Gr´ afok ´ es algoritmusok
2. el˝oad´as, stabil p´aros´ıt´asok
2022. febru´ar 22.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
Egy, a gyakorlatban j´ol alkalmazhat´o gr´afmodell p´aros´ıt´asait vizsg´aljuk a tov´abbiakban.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e 6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e 6=m.)
Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e 6=m.)
Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.)
Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha azM domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el? Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.)
Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et. Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M.
Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja. P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.
P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
1 11
1 1
2 2 2 2
2 2 3
3 3
1 2 13 12
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.
P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
1 11
1 1
2 2 2 2
2 2 3
3 3
1 2 13 12
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.
P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
1 11
1 1
2 2 2 2
2 2 3
3 3
1 2 13 12
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.
P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
1 1
1 2
2
1 11 2
1 1
2 2 2 2
2 2 3
3 3
1 2 13 12
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.
P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
1 1
1 2
2
1 11 2
1 1
2 2 2 2
2 2 3
3 3
1 2 13 12
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.
P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Elpreferenci´ ´ ak, domin´ al´ as, stabilit´ as
1 1
1 2
2
1 11 2
1 1
2 2 2 2
2 2 3
3 3
1 2 13 12
g k e f
i
b c a
j l
h
3 21 d
1 1 2
1 2 3 1 1 4 6 3 5
2 14 1 2 2 4 1 3 4 2
2 3 2
2 1
3 3 3
1 2 3
2 3 1
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott egyv line´aris (preferencia) rendez´esE(v)-n.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz domin´alja aze ∈E ´elt, ha van olyan v∈V cs´ucs ´esm∈M ´el, amire m≺v e. (Azaz mv e6=m.) Def: Hae 6∈M ´esM nem domin´aljae-t, akkore blokkoljaM-et.
Def: M stabil p´aros´ıt´as, ha az M domin´alta ´elek halmazaE \M. Megf: (1) HaM stabil p´aros´ıt´as, akkorM nem domin´alM-beli
´elt, ez´ertM p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil p´aros´ıt´as olyan p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´et domin´alja.
(2) EgyM p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se blokkolja.
P´elda: TfhG cs´ucsai fi´uk ill. l´anyok, ´elei a lehets´eges h´azass´agok, a rendez´es szimp´atia szerinti. Mi ilyenkor a p´aros´ıt´as/blokkol´o ´el?
Megf: Ciklikus preferenci´ak mellettC3-nak nincs stabil p´aros´ıt´asa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
Megj: (1) Az ´elt¨orl´esi lemma azt mondja ki, hogy bizonyos ´eleket ,,ingyen” t¨or¨olhet¨unk, mert ett˝ol a stabil p´aros´ıt´asok halmaza nem v´altozik. A lemma nagy el˝onye, hogy rekurz´ıvan alkalmazhat´o: egy
´el lemma szerinti t¨orl´ese ut´an ujabb ´elek v´alhatnak ingyen t¨or¨olhet˝ov´e. Ilyen m´odon az ´elt¨orl´esi lemma ism´etelt alkalmaz´asa sokat seg´ıthet a stabil p´aros´ıt´asok megkeres´es´eben.
(2) A lemm´aban szerepl˝o uw ´el az u cs´ucslegjobb ´ele.
Legrosszabb ´el: egy cs´ucs preferenciasorrendj´eben utols´o ´el.
Konvenci´o: Minden cs´ucs legjobb ´el´et a cs´ucsb´ol kifel´e ir´any´ıtjuk.
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
Biz: ⇒: Tfh M stabil G-ben. Ekkor vagyuw ∈M vagy uw-t egy M-beli ´el w-n´el domin´alja. Ez´ertvw 6∈M, ´ıgyM (G−vw)-ben is p´aros´ıt´as, ´es mivelM minden m´as ´elt domin´al, egy´uttal stabil is.
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
Biz: ⇒: Tfh M stabil G-ben. Ekkor vagyuw ∈M vagy uw-t egy M-beli ´el w-n´el domin´alja. Ez´ertvw 6∈M, ´ıgyM (G−vw)-ben is p´aros´ıt´as, ´es mivelM minden m´as ´elt domin´al, egy´uttal stabil is.
⇐: Tfh M stabil (G−vw)-ben. Azt kell igazolni, hogyM vw-t is domin´alja. Hauw ∈M, akkoruw ≺w vw miatt ez vil´agos, ha viszontuw 6∈M, akkor van olyanf ∈M, amire (mivelf ≺uuw nem lehet)f ≺w uw ≺2vw teljes¨ul.
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb). Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).
Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).
Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).
Biz: Ha e ≺u-legjobb ´es nem≺v-legrosszabb, akkor lehetne m´eg
´elt t¨or¨olni. Hae ≺v-legrosszabb, akkor v-b˝ol elindulva ´es legjobb
´eleket k¨ovetve el˝obb-ut´obb olyan cs´ucsba ´erkez¨unk (egy
legrosszabb ´el ment´en), ahol m´ar j´artunk. Ez a cs´ucs csak v lehet, ez´ert az e ´el ment´en ´erkez¨unk meg.
Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).
Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
Egy hasznos megfigyel´ es
1 1 1
1 ∞
∞
1 1
∞1 ∞
∞
∞ 1
1
1 ∞
1 ∞
∞ 1 1
∞ 1
Gb 1 u
w v
1 u
w
v
´Elt¨orl´esi lemma: Ha uw a≺u-legjobb ´el ´esuw ≺w vw akkor (M stabil G-ben) ⇐⇒ (M stabil (G−vw)-ben).
K¨ov: TfhGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es. Ekkor
∀e =uv ∈E(Gb): (e ≺u-legjobb) ⇐⇒ (e ≺v-legrosszabb).
Megf: AGb tetsz. u cs´ucsa vagy izol´alt (´es egyetlen stabil p´aros´ıt´as se fedi), vagy egy ,,izol´alt ´el” egy cs´ucsa (ez az ´el minden stabil p´aros´ıt´asban szerepel), vagy egy ir´any´ıtott ´elek alkotta k¨or cs´ucsa.
A stabil h´ azass´ agi t´ etel
Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.
Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.
L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb
kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.
3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.
A stabil h´ azass´ agi t´ etel
Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.
Megj: A t´etelben szerepl˝o kit¨untetett stabil p´aros´ıt´ast szok´as fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´asnak is nevezni. Term´eszetesen l´any-optim´alis stabil p´aros´ıt´as is l´etezik.
Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.
L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb
kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.
3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.
A stabil h´ azass´ agi t´ etel
Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.
Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.
L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb
kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.
3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.
A stabil h´ azass´ agi t´ etel
Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.
Biz: Az ´elt¨orl´esek ut´aniGb gr´afban a fi´uk legjobb ´elei olyan M p´aros´ıt´ast alkotnak, ami a l´anyok a legrosszabb ´eleib˝ol ´all. M aGb minden ´el´et domin´alja, ´ıgyM stabilGb-ben. Az ´elt¨orl´esi lemma miattM aG-ben is stabil. A t´etel m´asodik r´esze abb´ol ad´odik, hogy t¨or¨olt ´el nem szerepelhet stabil p´aros´ıt´asban.
Gb
Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.
L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb
kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.
3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.
A stabil h´ azass´ agi t´ etel
Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.
Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.
L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et. 2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb
kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.
3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.
A stabil h´ azass´ agi t´ etel
Gale ´es Shapley t´etele: Ha a G p´aros gr´af sz´ınoszt´alyait fi´uk ´es l´anyok alkotj´ak akkor tetsz˝oleges preferenciasorrendekhez van stabil p´aros´ıt´as. Ha t¨obb stabil p´aros´ıt´as is van, akkor van ezek k¨oz¨ott olyan is, amiben minden fi´u a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legjobb feles´eget kapja, mik¨ozben minden l´anynak a sz´am´ara stabil p´aros´ıt´asban el´erhet˝o legrosszabb f´erj jut.
Az ´elt¨orl´esi lemm´ab´ol hat´ekony algoritmus ad´odik a fi´u-optim´alis stabil p´aros´ıt´as keres´es´ere. Ehhez nem is sz¨uks´eges minden lehets´eges ´elt¨orl´est v´egrehajtani: el´eg csak olyanokat, ahol a t¨orlend˝o ´el egy fi´u legjobb ´ele az al´abbiak szerint.
L´anyk´er˝o algoritmus (Deferred acceptance algorithm) 1. Minden fi´u megk´eri a sz´am´ara legszimpatikusabb l´any kez´et.
2. Ha van olyan l´any, aki legal´abb k´et k´er˝ot kap, akkor a legjobb kiv´etel´evel mindegyik k´er˝oj´et kikosarazza. GoTo 1.
3. Ha egy l´anynak sincs egyn´el t¨obb k´er˝oje, akkor a l´anyk´er´esek (fi´u-optim´alis) stabil p´aros´ıt´ast adnak, v´egezt¨unk.
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Konkr´ et l´ anyk´ er˝ o algoritmus
1 3 3 1 2 3
1 3
1 4 2
1 2 4 3
2
3 2
7 2
2
3 4
1
4 3
1 2 1
3
1 2 2
3 1
2 1 3
4
2 2
2 3
1 1 4
1 1
6 4
5
2
Megvan!
Tal´any: Vajon lehet-e mindezt ´altal´anos´ıtani?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1 ≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e. Ha M nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmazaE\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el seb-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemma b-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1 ≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e. Ha M nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmazaE\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el seb-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemma b-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Megj: Az 1-p´aros´ıt´as pontosan a (jelz˝o n´elk¨uli) p´aros´ıt´as.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1 ≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e. Ha M nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmazaE\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el seb-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemma b-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at. Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e. HaM nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e.
HaM nemb-domin´alja e 6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et. M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e.
HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.
M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e.
HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.
M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M.
Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja. (2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja. K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e.
HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.
M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja.
(2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja.
K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?
Polig´ amia?
Def: G = (V,E) gr´af ´esb :V →Nfoksz´amkorl´at eset´enM ⊆E b-p´aros´ıt´as ha |M(v)| ≤b(v) teljes¨ul G mindenv cs´ucs´ara.
Tfh aG = (V,E) gr´af mindenv ∈V cs´ucs´ara adott E(v)-n egy v line´aris rendez´es valamint egy b:V →N foksz´amkorl´at.
Def: AzM ⊆E ´elhalmaz b-domin´alja aze ∈E ´elt, ha ∃v ∈V
´esm1,m2, . . . ,mb(v) ∈M, amirem1≺v m2≺v . . .≺v mb(v) ≺v e.
HaM nemb-domin´alja e6∈M-et, akkore (b-)blokkoljaM-et.
M stabilb-p´aros´ıt´as ha azM b-domin´alta ´elek halmaza E\M. Megf: (1) Minden stabilb-p´aros´ıt´asb-p´aros´ıt´as. Teh´at a stabil b-p´aros´ıt´as olyan b-p´aros´ıt´as, ami G minden m´as ´el´etb-domin´alja.
(2) Egyb-p´aros´ıt´as pontosan akkor stabil, ha egy ´el se b-blokkolja.
K´ınz´o k´er´es: Kiterjeszthet˝o-e az ´elt¨orl´esi lemmab-p´aros´ıt´asokra?
Elt¨ ´ orl´ es b-p´ aros´ıt´ asokon
Def: Tfhb:V(G)→Nr¨ogz´ıtett. Azu legjobb ´elei a≺u szerint legjobb (legfeljebb)b(u) db ´el. (Ezeket u-b´ol kifel´e ir´any´ıtjuk.) Azu legrosszabb ´elea≺u szerint legrosszabb ´el.
Kiterjesztett ´elt¨orl´esi lemma: Ha i = 1,2, . . . ,b(w) eset´enuiw egy≺u1-legjobb ´el ´esuiw ≺w vw akkorM pontosan akkor stabil G-ben ha M stabil (G−vw)-ben.
K¨ov: Ha aGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es, akkorδ(v) =ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ha e =uv ≺v-legrosszabb akkor
≺u-legjobb.
Biz: δ(v)≥ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ˜δ(V(Gb)) =|A(Gb)|= ˜ρ(V(Gb)), ez´ertδ(v) =ρ(v)∀v∈V(Gb). Ha d(v)≤b(v), akkor∀e ∈E(v) mindk´et cs´ucs´anak a legjobb ´ele, ha pedig d(v)>b(v), akkor ρ(v) =b(v), ´ıgy a≺v-legrosszabb ´el v fel´e van ir´any´ıtva.
Elt¨ ´ orl´ es b-p´ aros´ıt´ asokon
u1 v u1 v
3
w w 3
u2 u3 u2 u3
Def: Tfhb:V(G)→Nr¨ogz´ıtett. Azu legjobb ´elei a≺u szerint legjobb (legfeljebb)b(u) db ´el. (Ezeket u-b´ol kifel´e ir´any´ıtjuk.) Azu legrosszabb ´elea≺u szerint legrosszabb ´el.
Kiterjesztett ´elt¨orl´esi lemma: Ha i = 1,2, . . . ,b(w) eset´enuiw egy≺u1-legjobb ´el ´esuiw ≺w vw akkorM pontosan akkor stabil G-ben ha M stabil (G−vw)-ben.
K¨ov: Ha aGb gr´afon nem v´egezhet˝o a lemma alapj´an ´elt¨orl´es, akkorδ(v) =ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ha e =uv ≺v-legrosszabb akkor
≺u-legjobb.
Biz: δ(v)≥ρ(v)∀v ∈V(Gb) ´es ˜δ(V(Gb)) =|A(Gb)|= ˜ρ(V(Gb)), ez´ertδ(v) =ρ(v)∀v∈V(Gb). Ha d(v)≤b(v), akkor∀e ∈E(v) mindk´et cs´ucs´anak a legjobb ´ele, ha pedig d(v)>b(v), akkor ρ(v) =b(v), ´ıgy a≺v-legrosszabb ´el v fel´e van ir´any´ıtva.