! AZ UNESCO'DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁJA . , .
j - ;
A dokumentáció e l v i és módszertani kérdéseivel nemzet
közi s i k o n a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség /Fődératioh I n t e r n a t i o n a l e * d e Documehtation = F.I.D./ f o g l a l k o z i k ugyan, mégis az Unesco dokumentációs tevékenysége i s több szempont
ból f i g y e l m e t érdemel. Mig ugyanis a FID nem-kormányzati nemzetközi s z e r v e z e t , melynek t a g j a i az egyes országok doku
mentációs központjai vagy bizottságai, a d d i g az Unesco / U n i - teá N a t i o n s Éducational, ' S c i e n t i f i c and C u l t u r a l Organiza- t i o n = Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és K u l t u rális Szervezete/ az ENSZ legnagyobb szakosított intézménye,
*» t a g j a i maguk az államok,ós ezért a nemzetközi s z e r v e z e t e k legfelső sikján h e l y e z k e d i k e l . A szakosított intézmények közül a dokumentáció ügyében nemzetközi téren az Unesco i l
letékes, és minthogy a nem-kormányzati s z e r v e z e t e k legtöbbje v a l a m e l y i k , államközi szervhez kapcsolódik, az Unesco a FIDj f e l e t t e s szervének i s tekinthető.A két s z e r v e z e t között v a lóban szoros az együttműködés,és bár a FID a régebbi intéz
mény, ma már rendszeresen igénybeveszi a f i a t a l a b b ^ de maga- sabbfoku s z e r v e z e t pénzügyi támogatását. A FID j o g i l a g sza
bályozott tanácsadói- státust élvez az Unesconál, az évi szubvenciót p e d i g szerződésekkel meghatározott munkálatok végrehajtására használja f e l .
Az Unesco 1946-os Alkotmányában rögzitett célok közül f o n t o s h e l y e t f o g l a l az a törekvés, hogy- a népek minél j o b ban ismerjék meg egymás s z e l l e m i termékeit, a tudományos és kulturális tájékoztatás minél kevesebb akadályba ütköző v i lágméretű vérkeringéssé fokozódjék, és. i g y az általános nem
zetközi együttműködés s z e l l e m i téren mozditsa elő a.népek közötti béke és haladás nemes ügyét. A dokumentáció és a bibliográfia a maguk egyre tökéletesedő formáival az ismere
tek ós t a p a s z t a l t o k gyors és hatásos terjesztésének legj,obb eszközei, ezeknek-alkalmazása és fejlesztése tehát az Unesco számára magától értetődő szükségességgé, programjának a l a p vető részévé vált. Ha tehát az Unesco dokumentációs tevé
kenységéről beszélünk, akkor ideértjük mind a dokumentáció fejlesztése érdekében világszerte k i f e j t e t t erőfeszitések és eredmények összességét, mind p e d i g a z t a dokumentációs mun-
kát, melyet a Szervezé't á maga tulajdonképpeni oktatásügyi, tudományos és kulturális programmjának, végrehajtása során
végez* s •
• ' A dokumentáció ás bibliográfia s z e r v e z e t e , módszereinek fejlesztése
A dokumentáció és bibliográfia ügyének gondozása e l v i és módszertani téren a közel 1000 személyt foglalkoztató párizsi Titkárság Kulturális Főosztályára és azon belül a Könyvtári Osztály Dokumentációs, Bibliográfiai és Kiadvány
csere elnevezésű csoportjára hárul. Ez az adminisztratív apparátus a szakmai munka elvégzéséhez természetesen igóny- b e v e s z i mind a különböző nem-kormányzati s z e r v e z e t e k , mind p e d i g az Unescon belül-Szervezett tanácsadó bizottságok ,se- gitségét és közreműködését. A dokumentáció és-a bibliográ
f i a nemzetközi kérdéseinek kidolgozása és az eredményeknek a tagállamok közötti terjesztése terén a Szervezet ugyana
zokat, a munkamódszereket alkalmazza, amelyeket tulajdonkép
p e n i programjának végrehajtása során*is inüködtet: szubven
ciók az illetékes nem-kormányzati s z e r v e z e t e k számára, v e lük és egyéni szakértőkkel „meghatározott kérdések kidolgozá
sa céljából szerződések kötése, szakértői értekezletek és nemzetközi konferenciák rendezése^ széles körbén kiadványok kibocsátása, anyagi segiíség a tagállamok számára,'szakértők kiküldése és ösztöndijak ^u-ttatásá. A dokumentáció és' a b i b liográfia terén k i d o l g o z o t t és l e g j o b b n a k t e k i n t e t t munka
módszereket elsősorban maga az Unesco i g y e k s z i k saját p r o g - rammjának végrehajtása érdekében a l k a l m a z n i . Énnek terüle
teiről ós eredményeiről e c i k k harmadik részében l e s z szó.
A dokumentáció ügyének fejlesztése szempontjából i s i g e n f o n t o s n a k b i z o n y u l t az Unesco által 1950-ben Összehí
v o t t Nemzetközi Bibliográfiai K o n f e r e n c i a , mely hosszabb tá
vú nemzetközi bibliográfiai munkatervet d o l g o z o t t k i és lét
r e h o z t a e program' felelős szerveként a Nemzetközi Bibliográ
f i a i Tanácsadó Bizottságot / I n t e r n a t i o n a l A d v i s o r y Committee on B i b l i o g r a p h y « IACB/. A bizottság működése nyomán számos bibliográfiai intézmény és s z e r v a l a k u l t az egyes tagálla
mokban, közülük a visszamaradottabbak a központi ösztönzés és a bizottság, által k i a d o t t hasznos kézikönyvsorozat-'- hatá
séra, megindították n e m z e t i bibliográfiáikat, felállították központi katalógusaikat s t b . Ez a bizottság az irányitója egy nagyszabású nemzetközi bibliográfiai'kiadványprogramnak i s , melynek végrehajtása során különösen a társadalomtudomá
nyok területén a vaskos nemzetközi szakbibliográfiák egész s o r a látott napvilágot^ A dokumentáció szempontjából még j e lentősebb albizottság azon megújuló erőfeszítése, melyet a.
bibliográfia és dokumentáció nemzétközxleg egységes szabá
l y a i n a k kidolgozása érdekében f e j t k i .
JSz utóbbi kérdésben f o n t o s szerepe van az Unesco által támogatott Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek / I n t e r n a t i o n a l S t a n d a r d i z a t i o n O r g a n i z a t i o n , = ISO/» melynek TC/46 elnevezésű szakbizottsága már évek óta könyvtárügyi, b i b l i o gráfiai és dokumentációs szabványok kidolgozásával f o g l a l k o z i k . Az e d d i g i eredmények közül Magyarországon i s i s m e r t e k a folyóiratok cimlapkialakitás "folyóiratcímek rövidíté
sére és a folyóiratcimfelvételekre nemzetközileg e l f o g a d o t t szabványok.
Az Unesco rendszeres támogatását élvezi a Könyvtáros
egyesületek Nemzetközi Szövetsége i s / I n t e r n a t i o n a l Federa- "
t i o n o f L i b r a r y A s s o c i a t i o n s » -IFLa/. Az. Unescoval kötött szerződései alapján ez a. Szövetség, melynek a Magyar Könyv
tárosok Szabó E r v i n Köre i s t a g j a , főleg a katalogizálás egységesítésével és nemzetközi szabályozásával f o g l a l k o z i k .
' . Az utóbbi időben különös érdeklődéssel f o r d u l t az Unesco a dokumentáció modem módszereinek vizsgálata felé. A második világháború u-tán e l e i n t e a fényképészeti reproduk
ciós eljárások és a m i k r o f i l m hóditott t e r e t , ma már sokfelé az e l e k t r o n i k u s berendezések dokumentációs alkalmazására i s gondolnak. A. mikrofotográfia kérdéseinek feldolgozása 1951-' ben i n d u l t az Uneseq támogatásával. Később, az Unesco Könyv
tári Közlönye a mikroreprodukciós-eljárások a k k o r i nemzetkö-^
z i helyzetét, a^szabványosítás fokát ós kilátásait e l e m e z t e ,2
Még nagyobb jelentőségű eredmény v o l t a FID.által Uhesco-tá- mogatással kibocsátott Kézikönyv, amely a sokszorosítási és gépi válogatási t e c h n i k a összes e d d i g i formáit, a karbonpa- pirtól az e l e k t r o n i k u s gépekig egységes formában bőséges ma
gyarázatokkal és a gépek gyártóinak b e t e t t p r o s p e k t u s a i v a l t e t t e közzé.3 A hasznos kézikönyv pótlásai azóta i s folyama
tosan megjelennek. . ;
A Nemzetközi Bibliográfiai Tanácsadó Bizottság különö
sen az 1956-os ülésén f o g l a l k o z o t t az u j eljárások f e j l e s z tésének kérdésével, és. a modem adatfeldolgozási és tájékoz
tatási módszerek elméleti kidolgozására megbízásokat a d o t t . Ennék nyomán j e l e n t e k meg Coblans és Kyle azóta már nemzet-, közileg i s m e g v i t a t o t t i/ránytmutató tanulmányai.
Mindkét tanulmány alapvető jelentőségű a modern doku-.
mentáció és az i s m e r e t e k terjesztésének korszerű formái' szempontjából. H. Coblans többek között a következő kérdések részletes elemzésével f o g l a l k o z i k : a lyukkártyás gépek r e n tabilitása, a FID f e n t e m i i t e t t kézikönyve hatásfokának v i z s gálata, folyóiratcikkforditások nemzetközi jegyzékeinek elő
állítása több ors,zágban f o t o l i t o g r a f i k u s o f s z e t sokszorosító
eljárással, ennek érdekében a gépek elterjesztése és hasz
nálatuk elősegítése egy kézikönyv megjelentetése által, a találmányok dokumentációja érdekében a gépi módszerek l e h e tőségeinek vizsgálata, a szóbanforgó területen az együttmű
ködés fokozása az i s m e r e t e k terjesztésével foglalkozó nem
z e t i és nemzetközi szervezetek között, az.egyes országokban társadalomtudományi dokumentációs központok felállítása, az a n a l i t i k u s ismertetések nemzetközi szabványának kidolgozá
sa, mélyreható vizsgálatok, indítása a tudományos referáló folyóiratok nemzetközi összehangolása érdekében, s t b . s t b .
B. Kyle a társadalomtudományi dokumentáció j o b b nem
zetközi megszervezése érdekében főleg racionalizálási és egyszerűsítési j a v a s l a t o k a t t e t t , A Nemzetközi Bibliográ
f i a i Bizottság az 1957 decemberében t a r t o t t negyedik ülésén . f o g l a l k o z o t t a két tanulmányban f e l v e t t problematikával és
a következő határozatokat hoztas l / Megvizsgálandó,, hogy a reprodukciós és gépi adatfeldolgozási módszereket ismertető PID-féle Kézikönyv anyaga m i l y e n hatásfokkal és mennyire gazdaságosan alkalmazható az egyes országokban, 2/ A Nem
zetközi Szabványügyi Szervezet illetékes bizottsága /iSO- TC-46/ dolgozzon k i j a v a s l a t o k a t valamennyi szakágazat do- juméntációs adatfeldolgozására vonatkozólag, 3/ A tudomá
nyos referáló folyóiratok kivonatolási módszereinek egysé
gesítésére külön tanulmány készítendő, 4/ Az Unesco ne f o g l a l k o z z o n áz osztályozási 'rendszerek k r i t i k a i összehasonlí
tásának problémájával, mert az ASLIB / A s s o c i a t i o n o f Special l i i b r a r i e s and I n f o r m a t i o n .Bureaux, London/ már megkezdte e z t
a munkát,
A Bizottság megbizására külön tanulmányok készültek az Unesco nemzetközi bibliográfiai tevékenységének e d d i g i
eredményeiről és általában a nemzetközi bibliográfiák s z e r kesztésének e l v i kérdéseiről. Az e m i i t e t t negyedik ülés e z e k k e l a jelentésekkel i s foglalkozott,és o l y a n határoza
t o k a t h o z o t t , melyek a jövőben kibocsátandó nemzetközi b i b liográfiák f o k o z o t t a n egységes szerkesztési e l v e i r e , a t u dósok és a bibliográfusok közötti együttműködés növelésének szükségességére, a már e l f o g a d o t t nemzetközi szabványok szigorúbb alkalmazására, az átfedések t e l j e s e b b kiküszöbö
lésére, a bibliográfiák j o b b terjesztésére és a bibliográ
f i a i oktatásban való kimeritőbb szerepeltetésére buzditanak.
E határozatok nyomán az Unesco 1959/60-as bibliográfiai tervébe o l y a n programpontok kerültek, melyek fő célja a nemzetközi szakbibliográfiák f o k o z o t t a b b szabványosítása, általánosabb terjesztése és oktatása.
A dokumentációs munka támogatása az egyea,tagállamokban.
Az Unesco dokumentációs munkájának kézzelfogható e r e d ményei elsősorban a tagállamokban keresendők.-Az értekezle
tek és kiadványok hosszú, s o k s z o r túlzottan aprólékos sző- és betüáradata után figyelmünk a konkrétumok felé f o r d u l . Az Unesco támogatásának eredményeit dokumentációs téren i s u g y a n o t t k e l l keresnünk, a h o l a Szervezet oktatásügyi, t u dományos s t b , munkájának legszembetűnőbb nyomait találjuk, v a g y i s az un. visszamaradottabb ázsiai, délamerikai és a f r i k a i országokban. A támogatás formái a szokásosak: közvet
l e n anyagi segítség, szakértők kiküldése és ösztöndijak j u t tatása. E formákat kiegészíti az a f o l y t o n o s a n megújuló tö
rekvés az Unesco központi s z e r v e i részéről, hogy az egyes tagállamokban minél több szakterületre'kiterjedő tudományos és kulturális bibliográfiai és dokumentációs központok jöj
jenek létre, melyek munkáját lehetőleg állandó s z a k b i z o t t ságok irányítsák és ez utóbbiak t a r t s a n a k rendszeres kapcso
l a t o t az Unesco Titkárságának megfelelő osztályaival, i l l e tőleg az illetékes tanácsadó nemzetközi bizottságokkal.
Az 1950-es bibliográfiai k o n f e r e n c i a j a v a s l a t a alapján Unesco kiküldöttek Braziliában mintaként szolgáló bibliográ
f i a i és dokumentációs központot s z e r v e z t e k ; Unesco segítség
g e l kézikönyv készült B r a z i l i a számára dokumentációs kérdé
sekről és arról, hogy miként .tanácsos a b r a z i l szerzőkre v o natkozó katalogizálási szabályokat elkészíteni. 1951-ben lé
tesült Mexico C i t y - b e n a tudományos és műszaki dokumentációs központ, majd később Montévideóban, a nemzeti könyvtár mel
l e t t s z e r v e z e t t tudományos, műszaki és dokumentációs jcözpont.
Az Unesco és az i n d i a i kormány közös erőfeszítéseként, jött létre az I n d i a i Tudományos Dokumentációs Központ
/INSDOC/, melynek eredményei azóta világszerte ismertté vál
t a k . Pakisztán nemzeti kutatótanácsának dokumentációs s z o l gálatát i s az Unesco szakértői szervezték. A jelentősebb eredmények közé t a r t o z i k az Unesco és az e g y i p t o m i kormány szerződése alapján létesített Tudományos és Műszaki Doku
mentációs Központ, a Terminológiai Központ és a Nevelésügyi Központ, melyek mindegyike Egyiptom és általában a Közel-Ke
l e t tudományos és kulturális, életének dokumentációs f e l d o l gozásával, referáló kiadványok kibocsátásával és ilyenmódon e terület eredményeinek és fejlődésének széleskörű t e r j e s z tésével és megismertetésével f o g l a l k o z n a k . A török és a j u goszláv bibliográfiai és dokumentációs intézetek szervezésé
t e n az Unesco által kiküldött szakértők ugyancsak f o n t o s sr.erepet vállaltak.
E néhány példa csak érzékeltetni kívánta az Unesco szerteágazó dokumentációs tevékenységét, de nem érintette a
többi könyvtári és bibliográfiai területen nyújtott támoga
tás e s e t e i t . A~kiküldött szakértők túlnyomó része nyugateu
rópai vagy északamerikai könyvtáros, bibliográfus, vagy do- k u m e n t a l i s t a . Ujabban s z o v j e t szakértők i s - dolgoznak az Unesco kérésére és megbízásából a f e j l e t l e n e b b országokban,
i g y p l . Indiában, Afganisztánban, s t b .
Az ösztöndijakra .ugyanaz jellemző, m i n t a f e n t f e l s o r o l t s z e l l e m i és anyagi támogatásra, mert 10 év a l a t t össze
sen 67 könyvtárosi, bibliográfiai és dokumentációs ösztöndi
j a t nyújtott a S z e r v e z e t , közöttük azonban csak az első években s z e r e p e l t e k európaiak, később majdnem kivétel nélkül a f e j l e t l e n e b b országok jelöltjei f o l y t a t t a k könyvtári és dokumentációs tanulmányokat a f e j l e t t e b b országokban. Legú
jabban a Szovjetunió b e j e l e n t e t t e , hogy szívesen látja az.
Unesco ösztöndíjasait a s z o v j e t szakintézményekben.
Dokumentációs munka az egyes szakterületeken. ' . Az Unesco párizsi Titkárságának saját könyvtára és archívuma a nagyarányú programm végrehajtásának nélkülözhe
tetlen-segédeszköze. 14 000 kötetes kézikönyvgyüjtemény ké
p e z i a törzsanyagót, ehhez járul 3000 folyóirat előfizetés és k b . 14 000 további kötet, amely szorosán a munkatervhez i g a z o d i k és főleg a szakosztályok referenseinél található.
Az előadók szükségleteihez mérten, gyakran sürgősséggel s z e r z i k be a l e g f o n t o s a b b s z a k i r o d a l m a t , nem i s m i n d i g k a talogizálják., és felhasználásuk után a megőrzésre'.sem he
lyeznek nagy súlyt. Ez a mozgó anyag tehát a n a p i f e l a d a t o k céljait szolgálja. Az, archívum az Unesco saját dokumentuma
i n a k és kiadványainak gyűjteménye, melyben 1956 végén 47 000 egységet t a r t o t t a k nyilván. A szakosztályok kérésére az archívum p i l l a n a t o k a l a t t k i a d j a a szükséges értekezlet!
jegyzőkönyvet, határozatot, vagy szakkiadvánjrt.
A könyvtárügy e S y b i b l i o g r á f i a terén a Bibliográfiai B i zottság megbízásából és felügyelete mellett-évenként j e l e n tések készülnek az egyes országok és a nemzetközi szerveze
t e k bibliográfiai és dokumentációs tevékenységéről,^ jó' szolgálatokat t e s z az; Unesco Könyvtári Közlönye és a B i z o t t ság Bibliográfiai H i r e k c. folyóirata. Az Index T r a n s l a t i o - num évi kötetei az egyes országokbán k i a d o t t fordításokat közli, a nemzetközi csere kézikönyvének második kiadása k b .
3500 intézmény k b . 10 000 cserélhető kiadványát s o r o l j a . f e l . 1953-tan második kiadásban j e l e n t meg a tudományos nem-kor
mányzati nemzetközi s z e r v e z e t e k kézikönyve. Mindezek kiadó
j a az Unesco, de sok más, dokumentációs szempontból hasznos kézikönyvet az illetékes nemzetközi szervezőtek bocsátottak k i az Unesco támogatásával. I l y e n e k a már e m i i t e t t FID k i -
7
adványokon kivül. a "Revue de l a doeumentation" évenként k i a d o t t könyvtárügyi és dokumentációs irodalomra" vonatkozó bibliográfiája,' az ISO munkája "Szabványosítás a dokumentá
ció terén" cimmel,^ a nem-kormányzati s z e r v e z e t e k folyóira
t a i n a k jegyzéke s t b .
A Titkárság Nevelésügyi Főosztályán 1949-ben Tájékozta
tási Központ létesült a z z a l a f e l a d a t t a l , hogy a nevelésügyi és oktatási programm végrehajtásához szükséges dokumentációt összegyűjtse,és a f e l d o l g o z o t t eredményeket világszerte t e r j e s s z e . E nagy gyűjtemény anyagának felhasználásával a neve
lésügyi monográfiák, kézikönyvek, s o r o z a t o k , folyóiratok és szakbibliográfiák hosszú s o r a látott napvilágot. Az e g y i k alapvető összeállítás 194 ország és nem önálló terület o k t a tásügyi rendszerét i s m e r t e t i .9 A s o r o z a t o k és folyóiratok a gyermekek és iskolázatlan felnőttek nevelésének és oktatásá
nak problémáiról szóló c i k k e k e t és a tárgybavágó bib.liográ- fiákat folyamatosan közlik.^ Az e m i i t e t t Tájékoztatási Köz
pont e kiadványok kibocsátásával párhuzamosan tájékoztató szolgálatot lát e l : a tagállamok szakintézményei, szerveze
t e i és egyéni kutatói számára dokumentációs^ felyilágositá- "
s o k k a l áll rendelkezésre. E szolgálatok m e l l e t t a Központ i g y e k s z i k a tagállamokat hasonlóan i n t e n z i v dokumentációs¬
tevékenységre ösztönözni. E törekvés nyomán pedagógiai doku
mentációs központok jöttek létre Equadorban, Egyiptomban, Jugoszláviában, Kolumbiában és Venezuelában. _
A műszaki és a természettudományi téren megjelenő t u d o mányos kiadványok és folyóiratok mérhetetlen áradata világ-, s z e r t e dokumentációs gondokat okoz. A legújabb dokumentációs módszerek kutatói i s többnyire ebből a szaktérületből k i i n d u l v a dolgozták k i u j eljárásaikat. Fontos v o l t az Unesco által 1949-ben megrendezett nemzetközi k o n f e r e n c i a , amely a tudományos kiadványok analizálás! és referálási módszereit vizsgálta i g e n nagy érdeklődés mellett,és f e l f e d t e az akkor még nagyszámú hiányosságot.1 1 E k o n f e r e n c i a után jött létre a T i s z t a és az A l k a l m a z o t t Tudományok Dokumentációs és Ter
minológiai Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága / I n t e r n a t i o n a l A d v i s o r y Committee f o r Doeumentation and Terminology i n Pure and A p p l i e d Sciences/, melynek fő f e l a d a t a i a tudományos do
kumentációs módszerek ős a terminológiai szabványosítás' v i z s gálata, tudományos forditói és szótárszerkesztői eljárások, tanulmányozása, a gépi adatfeldolgozási módszerek alkalmazá
sának elterjesztése. 1952-ben i n d u l t e bizottság folyóirata /Monthly B u l l e t i n on S c i e n t i f i c Doeumentation and .Termino-.
l ogy/» Ennek egy-egy száma tudósításokat ad a nemzeti és nem
zetközi dokumentációs élet eseményeiről, a dokumentációs kér
désekkel foglalkozó szakkiadványokról, terminológiai, l e x i k o -
gráfiai és forditási szakkérdésekről. Az e m i i t e t t b i z o t t ság, a FID és más nemzetközi szervezetek együttes eredmé
nyeként j e l e n t meg már több kiadásban az I n d e x . B i b l i o - g r a p h i c u s , v a l a m i n t több szótárbibliográfia, o r v o s i folyó
i r a t o k jegyzéke s t b . A természettudományok terén az Unesco szorosan együttműködik az általa'támogatott Tudományos U n i ók Nemzetközi Tanácsával / I n t e r n a t i o n a l C o u n c i l o f S c i e n t i - f i c Unions = ICSU/, mely maga i s összefogó szerve sok k i sebb nemzetközi szakegyesületnek. Fontos s z e r e p e t tölt be a referáló folyóiratok nemzetközi koordinációja terén, e cél
ból nemzetközi irodákat működtet. Az ICSU tagegyesületei több nagymultu nemzetközi szakbibliográfiát /biológiai, csillagászati, földrajzi, s t b . / bocsátanak k i az Unesco anyagi támogatásának igénybevételével. -
A társadalomtudományi dokumentáció, hiányainak kitöltése érdekében az Unesco munkája nyomán jelentős eredmények szü
l e t t e k . 1949-ben jött létre a Társadalomtudományi Dokumen
táció Nemzetközi Bizottsága /Comité i n t e r n a t i o n a l pour l a doeumentation des sciences s o c i a l e s / . Ez a bizottság irá
nyítja és felügyeli a z t a nagyszabású nemzetközi s z a k b i b liográfiai' kiadványsorozatot, mely több nem-kormányzáti nemzetközi s z e r v e z e t /szociológiai, közgazdasági,'jogi s t b . /
támogatásával évről évre vaskos kötetekben közli a világ minden táján m e g j e l e n t szociológiai, közgazdasági, államtu
dományi, j o g i és szociális-antropológiai könyvek és folyói
r a t c i k k e k tízezreinek egységes szerkesztésű cimfelvétele
i t . 12 Dokumentációs szempontból ezeken kivül jelentős az Unesco két társadalomtudományi folyóirata, az I n t e r n a t i o n a l S o c i a l Science B u l l e t i n és az I n t e r n a t i o n a l P o l i t i c a l
Science A b s t r a c t s , továbbá azok a kézikönyvek, amelyek a világ j o g i dokumentumforrásait, a társadalomtudományi folyó
i r a t o k a t és a társadalomtudományi dokumentációs központokat sorolják f e l , * E bizottság, a már I s m e r t e t e t t e k h e z hasonló
an a r r a törekszik, hogy a társadalomtudományi dokumentáció terén egységes szabályókat f o g a d t a s s o n e l világszerte, A Titkárság Társadalomtudományi osztályán 1952-ben létesült a megfelelő tájékoztatási, központ, amely a többi központhoz hasonlóan gyűjti és r e n d s z e r e z i a tájékoztatások ős dokumen
tumok t i z e z r e i t , ezekből, az érdeklődők számára felvilágosí
tásokat nyújt,és s z o r o s . k a p c s o l a t o t t a r t a kairói társada
lomtudományi Unesco-kirendeltséggel és az Unesco ösztönzésé
re Indiában és Németországban létesített társadalomtudomá
n y i intézetekkel, A nagyforgalmu tájékoztatószolgálat ellá
tásában a központot egy nyilvántartás s e g i t i ' , amely a világ minden részén működő' k b , 1500 társadalomtudományi intézmény
és 5000 szakember cimét és a d a t a i t cédulakatalógus formájá
ban regisztrálja.
9
A humán tudományok terén az Unesoo munkája inkább köz- vetitő és támogató jellegű. Főleg a,z általa 1949-ben létre
h o z o t t Filozófiai" és Humán Tudományok Nemzetközi Tanácsán keresztül /Óonseil i n t e r n a t i o n a l de l a p h i l o s o p h i e e t des
S c i e n c e s humaines/ nyújt rendszeres pénzügyi támogatást a
nemzetközi nem-kormányzati s z e r v e z e t e k egész sorának, ame
l y e k a maguk szakterületén elláfják a nemzetközi s z a k b i b l i o gráfia és dokumentáció ügyét. E s z e r v e z e t e k nagyobb része és' az általuk kibocsátott folyóiratok és kiadványsorozatok v i lágszerte i s m e r t e k és többnyire hosszú múltra t e k i n t e n e k v i s s z a , az Unesco éppen a háború utáni visszaesést háritotta e l és biztosította a f o n t o s nemzetközi munkálatok f o l y t o n o s ságát, példák: a Filozófiai Társaságok Nemzetközi Szövetsége ,. f o l y a m a t o s a n m e g j e l e n t e t i a nemzetközi filozófiai b i b l i o
gráfiát, a Nemzetközi Tudománytörténeti Bizottság a nemzet
közi tudománytörténeti bibliográfiát, a nyelvészeti nemzet
közi s z e r v e z e t e k a nyelvtudományi bibliográfiákat s t b . s t b . ' Élénk Unesco munka f o l y i k a^muzeológia és a muzeográ- • f i a nemzetközi együttműködése érdekében. Már 1948-ban létre
jött a Muzeológiai Dokumentációs Központ a Titkárságon be
lül, ez. később összeolvadt a Muzeumok Nemzetközi- Tanácsával / I n t e r n a t i o n a l C o u n c i l o f Museums- ICOM/. 3000 muzeológiai kiadvány, közel 600 előfizetett folyóirat, 20 000 dokumen
tum, 10 000 fénykép osztályozva és rendezve hatalmas doku
mentációs anyagot.képez, A nemzetközi tájékoztatószolgálat működtetése m e l l e t t a l e g f o n t o s a b b eredmények és bibliográ
fiák a Museum és az ICOM News c. folyóiratokban j e l e n n e k meg. A f e l h a l m o z o t t dokumentáoió természetesen egyúttal f o n -
„ t o s segédeszköz az .Unesco muzeológiai programmjának megvaló
sításához. , A tömegtájékoztatási főosztály tájékoztatási központja
1950-ben a l a k u l t a z z a l a céllal, hogy összegyűjtse, a n a l i zálja és t e r j e s s z e • m i n d a z o k a t a t a p a s z t a l a t o k a t , tájékozta
tásokat és a d a t o k a t , amelyek az, oktatásban, tudományban és kulturális életben a l k a l m a z o t t tömegtájékoztatási eszközök-' k e l /sajtó, rádió, f i l m televízió/ k a p c s o l a t o s a k . A tájékoz
tatószolgálat egyaránt rendelkezésre áll az Unesco szakosz
tályai,1 a tagállamok és az egyéni kutatók számára. A l e g f o n tosabb eredmények a Press, f i l m , r a d i o * r a p p o r t s s u r l e s moyens techniques de 1 'I n f o r m a t i o n o. s o r o z a t b a n , majd a .La presse, l e f i l m e t l a r a d i o dans l e monde d ' a u j o u r d ' h u i c.
s o r o z a t b a n j e l e n t e k meg. E s o r o z a t o k főleg a z t a célt s z o l gálják, hogy a tagállamok ezek segítségével kidolgozhassák programmjaikat az. ujságirók, rádiósok, f i l m e s e k kiképzésére, tanácsokat kapjanak a r r a , hogy- a tömegtájékoztatási eszközö
k e t miként l e h e t hatásosan az elemi oktatás szolgálatába ál-
l i t a n i , -stb. A tájékoztatási központ k i a d j a még a' Cahiers du c e n t r e de doeumentation c. s o r o z a t o t , mely az élet min
dennapi igényeihez alkalmazkodva tárgyalja' a sajtóval, rádi
óval s f b . összefüggő sürgős és könnyebben megoldható kérdé
s e k e t . \
A művészeti dokumentáció terén emlitésreméltó eredmény az Unesco támogatásával Párizsban felállított nemzetközi központi lemezkatalógus és a lemezre v e t t müvek nemzetközi repertóriumai. Az Unesco kezdeményezésére alapított Zevnei Könyvtárak Nemzetközi Egyesülete a d j a k i a bibliográfiai j e l
legű Fontes A r t i s Musioae c. sorozatot.és nemrég i n d u l t a k meg a Zenei Források Nemzetközi Repertóriumának munkálatai, melyben Magyarország i s részt vesz. A képzőművészeti dokumen
táció területén két f o n t o s kiadvány j e l e n t meg 1957-ben: az e g y i k az 1860-ig terjedő idők, a másik az azóta e l t e l t idő
szak festményeinek kicsinyített reprodukcióit közölte a hoz
zátartozó a d a t o k k a l . Az Unesco támogatja a Nemzetközi S z i n - házügyi Intézet bibliográfiai munkáját és a Nemzetközi pen Club referáló folyóiratát. . , Gyors áttekintésünk az Unesco dokumentációs tevékenysé
géről az eredményekre h e l y e z t e a hangsúlyt,és mellőzte a hiányosságok említését, p e d i g i l y e n e k nyilvánvalóan vannak.
A s z e r v e z e t csak fennállásának ötödik évében k e z d e t t hózzá az alapvető bibliográfiai és d o k u m e n t á c i ó s programm k i d o l g O r
zásához, és -sok t e k i n t e t b e n m é g ma i s az u t a k a t k e r e s i . A legmodeVnebb módszerek dokumentációs alkalmazása terén csak 1956-tól kezdte el.vizsgálatait. Mégis, a felsoroltakból bát
r a n vonható l e az- a következtetés, hogy az eredmények b i z t a tóak. Más kérdés, hogy ezen a munkaterületen i s érezhető a s z e r v e z e t egyoldalúsága, f o k o z o t t buzgalma az e l m a r a d o t t a b b országok irányában, tevékenységének szétaprózottsága. Magyar
ország bekapcsolódása e dokumentációs munkaterületre e d d i g k i s mértékű v o l t . Élénkebb az együttműködés a tulajdonképpe
n i dokumentációs szakintézménnyel a F I D - d e l . Bibliográfiai téren ujabban sűrűbb Magyarország szereplése /közgazdasági és j o g i nemzetközi bibliográfiák, bibliográfiai kőzikönyvso- r o z a t és jelentések, cserekézikönyv, s t b . / , távolról sem áll azonban arányban az ország bibliográfiai és dokumentációs működésével.- Az OMK nagyforgalmu mikrofilmgépe és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának u j mikrofilmberendezése az Unescotói származnak; Sok téren l e h e t n e még az Unesco segít
ségét és kiadványaiban rejlő t a p a s z t a l a t o k a t igénybevenni, de nem kétséges az sem, hogy képzett bibliográfusaink és do
kumentációs szakembereink tudásukat eredményesen adhatnák át az Unesco, és r a j t a keresztül- a többi ország számára.
- x -
11
' B I B L I O G R Á F I A
1/ Unesco B i b l i o g r a p h i c a l Randbooks - Manuels b i b l i o g r a p h i - ques de 1'Unesco,
2/ La n o r m a l i s a t i o n I n t e r n a t i o n a l e dans l e domaine de l a m i c r o c o p i e , situatión e t p e r s p e c t i v e , p a r A. F r o n t a r d , B u l l e t i n de l'Unesco a l ' i n t e n t i o n des bibliothéques, V o l . 8/56/ 1954* s u p p l .
3/ Manuel de r e p r o d u c t i o n e t séleotion de doouments, V o l s , A, B, C. FID, 1955. • 4/ KXLE, Barbara: Current doeumentation t o p i c s and t h e i r
relevance t o s o o i a l science l i t e r a t u r e , Revue de l a d o e u m e n t a t i o n / F I D / . Vol.•24.1957, No.3.
COBLANS, H e r b e r t : New methods and techniques f o r t h e
communication o f knowledge. Unes.co B u l l e t i n f o r L i b r a r i e a . V o l . X I , No.7, J u l y , 1957.
5/ MALCLES L.N. Les s e r v i c e s b i b l i o g r a p h i q u e s dans l e monde.
Premier e t deuxieme r a p p o r t a n n u e l s , 1951-52, 1952-53*
1955, 319 P.
COLLISON R.L. B i b l i o g r a p h i c a l s e r v i c e s t h r o u g h o u t t h e w o r l d . T h i r d annual r e p o r t , 1953-54.' 1956, 93 p. U;a. s F o u r t h annual r e p o r t , 1954-55. 1957, 144 p,
6/ D i r e c t o r y o f i n t e r n a t i o n a l s c i e n t i f i c o r g a n i z a t i o n s 1953,
312 p. >
7/ B i b l i o g r a p h i e de l a doeumentation e t de l a bibliothécono- mie. FID, 1956.
8/ S t a n d a r d i z a t i o n i n t h e domáin o f doeumentation The Hague, ISO, 1954, 60 p.
9/ L'éducation dans l e monde: o r g a n i s a t i o n e t s t a t i s t i q u e s , 1955* 1006 p. - 10/ Documents spéciaux d'éducation - E d u c a t i o n a l s t u d i e B and
doouments. f
11/ Conférence I n t e r n a t i o n a l e s u r l ' a n a l y s e des documents . s c i e n t i f i q u e s . Rapport f i n a l . 1951. 200 p.
12/ I n t e r n a t i o n a l S o c i a l Science B i b l i o g r a p h i e s - B i b l i o g r a p h i e s i n t e r n a t i o n a l e s de aciences s o c i a l e s /Doeumen
t a t i o n i n t h e S o c i a l Sciences <= Doeumentation dans l e s sciences s o c i a l e s / .
13/ Gatalogue des s c i e n c e s de doeumentation j u r i d i q u e dans
* lé mondee 1953, 562 pe
L i s t e mondiale des. pérlodiques spécíalisés dans l e s sciericea s o c i a l e s , 1957» 210 p,
I n t e r n a t i o n a l r e p e r t o r y o f sóeial s c i e n c e doeumentation c e n t r e s , 1952, 52 p. . '
t . . • Gombocz István
- x- - X - X -
A Műszaki Könyvtárügyi Tanács szeptember 2 0- i ülésé
nek n a p l r e n d j e s
• 1 . Irányelvek a műszaki termelési könyvtári háló
z a t i alközpontok f e l a d a t a i n a k ellátásárae
2e A műszaki termelési könyvtári hálózat s t a t i s z t i k a i adatszolgáltatásának eredményei és t a nulságai,
3» Aktuális kérdések.
13
