Háztartásstatisztikai megfigyelés

STATlSZTlKAl lRO DALMl FIGYELÓ

1 205

speciális helyzetet, hogy igen nagyszámú kis és közepes egységgel dolgozik és igen sok a kisvállalat is.

A kiadvány másik tanulmánya a vállalati szintű centralizáció kérdését vizsgálja. Beve- zetőjében M. Didier az ezzel kapcsolatos ko- rábban közzétett tanulmányokat ismerteti, el—

sősorban az Egyesült Államok és Nagy-Bri—

tanniában megjelenteket. Röviden összefog- lalja e tanulmányok legfontosabb megálla- pításait.

Saját vizsgálatait annak ismeretével kezdi.

hogyan lehet a vállalati nagyságot definiál—

ni. E tekintetben több lehetőség van: a for- galom értéke, az ún. ,,hozzáadott érték" (va- leur ajoutée), a lekötött eszközök értéke- a foglalkoztatottak száma stb. Definiálja a szerző a vállalati növekedés fogalmát is. ezen 4 fajta fogalmat ért: 1. a vállalatok száma csökkenhet oly módon, hogy azok az összes eszközökkel együtt beolvadnak egy másik vál- lalatba, 2. a vállalatok szóma nőhet új vál—

lalatok alapításával, 3. a vállalatok száma ugyan változatlan marad. azonban nagyság- kategóriájuk más vállalat beolvadása útján nő, 4. a vállalatok száma változatlan marad.

azonban méreteik növekednek a keresletnek és a termelés lehetőségeinek megfelelően (ezt a folyamatot ,,a továbbélő vállalatok belső növekedésének" nevezi). Tanulmányá- ban különösen ezt a negyedik esetet kívánta figyelemmel kísérni.

A szerző először 1965. és 1966. évi adatok alapján 8113 vállalat nagyságkategóriák sze- rinti megoszlását vizsgálta. E vállalatok szá—

ma az iparvállalatok 4 százalékát. forgalmi adatai pedig az iparvállalatok összforgal- mának 30 százalékát jelentették. A vállalato—

kat 5 nagyságcsoportra osztva vizsgálta: leg—

feljebb 10, 10—50, 50—100, 100—500 és több mint 500 millió frank forgalmat lebonyolító vállalatok. Mindegyik csoportba a növekedés mértékét a forgalom, az export, 0 bérkifize—

tések és a bruttó vállalati jövedelem növeke- désével jellemezte. Vizsgálatai szerint a nö—

vekedés mértéke 1965—1966 között a legna—

gyobb az 50—100 millió frank forgalmú vól- lalatok esetében volt.

A reprezentációba bevont vállalatok ada- tait aszerint is csoportasította, hogy milyen mértékű volt a forgalom növekedése. Az el—

ső csoportba azok a vállalatok kerültek. a—

melyeknél a növekedési index 120 százalék—

nál nagyobb volt, a második csoportba a 100—120 százalékos növekedési indexű vál- lalatok kerültek és végül a harmadik csoport—

ba sorolta azokat a vállalatokat, amelyek- nek forgalma csökkent. A 3 csoport minde- gyikére vizsgálta az export, a bérek és a bruttó vállalati jövedelem alakulását is. Vizs—

gálatai alapján azt a következtetést vonta le, hogy nem lehet egyértelmű kapcsolatot találni a vállalatok nagysága (mérete). és nö—

vekedésének mértéke között. A legnagyobb mértékű növekedést nem a legnagyobb vál- lalatoknál, hanem a közepeseknél találta.

Minthogy egy év alapján a szerző nem ki- vánt messzemenő következtetéseket levonni, reprezentativ vizsgálatot végzett hosszabb, az 1961—1967 közötti időszakra is 1600 vállalat adatai alapján. Az adatokat 13 ipari ágazat- ra vonatkozóan vizsgálta és a következőket állapította meg:

A fémfeldolgozó, a ruházati, a fa- és a bútoriparban a legnagyobb vállalatok fej- lődtek a legerőteljesebben 1961. és 1967 kö- zött. Az élelmiszeriparban, a vegyiparban, a papíriparban. valamint a nyomdaiparban (:

nagyvállalatok kisebb mértékben fejlődtek, mint a közepes méretűek. Ezekben az ága—

zatokban a vállalati méretek növekedésével csökkent a fejlődés mértéke. A textil-, bőr- és építőanyagiparban a növekedés mértéke eléggé szóródott és itt egyértelmű tendencia nem volt megállapítható.

A kétfajta reprezentatív vizsgálat alapján a szerző 3 fő megállapítást tesz:

1. A vállalatok termelésének növekedése, valamint költségeik és eredményességük alakulása között nincs párhuzamosság.

2. Elég nagy a szóródás (: vállalatok termelésé- nek növekede'sében, de általában a nagyobb válla—

latok növekede'se — bizonyos küszöbértékig — kisebb mértékű.

3. Általában az igen nagy vállalatoknak csak rít—

kán erőteljes a növekedése. Ezt a megfigyelést ne—

héz kielégítő módon indokolni.

Végül a szerző hangsúlyozza, hogy követ—

keztetései leíró és nem magyarázó jellegűek.

A magyarázathoz ugyanis további elemzés szükséges.

(Ism.: Nyitrai Ferencné)

HÁZTARTÁSSTATl SZTl KA

HÁZTARTÁSSTATISZTI KAl M EGFIGYELES (Obszledovanie szemejnüh bjudzsetov. CSZU PNR.) -— Informacionnüi Blulleten' po Sztatísztike. 1970. 2.

sz. 40—42. p.

Az 1969. évi háztartásstatisztikai vizsgálat programja állandó és változó összetételű családok megfigyelését foglalta magában.

Az állandó összetételű családok megfigyelé-

7 Statisztikai Szemle

se 3500 munkáscsalád háztartási feljegyzé—

seire terjed ki. akiket a népgazdasági álla- mi szektorában -— kivéve a mező— és erdőgaz- daságot — foglalkoztatnak. A változó össze—

tételű családok megfigyelése 500 — az álla—

mi mezőgazdaságban foglalkoztatott .. mun- kásháztartást ölelt fel. Ezenkívül rotációs mód—

szerrel 2100 háztartási költségvetés éves kí-

1 206

sérleti megfigyelését végezték el. A megfi- gyeléseket a Lengyel Statisztikai Főhivatal

Háztartásstatisztikai Osztálya vezette.

A háztartásstatisztikai megfigyelés repre- zentativ módszerrel történik. A kiválasztás menete kétlépcsős: először kiválasztják vélet—

lenszerűen a vállalatokat a foglalkoztatottak számának aránya alapján, azutáne vállala- toknál kiválasztják azokat a családokat, aki- ket a megfigyelés körébe bevonnak.

A havi háztartásstatisztikai beszámolót a vajdasági (városi) statisztikai hivatalok ház- tartásstatisztikai felügyelőinek jelentése szol—

gáltatja. Az anyagok előzetes feldolgozását a megfelelő vajdasági gépi adatfeldolgozó állomások végzik (az információkat lyukkár—

tyára viszik), majd az anyagot elküldik a Statisztikai Főhivatal Számítóközpontjába, ahol a végső feldolgozás elektronikus szá- mítógépen történik.

A háztartások megfigyelésének tematikája azokat az alapvető információkat öleli fel.

amelyek a megfigyelt családok élet-, társa—

dalmi— és foglalkozási körülményeit jellemzik.

Ez az információ vonatkozik:

—— a megfigyelt háztartások nagyságára és össze- tételére, a családok tagjainak demográfiai jellemzői—

re;

- a háztartások jövedelmére (természetben és pénzben kifejezve) alap— és melléktevékenységből, és szociális juttatásokból (segély, nyugdi. ösztöndíj stb.) való részesedésére stb.;

— élelmiszerekre. az iparcikkekre és a szolgáltató- sokra forditott kiadásokra, beszerzési forrásként (ál- lami. illetve magánkereskedelemből, hitelvásárlásból.

ingyenesen) :

-- a legfontosabb élelmiszerek mennyiségi fo- gyasztására ;

— a családtagok lakáskörülményeire és tartós fo—

gyasztási cikkekkel való ellátottságára.

A háztartásstatisztikai megfigyelések te—

matikája állandóan bővül; 1968—1969. évek- ben felvették a szabadidő vizsgálatát is.

A megfigyelt családok között időnként egy- szeri kérdőíves vizsgálatot végeznek megha-

tározott témában: 1968-ban például azt vizs—

gálták: ,.Miért és milyen célból gyűjtik a pénzt a takarékpénztárban". '

A következő évekre tervbe vették:

— a szabadidő felhasználásával kapcsolatos kia-

dási csoportok, '

— a szabadságkihasználás májának,

-— a háztartások könyvállományának és könyvelve:-

sásának vizsgálatát. *

A háztartásstatisztikai megfigyeléseken 'ki- vül néhány évenként szélesebb rétegre kiter- jedő kérdőíves vizsgálatokat folytatnak le.

amelyek a lakosság életkörülményeire vo- natkoznak. 1967-ben ilyen típusú vizsgálat a népgazdaság állami szektorában foglalkoz—

tatott 150000 munkás családot érintett. ezen belül például 15000 családban tanulmá- nyozták, hogy az emberek milyen időszakban hallgatják a rádió, illetve nézik a televizió műsorát és melyeket, mennyi időt forditanak újság és folyóirat olvasására.

Az 1971—1975. években jelentősen növelni kivánják a vizsgálatok számát. többek kö—

zött statisztikai-szociológiai és monográfi- kus jellegű vizsgálatokat akarnak végezni:

tanulmányozni kívánják a családok életkö—

xrülményeire hatást gyakorió tényezőket, ki akarják terjeszteni a megfigyeléseket a la—

kosság valamennyi csoportjára.

A vizsgálatok programja, tematikája és volumene a megfigyelésekkel foglalkozó sta—

tisztikai apparátustól sok új szervezési, mód- szertani probléma megoldását kívánja.

Az alapvető probléma a megfigyelendő háztartások kiválasztásának módja: a csa- ládok állandó kiválasztása (eddig Lengyel- országban ezt alkalmazták), vagy a rotációs módszer kerüljön—e alkalmazásra. Ennek a kérdésnek eldöntéséhez az 1969 júniusában befejezett kísérleti háztartásstatisztikai meg—

figyelések tapasztalatai szolgálnak alapul.

módozatainak és for-

(lsm. : Csahók Istvánné)

BlBLlOGRÁFlA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtáróba az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATlSZTl KAl EVKUNYVEK

INDIA. A reference annual 1968. Compil. by the Research and Reference Division, Ministry of infor- mation and Broadcasting. Delhi. 1968. Pubi. Divi—

sion. Vl, 628 p.. 1 térk.

India. Tájékoztató évkönyv. 1968.

22370 NARODNOE hozjajsztvo Armjanszkoj SzSzR v 1956, 1946—1965, 1967 g. Sztatiszkicseszkij ezsegodnik. lzd.:

Central'noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie. Erevan.

1957—1968. lzd. ,.Sztatisztika" — Goszsztatizdat. 4 db.

Az Örmény Szoviet Szocialista Köztársaság statisz-

tikai évkönyve, 1956, 1964—1965, 1967.

l 42 C 133/1956—1967

OFFICIAL statistics. Sources of data and major gaps. Ed. by the Central Statistical Organisation,

epartment of Statistics. Delhi. 1968—1969. 44. p.

India hivatalos statisztikája.

23004 PETIT annuaire statistigue de la Républicjue Soci- aliste de Roumanie 1969. Ed. par la Direction Cent- rale Statistiaue. Bucarest. 1969. 408. p., 12 t.

Románia statisztikai zsebkönyve, 1969.

l 44 D 6/1969

STATISTIKE epetérís tés Hellados 1955—1969. -—

Statistical yearbook of Greece. Ekd.: Ethniké Stu- tistiké Hypéresia. Athénai. 1956—1969. 14 db.

Görögország statisztikai évkönyve, 1955—1969.

! 49 B 50/1955—1969