A demográfiai kutatások helyzete és a demográfia oktatása

(1)

A DEMOÖRÁFIAI KUTATÁSOK HELYZETE ÉS A DEMOGRÁFIA OKTATÁSA'

DR. KLlNGER ANDRÁS

A mai magyar demográfiai kutatások és a demográfia egyetemi oktatása kér- déseinek rövid összefoglalása előtt talán nem szükségtelen néhány általános kér—

dést tisztázni.

Az elmúlt két évtizedben mind a hazai. mind pedig a nemzetközi irodalomban

általánossá vált az a nézet, hogy a népességtudományt önálló tudományágnak fog—

ja fel, és egyre kevesebb ázoknak a száma, akik azonosnak tekintenék a demográ- fiát a népesedésstatisztikáiml. A népességtudománynak része mint adatbázis. illet—

ve módszere a népesedésstatisztika, de nem azonosítható vele. mivel tárgya és fel—

adata bővebb annál. a demográfia ugyanis a népesedéssel kapcsolatos folyamatok

átfogó elemzésével foglalkozik. igy amikor a demográfiai kutatásokat. illetve a de—

mográfia oktatását tárgyaljuk, ebben a kiterjesztett értelmezésben kell felfognunk a

demográfiai tudományt. _

A demográfia meghatározásánál változatlanul tartjuk magunkat ahhoz a meg—

közelítéshez, amelyet 1963—ban a demográfiai tankönyvben meghatároztunk. Esze- rint: ..A demográfia az a történetileg kialakult tudomány. amely sajátos módszerek- kel vizsgáljo a népesség Számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát.

ezek változásait és tényezőit. valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi—gazdasági kölcsönhatásokat és következményeket, feltárja a né- pesség megújulásának, a' népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit. s mindezen

ismereteket a társadalmi—gazdasági fejlődés szolgálatába állítja."i

A demográfia fogalmi meghatározása nem foglal állást a tekintetben, hogy e tudományágat a tudományok általános felosztása során melyik fő tudományterü—

lethez: a társadalom- vagy a természettudományokhoz sorolják. Már a kérdés felve- tése is jelzi, hogy a demográfia bizonyos értelemben ,.határtudomány", mivel tár- gya az ember, a maga természeti—biológiai tulajdonságaival, de megfigyelési ala—

nya a népesség. amelyen -- tágan értelmezve -— az emberek sokaságát értjük.

E demográfiai népességfogalomnak -— akár kvalitatív. akár kvantitatív elemeit vizsgáljuk — az a fő jellemvonása, hogy társadalmi környezetben kell vizsgálni. mint—

hogy az emberek közössége a történelem egész ideje alatt társadalmi összekapcso—

lásban élt, és a népességi folyamatok meghatározója, alapvető változásainak for- rása mindig a társadalom mozgásai voltak. Ez utóbbiakat pedig a gazdasági válto-

' A magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 200. évfordulója alkalmából 1977. október 26- án tar- tott tudományos tanácskozás Demográfiai és Társadalomstotisztikai Szekciójának ülésén megvitatott előadás.

1 Bevezetés a demográfiába. Szerk.: Szabady Egon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1963.

19. old.

(2)

DR. KLINGER: A DEMOGRAFIAI KUTATÁSOK 465

zások határozták meg. igy a népességtudománynak igen erős a társadalomtudomá- nyi vonzata. A hivatalos magyar tudományág-besorolásban ezért egyértelműen a társadalomtudományok közé sorolják a demográfiát. Ennek vitatására az utóbbi években már nem került sor. de azért e helyen is hangsúlyozni kell, hogy a demog- ráfia tárgya miatt nem tekinthető ,.tiszta" társadalomtudománynak -— ha főbb össze—

függései miatt oda is soroljuk —. és nem szabad elfeledkeznünk tudományágunk természettudományi alapjairól sem. A kutatás és az oktatás során ennek szem előtt tartása az eddigieknél is szükségesebb. Ez természetesen nem jelentheti a társa- dalmi—gazdasági kölcsönhatások —- amelyre alapdefiníciónk is utal —— kutatásának háttérbe szorítását, csupán (: természeti—biológiai elemek párhuzamos hangsúlyo- zása is kívánatos. E két elem a demográfiai kutatások bizonyos területein más és más hangsúlyt kap, de sehol sem lehet az egyiket vagy a másikat teljesen elhanya—

golni. csupán a prioritásokat lehet módosítani a kutatások tárgya szerint.

Az utóbbi időszak demográfiai kutatásainál egyre inkább előtérbe került az ún.

interdiszciplinaritás hangsúlyozása. Már régóta elfogadott az a tétel. hogy az ún.

.,tiszta demográfiai" kutatások ideje lejárt, vagyis idejét múlta az a megközelítés, amely csupán a demográfiai módszerek alapján kívánja feltárni a demográfiai ösz- szefüggéseket, a változások okait. E speciális demográfiai módszerek (mint például a standardizálás, a táblakészítés, a demográfiai modellek számítása. a reprodukciós számítási módszerek) igen jelentősek és szükségesek a folyamatok leírásához, de a tényleges változások feltárása, a várható tendenciák összefüggéseinek megismerése önmagában ezekkel nem oldható meg. Ezekhez szükséges a demográfián kívüli is-

meretek betáplálása. azok mindenkori figyelembevétele is.

Ha így fogjuk fel az interdiszciplináris demográfiai kutatást, akkor úgy érezzük, Magyarországon az utóbbi években e téren nemzetközi viszonylatban is kezdemé—

nyező szerepet játszottunk. Sok területen indultak meg, folytak és nyertek befeje- zést olyan kutatások. amelyekben a demográfusok mellett más tudományágak kép—

viselői is részt vettek. és közösen merítve a különböző diszciplínák ismeretanyagából végezték el a szükséges elemzéseket. E módszerrel a demográfiai folyamatok leírása is megfelelőbb. és a kölcsönhatások, okok feltárása is kielégítőbb. A tudományágak képviselőinek ilyenfajta összefogása elég ritka más kutatási területen és különösen oly vonatkozásban. mint a demográfiánál, ahol éppen e tudományágnak — az előb- biekben már említett — ,,határ" volta alapján mind a társadalom-, mind pedig a ter-

mészettudomány képviselőinek kooperációjával jár együtt.

Ezzel kapcsolatban csupán azt szükséges megjegyezni, hogy e közös kutatá- soknál sem szabad elfelejteni azt a tényt. hogy a cél minden esetben demográfiai jellegű. Ennek azt kell jelentenie. hogy mivel a kutatás alapvető tárgya a népesség valamely állapota vagy valamilyen mozgása. illetve a mozgás okai, nem szabad so- hasem elfelejteni az összekapcsolódó tudományágak között sem a demográfia el- sőbbségét.

Ez természetesen nem személyi jellegű megállapítás. nem arra irányul. hogy egy demográfiai célú .,teamben", ahol több irányú tudományág képviselője vesz részt, mindig a demográfusnak kell vezetnie. A megjegyzésnek inkább objektív ol- dalát kell hangsúlyozni, hogy a tudományágak, a tudományos módszerek között a demográfiának kell előznie, vagyis a demográfiai módszerek — a kvantitatív meg—

közelítés, a matematikai statisztikai biztonság, a népességnek mint az emberek

számszerűen meghatározott viszonylag nagyobb sokaságának megragadása stb. —

legyenek az alapvetők. A többi tudományág pedig kisegítő módon adja hozzá is- meretanyagát. Ha ez így van, beszélhetünk igazán megfelelő interdiszciplinárísan értelmezett demográfiai kutatásról.

2 Statisztika—i Szemle

(3)

466 DR. KLINGER ANDRÁS

Ha az elsőbbség a másik tudományágé. legyen az témájában népességi is. de

nem a demográfia módszereit alkalmazzuk elsődlegesen, hanem a másik tudomány—

ágét, akkor már helyesebb nem demográfiai kutatásról beszélni. hanem népességi tárgyú olyan kutatásról, ahol egy másik tudományág módszereit alkalmazzuk, de fel- használjuk a demográfiai ismereteket, tényeket, esetleg —— másodlagosan —- a de—

mográfiai speciális módszereket is. Az ily módon végzett kutatások azonban nem tekinthetők -— szűkebb értelemben véve különösen nem — a demográfiai kutatások részének.

így például, ha területi vonatkozásait vizsgáljuk a népesedésnek, és annak demográfiai megközelítése az alapvető cél, beszélhetünk területi demográfiai ku—

tatásról, de ha ugyanilyen tárgyú kutatásnál a természetföldrajzi elemek állnak elő—

térben, és a földrajztudomány módszerei az elsődlegesek. helyesebb — és szokáso—

sabb — népességföldrajzról beszélni. Természetesen a különválasztás a gyakorlat—

ban igen nehéz, és sokszor e megközelítést nem is —- objektive -— a használt mód- szerek milyensége, hanem inkább —- szubjektíve -— a kutatást végző vagy irányító sze- mélye. illetve a kutatás helyének jellege dönti el. Holott helyesebb lenne a tény- leges módszertani, tárgyi kérdéseknek előtérbe kerülni, és bármely megközelitésnél az interdiszciplinaritást megvalósitani.

Ez utóbbival kapcsolatban talán helyesebb általánosabban bevezetni a demog—

ráfia ,,multidiszciplinaritásának" gondolatát. Ezen annak hangsúlyozását szeretnénk

érteni, hogy más tudományágak is, amikor a népesség vagy népesedés valamely kérdését a maguk sajátos eszközével elemzik, felhasználják a demográfia speciális módszerét, ismeretanyagát kutatásaik során. E kifejezéssel tehát azt kívánjuk alá—

húzni. hogy amint a demográfiának fel kell használnia vizsgálódásai során más (tár—

sadalom— és természettudományok) módszereit. eredményeit. úgy ezeknek is ismer—

niük kell és fel kell használniok a népességtudományét. Vagy más szóval, ahogy a demográfusnak meg kell keresnie más tudományágak képviselőjét munkája során.

ugyanigy kell tennie — igen tágan értelmezve — más tudományágak képviselőjének, ha a népességgel összefüggő kérdéseket kutat.

E tekintetben nem elegendő. ha a demográfusban népességstatisztikust látnak, aki a tényeket. a népességre vonatkozó részletes statisztikai adatokat rendelkezésre bocsátja. hanem igazán népességkutatót kell benne keresniök, akinek speciális ku—

tatási területe az emberi népesedés és az azt befolyásoló folyamatok, így segíteni tud a másik tudományág képviselőjének speciális kutatásában is, ha a primátusnak természetesen ez utóbbi kezében is kell lennie.

Úgy érezzük. hogy amíg a demográfiai alapkutatásokban Magyarországon ál- talánossá vált az interdiszcíplináris gyakorlat. addig csak kevéssé valósult meg más tudományágak képviselői részéről e kapcsolat másik oldala, amit multidiszciplina- ritással jelöltünk. Ebben vannak már kezdeményezések, de ezek inkább csak kivé—

telesek. Talán ebben nemcsak az játszik szerepet. hogy más tudományágak képvi—i selői nem hívták segítségül a demográfiát, hanem a demográfia .,felajánlkozása"

sem volt elegendő.

Az eddigi tudománypolitikai tevékenység a szűkebb értelemben vett demográ—

fiai kutatások koordinálását, összefogását, szélesítését jelentette, és ebben jelen- tős eredmények születtek. A jövőben megfelelő ..tudományos propagandával" el kell

érni. hogy e tevékenység a tágabb értelemben vett demográfiai kutatásokat is ma- gában foglalja. és ezáltal a demográfiai gondolat, a sajátos demográfiai módsze- rek, a kialakult demográfiai ismeretanyag a többi tudományág népességi tárgyú ku—

tatási munkájába is az eddiginél jobban behatoljon.

*

(4)

A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK 467

Közismert tény, hogy Magyarországon a demográfiai kutatások bázisintézmé—

nye a Központi Statisztikai Hivatal, illetve annak Népességtudományi Kutató lnté- zete. Az itt folyó kutatások jelentik a szűkebb értelemben vett demográfiai alapku—

tatásokat. Nem célja ennek az összefoglalásnak, hogy ezek ismertetésére vállal- kozzon. már csak azért sem, mivel a Szekció egyik korreferátuma éppen e kérdéssel

foglalkozik.2 e

ltt most csupán a magyar demográfiai kutatások fő irányait tartjuk szükséges—

nek kiemelni — nem említve azok részleteit —. függetlenül attól, hogy hol folynak. il—

letve milyen tudományág keretében vizsgálják az adott demográfiai jelenséget. Ezen belül nem annyira az eddigi kutatások - igen pozitívan értékelt — főbb eredménye—

it, hanem inkább azon területeket kívánjuk megemlíteni, amelyeket mind a nemzet- közi szükségletek, mind pedig a hazai igények a legfontosabbnak tartanak.

Csupán bevezetőként említjük meg, hogya magyarországi kutatóhelyek kutatási témáinak — cím szerinti — áttekintése során azt találtuk. hogy 1977—ben is mintegy 160 olyan kutatóhely van az országban, amely tágabb értelemben véve népességi

kutatást végez. Ezek nagy része (130) egyetemi tanszék, de 30 olyan kutatóhelyet is

megemlíthetünk. amelynek kutatási tervében valamely népességi vonatkozású kuta- tás szerepel.3 Ha e kutatási témákat a demográfiai kutatások tematikai rendszerébe behelyezzük/l akkor számot adhatunk arról, hogy az adott demográfiai témát mi—

lyen módon kutatják. és melyek azok a kutatási területek, amelyekre vonatkozóan több irányból. különféle megközelítésben folynak kutatások, és melyek azok, amelyek eddig kevésbé voltak művelve. illetve ahol elég elhanyagoltak a vizsgálatok.

A Magyarországon folyó demográfiai kutatások témáinak sémáját5 vizsgálva csupán nagy áttekintést tudunk adni az országunkban folyó népességi kutatásokról, és csak a .,hiányterületeket" vagy az erősebben vizsgált témákat tudjuk kiemelni. Az első rátekintés is megmutatja azonban. hogy a legkevésbé vizsgált terület — itt most az 1970-es éveket véve alapul —— a strukturális demográfia bizonyos területei, a la- kásdemográfia, a vándorlások témaköre, valamint a demográfia és a gazdasági——

társadalmi kölcsönhatások egyes vonatkozásai.

Ha az elmúlt —- és jelen — időszak főleg demográfiai alapkutatásait kívánjuk összefoglalóan értékelni, akkor azt kell mondanunk, hogy a kutatások alapját a natalitás—fertilitós kérdésköre képezte. Ennek megmagyarázására nincs nagy szük—

ség, hiszen a demográfiai kutatásokban is az elsőbbséget a való élet, vagyis a tény- leges társadalmi—népességi folyamatok kell jelentsék. Emiatt alakult ki az a kép, hogy mivel a magyar demográfiai folyamatokban éppen a termékenység alakulása, illetve annak jelentős többirányú változása volt a legjelentősebb, a kutatások is e kérdéskörre irányultak.

Úgy érezzük, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy e téren a magyar demog—

ráfia nagy eredményeket ért el. Kutatásaival megfelelő módon tárta fel a termékeny—

ség csökkenését és annak okait, részletinformációkkal egészítette ki a folyamatos népesedésstatisztika és az állapotfelvételek ismeretanyagát. Ezek beható elemzésé—

vel alapot adott a megfelelő népesedéspolitikai intézkedések kidolgozásához. és ezek eredményeit és esetleges problémáit is megfelelő módon folyamatosan kutatja.

E vonatkozásban az e kérdéskörben folyó kutatások általánosságban kapcsolódnak reprodukciós témákhoz is. és közvetve vagy közvetlenül népességminőségi eleme- ket is tartalmaznak, amelyek a prenotális és perinatális halandóság elemzését je—

lentik legfőképpen.

? Dr. Tamásy József: A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudomónyi Kutató Intézetének kutatásai.

* A demográfiai kutató helyeket tudományszakok szerint lásd a Függelékben (l.).

4 Lásd a Függelékben (H.).

5 Lásd a Függelékben (ill.).

2.

(5)

468 DR. KLliNGER ANDRÁS—

Ha e területen a további kutatások fontosságát hangsúlyozzuk - mivel a jövő- ben is a termékenységi változások lesznek a népességi folyamatok alapvető meg- határozói —, akkor a bukaresti Népesedési Világkonferencián megvitatott és elfogadott kutatási témák közül az alábbiak lehetnek azok. amelyeknek a közeljövőben a magyar demográfiai kutatásoknál —- megfelelő hazai adaptációval — nagyobb

hangsúlyt kell kapniok:6 '

—- a termékenységi változások lehetőségeinek becslése mint az előreszámítások legfon—

tosabb eleme;

- a termékenység. a családtervezés, a születésszabályozás kutatása makro— és mikroszinten; koordinált vizsgálatok, nemzetközi összehasonlítás biztosítása céljából (Világtermé- kenységi Vizsgálat); a termékenység főbb tényezői (az iskolai végzettség, a gazdasági fej- lődés, a nő helyzete. a családmodell stb. változásai);

—— történeti részietvizsgálatok egy-egy zárt népességcsoportról a termékenységváltozá—

sok leírására;

— a társadalmi—gazdasági ismérvek hatása a családtervek kialakulására és változására a családi életciklusban; longitudinális vizsgálatok a családtervek változásának empirikus fel-u derítésére;

— a családtervek (a kívánt gyermekszám) kialakulásának fázisai a családi élet külön- böző szakaszaiban (adott születési sorszám után); a nemi preferenciák különböző nemi össze- tételű gyermekszám esetén;

— véleményvizsgálatok pontosabb és egyértelműbb lefolytatása: fogalmak egyértelműbb meghatározása az egyéni családtervekre vonatkozó döntések megértéséhez (szociálantropo- lógiai, pszichológiai kapcsolatok):

— a születésszabályozás különböző eszközeinek használata által .,kiküszöbölt születések"

kutatása, megbecsülése;

— a születésszabályozás kutatása összehasonlítható KAP (Knowledge—Attitude—Prac—

tice —- lsmeret—Vélemény—Gyakorlat) vizsgálatokkal; ,

—— a népesedéspolitikai intézkedések hatása a termékenységre; a közvélemény reagálása a különböző intézkedésekre; a családtervezési intézkedések (népesedéspolitika) adminisztratív vonatkozásai (pénzügyi, szociális, elosztási, intézményi) és azok összefüggései a demográfiai változásokkal.

A reprodukciót meghatározó másik terület. a mortalitás kutatása-agyamsok

vonatkozásban eddig is szerepelt a magyar demográfia utematikájában. de átfogó, minden szükséges részletre kiterjedő megközelítése inkább a jövő feladata. E té—

ren azt kell hangsúlyozni, hogy a halandóság eddigi alakulása — elsősorban hoszú ' ideig tartó egyértelmű javulása — talán kevésbé tette szükségessé tanulmányozásá- nak kiemelt fontosságát, de a jelenlegi halandósági folyamatban mutatkozó jelen- ségek (főleg a középkorú halandóság tényleges rosszabbodása. a férfi többlethu- landóság egyértelmű és kevésbé várt növekedése, az öregkori halandóság stagná—

lása stb.) aláhúzzák az elmélyültebb kutatások végzésének szükségességét. E te- rületen hangsúlyozni kell az eddiginél jobb interdiszciplináris kapcsolatot, annak megkeresését. hogyan lehet megfelelőbb munkakapcsolatot kialakítani az orvostu- domány és a demográfia képviselői között (főleg az egyes halálokok behatóbb ku- tatásában) és még inkább, hogyan lehet a multidiszciplinaritás azon elemeit bizto- sitani a halandósággal foglalkozó orvosi kutatásokban. amelyek a demográfiai is-

meretek és módszerek elmélyültebb használatában jelentkeznének.

E kutatási ág területén az alábbi vizsgálati témák azok. amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet lehetne fordítani:

— a halandósági törvényszerűségek: kor, a férfi többlethalandóság okai, perinatális halandóság;

-— a jövőbeni halandósági változások becslése (előreszámitások céljaira):

5 Research needed in the field of population. international Union for the Scientific Study of Papuiation, The Population Debate: Dimensions and Perspectives, Vol. l.. United Nations. New York. 1975. 385—390. old.

(lásd (! Függelékben IV.)

(6)

A DEMOGRÁFlAl KUTATÁSOK 469

-— a halandóság társadalmi—gazdasági különbségeinek kutatása (tisztított arányszámok—

kal), különösen a csecsemő— (perinatális) és az öregkorban;

— az aggkorúak (80 évesek és idősebbek) halandóságának pontosabb kutatása; társa—

dalmi—gazdasági vonatkozások; szociális és egészségügyi ellátásuk;

-— a haláloki halandóság behatóbb elemzése.

A családdemográfia is olyan területe a demográfiai kutatásnak, amelynek már sok vonatkozását vizsgálták. Mégis, talán csak a válások és a válások okainak kérl- dése az egyetlen. amelyre vonatkozóan behatóbb elemzések készültek. és a házaso—

dási folyamatok modellszerű leírása történt meg az egyszerűsített táblamódszer se- gítségével. Több vonatkozásban azonban csak a tényszerű adatokat ismerjük, a be- hatóbb elemzéseknek, kutatásoknak a jövőben kell megindulniok. E terület a ház- tartások és családok kérdésköre, elsősorban a családi élet ciklusainak megfigyelé—

se, de a lakásdemográfia behatóbb vizsgálatára is csupán a termékenységi vizs- gálatokkal összefüggésben, másodlagosan került sor.

Említettük már. hogy a migráció kutatása a magyar demográfiának az utóbbi években egyik legelhanyagoltabb területe. holott a népesség belső vándorlásában az utóbbi években újfajta elemek mutatkoznak a faluról a városba történő vándor—

lások csökkenése, bizonyos vísszavándorlási tendenciák következtében. Szükséges lenne a jövőbeli területi népességmegoszlás megbízhatóbb becslése szempontjából is az eddiginél behatóbban elemezni a népesség belső mozgásának tényezőit. *

Éppen az interdiszciplínáris kutatási módszer elfogadása és gyakorlata követ- keztében mind több az olyan kutatás, amely a demográfiai és a gazdasági—társa- dalmi kölcsönhatásokat vizsgálja. E téren is lehetséges azonban még a továbblé- pés talán minden olyan összefüggés területén, amelyet tematikánk tartalmaz. Leg- inkább hangsúlyozandó a már megkezdett kutatások fontossága a gazdaságnöve- kedés és a népesedés, a munkaerő és a népesedés, a népesedés és a környezet- védelem, a demográfiai és a társadalmi tényezők, a demográfia és a humángene—

tíka területén.

Mindezek a felvetések természetesen bővebb kifejtést igényelnek, de a követ- kező évek tudományos terveinek elkészítésénél már legtöbbjüket figyelembe vették.

Nincs szó a hangsúly megváltozásáról, csupán arra kell a figyelmet felhívni, hogy a demográfiai alapkutatások foglalják magukba a népességi folYamatoknak mind—

egyikét, illetve a történelmi tényezők által előtérbe kerülőket, s hangsúlyozni sze- retnénk annak fontosságát, hogy a tudományágak népességi kutatásait e vonat- kozásban koncentrálva, illetve ez irányba koordinálva kellene a jövőben a lehető- ség szerint irányítani.

Természetesen e kiemelések, amelyek a demográfiai alkalmazások újabb terü- leteit jelentík. nem teszik szükségtelenné a demográfiai módszerek továbbfejleszté—

sét, finomítását, az elemzés eszközeinek tökéletesítését. De sem az adatfelvétel, sem az adatfeldolgozás, sem pedig az elemzés módszerei önmagukban nem fej- leszthetők, csupán az adott kutatási témákhoz alkalmazva. Általános módszertani kutatás végzése talán nem szükséges, hanem az adott témákhoz kell megtalálni a megfelelőbb módszereket. E téren sem új módszerek feltalálására van szükség, hanem a meglevők megfelelő adaptálására, illetve a nemzetközi irodalomban már használt módszerek átvételére, finomítására, a hazai adottságoknak megfelelő át- alakítására és alkalmazására.

A hazai demográfia eddigi eredményei, szervezeti keretei adottságot és alapot nyújtanak az előttünk álló feladatok megvalósításához, és remélhető, hogy a többi tudományág képviselőivel együtt a magyar demográfiai kutatások továbbra is biz- tosítják a hazai igények kielégítését, és megmaradnak nemzetközi szinten is az ed-

(7)

470 DR. KLlNGER ANDRÁS

dig elért színvonalukon. Felismerve a demográfiai kutatóhelyek nagy számát -- és emiatt a párhuzamos kutatások lehetőségét — szükségesnek látszana az eddiginél

is eredményesebb koordinációt végezni. Ennek az irányító munkának adott a szer- vezeti kerete: a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága, amely e

feladatát eddig is sikeresen látta el, de inkább az alapkutatásokat (a Népességtu- dományi Kutató Intézet tudományos tevékenységét, illetve az egyetemi statisztikai tanszékek demográfiai munkáját) koordinálta. A következő időszak terveiben már

szerepel e szélesebb körű összehangolás folyamatos végzése is.

*

Mindaz. amit az eddigiekben a demográfiai kutatásokról összefoglaltunk, átté—

telesen vonatkozik a demográfia oktatásának kérdésére is. A demográfiai kutatá-

sok megfelelő színvonalát csak akkor lehet biztosítani, ha az egyetemi oktatásban a demográfia megtalálja azt a helyét. amely az alapvető ismereteket biztosítja ezek elvégzéséhez.

Úgy érezzük, csak abban az esetben biztosítható a demográfiai kutatásoknak az előzőkben összefoglalt fejlődése és még inkább inter- és multidiszciplinari'tása,

ha a demográfia egyetemi oktatásában jelentős tartalmi és szervezeti előrelépés

[történik.

Nem kívánunk most részletes leírást adni a magyar egyetemeken a múltban és jelenleg folyó demográfiai oktatásról. Hosszú ideje ugyanis különféle formában és módon történtek kísérletek arra, [hogy különböző karokon — az adott tudományág hallgatóinak igényei szerint — demográfiai ismereteket oktassanak. Ezeket az erő- feszítéseket —- amelyekre jelenleg is több példát tudunk mondani a különböző egye—

temek különféle tanszékein (főleg a statisztikai ismeretekkel párhuzamosan) folyó demográfiai oktatásról —— azonban csak kezdeményezéseknek lehet inkább mondani, mivel a demográfia szervezett és a teljes egyetemi oktatási rendszerbe beilleszkedő.

egységesen átgondolt oktatásáról még nem beszélhetünk. A jelenlegi oktatási for- mák, amelyeket nagyrészt a demográfia egyes kiemelt kérdéseinek nem kötelező speciálkollégium formájában való oktatása jellemez. még sok tekintetben végiggon—

dolandók és továbbfejlesztendők.

Nem lehet célunk itt minden tudományterületre kiterjedő pontos. tematikára, oktatási formára és tanmenetre vonatkozó javaslat megtétele, csupán néhány alap- elv lefektetésére tudunk szorítkozni. E téren szintén nemzetközi összefoglalásokra, javaslatokra támaszkodhatunk, amelyek összegezték a demográfia egyetemi okta—

tásával kapcsolatos elgondolásokat.

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a demográfia oktatásával kap—

csolatban a következő alapelveket lehet megfogalmazni:

1. minden tudományág szakembere részére szükséges az általános demográfiai ismeretanyag megszerzésén kívül a saját tudományágóhoz kapcsolódó alapvető demográfiai ismeretek és módszerek megszerzése;

2, az általános demográfiai ismeretanyag megszerzését a középiskolákban lehetne meg—

kezdeni, az ottani tantervbe (megfelelő tantárgyak tematikájába) beépítve az alapvető de- mográfiai ismeretanyagot; ez az egyetemi oktatásban már ismertnek fogható fel;

3. a megfelelő demográfiai ismeretek a különböző szaktárgyak7 oktatásával párhuza—

mosan beépíthetők a szakképzés tanmenetébe;

4. az ún. speciális általánosdemográfus-képzés vagy adott tárgyak oktatása, vagy az adott szakma szükségleteinek megfelelő oktatás formájában szervezhető meg;

5. a fentieken túlmenően ki kellene alakítani az önálló demográfusképzést is.

7 Ezek a külföldi és hazai igények szerint a következők lehetnek: közgazdaságtudomány, jogtudomány, orvostudomány. statisztika. szociológia. földrajz, várostervezés, történelem. biológia.

(8)

A DEMOGRÁFIAI KUTATASOK 471

Az adott tantárgyak oktatása során kell oktatni a szükséges demográfiai is—

mereteket oly módon, hogy az adott tudományágat tanuló minden hallgató ismerje meg a legszükségesebb demográfiai tudnivalókat. E tekintetben azt kell hangsúlyoz—

ni. hogy erre vonatkozóan sok területen folyik gyakorlati oktatás (így például az or- vostudományi egyetemeken a társadalomegészségtan, a szülészet—nőgyógyászat, a csecsemő- és gyermekgyógyászat. (: közegészségtan tantárgyak anyagában vagy a statisztika. a földrajz. a szociológia oktotásánál), de az oktatott témák nem telje—

sen átgondolták, és inkább népesedésstatisztikai tények összefogására szorítkoznak demográfiai elemzések, módszerek ismertetése helyett.

Az adott szakma szükségletének megfelelően speciális demográfiai önálló kép- zés szervezhető. amelyen az általános demográfia ismertetésén kívül az adott szak- mához legközelebb álló demográfiai ismereteket oktatnak. Az erre vonatkozó kez—

deményezésre legjobb példa a jogtudományi karok demográfiai speciálkollégiuma, de ezek elszigeteltek, és kevés hallgató ismerkedik meg ily módon a szükséges demográfiai ismeretekkel. Ezeknek célja az lenne, hogy a megfelelő szakemberek (jogász, közgazdász, orvos, szociológus, földrajzos. néprajzos, történész stb.) meg—

ismerkedjenek egy speciális kollégium keretében a számukra szükséges demográ- fiai ismeretekkel. Az oktatás célja itt is ún. általános ismeretszerzés lenne és nem demográfusok képzése, de az eddiginél összehangoltabbon, a tananyagok és te- matikák egységes kialakításával lehetne a megfelelő képzést megindítani.

Az önálló demográfusképzés is többféleképpen képzelhető el. így

a) egy vagy több diszciplína keretében egyetemi demográfusszakot lehetne létrehozni, ahol más társadalomtudományi szak- (szociológus-, néprajzos-, muzeológus—, levéltáros-) kép- zéshez hasonlóan a rokonszakokkal párhuzamosan folyhatna a hivatásos demográfusok kép-

zese;

b) az előbbit követően vagy anélkül is speciális poszt graduális demográfusképzés ala- kítható ki: bármely egyetemi szakma befejezése után — ahol csak a speciális általános de- mográfioi ismereteket szerezte meg a hallgató — kerülhetne sor a szakdemográfusok poszt graduális képzésére (erre vonatkozó kezdeményezés már történt a közgazdász—továbbképzés keretében. de ez csak egy szakmára biztosítja a megfelelő képzést, és szervezeti keretei is csupán nehezen valósíthatók meg; a jövőben vagy más szakmai továbbképzésnél is szerve- zetileg biztosítani kellene ezt a lehetőséget — jogász-, orvostovábbképzés keretében szakde—

mográfus-képzés bevezetése -—. vagy még inkább egységes keretbe foglaltan lehetne bizto- sítani a bármely tudományágból kikerülő egyetemet végzett személy szokdemográfus-képzé- sét, megfelelő speciális oklevél megszerzését).

Mindezeknek a fejlesztési javaslatoknak a megvalósítása szükségessé tenné bizonyos szervezési kérdések megoldását. Az egyetemi képzés megfelelő megszerve- zése, különböző karokon és szakokon történő összefogása. a speciális szakdemog- ráfus egyetemi és poszt graduális képzés megvalósítása mindenképpen elengedhe—

tetlenné tenné egy önálló bázisintézmény: egyetemi demográfiai tanszék létrehozá- sát. Enélkül egyetlen országban sem vált lehetségessé a demográfusképzés. Ezt a javaslatot tette a legutóbbi Népesedési Világkonferencia is, amikor elfogadta az alábbi alapelvet:8 ..A demográfusképzés megszervezéséhez szükséges létrehozni a megfelelő szervezeti kereteket. A különféle szintű (egyetemi és poszt graduális) ok- tatási. illetve ezzel összefüggésben a multidiszciplináris és demográfiai kutatást leg- jobban egy önálló demográfiai tanszék szolgálja. Ez a szervezet még szükségesebb, sőt talán elengedhetetlen a hivatásos demográfusok képzésében, közép-, de külö-

nösen felső szinten."

Ezen elvek megvalósításának módjára, idejére és méginkább helyére (vagyis.

hogy mily tudományág oktatása keretében, melyik fakultáson valósuljon meg a spe-

3 Nora Fedelící: Training in the field of population. The Population Debate. . . .. Vol. l.. 391—411. old.

(9)

472 DR. KLINGER ANDRÁS

ciális és méginkább az önálló demográfusképzés) nehéz itt és most javaslatot tenni.

Véleményünk szerint az a fontos. hogy ez a bicentenáris ülés is elfogadja ezta gondolatot, és ezt követően a megfelelő tudományos és igazgatási fórumokon ke-

resztül kerüljön sor ezek megvalósítására. Befejezésül csak azt kell aláhúznunk, hogy a leglényegesebb, hogy erre már ne kelljen soká várnunk, mert az oktatás terén

mutatkozó elmaradásunk már a közeljövőben éreztetheti hatását demográfiai ku—

tatásainkban. Ez a szükséglet nem új, már hosszabb ideje megfogalmazásra került.9 de most van az ideje annak, hogy megfelelő alapokon megvalósuljon. Reméljük.

hogy a statisztikai egyetemi oktatás 200. évfordulója e tekintetben is mérföldkőnek tekinthető a jövőre nézve.

FUGGELÉK

!. A DEMOGRÁFIÁVAL FOGLALKOZÓ KUTATÓHELYEK TUDOMÁNYSZAKOK SZERINT Kutató—

inté- T?"—

zetek szekek

Megnevezés -————————— Megjegyzés

száma Természettudományok

Matematika . . 1 1

Földrajz . . . . . . . . . . . . . . 1 6

Biológia . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 14 embertan. genetika, biológia.

anatómia Műszaki tudományok

Építés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2

Egyéb műszaki . . . . . . . . . . . . . . . 1 -—

Orvostudományak

Elméleti . . . . . . . . . . . . . . . . . -— 14 élettan. kórélettan. kórbonctan Klinikai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 26 bel. női. gyermek

Táirsadalomorvostan . . . . . . . . . . . . . 3 13 egészségügyi szervezés, köz- egészségtan. igazságügyi orvos-

tan

Társadalomtudományak .

Filozófia . . . . . . . . . . . . . . . . 1 ,_ ? tudományos szocializmus

Pszichológia . . . . . . . . . . . . 1 7

Demográfia . . . . . . . . . . . 1 ——

Szociológia . . . . . . 1 2

Állam— és jogtudomány . 1 6

Közgazdaságtudomány 3 12 közgazdaságtan. népgazdasági

tervezés, statisztika

Szervezéstudomány . . . . . . . . . . . . 1 1

Történelem, régészet . 3 10

Néprajz . . . 2 4

Egyéb 3 3 munkatudomány stb.

Összesen 30 730

ii. A DEMOGRÁFlAl KUTATÁSOK TEMATiKAl RENDSZERE

(a nemzetközi és a magyar demográfiai kutatási irányok alapján 1977 áprilisában készült tematika)

1. Általános demográfiai kutatások. népesedéselméletek 1.1. Népesedési kutatások általában

1.2. Népesedéselmélet

1.3. Demográfia kapcsolata más tudományágakkal 2. Területi demográfia

2.1. Területi népességmegosziás általában

2.2. Településdemogrráfia, falu, város, agglomeráció 2.3. Regionális demográfia

3. Népességnagyság és változása

3.1. Múltbeli népesedési trendek; történeti demográfia 3.2. Jelenbeli népességnagyság és trendek

3.3. Népesség—előreszámítások

9 Lásd például: Beér János - Kovacsics József.- A demográfia egyetemi oktatásának mai helyzete és az oktatás jövő feladatai. Történeti Demográfiai Kollokvium. 1965. szeptember 23—25. (Kézirat.)

(10)

A DEMOGRÁFlAl KUTATÁSOK

7.

10.

11.

12.

trukturális demográfia .l. Demográfiai ismérvek ..1 1 Nemek szerintimegoszlós .i. 2 Kormegoszlás

..2 Biológiai ismérvek .3. Pszichológiai ismérvek .4. Kulturális ismérvek ..14 iskolai végzettség ..42.Szakképzettség

.5. Gazdasági—társadalmi ismérvek 6. Etnikai ismérvek

..61. Nemzetiségi. faji hovatartozás .6.2. Nyelvi hovatartozás

...63 Vallási, szociálantropológioi ismérvek s 0 áddemográfia

..1 Családi állapot szerinti megoszlás .2. Házasságkötések

3. Házasságmegszűnések ..3 1. Özvegyüle's

..4 Háztartás és család ..4 1. Háztartás

.4 2. Család

.5. Lakásdemográfio e

Születés—termékenység általában Termékenység demográfiai változásai .Anyai kor

Születési sorrend; születések közötti időköz Differenciális termékenység

Termékenység biológiai vonatkozásai .1. Fertilitási képesség; sterilitás

.2. Életjelek. magzati veszteségek ..3 lkerszülés

Családtervezés. születésszabályozás .1. Családterveze's

.2 Születésszabályozási módszerek elterjedése, hatékonysága ..3 Művi vetélések

.4. Társadalmi—gazdasági vonatkozások ..5 Klinikai vonatkozások

landóság

Halandóság általában Halandóság kor szerint

.i. Prenatális és perinatális halandóság ..2 Csecsemőhalandóság

..3 Uregkori halandóság

.4. Egyéb életkorúak halandósága Differenciális halandóság Halálokok

Halandóságí táblák ndorlások

. Belföldi vándorlások Nemzetközi vándorlások goz-produkció

9.1 Népességszaporodás

9.2. Reprodukciós folyamat; népesedés együttes elemzése Demográfiai és gazdasági—társadalmi kölcsönhatások 10.1. Demográfiai tényezők és természeti erőforrások 102. Gazdasági növekedés és népesedési tényezők 10.3. Munkaerő és népesedés

10.4. Népesség és élelmezés

1115. Népeseclés és környezetvédelem 10.6. Demográfiai és társadalmi tényezők 10.7. Demográfiai és politikai tényezők 10.8. Demográfiai tényezők és egészségügy 10.9. Demográfia és humángenetika

10.10. Demográfia és egyéb faktorok Népesedéspolitika

11.1. Népesedéspolitika általában

112. Termékenységet befolyásoló intézkedések

11.23. Házasodást, házasságmegszűnést befolyásoló intézkedések 11.11. A népesség területi elhelyezkedésére vonatkozó politika 11.5. A nemzetközi vándorlásra vonatkozó politika

H.ó. Halandóságot befolyásoló intézkedések 11.7. A népesedés minőségére vonatkozó politika Demográfiai kutatási és elemzési módszerek 12.1. Demográfiai források

12.1.'l. Népszámlálás * 12.12. Népmozgalmi statisztika 12.1.3. Egyéb demográfiai források 122. Demográfiai elemzési módszerek

473

(11)

474

DR. KLlNGER ANDRÁS

2. Területi demográfia 2.1. Területi megoszlás 2.2. Település

2.3. Regionális demográfia 3. Népességnogyság és változása

3.1. Múlt 3.2. Jelen

3.3. .lövő .

4. Strukturális demográfia 4.1. Demográfiai 4.2. Biológiai 4.3. Pszichológiai 4.4. Kulturális

4.5. Gazdasági—társadalmi 4.6. Etnikai

5. Családdemográfia 5.1. Családi állapot 5.2. Házassógkötés 5.3. Házasságmegszűnés 5.4. Háztartás és család 5.5. Lakásdemográfia 6. Termékenység

6.1. Születés 6.2. Demográfiai 6.3 Differenciólis 6.4. Biológiai 6.5 Csalódtervezés 7. Holandóság

7.1. Halálozások 7.2.1. Ferinatális 7.2.2. Csecsemő 7.2.3. Öregkori 7.2.4. Egyéb kor 7.3. Differenciális 7.4. Halálakok

7.5. Halandósági tábla 8. Vándorlások

6.1. Belföldi 8.2. Nemzetközi 9. Reprodukció

10. Demográfiai és gazdasági—társadalmi kölcsönhatások

10.1. Természeti erőforrás iO.2. Gazdaságnövekedés

10.3. Munkaerő 10.41. Élelmezés 10.5. Környezet 10.ó. Társadalom 1'3.7. Politika

10.23. Közegészségügy 103. Humángenetika 11. Népesedéspolitika

12. Demográfiai kutatási és elemzési módszerek

HALANDÓSÁG

iii. A MAGYAÉORSZÁGON FOLYÓ DEMOGRÁFiAi KUTATÁSOK TEMÁi Kutatási téma

. Általános demográfiai kutatások, népesedései méletek

Kutató tudományág

Földrajz. Epite's

Földrajz. Építés. Társadalomorvostan. Filozófia. Történe- lem. Szociológia

Demográfia. Földrajz. Építés. Filozófia. Történelem.

Néprajz. Egyéb tórsadalomtudomány

Demográfia. Közgazdaságtudomány. Történelem Demográfia

Demográfia Demográfia

Demográfia. Biológia Pszichológia

Demográfia. Filozófia. Szociológiai. Állam— és jogtudo—

mány. Történelem.

Közgazdaságtudomány. Történelem. Néprajz Állam- és jogtudomány

Demográfia. Filozófia. Közgazdaságtudomány Demográfia. Állam- és jogtudomány

Demográfia. Filozófia. Szociológia. Közgazdaságtudo—

many

Demográfia

Demográfia. Biológia. Klinikai orvostudomány Demográfia. Klinikai orvostudomány

Demográfia

Demográfia. Klinikai orvostudomány. Társadaiamorvos—

tan

Demográfia. Társadalomorvostan Demográfia. Klinikai orvostudomány

Demográfia. Biológia. Klinikai orvostudomány. Társada4 lomorvostan

Demográfia

Demográfia. Földrajz

Demográfia. Filozófia. Közgazdaságiudomány. Történe—

lem.

Demográfia. Állam- és jogtudomány. Közgazdaságtudo—

mény. Egyéb társadalomtudomány

Filozófia

Társadalmi egészségügy

Demográfia. Biológia. Társadalomorvostan Demográfia

Demográfia. Matematika. Közgazdaságtudomány iV. A NÉPESEDES TERULETÉN SZUKSÉGES KUTATÁSOK

(a Nemzetközi Népességtudományi Unió összeállítása alapján az 1974. évi bukaresti Népesedési Világkonferenciára készült)

1. Halondósági törvényszerűségek: kor. a férfi többlethalandósóg okai, perinatális halandóság.

2. A modell halandósági táblák használata. finomitósa.

3. A jövőbeni halandósági változások becslése (előreszámítások céljaira).

(12)

A DEMOGRAFIAI KUTATASOK 475

4. A közegészségügyi intézkedések és a halandóság kapcsolata.

5. A halandóság társadalmi—gazdasági különbségeinek kutatása (tisztított arányszámokkal) különösen a csecsemő- (perinatális) és az öregkorban.

6. Az aggkorúak (80 évesek és idősebbek) halandóságának pontosabb kutatása; társadalmi—gazdasági vonatkozások; szociális és egészségügyi ellátásuk.

7. A haláloki halandóság behatóbb elemzése.

TERMÉKENYSEG

8. A termékenységi változások lehetőségeinek becslése mint az előreszámitások legfontosabb eleme 9. A biológiai termékenység kutatása, etnikai, társadalmi—gazdasági különbségek a termőképességben.

10. A termékenység, családtervezés, születésszabályozás kutatása makro- és mikroszinten. Koordinált vizsgálatok nemzetközi összehasonlítás biztositása céljából (Világtermékenységi Vizsgálat). A termékenység főbb tényezői (iskolai végzettség, gazdasági fejlődés, nő helyzete. csaladmodell stb. változásai)

11. Történeti részletvizsgálatok egy- egy zárt népességcsoportrál a termékenységváltozások leírására.

12. Makrovizsgálatok az urbanizáció és a termékenységi változások megismerésére 13. A házasodási szokások és azok megváltozásának hatása a termékenységre.

14 A társadalmi—gazdasági ismérvek hatása a családtervek kialakulására és változására a családi élet- ciklusban: longitudinális vizsgálatok ezek empirikus felderítésére.

15. A családtervek kialakulásának mechanizmusa; a női elhatározások mellett a férfi terveinek kutatása, ennek esetleges prioritása a döntésben.

16. A családtervek (kivánt gyermekszám) kialakulásának fázisai a családi élet különböző szakaszaiban (adott születési sorszám után); a nemi preferenciák különböző nemi összetételű gyermekszám esetén.

17. A véleményvizsgálatok pontosabb és egyértelműbb lefolytatása; fogalmak egyértelműbb meghatáro- zása az egyéni családtervekre vonatkozó döntések megértéséhez (szociálantropológiai. pszichológiai kapcso-

latok).

18. A család (családtagok. felmenők) szerepe a termékenységi döntésekben (családszociológiai kapcsolatok).

CSALADTERVEZES ÉS A CSALÁDTERVEZÉSI PROGRAMOK ÉRTEKELESE

19. A születésszabályozás különböző eszközeinek használata által ,,kiküszöbölt születések" kutatása, meg- becsülése.

20. A születésszabályozás kutatása összehasonlítható KAP vizsgálatokkal.

21, A népesedéspolitikai intézkedések hatása a termékenységre; (: közvélemény reagálása (: különböző intézkedésekre. A családtervezési intézkedések (népesedéspolitika) adminisztratív vonatkozásai (pénzügyi.

szociális, elosztási, intézményi) és azok összefüggései a demográfiai változásokkal.

NÉPESEDES ÉS A GAZDASÁGI—TÁRSADALMI FEJLÖDÉS ÁLTALÁNOS OSSZEFUGGÉSEl

22. Az urbanizáció és annak gazdasági, demográfiai hatásainak elemzése; vándorlások, történeti ku- tatások.

23. A városokba történő vándorlások motivációjánok elemzése (el- és odavándorlások okai); az oda- vándorlók beilleszkedése. lakásviszonyai. szociális körülményei. Időszaki vándorlások. ingavándorlások társa—

dalmi—demográfiai vonatkozásai.

-24. A nemzetközi vándorlások motivációja, demográfiai hatásai (korstruktúra. termékenység), asszimilá- ció. ideiglenes tartózkodók, szezonmunkások.

25. A gazdasági növekedés és a népességi tényezők összefüggései: több demográfiai változó beépítése a gazdasági modellekbe. Az alacsony termékenység (és szaporodás) gazdasági hatásai; a gyors és lassú változások következményei (születési arány, korstruktúra).

26. A munkaerő gazdasági és demográfiai vonatkozásai (a képzettség. megszokottság kérdése, az át- csoportosítás nehézségei); a női foglalkoztatottság növelése: társadalmi—gazdasági és demográfiai következ—

mények (a termékenység csökkenése).

27. A természeti erőforrások és a környezet összefüggései a népesedési folyamatokkal: konkrét kutatások (halandóság és környezetszennyezés; éhinség, alultápláltság és halandóság vagy termékenység: magas nép' sűrűség társadalmi—politikai nyomása stb.), hosszú távú hatások.

28. A népességi genetika hosszú távú kutatása (ezek hatása a házasodásí rendszerre, a családterve- zésre, a morbiditásra, a vándorlásra); az együttműködés fokozása a genetikusok és (: demográfusok között.

29. A népesedéspolitikai intézkedések hatásainak kutatása (a célok felismerése. az intézkedések ered- ményei). A termékenységi és a családtervezési politikán kivül egyéb intézkedések hatásainak kutatása (ha- landóság és megbetegedés — közegészségügy; belső vándorlás —— területi tervezés; nemzetközi vándorlás — hatásellenőrzés; házasodás - családpolitika stb,).

30. A népesség—előreszámítások módszereinek javítása; a feltételek, ..iósiások", népesedéspolitikai ha- tások megbecsülése; az ehhez szükséges retrospektív és longitudinális kutatások elvégzése.

PE3tOME

Hacronuian CTaTbSi cogepxmr marepwan nom-vana, oőcymneunoro Ha cocronsmemca 26 akmőpa 1977 "TOABW'WBYNHOM cosemam—m Cekunn no neMorpacpm—l u oöLLiecheHHoü cra'mc- Tune, i'EOCBHLueHHOM ZOO-nemei roaoaumne BBeAeHHH BbiCLLlei'O cra'mc—mueenom—oőpaaoaa—

Hun a BeHrpnu.

B Kauecrae neger-ms aarop oöpauiaer BHHMaHMe Ha l'lOCTOSiHHO aoapacraioumü MHTep- Aucunnnunapnmi u Mnoronncuunnmapnslü xapakrep nemorpatpmecmx nccnenosauuü.

i'locne aroro npuaonur koMnnekcnbiü oöaop oreuecraeHHbix .nemorpacpuuecxux uccnenoaa—

Hm?. l'lonnmaeMbie B őonee yakom CMbICJ'ie cnoaa cpyhnamenranbubie nccnersaHna na ne—

morparpuu ocymecranmorcs a Liempanbnom cramcmuecxom ynpaanenun " ero Aemorpa- cpuuecnom HHCTHTYTe. 3Haumenbnan nccneraareanKaa u ananumuecnan paőora no n.e-

(13)

476 DR. KLINGER: A DEMOGRÁFlAl KUTATÁSOK

Morpaipuu npoaonnrcs n a apyrux yupemaennnx. rak a nepaoü nonosm—re 1970-HX roncs xacaioumecn AeMorpacpuu uccnersai-mn ocymecrananuca s 160 HayuHo—uccnenosa'renb-

ckux MeC'rax.

Aarop uanaraer HEXOARLIJMGCH Ha nepem—leul nnal-ie AeMorpactmuecnux uccnerBaHl-i'ű samueümue TeMbl, a Terme zene—414, KOTOpble cnenyer ocymecrsu'rb B noxa eme He pespa-

GOTaHHbIX oőnacmx. '

Ocrauaannsaems Ha HblHeLUHeM nonomenuu BblCI-Uei'o AeMorpamr—mecnoro oőpasoaa- Husi, paccmarpnaae'r Bonpoc*coaepwencraoaauun (popM npenonasai—mz u ynaauaaer Ha He- oőxogumocn oprannaaum cneuuanbuoű I'IOAI'OTOBHH .neMorpacpos. '

SUMMARY

The study was delivered as a lecture at the Demographic and Social Statistical Section of the scientific meeting held on 26th October. 1977. on the occassion of the bicentenary of the introduction of statistical higher education in Hungary.

in the introduction the author directs attention to the increasing inter-disciplinary and multi—disciplinary character of demographic researches. Then he gives an overall picture of the demographic researches in Hungary. The basic research in demography, taken in the nur-- rower sense. is carried on in the Central Statistical Office and in the Demographic Research institute. Various research or analytic works on demographic subjects are going on in other institutions, too. There were 160 research institutions in the early 1970ies dealing with de-

mographic research in the country.

The author discusses the main subjects being now in the foreground of demographic researches as well as the tasks associated with the unexplored fields.

The present situation of demograph—ic higher education, further improvement of the education forms. and the necessity of establishing special demographic training are also

mentioned.