• Nem Talált Eredményt

Zólyomlipcse várának és uradalmának története.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Zólyomlipcse várának és uradalmának története."

Copied!
32
0
0

Teljes szövegt

(1)

Zólyomlipcse várának és uradalmának története.

Besztercebányától északkeletre a G a r a m merészen k a - n y a r o d ó folyásával egy síkságot érint, m e l y n e k alsó része S á l f a l v á n á l kezdődik, felső része pedig a Mosód p a t a k n a k a G a r a m b a való ömlésénél záródik. Az egész terület hossza körülbelül tíz kilométer, legnagyobb szélessége pedig hat-hét kilométer. A szorgalmasan művelt terület kelet felőli oldalát a Polána hegycsoporthoz t a p a d ó G a r a m h a t á r o l j a , míg északi vonalát az Alacsony-Tátra n y ú l v á n y a i alatt elhaladó breznó- b á n y a i országút jelzi. A két ősrégi közlekedési vonal a mnlt század nyolcvanas évei óta m á r a modern h a r m a d i k k a l , a vasúttal szaporodott meg, — amely a síkság közepén h a l a d v a ,

— a gömörmegvei Vereskőt és Tiszolcot k a p c s o l j a be Zólyom vármegye f o r g a l m á b a .

Ezen s í k s á g n a k felső részén terül el Zólyomlipcse köz- sége, e felett pedig egy 375 méter magas k ú p o n áll a teljesen j ó k a r b a n lévő, hasonnevű, ősrégi vár. Elhelyezése minden- képpen helyesnek mondható. U r a l k o d i k az egész előtte el- terülő síkságon s e l z á r j a szükség esetén az összeszűkülő völ- gyet s ennek vízi és szárazföldi utait. Mikor s ki r a k t a le a vár alapkövét, éppoly ismeretlen, mint a legtöbb m a g y a r - országi és k ü l f ö l d i v á r építői.

Zólyom v á r m e g y e é p p ú g y mint a szomszédos Turóc, Liptó, Gömör és a t á v o l a b b f e k v ő Sáros, Szepes, Árva s Trencsén még Szent István k o r á b a n is erdőborította, l a k a t l a n terület volt s túl esett az ország h a t á r a i n , amelyeket — Kará- csonyi szerint — a mai Zólyom megye területén a G a r a m és a Szalatna jobb p a r t j á n s innét t o v á b b n y n g a t r a a Kiskár- pátokig húzódó folyók, v a g y sziklákból s fatörzsekből fel- h á n y t erődítvények, g y e p ű k a l k o t t a k . Ezek a g y e p ű k össze- köttetésben s szinte s z a k a d a t l a n láncolatban voltak egymás- sal. Ilyen g y e p ű zárta el O s z l á n y t á j é k á n a Nyitra völgyét s Pöstyén alatt a Vágét.1 Helyenkint tornyos k a p u k s a l a t t u k elvonuló útvonalak s z a k í t o t t á k meg ezeket a g y e p ü k e t ,

1 Karácsonyi, Szent István király élete 10. 1.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — I.

(2)

a m e l y e k e n át az ország belsejéből a g y e p ü k ö n túl eső lakat- lan, v a g y gyérlakosságú területekre, gyepűelvékre, lehetett kijutni.2 Az egykori á t j á r ó k és a v é d e l m ü k r e szolgáló őrségek helyét a szláv ..Brod" és „Sztrázs" helynevek őrizték meg.

a m e l y e k k e l sokhelyütt találkozunk.3 A gyepűelvékre kirá- lyaink feltétlen igényt t a r t o t t a k , benépesítették azokat meg- védés és m e g t a r t á s céljából, mint a h o g y azt a szepesi, zólyomi és erdélyi szászokkal tették. Ezeken épültek a királyi birtok védelmére a v á r a k és királyi vadászkastélyok. Mihelyt az ilyen g y e p ű e l v é k benépesedtek, v é d e l m ü k r e a g y e p ű v o n a l a t is k ü l j e b b tolták és a benépesült terület elé helyezték. ígv bővült az ország egész területe Szent László idejében, akinek b í z t a t á s á r a megszállotta a nemzet a Bodrog, Latorca és Bor- sova vidékét és a Felső-Tisza völgyét egészen a n a g y hegyek a l j á i g : az ország n y u g a t i h a t á r á n pedig megszervezte I ren- csén vármegyét. A h a t á r ekkor tehát Trencsén várától az A l a c s o n y - T á t r a v o n a l á b a n a Hernádig, innen pedig Ung- várig húzódott.4 Zólyom megye területének északi része ekkor

került a g y e p ű mögé és ekkor épülhetett a királyi birtok védelmére Lipcse v á r a is, t a l á n egyidőben Zólyom várával, a m e l y n e k a l a p j a i t körülbelül K á l m á n k i r á l y u n k vetette meg, m i u t á n a Szent István korabeli g y e p ű itt m á r megszűnt.5

Czobor. „Magyarország középkori v á r a i " című érteke- zésében említi.6 hogy a Géza vezér idejében h a z á n k b a n meg- telepedett bencések nemcsak a földművelést és egyes ipar- á g a k a t ismertették meg az itt lakókkal, hanem hogy több mint valószínű, hogy a rendszeres építkezés is tőlük szár- mazik. B i z o n y í t j á k ezt erődített kolostoraik. P a n n o n h a l m a , Német ú j v á r . V á g ú j h e l y s G a r a m s z e n t b e n e d e k , mely még r o m j a i b a n is bizonyítékul szolgál arra, hogy a magyarországi bencések a v á r a k építkezésében is minő jártassággal birtak.

Ez utóbbihoz való közelségénél fogva nincs kizárva, hogy a a zólyommegyei s környékbeli v á r a k — Végles, Lipcse. Zó-

2 Tagányi, Gyepű és gyepűelve c. értekezése a Magy. Nyelő 1915.

évf. 99. 1. — Igen valószínű, hogy az a nagy kereskedelmi út, amelyről már 1139-ben „via magna" néven történik említés, amely délről Bozókon keresztül Zólyom felé vezetett, valamikor még a gyepükön át vezetett a bányavidék gazdag érchelveihez. (Fejér, Cod. Dipl. Vll. 5. 101. I. és IV. 2.'59. 1.)

3 Pöstyéntől n y u g a t r a Sztrázs, Oszlánytól délre Brogyán, Patak- a l j a mellett Losonc felé Sztára, Barsban Felsőhámor fölött a Pila felé vezető á t j á r ó ma is Bród: azután Magyarbród Morvában, Brod Pozsega- megyében. Átjáróra mutat a zólyomi Medzibrod is.

4 Karácsonyi: A magv. nemzet áttérése a nvugati kereszténységre.

151. 1.

Pór: JN. Lajos, 56b. 1.

3 Karácsonyi: Hazánk Szí. István korabeli határai. Századok. 1901.

évf. 1048. 1.

6 Századok, 1877. évf. 607. 1.

(3)

lyom, Saskő s Revistye — építészei is e rendből kerül- tek ki.

Végül a vár nevére vonatkozó kérdésre is csak „ignora- mus"-szal v á l a s z o l h a t u n k . K a c h e l m a n n , aki a k ö r n y é k b e l i helységek neveinek m a g y a r á z a t á n á l m i n d e n k o r n a g y lelemé- nyességet tanúsított, Lipcse nevét egy történeti tényhez f ű z t e . E l m o n d j a , hogy szászországi előkelők Erzsébet hercegnőnk- n e k 1221-ben történt f é r j h e z m e n e t e l e u t á n n é h á n y h ó n a p p a l E n d r e királyt Pozsonyban meglátogatták, mire alattvalóik az éhinség elől Magyarországba k i v á n d o r o l t a k s H o n t b a n , Zó- lyomban. G ö m ö r b e n és Szepesben egészen a K á r p á t o k i g elhe- lyezkedtek s ú j lakóhelyeiket a régi otthonokról elnevezték, í g y k a p t a szerinte H a j n i k Heinichen-től, Pelsőcz Pleissen-től, L v p t s pedig Lipec v a g y Leipzig-től a nevét.7

Zólyoralipcse vára kelet felől.

Okleveleinkben a helység nevével különféle a l a k b a n t a l á l k o z u n k . A legrégibb az 1250-ik évi feljegyzés, ahol

Lypcsa, m a j d az 1255-ik évi, amikor L y p z h e w a l a k b a n f o r d u l elő,8 m a j d később L y p s c h e néven.9 Későbbi korból i s m e r j ü k a Lypche,1 0 Lipche, Libpcze, Lippcze,1 1 Lipche sclavonicalis,

7 Alter und Schicksale des ung. Bergbaues: 53. 1.

8 Cod. dipl. IV. 2. 297. 1.

9 V. Istvánnak 1272-ben kelt oklevelében „silva et terra inter Byzterchebanain et Lypsche".

10 Az 1332—1337. évi pápai tizedlajstromban Nicolaus plebanus dn Lypche archydiaconatus Soliensis fordul elő. {Knauz: Monuin. Vaticana

1. 220. 1.)

n Hazai Okleoéltár: 348. sz.

(4)

Sohler-Liptsch, Tót Lipcse, Slovenská L u p c a és Zólyomlipcse neveket.

A vár az Á r p á d o k idejében mindenkor mint a királ\

t u l a j d o n a szerepel, ahol országlása g o n d j a i t pompás vadásza- tokon kipihenni szokta. A h a t a l m a s erdőségek tele voltak

nemes v a d d a l , amelyet a k ö r n y é k e n lakó u d v a r n o k o k h a j - tottak az előkelő társaság elé. Okleveles feljegyzések szerint, IV. Béla volt az első k i r á l y u n k , aki ezt a vidéket j á r t a . 1237.

november 10-ikén volt Zólyomban s a z u t á n 1257-ig még nyolc- szor, sőt 1244-ben kétszer is, s alig tehető fel, hogy Lipcse v á r á t fel ne kereste volna. Végre 1258-ban N a g y Boldog A s s z o n y - n a p j á t tölti itt s m e g a d j a Benedek comesnek és Merse f i á n a k a s z a b a d a l m a t , hogy ugróczi népe a collecta-adóktól mentes legyen.12

1265. július 3-ikán ítéletet mond itt a zólyomi nemesek és az esztergomi érsek közt folyó perben.1 3 17-én is még itt van a király, v a g y pedig ú j r a visszatért. Még egyszer tartóz- kodott IV. Béla Zólyomlipcsén, egy évszám nélküli m á j u s hó 8-ikán kiállított oklevél szerint, amikor a jászói premontrei rendet „ M y l u k " b i r t o k á b a n megerősítette.1 4

Itt tartózkodott 1271-ben V. István is, amikor augusztus 18-ikán kelt oklevelében egy bizonyos Beneuch nevű teriiletet Turóczmegyében Benedek comestől elvett s helyébe neki egy Torna nevű területet adott, de oly kikötéssel, hogy ha valami- kor az utóbbit vissza a k a r n á venni, helyébe csakis Beneuch-öt a d h a t j a .1 5

Valószínű, hogy 1274-ben K u n László nemcsak Zólyom- ban, h a n e m Zólyomlipcsén is tartózkodott, ahol Szent Lőrinc n a p j á r a állított ki egy oklevelet, amelyről azonban az évszám hiányzik,1 6 n é h á n y n a p p a l előtte pedig egy — 1274-ben — Zólyomban kiadott oklevelét ismerjük.1 7 Még egy másik év- szám nélküli oklevele is kelt itt augusztus 24-i ki kelettel.

Ő volt különben az utolsó Á r p á d h á z i király, aki Lipcsén tar- tózkodott s akitől ez alkalommal kiadott oklevél f e n n m a r a d t .

Az A n j o u - h á z i k i r á l y o k közül Róbert Károly k i m u t a t - hatólag kétízben, L a j o s pedig hatízben fordult meg lipcsei v á r á b a n , nem is szólva arról, hogy m i n d k e t t e n ismételten s sokat t a r t ó z k o d t a k Zólyomban, a h o n n a n külföldi társasá- g u k k a l kétségkívül a lipcsei p a g o n y o k a t is vadászva felver-

12 Cod. dipl. IV. 2. 266.

Ráth: Magy. királyok utazásai.

Kachehnann: Alter u. Schicksale des ung. Bergbaues: 58. I.

13 U. o. IV. 5. 273.

14 U. o. V. 2. 439.

15 Fejér: Cod. dipl. IX. 1. 415. 1.

16 U. o. V. 2. 50.

17 U. o. V. 2. 196.

18 U. o. VIII, 3. 416.

(5)

ték. Róbert Károly első ittlétének emlékét megőrizte a zólyom- lipcsei vendégeknek 1330-ban Szt. Márton hitvalló n a p j á n adott kiváltságlevele, a m e l y r ő l később még lesz szó. E z u t á n csak kilenc év múlva j ö n fel a k i r á l y s k i a d j a itt rózsahegyi vendégeinek a németlipcseiek által m á r élvezett szabadalma- kat.19 1340-ben az őszi időszakot ismételten is a megye terü- letén tölti, valószínűleg hosszabb és n a g y o b b v a d á s z a t o k a t t a r t v a Zólyomban és Lipcsén, mely a l k a l o m m a l Beszterce- b á n y á n a k és a többi b á n y a v á r o s n a k s z a b a d a l m a i t itten meg- erősítette.2"

N a g y L a j o s mintegy h a r m i n c e g y oklevelet adott ki zó- lyomi v á r á b a n s külön még nyolcat Lipcsén. Ismételten, némely esztendőben, pl. 1380. és 1382-ben ötször is visszatért a v á r m e g y e területére, részint hogy országos g o n d j a i u t á n m e g p i h e n j e n , részint hogy n a g y politikai céljait itt a lengyel u r a k k a l való t á r g y a l á s o k k a l megvalósítsa.

Zólyomot m á r 1344-ben kereste fel Erdélyből jövet, Lip- csén való első időzését a z o n b a n csak az 1358. a u g u s z t u s 14-én a lipcseiek s z á m á r a kiadott oklevél jegyezte fel.21

Két év m ú l v a j ú n i u s 21-én két oklevelet is adott ki itt a kisszebeniek j a v á r a , a m e l y e k b e n teljes vámmentességet biz- tosít nekik, v a l a h á n y s z o r a k i r á l y v a g y a k i r á l y n é u d v a r á b a a j á n d é k o t visznek.22

1363-ban augusztus 27-ikén a zágrábi p ü s p ö k n e k a d o m á - nyozza András és J á n o s — de Ebergőz — összes birtokait, minthogy pénzhamisításon k a p t á k őket rajta.2 3

A következő években, 1365-ben és 1368-ban Zólyomban és L i p t ó b a n Németlipcsén tartózkodott a n a g y k i r á l y s csak a következő évben, 1390-ben jutott hozzá, hogy hat évi távol- lét u t á n Lipcsénket ú j r a felkeresse. J ú l i u s 15-ikén a d t a ki azt a nagyfontosságú rendeletét, amelyet általánosan kihirdetni is rendelt, hogy az á r v á i v á r á h o z tartozó erdőséget, a m e l y a Puczó és Koblin p a t a k o k mentén terült el, irtsák ki s népe- sítsék be a l k a l m a s telepesekkel, a k i k a z t á n itt az á r v á i vár- n a g y oltalma alatt, békességben f o g n a k élhetni.24

Mostantól kezdve teljes tizenegy esztendeig nem jött a

18 U. o. VIII. 4. 378.

20 Ipolyi: Besztercebánya műveltségtörténeti vázlata 78. 1.

21 Cod. Dipl. IX. 2. 672. — ö t évvel ezelőtt Zólyom erdeiben volt az a nevezetes vadászkalandja a királynak, amely könnyen végzetessé válhatott volna. November 26-ikán ugyanis egy megsebzett medve került eléje, amelyre vadászdárdájával t á m a d t úgy, amint azt máskor is meg- cselekedte. A vad azonban a királynak esett s feldöntötte s mindkét lábán huszonhárom sebet ejtett. A borzasztó helyzetből Bessenyő János, allovászmester mentette meg.

22 Cod. Dipl. IX. 3. 148., 248.

23 II. i. IX. 3. 557.

21 U. i. IX. 4. 171.

(6)

k i r á l y Lipcsére. Ezen idő alatt ismételten m e g f o r d u l t Zólyom- ban, Diósgyőrött, Kassán s Erdélyben, 1377-ben ötször is volt Zólyomban, 1379-ben háromszor, Lipcsére azonban csak 1380- b a n j u t o t t el. Az év első h a r m a d á t ú.jra Zólyomban és Diós- győrött töltötte, m a j d Horvátországba ment, de innét nem- sokára az ország északi részébe indult, ahol az évet be is fejezte. Lipcsén ez a l k a l o m m a l augusztus 9-ikén és 14-ikén tartózkodott. Utóbbi ittlétét megörökítette az az oklevél, a m e l y b e n B r e z n ó b á n y á n a k u g y a n o l y a n jogokat ad, mint ami- lyeneket Selmecbánya élvez.25 Zólyomban való tartózkodását e z u t á n még négy oklevél jegyezte fel.

A következő évben t a l á n az egész augusztus hónapot Zólyom megyében töltötte, mert augusztus elsején Lipcsén.

22. és 24-ikén Zólyom v á r á b a n adott ki egy-egy oklevelet.

Zólyomlipcse vára nyugat felől.

Az elsőben Boleszló lengyel herceget felszólította, hogy ne a k a d á l y o z z a J á n o s testvért, a D u n a j e c z mentén lévő k a r t h a u s i z á r d a perjelét, a halászatban.2 6

Ez volt k ü l ö n b e n utolsó lipcsei k i m u t a t h a t ó tartózkodása.

A következő esztendőben, élte utolsó évében, sokat tartózko- dott Zólyomban; ide hívta a lengyel f ő p a p o k a t s f ő u r a k a t , a k i k a z t á n július 25-ikén n a g y ü n n e p é l y e k közben meghódol- t a k s hűséget f o g a d t a k M á r i á n a k és Zsigmondnak, a n a g y k i r á l y örököseinek. Lajos még a Lipcse felett L i b e t b á n y á r a

25 Ráth: i. m. szerint két kiállított oki. a Magy. Tud. Akad. ltárában és Cod. Dipl. IX. 5. 390.

86 Cod. dipl. IX. 5. 484.

(7)

elágazó útig kísérte a h a z á j u k b a távozó vendégeket, s a z t á n talán még egy rövid pihenőre felment lipcsei v á r á b a , a h o n n a n rövidesen Nagyszombatba utazott, ahol csendes visszavonult- ságban szeptember 11-ikén örök álomra h u n y t a le f á r a d t szemeit.

Zólyomlipcsének ezután ú j r a nyolc évig nem voltak k i r á l y n a p j a i . Mária k i r á l y n ő egyszer sem f o r d u l t meg a t y j a kedves v á r á b a n s f é r j e is csak 1390-ben. j ú n i u s 24-ikén t a r - tózkodott itt első ízben. E k k o r Pál fia Laczkó kérelmére át- íratta és megerősítette Nagy L a j o s n a k 1357-ben kelt oklevelét, amelyben Kisgaram soltészságát P á l n a k s örököseinek ado- mányozta.2 7

G y a k r a b b a n tartózkodott Zsigmond 1404-ben ezen a mi v i d é k ü n k ö n . Az év első felét Felső-Magyarországon töltötte, ahol h a d a t g y ű j t ö t t . J a n u á r 13-án B r e z n ó b á n y á n , j ú n i u s

í3-ikán Besztercebányán t a l á l j u k , de n y á r d e r e k á n m á r Bu- dán van. ahonnét Morvaországra rontott, a u g u s z t u s 30-ikán azonban m á r ú jra Lipcsén t a r t ó z k o d i k s megerősíti a póniki- a k n a k Dávidtól, a zólyomi ispántól 1400-ban k a p o t t szaba- dalmait.2 8 O k t ó b e r 8-ikán ú j r a itt t a r t ó z k o d i k a k i r á l y s ú j r a a pónikiak ügyével foglalkozik.2 9

1405-ben Zsigmond n y á r o n Zólyomban és Beszterce- b á n y á n tartózkodott, a következő évben a z o n b a n Szt. István n a p j á t Lipcsén ülte meg s intézkedett a Pálóczi M á t y á s és

Imre által kifosztott leleszi Szent Keresztről elnevezett temp- lom ügyében.3 0 Szeptember h a r m a d i k á n és n y o l c a d i k á n Végles v á r á b a n tartózkodik, ahová m á r k o r á b b a n is, de a következő esztendőben is két a l k a l o m m a l ellátogatott.3 1

1412-től Zsigmond k ü l f ö l d ö n tartózkodik. Ezen é v b e n Olaszországban, 1413-ban L o m b a r d i á b a n , Tirolban. S v á j c b a n ,

1414-ben a R a j n a vidéken, Bajorországban, Aachenben, ahon- nan koronáztatása után C onstanzba megy a z s i n a t r a ; 1415-ben Savoyába, P e r p i g n a n b a , XIII. Benedek pápához, innét Avig- nonba, Párisba, Londonba, Hollandiába, 1417-ben Strass- b m ? b a , ( onstanzba. I urinba s 1418. április végén, b e f e j e z v é n a zsinatot, Strassburg s Regensburg vidékén időzik s csak az év vége felé indul hazafelé. Itt m á r 14!9. elején, f e b r u á r elsején és másodikán, m a j d július m á s o d i k á n Zólyomban tar- tózkodik, ahová a z u t á n még csak egyszer megy, 1423-ban,

" 11. a. X. 1. 614.

Ipolyi: Schern. Hist. Dioec. Nesolieiisis 174. 1.

28 Ezt megerősítette 1464-ben Mátyás is. (Teleki: Hunvadiak kora.

XI. 88.)

Ráth okt. 8-ra teszi ittlétét, viszont Bél (Not. Hung. II. 457.) Már- ton n a p j a előestéjére.

;;ü Cod. Dipl. X. 4. 515.

:1 Ixáth: A magy. királyok utazásai.

(8)

amikor m á r c i u s h a v á b a n Késmárkon Ulászló, lengyel királyt fogadta, Lőcsén vele t á r g y a l t , m a j d B á r t f á i g kísérte, a z u t á n S z e p e s v á r a l j á n , Kassán át Egerbe s innét Zólyomba utazott.3 2

Zsigmondnak ez volt utolsó tartózkodása Zólyommegvé- ben, a m e l y n e k királyi birtokai, Zólyom, Dobronya, Végles és Lipcse v á r a k , t o v á b b á az alsómagyarországi bányavárosok, S a s k ő v á r á v a l és összes tartozékaival együtt, 1424. m á j u s 24-én gazdát cseréltek. A király mindezen birtokokat Borbála ki- r á l y n é n a k a d o m á n y o z t a , gondoskodni k í v á n v á n özvegységé- ről. Ezen b i r t o k o k b a a sági, illetőleg a garamszentbenedeki convent iktatta be a királynét, minden ellenmondás nélkül.33

A k i r á l y n é 1427. őszén a Felvidéken, nevezetesen október 31-ikén K ö r m ö c b á n y á n tartózkodik, hogy itteni birtokait sze- mélyesen meglátogassa s bizonyára Lipcsét is felkereste ez alkalommal.3 4

II.

A v á r b a Lipcse községéből egy mérsékelten emelkedő kocsiút vezet fel: a v á r h e g y százados f á k k a l s helyenként cserjével v a n borítva, a m e l y e n keresztül vezet a meredekebb, d e egyúttal r ö v i d e b b gyalogút. Az országút felé eső lejtőn h a j d a n a n a g y k i t e r j e d é s ű s a szomszédos pagonyt is m a g á b a foglaló v a d a s k e r t n y ú l t el. amely az országút felől kőkerítés- sel. a többi részeken pedig szálfával volt elhatárolva. A sze- k é r ú t f é l f o r d u l a t u t á n a v á r k a p u j á n á l végződik, amelynek h o m l o k z a t á n a v á r jelenlegi — á r v a h á z i — rendeltetését ol- v a s s u k le.

A k a p u t o r o n y , ú j a b b k o r i átépítése előtt, nyitott csar- n o k b a n végződött, a m e l y a védelmet lényegesen megkönnyí- tette.30 A k a p u n át a v á r alsó u d v a r á r a l é p ü n k , amelynek j o b b oldalán gazdasági épületek, istállók, kocsiszínek s a cse- lédség lakásai állottak a m ú l t b a n is, míg baloldalán egészen a v á r lábáig a v á r k e r t n y ú l i k el. Míg ma az u d v a r t nyolc hárs díszíti, amelyből négyet 1879-ben ültetett el az á r v a h á z igaz- g a t ó j a Ferenc József k i r á l y u n k és felséges n e j e ezüstlako- dalma alkalmából, négyet pedig a millenium emlékére, addig a v á r k e r t e t egyetlenegy díszíti, a m e l y n e k h a t a l m a s törzse m á r

32 U. o.

33 A király beiktatási rendelete: Magy. Tört. Tár, XII. 27?., a beik- tatásról szóló jelentés ugyanott a 278. 1.

31 Anno eodem 1427. in vigília Omnium Sanctorum i. e. die ultimo Octobris, eadem Barbara m o r a b a t u r Cremnitzii, ut ex alia eins epistula ad Posonienses scripta patet. (Cod. Dipl. X. 8. 610. 1.)

35 A vár leírásánál szem előtt tartottuk azt a leltárt, amelyet a kamarai bizottság készített 1672. iiin. 14-ikén, amikor ezen bizottság a várat Vesselényi Ferenc özvegyétől lefoglalta.

(9)

sok századot látott m a g a felett elviharzani. Ezt a t e r j e d e l m e s udvart régente szökőkút is díszítette, amelyet a szomszéd hegységből ide vezetett f o r r á s táplált s amely most is bő ivó- vízzel l á t j a el a vár felső és alsó részét.36 A vízvezeték csöveit itt készítették azokkal a n a g y f ú r ó k k a l , amelyeket a k a m a r a i

so Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé II. 450.

(10)

bizottság az egyik helyiségben talált s leltárba vett.37 Az u d - v a r t természetszerűleg h a t a l m a s k ő f a l öleli át, amely a v á r a l é p í t m é n y é b e torkolik.

Az u d v a r b ó l a vár felső részébe, az úri lakásba érkezünk.

Már Bél M á t y á s is két részre osztotta a várat, felsőre és alsóra. A felső két s z á r n y r a oszlik — úgymond. — de semmi- féle tervhez nem igazodik. S ebben igaza is van. mivel itt az építkezésnek az a l a p u l szolgáló szikla emelkedéséhez kellett a l k a l m a z k o d n i a . Ma kényelmes lépcsőházon keresztül halad- h a t u n k felfelé, amelyet az á r v a h á z felügyelő-bizottsága 1888- b a n a v á r stílusnak megfelelőe i gót ízlésben s kényelmes p i h e n ő k k e l megszakítva épített.'8 Az előző meredek falépcső, amelyet a felügyelő-bizottság csak 1883-ban látott el zsindely- fedéllel. hogy h a s z n á l a t a kevésbbé veszélyes legyen, minden- k é p p e n az ideiglenesség jellegével bírt.

-V v á r felső u d v a r á t egyemeletes épület vette körül, amely- ben az urasági szobák, paloták, k á p o l n a , k o n y h a , éléskamrák s az u d v a r n a g y szobái voltak elhelyezve, a m e l y e k egyike- másika m á r a négyszögletes vag y félkör alakú b á s t y á k a t fog- lalta le, a h o n n a n kisebb-nagyobb á g y ú k meredeztek le a mélységbe. A földszintet az emelettel szokatlanul meredek és magas f o k ú lépcső kapcsolta össze, a m e l y n e k m a r a d v á n y á t most is csodálkozva n é z e g e t j ü k . Ezen j á r t volna Vesselénviné, Széchy Mária? M é g a d j a a tagadó választ Bél, amidőn azt í r j a , hogy az asszonyi találékonyság oly gépet eszelt ki, amely az emeletre törekvőket innen felemelte. O még látta ezt a szerkezetet, a m e l y — úgy m o n d t á k neki — a nádorné talál- m á n y a volt.39

ö s s z e h a s o n l í t v á n a v á r mellékelt a l a p r a j z á t az említett 1672-ik évi leltárral, m e g á l l a p í t j u k , hogy a vár hat b á s t y á b ó l s 24 helyiségből állott, ide nem számítva természetesen a ki- mondottan r a k t á r u l , kovácsműhelyül, lőporkamráúl. mosó- k o n y h a („domus balneatoria", úgy vélem, i n k á b b mosó- helyiség. mint f ü r d ő ) és szárítóul („domus siccaria") hasz- nált helyiségeket. Melyek azonban azok a helyiségek, ame- lyeket a leltár felsorolt, azt alig s bizonysággal semmi esetre

37 2 Terebrae pro fistulis sen canalibus Cisternarum perforandis.

(Urb. et Conscr. fasc. 119. uro. 17.) Orsz. Ltár.

38 A Zólyom-Lipcsei Gizella Munkás Árvaház 1900. évi Értesítője, 18.1.

::9 Gemina est arcis moles, superior et inferior. Ista accipiendae familiae destinata, habet aream capacem et fönte instructam saliente.

Superior, palatiis eulta est. bifariam dispartitis et ad nullám propemodum regulám f actis. In his Vesselenii habitatones, sic satis commode factas, sed iam incultu squalentes avide lustravimus. Duas is contignationes, oppidum despicientes insederat, ita coinmissas, nt ex inferiore machinae beneficio in superiorem attoli potuerint, volentes adscendere. Vesselianae inventum fuisse aeeepimus. mulieris ultra modum vafrae et hero domi- nantis. (Bél: i. m. II. 4=>0. 1.)

(11)

sem lehet megállapítani. Hiányzik a kiinduló t á m p o n t . Fel- sorolt u g y a n a leltár h á r o m helyiséget, a m e l y e k e g y m á s b a nyilva a „dominae comitissae palatinissae" — Yesselényiné — lakosztályát képezték, de ezek megjelölésénél is egyrészt csak a h a g y o m á n y r a , másrészt a r r a a k ö r ü l m é n y r e t á m a s z k o d h a - t u n k . hogy ezek a v á r legszebb szobái, a m e l y e k közül az első- ben van a vár egyetlen erkélye. Bizonyossággal csak a k á -

(12)

polna helyisége á l l a p í t h a t ó meg' a mellette levő kis helyiség- gel, s t a l á n a „ p a l o t á n a k " nevetett tágas földszinti terem n Rubigallus-ajtóval.

B a j v a n a b á s t y á k k a l is. A leltár szerint hat b á s t y á n a k kellene lenni az egész v á r területén, a mellékelt a l a p r a j z a z o n b a n csak ötöt mutat.4 0 Nem hiányzik itt sem a v á r a k n á l szokásos „doboló bástya ", de hogy az melyik volt, ma m á r szintén meg nem mondható. H a rendeltetését t e k i n t j ü k , talán az országútra és a községre néző négyszögletes b á s t y á t lehet a n n a k tartani. Ismertnek m o n d h a t j u k a kápolna feletti bás- t y á t s a k a p u mellettit; kétes „a v a d a s k e r t felé néző" s „az u d v a r n a g y l a k á s a feletti" b á s t y a .

A leltár szerint az összes b á s t y á k kisebb-nagyobb á g y ú k - kal voltak felszerelve. E k k o r még kilenc á g y ú t és egy kilenc- csöves seregbontót t a l á l t a k a leltározók a v á r b a n , de igen való- színű, hogy a német katonaság m á r k o r á b b a n elvitt n é h á n y a t , mint a h o g y a v á r egyéb felszereléséből is akkor, mint m a j d látni f o g j u k , sok mindenféle hiányzott.

A felsorolt öt b á s t y á n kívül, a m e l y e k n e k alsó helyiségei lakásokul szolgáltak, volt a felső u d v a r o n még egy fatorony is. a „turris lignea", a m e l y n e k a z o n b a n az alépítménye, amint ma is látható, kő volt s csak a n n a k tetejére volt m a g a s a b b fedélszék építve, a m e l y az egésznek nevet adott. Az itt elhe- lyezett óra ütése s a Doboló b á s t y á b a n és a Ea toronyban elhelyezett h á r o m h a r a n g elevenséget adott a vár egyhangú csendjének.4 1

A v á r lakóhelyiségei közül első sorban is figyelmet érde- mel az a földszinti helyiség, a m e l y közvetlenül a lépcsőház- nak a felső u d v a r b a nyiló a j t a j a mellett van s a n n a k az o r s z á g ú t r a lenéző négyszögletes b á s t y á n a k egyik termét ké- pezi, a m e l y r e a „ p r o p u g n a c u l u m sub viridi palatio" elnevezés t a l á n ráillik. Magát a h á r o m ablakos, téglány a l a k ú helyiséget a z o n o s n a k v é l j ü k a leltárban megnevezett „ p a l o t a " helyiség-

gel, a m e l y név erre illik rá a legjobban. Az u r a d a l o m egykori ura, Rubigallus, is ennek szánt valami különös rendeltetést, mivel ennek a teremnek az a j t a j á t látta el művésziesen f a r a - gott ajtóféllel és szemöldökkővel. Az u t ó b b i n r o m á n stilű

40 Propugnaculum, vulgo Dobolo Basta, Propugnaculum Ferarum hortum versus, Propugnaculum supra Capellam, Propugnaculum sub viridi Palatio, Propugnaculum penes Portám, Propugnaculum supra hos- pitium Magistri Agazonum. (Urb. et Conner, fasc. 25. nro. 35. Orsz. Ltár.)

41 A várnak tekintélyes kiilsőt adott az a hatalmas fedélszék, amely a bástyákat és a köztük elterülő épületrészeket fedte s a szemlélő figyel- mét méltóan magára vonta. Bél is érdemesnek látta ezt az építkezést m u n k á j á b a n felemlíteni: Inter incommoda aedificii merito retuleris ni- miam, quae arci inaedificata est, materiam; quod sicuti tolerandae obsi- dioni importunum, ita si flammis teeta corripi accidat, universae inoli e x t r a mod um damnosum est. (/. m. II. 450.)

(13)

díszítmények közt két f é r f i f e j tekint egymásra, a l a t t u k pedig a v á r ú r n a k másutt is használt j e l m o n d a t a : „ D o m i n u s Dens-

Protector Mens 1573." díszlik. A szemöldökök alsó végét virág- levelek ékesítik, amelyekből f i n o m a n metszett oszlopok emel- kednek felfelé. A még mindig igen j ó k a r b a n f e n n t a r t o t t relief a XVI. századbeli k ő f a r a g á s z a t n a k egy remek példánya,, amely minden valószínűség szerint a szomszédos Beszterce- b á n y á n készült.

Megérdemelt figyelemben részesülnek Széchy Mária szo- bái, — a m e l y e k d é l n y u g a t felé néznek. Az elsőbe, amelyet a messze elterülő G a r a m - m o s t a síkságra s a t á v o l b a n kéklő hegyekre néző erkély tesz még érdekesebbé, egy e g y a b l a k o s előszobán át j u t u n k , a m e l y r e igen szépen tagolt b o l t h a j t á s borul. Ebből az eléggé tágas szobából t ö b b lépcső vezet le egy a l a k t a l a n , szűkös és igen gyöngén megvilágított helyiségbe,, a m e l y n e k felső a j t a j a a m ú l t b a n titokzatosan el volt r e j t v e s amelyben a v á r ú r féltett kincseit és fontos i r o m á n y a i t tar- totta. Ezt a feladatot teljesítette a néphit szerint Vesselényi idejében is, aki feleségével együtt itt őrizte az interessátusok irományait. A „ p a l a t i u m dominae comitissae palatinissae"-nek nevezett teremből nyílott még két tágas terem, a m e l y e k közül az elsőt „ h y p o c a u s t u m " - n a k , a másodikat egyszerűen „cubi- c u l u m " - n a k nevez a leltár. Igen szépek a helyiségek bolt- h a j t á s a i s ezek csillagdíszei, amelyek hasonmásait több besz- tercebányai régi ház terjedelmes á r u c s a r n o k á n is l á t h a t j u k .

Az erkélyes szobából fedett, oszlopos folyosó vezet a v á r túlsó végében lévő k á p o l n á b a , amely a „ p r o p u g n a c u l u m s u p r a e a p e l l a m " nevű b á s t y á b a n kapott helyet. Ipolyi sze- rint Tribel G á s p á r az a l a p í t ó j a , aki a XVI. század végén bírta az u r a d a l m a t . T e r j e d e l m e igen mérsékelt, úgy hogy csak a v á r ú r és c s a l á d j a b e f o g a d á s á r a szolgált.42

A vár egyik pincéjében van a v á r k ú t , mely kétség kívül igen régi alkotás s a k k o r volt h a s z n á l a t b a n , amikor a v á r még vízvezetékkel nem bírt. Mélysége 72 méter. K á v á j á t ó l kezdve körülbelül 20—25 méternyi mélységig a v á j a t k ö r a l a k ú s a z u t á n a l a k u l négyszöggé. A víz felszíne egy nehéz v a s - a j t ó v a l volt felülről elzárható, amihez láncot h a s z n á l t a k . A vizet egy h a t a l m a s hengerkerék segítségével emelték fel.

amelynek tengelyére egy n a g y dob volt szerelve, a m e l y b e egy ember állott be s azt lábaival előre lépegetve hozta k ö r f o r -

42 Az 1657-ben végzett canonica visitatio feljegyzése szerint az oltá- ron Krisztus, Szent Pál és Apollo képei voltak láthatók ezzel a felirattal:

..Ego plantavi, Apollo rigavit, Dens autem incrementum dedit." Amidőn a vár katholikus kézre került, az oltárra a Boldogságos Szűz képe állít- tatott ezzel a felirattal: „Ara B. M. V. Púrifieatae 1692." — (Ipolyi:

Schein. Hist. 206.) Amikor az uradalmat a kincstár vette át, a lipcsei plébános szolgáltatott itt hetenkint egyszer misét. ( I p o l y i : i. m. 206.)

(14)

gásba. M a r a d v á n y a i t ma is meglepődve szemléljük.4 3 Különös érdekességet ad a k ú t n a k , hogy az említett v a s a j t ó t ó l kezdve egy 112 méter hosszú alagút van. amelyen át erősen meg- h a j o l v a egy tágas s hosszú pincébe és innét a szabadba j u t u n k . M o n d a n u n k sem kell, hogy ú g y az alagút, mint a pince ke- m é n y kősziklába v a n v á j v a s igazi mesterműnek mondandó azért, hogy a hegy l á b á n á l megindított f ú r á s vonala a kútat egy h a j s z á l n y i r a derékszögben találta. Ez mindenesetre csakis i r á n y t ű segítségével volt eszközölhető s éppen ebből a körül- m é n y b ő l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k a m u n k a v é g r e h a j t á s á n a k az ide- jére. K a c h e l m a n n feljegyzése szerint u g y a n i s az i r á n y t ű n e k a b á n y á s z a t b a n való első a l k a l m a z á s á v a l az 1555-ik esztendő-

43 Bél a következőket jegyezte fel a k ú t r ó l : Imprimis admirationem nostram advertit puteus arcis superioris, per durissimam petrain, cui a r x imposita est, ad earn altitudinem depressus, q u a n t u m immissus lapis grandior, tertia minutae parte, sive secundis 20 gravi satis lapsu, vix emetiri poterat. (/. m. II. 450.)

ben t a l á l k o z u n k , s így ezt a m u n k á t a kincstár végezte, ami- kor 1548-ban a v á r a t u r a d a l m á v a l átvette, v a g y — ami való- s z í n ű b b — a kiváló bányász, Rubigallus Pál, — aki a v á r a t

1570-től zálogjogon birtokolta s a v á r b a n az emlékét fenn- t a r t ó díszes a j t ó k e r e t e n kívül egyéb építkezést is végzett.

A v á r k ú t körül lévő pincék egyikének b e j á r a t a felett a

(15)

liomlokkőben ezt a feliratot olvassuk: Maria Regina 1531.

Miképpen került ez a felirat erre a helyre, arról m a j d későb- ben lesz szó. Ezt a helyiséget a néphit pénzverő m ű h e l y n e k

(„minciarna") t a r t j a , természetesen m i n d e n a l a p nélkül.

Jól esik a v á r látogatóinak a k ö r ú t befejezése u t á n azt mondani, hogy börtönhelyiségeket f a l b a erősített v a s k a r i k á k - kal és l á n c m a r a d é k o k k a l , mint M u r á n y b a n , Szepesvárt s másutt, nem láttak.

I I I .

A zólyomlipcsei várhoz terjedelmes birtok tartozott, mely első sorban is községekből és falvakból, t o v á b b á n a g y kiter- jedésű erdőkből, m a j o r o k b ó l , szántókból és legelőkből állott.

A községeket és f a l v a k a t összesen tizenegy helyen, a d o m á n y - levélben és beiktatási jelentésben t a l á l j u k feljegyezve.4 4 Ezek a következők: Lipcse és Pónik mint községek (oppida), to- v á b b á f a l v a k (villae): Felső- és Alsólehota, Lopér, Kisgaram és Scsavnicska (Rezsőpart). Jeczenye. Péteri. G a r a m h i d v é g , Németfalva, Garamszentmiklós, Szentandrás. Mezőköz, Bo- rosznó, Luczatő, Hedel, Patkócz, Perhát, Szelese. Rásztó, Sál- falva és Olaszka. Az 1455. és 1470-ik évi a d o m á n y l e v e l e k b e n előfordul még Zagranye, az 1424-ikiben M a l y c h k o f a l v a és a német a l a p í t á s ú Seilersdorf Povraznik néven, az 1464-iki a d o m á n y l e v é l b e n és statutioban Rohozna, az 1470-iki donatio- nalisban Sezank és az 1464. és 1490-ikiben B r e z n ó b á n y a , a m e l y utóbbi nem m i n d e n n a p i perlekedésre és erőszakoskodásokra szolgáltatott okot. Z a g r a n j e Rohozna és Sezank f a l v a k - ú g y látszik, elpusztultak, viszont M a l y c h k o f a l v a azonos lehet Mosóddal (Mostenice), amelyet a donatióslevelek ezen a néven nem említenek, jóllehet az is az u r a d a l o m h o z tartozott.4 5

Külön kell még megemlíteni két f a l u t , ú. m. Mócsát, D u b r a - viczát ,amelyek az 1424. és 1455-ik évi a d o m á n y l e v e l e k b e n még megelíttetnek, de később m á r nem.46 viszont Sebő csak 1629-ben szerepel, mint az u r a d a l o m része, de sem előbb, sem később nem fordul elő. Yéglil h á r o m oklevélben, ú. m. az

41 Az 1424.. 1455.. 1464.. 1465.. 1470., 1490. évi és ugyanezen évből egy beiktatási jelentés, továbbá az 1627., 1649., 1661. évi felsorolás és az 1672-ik évi összeírás.

45 Ipolyi: i. m. 195. 1.

46 Dubiaviczát Gergely, corbaviai gróf és lipcsei kapitány, 1445.

szept. 21-én Hototliini Györgynek adományozta, hogy a neki tett szolgá- latokat megjutalmazza: „villám nostram possessionalem dictam D u b r a - wyeze cum omnibus terminis, m e t i s . . . ad earn pertinentibus ac cum pleno dominio ita vigorose et plenarie uti et ad nos hueusque tenuimus et possedimus per donationem Reginalis majestatis privilegialiter pro- seriptam perpetue tenendam, regendam, possidendam, vendendam. (Hazai Okltár 348. sz.)

(16)

1424., 1455., 1490-iki adománylevélben és statutióban előfordul Togarth nevű f a l u . amely Ipolyi szerint azonos lehet Olasz- kával.4 7

Lássuk most m á r az egyes birtokrészeket s ezek kötele- zettségeit a v á r birtokosával szemben.

Zólyomlipese község nevével legelőször IV. Bélának 1250-ben R a d u n comes számára kiállított adománylevelében t a l á l k o z u n k , a m e l y b e n az a d o m á n y h a t á r a i n a k megjelölésé- nél egy vonalat említ, a m e l y kelet felé tart s ott eléri a n a g y iítat, a „via magna"-t, a m e l y Zólyomból Lipcsére vezet.48 ö t év múlva ú j r a t a l á l k o z u n k a község nevével ugyanezen ki- r á l y n a k Besztercebánya számára adott privilegialisában, ami- kor az addig kevésbbé ismert Besztercebánya hollétét ú g y határozza meg, hogy az az ismertebb Lipcséhez közel fek- szik.49 Ezt követi rövidesen Béla k i r á l y n a k 1263-ik évi dona- tiója (Heinczmann) András, besztercebányai bíró s z á m á r a , hogy m e g j u t a l m a z z a a város n a g y o b b í t á s a és fejlesztése körül végzett m u n k á j á t , n e m k ü l ö n b e n a besztercebányai b á n y á s z a t fellendítése körül szerzett érdemeit azzal az erdőséggel és földterülettel, a m e l y a város és Lipcse közt fekszik, s a m e l y b e a z u t á n a k i r á l y p a r a n c s á r a Detre, Zólyommegye i s p á n j a , Mike comes fia. beiktatta, m i u t á n megállapította, hogy az a d o m á n y a lipcsei v á r s a k i r á l y birtoka.5 0 1290-ben itt kelte- zik azt a bírói levelet, amelyben Poruos fia Sándor ellenfelei.

Porun fiai és társaik meg nem jelenés miatt elmarasztaltat-

47 Schein. Hist. 175.

48 Cod. Dipl. IV. 2. 59. — Nevét Kachelinann a szászországi Leipzig- gel hozza kapcsolatba. Erről Bél a következőket í r j a : Dicitur enim Hun- garis: Tót Liptsche, hoc est Slavica Liptscha, quomodo a Germanis et Slavis etiam sua dialecto vocitatur, ut a Német Liptsche, sive Lipsche G e r m á n o m u l insigni Comitatus Liptoviensis oppido discriminaretur. Ad- pellationem inde arcessunt, quod a Slavis priinum habitari locus iste coeperit cum contra ea Liptoviense oppidum illud Saxones metallici excitavisse perhibeantur. (Not. Hung. IL 456.)

Fényes, Magyarorsz. Geogr. Szótárában ezt í r j a : Ezen város a régi oklevelekben Oppidum privilegiatum regium t a x a t u m nevezet alatt jön elő s most is megvan vérhatalmi joga (ius gladii). (II. 668.)

Korabinsky Zolyo-Lipsche, Tóth-Lipsche, sőt a teljesen szokatlan Böhmisch-Liptsch néven m u t a t j a be. (Producten-Lexicon 581. 1.)

Sohler Liptsch Ipolyiná\. (Schern. Hist. 205.)

49 Proinde ad universorum notitiam tenore praesentium volumus pervenire, quod nos hospitibus nostris de nova villa Bistricia prope Lvpzhew hanc ad eorum supplicationexn concessimus libertatém etc.

(Cod. Dipl. IV. 2. 298.; Teleki: Hunyadiak kora. VI. 511.)

50 Donatio Belae regis pro parte Andreae ludicis Bistriciensis Anno 1265. emanata, consideratis fidelitatibus et servitioruin meritis, quae idem in conservatione et ampliatione villae praedictae cum omni fervore fide- litatis impendit, maximé in augmentationem Argenti Fodinarum Bistri- c i e n s i u m . . q u a n d a m silvam et terrain inter praenominatam villám Bysterchebanam et Lypche existentem sbt. (Tagányi: Erdészeti Oklevél- tár I. 11. 1.)

(17)

nak.5 1 Már j ó k o r á n volt temploma5 2 és plébánosa, aki az 1317—1320-ik évi a d ó l a j s t r o m szerint m á s f é l fertót fizetett pápai tized fejében.5 3 1330-ban Róbert Károly a k o r p o n a i jog- gal r u h á z t a fel a várost, a m e l y p a p - és bíróválasztási joggal járt, de azzal a kötelezettséggel is, hogy m i n d e n c u r i á j a két részletben három fertót fizet a k i r á l y n a k adóképpen.5 4 Innét k a p t a a neve mellé ezt a jelzéket: o p p i d u m privilegiatum Regium t a x a t u m .

A szabadságlevél k i m o n d j a , hogy a lakosság k o r á b b i ki- váltságait m e g v á l t o z t a t j a és kibővíti, hogy a vendégek ottani száma s z a p o r o d j é k ; ezért is Miklós és Pál. lipcsei vendégek kérelmére, m e g a d j a a k i r á l y a községnek m i n d a z o n kivált- ságokat, amelyek egyéb német városok díszéül szolgálnak.

A k i r á l y n a k ezen kijelentéséből nyilvánvaló, hogy nem rég iíj német település ment itt végbe, amelyet a k i r á l y még sza- porítani kívánt.5 5 Ü j a b b megerősítést n y e r t e k ezen kiváltságok 1340-ben.

A község az 1535-ik évi összeírás szerint 35 p o r t á t szám- lált; ezen szám 1548—1552-ig 44-re, m a j d 1554-ben 49-re emelkedett; 1596-ban a p o r t á k száma 25 volt, 1601-ben a lakóházak száma 77 s az 1604-ben megejtett összeírás szerint 24-ben á l l a p í t t a t o t t meg.56 Az 1610. és 1635. évek közben a j o b b á g y i p o r t á k 121/? és 6 közt v á l t a k o z n a k , a zsellérek portái pedig 2x/2 és 1V-2 közt v a n n a k feljegyezve.

Az idézett királyi szabadságlevél szerint, amelyet Lipót is megerősített, mentesek voltak a lipcseiek a közönséges adózástól s csak k o n y h a p é n z ü l (Kuchel Dienst, Kuchelgeld.

census culinaris) fizettek évi 65 f r t o t két részben. Bár men- tesek voltak a r o b o t m u n k á k t ó l , mégis kötelesek voltak a v á r v a d a s k e r t j é t és a Lipcse-utcában lévő u r a d a l m i káposztás- kertet bekeríteni s a kerítést s a j á t költségükön f e n n t a r t a n i . Ha az u r a s á g ?)a hegyent fiira" („vber das G e b ü r g " , a liptói és gömöri hegységet jelölték ezen névvel) ú t r a kelt, tíz em-

51 Hazai Okit ár: 117. sz.

52 A Cod. Dipl. VIIT. 3. 417. szerint „Ecelesia S. Spiritus". A templo- mot Kuzmányi Hronka című művében 1113-ból valónak m o n d j a .

53 Item Nicolaus plebanus de Lypsche arehydiaconatus Soliensis iuratus dicit suam (plébániám non) valere ultra m a r c a m et fertonem cum dimidio (ius domini pape) quos solvit. (Knauz: Monum. Vatic. I. k. 220.)

•>4 Cod. Dipl. VIII. 3. 417., VII. 5. 460.

55 Nos Carolus . . . quod, nos possessionem nostram Lipcse, in Comi- tatu Zoliensi constitutam, ipsius libertate m u t a t a et meliorata, volentes ad instar aliarum civitatum nostrarum Teutonicalium libertatum prae- rogationis decorare, ut co amplius numerus hospitum nostrorum existeu- tium in eadem augeatur, Nicoiao et Paulo hospitibus de eadem Lipcse vice et nomine universorum hospitum nostrorum de eadem nobis suppli- cantibus, has gratias et libertates annuentes concessimus stb. (Cod. Dipl.

VIII. 3. 416.)

56 Cotiscriptio Port arum. 2659. Tomus 59. (Orsz. Ltár.)

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — I.

(18)

bert kellett a községnek kíséretül kiállítani. Az u r a d a l o m n a k j á r ó vámot évi 20 írttal rótták le. N a g y ü n n e p e k alkalmából kötelesek az u r a s á g mellé bizonyos számú darabontot kiren- delni s ezeket étellel-itallal ellátni. Ha pedig az uraság más- honnan érkezik a v á r b a , köteles a község ennek bizonyos m e n n y i s é g ű élelmiszert a v á r b a fel küldeni, a kiszolgáló inas- ságot pedig a községben elszállásolni. Kötelesek élelmi- szereket a k k o r is adni, ha esküvő, keresztelő, temetések van- n a k az urasági családban, a v a g y országgyűlések és hadi át- vonulások ide jen.57

A v a d a s k e r t b e n lévő három kisebb h a l a s t a v a t (Fisch- lialter), úgyszintén a Lipcse-utcában lévő h a l a s t a v a t szintén a lipcseieknek kellett gondozni, de ennek f e j é b e n ők hasz- n á l h a t t á k a községben lévő két kertet, az egyiket faiskolá- n a k . a m á s i k a t k o n y h a k e r t n e k .

Amidőn a^ u r a d a l m a t a k a m a r a 1670 u t á n véglegesen átvette, s most m á r u r a s á g nem szállott meg a v á r b a n , az adózáson kívüli kötelezettségek megváltása céljából, házan-

kint h á r o m irtot készült a k a m a r a bekövetelni. A lipcseiek ezt az ú j f a j t a adózást, privilégiumaikra való hivatkozással, egyelőre m e g t a g a d t á k ugyan, de a k i k ü l d ö t t bizottság re- mélte. hogy a hetven ház u t á n j á r ó 210 f r t megfizetésére mégis fognak vállalkozni.

Nincs n y o m a a n n a k , hogy a v á r u r a k és a lipcsei alatt- valók közt a szigorú b á n á s m ó d , v a g y engedetlenség és szolgálat m e g t a g a d á s a miatt elkeseredett viszony létezett volna. Egyedüli kivételt képez Széc-hy G y ö r g v n é , H o m o n n a y Mária, aki k ö z t u d o m á s szerint f u k a r s még leányaival is k e m é n y e n b á n ó asszony volt. Ilyen volt természetesen jobbá- gyaival szemben is, s ú r n ő j ü k e t követték tiszttartói is. Egyes esetek ismeretlenek u g y a n , de egyről mégis t u d j u k , hogy halállal végződött. Ezen esetből s a gyakori bebörtönzések- ből kifolyólag, Alaghy Menyhért, a j o g ü g y e k igazgatója azt javasolta, hogy a m e n n y i b e n Széchyné a királyi p a r a n c s ellenére sem b á n n é k j o b b a n jobbágyaival, tisztjeive! együtt a n á d o r ítélőszéke elé kell őt idézni.58

A községgel összeépítve v a n jelenleg egy közigazgatá- silag is külön község. Lipcseutca, amelyről azonban a régibb

57 Urb. et Consr. fasc. 119. uro. 19. Az 1678-ik évi Extract us über alle vnd jede Einkommen des Fisci Antheils Bey der H e r r s c h a f f t Lypsche az Orsz. Ltárban.

58 Quoad Lypchenses itaque oppidanos. si Domina A idua Széchyana serio Suae Mattis mandato aquiscere dictosque oppidanos missos facere

renuerit, sed eosdem coepta via persequi continuaverit. tnox nomine fisci citanda erit ad homicidium in praesentia Domini Comitis Pala- tini unaque cum satellitilnis servitoribusque ejusdem per ipsam iuri statuendis et sine dubio mutabit priora sua intentata. (Xeo Ixegestrata Acta fasc. 408. n o. 1. az Orsz. Ltárban. — Ezentúl rövidítve N. R. A.)

(19)

oklevelekben soha említés nem tétetik. Az 1678-ik évi össze- írás idején mindössze négy j o b b á g y o t t a l á l t a k itt, a k i k kézi robotot teljesítettek a v á r n a k . Ezeken k í v ü l ÍOV2 zsellér volt még a f a l u b a n , a k i k együtt 37'81//2 í r t t a l a d ó z t a k . Kötelesek voltak az u r a s á g leveleit t o v á b b í t a n i s egy k o n y h a l e á n y t a m a g u k költségén az u r a s á g n a k adni, az iparos pedig csak f é l á r b a n s z á m í t h a t t a fel a maga m u n k á j á t . A malom bér- összege évi 140 í r t 58% dénár, négy hízó u t á n 16 f r t 66%

dénárt fizet váltságul. Köteles az u r a d a l o m t ó l 36 font tehén- túrót, tíz d é n á r o n számítva a f o n t j á t , átvenni.

Zólyomlipcse területén, közel Lipcseutcához, volt egy zárda, amelyből m a csak némi a l a p f a l a k s a hozzátartozó halastó m a r a d t a k fenn. Minő szerzet lakott b e n n e ,ismeretlen;

hazai monasterologiáink e g y á l t a l á b a n nem emlékeznek meg róla. írott emlékét az országos levéltár egy a d a t á n k í v ü l csak a besztercebányai városi levéltár őrizte meg, az is csak két szűkszavú helyen. Az első Kőnigsberger M i h á l y n a k , a dús- gazdag besztercebányai b á n y a polgárnak 1503-ból való vég- rendelete, a másik egy számadási tétel 1520-ból.

Kőnigsberger. halála ó r á j á t érezvén közeledni, megírta végrendeletét s a b b a n több bel- és k ü l f ö l d i z á r d á n a k kisebb- nagyobb összegeket h a g y o m á n y o z o t t , hogy lakói érte, ki valószínűleg c o n f r a t e r ü k volt, misét m o n d j a n a k s é p ü l e t ü k e t gondozzák.5 9

A másik feljegyzés az 1520-ik évi számadási k ö n y v b e n található, ahol az az a j á n d é k ö s s z e g v a n bevezetve, amellyel a z á r d á n a k a város azért kedveskedett, hogy megengedte, hogy erdejében t ö l g y f á t vághasson.6 0 E g y é b emlék nem m a r a d t r á n k . \ alószínű, hogy a r e f o r m á c i ó Zólyom várme- gyének ezt az egyetlen z á r d á j á t is eltüntette.6 1 Egyetlen ismert fekvőségét, a halastavat, az 1672-ik évi u r a d a l m i lel- tár szerint, a v á r b i r t o k á b a n találjuk.6 2

P ó n i k . (Ponik libera,6 3 Ponyikova,6 4 Ponike,6 5 P o n y k -

59 Mehr in das Kloster in Lipsch meinen Bruedern bescheid ich flor 25. halb zu dem gebeu vnd halb zu Messen, dasz sie auch Gott f ü r mich bitten. — Besztercebánya város ltára, fasc. 229. nov. 1. Ugyan- ennyit hagyott a lech nitzi. győri, pilisi zárdáknak, a boroszlói templom- nak stb. s-— (Jurkooich. Königsberger Mihály, a besztercebányai Havi Szemle 1. évf. 81. 1. és Besztercebánya Múltjából I. k. 3—22. 1.)

60 Item auff den liptsch geschenkt p f a f f e n das sy haben lassen hawen aichen holz yn ihren gründen. (1520. évi Számadási könyv.)

61 1559-ben még megvolt a zárda, mert öt jobbágyának az adómen- tességet említi az akkori összeírás. (Conscriptiones Portarum 1559. A.

2679. Orsz. Ltár.)

Fischteich zu Yliszka — nur mit etwas wenig Hiichten und kei- nen Karpfen zur Hausnotturf ft besetzt. (Urb. et Consecr. fasc. 25. nro.

55. az Orsz. Ltárban.)

63 Tört. Tár: XII. 274.

04 N. R A fasc. 1654. nro. 18. az Orsz. Ltárban.

65 N. R. A. fasc. 1654. nro. 22.

(20)

bánya.6 6) A telepítés és e r d ő í r t á s m u n k á j a a G a r a m . Mócsa, Zolna és L i b e t a p a t a k o k közt e l t e r ü l ő hegyes- völgyes területen még a XIII. század végén sem volt befe- jezve. A terület zord, l a k a t l a n volt, hegyeit sűrű erdőség borította, amely még v a d á s z a t r a sem volt alkalmas. Mégis F ü l ö p mester, T a m á s fia, hivatkozva azon harci érdemeire, amelyeket k i r á l y a , K u n László h a d á b a n O t t o k á r és a k u n o k ellen szerzett, ezen terület a d o m á n y o z á s á t kérte. A k i r á l y teljesítette vitézének kérelmét 1282-ben s felszólította az esztergomi k á p t a l a n t , hogy F ü l ö p mestert az adományozott b i r t o k b a iktassa be. Mivel azonban ezen terület állítólag nemcsak l a k a t l a n , h a n e m még v a d á s z a t r a és halászatra sem volt alkalmas, m e g h a g y t a neki, g y ő z ő d j é k meg a n n a k minő- ségéről és terjedelméről, s ha tényleg ilyennek f o g j a találni, j á r j a azt be az érdekelt szomszédokkal s iktassa be azután a n n a k b i r t o k á b a F ü l ö p mestert.67

E r r e a k á p t a l a n embere, nevezetesen Miklós, nógrádi archidiaconus, továbbá l l o r h a t h Cencio, királyi mester s Tamás, a zólyomi k a p i t á n y n a k , Miklósnak tisztje, felkeres- ték a kérdéses területet s azt tényleg l a k a t l a n n a k , v a d á - szatra és h a l á s z a t r a a l k a l m a t l a n n a k t a l á l t á k . A r e a m b u l a - tióban résztvett a turóci convent embere is, továbbá a zó- lyomi k i r á l y i u r a d a l o m összes e r d ő ő r e i és halászai, s m e g jelent András, a besztercebányai bíró is a tanács kiküldött- jeivel.68

Pónik a l a p j á t tehát ekkor vetette meg F ü l ö p mester,6!>

66 N. R. A. fasc. 1654. nro. 29.

67 Terrain . . . Ponik vocatam, in comitatu de Zolyom. iuxta flu- vium Goron existentem, non venationi congruentein, in qua nec aquae essent piscationi aptae, vacuam et habitatoribus d e s t i t u t a m . . . Verum quia de qualitate et quantitate eiusdem terrae seu silvae nobis ad plenum veritas non constat, fidelitati vestrae praecipiendo mandamus, quatenus mittatis hominem vestrum pro testimonio fide dignum, coram quo Hor- hath Cencio de superiori villa custodum villarum nostrarum de Zolyom.

homo noster sc-iat et inquirat super praedictae silvae seu terrae omni- moda veritate, et si ipsam silvam seu terrain vacuam et inhabitoribus destitutam, nec venationi, nec piscationi congruentem invenerit, et tunc- reambulet ipsam, convocatis omnibus commetaneis et vicinis et statuat eidem Magistro Pliilippo cum omnibus utilitatibus et pertinefttiis suis iure perpetuo possidendam, si non fuerit contradictum. (Cod. Dipl. V.

5. 112. Eredetije Pónik levéltárában.)

88 A turóci convent is jelentést tett a határbejárásról. (Cod. Dipl.

V. 3. 336.)

69 Ipolyi: Schern. Hist. 197. 1. a község nevére vonatkozólag azt mondja, hogy nevét Fülöp mestertől k a p t a : Pliilippo donata, a quo et nomen Pónik nacta est — a két név között azonban alig lehet kapcso- latot találni. Fülöp mesterrel, vagyis inkább a fiaival 1310-ben találko- zunk még egyszer, amidőn az esztergomi káptalan előtt Csák Máté híveinek jogtalan birtokfoglalása ellen óvást emeltek, amit előbb a ha- talmas oligarchától való félelmökben tenni nem mertek. Andreas, Petrus

(21)

a k i n e k utódait, Sós Pétert és T a m á s t N a g y L a j o s e b i r t o k u k - b a n 1373-ban megerősítette.7 0 A f a l u lakossága egyre sza- porodván, Dávid, Zólyomvármegye i s p á n j a , 1400-ban sza- badságlevelet adott a l a k ó k n a k , a k i k e t királyi j o b b á g y o k - n a k nevez. Ebben m i n d e n n e m ű adótól — omnibus et sigulis censibus, collectis et d a c y s universis — felmenti őket, ame- lyeket mostanáig fizettek, szabadon v á l a s z t h a t j á k b í r á j u k a t s nem kötelesek a zólyomi ispán b í r á j á t elfogadni; szántóikat és rétjeiket szabadon művelhetik s h a s z n á l h a t j á k . Censust és collectát csak a k i r á l y n a k fizetnek és pedig évenkint 80 a r a n y f o r i n t o t h á r o m részletben, Szt. Mihály, k a r á c s o n y és Szt. G y ö r g y n a p j á n . Mindennemű tehertől csak két és fél- telek mentes, a m e l y e n a királyi vadászok l a k n a k . A szaba- dalomlevél azon kitételéből, hogy az itt termelt réz és ólom Lipcse v á r a v á r n a g y a i t illeti,71 m e g t u d j u k , hogy lakosai m á r a k k o r is b á n y á s z a t t a l , v a g y úgy, mint a későbbi s z á z a d o k b a n , kohászattal foglalkoztak. Ezt a kiváltságlevelet Zsigmond 1404-ben, M á t y á s pedig 1464-ben megerősítette s a korponai joggal megbővítette.7 2

Pónikon 1548—1550-ig 23, 20. 19 portát számoltak össze, 1554-ben 28-at, 1596-ban csak 18-at, 1610-ben 12-őt s 1V2 zsel- lért: legkevesebbet 1622-ben 6-ot.73

Mint a v á r tartozéka szerepel Zsigmondnak 1424-iki adó-

ét Tumpus, filii comitis Philippi, contra filii Coniitis Goclioth, qui terrain ipsorum Ponik, ad fluvium Gron supra Besztercebanya sitam occupassent, quamve ob metuin Mathaci Palatini lite persequi non auderent. coram Capitnlo Strigoniensi protestantur. A panaszosok elő- a d j á k . quod Jacobus, Petrns et Paulus filii comitis Goclioth q u a n d a m particulam terrae suae Ponyk, vocatae, quae est et adiacet j u x t a fluvium Goron, superius villam Beszterczebanya a parti oiientali, circa Molcha- patak. in metis distinctionibus et limitatioriibus terrae eorum ante dictae indebite et iniuste occupassent, potentialiterque detinerent occupatam in praeiudicium ipsorum et gravamen. Cum quibus ad praesens ob metuin Matthaei Palatini, Domini ipsorum non auderent neque possent coram aliqno iudice ut deceret experiri. (Fejér: Cod. Dipl. VIII. 1. 394.)

70 Fejér: Cod. Dipl. IX. 7. 577.

Teleki: Hunyadiak kora, VI. 315.

11 Exceptis tarnen cupro et plumbo et alys mineris inibi prove- nientibus, que alias more solito Castellanis nostris de Lipcse constitutis et constituendis voluinus proveniri et administrari.

72 Teleki: Hunyadiak kora, XI. 84.

Fejér: Cod." Dipl. X. 4. 315.

Zsigmond kiváltságlevelének datálásában a két forrásmunka el- tér egymástól. Fejér az idézett helyen, amely egyébiránt csak kivonat- ban közli az oklevelet, „Sabbatho proximo ante festum B. Martini con- fessoris" áll. viszont Telekinél „Sabbatho proximo ante festum B. Marci confessoris". A sorszámok azonban egyeznek. Fejér, Bél. Not. Hung.

Tom. II. p. 457-re hivatkozik, ahol szintén az általa idézett nap van említve.

73 Conscriptiones Portarum Cottus Zoliensis Tom. 59. (Orsz. Ltár.)

(22)

mányieveiében „Ponyk l y b e r a " mellett Kysponik is, amely Lehotka néven is előfordul.7 4

Minő szolgálmányokat kellett a községnek az 1678-iki összeírás idején teljesíteni s minő terheket kellett viselnie, a r r a a Lipcsénél idézett E x t r a c t u s nem n y ú j t felvilágosítást.

I s m e r j ü k a z o n b a n Pónik és a szomszédos Lehotka (Le- hota) a d ó k i m u t a t á s á t 1582-ből, amikor mint török hódolt- sági községek eleinte 40. a z t á n 50, 90, 100, u t ó b b pedig 150 frtot fizettek a fiileki töröknek, de u g y a n a k k o r adóztak Zólyomvármegyének is.75

L u c a t ő (Luchathew,7 6 Luchetin.7 7 Lwcliathyn7 8). Mint a vár tartozéka előfordul az eddig ismert összes a d o m á n y - levelekben és beiktatási jelentésekben 1424-től kezdve. 1535- ben 8 p o r t á t számlál, a m e l y szám a z u t á n 1548-tól 9-re.

1554-ben 11-re emelkedik. H á z a i n a k száma 1601-ben 19, tel- kes j o b b á g y a i n a k a száma pedig 1610-ben 3, zsellérjeié l.79 1678-ban egész jobbágytelek volt 13, ebből 2% zálogban volt a Máriássy- és R a d v á n s z k y - c s a l á d n á l . A v á r n a k fizetett 39 i r t 371/2 d é n á r t , azonfelül e l l á t j á k az uraság asztalát heten- kint jó hallal. Minden p a r a s z t h á z gabonaváltság f e j é b e n rozs és á r p a u t á n 75 dénárt, zabtól 30-at s valami csekély- séget k e n d e r m a g és köles u t á n . Legelőpénzt a kecske és j u h d a r a b j a u t á n 11% d é n á r t . T e h é n t ú r ó t 10 d é n á r j á v a l fonton- kint kell átvenniök az urasági majorokból. Egy p á l i n k a ü s t u t á n fizetnek 3 f r t 331/& dénárt. A juhszállás u t á n fizetnek egy juhot, egy b á r á n y t , egy kosarat és egy nyersbőrt. Az u r a s á g n a k j á r ó szolga (Quartier-Bediente) helyett az ura- dalom confiscálása u t á n 3 frtot fizettek, úgy Iiogy az 1678-iki összjövedelem kitett 151 f r t 94Ve dénárt.8 0

74 N. F. A. fasc. 483. nro. 34.

75 Urb. et conscr. fasc. 59. nro. 15. alatt Conscriptio C o n t r i b u t i o n s Turcicae et Comitatus Tornensis Geoineoriensis stb. Zoliensis Anno 1582.

E szerint a zólyommegyei hódoltságba a következő községek estek:

Halászi. H a j n i k , Nagyrét, Mogyoród. Lukóca, Motyó, Dobronva, Pel- sőc, Szászi, Pónik, Leliota, Miesinve, Dubravica, Zavada, Becsó, Zámpor, Bacur. Lukóca: ezek úgy a töröknek, mint magyar földesuraiknak fizettek adót. Osztroluka pl. körülbelül húsz éve fizetett a töröknek:

eleinte 70 frtot, később 60-at; Ocsova eleinte 170 frtot, később 500-at. a motyóiak eleinte 25-öt, később 30-at, a h a j n i k i a k először 53-at, később 100-at, m a j d meg 200 frtot, Halászi 50—100—150-et, legutóbb 250-et ré- szint a fiileki, részint a szécsenyi bégeknek.

76 Tört. Tár: XII. 274.

77 N. R. A. fasc. 1654. nov. 3.

78 Wenzel: Az Alsómagyarországi bányavárosok és a Dóczyak. 64. 1.

79 Conscriptiones Portarum 2659. Comitatus Zoliensis Tom. 59.

(Orsz. Ltár.)

s0 Urb. et Coscr. fasc. 119 nro 19

(23)

Hédel (Hedewl,8 1 Hedellehota,8 2 Hiadell,8 3 Hédelfalva8 4).

Az 1535-ik évi conscriptióban nem f o r d u l elő. P o r t á i n a k a száma 1548-ban 3 s ezután sem emelkedik h á r o m n á l t ö b b r e ;

házainak a száma 1601-ben 12. Évi a d ó j a az 1672-iki k i m u - tatás szerint 7 f r t 87Mí d é n á r volt. T ú r ó é r t tartozott 8 f r t 40 d é n á r r a l s 1 p á l i n k a f ő z ő ü s t é r t 4 írttal, a malombér 40 írt 90 d é n á r b a n volt megállapítva. 1678-ban 4 telkes j o b b á g y volt a f a l u b a n , a k i k közül 21/2 H é d e l y M á t y á s b á r ó n á l és az U j - falussy-családnál volt zálogban; zsellér volt 12, zálogban 9.

( ensusköteles volt mindössze i1/^ telkes jobbágy és 3 zsellér s így e címen 5 f r t 46% d é n á r folyt be. Legelőpénzül fizettek 9 irtot, 3 p á l i n k a f ő z ő ü s t u t á n 10 f r t o t : szálláspénzül a n n y i t , mint a lucatőiek, j u h - és kecsketized váltságot m i n d e n d a r a b u t á n 11 % dénárt. Malombért 34 f r t 8V2 dénárt, amelyből Vs-ot j a v í t á s r a v o n n a k le. E g y hízó f e j é b e n 4 f r t 18% d é n á r t , t e h é n t ú r ó t átvesznek 12 fontot, úgy hogy a kincstár azévi jövedelme 96 f r t 24V3 d é n á r volt.

Sálfalva. Az 1424-iki d o n a t i ó b a n S o k f a l w a néven talál- j u k , ami valószínűleg csak elírás lehet; 1455-ben tót nevén.

Salkowawes szerepel, 1464-ben S a l k f a l v a ; az E r n u s t - és Beatrix-félékben nincs megemlítve,8 5 később pedig m á r szo- kott nevén — Schalkendorf — f o r d u l elő. Legrégibb neve valószínűleg S a u l s d o r f f , a m e l y néven ismételten előfordul a besztercebányai városi levéltárban.8 6 P o r t á i n a k a száma 1535- ben 13 s ezen szám a század végéig j ó f o r m á n állandó m a r a d t . Házainak a száma 1601-ben 7, 1604-ben 6. 1610-ben 5Vó s

lA zsellérporta.8 7

A török világban, amikor a török m i n d u n t a l a n fenye- gette a felső G a r a m v i d é k e t , M a j t h é n y i László, zólyomi kapi- t á n y n a k az volt a terve, a m i n t ezt 1591. november 12-én

Besztercebánya t a n á c s á v a l is közölte, hogy S á l f a l v á n egy húsz d a r a b o n t b ó l álló őrséget állíttat fel, a m e l y n e k a szervezését az akkori lipcsei k a p i t á n y r a , Guet K r i s t ó f r a k í v á n t a b í z n i8 8

1590-ben ugyanis a község elég sokat szenvedett a töröktől.8 9

Wenzel: i. m. 64.

82 Dl. 38867. Orsz. Ltár.

83 N. R. A. 284. nio. 57.

M N. R. A. 675. 1110. 1 6 .

Wenzel: Az alsómagyarorsz. bányavárosok és a Dóczyak, 64. 1.

A Beatrix-félében van ugyan egy név, amely azonban azután nem fordul elő: Saskafalwa, — ha csak ez nem a nélkülözött Sálfalva.

ÍU Ipolyi: Schern. Hist. 202.

17 ( onscripliones Pertarum 2659. Cottus Zoliensis, Tomus 59.

(Orsz. ltár.)

88 Fasc. 380. nro. 67. a besztercebányai vár. ltárban.

[B 4 töröknek 1590-iki betöréséről s" pusztításáról megemlékszik az 1593-ik évi Conscriptio Portarum a következő sorokban: Salkowa anno abhinc tertio depopulata erat per Turcos connumerata portás 10. (Orsz.

itár 2659. Tom. 59.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Quod autem attinet ad illám, qua ordines et status in proponenda ipsorum querela praeter rem usi sunt immode- stiam, praecipue vero ad protestationem de dietis ulterius non

az életfogytig tartó szabadságvesztést még a legsúlyosabb bűncselekmények esetében is mindig határozott tartamú szabad- ságvesztés mellett szerepelteti szankcióként,

Quae quum ad amicitiae nostrae officia pertineant, quae iam inter nos firinis- sime est constituta (esto, quod nondum mutuo nos de facie cognoverimus), satis erit utrique nostrum, ut

nem Pontifex plures litteras ad Regem Hungariæ dedit, quod ex Regis responso liquet: «Et si aliæ quoque litteræ, quæ ad me, a Vestra Sanctitate, ad hunc diem

Inde uadit per metas usque ad duas metas que sunt iuxta Barbaheri; inde ad latum Gemulsicius, ibi est m e t a ; inde transit lacum, ultra quem habét duas me- tas ; et inde

Datum in Civitate nostra Vienna Austriae die sexta Mensis Mártii Anno Domini Millesimo, septingentesimo undecimo, Regnorum nostrorum Romani vigesimo secundo; Hungáriáé, et

912 C ASSIOD. “Retinetis, sapientissimi principum, et per legatos nostros et per virum disertissimum Petrum, quem nuper ad nos vestra pietas destinavit, quo

Ad vigesimum quartum capitulum sive articulum ipsi domini responderunt, et ita est repertum, quod ipsa ecclesia n ullam fabricam habet, quia ad ipsius fabricam