs rŽszvŽtel- UHEX]GtWHOĘVHJtWLDYLVV]DMHO]pVPHJV]OHWpVpWLVPLQWDMiWpNWHUPpV]HWHVHUHGPpQ\pW$]RNDNLNYDODKD UpV]WYHWWHNGUiPDMiWpNEDQYDJ\V]tQMiWV]iVEDQV]LQWHpV]UHYpWOHQOM|WWHNUiKRJ\DQMyWDQXOQLXN

7.$ KHWHGLN pV HJ\EHQ XWROVy N|UOPpQ\ D] DPHO\ OHJLQNiEE WRU]tWKDWMD D PyGV]HU LQWHJULWiViW a V]iPRQNpUKHWĘVpJN|YHWHOPpQ\H

$]pUWHOPH]ĘV]yWiUV]HULQWDV]iPRQNpUKHWĘVpJQHNKiURP|VV]HWHYĘMHYDQDPpUKHWĘVpJDIHOHOĘVVpJpV D PHJPDJ\DUi]KDWyViJ (] XWyEELW WDUWMXN DODSYHWĘQHN DEEDQ PLW KRJ\DQ pV PLpUW WDQtWXQN $ OHJW|EE V]DNPiEDQ±tUMDHaskins ±D GROJR]yNWyO HOYiUMiN KRJ\ LVPHUMpN pV IHMOHVV]pN V]DNPiMXN WXGiVDQ\DJiW Wagner V]HULQWYLV]RQWD]HOP~OW|WpYEHQeV]DN$PHULNiEDQW|EEPLQWGRNWRULpUWHNH]pVV]OHWHWWD]

tUiVpVROYDViVWpPDN|UpEĘOpVXJ\DQH]HQLGĘDODWWDGUiPDMiWpNWpPiMiEyOtURWWDNV]iPDNHYHVHEENpWWXFDt- n‡l (Žs az sem biztos, hogy ezek mindegyike val—ban gyakorlati tapasztalatokon nyugszik). Azzal v‡lunk majd val—di szaktudom‡nny‡, ha elfogadjuk a sz‡monkŽrKHWĘVpJNLKtYiViWDJ\DNRUODWGRNXPHQWiOiViWDl- NDOPD]YD pV H]]HO V]DNPDLODJ PHJHUĘVtWYH PDJXQNDW +D PHJPDJ\DUi]]XN D]W DPLW FVLQiOXQN D] VHJtW PDMGDEEDQKRJ\YDOyEDQPpO\HQPHJpUWKHVVNDVDMiWPXQNiQNDWÒJ\WiPRJDWKDWMXNWiUJ\XQNDWKDNŽ- SHVVpWHVV]NGLiNMDLQNDWDPpO\PHJpUWpVDONDOPD]iViUD6DMiWpVGLiNMDLQNPXQNiMiWLVPHJHUĘVtWKHWMNDz- zal, ha gyakorlataink a visszajelzŽst is tartalmazz‡k, termŽszetesen ismŽt a dr‡maj‡tŽkb—l vett m—dszerekkel.

$GUiPDIRO\DPDWW|EEOHKHWGLiNMDLQNV]iPiUDpVV]iPXQNUDLVPLQWHJ\V]HUĦWDQWiUJ\YDJ\PyGV]HU$]

DJJ\DO|VV]HHJ\H]WHWKHWĘWDQXOiVSpOGiMDPHO\EHQDWDQDQ\DJPHJN|]HOtWpVLPyGMDIHMOHV]WLDPpO\PHJpr- WpVWpVDNUHDWtYFVHOHNYpVNpSHVVpJpW±pVH]HNPLQGHJ\LNHQpONO|]KHWHWOHQDYLOiJ~MUDpUWHOPH]pVpKH]D]

ezredfordul— t‡jŽk‡n.

Ä6WDELOLWiVWDGXQNYLOiJXQNQDN±PRQGMDPostman ±FVDND]WDNpSHVVpJQNHWKDV]QiOYDKRJ\~MUDWXGMXN WHUHPWHQLD]WDNO|QEVpJHNMHOHQWpNWHOHQQpWpWHOpYHOpVDKDVRQOyViJRNNLHPHOpVpYHO%iUWXGMXNKRJ\QHP OpSKHWQNNpWV]HUXJ\DQDEEDDIRO\yEDD]DEV]WUDNFLyOHKHWĘYpWHV]LV]iPXQNUDKRJ\~J\FVLQiOMXQNPLQt- KDPHJWHKHWQpQN´(]WiUJ\XQNIHODGDWDKDWDOPDpVJ\|Q\|UĦVŽge.

Byron tUMDD'RQ-XDQEDQÄDYiOWR]pNRQ\ViJMHOHQOpWHDQĘNEHQ±,VWHQWXGMDKRYiYH]HW´0LQWV]tQKi]L HPEHUHNpVPLQWQĘNPLLQNiEEShakespeare V]DYDLYDOpUWQNHJ\HWpVEt]XQNEHQQHKRJ\DÄPpO\Ytz- EH´PHUOpVXJ\DQDQQ\LUDIHOIULVVtWHWWH|Q|NHWPLQWEHQQQNHWH]D]DONDORPPHO\EHQDM|YĘUĘOEHV]pOKHt- WQN

Ford’totta: Eck Jœlia

+Ë5(.

· Marosv‡s‡rhelyen pedag—gusoknak vezetett dr‡mapedag—giai tanfolyamot Debreczeni Tibor m‡jus 10-12. kš- ]|WW7|EEVpJpEHQWDQtWyNYHWWHNUpV]WDNXU]XVRQ$PLOHJLQNiEEIRJODONR]WDWWDĘNHWPLNpQWOHKHWDKiWUiQ\RV KHO\]HWĦJ\HUHNHNDJUHVV]LyMiWPHJIpNH]QLNRQIOLNWXVDLNDWD]RV]WiO\EDQNH]HOQL

ÒMDEE FHQWUDOL]iFLyV RNWDWiVL W|UHNYpVHNWĘO WDUWDQDN DPL ± PLQW PRQGMiN ± DNDGiO\D OHKHW D] Ę UHIRUP HONpS]HOpVHLNQHNLO\HQMHOOHJĦKD]DLNDSFVolataiknak.

· 1DJ\NĘU|V|Q.DUiFVRQ\6iQGRU7iUVDViJQpYHQRO\DQV]DNPDLN|]|VVpJM|WWOpWUHWDQtWyNEyOpVIĘLVNRODLKDOl- gat—kb—l, akiket a dr‡mapedag—giai ŽrGHNOĘGpVYLWWHJ\WiERUED

$QDJ\NĘU|VLIĘLVNROiQFVDNQHP|WYHQKDOOJDWyMRJRVXOWDUUDKRJ\LQGH[pEHWDQiULEHtUiVNHUOM|QDGUiPDSHGa- g—gia tant‡rgy mšgŽ.

Iskol‡t alap’tunk

Debreczeni Tibor

Aj‡nlom ezt a dramatikus j‡tŽkot pedag—gus kollŽg‡imnak, azoknak, akiknek a kŽpzeletŽt mŽg nem m‡- ]ROWDV]UNpUHDNHGYHWOHQVpJDNLNPpJV]RNWDNYLWDWNR]QLPLO\HQLVNRODNHOOHQHPLO\HQPyGV]HUPLO\HQ HOYDNLNPpJQHPIHOHMWHWWHNHOiOPRGQLpVMiWV]DQL7DQWHVWOHWLpUWHNH]OHWHWSHGDJyJLDLWDQiFVNR]iVWO‡- WRNPDJDPHOĘWWDKROV]HUHSKHO\]HWHNEHQ~MUDJRQGROMiND]HGGLJLQHYelŽsi Žs tan’t‡si gyakorlatot.

Idegen tollakkal

Ä6]DEDGQDNNHOOpUH]QLPDJXQNDWDKKR]KRJ\MiWV]DQLWXGMXQN&VDNDV]HPpO\HVV]DEDGViJPHJWHUHPWpVŽ- YHOMXWXQNHOD]|QNLIHMH]pVKH]´Viola Spolin ’rja ezt, a jeles amerikai sz’nh‡zi szak’r— Žs pedag—gus. Peter Slade SHGLJ±DGUiPDSHGDJyJLDNODVV]LNXVD±IRQWRVQDNWDUWMDKDQJV~O\R]QLKRJ\pU]HOPLEL]WRQViJPHJWe- UHPWpVHQpONOQHPNpS]HOKHWĘHON|]|VVpJLMiWpN0LWMHOHQWPLQGH]"1HPW|EEHWpVQHPNHYHVHEEHWPLQW annak hangsœlyoz‡s‡t, hogy a j‡tŽkban partnerek vesznek rŽszt, egym‡st tisztelve, valami vŽgett. Grasty‡n Endre neurobiol—gus œgy vŽlekedik, hogy az ember az intenz’v šršmŽrt j‡tszik, amelyhez œgy jut, hogy a MiWpN VRUiQ DNDGiO\RNDW iOOtW IHO PDJiQDN KRJ\ OHJ\Ę]KHVVH NRQIOLNWXVRNDW WHUHPW KRJ\ PHJROGKDVVD D tartalmat form‡ba šnti, a folyamatot dramaturgiai kštšttsŽgekkel szab‡lyozza, mindezt azŽrt, hogy biztos’tsa šnmaga sz‡m‡ra a megold‡s j—ŽrzŽsŽt.

$FVRSRUWRVMiWpNEDQD]DONRWiVDPHJROGiVDIHOLVPHUpV|U|PpKH]LVHJ\WWMXWQDNLOOHWYHHJ\WWNHOO KRJ\MXVVDQDNDMiWV]yN(]WVHJtWKHWLDIRJODONR]iVYH]HWĘDMiWpNPHVWHUDNLDGUDPDWLNXVMiWpNEDQPDJDLV V]HUHSEHOpSKRJ\MiWpNRVKHO\]HWEĘOMiWV]yWiUVNpQWDODNtWVDD]HVHPpQ\W0pJHJ\V]DNWHNLQWpO\UHKLYDWNo- zunk, Dorothy HeathcoteUD$]ĘSUD[LViEyOYHWWNiWDÄV]DNpUWĘN|QW|VpEHQ´FtPĦPRGHOOWVHV]HULQW form‡ljuk az Iskol‡t alap’tunk j‡tŽkunkat is. Heathcote szerint azzal, hogy a dramatikus j‡tŽkban mindenki V]DNpUWĘLV]HUHSN|UK|]MXW±DPLD]WMHOHQWLKRJ\DUpV]WYHYĘDV]HUHSIHOYiOODOiViYDOILNWtYYLOiJEDNHUO DPHO\LNEHQRWWKRQYDQ±RO\DQUiOiWiVUDWHV]V]HUWDPHO\FVDNHEEĘODKHO\]HWEĘODGDWLNPHJQHNLeVKRJ\

mi az eredmŽnye? A pszichol—gusok vizsg‡l—d‡sa szerint mŽlyebb Žs megŽltebb ismeret. A dr‡mapedag—gu- VRND]WYDOOMiNKRJ\DPHJpUWpVQHNHJ\~MPLQĘVpJHHOPR]GXOiVDPHJpUWpVHGGLJLV]LQWMpUĘOHJ\PiVLNUD YDODPLDPLDPĦYpV]LÄDKipOPpQ\KH]´KDVRnl—.

Az Iskol‡t alap’tunk MiWpNWyOKDDWDQWHVWOHWD6SROLQpV6ODGHiOWDOHPOtWHWWHV]DEDGViJpU]pVWpVpU]HOPL EL]WRQViJRWPDJipQDNWXGKDWMDD]WUHPpOKHWLDPLW+HDWKFRWHtJpU~M|VV]HIJJpVHNIHOLVPHUpVpWDWpPiYDO kapcsolatosan. S hogy mi a tŽma, azt a kollŽg‡k dšntik el, mikŽnt azt is, kinek a j‡tŽkmesteri ir‡ny’t‡s‡ra b’zz‡k magukat.

I. Dr‡maj‡tŽk-v‡zlat

1. $ IRJODONR]iVYH]HWĘ PLXWiQ SDUWQHUHL MiWpNRV KDMODQGyViJiUyO PHJJ\Ę]ĘG|WW NLSXKDWROMD XJ\DQ PL IRJODONR]WDWMD ĘNHW OHJLQNiEE HEEHQ D PR]JiVEDQ OpYĘ RNWDWiVL QHYHOpVL IRO\DPDWEDQ $V]HULQW NHOO megterveznie a j‡tŽk konfliktushelyzeteit.

$UpV]WYHYĘNpUGHNHOWVpJHQpONODWpPDNRQIOLNWXVRVNH]HOpVHQpONOXJ\DQLVRO\DQKDWiV~GUiPDMiWpN QHPM|KHWOpWUHPLQWDPLO\HQUĘOD]HOĘEELHNEHQV]yOWXQN

2. $MiWpNRWDIRJODONR]iVYH]HWĘLUiQ\tWMDGHQHPFVDNNtYOUĘOPLQWDQLPiWRUKDQHPEHOOUĘOpVMiWpNKHOy- ]HWEĘODPLNRUOHKHWQDUUiWRUWXGyVtWyYH]HWĘV]DNpUWĘ~MViJtUyV]yYDOEiUPL 2O\DQ V]HUHSHNEH OpS DPHO\HNEĘODOHJKDWiVRVDEEDQWXGMDHOĘUHOHQGtWHQLD]HVHPpQ\HNHWpOH]QLDNRQIOLktusokat.

3. $IRJODONR]iVYH]HWĘHEEĘODVWiWXV]EyOYDJ\V]HUHSKHO\]HWEĘOWiMpNR]WDWMDDMHOHQOpYĘNHWDIHODGDWUyOpVD j‡tŽkszab‡lyokr—l.

.|]OLSpOGiXO±PLQWPLWHVV]NDIRJODONR]iVOHtUiViEDQ±KRJ\HJ\RO\DQDODStWYiQ\LLVNRODOpWUHKR]iViW WHUYH]]NPHO\HWD]|QNRUPiQ\]DWLVWiPRJDW$]LOOHWpNHVHNWiUJ\DOWDNDPHJEt]RWWLJD]JDWyYDODNLQHN KDPDURVDQHOĘNHOOUXNNROQLDSURJUDPMiYDO

4. $IRJODONR]iVYH]HWĘPiUNRUiEEDQWiUJ\DODNLMHO|OWLJD]JDWyYDOKRJ\D]LOOHWĘQHNOHJ\HQLGHMHD]LVkola NRQFHSFLyMiWpVSURJUDPMiWNLGROJR]QL(]NXOFVV]HUHSFVDNIHONpV]OWNROOpJDWXGMDMyOHlj‡tszani.

5. $MiWpNV]DEiO\LVPHUWHWpVHNRUKDQJV~O\R]QLNHOOVHQNLVHPD]RQRV|QPDJiYDOOHJ\HQLJD]JDWyV]OĘ SROJiUPHVWHU~MViJtUySHGDJyJXV0LQGHQNLWLV]Wi]]DNLĘKRJ\KtYMiNKiQ\pYHVPLWNpSvisel, milyen szemŽlyisŽgjegyekkel rendelkezik. Saj‡t vŽlemŽnyŽt is beleŽp’theti a szerepŽbe, de kŽpviselhet teljesen m‡s nŽzetet is.

6. $]HOVĘMiWpNKHO\]HWJ\ĦOpVpUWHNH]OHWYDJ\VDMWyWiMpNR]WDWyDPHO\HQHOKDQJ]LNDUHIHUiWXP.LGHUO SURILOWHUHPWpVUHYDJ\PyGRVtWiVUDV]iQMiNHPDJXNDW$]pUWHNH]OHWMHOOHJHUpV]WYHYĘLQHNN|UHXJ\DQis DV]HULQWDODNXO2WWYLWDIRUPiOyGKDW0LQGHQNL|QNpQWYiOODOWV]HUHSpEĘOV]yO

7. +DVDMWyWiMpNR]WDWyQYROWXQNDYLWDYH]HWĘNpUMHIHOD]~MViJtUyNDWKRJ\YpOHPpQ\NHWtUMiNPHJ+Rsz- V]DEE V]QHW XWiQ ± H]DODWW D] ~MViJtUyN GROJR]QDN ± EHV]iPROy N|YHWNH]LN )HOROYDVViN D FLNNHNHW 7HUPpV]HWHVHQPRVWLVDMiWpNRVKDWiUR]]DPHJKRJ\PLIpOHV]HPOpOHWĦODSEDtU

8. $N|YHWNH]ĘPR]]DQDWV]OĘLpUWHNH]OHWHQYDJ\XQN.LVFVRSRUWRVPHJEHV]pOpVHQWDOiONR]QDND]HOVĘV J\HUHNHNV]OHLQDJ\V]OHLD]LVNRODYH]HWĘLYHO0LWQ\~MWD]~MLVNRODHUUHDNDUQDNYiODV]WNDSQLD]

DQ\XNiN DSXNiN 'H NDUDNWHUHV GLDOyJXVRNUD LV IHONpV]OKHWQN KD D V]LWXiFLyQDN IRJDGyyUD MHOOHJH van.

9. 0DUNiQVYpOHPpQ\NO|QEVpJHNPHJIRJDOPD]iViUDLVVRUNHUOKHWKD~J\YH]HWMNIHODMiWpNRW3OQŽ- ]HWNO|QEVpJPHUOWIHOD]DODStWYiQ\LNXUDWyULXPpVD]|QNRUPiQ\]DWNpSYLVHOĘLN|]|WW±PLW|UWpQLN szak’t‡s vagy kompromisszum?

10. +DHJ\UpJLLVNRODSURILOPyGRVtWiViWWHUYH]]NL]JDOPDVKHO\V]tQOHKHWDWDQiULV]RED+RJ\DQEHV]pOLN PHJDNROOpJiNHJ\PiVN|]|WWD]pUWHNH]OHWHQHOKDQJ]RWWDNDW",WWYDOyV]tQĦOHJKDQJRWDGQDNIpOHOPHLk- QHNV]RURQJiVXNQDN±VSRQWiQDEEXOPLQWD]pUWHNH]OHWHQ6]HUHSMiWpNWHUPpV]HWesen ez is.

11. )RO\RVyLSOHW\ND$V]HUHSEpOLPDJDWDUWiVV]HULQWNLPHJ\NLKH]NLPLWPRQGpVNLUĘOKRJ\DQ"/HKHt- VpJHVPiVLNYDULiFLyLV,QWULNXVPHJMHJ\]pVpWNLNLtUMDOHHJ\SDStUUDOHKHWQpYWHOHQO$J\ĦMWHPpQ\

HOMXWD]LJD]JDWyViJKR]VYiODV]ROQDNUi5|JW|QDQpONOKRJ\OHKHWĘVpJQ\tOQpNDPHJIRQWROWYiODVz- ad‡sra.

12. $WDQWHVWOHWV]tQWYDOO$MiWpNPHVWHUPLQWYLWDYH]HWĘI|ONpUKHWLDSHGDJyJXVRNDWYDODPHQQ\LHQPRQd- MiNHOD]LJD]JDWySURJUDPMiYDONRQFHSFLyMiYDONDSFVRODWRVYpOHPpQ\NHW9iOODOMiNHD]~MN|UOPŽ- nyek kšzštt a munk‡t, net‡n elp‡ly‡znak vagy nyugd’jba mennek. De fogalmazz‡k meg agg‡lyaikat is, PLWWDUWDQDND]~MNRQFHSFLyEDQMyQDNpVPLWHOKLEi]RWWQDNVWE(]DV]tQYDOOiVLVV]HUHSKHO\]HWEĘOW|r- tŽnik.

13. $] LJD]JDWyViJ SiO\i]DWRW KLUGHW ~M iOOiVRNUD +RJ\ PLO\HQHNUH D] Q\LOYiQ |VV]HIJJ D] ~M SURILOODO 0HJNHOOIRJDOPD]QLtUiVEDQpVN|]]pNHOOWHQQL(]DPHJEt]RWWLJD]JDWyHOĘ]HWHVIHODGDWDLN|]pWDUWR]LN 14. Akik egyetŽrtenek az iskola programj‡val, s a p‡ly‡zati feltŽteleket testhez‡ll—nak tartj‡k, ’r‡sban nyœjt-

MiNEHNpUHOPNHW.LEĘYtWHWWOpVUHNHUOVRUDKROIHOROYDVViNDEHpUNH]HWWSiO\i]DWRNDW

15. 7DOiONR]iVDSiO\i]yNNDO,WWGHUONLKRJ\D]tUiVRVDQ\DJQDNPHQQ\LDIHGH]HWH$]LVKRJ\SDUWQHUHN t‡rgyalnak-e egym‡ssal, vagy fšlšttes az alattval—val. Ez ugyanis improviz‡ci— a jav‡b—l.

16. A jelšltnek gyakorlati foglalkoz‡st kell bemutatnia. MikŽnt old meg egy pedag—giai problŽm‡t. Az eddi- JLWDQiUV]OĘ~MViJtUyPRVWJ\HUHNV]HUHSEHOpSKRJ\VHJtWVHDSiO\i]yWDIHODGDWPHJROGiViEDQ+i- szen ezen is mœlik, hogy kap-e alkalmaz‡st vagy sem. A bemutat—t megbeszŽlŽs kšveti.

17. 6]DNpUWĘNYLWiMD$]LJD]JDWyViJV]DNHPEHUHNHWNpUIHOVHJtWVpNPXQNiMXNDWMyLUiQ\EDKDODGQDN-e. A WXGyVYH]HWĘDUUDNpULDMHOHQOpYĘNHWKRJ\YDODPHQQ\LHQYiOWR]]DQDNV]DNpUWĘNNpėPDJDIRJDOPLHl- OHQWpWSiURNDWtUIHODWiEOiUDPHO\HNDKDJ\RPiQ\RVpVDUHIRUPSHGDJyJLiNUDMHOOHP]ĘHN.LNLHON|We- OH]LPDJiWYDODPHO\LNPHOOHWW±H]LVV]HUHSMiWpN±VPHJLQGXOD]pUYHNFVDWiMD

18. ÒMDEEpUWHNH]OHW$]LJD]JDWyViJD]~MViJtUyNDNROOpJiNDV]OĘNpVDV]DNpUWĘNYpOHPpQ\pQHNPHg- hallgat‡sa ut‡n pontos’tja programj‡t: mivel Žrt egyet, mivel nem, mifŽle problŽm‡k megold‡s‡t tartj‡k kiemelten fontosnak, mi mellett kštelezik el magukat, milyen ir‡nyba nyitottak, s mivel ‡llnak szemben.

19. Az utols— mozzanat a szertart‡sos beiktat‡sŽ. Kšzlik a p‡ly‡zatok eredmŽnyŽt, ‡tnyœjtj‡k a kinevezŽse- NHWD]LJD]JDWyLPHJEt]iVUyOV]yOyRNPiQ\RNDW6RUNHUODSRKiUN|V]|QWĘUH

II. Egy foglalkoz‡s le’r‡sa

$]$FDGHPLD/XGLHW$UWLVPĦYpV]HWSHGDJyJLDLHJ\HVOHWQ\DUiQWiERUWV]HUYH]HWW1DJ\NĘU|sšn. Ta- QtWyNWDQiURNMHOHQWNH]WHNUiNROOpJiNDNLNpULQWHWWHNDPĦYpV]HWLQHYHOpVNO|QE|]ĘWHUOHWHLQ7|OWHNH]QL M|WWHN$WiERUYpJHIHOpNHUtWHWWQNVRUWHUUHD]Iskol‡t alap’tunk FtPĦGUiPDMiWpNUD0LUHMXWRWWXQNDN|]|V JRQGRONRGiVEDQUHPpOWNNLGHUODNpS]HOHWEHOLLVNRODNROOHNWtYPHJDONRW‡s‡nak folyamat‡ban.

(J\UpJLHOĘ]PpQ\

$UHQGV]HUYiOWiVHOĘWWW|UWpQWKRJ\DEpFVLHoll—s J—zsef HJ\KRQLGUiPDSHGDJyJLDLWDQIRO\DPRQDKROĘMe- OHVNHGHWWPLQWQ\XJDWUyOM|WWHOĘDGyD]WPRQGRWWDYROWKRJ\DODStWVXQNLVNROiWÄPLQWKD´MiWpNIRUPiMiEDQ Mindenki olyan iskol‡t tervez, amilyenben tan’tani szeretne, mondotta Holl—s, ny’ljon h‡t ki a fant‡zia zsi-