• Nem Talált Eredményt

Gr´afok ´es algoritmusok

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gr´afok ´es algoritmusok"

Copied!
79
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gr´ afok ´ es algoritmusok

2. el˝oad´as, stabil p´aros´ıt´asok

2022. febru´ar 22.

(2)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

Egy, a gyakorlatban j´ol alkalmazhat´o gr´afmodell p´aros´ıt´asait vizsg´aljuk a tov´abbiakban.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e 6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(3)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e 6=m.)

Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(4)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e 6=m.)

Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(5)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.)

Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(6)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.)

Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(7)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(8)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M.

Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(9)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(10)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.

P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(11)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

1 11

1 1

2 2 2 2

2 2 3

3 3

1 2 13 12

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.

P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(12)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

1 11

1 1

2 2 2 2

2 2 3

3 3

1 2 13 12

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.

P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(13)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

1 11

1 1

2 2 2 2

2 2 3

3 3

1 2 13 12

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.

P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(14)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

1 1

1 2

2

1 11 2

1 1

2 2 2 2

2 2 3

3 3

1 2 13 12

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.

P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(15)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

1 1

1 2

2

1 11 2

1 1

2 2 2 2

2 2 3

3 3

1 2 13 12

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.

P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(16)

Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as

1 1

1 2

2

1 11 2

1 1

2 2 2 2

2 2 3

3 3

1 2 13 12

g k e f

i

b c a

j l

h

3 21 d

1 1 2

1 2 3 1 1 4 6 3 5

2 14 1 2 2 4 1 3 4 2

2 3 2

2 1

3 3 3

1 2 3

2 3 1

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.

Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli

´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.

(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.

P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?

Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.

(17)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

Megj: (1) Az ´elt¨orl´esi lemma azt mondja ki, hogy bizonyos ´eleket ,,ingyen” t¨or¨olhet¨unk, mert ett˝ol a stabil p´aros´ıt´asok halmaza nem v´altozik. A lemma nagy el˝onye, hogy rekurz´ıvan alkalmazhat´o: egy

´el lemma szerinti t¨orl´ese ut´an ujabb ´elek v´alhatnak ingyen t¨or¨olhet˝ov´e. Ilyen m´odon az ´elt¨orl´esi lemma ism´etelt alkalmaz´asa sokat seg´ıthet a stabil p´aros´ıt´asok megkeres´es´eben.

(2) A lemm´aban szerepl˝o uw ´el az u cs´ucslegjobb ´ele.

Legrosszabb ´el: egy cs´ucs preferenciasorrendj´eben utols´o ´el.

Konvenci´o: Minden cs´ucs legjobb ´el´et a cs´ucsb´ol kifel´e ir´any´ıtjuk.

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(18)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(19)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

Biz: ⇒: Tfh M stabil G-ben. Ekkor vagyuw ∈M vagy uw-t egy M-beli ´el w-n´el domin´alja. Ez´ertvw 6∈M, ´ıgyM (G−vw)-ben is p´aros´ıt´as, ´es mivelM minden m´as ´elt domin´al, egy´uttal stabil is.

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(20)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

Biz: ⇒: Tfh M stabil G-ben. Ekkor vagyuw ∈M vagy uw-t egy M-beli ´el w-n´el domin´alja. Ez´ertvw 6∈M, ´ıgyM (G−vw)-ben is p´aros´ıt´as, ´es mivelM minden m´as ´elt domin´al, egy´uttal stabil is.

⇐: Tfh M stabil (G−vw)-ben. Azt kell igazolni, hogyM vw-t is domin´alja. Hauw ∈M, akkoruw ≺w vw miatt ez vil´agos, ha viszontuw 6∈M, akkor van olyanf ∈M, amire (mivelf ≺uuw nem lehet)f ≺w uw ≺2vw teljes¨ul.

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(21)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).

Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(22)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).

Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(23)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).

Biz: Ha e ≺u-legjobb ´es nem≺v-legrosszabb, akkor lehetne m´eg

´elt t¨or¨olni. Hae ≺v-legrosszabb, akkor v-b˝ol elindulva ´es legjobb

´eleket k¨ovetve el˝obb-ut´obb olyan cs´ucsba ´erkez¨unk (egy

legrosszabb ´el ment´en), ahol m´ar j´artunk. Ez a cs´ucs csak v lehet, ez´ert az e ´el ment´en ´erkez¨unk meg.

Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(24)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).

Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(25)

Egy hasznos megfigyel´ es

1 1 1

1

1 1

1

1

1

1

1

1 1

1

Gb 1 u

w v

1 u

w

v

´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).

K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor

∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).

Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.

(26)

A stabil h´ azass´ agi t´ etel

Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.

Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.

L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb

kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.

3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.

(27)

A stabil h´ azass´ agi t´ etel

Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.

Megj: A t´etelben szerepl˝o kit¨untetett stabil p´aros´ıt´ast szok´as fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´asnak is nevezni. Term´eszetesen l´any-optim´alis stabil p´aros´ıt´as is l´etezik.

Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.

L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb

kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.

3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.

(28)

A stabil h´ azass´ agi t´ etel

Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.

Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.

L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb

kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.

3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.

(29)

A stabil h´ azass´ agi t´ etel

Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.

Biz: Az ´elt¨orl´esek ut´aniGb gr´afban a fi´uk legjobb ´elei olyan M p´aros´ıt´ast alkotnak, ami a l´anyok a legrosszabb ´eleib˝ol ´all. M aGb minden ´el´et domin´alja, ´ıgyM stabilGb-ben. Az ´elt¨orl´esi lemma miattM aG-ben is stabil. A t´etel m´asodik r´esze abb´ol ad´odik, hogy t¨or¨olt ´el nem szerepelhet stabil p´aros´ıt´asban.

Gb

Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.

L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb

kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.

3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.

(30)

A stabil h´ azass´ agi t´ etel

Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.

Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.

L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb

kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.

3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.

(31)

A stabil h´ azass´ agi t´ etel

Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.

Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.

L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et.

2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.

3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.

(32)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(33)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(34)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(35)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(36)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(37)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(38)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(39)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(40)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(41)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(42)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(43)

Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus

1 3 3 1 2 3

1 3

1 4 2

1 2 4 3

2

3 2

7 2

2

3 4

1

4 3

1 2 1

3

1 2 2

3 1

2 1 3

4

2 2

2 3

1 1 4

1 1

6 4

5

2

Megvan!

Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?

(44)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e. Ha M nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmazaE\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el seb-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemma b-p´aros´ıt´asokra?

(45)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e. Ha M nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmazaE\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el seb-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemma b-p´aros´ıt´asokra?

(46)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Megj: Az 1-p´aros´ıt´as pontosan a (jelz˝o n´elk¨uli) p´aros´ıt´as.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e. Ha M nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmazaE\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el seb-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemma b-p´aros´ıt´asokra?

(47)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e. HaM nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?

(48)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e.

HaM nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?

(49)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e.

HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.

M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?

(50)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e.

HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.

M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M.

Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?

(51)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e.

HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.

M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja.

(2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja.

K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?

(52)

Polig´ amia?

Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.

Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.

Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V

´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1v m2v . . .≺v mb(v)v e.

HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.

M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja.

(2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja.

K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?

(53)

Elt¨ ´ orl´ es b-p´ aros´ıt´ asokon

Def: Tfhb:V(G)→Nr¨ogz´ıtett. Azu legjobb ´elei a≺u szerint legjobb (legfeljebb)b(u) db ´el. (Ezeket u-b´ol kifel´e ir´any´ıtjuk.) Azu legrosszabb ´elea≺u szerint legrosszabb ´el.

Kiterjesztett ´elt¨orl´esi lemma: Ha i = 1,2, . . . ,b(w) eset´enuiw egy≺u1-legjobb ´el ´esuiw ≺w vw akkorM pontosan akkor stabil G-ben ha M stabil (G−vw)-ben.

K¨ov: Ha aGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es, akkorδ(v) =ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ha e =uv ≺v-legrosszabb akkor

u-legjobb.

Biz: δ(v)≥ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ˜δ(V(Gb)) =|A(Gb)|= ˜ρ(V(Gb)), ez´ertδ(v) =ρ(v)∀v∈V(Gb). Ha d(v)≤b(v), akkor∀e ∈E(v) mindk´et cs´ucs´anak a legjobb ´ele, ha pedig d(v)>b(v), akkor ρ(v) =b(v), ´ıgy a≺v-legrosszabb ´el v fel´e van ir´any´ıtva.

(54)

Elt¨ ´ orl´ es b-p´ aros´ıt´ asokon

u1 v u1 v

3

w w 3

u2 u3 u2 u3

Def: Tfhb:V(G)→Nr¨ogz´ıtett. Azu legjobb ´elei a≺u szerint legjobb (legfeljebb)b(u) db ´el. (Ezeket u-b´ol kifel´e ir´any´ıtjuk.) Azu legrosszabb ´elea≺u szerint legrosszabb ´el.

Kiterjesztett ´elt¨orl´esi lemma: Ha i = 1,2, . . . ,b(w) eset´enuiw egy≺u1-legjobb ´el ´esuiw ≺w vw akkorM pontosan akkor stabil G-ben ha M stabil (G−vw)-ben.

K¨ov: Ha aGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es, akkorδ(v) =ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ha e =uv ≺v-legrosszabb akkor

u-legjobb.

Biz: δ(v)≥ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ˜δ(V(Gb)) =|A(Gb)|= ˜ρ(V(Gb)), ez´ertδ(v) =ρ(v)∀v∈V(Gb). Ha d(v)≤b(v), akkor∀e ∈E(v) mindk´et cs´ucs´anak a legjobb ´ele, ha pedig d(v)>b(v), akkor ρ(v) =b(v), ´ıgy a≺v-legrosszabb ´el v fel´e van ir´any´ıtva.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ekkor akkor v szomsz´ edai a C k¨ or¨ on szomsz´ edosak egym´ assal, teh´ at G merevk¨ or˝ u, az el´ egs´ egess´ eget igazoltuk. Sz¨ uks´

Ekkor akkor v szomsz´ edai a C k¨ or¨ on szomsz´ edosak egym´ assal, teh´ at G merevk¨ or˝ u, az el´ egs´ egess´ eget igazoltuk. Sz¨ uks´

(Egy komponens parit´ asa a cs´ ucsai sz´ am´ anak parit´ as´ at jelenti.) Az M output G annyi cs´ ucs´ at hagyja fedetlen¨ ul, amennyivel a k¨ uls˝ o cs´ ucsok sz´ ama t¨ obb

Ezt a cs´ ucsot teljesen le tudjuk emelni a marad´ ek gr´ afon a 2k-szoros ´ el¨ osszef¨ ugg˝ os´ eg megtart´ as´ aval.. Ezt a cs´ ucsot teljesen le tudjuk emelni a marad´ ek

Defini´ alja az A sz´ınoszt´ aly cs´ ucsain a preferenci´ at a sz´ınek nagys´ ag szerinti, a B sz´ınoszt´ aly cs´ ucsain pedig a sz´ınek nagys´ ag szerinti

I Ha siker¨ ul egy halmazrendszerre kell˝ oen ¨ ugyes reprezent´ aci´ ot tal´ alni, akkor ennek seg´ıts´ eg´ evel k¨ ul¨ onf´ ele t´ eteleket.. bizony´ıthatunk be, amiket

Ha most V − S-en minden potenci´ alt ε-nal n¨ ovel¨ unk, akkor az optimalit´ asi felt´ etelek tov´ abbra is teljes¨ ulnek, azonban a II.B esetben defini´ alt S halmaz b˝ ov¨

Term´ eszetes k´ erd´ es, hogy van-e olyan hat´ ekony algoritmus, ami tetsz˝ oleges, preferenci´ akkal ell´ atott v´ eges gr´ af input eset´ en vagy stabil p´ aros´ıt´ ast