Az 1956. évi francia háztartásstatisztikai megfigyelés

itt sui—"mmm monALMIFIGYmL * tö

rendezések helyett könnyebben vásárol- nak újat.

Kútatják az eládásbeli változások tényezőit a hűtőgépeknél is, mint az egye—

düli olyan taitós fograsztási cikknél, amelynek értékesítéséről elemzésre alkal—

mas adatsorok állnak rendelkeZésre. Ezek—

nél az évszakőnkénti kiigazított értékesi—

tési hullámzásnak csupán mintegy egy- harmadára tudtak magyarázatot adni. A

hűtőgépek esetében az eladásbeli mozgá—

sok 46 százaléka szezonális jellegű Az évi eladások 75 százaléka április és szeptem—

ber között történik. Nem találtak egy—

szerű és szabályos összefüggést az eladá—

sok alakulása és a részletvásárlási felté—

telek valtozasa, valamint az ár- és jövede—

lemváltozások és az eladáshullámZá'Sok között.

(Ism.: Vári Vera)

ÁRAK. ÉLETSZINVONAL.

HÁZTARTÁSSTATISZTIKA

Az 1956. évi francia háztartásstatisztikai megfigyelés

('La consommation des ménages francais en 1956.) —— Consommation. 1960. 2. sz. 1—23. p., 3.

sz. 125—233. p.

*A Consommation két teljes számában ismerteti az 1956—1957. évi francia ház- tartásstatisztikai felvétel eredményeit. Ezt a felvételt 8 évi előkészítő munka után az Institut Natidnal de la Statistigue et des Études Économigues (Állami Statisztikai

és Gazdaságkutató Intézet) és a Centre de Recherches et de Documentation sur la Consommation (Fogyasztáskutató— és Do—

kumentációs Központ) hajtotta végre. Kü—

lönös jelentősége az, hogy ez az első ilyen íellegű széleskörű felvétel Franciaország-

an.

A folyóirat ismerteti a felvétel módszer—

tani kérdéseit, a mintavételi tervet, az adatgyűjtési módszereket, a feldolgozás egyes kérdéseit és közli a részletes ered—

ményeket.

A felvétel alapsokaságát az anyaország—

ban lakó magán-háztartásbk alkbtták. A háztartásokat véletlenszerűen választották ki az 1954. évi népszámlálás során össze- állított teljeskörű címjegyzékből, meglehe—

tősen komplikált mintavételi terv szerint, melynek főbb jellemzői röviden a követ—

kezők.

A háztartások kiválasztása három lép—

csőben történík, az első fokozatban a me—

gyéket, a második fokozatban e megyéken belül a községeket, a harmadik fokozatban pedig a községeken belül a háztartásokat választják ki, véletlenszerűen.

A megyék kiválasztása rétegezés után történik. A megyéket először két fő réteg—

be sorolják az urbanizáció foka szerint, majd ezeken belül rétegeznek, az első fő

rétegben 55 csonortba sorolva a megyéket úgy, hogy mindegyikben legyen 50 OOO—nél nagyobb lélekszámú város, a második fő

rétegben pedig a tájjelleg; és az urbaná—

ció foka szerint egyidejűlegvaietz egyes mintavételi egységeknél (megye,. város, község stb.) a mintába való bekerülés esélye arányos a háztartások számával._A nagy városokon belül a kiválasztott ház—- tartások száma is arányos az összlakosság—

gal, a községeknél azonban rétegenként konstans a kiválasztandó háztartásszám.

(Ez azonban nem sérti a véletlenszerűsé—

get, minthogy maguk a községek arányos valószínűséggel kerültek a mintába.)

A kiválasztott háztartásokat előzetes levélbeni értesítés után —— legalább három ízben — kérdőbiztosok keresték fel. A fel—

Vétel kombinálja az adatgyűjtési módsze—

reket, a kiválasztott háztartás egy hétig vezeti feljegyzéseit a folyó kiadásokról, a többi adatot a kérdőbiztos a kikérdezés során jegyezi fel. A kisebb értékű tartós cikkekről egy havi, a ruházati cikkekről 3 havi, a tartós fogyasztási cikkekről (nya—

ralásról stb.) 12 havi időszakra vonatko—

zóan tesznek fel kérdést. A jövedelmeket is egy teljes évre vonatkozóan tudakol—

ják.

A kiválasztott mintegy 22 000 háztartást 4 csoportba osztották, és egy-egy csoport megkérdezését negyedéves időközzel haj—

tották végre (a szezonális hatások kikü—

szöbölése érdekében).

A kiválasztott 22 791 háztartász 2830—

at nem lehetett megtalálni (üres lakás, tartós távollét stb.), és 3462 megkérdezett tagadta meg a válaszadást (illetve töltötte ki rosszul a kérdőívet), ami 82,6 Százalékos válaszadási arányt jelent. (A nem talál—

ható háztartások viszonylag magas aránya az elavult címanyaggal függ össze, bár az elköltözött háztartásokat a felvétel idő—

pontjában ott lakó háztartással helyette- sitették.)

Minthogy a válaszmegtagadás'ok zöme néhány szisztematikus okra vezethető

karikákat—min lRODALMI nevezo

vissza, a minta—összetétel torzulásának el—

kerülése céljából a következő módszert al—

kalmazták: néhány főbb ismérv — a köz- ség jellege, a háztartás társadalmi—gazda—

sági, csoportja és a háztartás nagysága ——

szerint öSszehasonlították a minta összeté—

tel—ét az 1954, évi népszámlálási eredmé- nyekke1,és azokban a csoportokban, ame— , lyeknél viszonylag kisebb volt a mintabeli arány, bizonyos számú véletlenszerűen—ki—

választott kártyát lemásolták (egy háztar- tás kettős súllyal szerepel). E módszer kö—

vetkezetes alkalmazása egyes — különle- ges típusú — háztartások anyagának 3—4—

szeri számbavételére Vezetett volna, ami a véletlen hibát jelentősen növelné. Ezért a korrekció során csak arra szorítkoztak, hogy a mintabeli peremeloszlások egyez—

zenek az elméleti (illetve az 1954. évi nép—

száfnláláéi) eloszláSokkal. A korrekciók során 4999 kártyát kettőztek, és így a mintael'emszámot 21 500—ra növelték (be- tartva az eredeti kiválasztási arányt, mely

1: 625 volt)

Az eredményeket — mintegy 70 cikkre, illetve cikkcsoportra vonatkozó átlagos ki—

adási adatok, továbbá az önfogyasztásra, valamint egyéb, a háztartás anyagi vi:

szonyaira vonatkozó adatok (például a gépkocsiállomány összetétele és kihaszná—

lása) —— a háztartás főbb ismérvei szerint

csoportosítva teszik közzé. Az alkalmazott főbb csoportosítások:

1, A háztartás jellege (városi, falusi nem mezőgazdasági, mezőgazdasági) és tájjelleg.

2. A társadalmi-gaZdasági csoport és a lakóhely jellege (illetve nagysága).

3. A háztartás összetétele (felnőttek száma, valamint a gyermekek száma és kora szerint csoportosítva), és a jövedelem nagysága (egy háztartásra jutó jövedelem nagyságcsoportja).

Végül közlik két egymást követő évre vonatkozóan a társadalmi-gazdasági cso—

portak szerinti jövedelemeloszlást.

(Ism.: Ferge Sándorné)

Matjuna, l..-

A _i-éprézentatív módszer alkalmazásának tapasztalatai a lakosság életszínvonalának

, vizsgálatánál

(Iz opüta primenenlja vüborocsnogo metoda priizucsenli zsiznennogo urovnja naszelenlja.)

— Vesztnlk Sztatiszttki. 1960. 9. sz. 14—26 p.

A cikk az 1958 októberében végrehajtott reprezentatív adatfelvétel módszerét és feldolgozási programját ismerteti. Az adatfetvétel 240 000, a mezőgazdaságon kívül (az ipar, építőipar, közlekedés, hír—

457

közlés, kereskedelem, lakás és község- gazdálkodás, egészségügy, népművelés, tudomány, művészet területén, valamint az irányító szerveknél) foglalkoztatott munkásokra és alkalmazottakra —— ille—

tőleg az e területen foglalkoztatottak 0,5 , százalékára —— terjedt ki. 'Az adatfelvétel fő célja a munkás- és alkalmazotti csalá- dok összetételére, a családtagok életko—

rára, jövedelmére, a 16 éven aluli eltar- tottakról gondoskodó szülők jövedelmére és a lakásviszonyokra jellemző adatok begyűjtése volt.

Az adatfelvétel lebonyolítására 28 kér- désből álló kérdőívet állítottak össze. Az első három [kérdés a megfigyelt családok tagjainak nemére, korára és egymáshoz való rokoni kapcsolataira, a 4—5. kérdés az iskolai végzettségre, a 6—8. kérdés a foglalkozásra, _ munkahelyre, a család munkaképes tagjai által betöltött állásra, illetve munkára, a 9—15. kérdés a [család pénzjövedelmére, illetve annak források szerinti összetételére, a 16—19. kérdés a család összes tagjainak létszámára és az

1 családtagra jutó átlagos pénzjövede—

lemre, a 20—28. kérdés pedig a család lakásviszonyaira vonatkozott.

A reprezentatív adatfelvételt típusok szerinti arányos kiválasztással, az egyes csoportokon belül pedig mechanikus kivá—

lasztással hajtották végre, melymódszert

—— mint iSmeretes —— a háztartásstatisz—

tikailmeg'figyeléseknél is alkalmazzák. E módszer szerint a fősokaságot bizonyos ismérv —- esetünkben népgazdasági ágak

——- szerint tipikus csoportokra osztották. E csoporton belül a fősokaság egyedei egy bizonyos őket jellemző ismérv szerinti sorrendben szerepeltek. A jegyzékeken a munkásokat és alkalrnazottakat a havi át—

lagbér csökkenő nagyságrendjében sorol- ták fel. Ezután meghatározott osztály—

közönként mechanikusan kiválasztottákaz egyes tipikus csoportokon belül a repre—

zentativ felvételhez szükséges munkások és alkalmazottak számát. Az adatfelvétel—

hez szükséges létszámot az egyes népgaz—

dasági ágakban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak arányának megfelelően elosztották az ország területén.

Népgazdasági, áganként a megfigyelésre kerülő munkások és alkalmazottak kivá-

lasztását a következőképpen szervezték meg. Először kiválasztották a foglalkozta—

tottság, a munkafeltételek és a fizetés szempontjából tipikus vállalatokat, hiva—

talokat és szervezeteket, majd ezután ke—

rült sor azoknak a munkásoknak és al- kalmazottaknak a kiválasztáSára, akiknek családjában az adatfelvételt végrehajtot—

ták A vállalatok, hivatalok és szervezetek