TÖRTÉNETE SZTROPKO és VÁRÁNAK

S Z T ROPKO és V Á R Á N A K T ÖR T ÉNET E

U N G H V Á R Y

E D E

SZTROPKÓ és VÁRÁNAK TÖRTÉNETE.

*

EREDETI OKIRATOK 5 MÁS KÚTFŐK NYOMÁN

IRTA:

U N G H V Á R y E D E .

#

HÜSZT 1912.

A SZERZŐ SAJÁT KIADÁSA.

2 6 6 7 7 4

; 36*6'

SÁTORALJAÚJHELY, A „ZEMPLÉN" KÖNYVNYOMTATÓ INTÉZETÉBŐL.

E L Ő S Z Ó .

Amikor az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez* cimü havi folyóirat 1895-ben megindult, annak szerkesztője, D o n g ó Gy.

Géza várm. főlevéltáros, felkért, h o g y Sztropkó történetére vonat- kozó adatok után kutassak. E kutatásaim során jutottam arra a tudatra, h o g y Sztropkónak eseményekben gazdag történeti múltja valóban megérdemli azt, h o g y azok a nyilvánosság elé kerüljenek.

Az enyészet torkából kimentett adatokat kezdetben az Adalé- kok hasábjain tettem közzé.

Későbben, a kívánalmaknak megfelelő szük keretben, feldol- gozva adtam azokat közre a Pallas N a g y Lexikona, a Magyarország Vármegyéi és Városai zemplénvármegyei kötetében és a kassai p ü s p ö k s é g száz éves fenállása emlékére kiadott műben.

E közben az adatok mindegyre szaporodtak. Minek következ- tében elhatároztam, h o g y azokat, a már közkézen forgó munkákból kiegészítve, egy önálló kötetben örökítem meg az utókor számára.

És most, amidőn e könyvemet a nagy nyilvánosság ítélőszéke elé bocsájtom, annak fogyatkozásáért kérem azon körülmény figye- lembevételét, h o g y e könyvet nem történettudós irta, hanem egy szerény történetkedvelő, kinek csupán az volt a célja, h o g y e becses adatokat egybe gyűjtve mutassa be az érdeklődőknek.

Nem mulaszthatom el ezúttal hálámat is leróni azok irányában, akik részint adatszolgáltatással, részint útbaigazításokkal hozzájárultak törekvésem megvalósításához.

Első sorban is gróf Sztáray Sándor Ő méltóságának fejezem ki mély hálámat azért a kitüntető kegyért, h o g y a családi levéltárában elhelyezett Pethő iratok felhasználását szives készséggel megengedte.

Hálás köszönetemet nyilvánítom továbbá dr. Borowszky Samu tud. akad. tagnak, Hodinka Antal dr. egyetemi tanárnak, D o n g ó Gy. Géza Zemplénvármegye főlevéltárosának, Loyda József r. k.

plébánosnak, Zubriczky Flóris pr. kanonoknak a lelesz-konventi levéltár őrének, Csintalan Mihály r. k. esperes plébánosnak és D u k a Tivadar gyógyszerésznek. Szóval mindazoknak az uraknak, akik adataikkal és tanácsaikkal segítségemre voltak.

Huszt, 1912. március hó 15-ik napján.

Unghváry Ede.

BEVEZETÉS.

S z t r o p k ó eredete kétségtelenül szláv. N a g y o n valószínű, h o g y kis orosz (de lehet tót is) becéző keresztnévi alak. „Sztrophios"

szláv „Strop* személynév s ennek szabályosan becéző alakja S z t r o p k ó .1

Jelenthet azonban „ v á g á s M is, mert a „sztrupki" vagy „zrupki"

vágást (levágott erdőterületet) jelent.²

Ennélfogva S z t r o p k ó megalapítója és névadója is bizonyára szláv lehetett.

S z t r o p k ó kiterjedt vidékén a vár keletkezésekor is m é g belát- hatatlan erdős bércek és sürü b o z ó t o k terültek el.

U g y lehet, h o g y S z t r o p k ó volt az első irtott erdőterület Zem- p l é n v á r m e g y e felső részének eme hegyes vidékén, mert S z t r o p k ó k ö r n y é k é n az erdők n a g y o b b mérvű irtása a XIII. század végével vette kezdetét, vagyis akkor, amidőn a hazánkba sereglett külföldi g y a r m a t o s o k n a k idetelepedéséről egyetlen egy soltész-okirat sem

maradt ránk.

E z e k n e k a soltész-okiratoknak hiányában csakis a Rozgonyi-félé Csicsvai 1363. évi Urbariomból sejtjük azt, h o g y ezek letelepedése körülbelül az 1270. és 1363. közötti időkre esik, vagyis akkorra, amidőn az O n d a v a j o b b partján elterülő, Rozgonyi-féle m é g teljesen lakatlan és műveletlen birtokot is megszállották a soltészok és a

kenézek.³

Ezen letelepülés után már a rengeteg v a d o n b ó l egymásután b o n t a k o z n a k ki a szegényes házikók az irtványos helyeken, amelyek- ből aztán falvak keletkeznek.

K ü l ö n ö s figyelmet érdemel az a körülmény, h o g y u g y magán S z t r o p k ó n , mint körletében, a soltész- és kenéztelepitvények közzé beékelve, a t ő s g y ö k e r e s magyar nemzeti életnek egykori virágzását is megállapíthatjuk.

A H u n y a d i a k korában már meglevő „vágása" végzetü hely- nevek : u. m. Kosárvágása, Gyapolyvágása, Kolbavágása, Sztask- és V o j t v á g á s a⁴ fényes tanúbizonyságot tesznek arról a tüneményszerű történeti tényről, h o g y ezeket a községeket magyar kezek létesitették.

1 Dr. Borovszky Samu m. tud. Akad. tagja, a m. történelmi társ. vál tagja.

2 Turkinyák Sándor gk. lelkész. Felvidéki Hírlap 1908. 22. sz.

3 Hidegpatakv Antal dr. — Adalékok Csicsva vára történetéhez. Akk. IX. 289.

4 V. ö. Dr. Csánky Dezső. Magyarország történelmi földrajza. I. 335.

Aki a mai Sztropkót (tót és zsidó lakosaival) ismeri, az el sem tudja képzelni, h o g y itt, ahol ma már hire sincs a magyar népnek, 5 0 0 évvel ezelőtt színmagyar nép is lakhatott. P e d i g u g y van ! Mert a magyar helyneveken kivül a régi okiratokban gyakran előforduló m a g y a r családnevek is hitelesen támogatják a magyarok jelenlétét.

A m. kir. Országos Levéltárnak ide v o n a t k o z ó okirataiban, a sztropkai v á r j o b b á g y o k felsorolásánál, ilyen színmagyar nevek for- dulnak elő : D o b o s , Warga, Buday, Kiss, Kovács stb.5

A Gersei P e t e w J á n o s bárónak 1575. évbeli kiváltságlevelében is t ö b b magyar családnév van felsorolva, u. m . : Bodnár, Kovács, M é s z á r o s , Z a b ó stb.

A sztrokai r. k. plébánia 1700 —1780.⁶ évek közötti anya- könyvei, mint nemzeti relikviát őriznek egy egész sereg m a g y a r családnevet.

Ezek közül e g y n e h á n y a t b e m u t a t o k : Balog, Béres, Barna, Csáklós, Csere, Csongrádi, Erőss, Egri, Farkas, F o d o r , F ő k ö t ö s , G o m b o s , Győri, Gosztonyi, Hadházi, Hamis, Hiszem, Juhász, Ker- tész, Kerekes, Kapitány, Katona, Kapronczai, Majoros, Péterfi, P o - hárnok, Pusztai, Regéczi, Révész, Remek, Sipos, Sass, Szőcs, Szeg- letes, Szegény, Tormási, Török, Trombitás, Tündér, Újházi, Vas, Varga, Váczi, stb. stb.

N e m tévedek, h o g y a Csongrádi, Egri, Győri, Hadházi, Kap- ronczai, Regéczi és Váczi családnevek az illető új telepeseknek, jö- vevényeknek, előbb volt illetőségi helyeiket jelentik.

Ezenkívül a nagyidők folyamán elszlávosodott, hajdani magyar községnek mai adófőkönyveiben ilyen családnevekkel találkozunk : Balogh, Bassa, Bodnár, Boró, Csalfa, Gajdos, H a j d ú k , Horváth, Jakab, Jaczkó, Kárász, Kulcsár, Kurucz, Kovács, Kenderes, Korbács, Koczán, Kerekes, Laczkó, Lukács, Maczkó, Miklós, Palkó, Saláta, U r a m stb.

T u d v a van, h o g y az elszaporodott rablócsordák kiirtása végett M á t y á s király magyar hadaival sokat időzött e tájon. U g y lehet, h o g y a háborúk lezajlása után ezekből a m a g y a r katonákból tele- pedett le e g y n e h á n y S z t r o p k ó n . De meg az is lehetséges, h o g y a mikor a XVI. században az alföldi m a g y a r o k a t ö r ö k ö k üldözései elől a felvidékre húzódtak, Sztropkónak is jutott belőlük. U g y a n e b b e n az időben kapta Sztropkó uj földesurát Gersei P e t h ő J á n o s szemé- lyében, aki, tudvalevően, a Dunántulról hozott magával katonákat és jobbágyokat. így kerülhettek annak idején Sztropkóra a magyarok.

Említésre méltó, h o g y Sztropkót, m é g a XVI. században is, akkori magyarsággal Istoropkó-nak, hangátvetéssel m e g „ T o p o r ó " - nak is nevezték.7

5 M. kir. Országos Levéltár 1554. U. C. 45. köt. 36. sz.

6 Az 1700. év előtti anyakönyvek elégtek.

7 Akk. XVI. köt. 145. 1.

Az eseményekből Ítélve u g y vélem, h o g y a soltész- és kenéz- telepitések csupáncsak S z t r o p k ó tartozékaira vonatkozhatnak, mivel S z t r o p k ó n magán e külföldiek betelepítése előtt már tótok lakhattak.

S z t r o p k ó keletkezése óta sok száz esztendő mult el, mely ren- geteg n a g y idő lefolyása alatt nemcsak Sztropkó, de annak kiterjedt körlete is n a g y átalakulásokon ment keresztül.

A vár területén lefolyt h á b o r ú s k o d á s alatt keletkezett zavaros időkben az ellenség kegyetlen pusztításai után mi következhetett más, mint a n y o m o r .

Egy-egy vesztett csata után, a vérrel áztatott területeken, a fel- g y ú j t o t t falvak szénmaradványai voltak a n é p n y o m o r n a k gyászos hirdetői.

E n n e k következtében a hajlékától és vagyonától megfosztott n é p n e k gyakran csak száraz kenyeren és vizén kellett tengődnie, sőt volt m é g olyan idő is, amikor ebből sem jutott elegendő.

A háborúk pokoli zajának elnémultával alighogy pihenőre tértek a gyilkos fegyverek, már is u j a b b ellenségek keletkeznek, s most már ezek indítanak irtóháborút a szegény elcsigázott nép ellen.

Mindjárt a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának alkonyán kitör a pestis és Sztropkóról 7 7 5 áldozatot visz magával ez az o c s m á n y betegség.

Ezután jött az éhínség, a kolera, tűz, víz, m e g a jó ég tudja mi minden fajta elemi csapás látogatja meg ezt a szegény, jobb sorsra érdemes népet. Ezek után lehet-e csodálkozni azon, h o g y ha e sokat szenvedett nép felcseréli koldustarisznyáját a vándorbottal és kivándorol Amerikába, h o g y ott tovább tengesse n y o m o r ú s á g o s életét.

A zűrzavaros idők fergetegében a m a g y a r o k n a k és németeknek is n y o m a vész. E g y része lehúzódik az ország déli részeibe. A másik itt maradott részét pedig elnyeli a szláv áradat.

Az általuk lakott falvakat ma már tótok és ruthénok lakják.

Azóta S z t r o p k ó vára is teljesen elpusztult.

A rengeteg kiterjedésű várbirtok is, szerteszét forgácsolva, idegen kezekbe került.

A hajdani nagyhatalmú, hires Zudar-család, mely a várnak meg- alapítója volt, — H u n y a d y Mátyás, nemzetünknek diadalmas királya, aki elszánt seregének az élén űzte ki a lengyeleket Sztropkó várából,

— II. Rákóczi Ferenc, aki kuruc csapatával hódította m e g a csá- száriak kezében levő S z t r o p k ó várát, — Lábatlan András, aki Mátyás király parancsára a visszaélések idejében ostromolta m e g a sztropkai várat, — Bakócz T a m á s bíboros esztergomi érsek, — Babocsay Ferenc kuruc brigadéros, — a Perényi és P e t h ő grófi családok, akik Sztrop- kónak hatalmas urai és védelmezői voltak : réges-régen örök pihenőre tértek. Mint nemzetünk hősei n y u g o s z n a k a föld mélyében. Ám

Sztropkó várával összeforrott kegyeletes emlékük továbbra is élni f o g közöttünk !

*

Z e m p l é n v á r m e g y e északi részén, nem messze a galíciai határhoz, az O n d a v a folyónak balpartján fekszik S z t r o p k ó (Strupkó, Z t r o p k ó , T o p o r o , Istoropko) kisközség, hajdan mezőváros, 3 3 2 lakóházzal és 2 5 7 9 , nagyobbára rk. vallású lakossal.8 Székhelye a sztropkai járás- nak, melyhez 5 k ö r j e g y z ő s é g tartozik 4 5 községgel és 15,132 lakossal.

Sztropkót a T a p o l y — O n d o v a - k ö z i és O n d o v a - O l y ka-közi Beszkid-hegycsoportok szegélyezik, hatalmas bükk-, fenyő- és tölgy- faerdőikkel.

Fájdalom azonban e rengeteg erdőség, vasút hiányában, csak igen kevés kereseti forrást n y ú j t n é p ü n k n e k .

Tudva lévő, h o g y az erdőknek, éghajlati tekintetben, befolyásuk van a légmérsékletre, légköri csapadéki viszonyokra. S z t r o p k ó a kör- letében levő magas és nagy kiterjedésű hegyeknek köszönheti ég- hajlatát s ama k ö r ü l m é n y n e k , h o g y az északi és északkeleti hideg szelek előtt nyitva van. Itt csaknem 7 hónapig tart a tél. M i n t h o g y az ősz és tavasz gyorsan m e n n e k át egymásba, ez az oka az itteni szeszélyes időnek. így megesik, h o g y nyár közepén a meleg napot a száraz keleti szélnek légmérséklete csipős hideggé változtatja, át. A nyári esték, napszállta után, többnyire igen hidegek szoktak lenni.

S z t r o p k ó egykori ötszögü várának viharos történeti múltjához igen sok oly nevezetes történeti esemény fűződik, amely vissza- nyúlik egészen a XIII. századba, 'amikor is, a tatárjárás lezajlása után, e határszéli végvárat, IV. Béla király buzdítására, az ország védelme szempontjából, hazánknak egyik legkiválóbb családja, a Z u d a r - család építette 1245 körül. ⁹

Béla király nagy fontosságot tulajdonított ugyanis annak, h o g y a lengyelek berörései megakadályoztatása céljából Sztropkón végvár építtessék f e l ; bár e hely várépitésre nem azért m o n d h a t ó jól meg- választottnak, mintha az a természettől erősen biztosítva volt volna a támadások ellen ; de igen is azért, mert n a g y forgalmú, egész Lengyelországot hazánkkal összekötő útvonalnak volt végvára.

O l y a n vár volt ez, melynek földesurai törvénykezési, vásár- tartási, ¹⁰ vámszedési, sörfőzési és más effajta kiváltságokkal is fel voltak ruházva. A pallos-jogot a vár kapuja előtt állott kőoszlopról lelógott bilincsek hirdették egykoron.

A hajdani hires vár, melynek erős kőfalait az utókor k ö z ö n y e romlani és lerombolni engedte, az enyészet, sőt ma már itt-ott a a feledés fátyola alá temetkezett.

8 Az 1911, évi Népszámlálás M. kir. Közp. Statisztikai hivatal.

9 Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése 393 §.

10 Évenként hét országos vásárjog adatott: Gyertyaszentelő, Zöldcsütörtök, Keresztfel- [alálása, Űrnapja, Margit, Bertalan és Luca napjaira. Akk. IX. 46.

Mintha csak a szentírás ama szavaira kellett volna hallgatnia, h o g y „kő k ö v ö n ne m a r a d j o n " , u g y elpusztult az egykori bástya- fal utolsó maradványa is a föld színéről.

A rengeteg várépületekből csupán a keleti oldalon van m é g valami, egy emeletes épületnyi maradvány, mely ma is kellő g o n d o - zásban részesül.

A ma élő nemzedéknek különösen a tiatalabbjai ma már mit- sem tudnak arról, h o g y ott, a hol a hajdani kisded várkápolnából átalakított hatalmas k ő t e m p l o m áll, s ahol napjainkban vasár- és ün- n e p n a p o k o n szent miséket m o n d a n a k a mindenek urához, azon a helyen e g y k o r o n őseink vére patakként folyt a közhaza védelmeért.

Mindamellett, h o g y a nagyidők során elpusztult a hajdani vár, kastélyostól, s n y o m a veszett a nagyúri berendezésnek, a m é g reánk maradt régi okiratok és a megmaradt alapkövek, valamint a nép ajkán élő h a g y o m á n y o k n y o m á n m é g ma is m a g u n k elé idézhetjük a sztropkai várnak néhai képét.

E szerint S z t r o p k ó vára két részből á l l o t t : a külső és belső várból. A külső vár jóval terjedelmesebb volt, mint a belső. Itt voltak a várőrség és a várnép lakóházai, a külső kert, gazdasági épületek és az istállók. Itt tartották régen a hadgyakorlatokat. Az egészet hatalmas bástyafalak és mély árok köritették.

A belső vár, mely úgyszólván a külsőnek a szive volt, jó me- nedéket n y ú j t o t t annak idején a lengyelek, t ö r ö k ö k és az akkoriban felszaporodott rabló csordák betörései ellen.

Ez is, mint a külső, erős bástyás kőfalakkal volt védve.

Közepén állott a n é g y s z ö g ű őrtorony, melyben egész nap kémszemlét tartott a t o r o n y ő r s ha g y a n ú s dolgokat észlelt a kör- nyéken, akkor előre megállapított jellel figyelmeztette a vár urát.

E b b e a t o r o n y b a menekültek a várbeliek akkor, a midőn a vár többi része az ellenség kezébe került. Ezen az utolsó m e n e d é k h e - lyen azonban csak addig tarthatták magukat, mig valamely szom- szédos jóakaró várúr felmentő segítséget küldött, vagy mig a vár át- adása iránt alkudozások folytak.

Béke idején a várúr és családja a palotában, a várnép a neki szánt helyiségekben l a k o t t ; a tornyot pedig börtönül, élés- és szer- tárúi használták.

A m i k o r menedékül használták a tornyot, akkor a berendezése a következő v o l t : legalsóbb helyisége börtön v o l t ; fölötte volt az éléstár és fegyvertár, e fölött a női cselédség, a cselédség fölött pedig a várúri család, e fölött az őrség. A tetőről pedig védelmezték a tornyot.

Az ő r t o r o n y körül kis lakások és uri kastélyok voltak — m e g a belső kert.

A belső kertben volt a halastó és a víztartó medence, melybe a város keleti részén levő „ P o p u d S z t u d n y e " düllőben levő forrás

^ 03 c

S •§ = 8

0/3 > ^ 5 í 2 T3 E

-a c c

bjo ^

5

> ^ ^£ c £ N :G O "

^ t « ^f—i >>~> ^

S Sf o N J2 N

<L> g CS 42 ^ - |

^ 'E 53

-S aj a

"o_{O .qj N} S o ä s H .g O V « ^ E S 2 -o

~ q C C/5

^ r

S " s I ö « ~ 43 E >•

-O . íC c C

-es öjo o

^ c/J n s— N

-CS CJD CL)

> c ^ 'S E - ^ _{^ aj} f 55 > f

N co

CD u- c ^ S ^ CS C c S , ^

C3 tM E

•= * O ° ü § r- CJ

£ ^ o

O .«o o 'CS t^ > es

*o z

s

T \ 1

i

• rJ

<L>

n) U X ß

>>

/ QJ

r ,o

r «

földalatti csővezetéken szolgáltatta a várbeliek részére az üde jó forrásvizet.

A belső és külső vár között felvonó hidon volt a közlekedés.

A várúr lakása a keleti oldalon, a t e m p l o m végében lehetett.

Itt volt a földszinten a ma is teljesen épségben levő lovagterem, melynek boltozata a terem közepén felállított hatalmas k ő o s z l o p o n nyugszik.

Mielőtt a vármegyeháza Sátoralja-Ujhelyen elkészült (1756.) S z t r o p k ó várának lovagtermében gyakorta tartotta a v á r m e g y e köz- gyűlését.1 1

A lovagterem pincéjéből föld alatt vivő ut vezetett ki a sza- b a d b a .

S z t r o p k ó várához a következő 4 0 községből álló uradalom j á r u l t : Kis és Nagy-Briznicza, Kis és N a g y - D o m á s a , Mernyik, Szádlik, Puczák, Vojtvágása, Sztaskvágása, K é k m e z ő , Holcsik, Gyapolvágása, Kosárvágása, Giglócz, Mrázócz, Piszkorócz, T o k a j , Leszkócz, Bruzs- nyicza, Kolbvágása, Kosárvágása, Jánosvágása, Velkrop, Makócz, Hotcza, Vladicsa, Havaj, Varihó, Repó, Petrócz, N a g y - és Kis-Sit- nyicze, P o r u b a , Zavatka, Pritulyán, Girócz, Rohozna, Hrabócz, Kelcze és Minyócz.

L 4 0 falu helyett 1408-ban cs^k 30-at, 1430-ban pedig 36-ot sorolnak fel az okiratok. Az 1408 éviek közül v i s z o n t : Czenkerhau, Elke, Navaknicza, Rabonicz, Prensincz (Bruznyicza ?) Fotizhau, ( V o j t v á g á s a ? ) Miglovicz ; az 1430. éviek közül p e d i g : Michló (az előbbi Miglonicz), Ipvágása és P o l y á n k a 1454-ben már nem talál- hatók, vagy biztosan nem ismerhetők föl. 12 Ezen számottevő ura- dalom,- S z t r o p k ó érintésével, Domásától északkeleti irányban egész Vladicsáig nyúlt fel.

Az uradalom földjeit részben a v á r j o b b á g y o k birták hadi és más szolgálatok fejében.

Valahányszor feltűzték a vár fokára a harci zászlót, a várúr címerével, s megfújták a kürtöt a vár tornyában, a v á r j o b b á g y o k - nak gyülekezniök kellett a várudvarra, ahol is egyszerre átalakul- tak katonákká.

A vár fegyverterme tel-e volt régi vitézi ruhákkal, páncélokkal, jelmezekkel. A v á r j o b b á g y o k a t ezekbe a ruhákba öltöztették és u g y vezényelték őket a m u t a t k o z ó ellenség elé.

A várbeliek azonban a várföldek használata fejében nem csak hadi, h a n e m gazdasági szolgálatokat is teljesítettek; művelték a várföldeket, fuvaroztak, segédkeztek az építéseknél, az utak s hidak készítésénél, vagy más mesterséget űztek. Ezek mellett majd termé- szetben, m a j d p é n z b e n b i z o n y o s adót fizettek.

11 Zemplénvármegye pol. és helyrajzi ösmertetése 195. §.

12 Perényi lev. tár. (1408: Dl. 9404; 1410: Dl. 9671 ; 1454: Dl. 24541.)

T ő b b mint másfél századon át birtokolta a Zudar-család a sztropkai várat, amikor Zudar Péter ( D o m o k o s fia) a család leghíre- sebb tagja , egy Z s i g m o n d király ellen indított szerencsétlen hadjá- rat után elvesztette azt — nevezetesen, amikor a dunántuli felkelés leverése után, 1403. év őszén, a C z u d a r o k , a D r u g e t h e k és a S o ó s családdal egyesülve, a király híveinek elnyomására törekedtek, Perényi Péter, Imrével együtt, S z t r o p k ó várából Czudar Pétert kiűzte.^{1 3}

S z t r o p k ó n a k már a XV. század elején (1408— 1410.) városi jel- lege volt s o p p i d u m n a k , 1430 „civitas"-nak irják az oklevelek.1 4

1408-ban a Perényiek Z s i g m o n d királytól a d o m á n y k é n t nyer- ték, a vámszedés jogával együtt. E k k o r o n „Castellum ToporoM

néven fordul elő az oklevélben. S z t r o p k ó n ekkor királyi harmincad- hivatal is v o l U5

E bőkezű a d o m á n y cimén 1414-ben már Perényi Pétert uralja a sztropkai vár.

P e r é n y i Péter vitézsége különösen Galambócz váránál tünt ki, mikor is oroszlán erejével, halálos veszedelem között, súlyosan megsebesülve rohant a törökökre és őket megfosztotta zászlóiktól, melyeket azután diadalmasan rakott le a király lábai elé.

Perényi Péter mint elszánt bátor katona volt ismeretes, aki halálmegvetéssel szállott mindig szembe az ellenséggel, minek kö- vetkeztében testét számtalan seb borította. Ezek közül egyet, mint

„nyílt seb "-et viselt élete fogytáig.1 6

Albert király halálakor Lengyelországgal m é g nem volt a há- ború befejezve s mert nem volt akkoriban, aki magát a viszonyokba beletalálta volna, zűrzavar uralta az országot mindenütt. E zürzava- varos állapot Sztropkót annyival is inkább tartotta rettegésben, mert, közel lévén a lengyel határhoz, első sorban volt kitéve a lengyelek betörésének.

Perényi János, Z e m p l é n v á r m e g y e főispánja, aki ebben az idő- ben ura volt a sztropkai várnak, biztosítani vélte magának a lengyel barátságot azzal, h o g y résztvett 1440. évi január 18-án a Lengyel- országba menesztett ama követségben, mely Ulászlónak felajánlotta a m a g y a r koronát.1 7

Talán a béke olajága honolt volna is Sztropkó vára felett, ha Perényi hirtelen át nem nyergel a csecsemő László király p á r t j á h o z . A m i k o r az ellenérzületű Rozgonyi Simon, egri p ü s p ö k , tudo- mást vett Perényi elvváltoztatásáról, m é g 1440-ben útnak indította t á m a d ó hadát, h o g y S z t r o p k ó t hatalmába kerítse.

Perényi — kinek többnyire csak a neje lakta S z t r o p k ó várát

— amikor megtudta Rozgonyi tervét, rögtön utasítást adott D e m e -

13 Magy. orsz. városai és várm. Zemplén. 374.

14 Perényi 1. 1. t. 1430.

15 Magy. orsz. városai és várm. Zemplén. 357. I.

36 Szirmay: Tört. Jegyz. 56 §.

17 Szalay-Baróti: Magyar nemzet története II. 171.

thei W a r g a w Miklós és G y ö r g y várnagyoknak, h o g y a vár védel- mére a l e g m e s s z e b b m e n ő intézkedéseket tegyék meg.

A vett parancs után a megrémült várnagyok n y o m b a n m o z g ó - sították a vár védelmére az összes v á r j o b b á g y o k a t . És h o g y a tá- m a d ó ellenséggel sikeresen m e g k ü z d h e s s e n e k : Kassáról és Bártfáról kértek segítséget.

Bártfa városhoz írják a sztropkai v á r n a g y o k :

„Bártfa város körűitekintő és o k o s polgárainak egyetértő haj- landóságunkat (complacentiam) és kiváló barátságunkat. O k o s s á g - tokkal tudatni kívánjuk, h o g y az egri p ü s p ö k , mint bizonyosan m o n d h a t j u k , a hozzá n a g y számban csatlakozott nemességgel egye- temben, azon mesterkedik, hogy a mi erősségünk (fortalitium) beke- r í t e s s é k . . . a teljesen kifáradt p ü s p ö k most Pazdics faluban, t. i.

N.-Mihálytól egy mértföldnyire táboroz. Amiért is kérjük okos- ságtokat stb., h o g y szíveskedjetek hozzánk segítséget küldeni, t. i.

m i n t e g y 2 0 zsoldos katonát szerelvényeikkel együtt és a mi költsé- günkre ágyukkal (ballistis) azon fölül a ti „Thaersochret" nevű gé- peteket is szíveskedjetek elküldeni annyi-mennyi p u s k a p o r t is hozzá. . . A kassaiak szintén készülnek a mi vitézlő Katalin ú r n ő n k n e k , Pe- rénvi J á n o s őméltósága nejének, segítségül jönni, ha t. i. a s z ü k s é g u g y kívánná. . . Z t r o p k ó várából 1440. évében, a mi pecsétünkkel.

D e m e t h e y W a r g a w Miklós és G y ö r g y , a ti parancsotokra hajlandó v á r n a g y o k S z t r o p k ó n " .^{1 8}

Rozgonyinak azonban időközben megváltoztak a tervei. Sztrop- kót mellőzve Eperjesre sietett, h o g y azt elfoglalhassa,

így a nagy előkészületek ezúttal hiábavalók voltak.1 9

Amikor a kifejlődött várrendszer n y o m á b a n a kereskedelmi élet is utat tört magának, Lengyelország lakosai, áruik kicserélése végett, Zemplén és a szomszédos v á r m e g y é k lakóival, a Kárpát h e g y s é g e n keresztül vezető krajnó - polyána —sztropkai útvonalon közlekedve érintkeztek.

Bár a két országot összekötő útvonal mindkét részről igen jó szolgálatot tett ugyan, de az akkori háborús időkben n e k ü n k igen sokszor ártalmunkra is szolgált azáltal, h o g y azon az ellenség igen k ö n n y e n bejuthatott országunkba és igy igen sokszor m e g is dön- gette a sztropkai vár páncélos kapuit.

A kereskedelem, f ő k é p p pedig a vásárszabadalmak a d o m á n y o - zása révén előidézett élénk forgalom szülte aztán azokat a rabló- haramiákat, kik útját állották a vásárra m e n ő békés p o l g á r o k n a k .

E b b e n az időben n e m z e t ü n k különféle, eddig nem ismert ele- mekkel jött érintkezésbe. D e talán semmi sem okozott annyi bajt az országnak, mint a garázda cseheknek közel félszáz éven át tartott rablókalandozása, melyből S z t r o p k ó n a k is volt része bőven.

18 Bártfa város levéltárában,

w Szirmay : Történeti Jegyzetek 7 2 - 7 3 . §.

Lerázhatatlan n y ű g volt ez a fanatikusból tolvajjá és rablóvá fajult vad huszita nép a magyar nemzet nyakán. (Akk. III. 5.)

Az ekkor uralkodott zavaros viszonyok között a magánérdeket hajhászó Perényiek is valáságos fosztogatókká lettek.

A Perényiek, Sztropkótól le egészen a Terebesig elterülő út- irányban, valóságos rabló hadjáratokat intéztek a vásárra m e n ő ke- reskedők ellen.

E vad féktelenség korlátozására az 1471. évi törvény 29. cik- kelye, t ö b b zempléni várral egyetemben, elrendeli ugyan, h o g y 2 5 nap alatt a rablófészekké süllyedt sztropkai vár is leromboltassék és egészen eltöröltessék,^{2 0} de a hatalmas Perényi-család befolyása a t ö r v é n y végrehajtását megakadályozta.

M á t y á s királyunk uralkodása alatt 1473-ban, mig a m a g y a r o k , fegyverszünetet tartva, alkudoztak a lengyelekkel, ezek minden nép- j o g ellenére; alattomban fegyveres erővel átlépték az ország határát és hatalmukba kerítették a sztropkai várat. D e a lengyelek dicső- sége nem volt hosszantartó, mivel n e m z e t ü n k n e k nagy, hatalmas és diadalmas királya, H u n y a d y Mátyás, aki akkoriban a felszaporo- dott rabló csorda kiirtása céljából sokat időzött e tájon, Sztropkóra személyesen vezetett seregével a garázdálkodó lengyeleket m é g u g y a n a z o n évben nemcsak h o g y kiverte S z t r o p k ó várából, de Tár- czay T a m á s hadvezérével tovább is üldöztette őket, be egészen Lengyelországba.2 1

A most visszafoglalt S z t r o p k ó várát Mátyás király újból vissza- adta P e r é n y i é k n e k ,2 2

É p p e n 10 évig volt ezután Sztropkó vára, tartozékaival együtt, csaknem háborítatlanul a Perényiek birtokában, amikor hire jött, h o g y Miklós, a család egyik tagja, a h a g y o m á n y o s hatalommal rutul visszaélve, elődei örökében ismét odáig süllyedt, h o g y a bir- tokain keresztül utazókat nemcsak h o g y bántalmazta, de azokat rendszeresen ki is fosztogatta.

E rút visszaélés hirére, mikor Mátyás király tudomására jutott, n y o m b a n kiküldötteket menesztett a Perényiék birtokára, annak meg- torlása végett.

M á t y á s király, előre bocsájtva, h o g y alattvalóinak és a Lengyel- országból jövő kereskedőknek panaszára, Perényi Miklósnak már t ö b b izben irt és öifó az utasok és kereskedők háborgatásától és igy a királyi jövedelmei* csonkításától ís k o m o l y a n eltiltotta, sőt neki határnapot is tűzött ki, amikor királyi szine előtt megjelenve magát kicsapongásaiért igazolja, de Perényi a királynak k e m é n y parancsait makacsul megvetve, ismételt felhívásra sem előtte m e g nem jelent, sem a kereskedők és idegenek rablásával fel nem hagyott, sőt az

20 Könyöki: A középkori várak 252,

2 1 Pallas Nagy Lexikon XV. 940.

22 Szirmay: Történeti Jegyzetek 120. §.

idegeneket, kik káraikért szüntelen panaszkodván, az országba jöve- teltől őket v é g k é p p elijesztette: királyi neheztelésének terhe alatt k e m é n y e n megparancsolja Kassa városának h o g y , minden hadvivó szerszámait mozgósítva, azonnal szállja m e g Perényi Miklósnak sztropkai várát és azt, minél hamarább bevéve, adja át a királyi harmincadosnak, h o g y az azután az utasokat és kereskedőket meg- védhesse s a károsultaknak elégtételt szolgáltathasson. (Kelt Budán, július 21-dikén 1483.) 2 3

M i n t h o g y a királyi kirendelteknek Perényi István, a Miklós testvére, ellenszegülve őket megtámadta, S z t r o p k ó várát Lábatlan A n d r á s által ostrom alá vétette a király.

E n n e k következtében 1 4 8 3 bau S z t r o p k ó vára Perényiéktől el- vétetett és a királynak továbbrendelkezéséig a Lábatlan A n d r á s gondjaira bízatott.^{2 4} Lábatlan András (Baranyavármegyéből Kisharsányi és Szenttamási Lábatlannak nevezte magát) 1483-ban Zemplénvár- m e g y e főispánja volt. Mátyás király többször bizta m e g őt fonto- sabb hadi teendőkkel, mely küldetésének m i n d e n k o r derekasan m e g is f e l e l t .2 5

Perényi István fia, Imre, előkelő összeköttetései révén minden követ .megmozgatott, h o g y az apja bűneiért elvesztett birtokot visz- szaszerezhesse a családnak. A sok utánjárás végre is eredménnyel járt, mert az ország nádorának szavára Mátyás király kiengeszte- lődvén az elvett birtokot Perényiéknek visszaadta.2 6

Perényi Imre, k é s ő b b mint n á d o r és k u n o k főbírája, n a g y tevékenységet fejtett ki országunk érdekében minden téren.

Nevezetesebb szereplései közé tartozik az is, h o g y II. Ulászló király m e n y a s s z o n y á n a k , Candalei A n n a hercegnőnek, a francia király u n o k a h u g á n a k , Magyarországba érkezésekor, magyar beszéd kíséretében a Drávánál ő adta át a király levelét és M a g y a r o r s z á g akkori iparának leghíresebb termékét, a király ajándékát, t. i. három aranyos, nyolc-nyolc lóra való hintót, amelyek szépségükkel a franciákat nem kis bámulatra ragadták. 27

Mátyás király halála után egyszere négy trónkövetelő áhítozott a magyar korona után. Ezek között volt J á n o s Albert lengyel királyfi is, a kit szülei akartak minden áron a magyar királyi székbe ültetni.

M i n t h o g y azonban a szép tervet nem sikerült megvalósítani, 1491. év elején Albert t á m a d ó hadával betört az országba és először is a Perényiek hatalmában lévő S z t r o p k ó várát támadta meg.

Ezúttal a vár védelmére síkra kelt két ifjú Perényi is ott lelte

2 3 Comissio propria Domini Mathiae Dei Gracia Regis Hungáriáé.

24 Szirmay: Történeti Jegyzetek 121. §.

Pallas Nagy Lexikon XI. 148.

26 Szirmay: Történeti Jegyzetek 124. §.

27 Szalay: Magyar nemzet története, II. 313.

hősies halálát a véres összeütközés színhelyén. Minekutána a győztes Albert lengyel herceg S z t r o p k ó várát elfoglalta.^{2 8}

A sztropkai vár bevétele után Albert Kassát fenyegette pusztító hadával, de az egyesült magyar seregek annyira megszorították, h o g y kénytelen volt békét kérni, ^{2 9} minek következtében a sztrop- kai várból is kivonultak és oda újból a Perényiek költözködtek be.

S z t r o p k ó várának, mint sok más várnak is, u g y látszik az örö- kös zaklatás volt a végzete, amin, ha tekintetbe vesszük az akkori viharos időket, nem is csodálkozhatunk.

Alig, h o g y kitették belőle lábukat a lengyelek, már is u j a b b ellensége támadt Zudar Simon személyében, a ki 1492-ben nemcsak a várat, de magát a várost is felgyújtatta és n a g y részben földig égette. 30 A véghez vitt e m e szörnyű pusztítás után Perényi Imre 1 4 9 3 ban S z t r o p k ó várát és tartozékait eladta 2 0 , 0 0 0 aranyért Ba- kócz (Bakach) T a m á s bíboros esztergomi érseknek. Az eladást Ulászló király megerősítette. ^{3 1}

S z t r o p k ó rendkívüli kegyes várurat nyert Bakócz Tamásban, aki alacsony származása ellenére, kitűnő tehetségei és Itáliában nyert alapos képzettsége révén az ország első egyházi méltóságára emelkedett, sőt k é s ő b b a konstantinnápolyi pátriárka cimet is elnyerte.

— Nevével történelmünk lapjain igen gyakran találkozunk,, M á t y á s királyunknak kedves embere, II. Ulászlónak kancellárja volt. Ö volt az egyetlen m a g y a r bíboros, ki komolyan szóban forgott, h o g y a pápai székbe emeltessék. Ö volt az, a ki Rómából magával hozta X. Leo pá- pának a török ellen keresztes háborút hirdető bulláját3 2 minek alapján a t ö r ö k ö k mindegyre n ö v e k v ő hatalma ellen a keresztes hadjáratot ki is hirdette.

M i n t h o g y pedig az érsek maga nem kezelhette rengeteg kiter- jedésű összes birtokait, már a következő évben S z t r o p k ó várbirtokait testvérére, Miklósra és a közelrokon Erdődy-családra bízta. 33

A sztropkai vár, kiterjedt birtokával együtt, most már g y o r s e g y m á s u t á n b a n cserélte gazdáit. Ferdinánd királyparancsából 1539-ben, visszavétel utján, Bakócs birtokából Perényi Péter (az Imre fia) birtokába kerül, a ki fiával, Gáborral, együtt birtokolja. 34 E k k o r az 1543. évi IV. törv. cikkely már másodszor kondítja meg, de ezúttal is sikertelenül a vészharangot a sztropkai, vár felett. 35 Péter- nek 1548-ban bekövetkezett halála után azzal a kikötéssel örökli G á b o r , h o g y özvegyen maradt édes anyját és testvéreit köteles segíteni.

Perényi G á b o r , ügyessége és alkalmazkodó művészete révén

28 Szirmay: Történeti Jegyzetek, 136. §.

29 Szalay: Magyar nemzet története, II. 301.

30 Leleszi levéltár. Acta 13.

3 1 Dessewffy-levéltár.

33 Pallas II. 495.

3 3 Lelesz Intr. B. 546. Prot. II.

34 Szirmay : Zemplénvm. Helyismertetése. 393. §

35 Könyöki. A középkori várak 252.

igen gyorsan haladt felfelé az ország méltóságainak lépcsőzetén.

Már 2 0 éves korában M a g y a r o r s z á g főkapitánya és tárnokmestere az 1552. évi okt. 19-én 2 2 éves korában pedig (1554. március 8-án) Ferdinánd király tanácsosai sorába iktatatják. 36 Élettársa Or- szágh Ilona volt, kivel gyermektelen házasságban élt.

E g y k o r ú krónikairónk feljegyzése szerint ez a Perényi G á b o r m é g a fujószéltől is óvta az ő szép I l o n á j á t ; férfira nem engedte nézni, annál kevésbé engedte, h o g y férfival beszélgessen. H a Peré- nyinek férfivendége volt, Ilonának az asztalnál nem teritettek, ha Perényinek otthonról távoznia kellett s feleségét magával nem vihette, akkor a kastélynak valamelyik szobájába zárta és m é g az ablakokat is bepecsételtette, n e h o g y más férfira nézzen, v a g y őt férjén kivül

más férfi láthassa. 37

Miksa magyar király megkoronáztatásakor az a kitüntetés is éri Perényi Gábort, h o g y a Szent István h ü v e l y b e rejtett kardját Z e m p l é n v á r m e g y é b e n szervezett 118 főnyi lovas bandérium élén ő vitte az uj király előtt. 3 8 Végre pedig 1563. dec. 27-én, 31 éves korában, Miksa király országbírói méltósággal ruházta fel. ^{3 9}

Perényi G á b o r n a k azonban amilyen fényes volt a pályafutása, é p p e n olyan sötét szinek is tapadtak jelleméhez. N e m egyszer meg- rövidíti saját testvéreit. így, a többek között, 1563-ban nővére Or- solya Gyarmathi Balassa Frencné által, a fiai érdekében emelt panasz következtében a megfelelő negyed kiadása iránt törvényesen megintik.^{4 0} Bűntettekkel is vádolták az e g y k o r ú a k . így azzal a rettentő váddal is illették, h o g y testvérét, Ferencet, nyereségvágyból a Bod- rogba fulasztotta, nejét pedig, O r s z á g h Ilonát, h o g y féltékenységből m e g m é r g e z t e volna. Égbekiáltó b ű n ö k voltak ezek. Korai halálát istenbüntetésének Ítélték kortársai. Meghalt 1567. jún. 7-én, életének 35. évében. Benne kihalt a Perényieknek u. n. nádori ága. 4 1

Perényi G á b o r halála után Miksa király a sztropkai várbirtokot megbecsültette a kir. kamarával és ennek tanácsára áruba bocsátotta azt. Az első a l k u d o z ó Báthory G y ö r g y v o l t4 2 u g y a n , de a sztropkai várbirtok m i n d e n n e k dacára két részletben Gersei P e t h e ő J á n o s kir.

f ő k a m a r á s n a k és mindkét n e m ű örököseinek a d o m á n y o z t a t o t t 3 5 , 0 0 0 forint becsértékben.

AZ első adomány-levél Bécsben kelt az 1568. szept. 9-én E s z e - rint Gersei P e t h e ő J á n o s a sztropkai várbirtoknak azt a részét kapja, amely birtok, mint a sárospataki vár tartozéka, a Perényi G á b o r halálával szállott a koronára.

36 Szirmay: Történeti Jegyz. 255. §.

37 Buday: Polgári Lexikon III. 58.

38 Szirmay: Tört. Jegyz. 244. §.

39 n n 255. §.

40 Leleszi orsz". levéltár 1563. Ac. No. 28.

Pallas XIII. 931.

« Akk. IX. 295.

A másik adomány-levelet Gersei P e t h e ő J á n o s részére P o z s o n y - ban állíttatta ki a király, 1569. szept. 1-én. Elősorolja mindazokat a sztropkai birtokokat, amelyek Perényi G á b o r özvegyének, Országh Ilonának, halála után szállottak a koronára. Az erre vonatkozó beiktató- levél igy s z ó l : „Az esztergomi káptalannak beiktatólevele, mellyel nsgos. Gersei P e t h e ő János, királyi kamarásmester, S o p r o n v á r m e g y e és város főispánja, a Sztropkó neve alatt érthető minden királyi j o g o k és tartozékoknak, amelyek az előtt a szepesi király kamara birtokában voltak, de k ü l ö n ö s királyi meghagyásból a nevezettnek átadott S.-Patak királyi várához adattak és az idősebb Perényi G á b o r országbíró halála után és magszakadásával az ország koronájára háram- lottak t. i. a következő egész h e l y s é g e k b e : Kelese, Gyapalócz, (Gyapár), Kosarócz (Kosárvágása), Girócz (Gerlefalva), Felsősit- nyicze (Felsővirányos), Kolbócz (Köves), Petrócz (Sártó), Bruzs- nyicza (Borozsnya), Pritulyán (Hegyvég), Praurócz (Jobbos), Váre- hócz (Váriháza), Sztaskócz (Kistavas), Bukócz (Kisbukócz), Kis-Be- rezsnyicze (Kisberezsnye), Vojtócz (Vojtvágása), Potocska (Érfalu), Szalnik (Szálnok), Puczák (Pusztaháza), Zavada (Hegyzáyod), Kraj- nya (Oroszkánya), Rohozsnyik (Barátlak), Piszkohócz (Királyhegy),

T o k a j (Felsőtokaj), Hrabócz (Kisgyertyános), Mrazócz (Dér), Mi- nyócz (Minyevágása), Krizslócz (Kisvölgy), Jakucócz (Jakabvölgye), P o r u b a (Oroszvágása), Bisztra (Hegyesbisztra) és egy rész Vladicsán (Vladács), Zemplén vármegyében 22 000-forintban. T o v á b b á Sztropkó mezővárosába s m é g a következő egész f a l v a k k a l : Nagy-Brezsnyicza (Nagyberezsnye), Turány, N a g y d o m á s a , Kisdomása, Giglócz, Holcsi- kócz, (Holcsik), Alsósitnyicza (Alsóvirányos), Olyka, Havaj, Mikova (Mikó), Paulova-Polyána (Kispólyán), Makócz (Mákos), Velkrop (Velkő), Vladicsa (Vladács) és Hocsa községekben és az ő, csakis férfi örökösei és utódai mig élnek, az ő kihalásuk után az összes női ágak is, és ha netalán ezek kihalnának, a nevezett P e t h e ő J á n o s végrendeleti intézkedése szerint, a Miksa császár adománylevele alapján, 1570-ben tisztán bevezettetett és beiktattaíott." ^{4 3}

A 3 5 , 0 0 0 forintnak egyik fele részét P e t h e ő J á n o s n e m s o k á r a befizette a kir. kincstárba, a másik fele rész tekintetében : Ferdinánd császárnak az a kegylevele számíttatott be, melynek során P e t h e ő J á n o s n a k 2 3 0 telkes gazdát helyezett kilátásba. 44

A Petheő-család a vasvármegyei Nádasd-nemzetségből származik.

Legrégibb őse, Csapó, m é g a tatárjárás előtt élt.

E n n e k szép unokája, az 1340. körül élt 1. P e t h ő (Péter) lőn a család névadója. E n n e k a Péternek fia II. János, aki nevelője volt II. Ulászló király gyermekeinek, Lajos és Annának, nyerte a Pethő- család nemesi címerének kibővítését.

4 3 Szirmay: Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ismertetése, 1569. év.

44 Szirmay: Tört. Jegyz. 258. §.

A kibővített c i m e r :

Négyfelé osztott paizs, melynek első v ö r ö s udvarában ágaskodó, befelé forduló oroszlán csak hátulsó combjainak tövéig látható ; a második kék udvarnak nádas tavában vad ruca úszkál. (Ez közös a Nádasdy-cimerrel); a harmadik kék udvarban arany félhold, szarvai- val fölfelé és két arany csilag ragyog, a negyedik vörös u d v a r b a n arany sárkány áll. A paizs fölött lévő sisak k o r o n á j á n két kiter- jesztett sasszárny lebeg. Foszlányok : jobbról ezüst-kék, balról arany- vörös. — Ehez II. Ulászló király a d o m á n y á b ó l járult még, a paizs felelett lévő korona tetejébe, a két kifeszített sasszárny közé, magá- nak a királynak álló képe, fején koronájával, jobb kezében az ország- nak aranyalmáját, baljában a kormánypálcát tartva. A paizsot pedig telamonok gyanánt, a királynak k o r o n á s két g y e r m e k e tartja : jobbról Anna kir. hercegasszony, jobb kezében az ország aranyalmájával, balról Lajos kir. herceg, jobbjában királyi pálcával.4 5 — A II. P e t h e ő J á n o s részére I. Ulászló király által adott cimereslevél, melynek cí- merében II. Ulászló király családjának művészien festett arcképei láthatók, m é g ma is m e g van a Sztáray-grófok levéltárában. A festményt ékes, stilizált virágfüzér környezi.

II. P e t h e ő János, akire a királyi g y e r m e k e k nevelése bízatott, a hozzájok való hűségével és gondosságával nyerte m e g a király bizalmát és jóakaratát. D e mert a kimerült kincstár és az elpazarolt k o r o n a j a v a k nem engedték meg, h o g y a király elismerését anyagi jutalommal fejezze k i : ennekfolytán királyi kegyelmét kitüntetésekkel kivánta bebizonyítani.4 6

II. P e t h e ő J á n o s n a k neje P ó s a f y Zsófia volt, kinek gyermeke1

közül b e n n ü n k e t ezúttal csak III. J á n o s érdekel.

III. P e t h ő J á n o s 1525-ben született. Ferdinánd és Miksa királyok uralkodása alatt mint soproni kapitány és S o p r o n v á r m e g y e főispánja.

III. P e t h ő J á n o s volt a Ráskay-örökösök feje, aki a véghlesi zálog- uradalmat édes anyjától, Ráskay Margittól, kapta s miután rokonai (Bánffy László és B a j o n y Benedek és ennek fia) minden j o g u k a t P e t h e ő Jánosra ruházták, az egész véghlesi uradalom a P e t h e ő ke- zére került.

Mivel a b á n y á k miatt a véghlesi uradalom erdeit nem nélkü- lözhették, Ferdinánd, m é g 1548-ban, egyezséget kötött P e t h e ő János- sal.4 7 Szerepelt mint zólyomi, lippai (1551)., kassai (1558.) és ko- máromi (1562.) várkapitány. T ö b b hadjáratban is vitézkedett. A fő- pohármesteri és a főkamarási méltóságokat is viselte.4 8

Kiváló érdemeivel P e t h e ő J á n o s szerezte m e g a családnak Ferdinánd királytól 1549. ápr. 7-én a bárói rangot,4 9 — 1572-ben

4 5 Nagy Iván: Magyarország Családai. IX. 263.

46 Századok. 1871. 678.

4? Századok. 1904. 884.

Pallas. XIII. 999.

49 'Sennyey lev.-tár. Pethő-iratok I. fiók, II. csomó, 1549.

pedig Miksa király P e t h e ő J á n o s n a k , érdemei felsorolásával, a cimerét két sasszárnnyal, mely a cimerpaizs fölött emelkedik, bővíti meg.

„ Ö ugyanis — szól az okirat — zsenge ifjúságától kezdve fen- séges n a g y n é n é n k n e k , néhai Mária asszonynak, M a g y a r o r s z á g király- néja szolgálatának szentelte magát. És ebben azokhoz az időkhöz és k ö r ü l m é n y e k h e z képest szorgalmasan és dicséretesen járván el, már n a g y o b b a k r a és közhivatalokra alkalmassá lévén, legelőbb is a néhai felséges és dicső V. Károly római császár nagybátyánk és elődünk vezérlete és szárnyai alatt kapitányságot érdemelt ki. U g y a n - abban az időtájban Franciaországban Chalin és Morin, másképpen F e r o v a n a n i n n e k is nevezett városoknál vitézül harcolván, p u s k a g o - lyótól találva nehéz fogságba esett, utóbb pedig, mikor J á n o s Fri- g y e s szász herceg és választó-fejedelem az emiitett Károly császár ellen fellázadt, ugyanaz a P e t h e w a Károly császárhoz haddal csat- lakozó néhai atyánk kíséretében a többi magyar kapitányok közt száztizenhárom, harcratermett lovassal a szász h á b o r ú b a n legelsőnek jelent m e g s ott magát katonásan és vitézül viselte, a lázadók közül kitünó foglyokat hozván. A választó-fejedelem legyőzetése és elfo- gatása után M a g y a r o r s z á g o n részint a t ö r ö k ö k , részint saját alatt- valóink ellen folytatott terhes h á b o r ú k b a n és h a d j á r a t o k b a n kitűnően és dicsőséggel harcolt. F ő k é p p pedig a néhai dicsőült atyánk ellen feltámadott néhai Bebek Ferenc és fia G y ö r g y és M a g y a r o r s z á g u n k , majd az egész Felső Részbeli bárók ellen, akik a t ö r ö k ö k segítsége és pártfogása alatt néhai Izabella királyné és fia pártjára állottak, mások előtt szinte egyedül vállaiá el a kassai kapitányság k e m é n y és vészterhes feladatát s ebben magát nagy veszedelmeknek tevé ki. A m i k b e n hűségesen eljárván, u t ó b b midőn a törökök Sziget várát ostromolták, a többi vezérek közül ügyes elmésségével s ta- pasztalt jártasságával annyira kitűnt, h o g y az előőrsök parancsno- kává tétetett, akiknek serény vigyázásától f ü g g a hadsereg üdve és biztossága és a tábortelepités reá bízatott — a reábízott föladatot hűségesen és szerencsésen oldván meg. És visszaszorítván a törö- köket, midőn eközben néh. n a g y s á g o s Horváth, m á s k é p p e n Ztansich M á r k szigeti kapitány megbetegedett, a várból kiment, akkor is u g y a n e z e n P e t e w János, az ellenség ostromától megrongált és félig lerombolt vár helyreállításának gondjait tétovázás nélkül elvállalá és költséget sem kímélve, addig viselé, míglen a török betlér b é g és budai basa, nagy hadseregükkel semmire sem mehetvén, elvonultak.

U t ó b b k o m á r o m i várkapitánnyá tétetvén, a t ö r ö k ö k portyázásaitól annak egész vidékét megvédelmezte. Midőn Szolimán összes had- seregével Magyarországba rontott, a naszádokból álló hajóhad pa- p a n c s n o k á v á tétetvén, az ellenség dolgai kikémlelésében serényen járt el. Azután Z ó l y o m vára parancsnokságára szemeltetvén ki, az ország kincsét, az arany-, ezüst- és rézbányákat az ellenség tárna-

dásai ellen megtartotta stb. Kelt ausztriai Bécs városunkban, az 1572. nov. hó 14 Miksa sk., Liszthy J á n o s győri p ü s p ö k s k . "^{5 0}

P e t h e ő János, mint S z t r o p k ó várura halt m e g Bécsben és u g y a n o t t temették el. Vaspáncélos vitézt ábrázoló m á r v á n y emlék- köve az Ágoston-rendü atyák templomában, a sz. Apollonia kápol- nája mellett, az oltártól balra, a következő feliratot m u t a t j a : „Vitézlő és nagyságos báró Gersei P e t h e ő J á n o s ur emléke, felséges Rudolf fejedelem, római császár tanácsosa és M a g y a r o r s z á g o n kir. főkamarás- mestere és az ország dunáninneni részeinek főkapitánya. Állíttatott 1578. január 2 2 . "

U g y a n a z o n emlékkő felett a következők olvashatók :

„A Frigyes J á n o s szász fejedelem ellen viselt hadjáratban Magyar- ország első kapitánya. T ö b b e k között a kanizsai, soproni, k o m á r o m i , szolnoki kapitányságot egymásután a legdicséretesebben viselte, leg- újabban tábornokká és az ország dunáninneni részei főkapitányává neveztetven, viselt dolgai terhétől elnyomatva, idő előtt meghalt az 1578. évi januárius 22-én, korának 33-ik é v é b e n * .5 1

P e t h e ő János, 1576-ban kelt végrendeletével, kiváltság-levelének értelmében S z t r o p k ó várának és tartozékainak ö r ö k ö s é v é f i a i t : Ist- vánt, Gáspárt, Jánost, Kristófot és Ferencet teszi. Ezek kihaltával pedig Mária és Judit leányait, avagy p e d i g ezek utódait és örökö- seit jelöli m e g utódjaiként.5 2 Az ö r ö k ö s ö k beiktatása azonban ezúttal nem folyt le egészen simán, mivel 1590-ben Buber G y ö r g y , Kiel- man András és Báthory István teljes erővel tiltakoztak a néh. P e t h e ő J á n o s örököseinek beiktatása ellen.5 3 A tiltakzók fegyveres erővel is m e g r o h a n j á k az örökösöket, d e mert kudarcot vallanak, különféle vádakat emelve, perrel t á m a d j á k m e g az ö r ö k ö s k k e t .5 4 — A per- patvar, sok huzavona után, mégis csak a P e t h e ő - ö r ö k ö s ö k győzel- mével végződött és igy ezek most már közösen birtokolják a n a g y v a g y o n t .

A testvérek között azonban a közösen használt v a g y o n felett csakhamar egyenetlenség keletkezik, úgyannyira, h o g y már 1595-ben P e t h e ő István pert indít testvére, Gáspár, erőszakoskodásai miatt.5 5

Az 1598. évi kamarai adólajstrom tanúsága szerint ebben az időben a sztropkai várbirtokon a j o b b á g y o k összesen 615-en voltak.

E j o b b á g y létszám a Petheő-testvérek között községenként a követ- k e z ő k é p p e n oszlott m e g :

A P e t h ő Ferenc j ó b b á g y k ö z ö n s é g e : S z t r o p k ó 27. — T u r á n y 16. — Nagy-Brezsnyicze 13. — Kis-Domása 12. — H a v a j 11. — Hocsa 11. — Ilka 10. — Gyapalócz 8. — Mikova-Polena 7. —

50 Akk. III. 210. Szirmay: Zemplénvármegye polit. és helyrajzi ösmertetése. 127. §'

5 1 Szirmay: Zemplénvármegye polit. és helyrajzi ismertetése. Akk. III. 235.

52 'Sennyey-levéltár, Petheő-iratok. 1576. 15. sz.

53 Lelesz. 1590 Fasc. 3. No. 9.

54 Lelesz. 1592. Fasc. 3. No. 8.

Lelesz. 1595. No. 63.

Girócz 6. — Kosarócz 6. — O r o s z - T o k a j 6. — Piszkorócz 6. — Holcsikócz 5. — Pritulyán 5. — Sztaskócz 5. — Velkrop 5. — Zavada 5. — Kis-Brezsnyicze 4. — Paulova-Polena 4. — P o r u b a 4. - Puczák 4. — Rafajócz 4. — Varihócz 4. — Bukócz 3. — Felső-Sitnyicze 3. — Minyócz 3. — Praurócz 3. — Hrabócz 2.

— Kriszlócz 2. — Mrazócz 2. — Vojtócz 2. — Bisztra 1. — Ja- kusócz 1. — Makócz 1. — Orosz-Krajnya 1. — Potocska 1. — Rohoznik 1. — Vladicsä 1. — Összesen 2 1 5 jobbágy.

A P e t h e ő Gáspár j o b b á g y k ö z ö n s é g e : S z t r o p k ó 6. — N a g y D o m á s a 23. — Mikova-Polena 10. — Puczák 18. — Gyapalócz 7.

— Hocsa 6. — Kis-Brezsnyicze 6. — P o r u b a 6. — Alsó Sitnyicze 5. — H a v a j 5. — Nagy-Brezsnyicze 5. — Praurócz 5. — Pritulyán 5. — Varihócz 5. — Ilka 4. — Hrabócz 3. — Krizslócz 3. — O r o s z - T o k a j 3. — Petrócz 3. — Piszkorócz 3. — Velkrop 3. — M a k ó c z 2. — Minyócz 2. — Mrazócz 2. — Paulova-Polena 2. — P o t o c s k a 2. — Rafajócz 2. — Szálnik 2. — Vojtócz 2. — Bisztra 1. — Bukócz 1. — Felső-Sitnyicze 1. — Jakusócz 1. — Kosarócz 1. — O r o s z - K a j n y a 1. — Rohozsnyik 1. — Sztaskócz 1. — Vla- dlcsa 1. - Összesen 162 j o b b á g y .

A P e t h ő István j ó b b á g y k ö z ö n s é g e : S z t r o p k ó 29. — Kolbócz 23. — Kelese 16. — Bruzsnicza 15. — H a v a j 11. — Puczák 11.

— Ilka 7. — P o r u b a 7. — Gyapolócz 6. — Hocsa 6. — Kosa- rócz 6. — Mikova-Polena 6. — Pritulyán 6. — Szálnik 6. — Kis- Brezsnicze 5. — Nagy-Brezsnyicze 5. — Praurócz 5. — Varihócz 5. — Egres 4. — Felső-Sitnyicze 4. — Nagy-Géres 4. — Paulova- Polena 4. — Sztaskócz 4. — Velkrop 4. — Minyócz 3. — Mrá- zócz 3. — Orosz-Kajnya 3. — O r o s z - T o k a j 3. — Piszkorócz 3.

— Bukócz 2. — Holcsikócz 2. — Hrabócz 2. — Imreg 2. — Makócz 2. — Potocska 2. — Rafajócz 2. — Vladicsa 2. — Zavada 2. — Bisztra 1. — Körtvélyes 1. — Krizslócz 1. — Rohozsnik 1.

S z ü r n y e g 1. — Vojtócz 1. — Összesen 2 3 8 jobbágy. 5 6

A P e t h e ő J á n o s fiai közzül István emelkedik ki mint olyan, aki vitézsége révén n a g y hirre tesz szert. Már Rudolf király idejében tanácsosi méltóságra emelkedik, mely méltósággal egyetemben a király igéretét birja arra nézve, h o g y 100 telkesgazdát (colonus-t) kap hű szolgálatainak elismeréseül. E k e d v e z m é n y t Mátyás király is gya- korolja vele szemben, a ki már 2 0 0 gazda adományozását helyezi k i l á t á s b a .5 7 Mint ezredes abban a seregben hadakozott, melyet II.

M á t y á s király, F o r g á c h Z s i g m o n d vezérlete alatt, a szorongatott szászok védelmére Báthory G á b o r erdélyi fejedelem ellen erdélybe és Moldvába küldött. E hadjáratban (1611) életét is veszté. - - N e j e : Czehanoveczi Kiscaucha Anna lengyel nemes nő volt, mely h á z a s s á g b ó l : Zsuzsanna, Anna, Z s i g m o n d , Ferenc (jezsuita), Krisztina,

56 Nagy Gyula: Zemplén várm. népessége. Akk. III.

57 Petheő-iratok: 'Sennyey-levéltár 1608—10. I. szekrény, 3. csom.

III. Mihály, Vimfrida, Ilona (apáca), Borbála és István gyermekeik származnak, akik mindanyian öröklik apjuk vagyonát.

A testvérek közzül csupán Mihály és István alapítanak családot.

A többiek részint fiatalon, részint magtalanul halnak el.

Mihály P é c h y Juditot, István pedig MeÜth Anna bárókisasszonyt vette nőül. E házasságból (Istvánéból) egyetlen g y e r m e k (János) születik, aki később nőül veszi Palagi Piroskát. E házasságból szintén csak egy g y e r m e k származik G á s p á r ; Gáspár nőül veszi Csicseri Orosz Annát s ebből a házasságból születik Ferenc, aki K a p y Klárát veszi nőül. M i n t h o g y ezek magtalanok maradtak, a Pethő-családnak István ága itt v é g k é p p megszakad.

A két testvérgyermek közül a szerencse legjobban a Mihály fiának, Z s i g m o n d n a k , kedvez. Szerencséje révén gyors egymásután- ban éri a királyi kitüntetés egész hosszú sorozata. Már 1649-ben az ónodi várőrség kapitányává, később pedig egy magyar seregnek az ezredesévé lett; — 1655-ben a Felsőmagyarországi Részeknek alvezérévé teszi a királyi bizalom. M a j d , mint a arany gyapjasrend lovagja, viseli a királyi tanácsosi méltóságot. Ő alatta változott m e g M a g y a r o r s z á g k o r m á n y f o r m á j a , eltöröltetvén a nádori m é l t ó s á g ; továbbá állandó és m a r a d a n d ó katonaság szerveztetett, adófizetésre nemes és paraszt e g y k é p p e n köteleztetett. A Wesselényi-féle össze- esküvésbe belekeveredett f ő b b emberek halállal büntettettek; a zem- pléniek közzül mégis egyedül csak Tolcsvai Bónis Ferenc lakolt halállal. Amiért is Lipót király külön levélben adott kifejezést el- ösmerésének, u g y a főispán, mint az egész v á r m e g y e irányából tapasztalt h ű s é g ö k é r t .^{5 8}

Ugyancsak Lipót király emelte P e t h e ő Z s i g m o n d o t a grófok sorába a következő o k i r a t t a l :

, , L i p ó t . . . stb. Neked, kedvelt hivünk N a g y s á g o s Gersei P e t h e ő Zsigmond, M a g y a r o r s z á g u n k felső részei altábornoka, ónodi várőr- ségünk főkapitánya, kamarásunk és tanácsosunk üdvöt, kegyelmet és hozzád való császári és királyi k e g y ü n k folytonos öregbedését. T u d v a van, h o g y a ti ősrégi és hírneves Petheő-családotok, amelyet vala- mely hűtlenség vádja, vagy felségsértés b ű n e soha be nem szennye- zett és el nem homályosított, u g y bent a hazában, mint a külföldön is hírneves számos férfiakat nemzett, akik legfőbb tisztségeket kiváló bölcseséggel és tekintéllyel viseltek. Akiknek nyomait te, Z s i g m o n d is hiven követted, és . . — (itt felsoroltatnak érdemei, amiket mint ónodi kapitány és kassai altábornok a Rákóczi G y ö r g y ellen viselt h á b o r ú b a n szerzett). ,,Azért téged Gersei P e t h e ő Z s i g m o n d o t M a g y a r o r s z á g főnemesei számából és sorából, amelyhez te, őseid és eldődeid tartoztatok, kiemelvén és általad hitvesedet, Paczóth Annát, fiadat Ferencet, Z s i g m o n d o t , Lászlót és Istvánt, továbbá leányaidat

58 Zemplén vm. főispánjainak sorrendje: Akk. III. 345.

Klárát, Évát, Krisztinát, Juditot és Erzsébetet, mind a két nembeli örököseiteket és utódaitokat igazi ,,comes"-ekké, — mint a németek nevezik — azaz grófokká tettünk és gróffá neveztünk és grófi cím- mel ékesítettünk stb. . . . Kelt Ausztriában, Bécs városunkban, az

1666. évi április hó 21-én, Lipót s. k. Szelepchényi G y ö r g y s. k.

esztergomi érsek, O r b á n István s. k . " 59

Petheő Zsigmond a csaták zajában sem feledkezik meg gyer- mekeinek g o n d o s neveltetéséről.

Fiait a nagyszombati (Tyrnau) hires Pázmány-féle egyetemen a jezsuitáknál iskoláztatja. Zsigmond és Ferenc együtt jártak ott iskolában Koháry Istvánnal, az országos hirű hőssel és költővel.

Amikor is Koháry István 1664. március 28-án kelt levelében Nagy- szombatból ezeket irja haza szüleinek a többek k ö z ö t t : ,, . . . a P e t h e ő úrfiak is naponként az bátjoktul, Petheő Lászlóiul, aki minapi itt létében megígérte ő kegyelmeknek, várnak szép török paripákat'4 60

Az 1669. esztendőben Felsőmagyarország tizenhárom várme- gyéje kisországgyülést tartván, a törökkel megkötött békesség pon- tozatait tárgyalva elővették a tömösvári basának a császárhoz küldött azt a levelét is, a melyben Petheő Zsigmondot azzal vádolta, h o g y ellenséges fegyverekkel ingerli a törököket. Amiért is kívánták, h o g y Petheő Zsigmond, mint a közbékesség sértője és megháborítója, az 1622. évi 19. törvénycikkely értelmében lakoljon. Petheő Zsigmond azonban, az ellene emelt vád ellen tiltakozva, ártatlanságát magával Lipót királlyal igazolta. 6 1

Tudva van, h o g y a török hódoltság idején Magyarországon folytonos volt a harc, mert Magyarországot a török mindegyre szűkebb és kisebb területre kívánta korlátozni. Nem kell csodálkoznunk tehát, ha Petheő Zsigmond a törökök kikapásai ellen olykor-olykor sikra szállott. Most is csak azért emelekt vádat a törökök P e l h e ő Zsigmond ellen, mert azt hitték, h o g y a ravaszul kieszelt hamis vádak révén még szabadabban garázdálkodhatnak majd.

Amidőn Petheő Zsigmond, sokat zaklatott életét nyugalmasabbá óhajtván tenni, hivatkozott a csatamezőn szerzett lábbajára, a király- tól elbocsáttatását kérte, többször megismételt kérése után végre

1672-ben a hadi szolgálattól felmentetett. 62 — Meghalt 1675. áp- rilis 14-én, 5 3 éves korában. Eltemették a sztropkai rk. egyházban. ⁶³

Erről a Zsigmond grófról egy mai napig is élő szájhagyomány maradt fenn. U g y a n i s : midőn egy alkalommal az őrtoronyban lakó őrt részegségeért a kemény leckén kivül még elcsapással is meg- fenyegette, a t o r o n y erkélyéről tót nyelven ezeket a szavakat kiál-

59 Zemplén vm. pol. és helyr. ösmertetése, Akk. III. 236.

so Századok 1876. és 385. s.

6 1 Történeti Jegyz. Zemplénvármegyéről. Akk. VIII. 139.

62 Petheő-iratok: 'Sennyey-levéltár 1672.

« Nagy Iván IX, 265.

totta le a grófnak az ó r : „ N e bolo o Sztropkove, dobre ani ne- b u d e " (Sztropkón nem volt jó, de nem is lesz soha !)

Ö z v e g y e , Paczóth Anna, Z e m p l é n v á r m e g y e rendeinek midőn tudtára adta férje halálát, három dologra kérte levelében v á r m e g y é n k k ö z ö n s é g é t : ,,hogy árva gyermekeit fogadja pártfogásába, — h o g y a férje oldala mellé rendelt négy hajdút a holttest eltemetéseig hagyja az özvegynél — és h o g y őt halála napjáig adófizetéstől mentesítse, (mert akkoribban csakis a vármeyyei tisztviselők és ők is csak tisztségük viseléseig voltak fölmentve az adófizetéstől.) A m i n t a j e g y z ő k ö n y v szavai m o n d t á k : a v á r m e g y e megígérte, h o g y egész udvarias készséggel fogja az özvegy kérelmét teljesíteni. 64

Néhai P e t h e ő Z s i g m o n d n a k P a c z ó t h Annával kötött házassá- gából tiz g y e r m e k e született, é s p e d i g : 65

I . Ferenc. Nőül vette Perényi Mária bárókisasszonyt, akitől előbb Barkóczy Juliána grófnő, ettől pedig a Vécsey-bárók szár- maztak. I. Ferencnek Perényi Máriával történt egybekelésük után két g y e r m e k ü k született. 1. Z s i g m o n d , 2. Mária, aki elébb Keglevich Ádámhoz, másodszor báró Corner Józsefhez, végre pedig harmad- szor Castelli Lajos grófhoz ment nőül. Keglevich Ádámtól József és G á b o r g y e r m e k ü k származik.

II. Klára. Semsey Ferenccel lépett házasságra. Magtalanok ma- radtak. Elébb a férje halt el és aztán ő Karácsonymezőn, az 1702.

okt. 18-án, reggel 6 órakor. A család 1703. április 2-án Sztropkóra hozatja és a családi sírboltban helyezi örök n y u g a l o m r a .

III. Zsigmond, cs. és kir. tábornok 1686. ónodi kapitány.

Nőül vette Forgách Évát. G y e r m e k e i : 1. IV. Mihály, aki Krompachi Holló Erzébetet veszi nőül. Ez a Mihály II. Rákóczi Ferenc idejében labanc volt, zempléni főispán. S z t r o p k ó várát harmadrészben birja.

Meghalt 1734. febr. 16-án, 5 0 éves korában. Eltemették S z t r o p k ó n .

— 2. Juliána, aki báró Vécseyhez ment férjhez, mely házasságból származott gyermekek révén k é s ő b b a Jekkelfalusiak is bekerülnek a Petheő-családba.

IV. Éva, báró Perényi Á d á m h o z m e g y férjhez, akitől gróf Sztáray és Perényi W o l f g a n g utódai származnak.

F. László, 1682-ben a T h ö k ö l y udvarmestere, 1685-ben német f o g s á g b a n . Neje Perényi Klára, aki 1729. május 7-én, 6 3 éves ko- rában halt el S z t r o p k ó n . Egyetlen g y e r m e k ü k , Rozália, báró Palo- csay Z s i g m o n d n é . Ezek g y e r m e k e i : 1. Klára, aki báró (később gróf) Dessewffy Sámuelhez m e g y férjhez. 2. Rozália, báró' S e n n y e y Imréné.

VI. István. N e j e : K a p y Krisztina. G y e r m e k nélkül halnak el.

VII. Zsuzsanna. F é r j e : Gróf Barkóczy Ferenc. G y e r m e k e i : 1.

64 Történeti Jegyzetek Zemplénvármegyéről. Akk. VIII. 302.

65 V. ö. a Doby Antal és Loyda József-féle közleményekkel az Akk. II. 72—75. old.

levő nemzedékrendbeli táblázatokon.

Ferenc, kinek két fia, Imre és János, közül az utóbbi révén kerül- nek be a Pethő-család rokoni kötelékébe az Ulésházy-, Cziráky-, Szirmay- és Széchenyi-családok.— 2. Juliária, báró Haller G y ö r g y n é . Egyetlen gyermekük Sámuel. Barkóczy Ferenc gróf, hitvesével, P e t h ő Zsuzsána grófnővel, a homonnai egykori szt. ferencrendiek t e m p l o m a alatt lévő sírboltban van eltemetve.

VIII. Erzsébet, kinek férje : báró Barkóczy László volt, aki 1687-ben gróffá lett. Meghalt 1709. G y e r m e k e i : Éva, báró 'Sennyey Istvánné.

I X . Judit. Meghalt mint hajadon.

X. Krisztina szintén mint hajadon halt meg.

IV. Petheő Zsigmond özvegye : Böki Paczóth Anna a saját és az István ágán leszármazott János, illetve Gáspár gyermekeivel lakja a sztropkai várbirtokot. Bár rengeteg kiterjedésű e várbirtok, mind- azonáltal az akkori zavaros időkben az elhanyagolt gazdálkodás nem hoz annyi jövedelmet, amennyi egy ily nagy számú főúri család fentartását teljesen biztosítaná. Ebben az időben a szegénység, a n y o m o r ver tanyát a legutolsó paraszt kunyhótól fel a fényes grófi palotáig mindenütt, mert az 1676-ik évben Felső-Magyarországon d ü h ö n g ö t t pestisen kivül a törökök tüzzel-vassal pusztítottak min- denütt, ahol csak megfordultak. — Ennek aztán az lett a szomorú vége, h o g y mindenféle nagy élelemhiány s inség keletkezett.

Az anyagi küzdelmeken kivül még más g o n d o k is keserítik a szegény özvegynek anélkül is keserű kenyerét. A Thököly-uralom idejében, minden igaz ok nélkül, elhurcolják leányát, Erzsébetet és az ungvári várba zárják el, honnan, néhány nap múlva, Patak várába viszik és ott zárják el, azután pedig majd Munkácsra, majd Eper- jesre hurcolják, amikor is, h o g y magát fentarthassa, férjének arany- ezüst anyai ősiségeit kénytelen eladni.6 6 — Fiát, Lászlót, aki mint vitéz várkapitány volt ismeretes, 1687-ben börtönbe dobták. Neki is el kellett szenvednie a Caraffa-féle üldözések kinjait. 67 Azonban m é g elfogatásának évében a pozsonyi országgyűlés az eperjesi vér- biróságot midőn eltörli, a Zemplénvármegyéből való többi foglyok- kal együtt P e t h ő László is kiszabadul. 68 — De a sorsnak sújtó kezétől ez m é g mind nem volt elég, mert a sok nélkülözés és szenvedés mellett kiállott izgalmak ujabb és ujabb sebeket ejtettek a szerető anyai szivén. Maga az anyaföld is remegve dobban meg az ágyuk és lovak robajlása alatt, amikor vad kegyetlenséggel ront be 1685-ben Schultz csász. tábornok vészthozó seregével a sztrop- kai várba, h o g y azt elszakítsa a fejedelem hűségétől. 69

66 Lojda József: Adatok a Zemplén vm.-i br. 'Sennyey-család történetéhez. Akk. 11.309.

67 A Pallas Nagy Lexikona, 13. köt. 999. old.

es Akk. IX. III.

69 Megjegyzések: Akk. 1896. évf. II. 60.