A belkereskedelmi áruforgalom fejlődése 1953. júniustól 1954. decemberig

TATÁR GYÖRGY —— ZAFIR MI HÁLY:

A BELKERESKEDELMI ÁRUFORGALOM FEJLÖDÉSE

1953. ]ÚNIUSTÓL 1954. DECEMB ERIG

A kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszakban az áru—

forgalom fejlesztésének nagy jelentőséget ad az a szerep, amelyet a dolgo- zók jobb anyagi ellátása, valamint a város és falu közötti árukapcsolatok és ezzel a munkás—paraszt szövetSég tekintetében betölt.

Az áruforgalom szerepe a dolgozók anyagi ellátásában abban áll, hogy a lakosság a nemzeti jövedelemből anyagi formában való részesedésének túlnyomó részéhez az áruforgalmon keresztül, jut. Az áruforgalom a dolgo-—

,zók életszínvonalának egyik legfontosabb mutatója. , Az áruforgalom a munkás—parasZt szövetség szempontjából azért jelen- tős, mert e szövetség megszilárdításához a város és falu áruforgalmi kap——

csolatának erősítése is szükséges. Ennek konkrét gazdasági tartalma az, hogy a város egyre növekvő mértékben látja el a falut termelési és fogyasz—

tási rendeltetésű iparcikkekkel, ugyanakkor a falu egyre több mezőgazda—

sági terméket és nyersa nyagot juttat a városba.

Mint ismeretes, az 1953 júniusát megelőző 1—2 évben a lakosság élet—

színvonala átmenetileg csökkent és nem alakultak kielégítően a város és falu áruforgalmi kapcsolatai.

A párt és a dolgozók közötti kapcsolat, valamint a munkás-paraszt szö—

vetség megerősítése, a szocializmus gazdasági alaptörvényének fokozottabb érvényesülése érdekében 1953 júniusában a Magyar Dolgozók Pártja Köz- ponti Vezetősége határozatot hozott. E határozat alapján egy sor intézke—

dést hoztak, köztük számos olyat, amely a lakosság anyagi ellátottságának jaVítását és a város és falu közötti áruforgalmi kapcsolatok kiszélesítését volt hivatva szolgálni.

A következőkben az 1953 júniustól eltelt másfél év áruforgalmat abból a szempontból fogjuk elemezni, hogy az mennyiben tükrözi a lakosság anyagi ellátottságának javulását és a város és falu áruforgalmi kapcsolatai—

nak bővülését. ' ' ,

I.

A kiskereskedelmi? forgalom alakulása megközelítő képet ad arról, ho—

gyan alakul a lakosság anyagi ellátottsága.

A lakosság iparcikkeket szinte kizárólag a kiskereskedelemnél vásárol.

' Élelmiszereket beszerez ezenkívül piacon, vagy más módon az őStermelők—

200 ' — * TATAR GYÖRGY __, uns MIHÁLY

től és jelentős élelmiszermennyiséget fogyaszt a lakosság saját termeléséből is. A piac és a saját termelésből történő fogyasztás szerepe az élelmiszerek és különösen egyes élelmiszercikkek fogyasztása tekintetében igen jelentős;

a kiskereskedelmi forgalom összességéhez képest azonban nem jelent ak—

kora volument, hogy alakulása lényegesen befolyásolhatná azokat a követ-—

keztetéseket, amelyeket a kiskereskedelmi forgalom elemzése alapján le—

vonhatunk. (Mindenesetre, ha a forgalmat nem összességében, hanem rész—

leteiben elemezzük, a piaci forgalom és a saját termelésből történő fogyasz- tás alakulásával mint olyan tényezőkkel kell számolnunk, amelyek egyes tendenciákat befolyásolhatnak.)

A lakosság anyagi ellátottságának alakulását tehát tükrözik a kiskeres—

kedelmi forgalom volumenének és összetételének változásai.

A kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulását az alábbi

1950. év ... mon/,, * 1951. év ... mon/.,

1952. év ... goa/., 1953, év ... 101%

1954. év ... ime/.,

1952—ben tehát a kiskereskedelmi forgalom mintegy lOU/O-kal kevesebb volt, mint az előző években és alacsony szinten állt az 1953 első félévi for-—

galom is (1953. év egészét az 1953. június után megnövekedett forgalom emelte az előző évek színvonala fölé).

Az 1953 júniusi határozat nyomán számos intézkedést hoztak a lakos—

ság vásárlóerejének növelésére. Ilyenek például:

Az alacsonyfizetésű dolgozók fizetésemeléséről szóló rendeletek egész sora, az 1953. évi csökkentett összegű békekölcsönjegyzés, a nyugdíjak fele emelése, az 1953. július 1-1, szeptember 6—i, majd az 1954. március 15—i ár—

leszállítás, a beadási hátralékok elengedése, a termelőszövetkezetek és egyé—

nileg gazdálkodó parasztok beadási kötelezettségének csökkentése, a gép-—

állomási díjtételek leszállítása, a gépállomási díjtartozások elengedése, adó-—

kedvezmények, a szerződéses árak és szabadfelvásárlási árak felemelése, az állatorvosi szolgáltatások és oltóanyagok ingyenessé tétele stb,

Mivel a lakosság vásárlóereje a hozott intézkedések, és ezenkívül az 1953. évi jó termés következtében is megnőtt, lényegesen többet tudott köl- teni fogyasztási cikkek vásárlására, mint azelőtt. Ezért 1953. második felé-—

től a kiskereskedelmi forgalom erőteljesen emelkedett. 1954— ben a forgalom volumene 210/0—ka1 volt több, mint 1950-ben vagy 1951-ben; az 1952. évi és

1953 első félévi alacsony színvonalat pedig közel 350/0—ka1 haladta meg.

(Emellett még azt is számításba kell venni, hogy jelentősen megnőtt a lakos- ság vásárlása a piacokon is.)

A kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulása tehát kifejezi azt, hogy az elmúlt másfél évben javult a lakosság anyagi ellátottsága.

Ugyanezt mutatja a kiskereskedelmi forgalom összetételének alaku—v lása is.

A kiskereskedelmi forgalom összetételének elemzésénél elsődlegesen két nagy csoportra oszthatjuk a fogyasztási cikkeket: élelmiszerekre és ipar- cikkekre. Ez az alapvető csoportosítás igen lényeges, mert a forgalom volna menének vizsgálatával összekapcsolva alkalmas arra, hogy tájékoztasson az *

A _samsass'xsnenm Aauaoaekmu FEJLDDÉSE , , gol

életszinvonal alakulásáról. Ha ugyanis az életszínvonal, helyesebben a reál- jövedelem csökken, az élelmiszerforgalom kevésbé csökken, mint az ipar-—

cikkforgalom, hiszen az élet fenntartása szempontjából elsődlegesek az * élelmiszerek. Ilyenkor tehát elsősorban iparcikkekből csökken a forgalom,

ami egyben azt is eredményezi, hogy arányuk az összforgalomban kisebb lesz. Ha viszont a reáljövedelem emelkedik, akkor a lakosság _— amellett, hogy élelmiszerekből is többet fogyaszt 4— elsősorban iparcikkekből vásárol többet. A forgalomban tehát nő az iparcikkek aránya.

Természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy ebből a szempontból sem az élelmiszerek, sem az iparcikkek csoportja nem egészen homogén. Nem kétséges, hogy olyan élelmiszerek forgalma, mint például a kenyér—, pék—

sütemény— és tésztaáruké csak igen lazán függ össze a reáljövedelem alaku- lásával. A reáljövedelem bármilyen növekedése esetén sem fogyasztunk ezekből számottevően többet; viszont például a tejtermékek, a gyümölcs—

félék, az édesipari cikkek forgalma az előbbieknél sokkal inkább függvénye a reáljövedelem változásának. Az iparcikkek között is vannak olyanok, ame—

lyeknek forgalma kevésbé és olyanok, amelyeknek forgalma inkább össze—

függ a reáljövedelem alakulásával. Mindez azonban alapjaiban nem érinti azt a megállapítást, hogy az életszínvonal alakulása visszatükröződik a for—

galom összetételének alakulásában. _ _

A kiskereskedelmi forgalom volumene élelmiszerekből és iparcikkekből a következőképpen alakult:

A kiskereskedelmi forgalom volumene

(1952 megfelelö időszaka : 100)

1 953.

Megnevezés I. II. 1954.

_______..___—_-—- év

félév '

Élelmiszerek ... 109 l 17 l 13 127

Iparcikkek ... 92 128 l 1 1 145

Mivel az iparcikkek forgalma jobban megnőtt, mint az élelmiszereké, a forgalomban nagyobb az iparcikkek aránya, mint 1953. június előtt volt

Az iparcikkek százalékos aránya a kiskereskedelmi forgalomban

Idóalak 1952. ! 1953. 1954.

I. félév ... 423 ! 3843 45.45

11. ,, ... 42,s ! 454) 465

; ,

Meg kell jegyezni, hogy 1953; második felétől fokozódott ,a lakosság

piaci —- élelmiszer -- vásárlása, amit a kiskereskedelmi eladás összetétel é—

nek értékelésénél figyelembekell venni. Ha számításba vennénk azt a mennyiséget, amivel a piacon többet vásárolnak, mint azelőtt, akkor az

202 * -. , T-ATAR GYÖRGY _, zarta 'Mi ,:

iparcikkek 1953, II. félévi és 1954. évi aránya a kimutatottnál kb. live—kal lenne kisebb.

Az adatok alapján leszűrhető megállapítások igen tanulságosak. Az 1952—es rossz termés után 1953 első felében nőtt az élelmiszerforgalom; a lakosság élelmiszerfogyasztása azonban feltehetően nem ilyen arányban emelkedett, mivel a rossz termés (és egyidejűleg a beszolgáltatás terhei) következtében a korábban önellátók egy része is Vásárolt boltban élelmü—

szert. Az élelmiszerre fordított kiadások miatt a lakosságnak iparcikkekre kevesebb pénze maradt, ezért iparcikkekből a forgalom csökkent és az ipar- cikkek aránya a kiskereskedelmi forgalomban az 1952. évinél mélyebbre süllyedt. Az 1953. évi júniusi határozat után az iparcikkforgalom ugrás——

szerűen megnőtt és 1954-ben is lényegesen jobban nőtt, mint az élelmiszer—

forgalom.

Az előzőekben szó volt arról, hogy sem az élelmiszer, sem az iparcikk—

forgalom az életszinvonal alakulásának értékelése szempontjából nem telje—- sen homogén. Ezért a forgalom alakulását részletesebben is elemezni—kell.

Az élelmiszerforgalom vizsgálatánál két nagy csoportot szoktak meg—

különböztetni, az alapvető— és az egyéb élelmiszerek csoportját.

Az alapvető élelmiszerek közé soroljuk a kenyér—, péksütmény-, liszt—, száraztésztaféléket, valamint a rizst, a zsiradékokat (vaj kivételével), a , húsárukat és a cukrot. Ezek a cikkek az élet ""fenntartásához altalaban elsődlegesen szükségesek, beszerzésük szükségessége minden mást megelőz.

(Ezeken kívül vannak más hasonló jellegű cikkek is, azoknak volumene azonban a fentiekhez képest elenyésző, ezért az elemzésnél megelégszünk a

fenti cikkekkel.) " *

Az alapvető cikkek közül a kenyérre, péksüteményre, lisztre, tészta-—

felekre és a zsiradékokra jellemző az, hogy fogyasztásuk csak a fiziológiai szükséglet kielégitettségének mértékéig emelkedik, Viszont ez alá a szin—

vonal alá tartósan nem süllyed. Húsból, cukorból a fogyasztás már sokkal nagyobb határok között változik. Mivel az alapvető élelmiszerforgalomnak több mint 400/0—át teszi ki a kenyér, péksütemény, liszt, tészta és rizs, és kb.

20%—át a zsiradékok forgalma, ez az élelmiszercsoport fenti szempontból viszonylag egyértelműnek tekinthető.

,,Egyéb élelmiszerek" néven foglaljuk össze a fentieken kívüli összes többi élelmiszercikkeket. Ezek forgalmának alakulása sokkal inkább függ—

vénye az életszínvonal alakulásának, mint az alapvető cikkeké. Jellemzően ilyen cikkek például a tejtermékek, az édesipari cikkek, a zöldség—' és gyümölcsfélék, a baromfi és tojás, a különböző konzervek, gyarmatáruk stb.

Ebbe a csoportba tartoznak az élvezeti cikkek, tehát az italok és a dohány—- áruk is.

A kiskereskedelem élelmiszerforgalmát boltokban és közétkeztetési üzemekben bonyolítja le. A gyakorlatban többnyire csak a bolti élelmiszer- forgalmat szokták alapvető- és egyéb élelmiszerekre bontani, mert a köz—

étkeztetési forgalom ilyen bontása sok nehézségbe ütközik. Ezért az élelmiszerforgalom elemzésénél általában a következő nagy csoportokat használják: bolti alapvető élelmiszer—, bolti egyéb élelmiszer- és közétkez—

tetési forgalom. (Ehhez még annyit kell hozzáfűzni, hogy a közétkeztetési forgalomban legfeljebb csak ZOO/o az alapvető cikkek forgalma, tehát a tel—

jes közétkeztetési forgalom alakulása elsősorban az egyéb élelmisz'erforga—

lom alakulásáról ad képet.)

' *A BELKERESKÉDELMI Aaúvoaelxwm szamban; * - ' _ , (A _ 203

Az egyes élelmiszercsoportok forgalmának alakulása nem megfelelő időszaka : wo)

, 1953.

"Megnevezés 1. [ 11. % 1954.

www—.— % év

félév

Alapvető élelmiszer 120 117 118 117

Egyéb élelmiszer 88 112 100 117

Közétkeztetés ... 121 122 122 154

Alapvető élelmiszerekből —-— amint az előbb erről már szó volt —— az

1952. évi rossz termés után 1953. el ső felében jelentősen megnőtt a kis keres—

kedelmi forgalom, ugyanakkor egyéb élelmiszerekből a lakosság csak lénye—- gesen kevesebbet tudott vásárolni, mint 1952-ben. Az alapvető élelmiszerek forgalma 1953. második felétől is viszonylag nagy. 1953. második felében ennek egyik fő oka az volt, hogy a mezőgazdasági lakosság ——- az 1953. évi jó terméshez képest — viszonylag sok lisztet és kenyeret vásárolt boltban.

1954—ben az ilyen jellegű. vásárlás erősen csökkentés az alapvető élelmi— ( , szerek forgalmát elsősorban az emelte, hogy több cukrot, zsirt, valamint húsfélét vásároltak. A forgalom valamivel még magasabb lett volna, ha a * keresletet húsból teljesen ki tudták volna elégíteni.

Az egyéb élelmiszerek forgalmának megítélésénél több fontos körül—

ményt kell figyelembe venni.

.Az egyik ilyen körülmény az, hogy az egyéb élelmiszerek egy része jel—

legzetesen piaci cikk. Ilyen például a baromfi, a tojás, a zöldség— és gyümölcsfélék, kisebb mértékben a tejtermékek. Közülük baromfiból és zöldség-gyümölcsfélékből a lakosság lényegesen többet vásárol piacon, mint boltban. A piaci forgalom pedig jelentősen—megnőtt; az előbb felsorolt cik—

kekből együttesen 1954-ben az őstermelők kb. 30—350/ü—kal többet hoztak a városi piacokra, mint az előző évben. (A kiskereskedelmi forgalom ugyan—

akkor csak néhány százalékkal nőtt.) '

Másik fontos körülmény —-— amiről az előzőekben már szó volt —— az, 'hogy az egyéb élelmiszerforgalom értékelésénél a közétkeztetési forgalom alakulását is figyelembe kell vennünk. Az italok, az édesipari cikkek, a dohányáruk például jellegzetesen olyan cikkek, amelyeket boltban és közétkeztetési üzemben egyaránt lehet kapni.

Édesipari cikkekből ——-— cukorkából, csokoládéból és nougatárukból, kakaóból és csokoládéporból, kekszből, 'ostyafélékből, cukrászsütemények—

ből együttesen ——-— a kiskereskedelem (beleértve a közétkeztetést is) 1954-ben A közel 1 milliárd 400 millió forintos forgalmat bonyolított le, ami közel 600/0-kal több az 1952. évinél és több mint 40%—os emelkedést jelent 1953- hoz képest.

Italokból az eladás 1954—ben mintegy 4 milliárd 200 millió forint, több, mint másfélszerese az 1952. évinek. '

Cigarettából, —— ha a dohányt is cigarettára számoljuk át — 1954—ben a kiskereskedelem közel 14 milliárd darabot adott el; ez néhány százalékkal

több az 1952. évinél. ;

Az élelmiszerforgalom elemzésénél szem előtt kell tartani azt is, hogy míg az alapvető élelmiszerekből — a hús kivételével —-- kielégítették a la—

204 A! _ _ - una cream _ mmal-(marx * *

kosság keresletét, az egyéb élelmiszerek közül egyes tejtermékekből, édesipari cikkekből, sok fűszer- és gyarmatáruból, helyenként az üdítő italokból, sörből és egyéb más cikkekből nem mindig tudták kielégíteni a teljes keresletet.

Az ismertetett körülményeket figyelembevéve megállapítható, hogy az ( élelmiszerforgalom összetételének alakulása az utolsó másfélévben a lakos—

ság életszínvonala szempontjából pozitív volt.

Az ip'arcikkforgalom elemzésénél két főcsoportot szoktak megkülönböz—

tetni: ruházati cikkeket és vegyes iparcikkeket (ez utóbbi csoportba tartozik a ruházati cikkeken kívül minden más iparcikk). A ruházati cikkek cso-—

portja viszonylag homogén nagy csoport, a vegyes iparcikkek csoportjáról ugyanez már nem mondható el. Ide tartoznak a különböző tartós fogyasz-—

tási cikkek (bútor, rádió, kerékpár, motorkerékpár stb.,) az építőanyagok, a mezőgazdasági kisgépek és szeráruk, a műtrágyák és növényvédőszerek, a különböző háztartási vas— és vegyi cikkek, papíráruk, a tüzelő stb. Bár-

mennyire heterogén is a vegyes iparcikkek csoportja, mégis az iparcikkfor—

galom elemzése ruházati cikkek és vegyesiparcikkek csoportositásában jel——

lemző képet nyújt a forgalom alakulásáról.

A kiskereskedelem iparcikkforgalmának alakulása

(1952 megfelelő időszaka. :: 100)

1953.

Megnevezés I. [ II. 1954.

...—W év

félév

133 120

111 111

143 Ruházati cikkek ... 86

Vegyes iparcikkek . . . 100 148

: %

1953 első felében —— az előzőekben már ismertetett okok következtében

—-— a ruházati forgalom jelentősen az 1952. évi Színvonal alá süllyedt. A jú- niusi határozat után a lakosság elsősorban ruházkodásra fordította megnöve—

kedett vásárlóerejét; ezt elősegítette az is, hogy elsősorban a ruházati cik—

kek árát csökkentették. A ruházati forgalom ezért ugrásszerűen megnőtt, 1954. folyamán azután a vásárlás egyenletesebbé vált. Vegyesiparcikkekből viszont 1954. év során volt erőteljesebb a forgalom növekedése, a lakosság

vásárlása főleg ekkor kezdett nagymértékben emelkedni tartós fogyasztási cikkekből, építőanyagokból stb.

A vegyes iparcikkek közül itt csak két fontos csoport forgalmával fog- lalkozunk; a tartós fogyasztási cikkek és az építőanyagok forgalmával (a mezőgazdasági termeléshez szükséges cikkeken kívül elsősorban ezeknek a cikkeknek a forgalmában történt a legnagyobb változás).

Néhány tartós fogyasztási cikk kiskereskedelmi eladásának alakulása

Megnevezés ! 1952 ' 1953 1954

Rádió ... . . . . darab 106 200 119 000 183 000

Motorkerékpár . , ,, 7 400 8 800 13 400

Kerékpár ... ,, _ 96 900 92 800 126 000

Tűzhely ... 75 900 87 700 131 000

Edény ... millió Ft 135 170 ; 230

%

:; sweet—kenem; mernem—mu mwnesz , ; 205! _ _

A kereslet teljes kielégítése esetén e cikkekből a kimutatottnál még

több fogyott volna. _ *

A legfontosabb épitőanya'gokból a lakossag az előző évekének többszö—

rösét vásárolta. _ ' '

Megnevezés ! 1952 ! 1053 ! 1064

Tégla ... millió db * 17 25 _ 344

Cserép ... ,, ,, 23 32 6 l

Cement ... ,, kg § 18 87

Mész 54 116 *

Fenyőfiii'éezézu ezer §)! l3 l6 61

Az építőanyagforgalom adatai nem teljesen tükrözik a lakosság meg—- növekedett építési kedvét, mert a keresletet teljes egészében ezeknél nem

tudták kielégíteni. (Az 1954. évben eladott cserép mintegy 30 000, a fűrész—' _ áru mintegy 17 000 családiház épitéséhez lenne elegendő, nem számítva .a javitásokhoz és melléképületekhez szükséges mennyiségeket.) —

A megnövekedett forgalmat a kereskedelem nem tudta mindig zavar-f talanul kielégiteni. Ezt a kérdést —— az eddigiekhez hasonlóan -—-— a három nagy árucsoportnál (a kereskedelmi gyakorlatban ezeket általában árufő—

csoportoknak nevezik) külön—külön fogjuk megvizsgálni.

Az élelmiszerellátás szorosan összefügg a mezőgazdasági termeléssel és mivel az utóbbi nem volt kielégítő, ez rányomta bélyegét az élelmiszer—

ellátásra is. Nem volt mindig kielégítő az ellátás például tejből és tejter- mékekből, húsból és különböző húskészítményekből, borból stb..

Több cikkből, bár nem ez a körülmény határozta meg az árualapok

nagyságát, mégsem volt elég áru. * *

Például édesipari termékek gyártásához elég cukor állt rendelkezésre.

az élelmiszeripar azonban főleg kapacitáshiányra, csomagolóanyaghiányra hivatkozva nem termelt eleget; nem növelték megfelelően pl. a sörterine—

lést, ezért a nyári hónapokban nem volt elég sör; fagylaltból, szikvízből sem termeltek eleget; a nyári hónapokban helyenként átmeneti zavarok voltak élesztőellátásban; a lakosság főleg jóminőségű csemegepaprikát keresett, az ipar azonban ebből keveset termelt stb.

E példák közül nem egy jellemző arra, hogy viszonylag kevés anyag felhasználásával is szert tehetnénk jelentős mennyiségű árualapra. Emellett ezek igen keresett cikkek, amelyeknek forgalma, ha értékesítésüket jól meg-—

szervezik, jelentősen növelhető.

Az iparcikkek közül ruházati cikkekből 1952 elejétől 1953 júniusig a kiskereskedelmi forgalom visszaesett és a termelést is csökkentették. Ennek ellenére az iparban és a kereskedelemnél tekintélyes készletek halmozódtak fel. 1953 júniusa után, amikor a kiskereskedelmi forgalom erősen emel- kedni kezdett, a forgalom egy részét a meglévő készletekből bonyolították le. Mivel azonban ezeknek a készleteknek az összetétele, választéka nem volt teljesen megfelelő és mivel az ipari termelés csak lassan emelkedett, a lakosság nem mindig jutott megfelelő választékú áruhoz és sok cikkből nem

tudták kielégíteni a keresletet. 1954. III. negyedévétől kezdve a helyzet llé— , nyegesen javult. Az ipar által a belkereskedelemnek átadott mennyiség már

fedezte a lakosság keresletét és mivel még importáltun'k is, a kereskedelem

355 . TATAB owner — mrxnnnmm ,

készletei már emelkedtek, a lakosság ellátása, javult. 1954. IV. negyedében az ellátás még kedvezőbb volt. A nagykereskedelem közel 70%—kal több árut szerzett be, mint az előző év IV. negyedében és beszerzési tervét llBo/o—ra teljesítette. Mindezek eredményeként 1954 második féléve folya—

mán a kereskedelem korábban egészségtelenül lecsökkent készletei valame—

lyest emelkedtek. J avitotta az áruellátást az is, hogy a IV. negyedévben a ke—

reskedelem beszerzési tervteljesítése és a beszerzés ütemessége is egyenletes, megfelelő volt. Míg pl. 1953. III. és IV. negyedében, valamint 1954. III. ne—

gyedében a negyedév utolsó hónapjára esett a beszerzésnek kb. 400/0-a, (sőt pl. 1954. I. negyedében több mint 50%-a) 1954. IV. negyedében a negyedévi tervből októberben 380/0—ot, novemberben 340/o-ot teljesítettek. Míg más negyedévekben a beszerzési terv teljesítése árucsoportonként igen eltérő volt és több árucsoport beszerzési tervét nem teljesítették, 1954. IV. negye—

dében *-— a 1180/0—05 tervteljesítésen belül —-— egyetlen olyan árucsoport sem volt, amelynek beszerzési tervét ne teljesítették volna.

1954. II. félévtől, különösen a IV. negyedévtől kezdve, lényegesen me'ge nőtt a kisipari szövetkezetek szerepe a lakosság áruellátásában. A kisipari szövetkezetek 1954. IV. negyedében több mint kétszerannyi konfekció—

cikket és kb. kétszerannyi cipőt szállítottak a kereskedelemnek, mint 1953. IV. negyedében. Ezzel a kereskedelem ellátásában a szövetkezetek rén szesedése a konfekciócikkeknél közel 400/o—ra, cipőknél több mint ZOO/rra emelkedett. Ezt a körülményt az áruk választéka és minősége szempontjá—

ból kedvezően kell elbírálni.

1954. IV. negyedévében a megjavult áruellátás eredményeként bővült a választék és sok olyan cikkből, amelyből a negyedév elején még hiány volt, a hiány enyhült. Ilyenek például a gyermek télikabát, a jóminőségű férfiöltöny, bútorszövet, paplan, gyermektréningruha, inganyag, ágynemű—

anyag stb. A többi között lényegében megszűnt a hiány sportöltönyből, fiú—

, és, leány'karuhából, férfi és női simabőrű cipőből stb. A lényeges javulás el—

lenére azonban még mindig volt több olyan fontos cikk, amelyből nem tud—- ták teljesen kielégíteni a keresletet.

A vegyes iparcikkek közül a tartós fogyasztási cikkekből a kereskede—

lem 1953 júniusa után jelentős készletekkel rendelkezett. A lakosság azon—

ban hamarosan megvásárolta a meglevő készletek tekintélyes részét és ez—

után csak a folyó termelésre lehetett támaszkodni. Ezekből a cikkekből -—

a korábbi színvonalhoz képest —— a kereslet annyira megnőtt, hogy kielégi—

tése a termelés emelésével sem volt teljesen biztosítható. 1954. végére e cik——

kek közül lényegesen csak a— bútorellátás javult.

_ A Minisztertanács határozatot hozott a kislakásépítés elősegítésére és kedvezményt —- pl. hiteleket — nyújtott a lakosságnak. A lakosság építő——

anyagkeresletét azonban nem tudták teljesen kielégíteni és az ipar a ter—

vezettnél kevesebb árut szállított. A rendelkezésre álló árualap összetételé—

ben egyes esetekben nem volt megfelelő, mert például a téglához képest igen kevés volt a faanyag és a cserép.

A júniusi határozat előtt sok bosszúságot okozott a vásárlóknak az, hogy nem lehetett kapni különböző apró napi háztartási cikkeket és háztar—

tási felszerelési tárgyakat. A helyzet e téren az elmúlt másfél év alatt % ha nem is teljesen kielégítő —-— de már jelentősen javult.

a BELKERÉSKEDELMÉ *Aasroaeamu rsswnasa 297 '

Az előzőekben vázolt s nem minden tekintetben kielégítő áruellátásir helyzetben nem egyszer hatástalanok maradtak azok az intézkedések,— ame-,—

lyek az áruk választékára, minőségére, a kereskedelmi munka színvonalára vonatkoztak. '

Sok hiba volt az áruk választéka körül. Ez gyakran azzal függött össze, hogy kevés volt az áru. A nagykereskedelemnek sok cikkből kicsi volt a készlete, nem tudta tehát a megfelelő választékot összeállítani a kiskereske- delemnek, hanem azt az árut adta el, amit a gyár éppen szállított. A gyár- nak viszont nem feladata, hogy egyszerre széles választékot szállítson, a gyár aszerint szállít, hogy éppen milyen színű, méretű, formájú árut gyár—

.tott. ,

Gyakran azért nem volt megfelelő választék, mert az ipar egyszer csak néhány nagykereskedelmi vállalatnak szállította az egyik fajta, máskor is—

mét néhány vállalatnak a másik fajta árut. ,

Az árualapok elégtelensége és a helytelenül szervezett szállítás több—;

ször azt eredményezte, hogy egy—egy boltban egyszer csak olyan tűzhelyet lehetett kapni, amelynek a jobboldalán, máskor csak olyat, amelynek a bal-

oldalán volt az ajtaja, egyszer csak kisszámú, másszor csak nagyszámú cipőt,!

egyszer csak nagymintás, más esetben csak kismintás flanelt lehetett kapni.

Ez még akkor is előfordult, ha egyébként az ipar megfelelő választékú árut termelt.

Az ipar azonban gyakran nem gyártott megfelelő választékú árut, Sok cikk választéka elmaradt a felszabadulás előttitől. V

Az áruk minőségének megjavítására több határozatot hoztak, ezek azonban nem mindig vezettek eredményre. '

Az árualapok hiányosságai kihatottak a bolti munka szinvonalára is. A nem kellő mennyiségű árualap és az árualapok minőségi és választékbeli hiányosságai hozzájárultak ahhoz,, hogy a kereskedelem még gyakran nem ,,kereskedi ", hanem valamiféle ,,elosztószervnek" érzi magát; ,,kereske—

dés" helyett ,,elosztja" az árut.

Ezek a hibák —— mivel részben a nem kellő mennyiségű árualapok következményei voltak —— az áruellátás javulásával 1954. végére enyhültek,

Összefoglalva:

A kiskereskedelmi forgalom alakulásának elemzése alapján megállapít—v ható, hogy az 1953. júniusi határozat eredményeként a kiskereskedelmi forgalom volumene megnőtt és összetétele kedvezően változott.

A megnövekedett forgalmat azonban a kereskedelem nem tudta zavar-—

talanul kielégíteni, főleg azért, mert a termelés nem növekedett megfelelően és a forgalom növekedése jelentős részben a meglévő készletek felhasználá- sán alapult. Bár 1954 végére a folyó termelés pl. ruházati cikkekből már fedezte a keresletet, sőt a készletek valamelyest nőttek és több más cikkből is javult az áruellátás, sok iparcikkből és élelmiszerből a folyó termelés alapján nem tudták kielégíteni a keresletet.

II.

A következőkben annak vizsgálatával foglalkozunk, hogy mennyiben tükrözik az áruforgalmi adatok a város és falu áruforgalmi kapcsolatainak

megerősödését. — -

208 * — , maz GYÖRGY -— zs

A júniusi határozat előtt az egyénileg dolgozó parasztok termelését" ——

nem kellő módon támogattuk. A parasztság a termeléséhez szükséges növényvédőszerekhez és szerszámokhoz egyes esetekben egyáltalán nem, más esetekben pedig nem kellő mennyiségben vagy minőségben jutott hozzá. A begyűjtési rendszer túlzott terhei és a különböző korlátozó intéz—

kedések gátolták, hogy a parasztság jelentősebb termékmennyiséget vil—lessen * a piacra. Mindez oda vezetett, hogy a város és falu áruforgalmi kapcsölatai _ nem bővültek. Ellátatlan termelőket is gyakran központi készletből kellett élelmiszerekkel ellátni.

A júniusi határozat óta számos intézkedést hoztak annak érdekében,

hogy kiszélesitsék az áruforgalmi kapcsolatot a város és a falu között, hogy

fellendítsék a mezőgazdasági termelést.

Ennek érdekében növelték a parasztság vásárlóerejét, javították ellá—

tását, támogatták termelésében és bővítették azt a lehetőséget, hogy ter- mékeit piacra vihesse.

A parasztság vásárlóerejét növelte — a már ismertetett, az egész lakos- ság vásárlóerejét növelő intézkedéseken kívül —- a beadási hátralékok eletr- gedése és a beadási kötelezettség 'csökkentése.

Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953. évi 27. számú törvényerejű rendelet fokozottabb biztonságot nyújtott a mezőgazdasági termeléshez. A rendelet célja az volt, hogy nagyobb mértékben tegye érde—- keltté parasztságunkat a mezőgazdasági termelés fejlesztésében.

Jelentősen csökkent a parasztság beadási kötelezettsége. Az 1954. évi terménybeadási kötelezettség például az 1953. évi eredeti kivetésnél több mint 50 000 búzavagonnal, az 1953. évi csökkentett kötelezettségnél mintegy 30 000 búzavagonnal kevesebb. A beadási kötelezettség csökkentését szem—

léltetően mutatja, hogy az egy kh vetésterületre eső 1954. évi búzabeadási kötelezettség több mint 400/0-ka1, a rozsé közel 400/o-kal, a burgonyáé kb. 350/0—kal, a kukoricáé kb. 150/0—kal stb. kevesebb mint az 1953. évi ere—- deti kivetés volt

A parasztság ellátásának javítását szolgálták azok az intézkedések, ame-7 lyek előírták, hogy a földművesszövetkezetek szerepét a kiskereskedelmi forgalomban növelni, bolthálózatukat bővíteni kell; javították a földműves—

szövetkezeti boltokban található áruválasztékot; fokozottabban kezdték gyár—- tani a parasztság által keresett fogyasztási cikkeket, például csizmát, mikádó kabátot, struxnadrágot, telepes rádiót stb.; új szaküzlet hálózatot hoztak létre, amelyben a mezőgazdasági termeléshez szükséges cikkeket árusit—

ják, stb

Egy sor intézkedés a parasztság termelési lehetőségeit bővítette.

Néhány példa:

A gépállomásokon 1953. júliusxg olyan elszámolási rendszer volt érvény—

ben, amely igen nehézzé tette, hogy a dolgozó parasztok a gépállomásokat igénybe vegyék. Miután a gépállomások elszámolási rendszere megváltozott, a dolgozó parasztok a talajmunkadíjat választásuk szerint természetben vagy pénzben fizethetik.

1953. júniusa előtt csak azok a dolgozó parasztok vásárolhattak műtrá—

gyát, akik termelési szerződést kötöttek. Ezt a rendszert megszüntették, az egyénileg termelők is szabadon vásárolhatnak műtrágyát.

a nmmsx'znam ÁRUFORGALO! *mmnass 209

Azok a gazdálkodók, akik a tartalékterületekből földet béreltek, min—

den kataszteri hold után 500 forintig terjedő termelési hitelt kaphattak. Ezt az összeget a gépállomások által végzett munkák díjának kifizetésére és a termelés megindításához szükséges műtrágya és gazdasági eszközök beszer—

zésére fordithatták.

Előírták a mezőgazdasági kisgépek, szeráruk, műtrágyák és növény- védőszerek fokozott gyártását, stb.

Megszüntették a szabadforgalmat gátló különböző intézkedéseket, ezzel lehetőséget nyújtottak arra, hogy a parasztság termelvényeiből szabadon is értékesíthessen.

A parasztság vásárlóerejének növelése, a falusi áruellátás javítása, va- lamint az 1953. évi jó termés és a szabad értékesítés lehetőségeit kiterjesztő intézkedések azt eredményezték, hogy a parasztság sokkal több fogyasztási cikket vásárolt, mint azelőtt. A fogyasztási cikkek növekvő forgalma termé- szetesen nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok megnövekedett vásárló- erejét mutatja, hanem a szövetkezeti parasztságét is. A szövetkezeti paraszt-—

ság —— bár az adatokból közvetlenül nem tűnik ki -— feltehetően sokkal több fogyasztási cikket vásárolt a jobb gazdasági eredmények következté—

ben, mint az elmúlt években.

A parasztság fogyasztása jobban nőtt, mint a városi lakosságé, ezért a város és a falu fogyasztása közötti különbség csökkent. A kormányprogra—

mot követő évben az egy főre jutó összkiadás (élelmiszer és iparcikk vásár—

lás, szolgáltatások igénybevétele, saját termelésből történő fogyasztás együt—

tesen) falun megközelítette a városi egy főre jutó összkiadást.

A parasztság fogyasztási cikkekből történt vásárlásának alakulására nagyjából jellemző a földművesszövetkezetek eladása. (Azért csak nagyjá—

ból, mert a parasztság nemcsak lakóhelyén, hanem a városokban, az állami kereskedelemnél is vásárol és ennek aránya összvásárlásában változó; függ többek között attól is, hogy a földművesszövetkezeti boltokban milyen az áruválaszték. Mivel pedig ez javult, a parasztság olyan árukat is megvesz lakóhelyén, amelyeket azelőtt csak Városban vásárolt. Emellett még azt is

* figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években a földművesszövetkezetek és az állami kiskereskedelem között rendezték a bolthálózatot. E hálózat—

rendezés is hozzájárult ahhoz, hogy a parasztság több árut tud megvenni lakóhelyén, mint azelőtt. A földművesszövetkezeti forgalom növekedése tehát nagyobb, mint a parasztság vásárlásának növekedése.)

A földművesszövetkezetek forgalmának alakulására jellemzőek az alábbi adatok:

A kiskereskedelmi forgalom, volumenének alakulása

(1952 megfelelő időszaka :: 100) 1953.

Megnevezés I. II . 6 1954.

___—___,— v

félév

Teljes kiskereskedelmi

forgalom ... 102 122 112 135

Ebből : szövetkezeti

forgalom ... 108 136 123 170

2 Statisztikai Szenüe

210

nrm- orom! ..?

A földművesszövetkezetek forgalma élelmiszer— és i parcikk csapatm—

tásban az alábbiak szerint alakult: * _a

A kiskereskedelmi forgalom áruföcsoportok szerint

(1952 megfelelő időszaka :: 100) 1953.

Megnevezés I. II. (, 1954.

"M v

félév

Teljes kiskereskedelmi

élelmiszeriorgalom . 109 117 113 127

Ebből : szövetkezetek

élelmiszer forgalma 133 116 124 14!

Teljes kiskereskedelem

iparcikk forgalma . . 92 128 111 146

Ebből : szövetkezetek

iparcikk forgalma . . 79 167 123 200

A földművesszövetkezetek forgalma 1953. 1. félévben 1952. l. félévbez képest összességében körülbelül ugyanúgy alakult, mint a teljes kereskef delmi forgalom. Az összességében azonos tendencián belül azonban élelm?

szerekből lényegesen nagyobb volt a forgalom növekedése, iparcikkekből pedig lényegesen nagyobb a forgalom csökkenése a földművesszövetkezetí boltokban. Ennek magyarázata — amint arról már szó volt —— az, hogy a parasztság az 1952. évi rossz termés és egyidejűleg a beadási terhek követ—- keztében sok élelmiszert vásárolt boltban és kevés iparcikket vásárolt. így például a földművesszövetkezetek ruházati cikkekből 1953. I. felében csak mintegy kétharmadát adták el annak a mennyiségnek, amelyet 1952. I. felé- ben forgalmaztak. 1953. II. ;?elében a földművesszövetkezetek iparcikkfor—

galma ugrásszerűen megnőtt és 1954—ben is tovább emelkedett. (Ebben már erősen közrejátszott az is, hogy a parasztság mezőgazdasági kisgépekből, szerárukból, műtrágyából, tehát a mezőgazdasági termeléshez szükséges cikkekből, többször annyit vásárolt, mint azelőtt.) ,

A fogyasztási cikkek közül a földművesszövetkezetek forgalma különö—

sen tartós fogyasztási cikkekből nőtt meg. (Itt ismételten meg kell említeni, hogy ennek oka nemcsak a parasztság nagyobb vásárlása, hanem az is, hogy a földművesszövetkezeti boltok jobb áruellátása következtében a parasztság olyan cikkeket is falun Vásárolt meg, amelyekért azelőtt bement a városba.)

Néhány tartós fogyasztási cikk forgalmának alakulása

19.32 1953 1954

Megnevezés Teljes Ebből : Teljes Ebből: Teljes Ebből :

kiskereske- szövetkeze- kiskereske- szövetkeze— kiskereske- szövetkeze- í delemnél teknó! del emnél teknél delemnél toknál

Rádió ... darab 106 200 25 600 119 000 31 400 1803— 000 50 690 Tűzhely ... ,, 75 900 27 900 87 700 35 500 131 000 65 000 Kerékpár ... ,, 96 900 35 800 92 800 42 900 126 000 59 100 Motorkerékpár ... ,, 7 400 1 260 8 800 2 400 13 400 5 500

A BELKERESKEDELMI ARUFORGALOM FEJMDÉSB ! 211

A parasztságot jobb termelési és értékesítési lehetőségei, termelésének nagyobb biztonsága arra ösztönözték, hogy termelését fokozza. A paraszt—- ságnak ez a törekvése visszatükröződik a mezőgazdasági termeléshez szük-—

séges cikkek forgalmának alakulásában.

A mezőgazdasági szeráruk forgalma 1954—ben (061 2 %m)

Asó, lapát ... 128

Kapa ... 293

Villa ... 148

Kasza ... 345

Patkósarok ... 281

1953. június után e cikkekből az igények annyira megnőttek, hogy a rendelkezésre álló árualapokból nem mindig tudták kielégíteni.

A parasztság mezőgazdasági kis-gépekből is sokkal többet vásárolt, mint az előző években. így pl. 1954—ben kb. 11 400 lókapát, 21 500 boronát, 2600 sorvetőgépet, 13 600 répavágót, 5100 szecskavágót, 13 100 permetezőgépet, 21 700 fogatos ekét stb. vásárolt. (1953—ban mindössze 5000 ekét vásároltak.) Bár a mezőgazdasági kisgépek forgalma jelentősen nőtt, Választékuk nem volt kielégítő. Nem volt elég alkatrész, egyes alkatrészeket pedig egy-

általán nem lehetett kapni.

Jelentősen nőtt a műtrágyavásárlás is:

A műtrágyavásárlás alakulása

(1952 megfelelő időszaka : 100)

1953.

Megnevezés I. II. 6 1954.

———-———_——————.—_. v

félév

Nitrogén műtrágya . . 44 183 ' 131 2402

Foszfor ,, ; . . 99 956 814 2094

Káli ' ,, . . 158 383 322 1851

Rézgálic ... 123 674 132 499

Növényvédőszer ... 215 83 152 366

A fenti adatok azt mutatják, hogy a parasztság termelőkedve a júniusi határozat óta fokozódott.

A város és falu áruforgalmi kapcsolatainak eddig csupán az egyik olda—

lával foglalkoztunk: azzal, hogy egyrészt vásárlóerejének növelésével, ipar—

cikk ellátásának javításával a parasztság az eddiginél lényegesen több fo—

gyasztási cikkhez jutott, másrészt, hogy az előbbiek, valamint termelési és szabadértékesítési lehetőségei bővítésének eredményeként megnőtt a parasztság termelési kedve és a mezőgazdasági termeléshez szükséges cik- kekből többször annyit vásárolt, mint azelőtt.

Meg kell azonban vizsgálni a kérdés másik oldalát is, tehát azt, hogy mennyivel jobban látta el áruval a parasztság a városi lakosságot.

A mezőgazdasági termelésben a júniusi határozat óta eltelt másfél év

—— a mezőgazdasági termelés jellegénél fogva —— nem hosszú időszak. Mégis bizonyos eredmények vannak és ilyen eredmények kimutathatók az áru—

forgalmi adatok elemzése alapján is.

Budapesten és 39 városban rendszeresen számbaveszik azt az árumeny——

2)!

mm orma—1 —-— mm _ ,

nyiséget, amelyet a parasztság felhoz a piacokra. Ez a megfigyelés azokra—_a "

jellegzetesen piaci cikkekre terjed ki, amelyeket a városi lakosság a piaco—

kon vásárolni szokott. Ilyen cikkek: a tej és tejtermékek, a baromfi, tojás, burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök stb. (Nem tartoznak a megfigyelés kö—

rébe a termények és az állatok, tehát azok a cikkek, amelyek fogyasztásra csak ipari feldolgozás után alkalmasak.) '

A megfigyelt piacokon a felhozatal a fontosabb cikkekből a következő—

képpen alakult. (Az adatok értékelésénél szem előtt kell tartani, hogy a meg- figyelt piacok az ország összes piacának csak egy részét jelentik, valamint azt, hogy a parasztság nemcsak piacon értékesíti termelvényeit. Az adatok

.,.,

piaci felhozatal volumenét azonban nem tükrözik).

A piaci felhozatal alakulása

Megnevezés 1953 1954

Baromfi (összesen) vágott

súlyra száxnltva . . kg 5 390 000 8 200 000 Tojás ... db 38 000 000 48 100 000 Vai ... kg 310 000 310 000 Nyershús (csak Buda-

pest) ... kg 190 000 1 280 000 Sertészsír (csak Buda-

pest) ... kg 130 000 960 000

Burgonya ... ,, 24 410 000 51 720 000

Vöröshagyma ... ,, 6 950 000 10 250 000 Fejeskáposzta ... ,, 13 450 000 ll 500 000

Alma ... ,, 14 630 000 1 1 370 000

Szilva ... ,, 8 270 000 9 860 009 Szőlő ... ,, 4 460 000 5 650 000 Sárgabarack ... ,, 6 670 000 1 570 000

Az adatok alapján megállapítható: baromfiból, tojásból lényegesen emelkedett a felhozatal; nőtt a felhozatal húsból és zsírból is, ezek volumene azonban viszonylag csekély; a gyümölcsfélék felhozatalának alakulását meg- határozta az 1954. évi rossz gyümölcstermés.

A piaci felhozatal alakulása és a piaci árak szorosan összefüggnek.

Az előzőekben felsorolt cikkeknél a hús, a fejeskáposzta és a gyümölcsök kivételével az ár csökkent. A gyümölcsök ára a rossz termés ,miatt magasabb volt, mint 1953-ban.

Kétségtelen, hogy a piaci felhozatal nagysága lényegesen befolyásolja a piaci árakat, azonban a piaci árak alakulását elsődlegesen mégis az szabja meg, hogy mennyi áruja van a szocialista kiskereskedelemnek, hiszen leg- több cikkből a szocialista kiskereskedelem bonyolítja le a forgalom döntő részét. Ebből következik az is, hogy a cikkek zöménél a szocialista kiskeres—

kedelemnél lévő árumennyiségnek van döntő szerepe abban is, hogy egy- általán hogyan van áruval ellátva a lakosság. Az, hogy a szocialista kis—

kereskedelemnek mennyi áruja van, a központi árualap nagyságától, illetve a központi árualapból az adott körülmények között felhasználható árumeny- nyiség nagyságától függ. A központi árualap nagyságát viszont elsősorban az határozza meg, hogyan teljesíti a parasztság beadási kötelezettségét, il—

A ,BEISERESKEDELMI ÁRUFORGALOM FEJLODÉSE — 213

letve hogyan alakul az állami szabadfelvásárlás. Tudvalévő, hogy a kötelező beadási árak viszonylag alacsonyabbak (az alacsonyabb árakban jut kifeje—

zésre az, hogy a parasztságnak is megfelelően részt kell vállalnia a szo- cializamus építéséből).

A szabadfelvásárlási árakat a piaci árak fígyelembevételével kell kiala- kítani, mert hiszen egyébként az állami szabadfelvásárlás nem lehet sike—

res. A kötelező beadási ár és az állami szabadfelvásárla'si ár között tehát lé—

nyeges a különbség. Ebből következik, hogyha a parasztság nem teljesíti beadási kötelezettségét, hanem szabadon adja el az államnak áruját, vagy árujának egy részét (tudniillik azt, amit a kötelező beadásból elvont), akkor nem tervezett vásárlóerőhöz jut, amellyel szemben esetleg nincs meg—

felelő árualap. Ha a parasztság beadási kötelezettségének teljesítése helyett a piacon adja el áruját (illetve annak egy részét), akkor a parasztság még nagyobb nem tervezett vásárlóerőhöz jut. Mindezek következtében a keres—

let nem az árualapok tervezett összetétele szerint fog alakulni. (A kereslet ilyenkor az iparcikkek iránt meg fog nőni, mert a parasztság főleg ipar—

cikkeket vásárol.)

Fentiek előrebocsátása után vizsgáljuk meg részletesebben, hogyan tel-—

jesitette a parasztság beadási kötelezettségét, mennyi árut adott el az állam—

nak szabadon, illetve mennyi terméket vitt piacra, tehát hogyan járult hozzá a parasztság a Városi lakosság jobb áruellátásához.

( Baromfiból 1954—ben lényegesen többet hoztak piacra, mint 1953—ban.

Az állami szabadfelvásárlás többszöröse volt az előző évinek és a szabadfel—

vásárlási tervet túlteljesítették. Nem teljesitette azonban a parasztság be- adási kötelezettségét. A kiskereskedelem valamivel kevesebb baromfit

tudott forgalomba hozni, mint az előző évben; ezért és mert húsból az ellátás nem volt kielégítő, a piaci árak, a piaci felhozatal lényeges emelkedése elle-—

nére is, az 1953. évinél csak néhány százalékkal voltak alacsonyabbak es jelentősen meghaladták a kiskereskedelmi árakat. (Ez utóbbi körülményben közrejátszott az is, hogy a piaci áruk minősége jobb volt.)

Tojásból a parasztság nem teljesítette beadási kötelezettségét és nem teljesítették a szabadfelvásárlási tervet sem. Mivel azonban a szabadfel- vásárlás volumene ennek ellenére is jelentős volt, a központi árualap közel kétszerese volt az 1953. évinek. A kiskereskedelem közel másfélszer annyi tojást adott el 1954—ben, mint 1953—ban; ezért —— annak ellenére, hogy a piaci felhozatal kevésbé nőtt, mint például baromfiból — a tojás ára a buda—

pesti piacokon 1953—ról 1954-re (éves átlagban) kb. 20%—kal csökkent.

Tejből sem a kötelező beadást, sem a szabadfelvásárlási tervet nem tel—

jesítették. Arszabadfelvásárlás volumene azonban mégis közel ötszöröse volt az 1953. évinek és így az összes begyűjtés is meghaladta az 1953. évit. A na—

gyobb központi árualap lehetővé tette, hogy a lakosság tejtermékekkel való ellátása javuljon. Például vajból mintegy 20%—kal adott el többet a kis—

kereskedelem 1954-ben, mint az előző évben és bár a termelők nem hoztak több vajat piacra, mint azelőtt, egy kilogramm vaj ára a budapesti piacokon

egy év alatt jelentősen csökkent.

Húsból és sertészsirból a piaci felhozatal lényegesen emelkedett, bár volumene közel sem olyan számottevő a lakosság ellátásában, mint például a baromfié, vagy a tojásé. A beadási kötelezettséget ugyanakkor sem vágó—

sertésből, sem vágómarhából nem teljesítették és az összes begyűjtés (állami

214 _ TATAR GYÖRGY, __ ZAFIB mi;

szabadfelvásárlással együtt) is csak vágómarhából haladta meg a tervezett mennyiséget. A kereskedelem húsból nem tudta kielégíteni a teljes keresle—

tet, a hús piaci ára az emelkedő felhozatal ellenére is magasabb, mint 1953 ban volt. Zsírból a keresletet a kereskedelem jobban ki tudta elégíteni; a sertészsir ára a budapesti piacokon csökkent.

Burgonyából nem teljesítették sem a kötelező beadást, sem a szabad- felvásárlási tervet, a kiskereskedelem kevesebbet hozott forgalomba, mint a különösen kedvező termésű 1953-ban. A piaci felhozatal azonban oly nagy- mértékben emelkedett, hogy a keresletet bőségesen ki lehetett elégiteni és a burgonya ára a budapesti piacokon 1953-ról 1954—re 330 Ft—ról 2,4O Ft—ra csökkent.

Gyümölcsfélékből az 1954. évi termés általában rossz volt; mind a kis—- kereskedelem által forgalombahozott mennyiség, mind a piaci felhozatal kevés volt. A gyümölcsárak 1954-ben magasabbak voltak, mint az előző évben.

Összefoglalva:

A parasztság vásárlóerejének növelése, a falu áruellátásának javítása, a parasztság szabad értékesítési lehetőségeinek bővitése következtében a parasztság (a szövetkezeti és egyéni) lényegesen több fogyasztási cikket vásárolt, mint azelőtt. Fentiek mellett a parasztság termelési lehetőségei is bővültek. Mindezek azt eredményezték, hogy fokozódott a parasztság ter- melési kedve, ami visszatükröződik a mezőgazdasági termeléshez szükséges cikkek forgalmának nagymérvű növekedésében.

A parasztság és ezen belül az egyénileg dolgozó parasztok termelési kedvének megélénkülése kedvezően hatott az áruforgalomra. Több cikkből már az elmúlt másfél év alatt is növekedett az a mennyiség, amivel a pa—

rasztság a város jobb ellátásához hozzájárult. A begyűjtés nem megfelelő alakulása miatt az állam azonban nem mindig tudta biztosítani, hogy élelmi—

szerekből a városi dolgozók ellátásához szükséges központi árualap minden tekintetben megfelelő nagyságú legyen. Tudva azt, hogy az egyéni paraszt—

gazdaságok termelési lehetőségeinek milyen korlátai vannak —— ezen ter- melési lehetőségek további kiaknázása mellett —— elsősorban a mezőgazda- ság szocialista szektorát kell fejleszteni ahhoz, hogy mezőgazdasági termé—' kekből bőséges árualap álljon rendelkezésre.

Az, hogy több cikkből a központi árualap a szükségesnél kisebb volt, arra vezetett, hogy a lakosság keresletét a kiskereskedelem ezekből a cik—

kekből nem mindig tudta kielégíteni. A fogyasztók a kiskereskedelemnél e cikkekből a tervezettnél kevesebbet tudtak vásárolni, a hiányzó mennyi- séget a piacon vették meg. Mivel a központi árualap volumene és össze—

tétele egyes cikkekből nem volt kielégítő, a kiskereskedelem nem mindig volt ura a piacnak.

A parasztság a tervezettnél több bevételhez jutott, mert egyes cikkek- ből nem adta be a tervezett mennyiséget, hanem annak egy részét maga-' sabb áron eladta az állami szabadfelvásárlás keretében, vagy a piacon érté- kesítette. A kiskereskedelem —— éppen a központi árualapokban mutatkozó hiányok következtében —— nem mindig tudta befolyásolni a piaci árakat és

A BEMERBSKEDELMI ÁRUFORGALOM FEJLODESE 215

ezért egyes cikkek piaci ára —-— ha az előző évhez képest csökkent is —- még elég magas volt. A parasztságnak nem tervezett többletvásárlóereje növelte az iparcikkek iránti amúgy is nagy keresletet.

*

Cikkünkben az 1953. június óta eltelt másfél év áruforgalmi adatainak elemzésével foglalkoztunk. Megállapítottuk azt, hogy a júniusi határozat

célkitűzéseinek megvalósításában jelentős lépéseket tettünk.

A lakosság anyagi ellátottsága nagy mértékben javult. Erre utal, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom volumene 1954—ben 210/0—kal haladta meg az 1950. és 1951. évi szinvonalat, az 1952. évi forgalmat pedig 350/0—kal múlta felül. Megnőtt az őstermelői felhozatal volumene is. Kedvezően ala—

kult a kiskereskedelmi forgalom összetétele: az iparcikkforgalom 1954—ben 460/0—kal több volt, mint 1952-ben és különösen jelentős a tartós fogyasztási cikkek és építőanyagok forgalmának emelkedése. Bár 1954. végére javult az áruellátás, csökkent a hiánycikkek száma és a kereskedelem korábban lecsökkent készletei, például ruházati cikkekből, már némileg emelkedtek, ,a megnövekedett keresletet a kereskedelem nem tudta zavartalanul kielé—

gíteni. Ennek oka főleg az volt, hogy a termelés nem növekedett megfe—

lelően és a forgalom növekedése jelentős részben a meglévő készletek fel- hasmálásán alapult.