Háromnyelvű fejtő természethon titoktan orvostudomány műszótára : azaz onomatologia physiographica chemica jatrica triglotta philologica

H Á R O M N Y E L V Ű F E J T Ő

ÁSVÁOTNÉV; MŰSZÓTÁR.

V A G Y IS

ü l i I E B A L O C í I C A

T R I G L O T T A

1 E E 1 E I E Ü T I € J u

MMM. MM2SZ.

1 § 4 0 .

O i Svvaxai. tíiivtxo r övofia. •avSqbs t'/stv.

Erasili. Hoüerd.

fi 1 ^o

^{s z ó.}

Á s v á n y i munka magyarul jelent még legelőször, Kolosi váratfc, 1786-dikban, Benkö F e r e n c z , Szebeni Ref. Pap, Szerző által. Másodszor $ Komaromban,' 1791-dikben, Zay Sámuel, Orvos Doktor bocsátott világ eleibe Magyar.

Mtneralógiát. Harmadszor) Reuss Ambrúzs Ferencz 1798*dikban adott ki édgy >/3)?itteraloa,ífd)eő 2Öorterbud)-ot,"

melylyben, utolsó heJylyen az ásványok magyarul is feljegyeztetnek. Negyedszer Lenz János Györgynek

„<éx)ttem ber ^meralförper" munkájában, minden ásvány magyarul is megneveztetik. Ötödször, Wolny András a*

„História Naturalis Elementa" nevQ munkájában, melylyet 1805-dikben, Budán adott ki> sok magyar ásvány nevek találtatnak. Lásd Lexicon Mineralogicum Enneaglottum.

11. Rész. I V . lap. Hatodszor, „Lexicon Mineralogicum Enneaglottum," Pest 1822, melylyben minden a'dig ismeretes ásványok magyarul megneveztetnek. Ezen ásvány múszótáromat a' Jénai Ásványász Társaság, edgy hozzám küldött levélben, classicns munkának nevezte, és az, ugyan azon levélhez kapcsolt Diploma v. Oklevél, által engem a' Jenai Ásványász Társaságnak Tagjává választott. Ugyan ezen nevezett müszótárról, lS23-diki 3-dik Februariiisbah, a' Párizsi Tudós. Társaság, edgy Francz nyelven fogalmazott> 's hozzám küldött levéllel, engem tudósít^ hogy a1 nevezett Lexicon Enneaglottumoí mat könyvtárába tétette, 's maga közzül edgy Tudóst kinevezett, ki az Institut de France Acedemie Royale de Scienceát tudósítsa, ezen munka tartalmáról, szóbeli előadással* Ének következtében: 5 8 c r í;flnMungcn ber föntgí.

3 2 *

SÍCubemíc fccr StBiffettfcíjafccit. ín tyanö, 1 8 2 3 / 3 1 . 93íörj. # c r r 5Bfpcf)ant erfíattet Bericht über SOítcíjncí Kováts, Strjtcö ín ^ e f r f ) , SDitncrcirogtfd;cő SBörterfcud) ín neun ©pmeftem 50íovgcnbíatt' A p e f t S u n t / 1 8 2 3 . A¹ Bonóniái'Collegium Sapientíae is' a' szóbeli Lexicon Mineralogicúm Enneaglottumröl azt ítélé, hogy az a'ban tett jobbításaim nélkül ezután az áávány tudományban senki írni nem merhet.

A' jelen Három N y e l v ű Fejtő Ásványnév Műszótár . a1 hetedik magyar ásványi munka. E'ben 630 ásványi münév foglaltatik, melyly közzül 251 mű név fejtéssel magyaráztatik meg.

Ezen III-dik R é s z b e n , valamint szintén a' követi kezendő l V - d i k , V-dik, V l - d i k , VII-dik é s VIH-dik Részekben is a' fejtés, etymologisatio, mind diákul adatik e l ő , a' magyarul m é g tókélletcscn nemtúdú hazai fiaknak, és a¹ kfllsö országi Tudósoknak kedvekért.

Pest, 15. December 1845,

Jk.

Ácháti, Drillói. Achates; áxártis, quae ex íluvio Achates est;

metonymice, continens pro recontenta sumendo. Achates est congncmen íluvii in Si*

cilia, nunc Drillo appellati, juxta quem primo gemma, hodie Achates dicta, inuenta est, Huiusmodi nuncupatio*

nis metonymico mineralo*

gicae plura paradigmata, vide in Gagas, Alabastrum, Creta, Alkalt, Sappbirus , Malta.

L e x Miner. meum. Achates Plin. 37. 10. Isidor. 16. 11.

Adelung. Slgatb,, Sírhat Ás*

vány.

Ácháti-jáspis. Jaspachates, Jas*

pis-Achatinus. Jaspis, Vide Jaspis. Achates,, V. Achati.

Slgath Saépié. Ásv.

Aczélszínil érczetlenult réz.

Cuprum míneralísatum chaly*

beum. Cuprum, V. Réz nem.

MineraIisatum,V.Sósavanyas kéneső, ^ahlerj. (9íad) ber gewől)nftcf)ctt, grauen ober fahlen (verbenyő) gíarbe.) Äupferfaf)ferj, graueö Äu*

• pfererj. Asv.

Agyagfőid. Terra argülacea.

(thonerbe. Á s v . .

Agyag képű sárgafödesón.PIum-- búm ochraceum argillaéforme.

Ochraceum, V . Kormos,sár*

gafodes réz, ©íefcrbc. Ásv.

Agyag pala. Schistus argillaceus.

Fedélkö. Ardesia tegularis.

Schistus, V. Pálakova. Ar*

desia, V". író pala. Tegu­

laris dicitur, quia ad tegenda aedificia pro tegulis adhibc tur. Síjonfdjtefer, Argileschis*

teuse tégulare,tabulare.§am;.

Ásv.

Agyagos sárgafődes vas. Ferrum ochraceum argillaceum. Fer­

rum, V. Vas nem. Ochraceum, V . Korm. sárgafőd. réz. £l)0tts c;fen|tetn, £t)onige3 <£ífe«crs.

Ásv.

Agyagos sárgafődes veres főd, Ferrum ochraceum argilla*

ceum rubrica. Ferrum, V.

Vas nem. Ochrac; V. Korm.

sárgafó'd. réz. 3íotf)er £hou*

etfenftem, Díotficr, 9totr)|teín, Díoth,e treibe, Díotber 3 « * 'djenfitfr. Ásv.

Ámitó érczetlenult fog. Zincutn míneralísatum blenda. Zin*

cum, V. Fog. Mineralisatum, V.Sósavanyaskénefö. Bleu*

da;seducens, decipiens. Pe*

regrinum adiectiuum, ab*

solute sumptum, subintellige .metallum; deriuatum a Ger*

- manico híenbcn, seducere, decipere. Quia hoc minerale forma sua externa fulgento et coruscante, nobileque me*

rallutn meutiente, spectalores

474

Suos, ef nafurae serutalores (lecipit. Ariel. Pl ura videsis in L e x Miner. meo.

bíenbc, S3íenbc, 93iattcrtger 3iiif. éícnbe, 9íamc tu S3cjto«

l) Ii ti ej auf beu eigcittl)üntitd)cu, lebhaften ©iqttj, ber ©ubftciuj fű eigen. Leonh.Orykfg. Asv.

Amlalusi. AndalusUes. Andalu:

sites; qui ex Andalusia est.

Adiect. patronymicum, sub*

stantive positum, subinfellig.

h'dog, deriuatum ab Aldalu*

sia-, cognomine unius pro:

. vinciaein Hisparna, cum for*

matiuo patronymjcp i r t j g , quod videsis sub Arendalites, in Lex. Miner. meo. 2Inbcu íitfTt. $arthfpatb. Sßtvnn, Asv.

Apródonként darás és sírvi égszínű. Caelestinus minutim granulosus et densus. Caele*

stinus, V.Égszín'íi. Haec deno-- minatio inponitur hujc lapidi, quia eius fractura imperfecte, et minutim lamellosa (Caele*

stinus granulosus),in inaequa- lem grano minusculo, festu«

cosam, v. terream transit (Caelestinus densus). $cin*

förnt'gcr Sníeftíit. Ásy,

Arany enyv sárgafőcjes réz.

Cuprum ochraceum chrysq.- collá. Cuprum. V. Réz nem.

Öchrac. V . Korm. sárgafodes réz. XQvSóxykla, aurj gluten.

Graecanicum, ex xoúb'og, au*

rum; et y.óMce, .Ion. xólh], gluten. Plin. 35, 5. „Chryso*

collani et aurífices' sibi vindi*

cant, agglutinando auro: et jndc omnes (Hárduinus nm*

pem) appellátam simulier utentes dicunt,' etc. S)rba*

fífdicr Wdíadlít cSronftiibO/

$í!pf^fr9vf>», ©c}-ggruj't Ásv.

Aranyfesték, AuriRigmeptum.

Dpcrcment. Asv.

Arany had v. nem. Genus auri.

Arany, nomen auri Magyari?

cuin, viejeturex Latino aurtfm natuin fuisse, Aurum verő significare arbitrantur alii,

custodituin; quia illám vocerii deriuare satagunt ab WQEIV,

custodire, ut tandem aurum significet, rem custoditam.

Hypsicrates, aurum esse na*

men heuretoricum praetendit, a nomine scilicet ínventoris, Aurum (MSS Aurium) appel<

lati, ut tandem sic metony:

mice, ínventor pro re inuenla sit positus.. Quidam deriuare annituntur vocabulum auri, ab aurora, propter coloris si»

militudinem. Nonulli ab aver- tere, v. quod idem pst, ab au*

runcare, deriuare conanlur aurám. Sunt, qui aurum a Sa«

bínís translatum esse patent, quod üli ausum dixere.Demum ab avQog^} v. ctvoa, splendor, arbitrantur eruditorum multi ortum fuisse aurum. Et hoc ultimum Vossii, Scaligeri ntriusque estsententia. Celera videsis in Lex Miner meo. — 9íame. ©oíb, auő gelb gebií*

bet, ín S3cjieí)uttg auf biegarbe.

Síöaditer ©íojí. ©erntatt. p.

599 fagt, geí, unb, ob. fúlva substantia; bic erfte (Stamm*

fttibe bitrfte riadtig fewu, bíe 9lnnabine ber jwcöten unno*

tbig.(SJoíb.Ásv. ...

Arany k5. Chrysölithus. xQvßoUf

•dog, aureus lapis. Graec. sub*

slantiv. compositum ex XQÚ*

fíog. aurum, et Xi&og, lapis.

V.Calep Plip.37,9.Id.37,ll.

Ovid. Met. 2. 109. Propert. 2, Ki.44 e()r^vfefW).Ásv,

Arany párhajmaded, Arány pár*

hagymaléded. Chrysoprasus, v. Chrysoprasius. zpvi3o7tpá*

dog, v. zQvfíojiQátjiQg; aurum etporrum referens. In Plinio priorí orthographia bis, pos*

teriori autem sem el scriptum occnrrit. Est Graec. subst.

composit. ex,%pv6o;,.mru,mi

et TTQCCSOV, porrum. Causa no*

minis colos est, quia exauro et porraceo colore lumen mis*

tum trahit. Gesn. Plin. 37,11, 6. Id. 37, 8. dicitque: Chry*

soprasius porri succum et ípsa referens, sed paullum decli*

nansa tqpazio in aiirum.Sbn)?

fopraő. Ásv.

Arany termo termék üst, Argen*

tum nativum aurifernm. Üst, V. Ezüst., ©cmcítteő fjebiegen

(Silber. Asv.

Arany jégrügy, Arany zödike.

Chrysoberyllns,^otifío.?/}ot;Í!í

Xosi aurei coloris crystallus.

Graec. subst. compos. ex xgw 6og, aurum, et ßtiQvXXoQ, cry<

stallus. T»b3» belyr, crystah lus, unde Beryllus, quod est Arabicum. Voss. Gol, Lex.

' Arab. Beryllus PJin. 37, 5.

Adelung, Ciirhus 9, 1, 30.

Propert. 4, 7, 9. luven. Sat.

S, 38. Prudent, Psych, v. 855.

Isid. lib. 16, p. 7. Voss. Blan*

card aji: Beryllus, quasi vi*

rillus, a yirore Iapidis.,Rügy.

Parizp. (fíjrtjfo^critt, Ásv.

4vi»

Ar'ragonl. Arragenites.. Arrago*

nites: qui ex Arragonia, pro*

virjeia Hispannica est. Adiec*

tivum patronymicum, absolute sumptum, sjcut Areudalites, quod V. in Lex, Miner, meo.

Sírragonítc. á s v . -

Ásvány folyam. Fluor mineralis.

$tu$fyatíj, $ t u $ . Asv.

Ásvány szurok. Asphaltum.

Graece bitumen dicitur cl'6*

rpaXrog, unde laeus in Indaea asphaltites. Voss. Die SSetteitc mmg fínmmt »om tbbteit SWecrc ab,bem SlfpbnítíteS ber 9líten. Leonh. Orykt. Slfo&aír, 3«bett)jecf), Srbfatfígeé 6rb*

pech, Karabé de Sodome, ete.

Ásv,

Átlátszó Obsidé. Obsidianus transparens. Obsídianus, V.

0bsidé.,í)«rd)fci)ciueubcr bb*

fibiatt. Asv.

Ásványszurok olaja. Oleum as*

phalti, ^rbpedjéőí. Ásv. •'.

Áttiindöklo Obsidé. Obsídianus diaphanus. Obsidianus, V^Ob*

sídé. diatpavi)g, sog. perluci*

dns, qui transparet, a Siet:

rpnivoii osfendo. f, i>co. p. m.

Staneepava. Th. cpuívio, splen*

deo. tmrcbfídjtíger Dbftbíatt.

Söerner. Á*sv.

AustralifSd. Terra Australien.

Slttflraícrbe, Ásv.

I I .

Barna Egyptomi jáspis. Jaspis Aegyptia bruna. Jaspis, V . Jaspis. Bruna, V, Barna >|c*

nili. S 3 r a u t t e r 2íegv)ptiíd)et Sááp'iá. Ur-Srouner Äugel?

'3ofi>td. «Steffen«.- Asv.

Barna jegezet. Spathum brunum.

Spathum. V, ,Jeges jegezet.

íörattnfpatf). Ásv.

Barna Menilf. Menilifes brunus.

Menilifes. V. Menili. Brunus;

subniger. Peregrinum adjecti*

vnm, derivatum a Gallico brun; fúscus, snbniger.SÖrau*

ner SOícnttít. 3Br. Seberopaí.

Ásv.

Bájércz had.. Gentis tnangani.

Manganum,-fiáyyavov; prae»

sfigiae, machinamentum p r a e * Sfigiosum, inopinatum quippi*

a m et inexspcctatum macni.- namentum,qualia sunt praesti*

giatorum. $.an|Htd).ed fittet itta bejaubern, g« íáufdjett.

„Mangan ifi fteber ctnntoío*

gtfd) berroanbt mit bem

©nccfyífcbett páyyavov; 3a.il*

bermttteí, táufctjettbeé, bettú*

génbeé SMitteí, worauf auch ferjort JButtmattrt (ín Journ.

chem.ünters. II. 103)aufmerf*

fam gemacht bat Síbgeleítct

»0« bemfeíbcrt ©riecfyifchen

©tamrowort, ijí c i n , btí $ít*

jttuő öotfommcttbeő^r@ractftr<

teő Serbunt: mangonizo, nídjt monganizo, wie bet jQoffntantt iC^anpbudj ber Min. I V . a.

155.) fleht, ber eben baoon un*

fer Mangan untid>tíg ableitet, baő aber bíe S3cbeutung íjat, ctroae> a u f täufd)eitbe Slft auő*

jufcbműcfen, unb «Käufer ba*

burcb anjuíocFctt. Leonhardt.

Oryktgn. Ratio denominatíonís est: „SDíangancrj, racídieő in Derbyshire unter bem Díameu bíacfmabb (fd)roarjcé S3raun*

fteínerj") bcfanitt, ifi wegen feiner ©el&ftcntjünbung meri*

Wivrbíg, metebe ftatt ftnber, fo- balJji^an-eSniit p é t i n SSerüb*

. rnttg i n n a t . — 2Bémt 'A

^fmib bícfeőSrjeő am gcucv

getro-cfuet, bíerattf V , ©tunbe

lang abgeführt, unb enbíidj | mtt 2 Unjen íeíitöí öcrmífdjt, | ober jufammen gefnetet wirb, 1 fonsívbbíeSJlaffenad)S5errauf I

•£ ©tuttbe al(tnal)íid) heh?,

unb bríd)t ettbítd) itt eine \ gíamme attá.,®tefe @rfcf]et= "

nung ifi btó jeßt unerffärt.

©íe fctjeíitt einige Síebttttdifett' mit ber ©ntjűnbuug beő Deíá burd) ©afpetctfaurc ju babot.

A. üre.Handvv. d. pr. Chem.'í SOiangan. Asv.

Bajkali. Bajkalifes. Bajkaliles;

qui ex lacu Bajkai est. Ádject.

patronym. absolute positum, deriuatum a cognomine lacus ' Siberiaé, Bajkai dicto, cuin formatiuo patronymico ;r?}r, qúod V. sub Arendalites, in Lex., Miner. meo. 93atfa[it.

• Asv.

Békasó, Szemocsö's, Roszsze'rcz.

Quarzum.Quarzum: Verruca, Malummetallum. Peregrinum, originísTeutonicae, juxtaMaí thesium, ex Quad-Érz, b. i.

fdjíecbteő (Svy, mahimmetal*

lum. Juxta Frisch, verísimi*

lius est, quod in superficie ejus existentes Verrucae, SfSaVjett, v. crystallinae emi*

nentiae, hoc vqcabnhimheic tantum palatino tono sumen*

do, dabant nomen huic fossili.

Gitarj. Ásv,

Bibor sárgafődes re'z. Cuprum ochraceum byssiforme. Cup*

rum.V. Réz nem. Ochraceum, V, Korm. sárgaföd. réz. #ciar Äupfererj. Ásv.

Bonóni jegezet, v.Súgáros pehéz*

föd. Spathum Bononiense, seu Barytis radíafa. Spathum, V . Jeges jegezet. 83o(oguefer

©patt). Ásv. i

Borsó mészkő. Calcarins pisoli-- thus aißplixfoc;, Graec. sub*

stant. compositum ex níSov,.

pisum, legumen, quod et tiiß>

6PÍ, dicitur, et Eustathio, a nißßio, pinso, derinari videtur.

ApudGalen.de aliment. facult.

1. t. scribitur gemino 6, et oxytonws mßßoi, in censu leguminum; et X l & o g . Quia huius leguminis figurám írni*

tatur hic lapis. Srbfcnfteín.

Ásv.

BorsóképÜ. agyagos sárgafődes vas. Ferrum ochraceum nrgil*

laceum pisíforme. Ferrum, V.

V a s nem. Ochraceum, V . Korm. sárgafődes réz. íEitg*

íid)er .tfjoneífenfteínv Sofjueit;

4 7 7 c r j, ' @ r & f e n e r j , Sífcnfltaupcrt.

' Ásv. « . ^t

Botded v. Szárképö. nehézfőd.

Barytis scapiformis, s. bacih- laris. Barytis, V. sub Szén*

savanyas nehézfőd. Scapus, V. Szárkö. ©tangenfpatr).

Ásv.

Búzavirág színia. Cyanites, xvavÍT7is, cyanum referens.

Graec. adiect. absolute posí*

tum,deriuatum a 3íi»aí>ó?,color caeruleus, cum formatiuo graeci adiectiuur?}?. A colore facta denominatio. (5í)(inít,

£>i|if)eu. Jpaui). Asv.

Büdös disznó mészkő. Calcarius foetidus suiilus. ©tínffteitt.

Ásv.

Canneli v. Kandiéi y. Fáklya kőszén. Lithanthrax Kandié.

Lithanthrax, V. Kőszén. Can*

' nel v. Kandel, est cqgnomen loci in provincia Anglicana, Lancastria dicta, indeque metonymice, continens pro re cóntenfa sumendo, nomen sortitur hic lithanthrax. Esp.

p. 286. eíthartthrax Sanbfe.

„ 3 " Äanbfe ober Sanneí ín Saucaähtre." Leonh. Oryktgn.

„$anne,ífoí)íe. 3íamc angeb*

fid) abftammenb, uon Äanbfe CSer^e, Sicht,) ben ©ebrautf)

«nbeutenb, weichen 3Irme bau*

ftgbon biefer Äohienart ma*

d)t\\." ífanueífot)íe, Äeunef*

fohííC, gfacfeífobfe, Houille de . Kilkenny; H . Compacte (San*

neí, Sctnbíe, or Parrot Coal.

Ásv.

Ceyloni. Ceylanltes, v. Zeyloni*

tes. Significat: qui ex insula Ceylon est. Patrooynricum adiect.absolute sumptum,sub«

intellig. Uß-oq; a cognomine insulae Ceylon; cum forma*

tiv. patronymic. irtjg, quod vide sub Arendalitcs, in L e x . Miner. meo, GSeoíanií. Ásv.

Chalcedoni. Chalcedonius. Cbal»

cedonius; qui ex Chalcedonia est. Patronymic adiect. abso*

lut. positum, subintellig. At*

•d'og; derivatum a Chalcedon, cognomine urbis Bythíniae in Natolia,in qua urbe anno 4 S I Quartum cpncilíum oecu*

menicum, per 600 Episcqpos

• celebrabatur. Äafcebou. Ásv.

Cornwallisi érzetleniültsérczmáz.

Stannum ochraceum Cornnbi*

ensc.Stannum, V. Czín v.

Érczmaz nem. Ochrnooum, V , Komi. sárgaföd. rez. Cornti-- bia, Cornwall, Cornvaill, íanbfd&aft in 2öc(íf<r, irt <Sng^e íaitb. © t a m t u m • ochraceum govúitbícufe. — SÖtvb unter bem 2öafd)jintt eínjicj j u ©t.

gofomb, 3íoad), unb ©t. Dc- niő tit Sornnwííiő gefunben.

Espcr p. 383. Jpofj«3í"i"T^

$ortűfd)er Sínnerj, ^afertger Sinnjlcin, gaferígeíS 3í"«erj.

Asv.

Crémj. Crela. A natali folo notní.- natur, metonymice, contiens pro re contenta sumerido.

ereibe. Ásv.

Csalóka.Dolomites./Wv»F'r>/í, v.

(Jo^ofojr;;?, v. 8oXofuirlg,va*

fer, dolosus, Graec. adiect.

• compositum ex SÓÍ-OÍ, dolus, fraus; et | t o ; r t f , consiliuin.

Haec species calcarii lapidis ex eo vafra dicitur, quia deci*

pit serutatores mineralogicos;

quatenns contra |diaenome*

non secus naturale, cum aci*

«)is non efferuescitj quamuis acido carbonico^ sit inpraeg*

nata. ©ofomít. Ásv.

Csécsded, HimlÖded, Rivancs*

ded, Variolites. Variolites; va*

riolis similis, i. e. lapis. Est itaqúe adiect. substántiui Ioco positum, subintellig, lapis.

Deriuatura nomine variolae, cum formntiuo similitudinis, iles, quod V. sub. Circonites in Lex. Miner. meo« Nomen babét ex eo, quod lapidi ex Hornblenda et Chlorite com«

posito instar granorum inna*

tus variolas imjtatur. Variolit.

Wr. Sanssiirit, Sauss.ure.jn*

ninr. TOagetcv Sitphrit. Sficuß.

• Asv.

Vldifí) Lásd Erczináü: Asv.

Csecskö. Mastolithus. Mastoh'j thus. pctgóü&og. Lapis mam*

mae similis, v. mammillaris.

Est Graec. subst. compos. ex fiagó*, mamma; et l l& o t . Ita nominatur, quia „partes se*

gregatae testaceae tenues, v.

tenuissimae, mammae for*

miter curuatae, et plus minus conicae sunt."9íeífútg. Slnorg, SDuttcnfjtein,, Xuttcumetgcí, Imttenfaíf. Ásv.

Csehgyémánt békasó. Quarzum crystallus montana. Quarzum, V . Béka só. xQÍgaX).og^t gla=

cies, jég.Monfanadicitur, quia inter montes, in vallibus,prae*

cipueimbrium ope, ineluvict*

nibus, et supérficie terrae, maxima copia inueniuntur,ut experimento patet in Cottn Maramarosiensi, Hontensi, Abanjiensi, etc. 53erg Art)»

ftair. Ásv.

Csempes. Apatites. «?rctrir?/j, fal*

lax, frandulenhis, decipieus.

Graec. adiect. substantiue po* • situm, subintellig. Uxtog, de*

rivat. ab dnérti, fallaciá. Nam facile decipit textúra huiuslá*

pidis, inuestigantem, qiiia „ín bíe duecre ber Srufialíeit, ein ucrjíecft blatterigcé ©efüge jetgt.^ Richter Lex.Rem,quia.

,,31«

bíat*

teríg; ím Sáugcbritcbe unb und) jcber anbern 9itrt)tuit,rt bittgegen iít et uneben, ooit fíeittem .fFont, baő ftdi jttruei»

fen fdjon bem fíeiiteitntufdjefí*

gen nähert.''Wiedenm. p. 5 2 9 .

"Denique" Apatites, — «er*

fteeft Éíftttevígev íáttgebntdu E s p . p, 2 l 7 . Apatit, tton «*«*

ráoj, b, t.td) betrüge, tctufd)e, btc £ättfd)ungeu anbcnteitb, nieídjc fange 3 e t t unter ben

sU?!ttcraíogoit< wegen náíjcrcr

479 Sßefttmmuitg be§ ftoffifS ob"*

»altert. Leönh. Oryktgn.

«npattt. Ásv.

Csepegő Chalcedoni koya. Silex stalactifius Chalcedonicus.

Stalactifius, V. Köz csepegő kova. Chalcedonicus, V.Chal*

cedoni. .$aictbonartiger Ate*

felfiitter. $aHőiiiann. Ásv.

Csepegő gyöngy kava. Silex sta*

lactiticus perlaceus. Stalacti*

tieus, V. Köz csepegő kova.

Perlaceus, qui ex unione, v.

perlaest.Peregrinum vocabu*

lum, ortum a perla, unió, quod a Germanico vocabulo íöeere, bacca, et proprie ab eius diminutivo, SBerfeitt, bac*

euia,orginem ducit.^)eríjíittcr.

• Ásv.

Csepegő vas. Stalactiles ferri.

. Stalactites, V . Köz csepegő kova. Ferrum, V. Vas nem.

fífenfíitter, (Sifert * Spedjerj.

Ásv.

Cserepes agyagos sárgafődes vas. Ferrum ochraceum ar*

. gillaceum testaceum. Ferrum, V. Vas nem. Oahraceum, V.

Korm. sárgafőd réz.,©djaalt*

ger Srjonetfcnftetit. Ásv.

Cserepes v. levegős égszínű.

Caelestinus testaceus v. la*

mellosus. Caelestinus, V . 'Égszínű. Sic dicitur, quia ,,fractura est imperfecta la*

mellosa, lamellis rectis. — Partes segregatae saepe tes*

taceae, tenues rectae, super ficie nitente sunt." Reising.

Auorg.(Schaaíífter, ob..S3látt*

ríget Salcfíút. Ásv.

Csillom. Mica.' Mica, quod stellat, v. micar. Latinum , a mico, siello. ©Ummer. Ásv.

Csiflomos tűkor érczetlenült réz.

Cupriim niineralisntum sprcn*

•jare ipicaccum. Cupruin, "V.

Réz nem., Míneralísatum, V , Sósavanyas kéneső. Mica*

ceúm, V.CsilIom.Aupfergíim*

liter. Asv.

Csillomos tűkor savanytartós yas. Ferrum oxídatum specu*

jare micaceum. Ferrum V . Vas had v. nem. Oxidatum; V . Tükör savanytartós vas.

Mica, V , Csillom. Grtfengííin*

mer, ©cíjuppiger Sifeugfaui, (fífeitiuattu. Ásv.

Csipke. Spinellus. SpinelluSi Spi*

neolus; csipke. Peregrinuin

S u b s t a n t i v , ex Italjco,spinelIo, fictum, quod ex Latino spineo*

lus per Italos depravatum. E x eo sic dicitur, quia haec gem*

ma Horum et fnictus spineoü colorem prae se fert. Spinéi*

lus olim in Systematibus miner. diccbatur rubinus, qui a spinello differt, et spectat

ad Sapphirum. Síctfíng. <5pi»

rtefí. Á s v .

Csira (v. Istira, v. Hímemé) ér*

czetlenúlt érezmáz. Stannunt ochraceum androgyneum.

Stannum.V. czín.Ochraeeum, V. Korni. sárgafőd. réz. An*

drogyneumjavooofiwovjquod utrumque sexum habet, sc.

maris et faeminae. Graec.

adject. compos. ex ctv>)g, ávdoós, mas; et ytJVÖ?,,nun liebris, a y - w t ) , mulier.©pattit*

geft 3« t « f r j , 3 i m t f t c i n ,

@d)h>a^eő 3 u t i t e r j , 3í"'t S n i t t e t , 3útnfanb, Sin"*

graitpcn. Ásv.

Csiszár, Sikár, Súrló.Osíszolókőv¹ SíkállókŐ, Súrolókp. Smiris, v. Smyris. fJ/ufptg, v, ffntÍPtg, lapis, quo annularii et gern?

marii expoliunt gemtnas, . ©mírgef, gntcrgcí, én\M$>}{z

rr$. Ásv.'

Csiszoló pála. Schistus poliens.

Pálakova. Silex schistosus.

Schistus et Schistosus V . Pá*

lakova. ^oforfcfjíefcr. 2Ör.

Á s v . ^

Czinóbrium,v.Erczsárkanyvér ké*

nesÖ. Hydrargyrum cinnaba.- vis. Hydrargyrum, V . Kéneső ' nem.Cinnabaris, v. Cinnabarf;

sangvis draconis. Barbarum, Indicum. Ncmenclatura meta*

phorica. Sangvis draconis est duplex; vegetabilis, et mine*

ralis. Prior dedit nomen poste*

r i o r i. S e n e n m t n g b o n €in«a*

6*1*1, (ínad) bem ©ricd)ifd)eit Kivvcißapi, cin, h)te spítutué Hist.nat.XXXHI,7.fa⁹t,ur*

forihtgíid) Shbffcfccg Sort rbeídjeö ín ber Snbífdjeit

@prad)e 2radien6íut hen}t wegen ' ber 9lcr)nu'cí)íeit ber garbe. Conf.Voss. Lex.Etym.

et Lex. Min. meum, sub Hyd*

rargyrum Cinnabarís. Sinno*

ber^efebmeferteő Quecffííbcr.

Stnuobcrcrj, S3erg* ©ebiege iterv ©egrobencr* ©ewacbfe*

itcr*3t«nober. Ásv,

Darás-Ievegös mészkö.Calcarius granuloso-lamellosus. J?őrn»

blätteriger jfaífjtcin. Ásv.

Darás nebézfőd. Barytis granu*

larls. Barytis, V . Szénsava*

nyas nehézföd. dorniger

©diroerfpatb. Ásv,

Darás kőszén, Lithanthrax gra*

nulosus. L i t h a n t h r a xV . Kőszén. Sílatteríohfc. Ásv.

Darás súgárló. Actinotus granu;

losus. Actinotus, V . Súgárló.

Granulosus dicitur, quia „par*

tes segregatae sunt granu*

lósae." SJieifútg, ©traljfftcín, Asv.

J E .

EdesfŐd. Glucinium. ylvxvg, S Í K , v, dulcis. Streit Rainen l>at;

c<3 uoit ber b e f o u b e r n bigéit*

. f d j a f t c r b a t t e n ; baő eá m i t . ©ciuren é a í j e bífbet, bíeüom

fugen ©efebntaefe ffub. @ő ift cin SWctcttt (gitbfíanj, mit

©Aiterftoff ocrbttnben. — <BcU ne@aíjeb,flben einen jucfrigen . (SJeídima'cl. üre. ©íuiKÍníum.

, Asv.

Égeri, Egeranus. Egeranus, in Eger innéntus, sc. lapis. Est

a d j e c f . Latin, patronymic.

absolute positum, subintellig.

lapis; denominatum a cog*

n o m i n e civitatis Bohemicae, Eger n u n e u p a t a e . Grgerait.

, Ásv.

Eghetetlen. Asbestum, v. Asbe*

s t u s . ußß&bv, v. aSßsqbq, i n e x s t i n g u i b i l i s. G r a e c . a d j e c t . S u b s t a n t i v e p o s i t u m ; s u b i n * t e l t i g. A t ó o ? , v . oovxróv; com*

pos. e x « , p r i v . e t 6ßhvv».t^% sive ößhvvio, exstingvo..!»⁵

481 exstinguibile. dicitur hoc ge*

nus lapidis, quia non combú*

ritur; adeoque nomenclatió metonymica est, consequens pro antecedente ponendo.

.plin. 37,10. Id. 19, l.Slf6e(i.

Asv.

Eghetetlended súgárló. Actino*

tus asbestiformis. Actinotus, V. Súgárló. Asbestus, V . Ég*

hétetlen.^fbeflartíger ©trabi*

fíettt. Asv.

Eghetetlended Tremolai. Tremo*

lites asbestiformis. Tremoli' tés, V . Tremolai. Asbestus, V . Éghetetlen. 3lf6eftartiger

Stremoltt. Ááv.

ÉgkS, Égiko,Levegöégikö (iga*

zán; Egercz, Égiércz, Leve*

gfiégikoercz). Meteorolithus, Aerolithus. p s r e o Q o U & o¹;; la*

pis astralis. ( J- E T E O P O V , id quod sub astris fit. C Í 7 I Q O ? U & O Í , la*

pis ex aére delapsus. ch'ig,

S Q O S , aér. Ufraque denömiha*

tio eo nititur fundamento, qúod certum sít hoc minerale cor*

pus ex aere cadére. Interim hae nuricupationes utraeque claudicant eo, quod hoc cor*

pus minerale dictum, non ad terras, sed ad metalla, in spe*

• cie vero ad classem ferrl, per*

. tineat. A ' régi Palladium is valóságos Égércz yólt. L . Pallás képércz, y. Palladium.

. SO?efcorftcút; Síefoíttb.rectfus:

9Ketecrcífeit, Sleroeífett. Asv.

Egyenes cserepü nehézföd. Bary*

fis recte testacea. Barytis, V . ' SzéhSavauyas nehezfod. No*

menclatio haec inde órdiénda, quia huiús lapidis „Fractüra lamellosa, lamellis rectis,

ráró curuis est. — Partes se- gregátae testaceae rectae sunt." 9íeíft«£|. ©írabfcbmaft*

. liget ©djwerfpatf). Asv.

Egyenes cserepü olvadt nehéz*

föd. Barytis recte testacea so*' luta. Exeo solúta appellatur, quia hic lapis est $,valde mol*

Iis." Keising.Barytis, V.Szén*

savanyas nehezfod. SJíuffttt*

gcr grabfcbmaaltger ©cbnjet*

fparrj. Ásv.

Egyptomi jáspis.JaspisAegyptia.

Jaspis, v. Jaspis. Stegtjptifdjer.

Safptő.Ásv.

Egresded. Omphaciíes. öfupaxl*

TJ;S, uvae immaturae similis, i.

e. lapis. Est Graec. adjéct.

substantiuisatum , derivatum ab oVya'§, áxbs, uva acerba, immatura; cum formativo similítud. ítr)g, quod V . sub Circoríires in Lex. Miri. meo.

. Dmprjctcif. Wt. ©ntarctgbít, ei« ít.rjcít, ©trahíftíttt, eilt í£hetí,2)ía^;Uage. Asv.

ElsÖ sereg. .Classís príma. Srfíe Aíaffe. Asv.

ÉrCz. Meralluth. neraXXov', quod prope aliam (sc. venam mine*

rae) est. Graec. adiecf. abso*

lüte sumptum, compós. ex lUsra, prope'í et dXXóv, aliud;

subintellig. vena áuri, v". ar*

genti, v. cupri, etc. Quia übi=

cunque una innenta est vena metalli, rion prbcul ínuenitur et alia. Plin. 1. 38, c. 6. Eusta*

thiiis quoque quasi fxsxd rd*

á'XXce dicí fatetnr: sed causam hanc allegat: quia inuentásunt post alia, ad vitám utilia. Virg.

2.Georg. PÍura videsis in Lex.

Miri.meő. —ÉrcZ S L A érez.

Arabicum, significat, humilis, depressus. yiiX arecz, He*

braicum^ nótát: terra. Conf.

, Mezei eger. SOíefaíí. Á s v . Erczmászlag v. Himi nem. Genus

arsenici. Arsenicum, dgösvi»

jíói/,v.Arrhenicum,a$$w«óiv

masculinum. Graec- adiect.

substatiui loco positum, subin*

tellingendo venenum; deiiua- tum ab ágÜi/v, v. Attíce a(>í»iv, mas. Masculinum dicitui' ar*

senicum, a masculá vi ad bo*

minem interimendum. Diosc.

1. 5. c. 121. Plin. 34. c ult.

Maszlag Magyaricum est a Maslach Turcicó. n. p. Mas*

lach est compositio Turcis et Indis, ex cannabis syÍves*

tris semine, areca, saccharo et opio praeparata, etc. Vide Elancard. Lex. p, 770.©ritppc ," Slrfcníf. Asv.

Erczmaszlag rubin. Rubinus, ar- senici. Sírjeiiií * Díttbín. Ásv.

Erczmaszlag virág. Flos arsenici.

Arsenicuin, V. Erczmaszlag nem. Slrfenífaíütbc. üftcune fid) bejiehenbcutf baő S3íü*

thendíjttíídjé ber ©uoftaítj, tthb$ugíeíd) bíe tSntftchung*

weife anbenténb. ?eonf)arb Ort)ftcgrtofie.Ásv.

Érczmaszlagos kevert. Wyzmu-- tum arsenicale. Wyzmutum, V . Kevert. Arsenicale, adje*

ctiviim,'ab arsenicum, quod videsis sub Erczmaszlag nem.

, Sírfem't äötoiuittf). Ásv.

Erczmáz v. Czín nem. Genus stanni. Stannum, y.aößtTEgo^;

crusfa vitreaj qua vasa figu*

lina obducuntur. Ex probatis scriptoribus latinis, in Lex.

Min. meo. sub Stannum, cita*

tis, constat; stannum idein notare» ac crustayitrea figli*

nis vasis inducta; porro, stan*

num cum stagnum idem sig*

nificare.Sponte ergo sequitur, stannum notare crustam vitre*

am figlinis vasis inductam.

Sittn ©tamtum. Leonh.

, Orykt. 3inn. Asv.

Erez rozsnika király. Regulas

Nicoli. ^icfeíerjv ^ícMmttair.

Asv.

Érez rozsnika tömény. Genus ni*

coli. Rozsnika; Arsenicum Párizp.Nicoltiin. Adelung vult hanc vocem deriiíare a voca*

bulo arsenicum, per aphaere*

sim nato. , / D r r Oítcfef, ein n u r tu S3erg unb Ajuttenbaue üb'*

íídjeé 2Bort, e i i i e flrfeitífafifdfc

. dtiatt jtt bejeíd))teii. — ® j^c Síbfífimmitug i f i ungewiß. @<$

íann feutt, baßeö a u Slrfenif/

mit SBegíaffuug ber crfieit

©öíbeuuerfitrjt unb öerborben i f i , f o wie aitő Síicofattá m t f áhnííaV 9írfr^t/ajrö wirb.ííbei.

©nippe Síicref. Ásv,

Ercztartó tömény. Genus cobaltí, Cobaltum. „ífoba[teinttiS)tl)i*

•fdjcrSiame, bonAoboíb (.Söerg*

geíft, erjinad)er).3(be[ungtt)i(I bíe SöencnuHug abíeíten auí bem S3obmifd)eu Kow (Gsrj), unb Kpwalty (erjbctítíg). j ^fs onb. © r u f t . " ©nippe Jfobaíf.

Asv.

Erczetlen erczmaszlag tíizko.

Arsenicuin mineralisatum pyriticosum. Arsenicum, V.

Erczmaszlag nem.Mineralisa«

tum, V . Erczetlen kénesömáj.

Pyriticosum, a Pyrites, quod.

"V. sub Erczetlen réz tözko.

Slrfeniffícő, ©iftftcő,, SDííöpi*

, cfef, 9íattfd)ge(bfieá. Ásv.

Erczetlen kénesomáj. Hydrargy*

rum mineralisatum hepaticum.

Hydrargyrum,V.KénesŐ nem;

• Mineralisatum metallum dici-- tur, sensu strictiori, metallum sulfure solutum; sensu autem -latiori, metallum qualibuscun*

que aliis métallis mixtum, et per hoc ipsum aliena spécié indutum, v. habitum mutans.

Hepaticum, chemicis dicitur illa hnxtio méíallorum, quae

•483 sulfure facta, hepatis colorení

prae se, fért. Duccffíibcr íe*

(, beverj. Ásv.

Érczetlen kevert-fény. Wyzmu-- tuni mireralisatum galenare.

Wyzmutum, V.,Kevert. Mi*

neralisatum, V. Erezetlen ke*

nefömáj. Galenare, est deri*

vatuiii a galena, quod videsis sub Érczetlen ónfeny. SB»J*

mtttljgfanj. SSon Söerner ge- wőbíter SR.aine, jur bejeid)*

jutttg be* mefentfídjenSÍKetatt**

= .(Scboít*, unb be* ber <5ub*

ftauj juítehcnben ©íanjeő.

. íeöní). 3öif3mutt>gfatti, @e*

fdjwefcítcr SBijhuutb, ©raue*

2öífjjuu.tl)eva. Ásv.

Érczetlen ónfény. Plumbum mi*

neralisatum galena. Plum*

bum, V. Ón. Mineralisatum, y . Érczetlen kénesőmáj. Ga*

, lenä, y a X k v a , rectius yéía, splendor, a yelkw, splendeo.

. Voss. Galena Plin. 34. 16.

. SSÍetgíanj. JDÍC SSeucttuung . 58(eígíanj febr bqeiájxunt), in S3cjte()uiifl auf ben SfJíetalí*

©el)aít, um ben tía.enií)üm*

lidien lebhaften ©íattj. Seonb.

©emcíner Söícigíanj, SBürfeí*

erj, ©fauj unb gebererg, . ©tríperj, ©prőberi, ©cbat*

teiterj,, ©cbattige* Síeíer^.

, Ásv- •. '•

Érczetlenűlt érezmáz lüzkő.Stan*

num mineralisatum pyritace*

um. Stannum, V. Érezmáz.

Mineralisatum, V. Érczetlen kénesőmáj. Pyritaceum, a Pyrites, quod V. sub Érc2et*

lenült réz tüzko. 3úmíteő,

• ©efd)r»efeíte* 3ínn. Asv.

Érczetlenűlt fekete réz. Cuprum mineralisatum nigrunt. Cup- rum, V . Réz není. Mineralisa:

tum, V.Érczetlen kénesőmáj.

Äupferfdjrpärje, Osidnokde

cuivre» Cuivre. oxid nóir. H . Ásv.

Érczetlenűlt fekete üst. Argen»

tum mineralisatum nigrum.

Argentum, V.Üst. Mineralisa*

tum, V. Érczetlen kénesőmáj.

©ri).warjgüítigev$, ©prőb-

© í a n j e r j , 6prőb * ©über*.

gíanjerj, (Sri^aragitíbeucr^

, @d)marj*@t(beverj, Díöfdjgc*

: tvad)*, Jíüfdjerj, Xíegererj.

. Ásv.

Érczetlenűlt kormos üst. Argen*

tum mineralisatum„fuligino*

sum. Argentum, V. Üst. Mine*

ralisatum, V. Érczetlen kéne*

sőmáj. ©tl6erfd)roárje, Díufft*

ge* © í a ő e r j , . Sßermittette*

©d)rcarjgűíbeu,.#ontfd)roőr*

le, ©ía*erjfd)n>árie, ©über*

muím, Asv.

Érczetlenűlt veresüst. Argentum mineralisatum rubrum. Ar*

genttim, V. Üst. Mineralisa*

tum, V.Érczetlen kénesőmáj.

Sfotbgüííígerj, (Slíter beut»

fdjer S8ergmann**5íame^r mit geboppcltcr SSejíebitiig auf ftarbe, unb ebien (Srjgebaít) 9íotbfííber, íKotbgüíben. Ásv.

Érczetlenűlt fénylő üst; Argen*

tum mineralisatum nitidum.

Argentum, V . Üst. Minerali*

satum, V. Érczetlen kéneső*

máj. ©tlbergíanj, ©íaáerj, äBetcbgemäd}*, étíbergtattj*

erj, ©íífcergía*, ©ianjerj.

2>er altere Síame ©íaujerj CÖ5faécvj3 abjufettert au* ber

©pradie be* Sergntanue*, anbeutenb baő SSorfommeit btefer ©nbfíanj, auf ©ruben, mo feítt aníerő Grr$ öon bem

©rabe bé* (SSfanje* gefuttbett morben ifi. Ásv.

Érczetlenűlt szaru üst. Argentum mineralisatum corneum. Ar*

gentum, V. Üst. Mineralisa*

tum, V . Lrczetlen kénesömáj.

©ilbcr .potnbevi, #or>tfííber.

ÁDer ííamc f o n t é r a , aitgebíídj cntletjnt a«é ber alten 33erg*

manneá@prad)e, in33éjící)uitg a u f bíe ©efdjraeibígfeit ber¹ . • ©ubftcutj. (Silber £ornerj.

Ásv.

Érczetlenült ónfény ónrozsda.

Plumbum mineralisatum ga=

lena plumbago. Plumbum, V . Ón. Mineralisatum, V. Erezet*

len kénesömáj. Galena, V . Erczetlen ónfény.- Plumbago, idem est ac: plümbi rubigo;

uti Fer'rugo, ferri rubigo;

Aerugo, aeris rubigo. Vide*

sis, Calep. Lex. Plumbago Plin. 37, 5. ©íejfcbweíf, £>írt>

ter 33íeígían$.'Asv. . Érczetlenült réz lencse. Cuprum

mineralisatum lenticulare.

Cuprum. V. Réz nem, Mine»

ralisatum. V . Erczetlen kénes somáj. Sinfettcr$,Sínfenf upfer.

Ásv. •

Érczetlenült réz tüzko. Cuprum . mineralisatum pyritaceüm.

Cuprum, V, Réz nem. Mine*

ralisatum, V". Erczetlen kéne*

sömáj. Pyritaeenm, est adiect.

deriuatum a pyrites, i t v p f r y ,

ignem edens, igne fetus, ig*

niarius. Est deriuatum a primi*

tiuo n:i;p,ignis,cűm formaüuo adiectíuorum Í T / ; S . Pyrites ita dicitur, rjuia cbaíybe per cus*

sús,scintilíasedit; Äupferfieg,

©ííferj, ©iíf, ©elbeá Tupfer;

, eta- Ásv.

Érczétlenütt(£vasJ lözkö. Ferrum miiieralisalum pyrites. Fer*

rum, V. Vas nem. Mineralisa*

mm, V. Erczetlen kénesőmáj.

Pyrites, V. Érczetlenült réz t u z k Ö. (S í fe n f t e ő, @ cíj vo e fe (P t e ő • Ásv.

Érczetlenült vaslfizko máj. Fer*

.rum' mineratisatum pyrites hepaticus. Ferrum, V. Vas nem. Mineralisatum, V. Ér*

czetlen kénesömáj. Pyrites, V. Érczetlenült réz tfizkö.

Hepaticus; <2in Síahme, ben mau fonft ben SSerbínbungen be$. (Scbwcfeté mit 3llfalieit mtb @rbcn, wegen íbrer íeber*

braunen ftarbo gab. Ure. Se*

ber-@ifenííeá, Seberfieő, SE*

berfdjíag, Sebcrfar6cneá.@ú fenfíeőcr j , Scbcrejfcner ä,<Spew fe, Söafferfieő. Asv.

Érczetlenült vas képes tűzkő.

Ferrum mineralisatum pyrites lanceatus. Ferrum, V. Vas

nem. Mineralisatum y V. Er­

czetlen kénesömáj. Pyrites, V. Erczetlenfilt réz, tözkÖ.

Sanjetten*©fenfíeő.Ásv.

Érczetlenült vas mágneses tözkÖ, Ferrum mineralisatum mag*

netico - pyrtaceum. Ferrum, V. Vas nem. Mineralisatum, V.Erczetlen kénesömáj.Mag*

néticűm, V .Mágnes vas. Pyri*

taceum,' V. Érczetlenölt réz tűzkő, 2)?agnetífd)cő ©fctt-- fieő, Asv.

Erőtlen.. Analcime. dvälxtutu idebilis.Graec. adiect. substan*

tiue positum, subintelligendo gemma; cömposit. ex orpriv, et aXy.ifj.ij, faeminino, robus*

tus, fortis, quod ab aly.i), ro*

bur. Ita nuncupatur a debilta-' te vis electricae, quam hóc fossile assnroit perfrictionem Slnafcim« Ásv.

Ezüst, v.Üst nem. Genus argenti.

A rgen tum, jö äoyvpög, ezüst, szótól, cipyvQoq pedig szár*

mazik ágyog, fejér, nomentöl.

(Silber. Üst, argentum, Túla'-- dunaí bevett, és most is kö*

zönségesen szokott szó. E'től

nz ezüst s z ó , csupán ezen pronomen demonsirativum, ez, által külömbözik, es ez az értelemre nézve semmi kii*

lömbségetnem csinál, ©ííbcr.-

© e f í í e d i t ©cbon bei Uíftíaé ftitbet mait ©ífubr, bei iíero

©ííbat; ©ííabar beiDttfrteb.

íeont). Asv.

Ezüsttermo érczetlen érezmasz*

lag tűzkő. Arsenicum mine*

ralisatum pyriiicosum argen*

íiferum. Arsenicum. V.Ercz*

maszlag nem. Mineralisatum, V. Érczetlen kénesőmáj.

Pyriticosum, V. Érczetlen érczmaszlag tűzkő. ©ííber 2!ríeníffteő, aScifjerá, SWifpi*

cfeífíí6cr. Asv.

Érczűlt növény szén. Carbo ve*

getabilis mim-ralisa rus.9J?íne«

raíifrfjc Ájoíjfol)le. Ásv.

Fa éghetetlen. Asbestus lignum.

Asbestus, V. Éghetetlen. Lig*

num nominatur „a colore lig*

neo bruno," Sfct'jTttg. SSerfj*

r/oíj. Ásv.

Fakő kava. Silex lithoxylon.

Lithoxylon, ?.i&o$vXov, lapis ligneus. Graec. subst. com*

pos. ex Aíőoc, lapis; et %vt Aov,lignum.Denominatio índe orta, quod Iigna v. arbores in lapides tran.sf'ormantnr, vul*

go, petrificantur. Jpoíjffettt.

Ásv.

FakŐ Opáli. Opalus lithoxylon.

Opalus, V. Opaü. Lithoxvlon, V. Fakő kava. ijoíj £)|>aí.

. -Ásv..

FagykŐ. Cryoüthus. xavoíMfoc, lapis facie gelu referens.

Graec. subst. composit. ex XQVog, gelu, et ) . W o $ , lapis. A , colore et fractura nomen ac»

cepit. Sröotítí). Ásv.

Fahajded. Ginnamomites, v.Cina*

momites, v. Cinamites. xtvvae lioplnp; cinnamomo similis.

Adiect-absolute posit. subin*

teliig, í.í&o-g; derivat. a cinna*

momum, cum formafiuosimi*

litudints in/s, quod videsis in

Lex. Min. meo sub Circonites.

Cinnamomnm, V. Fahaj [ba*' bérfa. Videsis Plin. 12, 19.

Cinnama, num. pl. vid. Ovid 15. Met. v. 399. Martial I. 4.

epigr. 13. Cinnamus, idem quod cinnamum, v. cinnamt ramuscnlus, Solin. c. 33. (al.

46.) Amteífteín. Ásv.

Fagy jegezet. Spathum glaciale.

Spathum (crystallisatum) pé*' regrin. adiect. Substantive po*

situm, subinfelhg. fossile, a Germanico Spnth deriuatimn- Siéfpűtb. Sör. Asv.

Fagygyúkő. Talcum. Talcum, V . Kalló fagygyúko. £<ttf. Á s v . Farkas-nyál. Wolframúm. Wolf*

ramum;cremorlupi.Peregrin.

a Germanico Wolfram, quod Linn. Gm. p. 294. sp. WoU- ramum spuma lupi nominat.

SDBotfram. Ásv.

Fassai. Fassaites. Fassaites, in valle Fassa, Cotnitatu Tyro- lensi sito, ínventus sc. lapis.

Est adiect. patronymic. sub»

stant. loco posltum, subintel»

lig. I L& o Q ' , denóminatum a

cognomine vallis Tyrolcnsis 33

Fassa, cum formát, patronym.

t'r;/í, quod videsis in Lex. Min.

meo, sub Arendalites. ^affair.

" SfBr.Ásv.

tfazékkő. Lapis ollaris, Fazék?

fagygyúko, Talcum ollar'e.

Talcum; sevum. Peregrin.

ex German. Talg, fagygyú , ortum. Metapborice nomina*

tur hic lapis sevum, n. p.

cum se scindi pafiatur pro parandis ollis, urceis, laminis íórnacalibus adhibetur. Hei*

sing. In igne fit durior., Id.

Xopffídn.Talc olIaire.H.Ásv.*

Fazekas v. mázoló agyag.Argilla . .fignlina v. plastica. nXctgiy.bg, , J) , öv, ad fingendam artem

aptus. Plat. in Timaeo; deriua*

tum a Tzkagbc;, fictus, fictilis.

IJesiod. in Theogon. hoc a st?MŰfj,ct., fiigmentum, figulU mim opus. Aristoph. quod a silá66oj, V. TrAwrrw, fingó.

Xöyfertrjott. Ásv.

Fazekas agyag-fod. Argilla figu*

, lina terrea. Fejér-agyag , agyag. Argilla leueargilla.

, Leueargilla, est Graec. com«

posif. vocabulum, ex lsvy.ó\

albus, et agytÚag, argilla.

@rbígtt Slőpfertíjoit, pfeifen«

' tl)01t. Ásv.

Feketekö. Nigrinus. A colore nuncupatur. "íeígrút, "Schmar:

, jer (ärcutat. Ásv.

Fekete erczetlen Uránkori. Ura*

pium mineralisatum ''hígrum.

Uránium, V.Uránkori tömény.

Mineralisatum, V. Erczetlen kénesömáj. Uran, - $cd)cr$.

' ÁSV¹. '.'.••'••••

Fekete érczetlenölt ón. Plumbum mineralisatum nigrum. Plum*

bum. ;VY Ón. Mineralisatum, V. Erczetlen kénesömáj.

©djrvflrj Sfcirri.Ásv.

Fekete érczetlenült szorító. Anti*

monium mineralisatum ni*

grum. Antimonium , V.

Szorílós üst. Mineralisatum,.

V. Erczetlen kénesömáj.

©chmrirg Slntinioiiglcittj. Asv.

Fekete sárgafődes bájérez. Man»

ganum ochraceum nigrum.

Manganum, V. Eájercz had..

Ochraceum. V. K o r n i . sárga*

fődes réz. ©djnJnrj SDíaitgcm*

crj. Ásv.

Fekete sárgafődes vas. Ferrum ochraceum nigrum, Ferrum, V. Vas nem. Ochraceum, V, Korm. sárgaíÖd.réz.<Sditt)<u*j

<5ífenfteín,©d)»ara SDírutgan*

erj. Mangan-Hyperoxidul.

Hydrat, ©chwnrj Sraunflcm*

crj. Ásv.

Fekete szeg ámító érczetlenült Jog. Zinkum mineralisaium blenda bruna nigra. Zinkáiu,'

V.Fog, v.Mázded nem. Mine*

ralisatum. V, Erczetlenkpiie*

sömáj Blenda, V. Ámító Érczetlenölt fog. Bruna, V.

Szeg sárgaföde.* vas.

( S d i n J c t r j e SSíeiibe. Asv.

Feketéllő. Melanites, p s l c t y m y i , nigricans. Graec. adiect. sub*

stantivisatum, subinteNig.

h ' x r o g , deriualum a, f i U a s , niger. Wl elet uit. Sör. Asv.

Fénkö. Schistus neuens, Borot*

vakÖ, Köszörűkő.Ardesia no.- vacn1a.Schistus.V.Pála kova.

Ardesia,V. író pála.-ÜSet3fd)ie*

f e r . Argile schisteuse nova*

culaire. II. Ásv.

Fenés érczetlenült ónfény. Plum«

bum mineralisatum galena ca«

riosa.Plumbum.V.Onfény.Mi*

neralisatum, V . Erczetlen ke*

nesÖmáj. Galena, V, Érczetle*

nölt ónfény. 58íeímulttt,.9Kuf«

iiugcrS8fcigfnna^A5öícííchwar.5e.

Asv.

487 Fényes. Augites. «IÍ;>ÍT>;?, splen*

(lídus. Graec. adiect. absolute sumptum, subintellig. U & o g , derivatum ab a'vyi), splendor.

Angiles, Plin. 37, 10. Hugit.

Ásv. .

Fénylő kőszén. Lithanthrax niti*

dus. Lithanthrax, V". Kőszén.

,f ol)íenbíenbe, Unöerbrenn*

• tídjc ©teíuíotjíe. Ásv.

Fénylő pala tim. Scbistus alumi*

narisnitens. Schistus, V.Pála kova. Aluminarisderivatur ab alumen, quod V. sub Timsó,

©íanaenber 2líaunfd)íefer.

Ásv. •

Fénylő érczetlen éreztartó. Co*

baltum mineralisatum nitidum.

Gobaltum, V . Éreztartó tö*

mény. Mineralisatum, V , Érczetlen kénesŐmáj.Aobalts gíanj.Asv.

Fénylő érczetlenűlt réz. Cuprum mineralisatum nitidum. Cup»

rum, V . Réz nem. Mineralisa»

tum, V . Érczetlen kénesőmáj.

' ^upfergíanj, Äupfetgla*.

Ásv.

Fejér érczetlenűlt üst. Argentum mineralisatum album. Argen«

tun^V. Ezüst v. Üst nem. Mi*

neralisatum, V. Érczetlen kénesőmáj. $%ífjgüírtgerj, .2öeij3güibetterj. Ásv.

Fejér arany, Platai-nem. Platinaj v. Platinum. Platina, v. Plati*

num; quod ex fluvio Plata est.

Adiect. patronymic. absolute sumptum, subintellig. minera v. metallum, a Plata, cogno;

mine fluvii Ámericae Meridi*

onalis. Plata, Rio de la Plata, fonft attd) Sattctro genannt, großer $fufí ín ©«bamertfa.^- 25en Oíaincn la Plata, ober

©ííberfíi#c3 bat er 1526 »on

©ebaftianSabot erhalten, roett er » O H ben borttgen <£tnwol)í

nem. öieí ©iíber eríyíít. íjbübn.

alattit, 0law statin, bem

©panifdien üftqmett Platinja

• nacbbcbiíbet, bem ©ií&eráhit*

lief?; üou^spíata©über),ÜBeí- fe* ©oíb. Ásv.

Fejér érczetlen éreztartó. Cobal*

tum mineralisatum album.

Cobaltum, V . Éreztartó tő*

mény. Mineralisatum, V . Ér*

czetlen kénesőmáj. ©peié*

fobalt. Cílaw ©peiőfobaír, itrfprüugfid) bemjentgeu $ 0 * baíte betgelegt, »on meídjcm man glaubte, bafjetbeij 23er»

arbettung auf ©maíte, bíe meífreSpeífe liefere) SBcißer

©peígfobaíf*.: Asv.

Fejér érczetlenűlt ón* Plumbum mineralisatum album. Plum»

bum, V, On. Mineralisatum, V. Érczetlen kénsömáj. SCGciß S3íeíer$. Asv.

Fejér érczetlenűlt réz. Cuprum mineralisatum album, Cup«

rum, V . Réz-had. Mineralisa*

tnm, V.Érczetlen kénesőmáj.

SBetfí Tupfer, Äupfcrroetfjers, IHrfcitífaíifctjer m e i n e r Äupfer*

ft e * . Asv.

Fejér érczetlenűlt szorító. Anti*

moninm mineralisatum album.

Antimonium, V . Szorítós üst.

Mineralisat. V.ÉrczetIen kén*

. esőmáj. SCßetß ©píeégtanj*

erj. Asv.

Fejér léko. Succinum album.

Succinum, V . LékŐ. SBeífjer SSernfteín'. Ásv.

Fejér födi. Tellurinm album. T e L lurium, V. Födi, v. Erdélyi.

SBeífí ítelíur. Ásv.

FejérkŐ. Albinus. Est derivatum ab albus. Ka dicitur ab albo colore, qui est „niveo flaves*

centi albus." Reising, %íbítt, aSr. A s v .

3 3 *

483

Fejér snrgafődea Schcelércz.

Scheclium ochraceum album.

Scheelium, V . Scheele'rcz.

Ochraceum, V. Korm. sárga*

löd. réz. jícüf ©djeeí, ©djeeí*

rrj, ÍMitőJtetit/SBciflet 3"tu*

ftcitt, 2öctf3c 3íniigrcmpcit, gímtfpatb, 2öet|3eö6rficeíerj, 2Beí$eő ÜSoíframerj. Asv.

Ffjérded. Leucifes. Xsvxízfig, nl-- bae (sc. herbae)similis.Graec.

adject. snbstant. pasi (um, de*

riuatnm a Xevr.r], alba, herba Plinii; cum formatív, sim'di*

tud. i'rn'c, quod videsis sub Circonites, in Lex. Min. meo.

Seucít. Ásv.

Fejszeded, Szekerczeded, Balta*

ded, Bárdded. Axinites. alt*

v i T i j g , securi similis. Graec.

adiect. absolut, posit., subin*

t eilig. Xl&og, derivat. ab áíjwj, ascia, securis, cum formát, similitud. írtig, quod V. sub Circonites in Lex. Min. méo.

Caussa nuncupationis est, si:

milítudo crystalloruro huius fossilis, cum acie s;curis.

Slxiuít, Sbitwcrfteút. Asv.

Fijékos érczetlenűlt vas. tűzkő.

Ferrum mineralisatum pyrítes cellulosus. Ferrum, V. Vas nem.Mineralisatum.V.Erczet«

Jen kénesőmáj. Pyrites» V.

Érczetlenűlt réz tűzkő. Rctf*

ftcé/Jcftigcő (ítfcnftcé. Asv.

Fog, v. Erczmázded nem. Genus zinci. Zincum, deils; peregri*

num, a Germanico Zinke, . dens. Quod n. p. parietibus et

camorisfurnorum ustoriorum, in módúm dentium adhaeres<

cit hoc metallum, nomine, a re, quam repraescntat. sump*

to, metaphorice. Tali modo sunt factae nbmenclaturae:

botrites, osfracltes, piaci res, calamites, ut v i d e r e e s t in Le»

xico Blancardii, sub Tulia.

Maiunt alii Zinkum, a voce, itidem Teutonica, Zinn, stau*

num.repetcre, quasi dicas,me*

tallum sianno'simile. V. Adel.

3t»f * ©púuttcr * ©efd)ícd)t. , Ásv.

Folvam, Lásd Fekete folyam.

Titk.

Folyam savanyas mészkő. Fluas calcariae. Fluas, a Fluor, quod V. sub Fekete folyam, §luj}«

ífturígcr $aíf ftciit. Ásv.

FŐd nehézfőd, Barytis terrea. Ba*

rytis, V. Nehézfőd. et Szén*

savanyas n e h e z f o d . (Schwer*

ípcitbcrbc. Ásv.

FÖdiszurok nem. Genus bitumi*

num. Bitumen, ex sententia Beckmann!, prím um dieéba*

tur, quod flueretex pinu, quae Graece Í T Í T V ; ; unde bitumen, it converso in B, quomodo e.v

iivSog est buxus,ab' 'AípvQtog,

Absyrtus, etc. sed reclins Martinius deriuat a n/rra, pix, unde ítirroou. a quo Bitumen, quasi nÍTTco/j.ct dicas. Sane bitumen dicitur Germanis Frd*

pech; q. d. pix terrestris. h V que, quia pici s'nnile est, eique iniscctur, ,ut e Plinio conslat.

ßrbpcd). Asv.

FŐdiszurkosfa. Lignum bitumi*

iiosunt. Bitumen. V. Fodísztl*

rok. SBthtmírtofcá .Sjüíj. Asvj Fodtszurkos kÖvelős palako.

Schistus margaceus biiumi*

nosus.Sohistus, V. Pálakova.

. Margn, V. KŰvelö. Bitumen, V. Fődiszurok. SBttutníitőfet SDíergeífchíefer, Ásv.

FŐdiszurkospáía. Schistus bilii*

minosus Schistus, V. Pála*

kova. Bitumen, V. Fődiszit*

rok. Vagy." Fődiszurkos hasáb tínv Ardesia bitnmí*

489 nosa. Ardesia, V. író pála.

Sranbfchícfer. <H3r. Ásv, FÖd ződellÖ. Chloriíes terrea.

Chloriles,V;ZÖdel]ö.@r6ícjcr Ghíorit. ,Talc ckloriteterreu*

se. H. Asv. < " • • • FÖdes ásvány szurok.Asphaltum

terreum. Asphaltum, V. As*

s.ány szurok. Síőpljafterbe.

Asv.

FÖdes, v. Morzsolódó fÖdiszur*

kós fa. Lignum bituminosum terreum v. friabile. Bitumen, V.Födiszurok.Srbfol'íe, <2r»

•bige SBraunful)íc, SBítitminofe . ßoijerbc, Srbíge 2lfterfof)íe,

CJrbigce bítumíu&fcő jpofj.

Ásv.

l'odes kénkő. Sulfat* lerreum.

Sulfur,.V. KénkÖ. <Sd)t»efeí*

erbe. Asv.

Fíides mészkő folyam. Calcarius fluor I erre us. Calcarius, non, Calcarais. V. Gesu. Plin. 17, 6. Ammiait. 27. 4. Ulpian.

•I. 8. ff. de poötiis, §. 10. Ter*

tüll. de Carne Christi. Plura videsis in Lex. Min. meö, sub Farina. Fluor, V. Fekete fo*

lya'm. (Srbiger g-íujL Asv.

Födes szürke sárgafődes báj*

érez. Manganum. ochraceum griseum terreum-Manganum, V . Uájérez. Ochraceum, V.

Korm. sárgafődes réz. Gri*

Nfiun, V- Szürke erczetlen szorító, ©rbígeé ©rau*9Jfan*

getuerj. Asv. • •

FÖdes vasrozsdás sárgafődes réz. Cuprum ochraceum ferruginosum lerreum. Cu*

pruin, V. Réz had. Ochra*

ceum. V . Korm, sárgafődes réz. (Srbígeá Sífeitfchiiffígeé Kupfergrün,, ©riiner Grrbfo»

bűit. Asv. ^t

Födes. veres sárgafődesérez*

tartó. C o b a l t u m ochraceum

rubrum terreűm. Cobaltum, Y , Éreztartó tömény. Ochra*

ceum, V. Kormos sárgafőd.

réz. Srbiger rofb/er Äobaft, jíobaítbefd'Ccig. Asv.

FÖdes világítás. Phosphorites terreus. Phosphorites, V.

Világítás. (Srbíger 93t)ofpf)ort't.

Ásv.

Födi v. Erdélyi had. Telluríum, v. Silvanium. Tellurium;

metallum a terra cognonúna*

tum. Est adiect.substant, loco positum, derivat. v. a Tellus, uris, Dea terrae; v. a Tellu*

rus, i, Deus terrae; intelligi*

tur vero ipsa ten*a, metony*

• jnice loquendo, i. e. qui prae*

sidet pro ipsa re cui praesi=

det, positus. Ex eo sic dicitur metaphorice, quia hoc metál*

lum nimium quantum friabile, et asperum est, ut terra; imo colore quoque terram imita*

tur. — Silvanium; quod ex Transilvania est. Est adiect.

absolut, positum, subintellig, fj.haX7.ov, derivat. a Sílvania, rectius Transilvania, cogno*

mine Magúi Prineipatus, Hungáriáé vicini, unico na*

talisolohujusmetaili. Silvani*

um, a silva, quod etymologi ducunt ab tí/í?/, silva, ídeoque silva per Y seribunt. Rectius tarnen illud per Latinum í seribitur, quod in omnibus veter. monumentis ita legi tur, testibus Mannt, in Ortho*

graph. Dausg. et aliis. Citt.

Att. 1. 12, ep. 16. Virg. Aen.

9. £elíuterj. eííoanerj. Asv.

Főttföd, Gypsum. yvijjsoq, gyp,- sum, q. a y>) et Vipeio, coquo;

est enim seu ,cocta terra.

Schrev. ®t)pö. Asv.

Fövenyes Mágnes vasa. Ferrum mágnes glareosus. Ferrum,

V, Yas-nem. Mágnes, V . Mag*

nesvasa. ©anbiger 9)íagnet*

ctfcitfteiit, SíJtagneítfcíjcr ,@í*

fenfAitb, Stfcttfítnöerj, Asv.

Fúvó ko. Physaliflvus. cpvdalL*

űvg, lapis sub ignis aestu bul*

las innumeras circum circa emittens, ut tandem follenx prae: se ferat. Heising, üst Graec. snbstant. eomposit.

ex cpvBa v. cpvOßa, follis; et U O v g . ^hüfaíítí). ÜQr/ Ásv.

Gaflófmé. Gadölinites. Significat:

a Gadolininventus. Estádiect.

heurtítor. absol. sumptum, subintellig. M & o s , derivat. a

cognomine Joan. Gadolín, Ostrobothrtitínsis, Sveci, per quem. Gadölinites, alias Ytter*

bites, ab Arrhenio detectus, primum änalysi determinatus fűit. Est hic vir hodie dum, Professor; sed tibi,?, me latét.

Is 9. .Tun. 1787 su'B> praesídió Bergmánnii defendit deana:

lysi ferri. Dicto cognomirii additum estforniat. t'r?/?, quod V.inLex.Min.meo,sub S'dex Prehnites ©aboííttít,$tterbifc, W trit, @d) war jer Seoíttb. Ás*

vány.

Gágási,Ráczko, Szurkos koszén.

Gagas, Lithanthrax piceus Pllira videsisin Lex. Mineral meo pag. 48. ©agat, $ed)*

fohte, @d)r»arjcr Sernfieitt, , $ert*í?ar$ @d)tinebefo[)(e. As*

vány.

Gáliczkosavanyas ón. Phimbum vitriolatum. Plumbum,"V. Ón.

Yitriolum. V. sub Termék Gáliczko. S3íeí*a3ttttor. Ás=

Vány.

Géliléné. Gehlenites. Géhlenités;

a Gehlenio, celeberrimo che*

mico Vnventus, n. p. lapis. Est adj ect. beuretori c. substanti vi lóco absolute positum, deri*

vak a cognomine GeWcn, cum

íormativo heuretorico ites, quod V. sub Silex Prehnites.

Lexic. Mineral, mei. Enneagl.

©cbíeitít. ftttdjá. Ásv.

Golyóbiskaded. Sphaerulites.

Sphaeruütes; globulis similis, sc. lapis. Est adiect. substant.

loco posit.; derivat. a diminu*

tivo sphaerula, quod vicissim a primitivo sphaera, v. Graec.

Mijjcdoct, glóbus, addito for*

matiuo similitud. iXtjg. Ratio denoininalionls est, quia „oc«

currit instar globorum, gra*

norumque rotundatoriim, in*

natorumque." Sícífíttg. <3pl)ä*

rttfít. Ásv.

Gürbe cserepö nehezfod. Barytis eurve testacea. Barytis, V.

Szénsavanyas nehézföd. No*

men ex eo sortitur, quia eius

„fractura floriformiter e^tt curve lamellosa est — et par­

tes se gregatae testáceae--su*

perficíem extern, versus fle*

xae sunt." Reisinst. jfntmm«

fct)aa(íger ©dimevfpatl). Asv.

Gránát. Granatus. Nuncupatur a flammeo rubore, ita dicti fossilis granati nobilis; et a similitudine coloris Sui, cum íloribus vulgo arboris pomi granati, y. vcrbo balaustii.

©rqnat. Asv.

Grauhindéni v. Rhaétiai. Rhaéti*

cites.Rhaeticites; qui éxRhao*