A magyar posta jelentése az 1930. évi működéséről 1913-1930. évi összehasonlító statisztikai adatokkal kiegészítve

3. szám.

——203— 1932

Aranytartalék, bankjegyforgalom és bankkamatláb.

Réserve-or, circulation de billets de bangue et taum en bangue.

Amnytartalék — Reserve-Of §$§FÉZÉÉÉBZCÉZÉZÉ Bankkamatláb évi átl.

Orszag '— Pays az év végén millió P — á la fm de l'mmée, I,000.00()p. ÁVO)" du taux en bangue

1929 1 1930 1931 !' 1929 1 1930 ) 1931 . 1929 [ 1930 1

Albánia — Albania. . . . 20 21 5'6 13 14 13 9 !) 8'50

Amerikai Egyesült Államok_ §

Etats- Unis ... 24.566"; 262628 25. 542 4E! 15.684 14.660 20.331 5161 304 212 Argentina. —— Argentine . . . . 22957 23995 1 443' 3 6.816 5.448 4.174 f - Ausztráliai Államszöv. —— C.

dlAusí'ralie ... . 1.242'2 428'5 2029 1.265 1.339 1.059 6— 7 6—7 6' 29—7

Ausztria —— Autriche ... 1369 1723 1520 886 878 946 7'37 575 721

Belgium — Belgigue . . . 9390 10911 2.040'4 2.347 2.629 2.923; 4535 2'96 2'50 Brit India — Indes Britami 6698 7221 643'8 3.732 3.366 2.600! 633 5'89í 7'09

Bulgária — Bulg arie. . . . 569 597 620 148 135 120 950 10 905

Cseh- Szlovákia — Tche'co- Slo—

vaguie . . 2144 2611 2805; 1.399 1.322 1.305 5 444 4'80

Dania —— Danemark . . . 2638 2635 1526. 563 552 367 5'12 419 4222

Délafrikaí Unió — Union Sud- '

Af'ric. ... . 2345 1920 1662 209 237 141 5'69 5'87 5'32

Egyiptom —— Egg/pie . 106'1 115'9 118'7É 743 594 377 . .

Észtország —— Estouie . . 98 101 101 52 49 54 7752 776 6'83

Finnország — Finlande . . . . 438 433 301 197 184 129 ? 649 6 25

Franciaország — France . 93753 119981 154666 15.428 17.059 19.254 3.59 2.71 211

Görögország —- GiéCc . . 474 377 60'8* 384 355 280 9 9 989

Ir szabad állam —— Etat libre *

d'Irlande . . . ... 1982 2198 1430 396 398 259 . . .

Japán —— Jupon ... 28397 23883 1.197'7. 4.350 4.078 3.202 548 539 5'40r Jugoszlávia — Yougoslavie . 1050 1040 1758 588 545l 517 6 5'701 6'46

Kanada — Canada. . . 860'9 1.109'3 6778 1.155 999 825 . . l .

Lengyelország — Pologne . . 451'4 360'2 384'6 1.030 853 780 864 ?"21í 7'50'

Lettország —— Lettouie . . . . 26'6 26'5 35 2 92 95 84 6 (i 6

Litvánia —— Liiuanie . . . . 201 223 285 55 67 62 . É . .

,_ Magyarország — Hongrie . . 1627 1627 1020 501 469 423 7'60i f'". 2 6'89'

* Nagy-Britannia. -—— Gr.—Bretagne 4.078'2 4.126'4 2 343 5§10.323 10.262l 7.032 5'50l 3'42 4'21 Németalföld —— Pays-Bus . . . 1.032'6 9789 2.040] 1.991 1.946 2.353 512 3321 248 .Németország —- Allemagne . . 3.208'7 8.018'2 1.328'4 7443 7.352 7.017 710 493 686 Norvégia —— Norvége . . . 2255 2237 1632 488 478 354 557 454 4'66 Olaszország — Italie . . . . 1.562'2 1.594'4 1.631'5 5.073 4.720 4.146 679 593 5'88

;Oroszország —— Russia . . . . 846'5 1.423'9 1.877'0 7.485 11.847 8.191 8 8 , 8

'Románia — Roumanie . . . 1790 1821 1772 719 667 713 8 22 9 825

*Svájo —— Suisse ... . 6593 7864 26169 1.108 1.171 1.794 350 289 203 Svédország -— Suéde ... 377'3 369"? 220'4 876 910 624 4'74 3'72 4'09

^{G IRODALMI SZEMLE}

magyar posta jelentése az 1930. évi mü- éről 1913—1930. évi összehasonlító statisz—

adatokkal kiegészítve.

rapport sur l'activité des postes hongroises en complété par des données statistigues compara-

our 1913—30.

A m. kir. Postavezérigazgatóság kiadása.

iPuiné par la Direction générale des postas hongroises.

' udapest, 1931. 140 oldal — p.

Résume'. Illustre' de 22 tableaux et 16 diagram- éwpitulant (es chiffres relatifs á 1913—30, rt, rendort! compte de Pactivité de la poste

Könyvísmertetések.

Chronigue de livres.

hongroise en 1930 et de son développement dhprés- guerre, indigue gue Ie trafic postal, (lui augmentait notablement dans les derniers temps, a Ie'gérement diminué par suite de la crise économigue.

A műben a m. kir. posta az 1930. évi működé- sének eredményeit ismerteti s azokat az előző évek eredményeivel is összehasonlítja. Az adatok mutat- ják, hogy az intézmény sikeresen folytatta a világ- háború befejezése óta szükségessé vált építőmun-

3. szam.

kaját, végrehajtotta a szükséges szervezéseket, re—

formokat, teljesítőképességét pedig fokozatosan fejlesztette. Az eredmények a forgalom örvende- tes fejlődését igazolják, utóbb azonban az ural- kodó nagy gazdasági válság folytán az eredmé—

nyek itt-ott kedvezőtlenül alakultak. Ez a körül—

mény a berendezések és üzemi keretek visszafej—

lesztésére is bizonyos mértékig okot adott (posta- helyek, mozgókalauzposták apasztása, stb.), bár más irányban fejlesztés is történt (gyűjtőhelyek, új kalauzposták berendezése stb.). A jelentéshez csatolt 22 táblázat 5 16 grafikon az eredmények- nek a különféle szempontokból való megvilágítá—

sára kiválóan alkalmas. A jelentés szövege azon—

felül a részletkérdésekről is elég behatóan tájé- koztat.

Az eredmények részletes ismertetését s a m.

kir. posta működésének eredményeit a csatolt táb- lázatokba tömörítve ismertetjük.

A postahelyeki) (posta—, távíró-, távbeszélő hi- vatalok, postaügynökségek, mozgó-kalauzposták, postai'gyüjtőhelyek) száma 1920 óta fokozatosan növekedett s amíg békében 47 km2—re esett egy postahely, addig 1929—ben 34, 1930—ban pedig már 33 km2-re esett egy postahely. Nagy-Magyarországon 1913-ban 3.029 lakosra, 1929-ben Csonka-Magyaror- szágon 3.142 lakosra, 1930-ban pedig 3.082 lakosra jutott egy, postahely.

A postaküldemények darabszámába—n, tartós emelkedés után, 1939-ban áll be visszaesés. Az 1) A postahélyek 1930. évre megadott száma (2.747) téves, ez a szám helyesen 2.817, számítá- sainknál ez utóbbi számot vettük alapul s ez ma- gyarázza a mutatkozó eltéréseket.

-——204-—— 1932

egyes küldeményfajok forgalma Nagy—Magyaror—

szág 1913. évi forgalmához viszonyítva indexszá- mokban 23—50 közt váltakozik. Az 1930. évi for- galom Nagy-Magyarország forgalmának 44'7%-át elérte, holott az 1930. évi lakosság száma Nagy-

Magyarország lakosságának csak 41'6%—át alkotja.

A forgalom tehát erősebben emelkedett, mint a la- kosság száma. Az 1920 óta beállott forgalomemel- kedést mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a levélpostai küldemények darabszámából 1920-ban 23'3, 1930-ban pedig már 40'7 küldemény esett át—

tagban 1 lakosra. Hírlapküldeményeknél az egy lakosra eső mennyiség 1920-ban 108, 1930-ban.

134. Csomagoknál az egy lakosra eső mennyiség 1920—tól 1930-ig 0'6—ról 1'5-re emelkedett. A többi.

küldeményeknél is hasonló növekedés állapítható v meg. Az 1929-ről 1930—ra beállott forgalomcsökke- nés a levélpostai küldeményeknél 07, a hírlapok- nál 11, a cso—magoknál 46, a pénzküldeményeknél 8 s az utánvételeknél 5'3%—ra rúgott. A gazdasági válság ellenére is a postautalványok darabszáma;

66, a postai megbízásoké szintén 6'6%—kal emelke—

dett, ami az utalványoknál a központi illetmény- hivatal által kibocsátott nyugdij— és rokkantellátásix utalványok forgalmának emelkedésére vezethető, vissza. Az összes postaküldeményekből Nagy—Magyar—

ország egy lakosára 1913—ban 53 darab, 1930—ban a mostani kis területen 56'9 esik. Meg kell említenünk, hogy a közönséges levélpostai küldemények darab—

számának megállapítása 7 napon (a hírlapoknál ha—

vonkint egy napon) keresztül eszközölt számlálás eredménye alapján reprezentatív eljárással történt s ily módon van a táblázatokban feltüntetve, a!

többi adatok azonban pontos számlálások eredmé—

nyel.

, . Az 1930. évi for—-

Postahelyek és küldemények az AZ1930'9V1 galomviszonyít—

adatok va az

'1913-1192 1920 [ 1999

' 1927 1928 1929 1930 stzonyüya - - - ,

M e g n 6 V 6 Z e 8 1913 1920 mdexsza— évihez emelke-

mOkban d§§k§$)évagy

é V 8 k b e " mamát?) cso "ligát H

Postahelyek száma . . 6.895 2.392 2.637 2.694 2.757 2.817 41 —i— 17"? —l— 2'1' Osszes küldemények nyil-

vánított értéke P . . 14,555.306 1,120.116 3,809.099 4,840.962 4,000.137 3,7 91.102 26 J,— 238'5 —— 5'2f Küldemények darabszáma

ezetben:

Levél . 786375 185354 816179 333065 355651 353091 45 %— 89'9 —— 0'7 Hirlap . 233.961 86.598 101.418 105741 117533 116206 50 %— 34'2 —- 1'1

Csomag 39.423 5.321 13.481 14.038 18.879 13.241 34 4—148'8 ——4'6

Pénz 2.151 748 901 854 854 786 37 5'0 ——8'0

Postautalványok 33.007 3.592 7.827 9.311 10.284 10.959 33 —t— 205'1 %— 6'6 Postautánvételek 10.648 1.715 2.427 2.696 2.566 2.431 23 J,— 41'7 —— 5'3

Postai megbízások 468 13 66 105 122 129 28 4—8923 —l— 6-6

A m. kir. posta értékcikkraktára 194,052.375 postabivataloknak. Értékcikkek árusításában a P értékű bélyeget és értékcikket szolgáltatott ki a postahelyeken kívül 5.220 értékárusító is résztvett.

3. szám.

...,——

A pénzkímélő forgalom fejlődését igazolja az, egy a posta pénzforgalmába bekapcsolt pénzinté- etek 1.054.566.722 pengőt vettek igénybe a posta- ivataloktól s ez az az összeg, mely a postahiva—

alok pénzfeleslegeiből a helyi pénzintézetek által elvéve nyomban, minden hevertetés nélkül átment közgazdasági élet vérkeringésébe. Az emelkedés z előző évvel szemben 6'1%. Az év folyamán 489 j pénzintézet és két vállalat kapcsolódik be a esta pénzforgalmába. Az e forgalomban résztvett Máv. állomások az év folyamán 152,642.318 pengőt

izettek be és 73,265.950 pengőt vettek fel.

A postatakarékpénztári betétek száma az előző vvel szemben 8%-os visszafejlődést, az 1920. évi orgalommal szemben 134'2%—os emelkedést mu- at. A betétek összegében 1929—cel szemben 24%,

-—205—

Postatakarékpénztári— és csekk-forgalom

. 1932

m:

1920-szal szemben 398% emelkedés mutatkozik. A postatakarékpénztári visszafizetések számában 'az emelkedés 1929—cel szemben 769, 1920—szal szemben

212'5%, azok összegében 28'2, ill. 451'4% az emel- kedés. A csekkbefizetések darabszáma az előző évhez viszonyítva 62, az 1920. évi forgalomhoz viszonyítva 642% emelkedést mutat. A csekkbefi- zetések összegében 1920 óta beállott emelkedés 1147'3%-nak, az 1929. évvel szemben beállott csök- kenés pedig 5'9%—nak felel meg. A csekk-kifizeté-

sek darabszáma 1929-cel szemben 78, 1920-szal

szemben 134'2%—ka1 emelkedett. A csekk-kifizeté- sek összegében 1929-cel szemben 5'4% visszaesés.

az 1920. évi forgalommal szemben azonban 2.433'9

% emelkedés állapítható meg, részletes adatokat

az alábbi összeállítás mutatja: .

Viszonyítva az 1930.

évhez az

.039 lakosra esett egy távíróhivatal, míg 1930-ban

5 km2-1"e, illetve—3.309 lakosra. 1913-ban a táv-

róhivatalok száma 5.171 volt, 1930—ban pedig

.624, vagyis az akkori számnak 50'7%-a. A táv—

róhálózat vonalhossza 1913-ban 26.328 km volt, aminek az 1930. évi vonalhossz (8.914 km) csak a '3-9%-át alkotja. A visszafejlődés itt 1929 óta 13, 1920 óta 29'1%.1) A távíróhálózat 1930. évi hu-

" Táviróforgalomaz

M e gn e v e Z é s 1913 ) 1920 I 1927 [ 1928 I 1929 1930 ——1920 I 1929

é V e k b e n 'évekhez képest emel—k—er

1.000 d r b. i l 1. p e n g ő dés (—f—), ill. csökk. (—) %

ostatakarékpénztbetétek drbsz. 1.287 306 366 593 779 717 %- 134'2 — 8'0 ,, ,, összege 84.557 9.619 23.300 32.781 38.633 47.902 4— 3980 —I— 2340 etétek visszafizetésének drbsz. 698 120 85 151 212 375 —t— 2125 4- '76'9 ,, ,, összege 88.389 3.781 7.466 11.513 16.266 20.852 4— 4514 4— 282 sekkbefizetések darabszáma . 12.896 2.438 13.244 15.482 17.039 18.092 —1— 6420 4— . 6'2 ,, összege . 2,957.5871821362,183.3282,452.4412,414.2312,271.763 —§—1147'3 ——- '5'9 sekkiíizetések darabszáma 1.761 1.440 2.895 3.156 3.128 3.372 %— 134'2 4— 78 ,, összege . 726.442 40.922 921.2451,063.5061,095.8001,036.936 4—2433'9 .— 54 A távíróhivatalok száma 1929 óta 27, 1920 óta zalhossza (83.961 km) ' az 1913. évi huzalhossz 6'8%-kal emelkedett. 1913—ban 63 kmg-re, illetve 52'2%-a.

A táviratok darabszámában az 1913. évi forga- lommal szemben beállott csőkkenés 31'9%. A csök-

kenés 1929 óta 111, 1920 óta 41%. A távírófor-

galom csökkenése nemcsak a gazdasági válság fo—

lyománya, de folyománya annak is, hogy a táv- beszélő, mely a felek közvetlen összeköttetésével tökéletesebb szolgáltatást nyujt, általában min- denütt a távíró rovására halad előre.

Az 1930. évi adatok viszonyítva az

! 13.972

1) A távíróhálózat vonalhosszának csökkenését körülmény okozza, hogy az azelőtt légvezeték- futó távíróvezete'kek újabban a leltárban már plö kábelbe kapcsoltattak át, viszont a ezetékek lebontott vonalának hossza apadás- rvan kimutatva. A huzalhossznak a vonalhossz ása ellenére való növekedését pedig az a kö.

ény okozta. hogy a kábel tartalékerei is le!- lva vannak s ez a statisztikában is érvényre

Megnevezés 1913 ! 1920 1927 k 1928 ! 1929 [ 1930 , .1920 "[ 1929

e v e k h e n 939999229392929

!

viróhivatalok száma 5.171 1.918 2.262 1 2.450 2.555 ! 2.624 4— 368 —§— 2'7 viróhálózat vonalhossza karl) ! 26.328 12.569 9.108 9.080 9.030 8.914 —— 29'1 —— 1'3 _iróhálózat huzalhossza km. . 160.712 80.405 82.356 82.174 82.180 83.961 4'4 _t- 22 ratok száma 1000-ekben . . 7.530 4.995

5.029 4.999; 4.445

A távbeszélőhivatalok száma 1929 óta 5'4, 1920 óta 70'2%—ka1 emelkedett. A távbeszélőköz—

pontok számában ugyanazon idő alatt 4, illetve 74'6% emelkedés mutatkozott. A távbeszélő előfi- zetői állomások számának növekedése ugyanazon idő alatt 71, illetve 101%-ot mutat. A távbeszélő-

hálózat vonalhosszában 1929 óta 5'8, 1920 óta

58'3%, a hálózat huzalhosszában ugyanakkor 42, 15

3. szám.

—206 — 1932

illetve 111'2% növekedés, a távbeszélőbeszélgete'sek

számában 1929—cel szemben 06, l920-szal szemben pedig 26'2% csökkenés állott be. Az összes beszél—

getések 96'8%-a aáhelyi forgalomra esett. A helyi forgalomban a beszélgetéseken kívül 45.158 éb- resztés, 1.436 üzenetközvetítés is lebonyolítást nyert. Örvendetes jelenség az, hogy a távbeszélő előfizetői állomások száma, mely 1913-ban Nagy-

Távbeszélőforgalom az

Magyarországon 71.014 volt, 1930—ban Csonka-Ma- gyarországon 84.431-re, a távbeszélőhálózat huzal- hossza pedig ugyanezen idő alatt 452377 km—ről 604.516 km-re növekedett. A távbeszélgetések mai száma (171,168.4t4) az 1913. évi békebeli Nagy-Ma-

gyarország távbeszélgetésének 76'5%-át alkotja, ami a nagyarányú fejlődést világosan bizo- nyitja.

forgalom az r Viszonyitva az 1930. évi

M e g n e v e z é s ! 1913 1920 ) 1927 ! 1928 ! 1929 ] 1930 1029 I 1920 __

; é V 8 k b e n évihexzxetággea—gínemel-

Távbeszélőhivatalok száma . ..! 2203 979 1.271 1.469 1.581 1.666 -§—54 l—t— 702 Távbeszélőállomás . . . 71. 014 42.012 66.491 73.041 78.831 84.431171 i1010 Tivbeszélöhálózat vonalhossza km 38.228 15.485 19.153 20.918 23.177 24.517 —t— 5'8 583 Távbeszélőhálózat huzalhossza km 452377 286243 440242 490191 580341 604516 4— 40 ! —t—1119 Távbeszélgetések száma 1000—ben 223.790; 231.818 150149 156368 172253 171168, — 06 ; —- 262 Rádióelőfizetők (engedélyesek) száma 1925 óta, még a személyzeti, szervezeti viszonyokat, képet amikor a rádió nálunk megkezdte működését, 16.927—

ről 307.909-re emelkedett. Az emelkedés az előző évhez képest 15'5%. Az emelkedés a vármegyékben 16'8, a városokban pedig 14'0% volt.

A Postavezérigazgatóság jelentése tárgyalja

Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság.

Paul-Pierre Domokos: Les Hongrois de Afoldavie.

Csiksomlyó, 1931. Szerző kiadása. —— Publié parl'auteur.

Résume'. Dans la Moldavie, située dans I'Est de la Roumanie ancienne, il y a des Hongrois catholioues appelés Csángós, habitant surtout les départements Bakó et Román, et pour lesguels on a des documents depuís 700 uns. II y a diü'érentes

hypothéses sur la guestíon de savoir dioü ils sont

venus. Il est probable au'en Etelköz, patria des Hongrois avant leur établissement dans le bassin du Danube, il restait des Hongrois et oue dest de ceux-ci oue descendent les Csángós. Le nombre de ces demiers fut augmenté aussi des Kuns convertis et devenus tout a fait hongrois, ainsi one, plus tnrd, de Hussites hongrois expulsés et de Szé- kelys émigrés. M. Paul—Pierre Domokos expose dans le présent ouvmge Iihistoire des Hongrois de Moldavie, leurs conditions diétablissement et, d'aprés les documents recueillis par lui sur place, leur situation présente. Selon son calcul, Ia Molduvie compte 90.660 catholigues, la Bukovine 10.000, 10 Bessarabie 12.325, et de ces 112985 catholígues, [00.000 sont incontestublement diorigine bongroise et 65.000 parlent encore le hongrois. II constate, Iuz' aussi, (Iue ces derniers sont de plus en plus absorbés par Félő—ment toumain, les autorités eccle'siastigues ne leur donnant pas de prétres hongrois. La plupm't des curés y sont Italiens (lui, apprenant Io tongue roumaine, voisine de la leur, Pimposent nunc Csángós. Il niy a Ill—bas on*un seul prétre parlant hongrois; encore, les Hongrois de sa paroisse sont-ils

ad a posta keretében folyó építkezésekről, a be- rendezések, vonalak fejlesztéséről, a posta költség- vetéséről, ház- és telekügyekről, a bélyegmúzeum,

könyvtár fejlődéséről stb.

H. I. dr.

complétement roumanisés. Le recensement roumain de 1930 ayant aussi demande la nationalité, les publications y relatives renseigneront certainement d'une fueon plus détaillée sur le nombre et la répartition des Hongrois de Moldavie.

*

Egy lelkes székely ember, Domokos Pál Péter, kézdivásárhelyi tanítóképzőintézeti tanár, meghatva Julián barát, Kőrösi Csoma Sándor és a többi ma—

gyei-kutató szellemétől, fáradságot és költséget nem beutazta a moldvai magyarság falvainak nagy részét. Tapasztalatait, megfigyeléseit ebben a szomorú könyvben fektette le, amelyet magyar em- ber nem olvashat meghatottság nélkül. Bár több helyen optimista hangot is üt meg, mert ott is talált

kímélve,

még veszendőnek nem indult magyarságot, ahol nem remélte, mégis maga irja könyvének előszavában:

,,Megpróbálom láttatni az () jeleniikbcn a székely- se'gnek szánt jövőt. Figyelmeztetek mindenkit, hogy a mi sorsunk is a mindennél rettenetesebb csángó- magyar sors lesz, ha sorainkban a szeretetlenség, egymás meg nem értése és a felekezeti ellentétek tovább nőnek."

Domokos végigvezet bennünket a moldvai ma—

gyarság történetén, amely okiratilag immár 700 esz- tendőre nyúlik vissza. Valószínűnek tartja, hogy az etelközi magyarsagból egy rész visszamaradt s ezek utódai a mai csángómagyarok, akikbe a keresz- ténységre áttért kúnok is olvadtak be, később pedig a magyar husziták kiüzetésc és a székely kivándorlás is növelte számukat. A huszitákat később magyar