1940.
X X X . É V F O L Y A M . I — I I I . S Z Á M . m e g j e l e n i k n e g y e d é v e n k i n t
Á T E N G E R
TUDOMÁNYOS ÉS TENGERÉSZETI ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRAT
A M A G Y A R ADRIA EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E
MEGINDÍTOTTA 191 I-BEN
G O N D A B É L A
S Z E R K E S Z T I :
M L A D I Á T A J Á N O S
F Ő K A P I T Á N Y
,HOMBERG" 1600 torma teherbírású, új Rajma-tengeri hajó, líorszerü dairuklkail.
A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET TAGJAI A LAPOT TAGDÍJ FEJE- BEN KAPJÁK, MÁSOKNAK AZ ELŐFIZETÉSI DIJ: EGÉSZ ÉVRE
BELFÖLDÖN 8 PENGŐ, KÜLFÖLDÖN 12 PENGŐ.
Felelős szerkesztő: Mladiáta A. J. I., Zugligeti-út 41.
TARTALOM:
Pályázati felhívás. — — — — — — — — — 1 Entz Géza dr.: Az e m b e r és az állatvilág. — — — — — 2 Kolosváry Gábor dr.: Az adriai tengeri makkok eddigi biztos
előfordulási helyei s adalék a korrozió kérdéséhez. 7 á b -
rával. — — — — — — — — — — — 6 KISEBB KÖZLEMÉNYEK:
„Homberg" 1600 t o n n á s R a j n a — t e n g e r i ihajó. — — — — 5 U j rendszerű Lentz h a j ó - g ő z m o t o r . 1 ábrával. — — — — 12 M. A. N. új rendszerű jármű Diesel-motorja. — — — — 13 S z a b v á n y o s áruszállító tengeri h a j ó az E. A . - b a n . — — — 13 Uj rendszerű p n e u m a t i k u s erőátvitel a h a j ó c s a v a r meghajtásnál. 13 A Kujbysohew-i o r o s z Volga-vizierömű. — — — — — 14 Az orosz B u g — P r i p e t - c s a t o r n a . — — — — — — — 14 A Suez-csatorna bevétele 1939-ben. — — — — — — 14 Két 35.000 t o n n á s személyhajó építése az E. A.-ban. — — 14 A múlt év h a j ó é p í t é s é n e k emelkedő tendenciája. — — — 14 Svédország h a j ó g y á r a i n a k elfoglaltsága. — — — — — 14 Norvégia h a j ó g y á r a i n a k elfoglaltsága. — — — — — 14 Az Adolf Hitler-csatorna megnyitása. — — — — — 14 Uj amsterdami sólya épül. — — — — — — — — 14 Két száraz dokk épiil Pearl H a r b o u r - b a n . — — — — — 15 Konstantza h a j ó f o r g a l m a 1939-ben. — — — — — — 15 A svéd F a l s t e r b o - c s a t o r n a építése. — — — — — — 15 Oslo kikötőjének f o r g a l m a . — — — — — — — — 15 Tokio kikötőjét kiépítik. — — — — — — — — 15 Anglia hajógyárai állami felügyelet alatt. — — — — — 15 Belgrádban nagy h a j ó g y á r létesítését t e r v e z i k . — — — — 15 Hajóforgalom A n t w e r p e n - , R o t t e r d a m - és A m s t e r d a m b a n . — 15
KÖNYVISMERTETÉS:
Mauritz B.: A föld és a tenger. — — — — — — — 15 Gaál /.: A föld és az élet története. — — — — — — 16 Pannonhalmi szemle 1940. 1. s z . — — — — — — — 16 Tijdschrift van h e t Koninklijk nederlandsch aardrijkskundig
Genootschap. 1940. januar, maart. — — — — — 16 Annalen der H y d r o g r a p h i e etc. 1940. Heft I. u. II. — — — 16 Bolletino dimpesca. 1939. Novb.-Dicembre. — — — — - 1 6 Marine Rundsöhau 1940. Heft I. u. II. — — — — — 16
FELHÍVÁS!
Tisztelettel felkérjük t. c. tagjainkat, hogy a csatolt csekklapon az előfizetést megújítani és önkéntes adomáínyokkal a Magyar Adria Egyesület munkáját támogatni szíveskedjék.
A z e l n ö k s é g .
A T E N G E R
A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T K Ö Z L Ö N Y E FELELŐS SZERKESZTŐ: MLADIATA A. JÁNOS B U D A P E S T I., Z U G L I G E T I Ü T 41. S Z .
Pályázati felhívás.
A Magyar Adria Egyesrilet igazgató tanácsa abból az alkalomból, hogy az ország n é p e
Kormányzó Urunk országlásának húsz éves fordulóját
ünnepli, elhatározta, hogy az egyik t a g j a által f e l a j á n l o t t ősz- szegnek, azaz 150 pengő erejéig, pályázatot hirdet a tengerbio- lógia, oceanográfia illetve hajóépítészet tárgykörébe vágó önálló eredeti tanulmányra, k u t a t ó munkára, melynek terjedelme 10 de legfeljebb 14 n y o m t a t o t t oldal legyen.
Megfelelés esetén azt ,,A Tenger" folyóiratban közöljük. A t a n u l m á n y gépirásos kivitelben, sokszorosítható ábrákkal ellátva legkésőbb 1940. október 15-ig n y ú j t h a t ó be ,,A T e n g e r " szer- kesztőségénél.
A Magyar Adria Egyesület vezetősége csillogó szavak, dicsőítő himnuszok és ünnepi lakomák helyett az igaz áldo- zatosság és az alkotó m u n k a e zajtalan, szerény megnyilvánulásá- val kiván egy levélkét az ország szive által az Ünnepeltnek át- n y ú j t o t t babérkoszorúba fonni.
Budapest, 1940. március 30.
A Magyar Adria E/ye-ület.
AZ E M B E R É S AZ Á L L A T V I L Á G
Irta: ENTZ GÉZA dr. egyet, tanár.
A következőkben arról a k a r o k röviden e g y e t - m á s t emlékezetünkbe idézni, a m i t az e m b e r az élők világával szemben véghezvitt azalatt, h o g y a földet b i r - t o k á b a vette. H o g y ezt az elmefuttatásit elvégezhessük, a b b ó l az időbői kelil kiindulnunk, a m i k o r az e m b e r a Földiön megjelenít s meg kell állapítanunk, h o g y milyen állattársasiágban élt, mit tett ezekkel az állatokkal s hogyan illesz- kedett be az akkori v i s z o n y o k b a .
Mikor az e m b e r a F ö l d ö n megjelent, a mai klimatikus viszonyoktól élté- it) k voltak a Föild létfelitételei. Az a korszak uralkodott, amit j é g k o r s z a k nevé- vel szoktunk m e g j e l ö l n i A j é g k o r s z a k állaitai köziül csupán az emlősökről van t u d o m á s u n k , a b b ó l a tekintetlből, h o g y az e m b e r milyen k a p c s o l a t b a jutott ve- lük. T á p l á l é k á u l h a s z n á l t a őket föl, esetleg, mint a barlangi medvével, m e g - küzdött, mert ő is a b a r l a n g b a n a k a r t tartózkodni. Mint a g y e r m e k , nem g o n - dolt a jövőre, csak a s a j á t f e n n t a r t á s á t célozta akkor, amikor minden tekintet nélkül p u s z t í t o t t a mindazokat az állatokat, amelyek, m a j d n e m azt lehetne mon- dani, ú t j á b a estek. Az ú j a b b k u t a t á s o k azt l á t s z a n a k bizonyítani, h o g y a m a m - m u t o t valószínűleg az ember irtotta ki. A b a r l a n g i medvéről u g y a n ez nem ál- lítható egész h a t á r o z o t t s á g g a l , m e r t l e g a l á b b bizonyos területeken a barlangi m e d v é k az idők folyamán d e g e n e r á l ó d l a k (Mixnic b a r l a n g ) . A h i d e g sarki klí- m á h o z hasonló j é g k o r s z a k i (hőviiszonyok lehetővé tették, hogy m a csak a sark- körön belül élő á l a t o k egész D é l - F r a n c i a o r s z á g i g el leheltek terjedve. Hogy ezek a sarkköri állatok, mint pl. a pézsmatulok, a t a r á n d s z a r v a s , sarki-róka é s z a k r a vonuiltak vissza, az a klímaváltozással k a p c s o l a t o s . De az akkor E u r ó p a - s z e r t e e l t e r j e d t emlősök közül a vádló, vaditulok, bölények, tatár-anti- l o p e fokozatos térvesztésébe m á r nyilván az e m b e r k ö z r e m ű k ö d é s e is beleját- s z o t t . T u d j u k u g y a n , Ihogy e z e k k ö z ü l a vadlovak, vadtulkok, b o s s z ú idővel a j é g k o r s z a k után is éltek D é l k e l e t - E u r ó p á b a n é s h o g y még a korai középkor- b a n is benépesítették a f ü v e s p u s z t á k a t , de s z á m b a n m e g f o g y h a t t a k .
A m e g f o g y a t k o z á s n a k egyik o k a megint c s a k az ember, mert hogy a m a g a r é s z é r e megfellelő életteret t e r e m t h e s s e n , k u l t ú r á b a vette m a g á t a talajt. Meg- f o g y t a k a legelőhelyek és így a p u s z t a i állatok s z á m á n a k is meg kellett fogyniiok.
Ez az á l l a t p u s z t í t á s c s a k p é l d á j a annak, h o g y mi történt akkor, ormikor a z ember egy ú j földrészt b i r t o k á b a vett. Amit az emberről m o n d u n k , az első- s o r b a n az európai emberire v o n a t k o z i k , aki veszedelmes fegyvereivel és nagy kultúrigényével mindenütt b o r z a s z t ó pusztítást vitt véghez az ősrégi állatvi-
* l á g b a n . Szárazról és vízről m e g á l l a p í t h a t j u k ezt. Például Szent Ilona-szigetére
;a XVI. s z á z a d b a n kecskéket telepített be az ember. A szigetet hosszú ideig nem látogatták. A kecskék e l s z a p o r o d t a k és Szent Ilona-sziget erdeit alaposain m e g - d é z s m á l t á k , h o g y az a d d i g erdőkben bővelkedő sziget f á t l a n területté a l a k u l t át, melyen a sziget eredeti f a u n á j a is megváltozott. Szent I l o n á r a az e m b e r ú j állat odavitelével gyakorolt k á r t é k o n y h a t á s t . N a g y o n sok területen a z o n b a n k a p z s i - s á g á v a l p u s z t í t o t t a ki az ősi természetet. Az £szaki-<jegestenger szigetein élő,
•repülni nem tudó alkákat (Alca i m p e n n i s ) e m a d a r a k tojásaiért, z s í r j á é r t és tollaiért irtották ki. Oly a l a p o s munkát végeztek, h o g y ennek a h a t a l m a s ma- d á r n a k csak néhány m ú z e u m b a n van e g y - e g y kitömött példánya.
A M a u r i c i u s - s z i g e t e k e n; M a d a g a s z k á r közeliében élt egy g a l a m b s z e r ű , re- pülni nem t u d ó m a d á r , a d o d o (Didiusi c u c u i l a t u s ( — i n e p t u s ) . A reipülni nem tudó,
tehetetlen és v a l ó s á g g a l állati torzzá h í z o t t m a d a r a t a sziget hollandus felfe- dezők rövid idlő alatt z s í r j á é r t pusztították ki.
1740-ben Steflller a Befhiring-tengerben egy h a t a l m a s , 8 m hosszú szirén- félét fedezett fel, amelyet róla a természetvizsgálók a Steller-féle t e n g e r i te- hénnek ( H y d r o d a m a l i s g i g á s = R h y t i n a Stelleri) neveztek el. 1790 ó t a az ál- latnak e g y példányált sem látták, mert a s z á r a z f ö l d ö n tehetetlen állatot a szó
•szoros értelmiébein a g y o n v e r t é k z s í r j á é r t a tengerészek. U g y a n e z a s o r s vár a tengeri v i d r á r a ( L a t a x ilutris), mely u g y a n c s a k a B e h r i n g - t e n g e r b e n él és ér- tékes p r é m j é é r t olyan kíméletlenül v a d á s s z á k , hogy ha m é g nem, de rövid idő alatt elejtik az utolsó példányt, h a c s a k r e n d s z a b á l y o k k a l ezt a v i d r a v a d á s z a - tot nem s z o r í t j á k k o r l á t o k közé.
H o g y h a a z e m b e r észszerűen j á r n a el, akkor mindezeket a tengeri kin- cseket m e g lehetne menteni. Erre p é l d a a tengeri o r o s z l á n (Arctocephalus O t a - r i a n u s ) s z o l g á l t a t , amelynek egyedei a Pribiloff-szigeteken, ahol n é h á n y évti- zeddel ezelőtt tízezrével gyűltek össze, számuk a n n y i r a m e g f o g y a t k o z o t t , hogy kipusztulásuktól kellett tartani. É s z a k - A m e r i k a és O r o s z o r s z á g közösen m e g - á l l a p o d t a k abban, h o g y ezt a f ó k a v a d á s z a t o t n é h á n y évre f e l f ü g g e s z t i k . Azóta a fókák ismét ú g y e l s z a p o r o d t a k , h o g y okszerű v a d á s z a t t a l az állomány f ö n n -
t a r t h a t ó .
Ilyen pusztulófélben Jevő állat sikeres m e g m e n t é s é r e a legismertebb példa az északamerikai b i z o n o k története, amelyek, ellentétben az E u r ó p á b ó l kipusz- tított bölénnyel, számiban e l s z a p o r o d v a m a is n a g y c s o r d á k b a n népesítik be a r é s z ü k r e f ö n n t a r t o t t p r a r i e - r e z e r v á c i ó k a t .
Mint ebből a n é h á n y példából látható, az e m b e r tud kipusztítani, d e tud f e n n t a r t a n i is. A f e n n t a r t ásnak legismertebb m ó d j a a háziállatok tenyésztése, a ló, s z a r v a s m a r h a , teve é s még e g y egész sor olyan háziállatot lehet fölsorolni, amelyeknek vad ősei teljesen, v a g y m a j d n e m teljesen kipusztultak. Háziállatai ú t j á n az ember b e n é p e s í t i állatokkal a Földet és olyan területekre j u t t a t el ál- l a t o k a t , ahol a z e l ő t t a z o k n a k n y o m a sem volt. H o g y Ausztráliába az ott élő v a d k u t y á t , a dingót az ember vitte el, azt nagyon valószínűnek t a r t j u k , de b e - b i b o n y í t a n i mind a m a i n a p i g nemsikerülit. H o g y a z o n b a n az ö s s z e s háziálla- tokat A u s z t r á l i á b a az európai e m b e r vitte el, azt t u d j u k . A u s z t r á l i á n a k jelen- legi emlősifaunája k i a l a k u l á s á b a n az ember b e a v a t k o z á s á t ó l okozott. Ez az ú j
"fauna a régi emlősifaunát lassanként kiszorítja, az e r s z é n y e s p a t k á n y t az e u r ó -
pai v á n d o r p a t k á n y , a k e n g u r u k a t legelőjükről a behurcolt ü r e g i n y ú l űzi el, mely oly n a g y m é r t é k b e n e l s z a p o r o d o t t , hogy ellene mind a mai n a p i g tehetetlen az európai e m b e r , mindent p u s z t í t ó eszközeivel is. De m a g á n a k az embernek is árt az üreginyúl, a legelőket ú g y aláássák, 'hogy a j u h t e n y é s z t é s t Ausztrália s z á m o s területén lehetetlenné teszik.
Az üreginyúl példa a r r a , 'hogy az e m b e r milyen c s a p á s t okozlhat v a l a - mely területen az o d a betelepített állatokkal is. P e d i g az üreginyulait s z á n d é k o - san vitték A u s z t r á l i á b a . Sok esetiben a z o n b a n az e m b e r a k a r a t á n kívül honosít meg kártékony a l j a t o k a t : a p a t k á n y o k a t és egereket a hajóikon é p p e n ú g y el- vitte az e m b e r a f ö l d k e r e k s é g n e k minden p o n t j á r a , mint a z o k p a r a z i t á i t is; a pestis és a trichina pedig a p a t k á n y o k ú t j á n t e r j e d . Kártékony é s veszedelmes élősködőket, különösen g a z d a s á g i növények mivelésével tett az e m b e r k o z m o p o - litává. A P h y l l o x e r a É s z a k - A m e r i k a szőlőinek kártevője, amely a z o n b a n É s z a k - Amerikában nem okozott olyan c s a p á s t , mint mikor a XIX. s z á z a d 60-as évei- ben E u r ó p á h a átkerült amerikai venyigékkel é s itt gyökerek p u s z t í t á s á r a a d t a m a g á t és ezzel m a j d n e m egész E u r ó p a szőlőművelését egy időre megbénította.
Hasonló kértevő a szintén Amerikából hozzánk került vértetü ( E r i o s o m a , ( S c h i z o n e u r a ) l a n i g e r a ) , a kaliforniai p a j z s t e t ü (Aspidiotus p e r n i c i o s u s ) , me- lyek gyiimölcstermesztésiünkre súlyos c s a p á s t jelentenek.
De nemcsak Amerika' a d o t t E u r ó p á n a k k á í t e v ő k e t , h a n e m E u r ó p a se m a - r a d t adós. A g y a p j a s p i l l e ( L i m a n t h r i a dispar) É s z a k - A m e r i k a erdeit annyira megtizedeli, h o g y noha az a m e r i k a i entomológusok mindent elkövetnek a lepke p u s z t í t á s a é r d e k é b e n , az mind a mai napig teljes mértékben nem sikerült, úgy, h o g y az amerikai rovarirtó t á r s a s á g egyik t a g j a , a r r a a kérdésre, h o g y mit te- gyen annak az érdekében, h o g y e r d ő k b e fektetett v a g y o n á t el ne veszítse, azt a választ adta, a d j a el az erdőt é s v e g y e n a pénzen N e w Y o r k b a n épületet.
Ez a n é h á n y példa m u t a t j a , h o g y milyen v e s z e d e l m e s kísérlet az, ha az e m b e r a természet n a g y e g y e n s ú l y á t valamely okból m e g z a v a r j a .
A tengeiri-töhén kiirtása l á t s z ó l a g semmi n a g y o b b kárt az e m b e r i s é g meg- élhetésében nem okozott. Ma a z o n b a n e g y h a t a l m a s emlősosztálynak, a ceteknek
létét fenyegeti veszedelem. A o e t v a d á s z a t o t oly m a g a s tökélyre fejlesztették, h o g y ha a ceteknek a modern v a d á s z a t a tovább folyik, a cetek kipusztulása el nem kerülhető. Itt volnai az ideje, m e g g á t o l n i azt, h o g y ez a r a b l ó g a z d a s á g to- v á b b follyon. A s z á r a z f ö l d ö n , minit m o n d a n i szokták, a legsötétebb Afrikában a v a d á s z a t n a k azt a minden embehez méltatlan m ó d j á t űzni már nem s z a b a d , mi- kor egy vadász c s u p á n t r ó f e a - g y ű j t é s s z e m p o n t j á b ó l százszámra, lőtte le az anti- l o p e k a t . E l e f á n t - v a d á s z a t r a olyan engedély kell, amelynek m e g s z e r z é s e diplo- máciai tárgyalással e g y e n l ő n e h é z s é g e k e t okoz. De e z e k r e a r e n d s z a b á l y o k r a s z ü k s é g van, m e r t a C a p f ö i d ö n a b ú r o k az ottani emlősök s z á m i t a n n y i r a meg- tizedelték, hogy m á r c s a k r e z e r v á c i á k b a n él a z ősi f a u n a , máshol m i n d e n ü t t ki- p u s z t í t o t t á k azt. T e r m é s z e t e s , ihogy ahol az ember megélhetésének s z e m p o n t j á b ó l m e z ő g a z d a s á g i területek nyeréséről van szó, ott a z o o l ó g u s o k a t érdeklő egy-egy r i t k á b b állatfalj m e g m e n t é s e nem játszhatók döntő s z e r e p e t a megtelepedési en- gedély m e g a d á s á n á l . D e azt, h o g y tisztán v a d á s z s z e n v e d é l y kielégítéséért, vagy mint a cetek esetében, a szörnyű k a p z s i s á g é r t egész állatosztályokat irtson az
e m b e r ki, mégis meg keltene gátolni. Nem t u d j u k , v á j j o n a m e g z a v a r t e g y e n - súly nem f o g j a - e m a g á t k é s ő b b megbosszulni. Az erdők esztelen kiirtása, v i - zeknek lecsapolása m á r nem e g y s z e r m e g b o s s z ú l t a m a g á t é s kérdés, v á j j o n a tengeri állatok p u s z t u l á s a nem f o g - e idővel m e g b á n á s t kiváltani. A cetek azt a zsírt r a k t á r o z z á k , amelyeket a plankton szervezetei p r o d u k á l n a k , é s mint ilye- nek, okos g a z d á l k o d á s s a l olyan szerepet j á t s z h a t n á n a k , mint háziállataink közt a disznó. Kérdés, Ihogy ma, mikor tudjuk, h o g y a geológusok s z á m í t á s a szerint a földi olajok m á r csak n é h á n y évtizedre elégségesek, v á j j o n nem volna-e cél- szerű a tenger ezen z s í r r a k t á r o z ó i t , a ceteket a r r a az időre fenntartani, a m i k o r elfogy az olaj.
„HOMBERG" 1600 ton/nia teherbírású, új Rajna-tengeri hajó, korszerű dairufckáil.
<i ;
i
AZ A D R I A I T E N G E R I M A K K O K E D D I G I B I Z T O S E L Ő F O R D U L Á S I H E L Y E I
S A D A L É K A KORROZIÓ K É R D É S É H E Z
Irta: Kolosváry Gábor dr. e. mt., múzeumőr.
7 ábrával.
T e n g e r i makkokat (Balanomorpha) az Adriai-tengerből nem sok helyről, és pedig a keleti, északkeleti és északi partvidékekről ismerünk. Tennivaló tehát még bőven van. Az e d d i g ismert két leggyakoribb f a j a Chthamalus stellatus stellatus és a Balanus ampliitrite communis. Ritkáknak bizonyult a Balanus perforálás angustus, melyet e d d i g csak e g y termőhelyéről, a rovignói B a g n o l e - sziget b a r l a n g j á b ó l ismerünk. A pontosan kimutatott és így közölhető a d a t o k a következők:
1. Chthamalus stellatus stellatus (Poli), 1759.
Velence (Nilsson—Cantell); Can. di Lérne (Kolosváry);
Duino, Quíieto-torkolat (Stammer); Rovignó (Vátova, Kolosváry);
Trieszt (Heller, Stossisch Graeffe, Solin, Vrj,ainiic (Kolosváry);
Roch, Kolosváry); Brac-szigete (Kolosváry);
Split (Soljati, Kolosváry);
2. Chelonibia testudinaria (Linné), 175S.
Trieszt (Carus, Graeffe); Velence (Stossisch);
Rovignó (Vátova, Roch, Kolosváry); Lesina (Heller, Stossisch);
Orebic (a z á g r á b i múzeum a d a a t ) ;
3. Balanus tintinnabulum tintinnabulum (Linné), 1758.
Duino, Quieto-torkolat (Stammer); Zengg-Med.arija (Soós);
Trieszt (Graeffe, Stossisch, Roch, Sercola (Graeffe).
Kolosváry);
4. Balanus perforatus angustus Gmelin 1889.
Rovignó (Roch, Kolosváry).
5. Balanus amphitrite communis Darwin, 1854.
Velence (Roch, Kolosváry, Brian); Can. di Léme (Roch, Kolosváry);
Duino, Quieto-torkolat (Stammer); Rovignó (Kolosváry, Roch);
Trieszt (Graeffe, Roch, Kolosváry); Pola (Mladiáta);
Fiume (Kolosváry); Vranjic (Gamulin, Kolosváry);
Split (Soljan, Gamulin, Kolosváry); Kattarói öböl (Gamulin, Kolosváry);
Cape delle Pierre (Carus—Mertens);
6. Balanus eburncus Gould 1841.
Velence (N. Cantell, Roch); Rovigno (Kolosváry).
Split (Kolosváry);
7. Acasta spongites (Poli), 1791.
Can. di Lémé (Roch, Koolsváry); Rovigno (Kolosváry, Roch).
Dalmácia (Arndt);
A termőhelyek után zárójelben lévő személynevek részben a gyűjtőket, részben az irodalmi jegyzékben megtalálható müvek szerzőit jelentik. E biztos termöhelyű adatokon kívül van még a M a g a r Nemzeti Múzeum Állattárában pár f a j , mely (egy kivételével) csupán ,,Mare Aclriatieo" jelzéssel van ellátva s így közelebbit .számunkra nem nyújt. Teljesség kedvéért azonban álljon itt e pár a d a t :
1. Balanus tintinnabuluni tintinnabulum (Linné): a Miketz-féle g y ű j t e - ményből, 1851—2066 sz. a l a t t ; az 1877. évből 446. és 112. sz. alatt; egy pél- dány ,,30. h . " jelzéssel; a Forray—Brunswick gyűjteményből 3074. sz. -alatt;
egy drb. dr. Soós Lajos Molluscaégyüjtéseiből Zengg-Mediarija megjelöléssel.
2. Balanus amphitrite communis Darwin: 1862-ből 164—1969. sz. alatt mint Újhelyi Imre a j á n d é k a ; egy példány 1877-ből 4 4 6 — 1 1 2 . sz. alatt.
3. Chelonibia testudinaria (Linné): 28. sz. alatt 1848-ból, mint Pius Titius a j á n d é k a ; 1862-ből 164—1971. sz. alatt, mint Újhelyi Imre a j á n d é k a .
4. Chthamalus stellatus stellatus (Poli): több példány 1848-ból, mint Pius Titius a j á n d é k a ; 1863-ból 182—75. sz. alatt.
Megállapíthatjuk azt is, hogy a Chthamalus és a Balanus amphitrite com- munis nemcsak egyéniszámban leggyakoribb az Adriában, hanem f ü l d r a j z i l a g is a legelterjedtebb. Velencétől a Kattarói öbölig végig az egész keleti partvidé- ken honos. Az Acasta spongites dalmáciai szórványos elterjedésére m á r Arndt hivatkozik, tehát ez a f a j az északi részekben gyakoribb. A Balanus tintinna- bulum és a Balanus perjoratus eddigi helyi elterjedéséről közelebbi következ- ketést még nem. vonhatunk, mert e tekintetben még nem áll elegendő m e g f i - gyelés rendelkezésünkre. Ritkább voltukat azonban már most megállapíthatjuk az elmondottakból is.
*
Most pedig térjünk át a település kérdésére. „A Tenger" 1938. VII—XII.
s z á m á b a n Mladiáta e z r e d e s úr adataiból kitűnően megismertük azokat a nehéz- ségeket és körülményeket, melyek főleg a B. amphitrite communis f a j n a k a h a - jók testére való letelepedésével oly sok bosszúságot o k o z n a k a tengerészeknek.
Lássuk már most közelebbről azt, hogy ezek. a tengeri makkok tulajdonképpen minek a segítségével t u d n a k megtapadná a felületen, ahol őket g y ű j t é s alkal- mával találni szoktuk?
A másodlik lárvaál'lapotban az állat feji részével (antennuláris rész) meg- tapad azon a talajon, mely f a j i s á g á n a k legjobban megfelel s melyet így, aktive felkeresve, m a g á n a k kiválaszt. Ekképen e g y f a j egyénei rendszerint e g y m á s mellé telepednek s így jönnek létre a Balanus-tefepek (coloniák).
Felső négy ábra: a. beteg Ostrea-hatgyló zárórésze oldala-nézetben. — b. ugyanaz felül- nézetben, — c. egészséges Ostrea oldalnézete. — d. uigyamamuraík felükiéziete. — 1—2 ép gyiörágylhiáziriéteg. — 3. Rátelepedve egy Balanus concavus. — 4. Küisö kéregrész. — 5. Daganat vagy káros duzzanat. — 6—7. Zárórész. — 8. Zárórész alsó felülete.
(Szerző eredeti rajzai.) 1. ábra: A Balanidák cementmirigyének vázlata. (Brooh nyomén. — J és O főikivezető
cső. — L másodlagos kivezető csövecske. — K mirigy. — M elágazódás.
2. ábra: Cementmirigy-láncolat. — E mirigy. —• F egyszerű ikivezetö cső. — G külső elágazó vezeték. — H mészszövethá'ózat.
3. átora: A—I. kivezető. — D—II kivezető. — C mirigy. — B a másik mirigybe átvezető függelék.
A tengeri makkok helyhezrögzülését az úgynevezett „ c e m e n t m i r i g y " te- szi lehetővé. Ez a mirigy a kifejlett állatokban visszafejlődik s csak a főkivezető- c:ő m a r a d meg belőle. Ez a kivezető csatorna később másodlagos fejlődésnek indul és gyöngyszemsor alakú összetett miriggyé válik. Ennek az átalakulás- nak kapcsán páros, másodlagos kivezető csövecskék fejlődnek ki. Ezt az álla- potot mutatja be az 1. és 2. á b r a vázlatos rajzon. A másodlagos kivezető csö- vecskék elágazódnak és mészszövethálózatot alkotnak s ezután a talpazaton nyílnak. (2. á b r a ) . Az itt kihatoló váladék ( s e c i e t u m ) az, mely ragasztó h a - tású. E váladék vegyi mibenlétét a t u d o m á n y még nem isimeri. Annyi azonban bizonyos, hogy a kiválasztott felszín-minőség vegyi összetétele és a mirigy vegyi természete között szorosabb ö s s z e f ü g g é s áll fenn. Ezért van aiz, hogy egyes f a j o k meghatározott felülethez ragaszkodnak. V a n n a k fajok, melyek bálnabő- rén, teknősök hátán (Chelonibia), rákok páncélzatán, csiga- és kagylóhéjon (Balanus), szivacsokban (Acasta), koráitokon (Pyrgoma, Crcusia), mészköve- ken (Chthamalus), homokkösziklákon stb. . . . telepednek meg előszeretettel.
Sőt vannak olyain f a j o k is, melyek Lithodomus m ó d r a a mészkőben fúrnak is.
Ezeknek váladéka h a s o n l ó kell, h o g y legyen a Lithodomus és a Ciiona f ú r ó - szivacs oldó váladékához.
Az is bizonyos, h o g y a legtöbb f a j természetes településének felületét nem korrodálja. így a csiga és kagylóhéjak, üveg, farészek mentesek m a r a d n a k maró hatásuktól. Szivacsokban sem tesznek kárt, bér megfigyeltem, hogy a szivacs rostjai a település helyén olykor erősen elíormátlanodinak és összekúszálódnak.
Minden szabályszerűség alól azonban van kivétel. Egy fosszilis nagy Ostrea-héjon, melyet a budafoki oligocan-miocan rétegekből gyűjtöttem, talál- tam egy Balanus concavust. ( ( a — d ábrák.) Ez a tengeri makk a kagyló záró- izomzatáiraál telepedett meg, de úgy, hogy a belső g y ö n g y h á z r é t e g r e is részben ráült. A gyöngyházréteget fedő köpeny idegen testek rátelepedése következté- ben s nagy érzékenységénél fogva előbb-utóbb a gyöngyház réteg b u r j á n z á s á - hoz vezet. Az igazgyöngy-képződésében is hasonló jelenség megyen végbe a g y ö n g y h á z k a g y l ó b a n . Hasonló g y ö n g y h á z r é t e g b u r j á n z á s t állapítottam meg a Balanus concavus által megült Ostrea belső héjfelületén is. A cc.nchiolina réteg erősen kékes-fekete színben h a t a l m a s duzzanatot h o z o t t létre (a rajzon 5-tel jelülve), melynek csúcsán ül a Balanus. Az eltorzulás meglehetősen nagy fokú ( b . á b r a ) . Kétségtelen, hogy a Balanus concavus Bronn akkor t a p a d t meg a kagylón, amikor még élt, különben a duzzanat nem képződött volna. Semmi kétség sincs aziránt sem, hogy a Balanus rátelepedés elsősorban fizikai ingert képzett, mert ez is elegendő arra, hogy az izgatott részben meginduljon a csont- h á r t y a i z g a t á s á r a a beáll, csontburjánzáshoz hasonló burjánzási folyamat. Az is kétségtelen a z o n b a n , hogy ahol egy Balanus meg telepedig, ott nem csak fizikai inger ténye forog fenn, hanem a már ismertetett cementmirigy váladékának vegytani hatása is szerepet játszik. Ez a szerep vagy közömbös s akkor a meg- ült felületen semmiféle elváltozás nem áll be, v a g y h a nem közömbös, mint a hajófestékek esetében, ott a Balanus által okozott veygtani h a t á s korrózióvá válik. Ezen az eseten kívül sokszázra rug azon b e g y ű j t ö t t paláontologiai Bala- /u/s-objektumok s z á m a .melyeket a budafoki oliigocá-miocan rétegekből ki-
szedtem, de egyetlen esetben sem tapasztaltam, h o g y a quarckavicsokon, me- lyaken ezek rendszerint megtelepedtek, a legkisebb változást is létrahozták volna.
Előző cikkünkben megismerkedtünk a Balanusok korróziójának káros és a h a j ó z á s r a veszedelmes körülményeivel, itt megismertük most kiegészítésképen a „ b ű n ö s " mi ni gyet, mélynek a korrózióban, a legfőbb szerepe van. — Egy lé- péssel ilyenformán közelebb kerültünk ahhoz a kérdésihez, melyet a múltkori cikkünkben MIadiáta ezredes úr értékes a d a t a i n a k m á r puszta ieközlésével is mint egy feladatszerűséget ,,A Tenger" hasábjain kitűzött azok elé, akik ezek- kel az érdekes állatokkal foglalkozni kívánnak, r á m u t a t v a arra, h o g y ez a kér- dés fontos gyakorlati p r o b l é m á k a t rejt magában.
Sajnos, jelen pillanatban többet m é g nem mondhatunk, mert hiszen ezek- nek az állatoknak mirigyével sem hystológiai szempontból, sem biológiai szem- pontból, legkevésbbé gyakorlati szempontból még egyáltalában nem foglalkoz- tak a búvárok.
IRODALOM:
!. IV. Arndt: Die Nutzsichwámmie und! dia Schwaimmfi'sdierei Jugoslaviens. Sitz'bungsb.
Geis. Naturf. Gea. Berlin, 1937. 8—10. November 324—367. old
2. A. Briati: Le cenobiosi dlei pali niella ilaiguna Veneta. Atti d. Soc. Sc. Lettr, di Ge- Mova. 1938.Pav»,Vol. 3. Fasc. 2. 1—22. old.
3. ]. V. Carus: Rrodiromue fa-uinae Mediterrameae. I. 1885. Stuttgart.
4. E. Graeffe: Uiber des Gollfes v. Triest. Cruistaicea, Arb. Zool. Inst. Wien u. Zool. St.
Triiest, 13. 33—80. öML 1902.
5. C. Heller: Carctnologische Beitráge zur Fauna des Adr. Meeres. Verh. k. k. Zool.
Bot. Ges. Wien, 16. 1866. 723—260. old.
6. ü. Kolosváry: Studlien' a:n adri<atisah,en Balanem. Festsohr. f. E. Strand. Vol. 3. 1937.
Rigia. 553—555. old.
7. ü. Kolosváry: Faiuiniistisobe Neuigteiten meiner zool. Adriareisen 1937—38. Zool.
Anz. 123. H. 4. 1938. 106—109. old.
8. Nilsson—Cantell: Reviisilon der Samiml. rez. Ciripp. dies Nait. Mus. Basel, On Ver'h.
naturf. Ges. Basel, 42. 1932. 103—137. old.
J. /-. Pax: Panazioaimthus axineiaö als Höhlenibewohnier. Not. Inst. Rovigno. Bd. 2.
No. 5. 1937.
10. T. Soljan: Blemnius giailierita L. Acta Adriiatioa, No. 2. Split. Oceanogr. Inst. 1932.
11. H. J. Stammer: Die Fauna dies Timiavo. Zoolag. Jahrb. Abt. Syst. — Okol. 1932. 63.
H. 5—6. 521—714. old.
13. A. Vátova: Compend. della FI. e. Fa/uinia del Maré Adriatico. 1928. Comitato Tha^- lassognaphioo Italtamia Mem. CXLIII. Rovigno.
14. Hj. Roch: Hiamdlbuch d. Zoologie. Cirripedien. B. III. a. p. 503—552. old. Berlin.
1926—27.
ZUSAMMENFASSUNa:
Verfasser gibt diejenigen F u n d o r t e an, die f ü r die Verbreitung der adria- tisohen Balanomorphen bisher sicher erforsdht worden sind.
Es folgt eine kurze Eriauterunor über die Cementdrüsen der Balaniden im
o í>
Zusammenlhange miit d e r F r a g e d e r Besiiedelung, A n h e f t u n g , Korrosion und Widerstnadsfáhigkeit dieser Tiere gegen Gifte.
Sodan weist er auf eine pathologische Erscheinung hin, die er an einer
Ostrea aus den Oliogocán-Miocan Schichten von Promontor ( U n g a r n ) b e o - bachtete. Diese patholoigisdhe Erscheinung h a t eine Balanus concavus fossilis auf der Ostrea bervorgerufen.
E s hanidelt síidh hiier um eine geschwulstartige E r k r a n k u n g der imneren Flache des Sdhllussteáles d e r Schale. Die Abbildungen c und d stellen den S c h l u s s - teil einer gesunden Ostrea d a r und zwar c in Seitenanisicht und d von oben g e - sehen. Die regelmássigen Wachstum.sli.nien und die gewöttinlichen, abschnitt- artigen Straifungen. sinid hiier sichtbar (mit N r . 6 und 7 bezeichnet). Die Z e i c h - nungen a und b stellen die krawke Sdhale d a r , a in Seitenansiaht, b von oben betrachtet. Die seitliche Verschiebung und d e r Zerfall der gesunden Schlussteil- oberflache ( s e g m e n t a r t i g gesitreiftier Teiil) in zwei Teile, ist zu beobachiten: 6 und 7. — Hingegen wuchert a>uf der G r a t g e g e n d der AnschweHung die auf der Abbildung mit 5 bezeichmete Conchiolinsűhicht stark geschwulistartig. Diese G e - schwulst d r ü c k t e den gesunden Teil 6—7 seitl'ieh he rab und an der Spitze ist dieselbe cavernenartig korrodiert. Bedauerlicherweise Iiess sich ein Balanus g e - rade auf diesen hypeirtrophischen Teil nieder, trotzdem sind aber die U m f a n g e der pathologisehen Verwudhierung d e s Schlussteiles, — besonders auf Zeichnung b — gut zu erkennen,. Die verwucherten Teile reidhen bis an die Kantén der Schale. Auf Zeidhnung b bezeichnete ich diese Steile mit N u m m e r 5.
Zum Verstandnis der Abbildungen diene noch F o l g e n d e s :
Die vier oberen Abbildungen: a. Sohiloss-teil einer kiranlkeni OsÍAeíí-Muschel. (Seiteniam- sioht.) — b. dtto Draufsicht. — c. und d. gasimde Ostrea. — 1—2. Perlmiuttersűhidht. — 3. auígelaig-erte Balanus concavus. — 4. áirssene Rinidle. — 5. pathologische Gieischwulst.
— 6—7, Schiliessteil. — 8. elessen unitere Fláohe. (Oráginalzeiobniung des Autors.) Abb. 1. — eCmentdrüsse der Balaniden ,niach Broah. — ] un'd O Hauptausifüiirunigsgan'ge.
— I. setaiidárier Ausfiühirungsg?.ing. — K- Drüse. — M. Verzweigumg — A!bb. 2. Zement- drüsenkette. — E. Drüse. — F. leiiniaidhier Ausfülhnumgsikanial. -— G. áusseirer A'hzwei- gun/gsgaimg. — H. Kialkigíwebonietz. — Abb. 3. A. erster, — D. zweiter Ausführuingsgainig.
— C. Drüse. — D. Sactertig;er Amhamg u. Uberführwnig zur náchsten Drüse.
K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K
Ujrendszerű Lentz-hajó-gőzmotor. — A korszerű szelepes dugattyusgőzgé- pek alkotója, Lentz Hugó, abból az elgondolásból indult ki, hogy a többhengeres, keresztfejnélküli, magasfordulatú nyersolaj motorok szerkezeti és üzemi előnyeit a gép szerkezeti felépítésében is érvényre juttassa. Egyenáramú rendszerű góz- 1 no torjának építése 6 és 9 hengeres kivitelben, több típusban, 250-től 1875 ind.
lóerőig van tervbevéve. A hengerek elhelyezése a szokásos álló rendszerű, vagy a mellékelt ábrán látható csillagalakú. A belépő gőznyomás 30 at., túlhevítese 500 C°, töltés 5—8%, 'közepes gőzhőfok a hengerekben 3Ü0 C°, ami üzemi szempomtból kedvező. Jellemző a gőzmotor kis hengerméretc, mely a legnagyobb típusnál 300 mm átmérőjű és kis gépsúlyt ad, eltekintve a szerkezet kön.nyü kivitelétől, mint a könnyűfém dugattyuk stb. Minden hengeren egy kis beömlő szelep van, a kipuffo- g á s t a dugattyú a hengerfalon lévő réseken áit vezérli.
A beömlő szelepeket a vezérlőtengely bütykeivel emelik, az irányváltást pe- d i g e bütykök elállításával végzik.
6000 lóerejű esi 11 aga lakú Lentz gőzmotor.
Nagyobb teljesítményeknél a csillagalakú elrendezést a j á n l j a Lentz, melynél a henger három 120° szögtávolságban van elhelyezve a fogantyútengely kereszt -
síkjában. A henger átmérője 600 ram, a löket 300 mm; két hármas hengercsoport- nál, a hathengeres motor 900 percfordulatnál 6000 ind. lóerőt teljesít. A gőzfo- g y a s z t á s 3 kg/le. ind.
Hogy miit jelent eniraek az újrendszerü gőzmotornak alkalmazása hajókon,
súly szempontjából, azt a következő táblázat szemlélteti egy h á r m a s expanziós, kettős kompound, kondenzációs hajógőzgéppel egybevetve:
A Lentz-gőzmotor térszükséglete is csak egy kis hányada az ugyanoly telje- sítményű rendes gőzgépének. Nincs akadálya, hogy az említett gőzfogyasztás tovább csökkentessék a stabil gépeknél elért 2.5 kg értékig. Ehhez járulna a kisebb beszerzési és üzemi költség, egyszerűbb szerkezeti felépítés és a 92%-os hatásfok.
Ujabban 2000—2500 fordulatú, kisméretű, 500 lóerejű, csillagalakú seria- gőzmotorokat terveztek, 'melyek pld. hajók lapátkerekeinek közlőmű útján való meghajtására is alkalmasak.
A gőzgépek fejlődése terén korszakalkotó jelentőségű a Lentz-gőzmotor, melyet elsősorban a belhajózásnál kivannak hosszabb tartamú üzemi vróbának
alávetni. Mladiáta.
M. A. N. ú j rendszerű jármű-Dieselmotorja, Ez a négyhengeres 4.5 literes 2200 fordulatú motor 70 lóerő teljesítménynél 165 gramm üzemolajat fogyaszt pro eff. lóerő óra. Az üzemolajat közvetlenül a dugattyú gömbalakú vájata által képezett elégési térbe fecskendezik, miáltal tökéletesebb elégés volt biztosítható.
Szabványos áruszállító tengeri hajók az Egyesült Államokban. Az U. S. A.
tengerészeti vezetősége az 1936-ban hozott törvény értelmében állami felügyelet alatt 500 kereskedelmi hajót építtet, melyek a haditengerészet segédhajóit képezik és amelyeket ez utóbbi a hajózási társaságoknak elad. Három típus épül, a kö- vetkező 10 éves ciklusban . A „C 1 "-típus jellemző adatai:
Véd- vagy teljes fedélzetű, Dieselmotoros vagy gőzturbinás gépezetű, egy- csavaros, 14 teng. mfd. sebességű. Hossza 118.9 m, szélessége 18.3 m, oldalma- gassága 11.4 m, teherbírás 7600 t, 7.2 m merülésnél és 11.300 t vízkiszorítással.
Befogadóképessége 5030 BRT, személyzet 43, menetsugara 16.000 teng. mfld tur- binásnál és 21.000 teng mfld. Diesel-motorosnál. A fenti adatok a védfedélzetű típusra vonatkoznak. A teljes fedélzetüéi valamelyest eltérők. Így a hossz 120.4 m, a teherbírás 9200 t 8.4 m merülésnél, vízkiszorítása 13.000 t, befogadóképes- sége 6750 BRT. A csavarfordulat 90/perc. A Diesel-motoros hajóknál a két 2000 lóerejű, átkormányozható főmotor elektromágneses vagy hidraulikus kapcsolóval van a közlőműhöz csatolva, a turbinás hajóknál pedig tót vízcsöves kazánban f e j - lesztik a 25 at. gőzt, melyek fogyasztása 0.28 kg pro eff. lóerő óra.
Öt áruralctárhoz 12 darab 5 tonnás teherbírású és azonkívül egy-egy 30, III. 50 tonnás árbocdaru szolgál.
Az egész személyzetet a h a j ó középső felépítményében, a gépház felett he- lyezték el. Az á r u - é s csónakdarucsörlök villamos hajtá'súak. Az áruraktárak és a személyzeti helyiségek mesterséges szellőző berendezéssel bírnak, a raktárak vasfedelekkel, a giro-tájoló önműködő kormánnyal vani ellátva.
A „C 2" és ,,C 3"-tipusú hajók méretei valamivel nagyobbak. Hossz (C 2) 133 m, a függ. ik., szélesség 19.2 m, teherbírás 9400 t 7.9 m merülésnél és 14.000 t vízkiszorításnál. Bef. kép. 6200 BRT. Sebessége 15.5 tg. mfd. 6000 tg. lóerőnél;
5 árutérhez, 15.600 m3 űrmérettel, 18 villamos hajtású 5 tonnás árbocdaru és egy 30 t daru tartozik. A központi fűtés klima-berendezésú, a személyzet egy-három
á g y a s fülkékben' talál elhelyezést. / Kompound ^gép
Súly kondenzátorral 50 t
Gőzfogyasztás . . 4.7 kg/le ind.
Teljesítmény . . . 1200 le ind.
Súly pro le ind. . . 42 kg
1200 3.2 t
3.2 k g / l e ind.
2.75 kg., ebből 1.1 kg a motor és 1.65 „ a közlőmű Lentz gőzmotor
Újrendszerü pneumatikus erőátvitel hajócsavarmeghajtásnál. — A svéd Göta-művek 1927—29-ben kezdett kísérleteiknél kétütemű Diesel-motorral (350 mm furat, 520 mm őket) légsűrítőt h a j t o t t a k és az 5 at. nyomású levegőt, újabban gáz-levegő keveréket d u g a t t y ú s gépek vagy turbinák h a j t á s á r a használták fel, melyek azután a hajócsavarokat hozták működésbe. A rendszer thermikus hatás- foka 35%. Későbbi kísérleteknél a kipuffogó gáz—sűrített levegő keveréket hasz- nálták és 5 at. nyomást, illtetve 425—500 C° hőfokot találtak legkedvezőbbnek, a szerint, amint dugattyús gépi vagy turbinás csavarhajtást használtak. Az üzein- anyagfogyasztás 180 g / l ó e r ő óra volt, aimi a tiszta Dieselmotor üzemét már meg- közelítette. A feltöltéssel működő, 7.5 kg/om2 középnyomású, könnyű kivitelű, gyorsjáratú, kétütemű, egyenáramú, öblítéses Dieselmotormál a beömlést henger- fal-rések, a kipuffogást pedig önműködő szelep szabályozzák. M. ].
A Kujbyschew-i ( S z a m á r a ) orosz Volga-vizierőmű és duzzasztó építése, amely ezidőszerint a világ legnagyobb vizierőműve lesz, 1938-ban kezdődött és befejezése 1945-re van tervezve. Két nagy erőműből áll: Shigulew és Perewulük.
Az erőművek összesen 17 d a r a b 200.000 lóerős turbinából fognak állani. A Volga- szabályozás, illetve a többi erőmüvek kiépítése után 5 m merülésű hajókkal lehet m a j d idáig közlekedni, Moszkváig pedig 2.3 m merülési hajók juthatnak majd.
Ez az erőmű kiépítése után 3.4 millió kilowatt energiát fejleszt, minimális évi 9.5 miliiárd kwó-val. A termelt 440.000 Voltos áramot 900 km távolságra f o g j á k ve- zetni. A felduzzasztott vizet pedig óriási területek öntözésére használják.
Az orosz Bug—Pripet-csatorna munkáit áprilisban befejezik. Ezzel közvet- len vizi összeköttetés létesül a Keleti-tenger és a Fekete-tenger között a Dnjepr, Pripet, Bug és Visztulán át.
A Suez-csatoma bevétele 1939-ben 7.99 millió font volt, vagyis 1.C7 miil'.ó font-al kevesebb, mint az előző évben.
Két 35.000 tonnás személyhajó építését vette tervbe az Egyesűit Államok kormánya, melyeket úgy építenek, hogy háború esetén repülőgép-anyahajóként, 75 gép számára lesznek felhasználhatók és ennek megfelelően már az építésnél berendezve. A hajókat a Kelet-Ázsia forgalomba fogják beállítani.
Emelkedő tendenciát m u t a t az elmúlt év hajóépítése. — Az Egyesült Álla- mokban az 1939. év a l e g j o b b volt 1918 óta. Összesen 108 hajó 833.000 BRT-va!
épült, ezek közül 28 hajó elkészült és 40 h a j ó vízrebocsáttatott.
Svédország hajógyárai 1939-ben 250.000 BRT h a j ó ü r t készítettek, tehát 50%-al többet, mint az előző évben.
Norvég hajózási vállalatok számára 1939. végén belföldön 65 hajó 102.000 BRT-val és külföldi, főkép svéd és dán hajógyárakban 75 hajó 557.000 BRT- val épült.
Az Adolf Hitler-csatorna megnyitása múlt év december 8-án. A 41 km-es csatorna hat évig épült és egyelőre a 750 tonnás Plauer-méretű uszályokra lett méretezve. A későbbi kiépítésre vlaó tekintettel azonban a hat zsilip 12 méter szé- lesre készült. Az A. H.-csatorna megnyitásával egyidejűleg az Odera—Duna- csatorna építését is megkezdették, amely 320 km hosszban Oderberg—Prerau vo- nalon a szlovák határ mentén a Dunáig ér, amelybe két á g b a n , Pozsony felett és Wien-nél torkollik. Kelet felé az A. H.-csatorna a Visztula folyamvidékébe hatol, innen később a San és Bug, illetve Dnyeszter folyókon át csatlakozást létesít a Fekete-tengerrel.
A Neder'andsrhe Scheepsbouw Mij. Amsterdamban ú j sólyát épít, mely 70.000 tonna vízkiszorítású h a j ó k számára is elegendő lesz. A sólya alsó vége
i.5 m^-el fekszik a víz színe alatt, zsilipkapuval lezárható.
Pearl H a r b o u r - b a n ( H a w a i ) az Egyesült Államok kormámya 2 szárazdock epítésére adott megbízást összesen 6 millió dollár értékben. Az egyik dock 45.000
tonnás vízkiszorítású hajók s z á m á r a megfelelő méretekkel f o g bírni.
Konstantza kikötőjének f o r g a l m a 1939-ban 3.83 millió volt, amelyből 3.67 millió t kivitelre esett, amieiy kivitel 1938-ban 3.94 millió tonina volt. Ennek f ő - tétele a nyersolaj 2.77 millió tonna értékben.
A svéd Falsterbo-csatorna építését, amely az aknáiktól veszélyeztetett Geresund-ot a parti h a j ó z á s s z á m á r a elkerülhetővé tenné, sürgősen kiépítik.
Oslo kikötőjének f o r g a l m a megnövekedett 1939-ben. Összesen 28.Ü11 parti h a j ó (4 millió B R T ) és 3127 tengeri hajó (6.1 millió BRT) f o r g a l m a volt, amely- ből 2.74 millió tonna áru kivitel és 0.76 millió tonna behozatal, összesen 5 millió korona bevétellel.
Tokio kikötőjét 30 mi.ilió Yen kölaséggel kiépítik és Yokohama-val c s a t o r - nával kötik össze, miáltal 10.000 tonnás h a j ó k átrakodás nélkül elérhetik m a j d Tokiót, ahova eddig csak 4.000 tonnás hajók futhattak be.
Anglia h a j ó g y á r a i állami felügyelet alá kerültek.
Belgrádban nagy h a j ó g y á r létesítését tervezik felerésznien bel- és külföldi tőkével, érdekeltségek részvételével, 30 millió Dinár tőkével. Ez a gyár a javítási munkálatokon kívül főkép az állami jugoszláv hajópark f e l ú j í t á s á r a , új h a j ó k , áruszállítók és vontatók építésére f o g szolgálni, mert a külföldi dunai h a j ó g y á r a k elfoglaltságuk miatt erre nem vállalkoztak.
H a j ó f o r g a l o m Antwerpen-, Rotterdam- é s Amsterdamban 193ü-ben c s ö k - kent. Befutott h a j ó k 1939-ben: Antwerpen 9524 h a j ó 15.9 millió NRT, Rotterdam
1 i .298 hajó 18.6 millió NRT, Amsterdam; 3110 h a j ó 4.0 millió NRT, Nieuwe W a - terweg 13.140 h a j ó 21.5 millió NRT. — Csökkenés 1938-al szemben 19.7, 21.2.
14.4, ill. 22.2%, ami a háborús viszonyok következménye. M. / .
K Ö N Y V I S M E R T E T É S É S F O L Y Ó I R A T S Z E M L E
Mauritz Béla. A föld és a tenger. Budapest, 1940. A kir. Magyar T e r m é s z e t - tudományi T á r s u l a t kiadványa. A „Természet világa" című, 4 kötetes sorozat 3-ik kötete.
A szerző több tudós társával karöltve szakszerű módon, de közérthető nyel- vezettel t á r g y a l j a az első részben a föld felépítésére, a n y a g á r a , alakjára, g ö m b - héjas szerkezetére, kémiai összetételére, a föld belsejében uralkodó nyomásra é s hőmérsékletre, valamint a föld kérgét átalakító körfolyamatokra és a kőzetekre vonatkozó kérdéseket. A I-ik részben a föld kérgét átalakító erőket vizsgálja és annak során a vulkánok működésével, a földkéreg emelkedésével és süllyedésével, a redőzések, földrengés és exogén erők jelenségeivel, az üledékes képződmények- kel és az atmoszferiliákkal foglalkozik, m a j d Ballenegger a termőföldet t á r g y a l j a . A függelékben pedig Koch Sándor M a g y a r o r s z á g legfőbb bányahelyeiről és á s - ványelőfordulásairól értekezik. A 3-ik, A tenger című fejezetben, Kéz Andor a legújabb tudományos kutatások eredményeit m u t a t j a fel, kitérvén a tengeri me- dencék alakulásaira, a világtengerek t a g o z ó d á s á r a , a imélységmérésre, a tenger- fenék üledékeire, a tengervíz fizikai tulajdonságaira, a hullámzás, tengerjárás, á r - apály és áramlások jelenségeire, a tenger jegére és az oceánográfia sok m á s ér- dekes kérdéseire. A hatalmas kötetet 4 színes, 20 fekete melléklet és 158 szöveg- közti kép és vázlat egészíti ki.
Gaál István. A f ö d és az élet története. Budapest, 1940. A kir. M a g y a r Természettudományi T á r s u l a t kiadványa. A „Természet világa" című sorozat 4-ik kötete. Az egész sorozat á r a 80.— pengő.
Szerző mesteri módom tárgyalja a föld történetének egyes korszakait, a kö- dös ös-multtől a baktériumig, a föld és az élet keletkezésének nagy problémáit fejtegeti. T á r g y a l j a Osborni kérdéseit, hogy új dolog-e a földön az élet és m á s bolygókon megvan-e az. A ;kozmogómia, földtan és őslénytan problémáit t á r j a fel.
A vízben fellépő első élőlények a hajnalkor küszöbén, a nyüzsgő élet a hajnalkor óceánjában, a gerinces állatok megjelenése a föld ókorában, a perm, karbon, devon és szil.ur korszakai, az őspáfrányok és őszsurlók, az óriási százlábúak, a devon- kori ősrák, t a r a j o s gyíkok világát szemlélteti. Leírja az anhidrit, konyhasó és ká- liumtelepek keletkezését, az óriás hüllők é s sárkányok korát, majd a föld közép- korának elejém az ősmadarak és emlősök megjelenését, az európai vízözönt, végül az új kornak főbb jelenségeit és a mai embertípus fellépését, a jégkorszakot, az ősmamimut, őstülök életét és kitér a fejlődéstörténet főbb problémáira és mai ál- lására is. Stílusa világos és lebilincselő, a tárgykör minden művelt ember érdek- lődését felébreszti. A föld évmilliós történetéről lebbenti fel a fátyolt és e távoli múltból reánk maradt, f e l t á r t kövületek beszédes képsorozatából az élet fejlő-
désének n a g y , örök kérdéseire igyekszik feleletet adnii. Mladiáta.
Pannonhalmi szeml/e. 1940. 1. sz. — Blazovich J. Kortün:e;te;k egy író tükré- ben (Rcmano Guardini). — Kalmár: A brit világbirodalom szervezete. — Jám- bor: A leveníeképzés érdekében. — Mihályfi: Rodin.
Annalen der Hydrographie u. ínaritimen Meteorologie. 1940. Heft I. — Veítin; der Entdecker des europaischen Monsuns. Von J. Blüthgen. — Eine sta- iisíische ünitersuchung atmospharischer Zirkulationsschwankungen'. Von Burk- hart. — Heft II. — Ein Verfahren zur Berechnu.ng der eintagigen Tiden. — Von Hanstn. — Die tagliche E r w a n n u n g der Atmosphare infolge der Absorption der direkten Sonnenstrahlung durch den atmospharischen Wasserdampf. Von Joa- chi/m. Tanck.
Bolletino di pesca, di piscicoltura e di idrobiologia, 1939. XV. fsc. 6. — Novembre-Dicembre 1939. — Brunelli: Migrazior.e e colonizzazione peschereccia.
— Serbetis: I' eta et raccrescimento dei Mugilidi. — Contributo allo studio deli' aliinienitazione dei pesci. M. ]•
Maríné Rundschau. 1940. Heft J a n u á r ; Beríiin, Mittler u. S. Wie dachte man in Bniglland vor Kriegsausbruch über die Seekriegsführung! Von Groos. — D a s britisich-franizösisohe Frach'traumproblem. Von Dr. Stuedel. — Trade follows the flag. Von Handel-Mazetti. — Heft F e b r u á r : Der Welt grösstes Unter- nehmen. Von Dr. Geyer. — Strategie der Auflösung. Von Mohr. — Aus der Zeit des norddletutschlein Bundes. Von Miohaelis. -— Die englischen Marineutereien im Jahre 1797. Von Tagért. M. J.
Felelős kiadó: Mladiáta A. János.
Bethlan Gábor irodalmi és nyomdai rt. Budapest, IX., Kálvin-tér 8.
Műszaki igazgató: Lombár László.
Budapest, I., Zugligeti-út 41.
I N H A L T :
Preisausschreibung! . — — — — — — — — — 1 Entz G. dr.: Der Mensch und die Tierwelt. — — — — 2 Kolosváry G. dr.: Die Seepocken des adriatischen Meeres u.
ihre bisher sicheren F u n d o r t e mit einem Beitrag zur Ko-
orosionsfrage. 7 Abb. — — — — — — — — 6 KLE1NERE MITTEILUNGEN:
Der neuartige Lemtz-Dampfmotor. — — — — — — 12 Neue MAN-Falírzeug-Dieselmotoren. — — — — — — 13 Eintieitsschiffe im USA. — — — — — — — — 13 Neuartige pneumatische Kraftiibertragung beim Schiffsschrau-
ben-Antrieb. — — — — — — — — — — 13 D a s W a s s e r k r a f t w e r k von Kujbysohew. — — — — — 14 Der russische B u g - P r i e t Kanal. — — — — — — — 14 Die Einnahme dter Suez-Kanal Ges. im J. 1939. — — — 14 Zwei 35.000 t Personenschiffe der USA. — — — — — 14 Die steigende T e n d e n z im Sdhiffbau des J. 1939. in USA,
Schweden u. Norwegen. — — — — — — — 14 Die E r ö f f n u n g des Adolf Hitler-Kanales. — — — — — 14 Neue Hellinganiage in A m s t e r d a m . " — — — — — — 14 Zwei Trockendocks in Pearl Harbour. — — — — — 15 Schiffsverkelhr im Hafen v. Konstanza 1939. — — — — 15 Bau des Falsterbo-Kanales in Sohweden. — — — — — 15 Schiffsverkehr im Hafen von Oslo. — — — — — — 15 Ausbau des H a f e n s von Tokió. — — — — — — — 15 Englands Schiffswerten unter Staatsaufsitíht. — — — — 15 Belgrád plánt Errichtung einer Schiffswerfte. — — — — 15 Schiffsverkehr in Antwerpen, Rotterdam u. Amsterdam. — — 15
BÜCHERBESPRECHUNG:
Siehe d. ungarischen T e x t auf S. 2. d. Umscihlages. — — — 15
r r
GANZ ES TÁRSA R T.
UNGARN - BUDAPEST
A L A P Í T Á S I
Év 1844 Direktion: X.,Kőbányai-út39
GYÁRTMÁNYOK: Vasúti kocsik és vasútbiztosító berendezések. Diesel-motorko- csi'k. Villamos -gépek. Teljes világítási' és erőátviteli berendezések. Villamos moz- donyok. Vasutak villamosítása. Transzformátorok. Villamos készülékek. Számlá- lók. Hajók és hajógépek. Kazánok, tartányok. Híd- és vasszerkezetek. Emelő- és szállítóberendezések. Benzin-, petróleum-, nyersolaj-, szívógázmótorok és generá- torok. Jármű Diesel-motorak. Szivattyúk és turbinák. Hengerszékek, hengerrovát- 'koló gépek. Mezőgazdasági gépek. Aprító-, kerámiai- és téglagyári gépek. Érc és
szélelökészítő berendezések. Hűtőgépek, öntvények.
ERZEUQNISSE: Waggoribau, Diesel-Triebwagen, Elektrische Maschinen und Lo- komotiven, Beleuohtungs- u. Kraftanlaigen, Ele'ktrifizierung vioin Eisenba'hnen, Transformatoren, Schiff- u. Schiffsmaschirtebau, Kessel, Brüoken, Eiseninstruik- tionen, Hebezeuge, Bagger, Sauggasanlagen, Benzin- u. Roholmotoren, Fahrzeug- Dieselmotoren, Pumpen, WalzenstüWe, Laindwirtsohaftliche Maschinen, Erzieufbe-
rei tunigsain 1 aigen, K üh 1 m asch i nen.
the H u n g á r i á n Adriatic Association, Budapest. I., Zugligeti-út 41.
Láng L. Gépgyár R.-T. Pudapest
Alapíttatott 1868.
r
4 5 0 lóerős, közvetlenül á t k o r m á n y o z h a t ó h a j ó d i e s e l m o t o r ; 4 d r b . szállítva a M. F. T . R.-nek.
H A 3 Ó D I E S E L M O T O R O K .
G a z d a s á g o s üzem, l e g n a g y o b b ü z e m b i z t o n s á g . G ő z t u r b i n á k , Dieselmotorok, gőzgépek h a j ó v i l á g í t á s c é l j á r a ,
g ő z t u r b i n á s s z í v ó h u z a m p r o p e l l e r e k .
Kgl, UNGARISCHE FLUSS- und SEESCHIFFAbrts k, 6. - MFTR,
I I I I I I I I M I I I I 1 I 1 1 1 I I I M I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I M I I I I I I M I M I I I I I I I I I I I I I I I I 1 M I I M I I M I I I I I M I M I I I I I I I I 1 I I M U I I I I I I I I I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Budapest V., Mária Valéria-utca 11.
ROYAL HUNGÁRIÁN RIVER AND SEE NAVIGAT10N CO. LTD.
Unterhalt regelmássige Personensciffahrten auf der Donau und der Tisza, g a n z - und halbtagige Ausflugsfahrten nach Visegrád u. E s z - tergom, kurze V e r g n ü g u n s -u. Promenadefahrten im Stadtbereich Bu- dapest, mit dem; Salondampfer „ Z s ó f i a ) ) . Verantaltet Gesellschafts- reisen mit dem Schnelldampfer „Erzsébet királyné" bis P a s s a u und Rustschuk mit Anschluss nach Varna, verabfolgt kombinierte e r m a s - sigte Karten im Rundreiseverkehr mit Schiff, Bahn und Fluzeug. Ver- mietet Schiffe f ü r Sonderausflüge, unterhalt den Lokal-Personen- schíffsverkehr in Budapest.
Erstklassige R e s t a u r a n t s an Bord in Verwaltung der Iníerna- tionalen Schlafwagen Ges, 50%, Fahrpreisbemassigung bei 14-tagigem Aufenthalt und P r e i s b e g ü n s t i g u n g f ü r Fahrten in der Vor- und N a c h - saison, bei Rückfahrten und Monatskarten.
Bethlen-nyomda Tt. Budapest, IX., Kálvin-tér 8. — Felelős vezető: Lombár László.
1 9 4 0 .
X X X . É V F O L Y A M . I V — V I . S Z Á M .
MEGJELENIK- NEGYEDÉVENKINTA T E N G E R
TUDOMÁNYOS ÉS TENGERÉSZETI ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRAT
A M A G Y A R ADRIA EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E
MEGINDÍTOTTA 1911-BEN
G O N D A B É L A
S Z E R K E S Z T I :
M L A D I Á T A J Á N O S
F Ő K A P I T Á N Y
7. ábra Clavelina lepadiformis var. rissoana M. Edw. — Nápolyi öbölből, [Bucht v. Neapel] a Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, gyűjteményében— 2 és '/Vszeres
nagyítás. Kolosváry felvétele.
A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET TAGJAI A LAPOT TAGDÍJ FEJÉ- BEN KAPJÁK, MÁSOKNAK AZ ELŐFIZETÉSI DIJ: EGÉSZ ÉYEE
BELFÖLDÖN 8 PENGŐ, KÜLFÖLDÖN 12 PENGŐ.
Felelős szerkesztő: M l a d i á í a A. J.: Budapest, I., Zugligeti-út 41.
Erre a címre kérjiik A TENGER-re vonatkozó levelekét küldeni.
Könyvtár és kiadóhivatal: Budapest VIII., Baross-utca 13. szám.
T A R T A L O M :
Dr. Pell Mária: Zsákállatok. A M a g y a r Nemzeti Múzeum Ascidiái — — — — — — — — — — 17 Die Ascidien des Ungarischen National M u s e u m s — 42
KISEBB KÖZLEMÉNYEK:
Vasbeton, mint hajóépítési anyag — — — — — — 59 S c a r a m a n g a - i görög h a j ó g y á r — — — — — — — 59 Autogén-hegesztés a h a j ó é p í t é s b e n — — — — — — 59 Turboelektromos m e g h a j t á s ú tankhajó — — — — — 59
KÖNYVISMERTETÉS ÉS E OLY ÓIR AT SZEMLE:
Tasnádi Kubacska: A M o n d á k állatvilága — — — — — 59 Kol E.: T i s z a p a f t t ó l A l a s z k á i g — — — — — — — 60 Annalen der Hydrographie — — — — — — — •— 60 Marine Rundschau — — — — — — — — — 60 Natural History — — — — — — — — — — 60 Geographioal Review — — — — — — — — — 60
K É R E L E M A MAGYAR ADRIA E G Y E S Ü L E T TAGJAIHOZ!
A M a g y a r Adria E g y e s ü l e t csak úgy t u d h a t megfelelni felada- tainak, ha t a g j a i hűségesen k i t a r t a n a k mellette és t a g s á g i díjuknak nem nagy anyagi áldozatot jelentős pontos fizetésével biztosítják az Egyesület f e n n t a r t á s á n a k és „A T E N G E R " megjelenésének anyagi alapját. F e l k é r j ü k t e h á t t. T a g t á r s a i n k a t , szíveskedjenek az 1940.
évre szóló t a g d í j u k a t és esetleges t a g d í j h á t r a l é k u k a t a Magyar Ad- ria Egyesület 27.236. számú p o s t a t a k a r é k p é n z t á r i s z á m l á j á r a csekk- lapon mielőbb befizetni és az Egyesület céljait külön adománnyal is támogatni. Az Elnökség.
A T E N G E R
A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T K Ö Z L Ö N Y E FELELŐS SZERKESZTŐ: MLADIATA A. JÁNOS B U D A P E S T I., Z U G L I G E T I Ü T 41. S Z .
Z S Á K Á L L A T O K .
A Magyar Nemzeti Múzeum Ascidiái.
Irta : Dr. P E L L M Á E I A
Az Ascidiák, a zsákállatok (Tunicata) törzsébe t a r t o z ó tengeri állatok. R é - gebben (Linné 1767, Haeckel 1866) a l á g y t e s t ü e k k d (Mollusca) r o k o n álla- toknak tartották. Helyhez kötött életet élnek, sziklákhoz, kagylókhoz t a p a d v a , fiatal korukban a z o n b a n lárva állapotban szabadon úszkálnak a t e n g e r b e n . A molluscákhoz való hasonlóságukat az okozza, hogy testüket a lágy testű ekéhez hasonlóan különböző v a s t a g s á g ú köpeny (tunica) b o r í t j a . Az állat a zsákszerű köpeny alsó részével, nyúlványok segítségével tapad a talapzathoz. A köpeny- nek két — rendesen csőszerű siphoval ellátott — nyílása van, melyek közül az egyik (ingeslio nyílás) a testbe vezető, a másik (egestio nyílás) a kivezető nyílás. A köpeny a n y a g a cellulose, mely a növényi cellulosevel azonos összetételű és az állatországban csak nagyon ritkán f o r d u l elő'.
A belső szerveket rendszerint csak az át nem látszó vagy színes köpeny (tunica) eltávolítása után lelhet látni, van azonban teljesen átlátszó, viztiszta köi- penyü Aseidia, ilyen a Clavelina (1. á b r a ) . Hossza 2 5 mm.
A köpeny fala a beömlési (ingestio) és kiömlési (egestio) nyíláson betű- remiik. Az ingestio nyíláson beáramlott tengervíz a s z á j o n keresztül a bél mellső kitágult részébe, az ú. n. kopoltyúbélbe jut. Ennek f a l á t h a r á n t s o r o k b a n elhe- lyezkedő lések lyukasztják át. R a j t u k folyton mozgó szálacskák, csillangók vannak, melyek áramlást h o z n a k létre. A rések között f e n n m a r a d ó h a r á n t f a l a t véredények ágazzák b e ; itt történik a gázcsere. A víz ezután a kopoltyúréseken keresztül a kopoltyút j o b b - és baloldalt körülvelő, ú. n. peribranehiális üregbe jut. A két peribranchiális üreg hátul egyesül és a kivezető nyílás előtti térben ( á t r i u m ) találkozik, a víz tehát az atriáli® siphon keresztül távozik a testből.
A víz a bélkopoltyú falának résein átfolyhat, a vele bejutott táplálék azon- ban a finom rácsozaton megakad. A kopoltyú tehát nem csak lélekzésre, hanem táplálékfogásra is szolgál. A táplálék továbbítása az endosty! é s háti lemez segítségével történik. A bélkopoltyú hasi oldalán csillanigókkal ellátott eresz- csatorna (endostyl) húzódik végig, mely nyálkát választ ki. Ezt a csillangók
j o b b r a és b a l r a terelik dorsalis irányba, belőle nyálka f o n a l a k keletkeznek, m e - lyekre a táplálékrészecskék r á t a p a d n a k . A h á t i oldalon szintén csillangókkal ellátott h o s s z a n t i redőt, iháti lemezt (lamina dorsalis) találunk (2. á b r a ) . E n - nek csillangói a mindig v a s t a g a b b á váló n y á l k a f o n a l a t m e g r a g a d j á k és a töl- c s é r a l a k ú a n m e g s z ű k ü l ő g a r a t o n ( o e s o p h a g u s ) keresztül a bél további részébe,
a szélesebb g y o m o r b a , m a j d innen a bosszú, keskeny bélbe j u t t a t j á k . A víz a végbélnyíláson az előtérbe, o n n a n pedig a kiömlési nyíláson a s z a b a d b a jut.
A kiömlési nyílás t e h á t nem a z o n o s a végbélnyílással. A b é l c s a t o r n á t egy eddig m é g ismeretlen h i v a t á s ú mirigy ( p y l o r u s m i r i g y ) f i n o m c s a t o r n á i f o n j á k körül.
A háti redő szegélyének f o g a z o t t s á g a , v a g y s i m a volta r e n d s z e r t a n i s z e m - p o n t b ó l fontos.
A kiömllési nyíláson n a g y erővel tódul ki a víz. A tengerből kiemelt Asci- d i á k a t sokszor c s a k erről lehet m e g i s m e r n i . O l y k o r t. i. annyi idegen anyag, törmelék, sőt a p r ó élő állatok f e d i k , hogy a l e g a l a p o s a b b v i z s g á l a t után sem l e h e t az állatot f e l f e d e z n i . Ha a s i p h o k be v a n n a k h ú z ó d v a — különösen kon- z e r v á l t állapotban — sokszor c s a k a z átmetszés segít, ha meg a k a r j u k állapí- t a n i , h o g y v a n - e a törmelék a l a t t Ascidia, v a g y s e m .
1. ábra. Clavelina lepadiformis var. ris- soana (M. Edwards). i-beömlési nyílás (ingestio). e-kiömlési nyílás (egestio), g-ganglion idegközpont, en-endostyl, k-kopolytú (Kiemen), a-tunica, köpeny, v-végbélnyílás (After), mellette az ivar- szervek nyílása. — Daneben Ausfiih- rungsöffnung der Genitaldrüsen, oe- oesophagus nyelőcső, gy-gyomor (Ma- gén), ny-tapadó nyúlványok (stolo).
Cuvier. —
Mint helyhez kötött állatnak, sok tengervízre van szüksége, hogy belőle :a szükséges táplálékot és levegőt kiválaszthassa. E g y közepes n a g y s á g ú (10
•cm) Phallusia mamillátán 24 óra alatt 173 liter Víz áramlik keresztül Hecht számításai szerint. Az elhasznált vizet oly erővel löveli ki, hogy hosszú s u g á r - ban az állattól messzire jut és nem keveredik a behatoló vízzel. (3. r a j z . )
A köpenyből kivett állaton megtaláljuk a beömlési nyílásnak megfelelő s z á j - siphot és a kiömlési nyílásnak megfelelőihátsó srphot. Ezeknek: a szélén s o k As- cidián a p r ó kis piros pontok vannak (ocellus). Régebben szemeknek tartották,
;de ú j a b b a t : (Hecht) bebizonyult róluk, hogy nem érzékenyek a fény iránt, bár v a n n a k bennük érzéksejtek. Valószínűleg rudimentar szemek.
Van ezeknek az egyszerű szervezetű állatoknak más csökevényes szer- v ü k is, mely őket a legfejlettebb szervezetű állatokkal, a gerincesekkel hozza közeli rokonságba. Fejletlen korukban oilyan gerinchúruk (chorda dorsalis) van, mint amilyenből a gerincesek gerincoszlopa fejlődik. Lárva állapotban ugyanis úszásra szükséges f a r k u k van és ebben gerindhúruk, de ez a f a r k elvesztésé- vel visszafejlődik, illetőleg más szervvé alakul át. E z é r t újabban, a zsákállato- kat a gerincesekkel Chordata néven foglalják össze.
A s z á j s i p h o a kopoltyúbél előtti részbe, a s z á j b a vezet. Ezt a kopoltyú- b él tői gyűrűalakban h ú z ó d ó redő v á l a s z t j a el. Rajta s o r j á b a n t a p o g a t ó k vannak elhelyezve (olykor 100 is). Minthogy ezek cirkulárisan és a b e á r a m l ó víz irá- nyára merőlegesen állanak, valószínűleg a tengervízben levő idegen testek, vagy á r t a l m a s a n y a g o k jelenlétét érzik meg. Lehet, hogy az összetett t a p o g a t ó k ezen- kívül lélekzésre is szolgálnak, ezt a z o n b a n nem t u d j u k még b i z t o s a n .
A s z á j és o e s o p h a g u s nyílás közötti rész a t a p o g a t ó koszorúig a kopol- tyúbél, tulajdonképen nyelőcső ( p h a r y n x ) . Ennek első részében nincsenek még kopolytúrések, (innen a neve, praebranchiális zóna), de még u t á n a sincsenek egy d a r a b i g az ú. n. csillángos ívig, (2. ábra.) E z e k szerint a lélekzésre szol- gáló, résekkel ellátott kopoltyú előtt két egymásután következő rész van. Egyik- nek a h a t á r a a tapogatókoszorú, a másiké a csillangós ív. (Flimmerbogen, eiliated band, oercle pericoronal). A csillangós ív redői hátul találkoznak és s z o r o s a n előttük van a csillangós szerv. (Flimmergrube, dorsalis tubercle, o r -
A
3. A be- és kiáramló vízsugár útja a Phallusia-nál (Hecht). — Ein- u. Aus-
strömung des Wassers bei Ph.
gane vibratil). Velük még e g y szerv f ü g g össze, a neuralis mirigy ( N e u r a l - drüse, glandula ipofisaria). A cslliangós szervnek, csillangós ívnek és neuralis.
mirigynek szerepét sokan tanulmányozták. Az utóbbi, mint neve is mutatja, v á - ladékot választ ki é s mindig s z o r o s a n az a g y d ú c mellett fekszik. Régebben ve- sének és vérképző szervnek t a r t o t t á k , mai t u d á s u n k szerint a z o n b a n az a g e - rinces állatoknak és így az embernek hypophysisével homológ szerv, tehát belső- sekreciés mirigy. Három h o r m o n j a is van.
A neurális mirigy összefügg a csillangós szervvel. Erről eredetileg azt hitték, hogy érzékszerv. Szerepe a lélekzésre és táplálkozásra a l k a l m a s víz k é - miai t u l a j d o n s á g a i n a k felismerése lenne. Azonban idegek nincsenek benne. Van- nak Ascidiák, melyeknek csillangó szerve a peribranchiáJis üregbe nyílik, vagyis o d a , ahová a kopoltyún keresztül h a l a d t víz érkezik, tehát semmi értelme sem volna a szagló és ízlelő képességnek. Mikor kiderült, hogy a csillangós szerv és a neurális mirigy csatorna révén (csillangószervcsatorna, F l i m m e r g r u b e n - k a n a l ) függnek össze egymással, a z a felfogás merült fel, hogy a csatorna a.
neurális mirigy kivezetője, a csillangós. szerv pedig a kivezető nyílás. Csakhogy először is a belső sekreciós mirigynek nincs a s z a b a d b a kivezető nyílása, m á - s o d s z o r pedig a c s a t o r n a csillangói befelé állnak, tehát a váladékot kifelé nem is s o d o r h a t j á k . Ez a m a g y a r á z a t t e h á t megdőlt. N a g y o n valószerű m a g y a r á z a - t á t a d i a íiuus e két szerv működésének. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy az ascidia-pere megtermékenyítése a t e n g e r b e n történik és ebből a célból a kétféle ivarterméknek egyszerre kell a vízbe jutnia. Fontos továbbá, h o g y t ö b b állat egyidejűleg bocsássa a vízbe. Amint a kísérletek kimutatták, az „ i v á s " egyes f a j o k n á l korán reggel, másoknál este történik. Időösztönről (amilyet pl. a mé- heknél ismerünk) ilyen egyszerű szervezetű állatoknál nem lehet szó. Sokkal' valószínűbb, hogy valamilyen inger h a t rájuk. M i n t h o g y pedig sem fény, sem:
t 2. ábra. Az Ascidia mentula Müll. fel-
nyitott kopoltyúürege a köpeny eltávo- lítása után. (Alder és Hanckok). sz=
szájnyílás (Mund,) tapogatókkal (Ten- takel), pr=praebranchiális zóna. c = csillagos szerv. (Flimmenorgan), c s = csillangós ív (Fliinmerbogen), k = kopolytyúbél, h = h á t i lemez (Rücken- platte), e = e n d o s t y l , a e = o c s o p h a g u s , nyílás, b = b é l (Darm), t = t e s t f a l (tu- nica). — Geöfnete Kiemenhöhle der
A. mentula.
