Dalenius, Tore: A mintavételi elmélet és módszerek újabb fejlődése

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

MATEMATIKAI STATISZTIKA

DALENIUS, TORE :

A MINTAVÉTELI ELMÉLET

ÉS MÓDSZEREK ÚJABB FEJLÓDÉSE

(accent advance ln sample survey theory and methods.) — The Annal: of Mathematical statistics. 1982. 2. sz. sas—349. p.

—Da.lem'us professzor, a véges alapso—

kaságból történő mintavétellel kapesolatos _,

kérdések egyik legkiemelkedőbb szakér- tője, aki évekig a Svéd Központi Statisz- tikai Hivatalnál működött, s így nemcsak az elméleti problémákat, hanem a gyakor—

lati von'atkozású kérdéseket is jól ismeri, e cikkében összefoglalja a mintavétel el—

méletében és a különböző célokat szolgáló mintavételi módszerek terén az utóbbi 10—12 évben végbement fejlődést, ered-

* ményeket.

A mintavételi elméletben és módszer- beli kutatásokban két fő törekvés húzódik végig:

1. a. mintavételből eredő bizonytalanság mérésének szükségessége, más szóval az a követelmény, hogy a kapott eredmények megbízhatóságát mérni tudjuk;

2. az a törekvés, hogy a bizonytalanság mértékét szabályozni tudjuk, azaz olyan mintavételi tervet tudjunk készíteni, amely előre adott megbízhatósággal szol—

gáltatja az eredményeket.

A szerző az 1950 óta elért újabb ered—

ményeket, módszereket három fő pontban foglalja össze. Az első részben a minta—

vétel matematikai—statisztikai megalapozá—

sát célzó elméleti eredményeket ismerteti.

Itt főleg a különböző határeloszlás—téte—

lekre, valamint azon kritériumokra utal, amelyeket mintavételi tervek elméleti megalapozásánál irányadóknak szoktak te—

kinteni.

A második részben a különböző minta- vételi módszerek és becslési eljárások te—

rén elért fejlődést ismerteti, külön foglal—

koava azokkal az újabb módszerekkel, melyek célja a szórásszámítás egyszerűbbé

tétele. Ebben a részben illusztráláskép—

pen kissé bővebben tárgyal néhány kira—

gadott kérdést, például az optimális ré—

teghatárok meghatározásának problémá—

ját, a nem egyenlő valószínűséggel tör- ténő kiválasztás esetén fellépő probléma- kat, a torzítatlan hányados—becslések kons—

truálásának kérdését, valamint azokat a problémákat, amelyek akkor lépnek fel, ha nem egy, hanem több fontos ismérvet akarunk becsülni rétegezett mintavétellel.

Érinti röviden azt a kérdést, mennyiben segítették elő a nagy sebességgel dolgoZó

elektronikus számológépek a bonyolultabb,

de hatásosabb mintavételi és becslési mód- szerek gyakorlati alkalmazhatóságát._

A harmadik rész azokkal a kísérletekkel foglalkozik, amelyek a nem véletlen hi- bák, torzítások felderítését, nagyságuk mé—

rését célozzák.

A tanulmány összefoglaló jellegéből kö—

vetkezik, hogy részletekbe nem bocs'átko—

zik a szerző, viszont rendkívül értékessé—

teszi a nagy alapossággal és gondossággal összeállított irodalomjegyzék (több mint 150 cikket, illetve könyvet tartalmaz a fel- Sorolás), amelyre a tanulmányban állandó hivatkozás történik, így minden probléma- körre könnyen megtalálható az avval fog—v lalkozó lényeges irodalom.

(Ism.: Éltető Ödön)

HARTLEY. H. 0. -— RAO, d. N. K.:

NEM EGYENLÖ VALÓSZINÚSÉGGEL És VISSZATEVÉS NÉLKUL VÉGREHAJTOTT

MINTAVÉTEL

(sampling with un'eaual ptobabllites and without replacement.) —- The Anmls of Mathe—

matical statistics. 1962. 2. sz. aal—m. D.

A gyakorlatban —— különösen többlép- csős vagy csoportos mintavétel esetén ——

igen gyakran előfordul, hogy az egyes na- gyobb mintavételi egységeket nem egen- 16, hanem nagyságukkal arányos valószí—

nűaéggel választják ki, tehát nagyobb egy-—