STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
931
—- a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem ágazati szerkezete;
-— a fogyasztási és a felhalmozási alap, valamint azok Összetevői közötti viszony;
—— a beruházások szerkezete (műszaki összetétele);
-—- a. munkaerővel való ellátottság szinvonala;
-— a munka technikai felszereltségének szinvonala.
A mutatószámok rendszerét a különböző mutatók közötti matematikai, illetve gazdasági kapcsolatok jellemzik:
Iv : Ii 'It' /1/
ahol:
I v —— a teljes termelés volumenének indexe,
I- —— a ledolgozott idő indexe (munkanap vagy állo- mányi létszám),
It — a termelékenység indexe.
A teljes termelés indexe kifejezhető a követ- kezőképpen is:
I,, : Ia-Ie, /11/
ahol:
Ia —— %atreimelő állóalapok volumenindexe (évi átlag
I e —— az eszközigényesség indexe.
A két egyenlőséget összekapcsolva:
I1 'It : Ia -Ie
ami mutatja a közvetlen kapcsolatot a termelés volumene, a munka technikai felszereltsége és
az állóalapok felhasználásának hatékonysága között. Továbbá, ha
If — a. munka alapokkal való felszereltségének indexe,
1n —— a nemzeti jövedelem indexe,
I,, ar — a nemzeti jövedelem arányának indexe a teljes termelésben,
I, :: Ie-If In : Iv'In ar
/111/
IIV/
IV-be helyettesítve a termelékenység indexét, a III-ból
In :Ii'Ie'If'Inar /V/
Hasonló módon megállapítható a nemzeti jö—
vedelem, a társadalmi termelékenység és az eszközigényesség közötti kapcsolat, amikoris
In —"—' If'11,
vagy
I" : Ii'Ie'If
A felsorolt példák mindenekelőtt azt mutat- ják, hogy a nemzeti jövedelem növekedési üte—
me (és volumene is) attól függ, milyen irányban és intenzitással változik időben az eszközigé- nyesség és az alapokkal való felszereltség mu- tatója.
(Ism.: Holka Gyula)
DEMOGRÁFIA
A DEMOGRÁFIA FÖ PROBLÉMA!
(Osznovnue problemü demograficseszkoj naukl.) Szerk.: Braner, D. D., Belavszkij, I. K. Moszkva. 1969.
Minisztersztvo vüszsego i szrednego sz eeial'nogo obrazovanija SZSZSZR. Moszkovszkoj konomiko- sztatiszticseszkij Insztitut. 198 p.
A demográfia eredményei és nemkülönben módszerei iránt gazdasági szakemberek, külön- böző más tudományok képviselői egyaránt fo- kozott érdeklődést mutatnak. Megemlitjük példaként a gazdaságtudományokat, a távlati tervezést. Demográfiai ismeretek, információk nélkül nem lehet megfelelően állást foglalni, dönteni olyan fontos kérdésekben, mint az egyes népgazdasági ágak fejlesztése, a lakosság szakadatlanul növekvő szükségleteinek kielé- gítése stb.
A demográfia iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés, a vele szemben támasztott igények a demográfusokat arra ösztönzik, hogy időn—
ként felülvizsgálják eljárásaikat, kutatási esz- közeiket és keressék azokat a még hatékonyabb módszereket, amelyek növelik az eredmények pontosságát és információtartalmát. Ennek a.
tudományos önkontrollnak, tudományfejlesz- tésnek egyik hagyományosan legjobb módját az elméleti szemináriumok, symposionok, tu—
dományos tanácskozások jelentik, amelyeken 10*
a résztvevők nemcsak megismerkedhetnek a legújabb kutatási eredményekkel, a különböző nézetekkel, tapasztalatokkal, hanem közvetlen vitákban tisztázhatják is a véleményeltérések okait.
Az előttünk fekvő mű egy ilyen igen hasznos tanácskozás előadásait tartalmazza, melyet
"Össz—szövetségi elméleti szeminárium" cim—
mel a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Főiskola rendezett 1968 márciusában.
A könyv 14 előadást foglal magában, melyek a. demográfia mint tudomány problémájával (Bojarszkij, Pod"jacsih), a népesedéselmélet és népesedéspolitika kérdéseivel (Valentej, Guze—
vatüj, Szmulevics), a gazdaságdemográfia né—
hány fontos témájával (Urlanisz, Szonin, Pe—
revedencev), a demográfia és a határos tudo- mányok eredményeinek kölcsönös hasznosítá- sával (Arab-Oglü, Merkov, Broner), a de- mográfia egyes módszertani kérdéseivel (Vol.
kov, Veneckij, Szemenova) foglalkoznak.
A sok érdekes előadás közül csak néhányat tudunk itt igen röviden ismertetni.
Perevedencev professzor ,,A vándormozgalom a Szovjetunióban" e. előadásában rámutat ar- ra, hogy a mai vándormozgalom lényegesen jelentősebb, kiterjedtebb, mint volt bármikor máskor az emberiség történetében. Az iparilag
932
fejlett országokban szinte nem lehet olyan embert találni, aki élete végéig születési helyén lakna. A lakosság túlnyomó része élete folya- mán többször is megváltoztatja lakóhelyét.
Hasonlóképpen van ez a Szovjetunióban is.
A vándorlási adatok azt mutatják, hogy a munkaerővel való ellátottság és a vándorlási körzetek között nincs közvetlen kapcsolat. A népesség nemcsak azokból a körzetekből ván- dorol, ahol népességfelesleg van, hanem pél—
dául Szibériából is. Az ország egyes körzetei a vándorlás intenzitását tekintve erősen külön—
böznek egymástól. Kelet—Szibéria és Távol- Kelet városi népessége háromszor mozgéko- nyabb, mint a központi területek népessége és hatszor mozgékonyabb, mint Örményország népessége. A keleti körzetekbe érkezők túl- nyomó többsége az elvándorlókat pótolja (104 érkezőre 94 elvándorló jut).
A vándorlók korösszetételét tekintve túl- nyomó részük fiatal: a 15 — 30 éves korcsoport- ba tartozik. A szerző rámutat arra, hogy a Szovjetunióban a munkaerőforrások eloszlása egyenlőtlen: egyes körzetekben (különösen a mezőgazdasági jellegű területeken) munkaerő—
felesleg van, másutt pedig munkaerőhiány. A jelen helyzetet kialakító vándorlási folyamat fokozódik.
Igen érdekes a vándorlások etnikai követ- kezménye. Megfigyelhető, hogy sok nemzetiség valamilyen nagyobb etnikai képződménybe olvad össze. Egyes nemzetiségek például más nemzetiségek nyelvét veszik kölcsön és meg- változik nemzetiségi öntudatuk is. Számos uk- rán például orosz nemzetiségűnek vallja magát, vagy a vegyes házasságból származó gyerme- kek nem az egyik vagy másik szülő nemzetisé—
géhez tartozónak tekintik magukat, hanem azon nemzetiséghez, amely az adott területen túlnyomó. Például csuvas és ukrán szülők gyermekei már orosz nemzetiségűnek tekintik magukat.
A szerző rámutat arra, hogy mélyrehatóan elemezni kell a vándorlások okait. Az okok meg- állapítására a következő, 1970. évi népszám- lálás jó alkalmat és lehetőséget nyújt. Az elő- adás végül a gazdaságilag optimális nagyságú város problémájával foglalkozik.
Érdekes témát fejtegetnek Bojarszkz'j pro- fesszor és P. G. Pod"jacsz'h előadásaikban. Bo- jarszkij professzor alapos bizonyító anyag fel- sorakoztatásával annak a véleményének ad kifejezést, hogy a demográfia önálló tudomány.
A népességi statisztika szerepét abban látja, hogy a tudományos kutatás bázisát teremti
meg a demográfia számára. Emellett a statisz- tika a demográfia számára módszer is, amelyet nagymértékben hasznosít a kutatásban.
P. G. Pod"jacsih véleménye ellenkező. A szov—
jet szakirodalomból vett számos példa és de- finició egybevetése alapján úgy látja, hogy a ,,demográfia" névvel jelölt tudomány és a
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
,,népességi statisztika" fogalmai, anyaga és módszerei azonosak, így a ,,demográfia"külőn megnevezésre véleménye szerint nincs szük—
ség.
Urlanz'az professzor előadása a demográfia egyik fiatal ágának, a gazdaságdemográfiának egyes fontos kérdéseivel foglalkozik. A gazda- ságdemográfiai kutatások nemzetközi törté—
netét áttekintve kiemeli a magyar demográfia fejlettségét és produktivitását. A vizsgálati módszerek konkrét tárgyalásánál, különösen ami a gazdasági korfák ismertetését illeti, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének dr. Szabady Egon által irányított munkáira támaszkodik. Hangsúlyozza, hogy a magyar demográfia e tekintetben a szocialista orsza—
gok között az első helyen áll. Sehol olyan rész- letes publikációk, olyan értékes csoportosítá—
sok nem készülnek, mint amilyeneket a ma—
gyar demográfusok produkálnak.
Az előadás a továbbiakban a vonatkozó ku- tatások eredményeit ismertetve bemutatja Magyarország népességének 1959—1960. évi gazdasági (a termelés és fogyasztás adatait tartalmazó) korfáját is, melyet Valkov—ics Emil számított ki.
Egy igen érdekes eredményeket mutató
adatfelvételi-ől számol be D. Valentei ,,A né—
pesedéspolitika egyes kérdései" c. előadása. A Novgorod területen kutatták a születéseket befolyásoló okokat. A vizsgálatba bevont nők közül igen sokan a 2—3 gyermeket tartottak kívánatosnak. Ténylegesen azonban mindössze
11 százalékuknak volt 3 gyermeke.
A vizsgálat során 19 olyan okot sikerült meg—
állapitani. ami miatt a nők nem kívánják a gyermek megszületését; a fontosabbak a kö- vetkezők voltak: a gyermek megszületésével rosszabbodik az anya anyagi helyzete (25%);
az életkor a szüléshez nem megfelelő (15%);
a gyermek felnevelése bölcsődében, óvodában nem lehetséges (l4%); a gyermek nem teszi lehetővé a munkavállalást (11,9%); a férj iszik (7,3%); terméketlenség (5,2%); egész- ségügyi okok (3,1 %). Az összes egyéb ok 20 százaléknál kevesebb.
Az egyik moszkvai kerületben végrehajtott felvétel adatai azt mutatják, hogy a szóban forgó moszkvai kerületben a lakosság áttért az egy-kétgyermekes rendszerre.
Az előadás végül is a megfelelő né.
pesedéspolitikai intézkedéseket, illetve az ezek kidolgozásához szükséges beható demográfiai vizsgálatokat sürgeti.
Az elméleti szeminárium előadásainak tanul- mányozása. nemcsak a szovjet demográfiát leginkább foglalkoztató problémákról tájékoz—
tat, hanem számos hasznos ehnéleti-módszer—
tani információval is gazdagítja az olvasó is-
mereteit. ' '
