A világ kereskedelmi hajói

12. szám.

——-998——

Sokkal nagyobb azonban ezeknél Kína termelése, ahol becslés szerint 1908-ban 20 ezer, 1920—22 kö—

zött 2—5 ezer, 1924—ben 15 ezer tonnát termeltek.

Morfin. A morfin és a morfinsók termelésében Németország vezetett, újabban Franciaország jutott

Földgáz. A természetes gáz 1930—ban és 1931- ben fokozott mértékben került kitermelésre s az 1932. évről rendelkezésre álló adatok sem mutat—

nak különösebb depressziót. Az Egyesült Államok szerepe kiemelkedő,

jelentőségre.

Földgáz.

11 .

OKT" Millió 1113

. " 1927 § 1929 § 1929§ 1930 § 1931 §19§2

1927 § 1929§1929 §1939§1931 §

§ ,, , ,, §, ,,, §

, , 3 ; Am. Egy. .411..§4092944403 54302 50030§47753 . Nemetorszag §12800 19120 24000 10555 . Kanada . . 605 649 904 832 733 670

Nagy—Britannia . § 5239 4386 5454 2883 1293 Lengyelország § 454§ 460 467 489 474 437 Franciaország 2$00§ 7728 12141 12495 Románia . § 439§ 613 807; 1206 1383 1456

Svájc . . . . 3757; 2246 4140 1944 Olaszország § 6§ 6 7* 9 12 13

Olaszország ) ' _ . § 49§ 53 69 29§ Japán . § 8§ 28; 29 44§ . § .

An). lagy. All. . 3 29711 3086§ 9374 m , Szovjet Unió 245§ 276§ 295. 415§ . § errndm § 153 . 3 43 Bo; Holland-Imhol) § 357; 499; 539: 540; 688;

Japan ? 1266 8271 1075 .. § ? § §

Kórezi 1043 13§ _ 156 '

' ' § § 1)Ezer tonna,

S"-..l..Ill-IIIIIlIII.-IIlllllIll.-IllIlll..lllll....IIIIIl'I::I...III-II.I-III:I'..II'.'I...;

; 9 KERESKEDELEM És KOZLEKEDES 9 ;

...-III.[I'-IIIIIl-Dltlul...Ill.-III....lIlll'lIll.II'I.llIll-IIIIIDIIl—llI...-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIl

A világ kereskedelmi hajói.

Les navires marchands du monde.

A Lloyrlls— Register of Shipping szerint a száz bruttó regisztertonnán felüli vízkiszorítású keres- kedelmi tengeri hajók 1933 július 1—én a követ—

kezően oszlottak 11106 az egves államok között.

?! ( 4!

Vitorlás gőz— és mo- torliajók

0 r S Z a" g ; , tonnatmtilma "§"

§ szama ezer brutto j reg. tonna ;

Nagy-Britannia és Irország' 7.705 18.701 7375 Ámerikai Egyesült Államok 21845 13358 1!) 7

Japán . . . . 2.019 4.258 63

Norvégia . 1.970' 4.080 60

Németország . 2.084 3.901 57

Franciaország . .: 1.0E7. 3.512 51?

Olaszország . 1 278 3.150 4'6

Brit birtokok 2.528; 3.119 4'6

Németalföld 1.413 2.765 4']

Svédország . 1.395 1.675 2'5

Görögország 537 1.417 721!

Spanyol01szág.865; 1.232 1 8

Dánia . . 726 1.168 1?

Belgium . . 212 456 ()'7

Egyéb államok 3.496§ 5.128; 7'5

1933 július 1—ri állomány 31.700 67.920100'0 1932 július 1—i állomány 32.247 69.784§ —

A llajóállomány általános csökkenésével szem- ben csupán Japánnál és az egyéb államoknál lá- tunk némi emelkedést. A hajók közül vitorlás volt 2.185, 1293 ezer tonna, gőzös 24.852, 56.427, toros 4603, 10.200 ezer

1110—

tonna vízkiszorítással. Az

egy hajóra eső átlagos lonnaturtalom 1933—ban

214 ezer, 1932—ben 216 ezer tonna volt.

Az építés alatt álló tengeri hajók statisztikája a gazdasági válság világszerte megnyilvánuló ki—

mólyüle'sét jelzi. 1930-ban még 2.326'1 ezer bruttó regiszter tonna állott építés alatt; 117. 1032 decein-

ber 31—én 7657 tonna ennek csak

32'9%-a.

Némi el'nelkedóst látunk 1931-l1ez viszonyitva

épülő ezer

§, %%

§tonnatartalma ("§ §

o r mm" 1000

,, ——,, ,,,,, :: ;

1333319324933"7444 237

deeember 31—én az 5 V

Nagy-Brit és írország 93 50 4005 225-5§—— 43-7

Franciaország . . . 17 25 164'4101'7 —— 38]

Németország . , . — 17 32 1040 803 — 22'8

Japán . . 17 15 533 633 § 18793

Ameiikai Egy Államok 21 6 2078 596 —— 71"?!

Olaszország . . . . 15 7 1783 591 66'9 Svédország . . . . 18 11 95'4 58'5 —— 38"?

Németalföld . . . . 26 15 679 39'5 — — íl'N Spanyolország . . . 10 9 55 2 33-41 _ 39'5 Dánia . . . . . 12 9 51' 8 208 -— 7!) 8 Norvégia . . , . . 15 7 15' 8 102 25 4

Brit birtokok . 4 6 31 6'5 —§- 1091

Belgium . . . 3 3, 18 49 4— 1722 Danzig . . . 1 . . 2 2 19 0'5 —— 737 Egyéb államok . . . § 6§ 6 2'6§ 1 9 —— 26' !)

.1291203§1 403 8§703 375 _.453

Összesen:

12. szám.

——999—-

Japán, a Brit birtokok és Belgium adataimat. A

hajóépítő tevékenység 19304l10z képest azonban

ezeknél az államoknál is csökkent; 1930 december 31—én Japánban 86'1 ezer, a Brit birtokokon 12'2 ezer, Belgiumban pedig (38 ezer bruttó regiszter tonna épült.

Az építés alatt álló hajók közül 78 gőzhajó volt (1931-ben 154) 3715 ezer regiszter tonna tar- talommal (771'6), 120 motorhajó (118) 392'7 ezer (630'1) tonna tartalommal, A motoroshajők erős térnyerése a gőzhajókkal szemben nemileg csökkent az utóbbi években. Nagy-Britannia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok kivételével a többi jelentősebb államokban azonban ennek dacára túl- nyomórészt motoroshajók épültek.

Jellemző, hogy 1932—ben jelentékenyen kisebb hajókat építettek, mint korábban. A hajók átlagos nagysága a. következően alakult:

Gőz- 1 Motor— Összes halok átlagos nagysága bruttó regiszter tonna

1930 . . l 4.240 5 5.290 l 4.635

1931 , . 5910 5 340 ! 4.996

1932 . 4.763 ! 3272 ! 3.772

Főleg tehát kisebb inotorhajókat építettek 1932- ben.

Elveszett és hajótörést szenvedett 1931-ben és 1932—ben a Bureau Veritas adatai szerint:

"I-Ill!I-.lIIII-III-lllllllllllllillllllllllllllillllllllllllllllllllillllllill-Ilhlll-Cl-lI-l-ol

1933

. 32319:

A 11310 lobogója Ev hajó br. reg. hajó br. reg

tonna tonna

! l l ' §

- - 19311 29 24.741 35 355102

Amerlka' Egy' A11. 1932 41 48.817 15 24.468

31-11 _ 1931 36, 41.498 142 403392 1932 35 95.350 146 547.061

Dán _ 1931 3 4.098 2 534

1932 7 4.064 6 14.118

Francia 1931 20 18.938 28 98.663

1932 20 23.879 31 96.166

Görög _ 1931 12 29.755 8 28.286

1932 12 36.442 26 104586

. 1931 8 7.149 25 125073

Honmd ' 1932 4 15.143 21 100982

Japán . 1931 40 52.827 21 23.401

1932 32 57.720 30 42.391

Német 1931 14 5.212 9 33.567

1932 9 4.113 15 42.446 Norvég _ _ 1931 13 15.988 6 18.610 1932 8 3.339 10 25.229

Olasz 1931 23. 29 765 29 95.312

' 1932 10 12.335 33 354340

Portugál _ 1931 6 2.219 4 6.637

1932 — —— 2 9.876

Spanyol ,1931 9 9.918 8 26.508

1932 7 16 034 7 16.652

Svéd . . 1931 9: 6.276 5 1.654

1932 9 7.673 14 6.281

Török _ 1931 5 6.530 — ——

1932 1 475 m ——

Egyéb _ 1931 33 41.529 20 52.709

1932 23 42.110; 24 76.147 , 1931 315 296.443 3921270433 Összesen ' 1932 278367499i 4301,460.743

ÁRSTATISZTIKA ÉS PÉNZÚGY

Az idegenforgalom jelentősége az egyes államok fizetési mérlegében.

Uimportance du mouvemcnt des towistes selon la balance des payements de diffe'rents Etats.

Az államok fizetesi mérlegének l'ontos __ nagy- ság szerint többnyire az áruforgalom után követ—

kező —— tétele az idegenforgalomból eredő bevé- tel, illetőleg kiadás. Pontosabban szólva, az az összeg, amelyet a külföldi utasok a belföldön, illetve az

allam külföldre utazó lakosai idegen államokban elköltenek. A nemzetközi nyelvhasználat e tétele- ket általában a turisztika bevételeinek és kiadá—

sainak mondja, jóllehet rendszerint nemcsak a szórakozás céljából, hanem a tanulmányi és egyéb célokból történő külföldi utazások tételei is ide—

értetnek.

Bár a turisztikát a kultúra terjedése, a közle- kedés fejlődése egyre előbbre viszi, mégis a gaz—

dasági válság s főkép a valutáris nehézségek, épp-

úgy, mint a külkereskedelmi forgalom terén, az idegenforgalomban is igen nagy csökkenést okoz- tak. Az 1929 körül kulmináló idegenforgalom s az ebből

szerte rohamosan visszaesett.

eredő bevétel az utóbbi évek alatt világ-

A turisztikai költségek nagyságát és arányait világviszonylatban vizsgálva, az egyik oldalon azt találjuk, hogy normális években Franciaország idegenforgalmi bevétele volt a legnagyobb. A kül—

földi utasok évente több, mint 2 milliárd pengőt költöttek el Franciaországban, amely összeg azon- ban 1932-ben harmadára (674 millió pengő) zsu—

gorodott össze. Úgyhogy a turisztikából befolyt összeg nagysága szempontjából ma Kanada áll első helyen, több mint 1 milliárd pengős bevétel-