Zarkovich, S.S.: Megjegyzés a mintavételi módszerek történetéről Oroszországban. Kiegészítés

STATISZTIKAI IR ODALMI FIGYELÖ

Külön foglalkozik a tanulmány a min—

tavétellel kapcsolatos szóródás problé—

májával. Továbbá érdekes összehasonli- tásokat találhatunk egyéb hasonló fel- adatok megvalósítását szolgáló eljárá—

sokkal. így részletesen mutatja be a

tanulmány az ismertetett eljárásnak egybevetését azzal a módszerrel, amit Hartley és Rao 1962—ben ismertetett. Az eljárás előnyeit a következőkben foglal—

hatjuk össze:

1. Segítségével az alapsokaságra vonat—

kozóan pontos becsléseket végezhetünk.

A szóródás nagysága ebben az esetben kisebb lesz mint a visszatevéses egyen- lőtelen valószinűséggel végrehajtott min—

tavételnél.

2. A módszer egyszerű. Alkalmazása nem igényel hosszas számításokat. Egye—

düli alkalmazási feltételezn)2

3. A mintavétellel kapcsolatos szóródás nagyságát is nagyobb pontossággal lehet meghatározni, mint a Hartley—Rua féle

aszimptotikus szóródási formulával.

4. A szóródás tetszés szerint n és N ese—

tén meghatározható.

(Ism.: Csikós Mihály) ZAnKowc, s. s.:

MEGJEGYZÉS A MlNTAVÉTErL! MÓDSZEREK TÓRT—ÉNETÉRÖL onoszonsonaAn

meaészhtés

iNote on the history of sampling methods in Russia.) —— Journal of the Royal statistical Society, Ser. A, 1956. 3. sz. sss—sss. p.; (A eupplement to ,,Note on the history of som—pling methods in Russia") — Journal of the Royal Statistical Society. Ser. A. 1962.

4. sz. 580—582. p.

A negyvenes évek végétől kezdve, a mintavételi módszerek elméletének és gyakorlati alkalmazásának fejlődéséről számos dolgozat jelent meg. A mintavételi módszerek történetével foglalkozó tanul—

mányok azonban, bár a kérdést szisztema- tikusan tárgyalják, még utalást sem tesznek az első világháború folyamán és a háborút követő években Oroszországban folytatott hasonló jellegű munkálatokról.

Szerző e tényre kívánta felhívni a figyel- met, mivel véleménye szerint legalább is azokban az években éppen Oroszország—

ban folytak a legintenzívebb munkák a mintavételi módszerek területén.

Az első dolgozat az 1919—ben megindult Vesstnik Sztatisztíki évfolyamai alapján ismerteti a főbb elméleti és gyakorlati eredményeket, N. Csetverikov (1919) és A. Gwen (1921) dolgozataikban megmu- tatták, hogy a Kiaer által népszerűsített gondolatokat Oroszországban már jóval

327í

Kiaer munkásságának kezdete előtt, a XIX. század második felében alkalmazták az elméleti és gyakorlati munkában. A.

A. Csuprovnak a ,,Mintavételi módsze—

rekről" szóló, az orosz természettudomá- nyi és orvostudományi kutatók értekez—

letén 1900-ban tartott beszámolója már csak kizárólag valószínűségi mintákkal foglalkozott, részletesen elemezve ezek

elméleti alapjait. E dolgozatok tárgyalják a rétegezett, a csoportos és a szisztema—

tikus mintavételi eljárásokat, kifejtve azt, hogy a mintavételi adatok pontossá—

gát nemcsak a minta nagysága, hanem a mintavétel módja is jelentősen befolyá—;

solja.

A Vesztnik Sztatz'sztiki számos 1919 és 1922 között megjelent további cikke fog- lalkozik a statisztikai megfigyelések (pél- dául a mezőgazdasági, a demográfiai, a szállítási stb. statisztika) különböző terü- letein alkalmazott konkrét mintavételi el—

járások módszertani problémáival és az adatok kiértékeléúvel.

A második dolgozat A. G. Kovalszkij ,,A mintavételi módszerek elméletének alapjai" című 1924—ben Szaratovban meg—

jelent modern kézikönyvét ismerteti, me- lyet S. S. Zarkovié első dolgozatának

megírásakor még csak egy referátum alapján ismert. A könyv a mintavételi megfigyelést mint objektív, a valószínű—

ségelméletre alapuló eljárást tárgyalja, amely semmiféle szubjektiv elemet nem tartalmaz. Az akkoriban szokásos tárgya- lási mód helyett (mely végtelen sokasá- gokból vett visszatevéses mintavételre alapult) Kovalszkij a véges sokaságokbói vett visszatevés nélküli mintavétel elmé—

letét mutatja be. Foglalkozik az arány- számok becsiésével, a rétegezett mintavé—

tel elméletével, a minta optimális elosz—

lásával az. egységes rétegek között (eredmé- nyét valószinűleg Csuprovtól — 1923 —-—- függetlenül nyerte, a nyugati országok iro—

dalmában azonban ezek csak I. Neyman 1934-ben publikált hasonló eredményei után terjedtek el), a rétegezett mintavétel efficienciájával stb. A könyv egy igen érdekes része a szisztematikus mintavé—

teli eljárást ismerteti, amelyet abban az időben gyakran az egyszerű véletlen min- ták ekvivalenseként kezeltek. Számításo—

kat végzett a mintavétel pontosságára vonatkozóan és megmutatta, hogy bizo- nyos esetekben igen magas relatív effek- tivitása lehet az egyszerű véletlen minta- vételre vonatkozóan. Bár a 30 évvel ezelőtt megirt könyv nem tér ki egy sor mintavételi eljárásra, megállapítható, hogy a témát modern nézőpontból dolf

gozza fel. ,

328

Az ismertetett eredmények távolról sem elhanyagolhatók a mintavételi módszerek történetének áttekintésénél. S. S. Zarko- vié dolgozatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugati szakirodalom ma

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

már helyesebben, a valóságos helyzetnek megfelelőan értékeli a szovjet statisz—

tika —— egyébként még ma sem kielégíd tően ismertetett — eredményeit.

(Ism.: Tekse Kálmán)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

AUSZTRIA NEMZETI JÖVEDELME

1950-TÖL igen-IG

(Österreichs Volkseinkommen 1950 bis 1960.

Neuberechnung.) —— Stattstische Nachrichten. 13.

Sonderheft. Wien. 1963. 50 p.

Az Osztrák Központi Statisztikai Hi—

vatal és az Osztrák Gazdaságkutató In- tézet közös munkával dolgozta ki ennek a kiadványnak a számanyagát. A szer- kesztők hangsúlyozzák, hogy a számítá- sok során és a végeredmények összeállí—

tásában a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodtak az SNA (Standard Sys- tem ,of National Accounts) rendszerhez.

A legfontosabb végszámok közötti össze—

függés, mint az SNA lrendszenben is, a

következő: . .

'Nemzeti jövedelem (nettó társadalmi ter—

mék termelői áron) — ' '

: 4- közvetlenadók

—— állami támogatások

* 4— értékcsökkenési leírás

; Bmttó társadalmi! termék, (piaci áron)

, , 4— tágabb értelemben vett , importok

—4 tágabb értelemben vett exportok

'_ A rendelkezésre álló javak és teljesitme-

nyek összessége. _

*A nemzeti jövedelemszámítás végsza—

mait —— hasonlóan a magyar gyakorlat—

hoz —' három oldalról építették— fel:

ne a) az egyes gazdasági ágak teljesitmé—

nyelből (a neunzeti jövedelem keletke- zése); *

b) a gazdasági tevékenység javadal—

mazásából (a nemzeti jövedelem felosz-

tása), '

c) a különféle felhasználási célokra tör—

tént kiadások—ból (a nemzeti jövedelem

felhasználása). _

A'A' termelési, jövedelmi és felhaszná- lási adatokra támaszkodó végeredmények a statisztikai adatszolgáltatás hiányos—

ságai miatt nem egyeznek meg tökéle—

tesen egymással, de az eltérés csupán

142 Százalékn'yi. Legpontosabbnak' '—

más Országokhoz hasonlóan — a _ter- melési adatokra támaszkodó számítást tekintik a' szerkesztők. A nemzeti -jöv_e—

delem "felosztásának adatai közül főkép- pen) 44 'az adóstatisztika alapján számí- tott —— tulajdonból és vállalkozásból 'szár—

mazó jövedelemnél lehetnek pontatlan- ságok. A nemzeti jövedelem felhaszná- lási oldalából legkevésbé megbízható a készletek változási adata. Ezért minden végszámot a termelésből kiinduló számí—

tás végeredményeihez igazították a szer—

kesztők és a nemzeti jövedelem felosz- tási és felhasználási oldalán mutatkozó eltéréseket ,,statisztiikai eltérés" (kiigazí—

tás) címen tüntették fel.

A termelési adatokból kiinduló nemzeti jövedelemszámítást folyó és 1954. évi volumen árakon végezték el. A! volu—

menáras értékeket úgy nyerték, hogy az egyes évek hozamának mennyiségi ada—

taxit beszorozták az 1954. évi árakkal;

árindexekect (állandó súlyúakat) csak a legritkább esetekben alkalmaztak.

Népgazdasági áganként és országosan közlik a bruttó termelés volumen— és értékindexsorát, továbbá az ebből szár- maztatott változó súlyú, ,,nem valódi"- árindexsorát,

A kiadvány a nemzetgazdaság egé—

szére vonatkozó vég'eredmények ismerte- tése és elemzése után részletesen fog—-

lalkozik az egyes ágazatok bruttó tef-

melési értékének számítási módszerével és a vizsgált tíz év alatti alakulásával:

A mezőgazdaságban ezenkívül a nemzeti jövedelem végösszegét is levezeti.

Az egyes gazdasági ágak bruttó ter- melési értékét a piaci áron végzett szá—

mítás után korrigálja az állami támoga—- tásoklkal és a közvetett adókkal, így eljut- ágazatonként és országosan a termeloz áron számított bruttó termelési értékhez:

amely az SNA rendszerben a nemzeti jövedelem kiszámításához szükséges.

A nemzeti jövedelem feloSztásáról szólva külön-külön foglalkozik a bérek és illetmények, a tulajdonból és vállal—

kozásból eredő jövedelmek, továbbá, az állam tulajdonból és vállalkozásból eredő

jövedelmének számítási metodikájával $ e jövedelemtípusok alakulásával. _Ez/ek összege teszi ki az SNA rendszer Sze- rinti nemzeti jövedelmet, vagyis a' ter- melői áron számított nettó tennelési érf téket. Mivel a nemzeti jövedelem_ és a piaci árakon számított bruttó termelési,