Needleman, L.: Háztartási készülékek iránti kereslet

454

hányad—index" az ország exportját a vi—

lágforgalomhoz viszonyítja (nem az ex—

porthoz). **

*Az ország, j, földrajzilag súlyozott ex—

porthányada, ijv százalékosan:

ng XS]

A-, ; 100 .; ._.—

" ztus X]-

8

ahol ij jelenti j ország exportját s or—

szágba (azonos s ország importjával J' országból), Ms jelenti 3 ország összes im- portját,— X_, pedig j ország összes export- ját. Ez az index is 100 lenne felső határ—

ként, ha a' ország egyedüli exportőr s or- szágba; az alsó határ pedig az ország ösz—

szes exportjának százalékos hányada a világforgalomhoz viszonyítva (elméletileg akár világexport, akár Világimport). Ez akkor állna fenn, ha valamely ország ex- portjait az egész világon olyan arányban osztaná el, mint az átvevő országok rész—

vételi aránya a Világimportban: az expor- táló ország tehát földrajzilag nem lenne ,,specializált."

A nemzetközi forgalomhoz viszonyított földrajzilag súlyozott hányad-index — mint az előző is — három tényezőtől függ:

1. az ország kereskedelmének méreteitől, 2. a földrajzi koncentráció fokától, 3. az ország fő kereskedelmi partnereinek jel—- legétől (nemzetközi forgalmuk nagy—e vagy kicsiny).

A geográfiai koncentrációs együttható

—- exportvonatkozásban —— százalékban kifejezve:

z íf '

X]

3

ij : 100

ahol X s] jelenti ;; ország exportját s or—

szágba, X] pedig y' ország teljes exportját.

Az országoknak földrajzilag súlyozott szerepe a nemzetközi forgalomban több—

nyire magasabb, mint ,,egyszerű" hánya—

duk: tehát fennáll bizonyos fokú föld—

rajzi specializációjuk. Ezzel szemben ——

ellentétben az árucikk szerinti súlyozott hányaddal —— az export, illetve import te—

kintetében a földrajzilag súlyozott hányad jellegzetes különbségeket nem mutat, sőt a két hányad eléggé közel van egymáshoz.

Ez a kereskedelem koncentráltságának folyománya.

A földrajzi koncentráltság foka és a társországok kereskedelmének mérete együttesen az adott ország piacának az egész világpiachoz viszonyított ,,nagysá- gát" határozza meg. Az így képzett ,,piac—

nagyság"-index felső határa az egység, ha az exportban nincs földrajzi specializált- ság; a mutatószám annál kisebb, minél

nagyobb az export földrajzi koncentrált—

sági foka és minél kisebb a rendeltetési országok áruforgalma. * _

A számítások igazolják azt a többször hangoztatott állítást; hogy a legnagyobb kereskedő országoknál a trend a kis or—

szágokkal Való kereskedelem felé mutat, továbbá a területi társországok nagyság- indexe és a kereskedelem földrajzi kon—

centrációs foka között jelentős korreláció (exportnál 0,726, importnál O,645) áll fenn, bár a földrajzi koncentráltság és a keres- kedelmi partner nagysága általában ellen—

tétes irányban hat.

A tanulmány függeléke a táblázatokban közölt konkrét adatok kiszámításának metodikáját tartalmazza.

(Ism.: Falvai Alfréd)

Needleman, L.:

Háztartási készülékek iránti kereslet

(The demand for domestic appliances.) -—

Economic Review. National Institut. 1960. 12. sz.

24—44. p.

Szerző részletesen elemzi négy jelentő—

sebb elektromos tartós fogyasztási cikk: a televíziós készülék, a hűtőszekrény, a mo—

sógép és a porszívó angliai forgalmának alakulását az elmúlt tíz évben és a forga—

lom várható irányzatát az elkövetkező 5——

——10 éves időszakban. Szerző táblában mutatja be az angliai piac ellátásának alakulását az adott négy cikkből, az 1950., 1955. és 1959. években. A készülékek érté,- kének megállapítása konstans árakon tör- ténik; alapként az 1954. évi becsült kis—

kereskedelmi árakat vették, amit a darab—

számmal szoroztak meg. Az összehasonlí- tás céljából megadott más fogyasztási cik- kek árainál ugyanennek az évnek az árai—

ból indultak ki. Ez az áralap —— mind a tanulmány függeléke megállapitja —— bi—

zonyos torzitásokhoz vezetett.

Megvizsgálták a kereslet jövedelem—

elaszticitását is. Megállapították, hogy a heti 14 forinton aluli jövedelmeknél 10 százalékos jövedelememelkedés 15—20 százalékos keresletemelkedést idéz elő a rádió és egyéb elektromos fogyasztási cik—

kekben. Heti 14—30 font közötti jöve- delmeknél a kereslet—elaszticitás 10 szá—

zalék. A kereslet jövedelem-elaszticitása átlagosan, azaz az összes jövedelemcso—

portoknál valamivel kisebb, mint l,5.

A nagykereskedelmi árindexek az év végére vonatkoznak, s azokat a kereske—

delmi minisztérium szolgáltatta. A nagy- kereskedelmi ár ismeretében a kiskeres- kedelmi árat úgy számítják ki, hogy a két ár közötti haszonrést állandó százaléknak tekintik, de figyelembe veszik a forgalmi adó változásait. A nagy— és kiskereske—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

455

.

delmi árindexet osztják a fogyasztói összkiadások árindexével (ezt a nemzeti jövedelemből számítják ki), hogy ekként a vizsgált cikkek árát a fogyasztói cikkek árindexének százalékában kifejezzék, azaz viszonylagos árindexeket nyerjenek.

A negyedévenkénti eladási adatokból árrugalmassági mutatókat számolnak.

Számításaik alapján a mosógépé ——1,67 (standard hiba O,75), a porszívóé -—1,17 (standard hiba 0,32).

A forgalom várható alakulásának meg—

állapítása céljából megbecsülik a háztar—

tások, valamint a villanyárammal ellátott háztartások számát is 1970-ig. Ez a becslés azon a feltételezésen alapul, hogy az Egye—

sült Királyságban a háztartások száma 1945 és 1959 között a lakások számának emelkedésével párhuzamosan nőtt. Általá—

ban feltételezhető, hogy az új épületekbe olyan családok költöztek be, akik eddig közös háztartásban éltek együtt más csa—

ládokkal. Az új lakások számának meg—

felelő arányban ezek felbomlottak és meg;

nőtt a háztartások száma. 1951—ben kb.

800 OOO—el több háztartás volt, mint lakás, ez a hiány azóta is fennáll. A háztartások számának az 1960—1970. évek közötti ala—

kulását a következő módon becsülték meg;

az évközepi népesség becsült adatait 1951—1958. és 1963—1968. évekre megadja az Annual Abstract of Statistics 1959. évi kötetének 6. táblája. Az 1946—1970 közötti szakasz év végi adatit interpoláció útján határozták meg. A háztartások 1946 és 1959 közötti átlagos nagyságának megál—

lapitása céljából a népesség számát osz—

tották a háztartások becsült számával. A háztartások nagysága folyamatosan csök—

kent, az 1946—os 3,51 főről 1950—re 3,38—ra, 1959-ben pedig 3,05—re esett. 1960—61-re csak kis csökkenéssel számolnak, 1962 és 1970 közötti időre pedig állandónak veszik a háztartások nagyságát.

Az Energiaügyi Minisztérium statiszti—

kai szemléje 1948—ig minden évre megadta , a villanyárammal ellátott háztartások szá—

mát. Feltételezik, hogy ettől az időponttól kezdve a villamosítás üteme csökken, minthogy eddig az időpontig a könnyen villamosítható háztartásokat már bekap—

csolták az áramszolgáltatásba. 1948—tól kezdve tehát a villamosított háztartások becsült számát módosított exponenciális függvénnyel számítják.

Az 1959—ig kiadott televíziós vevőkészü—

lék-engedélyeket új vásárlásoknak tekin—

tik. Feltételezik, hogy a készülékeket 6 évenként cserélik. Az elvégzett piackuta—

tások szerint 6 év után a készülékek 29 százaléka kerül cserére, az 5. és 7. év után 21 százaléka, a 4. és 8. év után 14—44

százaléka. Az összes eladások trendjét e két tényező összevetése adja. A becslés szerint a televíziós készülékben a piac a 100 százalékos telítettséget 1972 körül éri el.

Az új vásárlóknak eladott mosógépek számát 1959—ben különböző piackutató

módszerekkel állapították meg. (Új vásárlókon azokat értik, akik elő—

zőleg nem rendelkeztek mosógéppel).

A piackutató vizsgálatok eredményei azonban nem egészen pontosak, jól—

lehet 1959—ig a cserére történő vásárlá- sok mennyisége elhanyagolható. Az 1960- as évek eladásainak felbecsülésénél ab—

ból indulnak ki, hogy az 1970—es évek elejére 70—90 százalékos telítettséget fognak elérni. A mosógépek cseréjénél tíz éves időtartamot vesznek alapul. Tíz év után cserélik a gépek 22,6 százalékát. a 8.

és 12. évben 12,9—12,9 százalékát, a 7. és 13. évben 6,5——6,5 százalékát. Nehezebb azonban a mosógépek negyedévenkénti eladás—változásainak tényezőit kideríteni.

Az eladások hullámzásának nem szezoná—

lis okai vannak. A hullámzást előidéző té—

nyezők sokkal inkább a részletvásárlási feltételekben beálló változások (h), illető-

? . .

leg a relatív árváltozások(-—-—) A h jelenti

Tt

a minimális készpénzlefizetés és a maxi—

mális lehetséges törlesztési időtartamnak a kombinációját, úgy hogy készpénzlefize- tésnek van a nagyobb súlya.

A porszívók esetében is csak piackuta- tás útján lehet megállapítani, hogy az összes eladásokból mennyi esik az új vá—

sárlásokra. (A hosszú trend felmérése szempontjából nagyon fontos annak isme—

rete, hogy hányan vesznek első alkalom- mal porszívót, ez azonban csak reprezen- tatív alapon történő kikérdezéssel álla—

pítható meg.) A becslések alapján arra le—

het számítani, hogy a 70—es évek elejére 80—100 százalékos telítettséget érnek el. A porszívók élettartama kb. tíz év. A tizedik évben cserélik ki a porszívók 21,1 száza- lékát, a 9 és 11. évben 18,3—18,3 százalé—

kát, a 8. és 12. évben 12,2——12,2 százalékát, a 7. és 13. évben 6,1——6,1 százalékát, a 6. és 14. évben 22—22 százalékát, a 5. és 15. év—

ben 0,6——-0,6 százalékát. A porszívó élettar—

tama nagymértékben attól függ, hogy mi- lyen egyéb készülékeket lehet rákapcsolni és minthogy ezeknek a száma a különböző porszívóknál más és más, ez indokolja a csereidőtartamok nagy szóródását. Az egyes háztartási gépek csereidőtartamá—

ban mutatkozó szóródások mennyiségi el—

térése azzal is magyarázható, hogy egyes készülékek erkölcsi kopása különböző mértékű, valamint az olcsóbb, kisebb be-

itt sui—"mmm monALMIFIGYmL * tö

rendezések helyett könnyebben vásárol- nak újat.

Kútatják az eládásbeli változások tényezőit a hűtőgépeknél is, mint az egye—

düli olyan taitós fograsztási cikknél, amelynek értékesítéséről elemzésre alkal—

mas adatsorok állnak rendelkeZésre. Ezek—

nél az évszakőnkénti kiigazított értékesi—

tési hullámzásnak csupán mintegy egy- harmadára tudtak magyarázatot adni. A

hűtőgépek esetében az eladásbeli mozgá—

sok 46 százaléka szezonális jellegű Az évi eladások 75 százaléka április és szeptem—

ber között történik. Nem találtak egy—

szerű és szabályos összefüggést az eladá—

sok alakulása és a részletvásárlási felté—

telek valtozasa, valamint az ár- és jövede—

lemváltozások és az eladáshullámZá'Sok között.

(Ism.: Vári Vera)

ÁRAK. ÉLETSZINVONAL.

HÁZTARTÁSSTATISZTIKA

Az 1956. évi francia háztartásstatisztikai megfigyelés

('La consommation des ménages francais en 1956.) —— Consommation. 1960. 2. sz. 1—23. p., 3.

sz. 125—233. p.

*A Consommation két teljes számában ismerteti az 1956—1957. évi francia ház- tartásstatisztikai felvétel eredményeit. Ezt a felvételt 8 évi előkészítő munka után az Institut Natidnal de la Statistigue et des Études Économigues (Állami Statisztikai

és Gazdaságkutató Intézet) és a Centre de Recherches et de Documentation sur la Consommation (Fogyasztáskutató— és Do—

kumentációs Központ) hajtotta végre. Kü—

lönös jelentősége az, hogy ez az első ilyen íellegű széleskörű felvétel Franciaország-

an.

A folyóirat ismerteti a felvétel módszer—

tani kérdéseit, a mintavételi tervet, az adatgyűjtési módszereket, a feldolgozás egyes kérdéseit és közli a részletes ered—

ményeket.

A felvétel alapsokaságát az anyaország—

ban lakó magán-háztartásbk alkbtták. A háztartásokat véletlenszerűen választották ki az 1954. évi népszámlálás során össze- állított teljeskörű címjegyzékből, meglehe—

tősen komplikált mintavételi terv szerint, melynek főbb jellemzői röviden a követ—

kezők.

A háztartások kiválasztása három lép—

csőben történík, az első fokozatban a me—

gyéket, a második fokozatban e megyéken belül a községeket, a harmadik fokozatban pedig a községeken belül a háztartásokat választják ki, véletlenszerűen.

A megyék kiválasztása rétegezés után történik. A megyéket először két fő réteg—

be sorolják az urbanizáció foka szerint, majd ezeken belül rétegeznek, az első fő

rétegben 55 csonortba sorolva a megyéket úgy, hogy mindegyikben legyen 50 OOO—nél nagyobb lélekszámú város, a második fő

rétegben pedig a tájjelleg; és az urbaná—

ció foka szerint egyidejűlegvaietz egyes mintavételi egységeknél (megye,. város, község stb.) a mintába való bekerülés esélye arányos a háztartások számával._A nagy városokon belül a kiválasztott ház—- tartások száma is arányos az összlakosság—

gal, a községeknél azonban rétegenként konstans a kiválasztandó háztartásszám.

(Ez azonban nem sérti a véletlenszerűsé—

get, minthogy maguk a községek arányos valószínűséggel kerültek a mintába.)

A kiválasztott háztartásokat előzetes levélbeni értesítés után —— legalább három ízben — kérdőbiztosok keresték fel. A fel—

Vétel kombinálja az adatgyűjtési módsze—

reket, a kiválasztott háztartás egy hétig vezeti feljegyzéseit a folyó kiadásokról, a többi adatot a kérdőbiztos a kikérdezés során jegyezi fel. A kisebb értékű tartós cikkekről egy havi, a ruházati cikkekről 3 havi, a tartós fogyasztási cikkekről (nya—

ralásról stb.) 12 havi időszakra vonatko—

zóan tesznek fel kérdést. A jövedelmeket is egy teljes évre vonatkozóan tudakol—

ják.

A kiválasztott mintegy 22 000 háztartást 4 csoportba osztották, és egy-egy csoport megkérdezését negyedéves időközzel haj—

tották végre (a szezonális hatások kikü—

szöbölése érdekében).

A kiválasztott 22 791 háztartász 2830—

at nem lehetett megtalálni (üres lakás, tartós távollét stb.), és 3462 megkérdezett tagadta meg a válaszadást (illetve töltötte ki rosszul a kérdőívet), ami 82,6 Százalékos válaszadási arányt jelent. (A nem talál—

ható háztartások viszonylag magas aránya az elavult címanyaggal függ össze, bár az elköltözött háztartásokat a felvétel idő—

pontjában ott lakó háztartással helyette- sitették.)

Minthogy a válaszmegtagadás'ok zöme néhány szisztematikus okra vezethető