Glass, D. V.: Demográfia

STATISZTIKA; IRODALMI FIGYEUÖ

347

tisztikai vizsgálat feldolgozása során szer—

zett tapasztalatokat és tárgyalta azt a

kérdést, hogy mely esetben helyesebb a

lyukkártya—, illetve a lyukszalag—rend—

szerű gépek alkalmazása. Az utolsó hozzá—

szóló arra mutatott rá, hogy az elektro—

nikus gépek igazi felhasználási területe nem is az irodai adatok automatizálása, hanem az optimális feladatok megoldása,

tehát elsősorban a lineáris programozás.

(Ism.: Szakolczai György)

DEMOGRÁFIA

Az első szudáni népszámlálás 1955/56

The lílöíi pilot population Census for the first population ('ensus in Sutlmr lx'harlm1ni._l€)33. Áll- níslry of Social .Xl'l'aírs, Dent. ol" Stalislirs, Willy, llopulalion cvnsus ot Smlun lllífxlllöli. First! in—

tcrim report, Second interim report Khm—lemn.

1056. Ministry of Serial Affairs, Popululion Census ()ll'it'v. 52. 3.1 pl

Az első szudáni népszámlálás kiadvá- nyai közül a fenti három kötet adatokat és módszertani anyagot, tapasztalatokat

közöl a nehéz körülmények között vég—

rehajtott népszámlálás tárgyköréből.

A. közelmúltban önállósult Szudáni

Köztársaság Statisztikai Hivatalát a nép—

számlálás igen nagy "feladatok elé állí—

totta. A Magyarországéhoz hasonló nagy—

ságú, lO,6 millió tőre becsült szudáni

népesség ugyanis mintegy 2,5 millió km?

kiterjedésű országban él, tehát Észak— és

Nyugat—Európánál nagyobb területen szétszóródva. A számlálást megnehezí-

tette az északon inkább arab, délen in—

kább néger jellegű lakosság iskolázatlan- sága, az ország sivatagos volta, a viszony- lag szűkös hírközlési viszonyok, a köz- lekedési nehézségek, a különböző —— több, mint 100 anyanyelv —— használata, a tele—

pülések szétszórtsága, s különösen a la—

kosság nagyobb rétegeinek nomád élet-

módja.

A nehézségeket a szudániak a többlép—

esős mintavételi eljárás alkalmazásával hidalták át, amelyet a görög, a lengyel, a

fülöp-szigeti példák nyomán, valamint az amerikai és angol gyakorlatra hivatkozva tartottak célszerűnek. A követett eljárás részletes leírását, a képletek magyaráza—

tát és alkalmazását, valamint; a 9 tarto—

mány 11 körzetében végrehajtott próba—

számlálás eredményeit is közzétevő Pilot Population Census c. kötet közli. Ugyanez a kötet ad áttekintést az összeírás szerve-

zetéről, előkészítéséről, kérdésanyagáról,

az adatgyűjtés módjáról, a gépi feldolgo—

zásról, egyes népszámlálási fogalmakról, a költségekről stb.

73]:

Az alkalmazott módszer ismertetése

mellett a próbaszámlálás kötetének leg—

érdekesebb része az összeírási lajstrom és ennek kérdésanyaga. Az összeírás nem egyéni lapok, hanem háztartáson—

ként kitöltendő lajstromok használatával történt. Az öt különböző nyelven kinyom—

tatott lajstrom — háztartásonként 10 sze—

mellyel számolva — 27 kérdést (alkérdést) tartalmaz. Az egyes személyek adataira vonatkozó Válaszok részére a lajstromban 3 sor állott rendelkezésre, ezek közül az egyik sor a kódolás céljaira szolgált. A kérdések a következők voltak: 1. sorszám (külön. sorszáma volt a háztartásoknak is), 2—4. név, 5. kapcsolat a háztartás fejével, 6. nemzetiség, 7. törzs vagy szülö—

haza, 8, mióta lakik tartózkodási helyén, 9—12. a születés helye, 13. nem, 14. csa—

ládi állapot, 15. az asszonyok száma, 16——

17. foglalkozás (elsődleges és másodla—

gos). 18. a legmagasabb iskolai végzett—

ség, 19. életkor, 20—23. a termékenységre, illetve a csecsemő- és gyermekhalandó—

ságra vonatkozó kérdések, 24. az otthon beszélt nyelv, 25. halandóság (a család halottal az utolsó évben), 26—27. egyéb adatok (a de jure népesség és a sampling megállapításához). Az egyes kérdések fo—

galmi körét nagyon pontosan körülhatá—

rolták, más részről viszont bizonyos kér—

désekre adandó Válaszok terén eleve kisebb követelményekkel léptek fel (így például az életkor esetében a férfiaknál 4, a nőknél 6 korcsoportot követeltek meg). Az összeírás előkészítésével kap—

csolatban azt is érdemes megemlíteni, hogy a számlálóbiztosok egy hetes —— tan—

terv szerinti _ kiképzést kaptak.

A népszámlálás előzetes eredményeiről számot adó First Inten'm Report c. kötet

11 népszámlálási körzet adatait közli. A kötet jól szerkesztett és tartalmas táblá-

zatokon keresztül nyújt betekintést a fel-

dolgozás elveibe, a gazdag tagolású cso-

portosításba, A csoportosítások közül a

348

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIÁ'S

foglalkozási, nyelvi, törzsi és nemzetiségi

csoportosítások figyelemre méltók. Meg—

lepő, hogy a termékenységre és halandó-

ságra vonatkozó kérdések relative bősé—

ges és reálisnak látszó anyagot eredmé-

nyeztek. A táblázatokat az 1955/56. évi

első szudáni népszámlálás területi beosz—

tásáról készült térkép egészíti ki.

Az előzetes adatok mellékleteként meg- jelent harmadik kötet első része a nép—

számlálás hátterét és a ténylegesen alkal—

mazott módszereket írja le. A második rész az előzetes jelentés tábláihoz fűz technikai és elemző jellegű megjegyzése-

ket, mig a harmadik rész definiciókat közöl.

(Ism.: Acsádi György) Demográfia

Glass, I). V.: Demogranhy. Prep. under the allsplCOS Of the International Union for the Scientific Study ol' Popiilation by ————, in (7001). with FA Lori—

mer. Paris. 1967. Unesco. 'Mi] p. (reaching in the social sciences.)

A Nemzetközi Népesedéstudományi Unió 1955—1956 folyamán az UNESCO—

val való megállapodás alapján nemzetközi vizsgálatokat végzett a demográfia ,,aka—

dómiai" szintű — egyetemi, főiskolai, szakmai — oktatásáról. E célból előre

meghatározott kérdésekről adatokat, fel—

világositásokat gyűjtött be több külön—

böző világrészbeli országra vonatkozóan;

maid ezeket részletes bevezető tanul- mány kíséretében egy kötetben összefog- latta.

Ez a mű nemcsak tulajdonképpeni té—

májáról —— a demográfia különböző fokú nevetemi oktatásának kérdéseiről ——nyújt képet, hanem, bár kevésbé rendszeresen, általában a demográfus—képzésről, az eavetemeken vagy másutt folyó tovább—

kénzésről, a nénesséekutatással foglalkozó különleges intézményekről (intézetekről), az azokban folytatott vagy azokkal kap—

csolatos szakképzésről, az oktatószemély—

zet biztosításának és képesítésének kér-

déseiről stb., sőt kivételesen a demográ—

fiai ismereteknek az alsóbbfokú (például

középiskolai) oktatás keretében való ter—

jesztéséről is.

A könyv első része — az összefoglaló

tanulmány —— a demográfiai oktatás kér—

déseiről és jelenlegi helyzetéről általá—

nos áttekintést ad. Az első fejezetben át—

fogóan jellemzi a demográfiát (népesség—

tudományt, népesedéstant), a demográ—

fiai kutatások alapadatait, a statisztikai

technikával valo összefüggést, a ,,tiszta"

demográfiai elemző munkát, az empirikus

népességkutatást, a demográfia biológiai és (szorosabb) társadalmi vonatkozásait,

más tudományokkal és a ,,társadalom—

politikával" való kapcsolatait, a népes—

ségi problémakör terjedelmét és tartal- mát, s egészen vázlatosan a demográfia helyét az egyetemi, főiskolai oktatási programokban, tervekben. A következő fejezet a fontosabb szempontok és a sajá—

tos vonások kiemelésével a vizsgálódások tárgyává tett országok (országcsoportok) demográfiai oktatásának szervezetéről és tárgyáról, témaköreiről számol be tömö—- ren; ehhez a harmadik fejezet még egyes általánosabb megjegyzéseket, gondolato—

kat is hozzáfűz, például a demográfiai

oktatás szükségességéről, a felmerülő

különféle követelményekről, az alapvető demográfiai oktatás elemeiről, a demográ—

fiai szakképzésről stb,

A mű második része a következő or—

szágok és országcsoportok demográfiai oktatási viszonyairól nyújt képet: Auszt—

rália, Franciaország, Németország,

(NSZK, de röviden érintve az NDK—t is),

Ausztria és Svájc, Magyarország, Olasz- ország, Japán, Latin—Amerika, Hollandia,

Észak-Európa országai, Délkelet-Ázsia,

Egyesült Királyság. Amerikai Egyesült

Államok, Jugoszlávia.

Az egyes fejezetek elég aránytalanok;

ez csak részben következménye a de—

mográfia tanításának teriedelmében szinte országonként mutatkozó —— és az oktatási (egyetemi) rendszer eltérőségévol is összefüggő —— jelentős különbségnek:

részben ugyanis arra vezethető vissza, hogy több országról (Magyarországról is) tulajdonképpen az összefoglaló tanul—

mány szempontjaihoz adott tömör vála—

szokat közölték önálló fejezetként. Más országokról viszont szinte külön kisebb tanulmányokat tartalmaz a kiadvány. Az államok sora is meglehetősen hézagos;

nemcsak a Szovjetunió és több népi de—

mokratikus állam megfelelő adatainak ismertetése hiányzik, hanem például Bel—

gium, az Ibériai és a Balkán—félsziget több országa, Kanada, Egyiptom stb. de—

mográfiai oktatási viszonyairól sincs szó a kis kötetben.