12. szám. _,1249 — 1929
hetők. A svéd munkás átlagos évi keresete e sze— zülük zenészek. Ezek elhelyezkedése általában rint 2.455 svéd koronára tehető.
Kivándorlás.
Az 1928—ban kivándorolt svédek száma 11.049 volt. A Svédországba irányuló bevándorlás-ról 1928—ra vonatkozólag végleges adatok még nem ál- lanak rendelkezésre. Előzetes becslés szerint a be- vándorlók száma kb. 5.000-re tehető.
Svédországban összesen csak mintegy 65 ma- gyar él. A foglalkozási ágakat tekintve sokan kö-
I'll-III lll'l'l. !..."""lnlni-Ill....nIl-llln-n-n-nu ."!!! Inn-un.. II.-IIII u.n-cc... ...-u. ...-uno- ."... ...-III. II.-III. cnn-'ll-
————"—— b
IRODALMI SZEMLE e
___—W ...-IIIIIIIIIIIIIIIIIII Ill-Ill-Ill-Illl-llllill.Ull-IlllllllIlI-IllnllIll-IlIII-lllltl-IllllllllllllIll.-IIIIll-llllll-III-IIIIII
könnyű volt, de újabban a svéd hatóságok a kül- földi zenészek beutazását megnehezítették. A ma-
gyar munkások száma teljesen elenyésző.
A stockholmi Svéd-Magyar Társaság a svéd fővárosban élő magyarokat egyesíti magában és a lehetőséghez képest gondoskodik arról, hogy ben- nük a Magyarország iránti érdeklődést fenntartsa.
A Társaság fő célja a magyar—svéd tudományos, kulturális és művészeti kapcsolatok ápolása és ki- mélyítése.
Könyvismertetések.
Chronigue de liwes.
Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam.
XXXVI. 1928.
Annuaire Statistigue Hongrois.
Nouveau cours. Anne'e XXX VI, 1928.
Kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. Buda—
pest, 1929. 874 lap.
Publication de ['Ojj'íce Central Royal Hongroís de Sta- tistigue. Budapest, 1929. 374 pages.
Résume'. Aprés Ies Annuaires de 1926 et de 1927, parus en novembre 1928 et en mai 1929, lt0f—
[ice central hongrois de staiistigue fit paraílre celui de 1928 (lés novembre dernier. L*ouvrage a été augmenté dtímportants tableauac (émigralion, tm- oaílleurs intellecluels, suicides, proprie'tés de plus de 50 arpenis cadasiraux, hypothégues grevant les propriéte's, boisements, production du bois, ana—
Iyses de sentences, lcttres de change protestées, etc.) dom guelgues-uns figurent pour la premiére fois dans PAnnuaire. On y trouue en outre les princí- pales données internationales.
*
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal szer- kesztésében és kiadásában most jelent meg a Ma—
gyar Statisztikai Évkönyvnek az 1928. év adatait tartalmazó kötete.
A Központi Statisztikai Hivatal, mely az 1927—es Évkönyvet csak a folyó 1929. év május havában s az 1926—05 évfolyamot mult év novemberében adta ki, a háború és az azt követő események által megzavart munkarendjét helyreállítva, ezzel az év—
folyammal már a régi pontossággal jelent meg.
Az előző évfolyamokkal szemben az Évkönyv új kötete fontos új —— részben felújított __ adat-
közléseket is tartalmaz. Ilyenek a kivándoroltak,
a szellemi munkások, az öngyilkosságok adatai, az 50 holdas és ennél nagyobb birtokok egyes adataira,
az összes földbirtokok jelzálogos terheire, az erdő- sítésekre, fatermele'sre, vetőmagvizsgálatokra, ba—
romfiállományra, váltóóvásokra, stb. vonatkozó táblák.
Ezúttal is közli az Évkönyv a legfontosabb nemzetközi adatokat. A nemzetközi rész könnyen áttekinthető táblázatai a világ országainak gazda—
sági e's népességi viszonyait —— kevés kivétellel — szintén már az 1928. évi adatok alapján mutatják be.
A magyar pesta jelentése az 1928. évi mű—
ködéseről 1913., 1920., 1926—1928. ev1 ossze- hasonlitó adatokkal kiegészítve. _
Rapport de La Paste hongrotse sur son activité en 1928, comple'te' par les chiffres comparatifs de 1913,1920, 1 9 2 6—1 9 2 8.
A M. kir. Postavezérigazgatósag kiadása. Budapest, 1929. 134 lap, gratikonokkal és 29 képpel.
Edité par la Direction générale de la Posta royale hongmísa Budapest, 15129. 134 feuílluts ; illustré dr graphigucs et de 29 photogmphes.
Re'sume'. Le rapport nous renseigne sur les institutions postales, télégraphigues et téléphonigues de la Hongrie, y compris les transports aériens et le service radiophonigue, ainsi gue sur les inno- uations de lyannée derniére.
Les feleves, rédigés en hongrois et en frangoís, (lonnent un tableau net du mouvement de 1928.
*
A nyár folyamán látott napvilágot a Posta- igazgatóság 1927. évi jelentése, mellyel újból meg—
indította a háborús évekkel kiadványának sorozatát s
megszakadt értékes amelyben beszámolt az akkori évek postát érintő eseményeiről. Alig né—
hány hónap leforgása után pedig elismerésreméltó igyekezettel sikerült a legújabb adatokat tartalmazó 1928. évi jelentését is kőzrebocsátania.
12. szám.
Az 1928. évi jelentés az előző évihez hasonló terjedelemben jelent meg. A mű első részében rész—
letes beszámolót találunk a Postaigazgatóság gond- jaira bízott intézményekről. Elsősorban magáról a postáról, azután a ti'iviróról és távbeSZélöről. Külön foglalkozik a jelentés a rágiószolgálaital, légipostá- val s azokkal a műszaki alkotásokkal, melyeket az év folyamán az egyes szolgálati ágaknál létesítet—
tek. lsmerteti a posta építkezéseit s a költségvetést.
Végül beszámol a bélyegmúzeum és könyvtár álla—
potáról, valamint a személyzeti és szervezeti ügyek—
ről. Ezt a szöveges ismertetést sűrün tarkítják az ügyesen szerkesztett és alkalmazott grafikonok, me- lyek szemléltető inódon tárják elénk, hogy mit tett az igazgatóság az egyes szolgálati ágak fejlesztése érdekében 5 mi volt munkájának eredménye.
A második részben könnyen áttekinthető, Vilá—
gosan megszerkesztett táblás kimutatások tárják elénk az elmult évek történetét. Az utolsó 1928. év mellett ugyanis a legtöbb helyen visszatekintő ada—
tokat is találunk s ez módot ad arra, hogy a je- lenlegi viszonyokat a háború előtti, a háborús és az utána következő évek eredményeivel egybevessiik.
Ebben a részben még sikerült fényképfelve'telek mu- tatják be a posta újabb alkotásait.
A vaskos jelentés táblázatainak fejrovatai a ma—
gyar szöveg mellett francia nyelvre is le vannak fordítva, ami azt a célt szolgálja, hogy a külföldre küldött eserepéldányok adatai az idegen anyanyel—
vűek elött is könnyen érthetők legyenek. A nagy gonddal és szakértelemmel összeállított beszámolót az Igazgatóság nyugodt lélekkel bocsájthatja a kül—
föld bírálata alá, mert hisszük, hogy ott is csak el- ismerésre fog találni. V. J. dr.
Borsos Endre: A magyar lakásügy a háború kezdetétől.
André Borsos: La guestion de l'habitaiz'on en Hongrie depuis la guerre.
Kiadja a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium.
Budapest, 1929. 2 köt. VIII 4- 519 és 746 1.
Publió par le ministére hongrois de la Prévoyance Sociale et du vaaíl. Budapest, 1929. 2 tomes, VIII—% 519 el 746 pages.
Résumé. M. André Borsos, juge () la Cour Administrative, (lui a été commissaíre ministériel des affaires de Iogement et chef de la section créée pour res affaires au ministére de la Prévoyance sociale ei (hi Travail, expose dans le tome ! de cet onumge, les conditions de Iogements en Hongrie
(lepnis la guerre. '
Rendani compte de la répercussion des évéA nements sur les intéressés, des arrétés pris et de l'e/fet des réglements, il dístingue 6 épogues: ]. De Itt déclaration de la guerre á la crise du Iogement (amit 1914———novembre 1916): 2. Du commencement
de celle crise á la dictaíure du proléloriat (Ier no—
vmnbre 1916—21 mars 1919); 3. La dictature du
— 1250 —— 1929
prole'tariai (21 mars IMS—Jer amit 1919); 4. De la chule de la dictatnre du prolétariai mz l'établi—
sement de liordre dlavant Ie communísme (let aoüt 1919—42 féuríer 1920, date de Parrété No 1552 du president du Conseil); 5. Essaís par uoie d'or—
tőtés (12 fém-ter 1920Hoctobre 1921); 6. Le relé—
vement (á partit d'octobre ott le ministere de la Pre'voyance sociale et du Travail a pris en mail!
les affaires de Iogements).
Dans le tome II, on irouve les lois el orrélés iaits á ce sujvl depuís la guerre.
*
A népjóléti és munkaügyi minisztérium kiadá—
sában megjelent és Borsos Endre (ír,—nak, a lakás-
ügyek volt miniszteri biztosának és a népjóléti
minisztérium lakásügyi osztálya volt vezetőjének
— jelenleg kir. közigazgatási bírónak —— tollából eredő rendkívül részletes és adatokban gazdag két—
kötetes munka lépésről-lépésre végigvezet bennün—
ket a lakásügyek alakulásán a háború kitörésének idejétől napjainkig.
Az elsö kötet történeti rész, a második kötet az ezen idő alatt keletkezett jogszabályok gyüjte- ménye. Az első kötet két részre oszlik, melyek—
ből az első az eseményeknek a lakásügyre és a lakásrendeletekre gyakorolt hatásával, a második rész a lakásrendeleteknek a lakásiigyre gyakorolt hatásával foglalkozik.
A szerző a lakásügy fejlődését illetőleg 6 kor- szakot különböztet meg, nevezetesen:
1. a háború kitörésétől a lakássziikség jelent- kezéséig (1914 aug.—1915 nov.);
2. a lakásszükség bekövetkeztétől a proletár—
diktatúra kikiáltásáig (1916 nov. 1—1919
március 21);
3. a proletárdiktatúra idejét (1919 március 21—auguszlus 1);
4. a proletárdiktatúra bukása után a jogrend lielyreállitásának időszakát (1919 augusztus 1—1920 február 12-ig, vagyis az 15521920.
M. E. sz. rendelet kibocsátásáig).
a rendeletekkel való kísérletezés korszakát (1920 február 12—-—l921 október);
6. a kibontakozás korszakát, amely a lakas—
ügynek a népj. min. ügykörébe való utalá—
sával veszi kezdetét.
G'!
A történelmi rész olvasgatása közben meg- elevenednek előttünk a ma már, Istennek hála, las—
san feledésbe fúló megrázó jelenetei annak az elö keseredett küzdelemnek, amely tízezrek és tíz—
ezrek részéről folyt az alig egy-két megüresedő lakás elnyerhetéséért. A háború kitörését követő hónapokban beálló átmeneti lakásbőséget hama—
rosan a lakásszűke, majd a menekültek beözön- lésétől kezdve a legkétségbeejtűbb lakásnyomor váltotta fel: ebben a káoszban a lakásügyi ható—
