A világ kereskedelmi bankjai

12; szám.

ekkor indult meg és a magyar gabona még mindig alig tudott kiszabadulni a monarchia határain túl.

A munka ott zárul le, ahol a világforgalom

megindul. Azonban a benne közöltek nélkül alig érthetnénk meg azt a gazdasági helyzetet, amely a kiegyezés kora alatt fennállt s felbomlásának hátrányait szenvedjük ma is.

A könyv tartalmas számsorait történelmi sta- tisztikai irodalmunk nyereségének tekinthetjük.

Közérdekű témájáért és ügyes leíró inodoráért szí- vesen fogja forgatni a szélesebbkörü olvasóközön—

ség is. S. P. A. dr.

A világ kereskedelmi bankjai.

Les bangues commerciales du monde.

Kiadta a Népszövetség, Genf. , Publíé par la Société des Nations, Geneve.

1981. 40 419. lap. —— p.

A Népszövetség, amely már annyi kitűnő világ- statisztikát készített, most a kereskedelmi bankokra vonatkozó anyagot gyűjtötte össze és adta ki egy kötetben, francia és angol nyelven. A bevezetésben a szerkesztő hivatkozik arra, hogy e munkának milyen nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. A bankok ma már világszerte társulati formában mű—

ködnek, az egyéni jellegű magánbankárok tevékeny- sége mind jobban háttérbe szorul. A társulatokat pedig majdnem minden állam törvényhozása úgy ítéli meg, mint mi a nyilvános számadásra kötele- lezett vállalatokat, ami azt jelenti, hogy ezek évente legalább egyszer kötelesek záró számadásokat készí—

teni és azokat nyilvánosságra hozni. Ez megadja az elvi lehetőséget arra, hogy adataikat azokra az álla—

mokra vonatkozóan összegyüjtsük, amelyekben ilyen természetű törvényes kötelezettség valóban fennáll.

De gyakorlatilag különösen két körülmény állja út—

ját annak, hogy e munkát teljes eredményre vezető módon el is végezhessiik. Az első az, hogy a hitel—

szervezet társulati formájú része sem egységes jel- legű; más a rt., más a szövetkezet, a kft. vállalat és még más formák is uralkodnak, amelyeket mi nem vezettünk be jogrendszerünkbe; vannak külön- leges rendeltetésű és esetleg közeröből fenntartott pénzintézetek is; mindez olyan változatossá teszi az egyes államok hitelszervezetének képét, hogy bármi- lyen érdekes feladat is, ha külön—külön tanulmányoz—

zuk ezeket az országokat, egységes kimutatásokat na- gyon nehéz róluk készíteni. A másik nehézség pedig az, hogy a könyvelés szabályai is nagyon eltérőek: ná—

lunk például még azt sem sikerült megoldani, hogy a tizenkét legnagyobb intézet pontosan azonos szer- kezetű mérleget terjesszen a nyilvánosság elé, hogy lehetne tehát egységet bevinni a világ valamennyi bankjának könyvelésébe, ha mindjárt csak azokat a bankokat akarjuk is erre rábírni, amelyeknek üz- leti és formai jellege nagyjában megegyezik.

Éppen ezért azt kell hinni, hogy jobb és meg-

közelíthetőhh feladat lett volna, ha a Népszövetség

— 1096 — 1932

az egyes államok hitelszerveiröl külön-külön mo—

nografikus képet rajzol, felölelve e szervezetek min- den ágazatát és e monográfiák alapján állapítja meg az egyes államok hiteléletének fejlettségét. Mivel ez túlnagy munka lett volna ,a szerkesztők a kereske- delmi bankokra korlátozták ennek a kötetnek anya—

gát. Ez a meghatározás azonban lényegesen mást jelent az egyik államban, mint a másikban. Nálunk a bank takarékpénztárat is jelent és a takarékpénz- tár bankot is, a kettő között nincs semminemű el—

térés. Másutt, tudjuk, egészen mást jelent az egyik, mint a másik. Mivel pedig a határvonalat e kétféle hitelszerv között igen sok és fontos államban ép- pen úgy nem lehet megvonni, mint nálunk, ebből az következett, hogy például Franciaországból e sta—

tisztika mindössze 3 bankot ölel fel, Ausztriából négyet, Olaszországból ugyanannyit, Hollandiából hatot, de Németországból már 455, Magyarország—

ból 529, Romániából 1097, az Amerikai Egyesült

Államokból 23.972 pénzintézet szerepel e kimutatá- sokban. Ezeket az egymástól annyira eltérő tartalmú adatokat azonban nehéz világképpé összefoglalni és így ebben a magánhitelszervezetre vonatkozó első hitel-kötetben még nem igen találhatunk alapot arra, hogy a hitelszervezetnek a világ különböző államaiban való fejlettségére nézve következtetése- ket vonjunk le.

Rendkivül értékes azonban a kötet anyaga ab ból a szempontból, hogy államonként külön-külön közölvén a felölelt pénzintézetek egyesített mérleg—

adatait, még pedig természetesen egységes szer- kezet szerint, olyan betekintést biztosít az egyes államok hitelszervezetének itt tárgyalt ága-

zatába, amire eddig egyáltalában nem volt lehetö—

ség Harminc állam kereskedelmi bankjainak adatait gyűjtötte itt egybe a Népszövetség a leg—

utolsó békeévtől kezdve egészen 1929-ig; ennek az anyagnak vannak bizonyos hiányosságai; így őt ál- lamra vonatkozóan nincsenek adatok a béke végé- ről, néhánynak pedig hiányzanak az adatai 1920—ig, attól kezdve azonban teljes az adatgyüjtés minden évre, sőt vannak olyan államok is, amelyeknek 1930. évi mérlegeit is sikerült feldolgozni és a kötetben közölni.

Itt közöljük a kötetben szereplő államok soro—

zatát s minden állam feldolgozott hitelintézeteinek számát, 1913. évi és 1929. évi alaptőkéjének, vala—

mint tehertételeik összegének adatait, abmásfuél év- tizedes fejlődxés menetét jelző számokkal együtt.

A kötet minden állam bankjainak adatait az eredeti pénznemben közli, azonban minden államnál és min—

den évre nézve külön megállapította a dollár-cent- egyenértéket is, ami módot ad arra, hogy a külön- böző pénznemeket közös nevezőre hozhassuk. Mi természetesen millió pengőben adjuk meg az egyes országok kereskedelmi bank—szervezetének e fonto- sabb adatait.

12. szám. — 1097 _—— l932

Intézetek 1913-ban Intézetek 1929—ben Jelzőszám 1929.ben

z á, n e v " összes t" összes 1 9 1 3 : 1 0 0 ,

0 I' S g 6 száma alaptoke teher száma alap oke teher % " összes _

millió P millió P tek sz. alapwke teher ;

Ausztria . . . . . . . . . 22 10313 78250 4 1922 20838 18 19 27

Belgium 67 5474 41973 87 665'8 6.044'3 180 122 144

CsehnSzlovákia 28 1.060'5 14.446'4 22 312'3 5.307'0 79 29 37

Dánia 10 2711 1.472'9 180 4279 4.465'6 1.800 158 303

Finnország 13 104'7 9913 17 1607 1.570'1 131 153 158

Franciaország . . . . . . .r 4 3535 1.781'8 3 1350 1.546'7 75 38 87 §

Németország ' 362 44835 23.932'5 455 20163 27.342'7 126 45 114 %

Görögország . . . 3 72'6 223'1 35 526 1.536'4 1.167 72 689 s

Magyarország . . . 599 1.0850 11.305'0 529 3941) 44220 88 36 39 ,

Olaszország . . . . . . . . 5 5183 2.849'1 4 4662 66907 80 90 235 'I;

Németalföld . . . . . — - . 7 273'4 12166 6 5932 45714 86 217 376, ,

Norvégia . . . . . . 116 1037 1.395'1 151 3072 3.933'1 130 283 282

Lengyelország 34 212 259'1 63 1533 1.907'6 185 723 736

Románia . . . 1.097 3575 28921 . . . í

Svédország 75 6040 43661 30 7882 82517 40 130 189 *?

Svájc . 186 9438 7.610'5 194 1.853'9 18.718'7 104 196 246

Anglia és ír szabad állam 43 1.349'9 268062 16 21713 623257 37 161 233 '?

Kanada . 24 6578 8.871'7 11 8180 20.140] 46 124 227 '

Amerikai EgyesültÁllamok 24.665 11.686'0 123105'8 23.972 21.364-2 346494'7 97 188 281

Argentina . . - - 16 . . 27 1.016'4 11.786'6 169 . .

Brazilia . . . . . . . . 413'6 2.441'9 509'1 78770 123 323

Csile . . . . . . . . , 325'5 . . 195'2 1.897'3 . 91 . -'

Columbia . . . . . . 16 139'0 823'7 . . . '!

Mexikó . . . . . . . . . . 53 2877 1.182'3 . . . *

Peru . . . . . , — 7 349 2866 12 801 616.0 171 230 215 ,

Délafrikai Unió . — - - - - ? 125'3 1.558'7 7 2225 36465 100 178 234 ",

Ausztrália . . . — - - - ' 23 . 4.481'6 20 9.881'9 87 . 220

Új-Zéland . . — - — - - - 6 . 8631 6 . 1.753'8 100 . 203

Ausztrálázsia . - - — - — - 17 1.057'6 6.513'9 12 12807 138350 71 121 212

A kötet alapján igen becses tanulmányokat koknak egyáltalában nem nevezhetők, mert hiszen lehet végezni az egyes államok kereskedelmi bank—

jainak tőkuéire és vagyonára, e tőkék forrásainak megoszlására és a vagyontétel-ekben kifejeződő üz- leti politika irányára nézve, valamint az eredmény-—

számlákon keresztül a kifizetett és szedett kama—

tokra, az osztalék és a nyeresé'gpolitikára, továbbá sok más fontos részletkérdésre nézve is. A kötet anyaga e tekintetben kimeríthetetlen. S mivel min—- den egyes államról külön tanulmány is beszámol.

amely ismerteti annak hitelszervezeté't, e hitelszer- vezet fejlődését, történelmi adatokkal is és leg—

többször részletesen elemezi a feltárt bank—típusok

belső szerkezetét is, ez a kötet 3 nemzetközi hitel-

élet megismerése terén éppen olyan nagyszabású előrehaladást jelent, mint amilyet a Népszövetség kiadványai sok más területen is biztosítottak már a tudományos és a gyakorlati gazdasági élet számára.

A Magyarországra vonatkozó tanulmány na—

gyon szűkszavú, mindössze néhány megjegyzésre szorítkozik hitelszervezetünk kialakulásával és rend—

szerével kapcsolatban és magyarázza a számlatéte- leket. A kötet a magyar hitelszervezet adatait a PK.

jelentéseiből vette, ami azonban nem helyeselhető teljes mértékben. E jelentésekben ugyanis olyan in- tézetek is szerepelnek, amelyek kereskedelmi ban-

a PK.-nak nemcsak bank és takarékpénztár tagjai vannak. Meg lehetett volna fontolni, hogy vajjon nem lett volna-e helyes, ha a kötet különleges cél—

kitűzésének megfelelően csak a legnagyobb buda- pesti bankok és takarékpénztárak (adatai vétetnek—

fel e kimutatásba, amelyeknek névsorát egyébként maga a kötet is közli, mert hiszen a szó igazi értel- mében csak ezek nevezhetők nálunk kereskedelmi bankoknak. De ha már a felveendő anyag határát tkibővítettük, akkor csak az lett volna helyes, ha a Központi Statisztikai Hivatal hitelintézeti adatgyüjté—

sének a részvénytársasági formájú bankokra és tarka-v rékpénztárakra vonatkozó része dolgoztatott volna itt fel. így meglehetősen nagy eltérés van a közölt ada—

tok és a Statisztikai Évkönyv adatai között. Remél—

hető, hogy a következő kiadásban már helyes ala—

pon fogják közö-lni a magyar adatokat.

Egészben véve e ikötet a hitelstahisztikai világ—

irodalomnak rendkívül értékes gazdagodását jelenti, Remélhető, hogy a Népszövetség adatgyüjtését a hitelszervezet többi ágaira is kiterjesztvén, nem- sokára az egész magánhitelszervezetre vonatkozóan hasonlóan értékes monográfiákat fog rendelkezésre bocsátani.'

M. M. dr.