Javo, abluo. Nam nifrani an--tiquorum, quod soda fuit, eluendis sordibus ex vestitu ndhibebafur. Nitrum,- juxfa quosdam a Nitria, provinciáé Áegyptiacae cognomine des*
cendit. Vossio placet contra*
rium, quod n. p, Nitria no*
men acceperit a nitro. Plura videsis in Lex. Min. meo, sub Nitrum. Isid. 1.16. e. 2.
V T T Q O V Graecorurn, At.tice
Mvgov, juxta mentem Vossii ortum a Chaldaico N"in3, Hebr. -jj-jj nether. ©afp.etet.
Steinte auő bem Sateiitifdieu entlehnt, beutet (Sntfícijitngé*
weife unb Soríommcnáart on.
Asv.
Termék széksó. Alcali minerale nativum, Natron, Alkali, est yox Arabica, sc. AI, est ar*
ticulus definifus, hic. Kali vero est subsfantivum, sig*
nificans Salicornia, ex cuius cineribus soda elixiuiatur.
Natron, est vox depravata ex nitrum, nanv antiquorum ni*
truin, est hodiernum natrnn, v. natrum. 3íattirlid)eő neraíaffaíí. Ásv.
Termék szprító. Antimonium na*
tivum. Antimon. V . Szori'fós üst, ©ebíegen JSpícögíaitj.
Ásv. •
Termék üst. Argentum nativum.
Üst, V . Ezüst. Argentum, V . Üst. ©cbícfjcit ©ilbcr. Ásv.
Termék - vertnrany - vontarany-csupaarany-nieröarany. Au*
rum nativum.Aurum,V.Arany.
©cbícg"en*@oíb. Ásv.
Termék vas. Ferrum nativum-Ferrum,. V, Vas nem. ©cbíe*
gen ©fett, gjleteoyeífcu. Á s vány
Tej {jékasó. Quarzurn lacteum.
Quarzum, V. Rékasó. Wüd^
qttärj, Oíofcnquarj. Ásv.
Timagyag. Argilla aluniinaris.
Timkö. Lapis aluniinaris. Alu*
m é n , V . Timsó. Slíaunftcirt.
Asv. ..
Timföd. Terra aluminis, Alumina.
Sííaunerbe. Steift eine ber primitiven Grrbett, Wcfdie.bctá
•pla(lifd)e $rtncíp alicr 5£{)on*
Scijm* unb SSoíarerbcu aus«
mad)t, unb bcéljaíb Terra ar*
gillaaea genannt würbe, jefct abet Sfíauttcrbc heißt, in bem matt ftc itt groíjter Steínbeit auő bem Stfaun gewinnt. SERan fjieft fte für einen Griemen*
tarfloff, biő cublt'd) ©ír j j , ÍDaööő berühmte efectro=d)é«
mifrfje llitterfudjungen bíe SOieittung erzeugten, bafj fic gíeid) 23art)t uttb kait, cin metatítfdjeő Dxib fei. Ásv.
Timfodes fodiszurkosfa. Lígmim bituminosum aluminosum. Bi*
turnen, V. F'ödiszurok. Alu*
529 Tö sisterékelo-kö. Zeolithus aci*
cularis. Zeolithus, V; Sisferé*
kelö-k6. Acieularis, ab acus derivativ; quia „in crystallis tenuibus, saepe aciculafibus comparet." &etfűig. 9iábel*
Seoíttí), 2Br. ^rifmatifcber SKefotep. ©tejf. Asv.
Tömöttség, Sűrűség. Pycnites.
nvy.vórif, densitas, s|iissitiií dö. Ita dicitur, propter den*
sitatem hujus íbssilis. Pyk*
nít. Haüy. Synon: Salak jég*
rügy. Beryllus scorlaceus.
Beryllus, V. Jégrügy. Scor*
laceus, qui ex scorlo, rectius scorillo est. Adiect. derivat.
a scorlus, quod V . sub Sala*
kocska, ©d]öríarh'ger S3crbíí.
3Br. Asv.
Töredékeny, KönynyentőrS. Eu*
clasius. s v / J . a g o g, fractu fa*
cilis, fragilis. A fragilitate hujus fossilis facta denomi*
na'tío. Qhtclafe. 3Br, Ásv.
Tremolai. Tremolites. Adiect.
patron, absolut, subintellig.
X/ö'o?, deriv. a Tremola, cog*
nomine vallis in S. Gotthardo, cuhi forrhat, patróri. ites, quod V . Sub Arendalites in Lex. Min. meo. £renioítr.
S e r 9íame Stremoftt bttrd)*
auő iiiirtcfjttg, bcitu ím £re*
möía fútbet ftrf) biefeé fpfjtí garnídyt.?eonf).£retitó'íír.Ásv.
Tripoli föd. Terra Tripolitana.
Tripolitäna, est adiect. patton, absolute positum, subintellig.
térra, a cognomine urbis Tri*
polís, quae regni Tripólitani metropolis est, ubi primum laudata ferrá .reperta fűit.
Grippel. 2Br. Á s v . ,
TükörkÖ. LapiS specularis. $rau*.
ettcíé. Ásv.
Tűkor savanyfartósvas. Ferrum oxidálun\ speculare. Ferrum,
V. Vas hafl, v. nem. Oxida*
tum ogví, slce, v, acídus.
Haec vox Graeca est adie--clivam, sed quae in hodierna chemia et mineralogia poni*
tur pro snbsiantivo, ét signi*
ficaí: ácidaiu subsrarttiam.
At o f k , z'óor, acetabtílum, vas in quo acehim asseruütur, v. in mensa apponitur, Ari*
stopli, itt Ban. item, vás ift quo acetutn meliuntur, qui id divendunt, signlficat. E x eadem hac voce derivantur vocabula: bxidütn, oxidare, oxidatio, termíhi technici hödiemorum Mineralogorum et Chemicorum. Vores itaque:
oxidum, oxidare, oxidatio vo--cali 1, et non Y - seribendae sunt. Consequenser oxydum, oxydare, oxydatio mendosa ortbographia est, Ratio huius denominátionis ex sequentií bus intelligitur: Öxibe ,,©ub«
fían^en, bíe fleh mit ©alter*' fíoff derbimben í)aben, ohne baburd) itt bért 3«ffanb eú
«er ©aúrc getreten J U bábén."
Slitre. Öxibaton. ,>®étt $ro*
ceß, bitrch meídjeii SDÍetrtííe, ober 'ánbere ©nbftanjett ín
£)xíbé »eVroanbelt werben, ín*
bem (Te ftdi mit einem gettufie«
2/betfe ©aurrjtöff tirrbínben.
•©te £>xvbatiort ttnterfdieíbet
\íd) bon ber © ő u m n g barin, bafj ber mit ber oxibírcett
©nbfran$ tícrbttnbene ©aner*
jtoff noch níd)t hinlänglich íjí, um eine ©cinre ju bífbcn."
Idem. SDxibitf, „ S e r ittebrig*
fíe SDx'tbattonőgrab, einfacher ' oxtbtrbarer ©toffe. Itlem, Id*
circo Oxidum non fit acida substantia; verum íantum acidum continet; sient can*
delabrum non fit candela, seil .
solunimodo candelám corí.-tinetj nonsecus, utsalinarium non fit salsum, sed tantum.
sal continet. Ast in oxygenato, oxygenatione, oxygenando substantiae oxygenatae finnt acidae. Savanytartó itaque coincidit sensu cum Gyertya*
tartó, Sótartó, etc (Sifengtnnj.
Asv.
Tűzkő. Pyromachus. mvQouáxoq, igni repugnans, igne pugnans, ignem excutiens, igni resi*
stens. Graec. adiect. substän*
tivisatsubintellig. A/t9-os,com*
pos. ex TtüQ, ignls; et páxog,
I T .
pugnans. E x eó aic dicitur.
q u i a , ut Vossius explicat |*
gni resistit, nec'enim i»nÓ rumplíur, eoque focis idoneús est: unde nvpopcíxos voca»
+ t u r . " ^.cuerfictu.Ásv.
' u E s z e m, Veres gránát. P yr 0 í pus. TtvQ, ignis; óvj) ( d n aq oculus. Sic dicitur a coruscan*
te fulgore igneo. Plin. 34, 8.
Onuphriits Pauninus 1. E c. Yl\
Ovid. 2. Met. Propert. 4,'l].
2 E Lucret. 2, 802.' sarcai Qitanat, gcitcraug.®rcinat, Asv,
Umbri agyag. Argilla Ümbra.
Umbrá, oloußpi); quae ex Umbria est. Est adiect. patron, substantivisat. subintellig. ter*
ra; derivat. a cognomine cuiusdam regionis Kalicae, Umbria dictae. Adiectivum hoc est generis feminini; mas*
culinum habet Umber, ut vi*
dere est, in auctoribus infra citatis. Plinius pro Umbra habet Umbrica. Umber, a, um.
Calep. Catull. in Equatlum, 37, 11. Iíor. Serm, 2, 4, 40.
Sil. 10, 313. Ovid. de art.
am. 3,305. Virg. 12. Aen. v.
753. Umbrica Calep. Plin.
85,17. Umbrius, Calep. Gell.
8, 2._ Umber. Asv.
Uránkori.Uranium. iípáviov,qrxoA tempore detectionis Ürani planétáé est repertum. Graec.
adiect. absolut, subintellig.
(isTctllov, derivat. ab Urania, cognomine planétáé septimf.
E s eo sic dicitur, qttta Kínp*
roth eodem tempore reperit hoc nóvum metallum j quo Berschel detexit nóvum pia*
fletam, Urania, v. Üranus nuncaupatum. Secus ad vei1* bum ts'pctnos, J/, ov\ coeles«
ti&'j quod ab égavbg, Dor.
ojoavóg, coelum; quod juxta Schrevel ab oooq, terminus;
v. ab óoáw, videó; coelum enim pellucidum, et visui per*
vium est. Vei épávoq, coelum dicitur, quod viros eruditosin coelum tollit: dicitur quasi Oranos (ut nit Ambrosius libro Hexaemeron) ab ÓPCÍOJ, quod sit pervium, et minimé den*
sum, ut est aqua et terra.Ura*
nia, v. Uranie, cvpctvltt. est una ex Musis; ad verbum coelestis. Ovid. Fast. 5. 55, Excipit Uranie, fecere silen*
tia cuncta. Cic. de Divin. E 17. Urania Musa. Catull. in
531 Epith. Juliae 59» 2; Collis Ó
Heüconei Cúltor Uraniae ge
nus. Planétáé, alii sunt pri>
marii, secundarii alü. Primarii sunt: Mercurius, Venus, Tel*
lus, Mars, Jupiter, Saturnus, Urania (Uranus, Georgium Sidus), qui omnes circa solem convertuntur, hoc eodem or*
dine ab eodem distantes. Po*
stremlis eorum primum anno 1781 est a D. Herschel in An*
glia detectus, et Georgium Si*
dus nominatus. Uranus est a D. Bode Berolinensi astrono»
mo compellatus. Uraniae au*
tem nomen Viennae a D. Hell astronomo Caesareo accepit.
Gallis alia praeplacfnt nomí*
na. Uratt ©ruppe. Asv.
Üszó kava. Silex natans. A qualitate sua .nuncupatur.
©djwímmfleút. Asv.
Új v. olvadatlan egyenes cserepü nehézföd. Recens s. non solu*
ta barytis testacea. Barytis, V . sub Szénsavanyas nehéz*
föd. g-rífcber gerabfd)aaliger
©djmerfpatí). Ásv.
Új köz mezei jegezet; Feldspa*
fhum vulgare recens. Feld»
spathxun, V . Mezei jegezet.
$rífdier gemeiner ftelbfpatl).
Asv.
ÜsztürökÖ. Staurolithus. Őrav*
gőg, erux; Ußog, lapis. Ra*
tio nominis. „Síame, baé háti*
fige 1iurd)tt)ad)fenfemt ber ácrtjftalte bícfer @ití>fiait$ an*
beutenb, entlehnt aué bem
@ried)ífd)cit (örai/oó?, baé ifi .ffreuj, unb /U'i9os)lithos, ba$
ift ©tein. Seonl). ©taurolítf).
Ásv.
Üvegkö. Hyalithus. vaÁ.i&og,
Graec. subst. compos. ex
vakot, vitrmn, et Xídog. De*
nominationis ratio est, quia
„#t>atíth ift — bnrd)fid)ttg, glaégíanjenb, mafferbelt, aud) getötíd), ober grattftdjmeiß."
?eon6, £t)afith. Asv.
Üveg mezeijectezet.Feldspathum vitremn. Feldspatluun, V . Mezeijegezet.Vitreum dicitur,
quia „ift bnrd) Grínflufj vaU fanifdjen geuerS -gfafíg ge*
roorben." Veonr). ©íafíger geíbfpatl). Asv.
Üveg súgárló. Actinotus vulga*
rís. Actinotus, V. Súgárló.
©emeiner ©tral)lftein. As*
vány.
Üveg tajték kava. Silex pumex vitreus. Pumex, V . Tajték kava. ©íafíger JBímfteín. As*
vány,
Üveg Tremolai. Tremolites vi»
treus. Tremolites, V. Tre*
molai.Vifreus dicitur a colore, transparentia, et fragilitate.
©lafíger 5tremoíít. Asv.
VlterfÖd, Ytterbyföd. Yttrium.
§)ttcrerbc. Sine neue (írbe, roeícbe ím Sahre 1794, ttom sprof. ©ftbolíu, in einem ©teitt
aué 2 ) t t e r 6 r j , ín ©chweberi e n t * becft m w r b e . (Síníge @r}emífer f t n b g e n e i g t , bíe 2)tter«rbe meh/r für e i n e metaHífdje, afő
eí«e crbíge ©tt&ftaitä jtt hafíen, xtttb jtoor, .rucgc« ihrer fpcc.
©djwerc, tíjrer gefärbten ©aí.-je, unb iljter (Sigcnfdjaft <ut bie
«aftfautc, nach ttngcr ^r«
ctnotton nod) ©atterfioff ab*
jutreten. Asv.
5E.
Zafir, Saphiri, V i l á g , Hajnal.
Sapphirus. acirtcpéíQös; quae ex insulaSappheir est;, v. quae lucem spargit. Ita dicitur, a cognomine insulae Arabicae, ubi haeü gemma primum in*
venta ei*at. Idcirco haec nun*
cupatio esset metonymica, continens pro re contenta su*
mendo. Sed haec etymologia Stephani ßizantinitanto magis rejicienda, quod ipsamet insu«
la haec praetensa nomen suum ab hae gemma accepisse di=
catur. Juxta alios sapphirus' derivatur a íadice Arabica ISDs saphar, lux aurora; unde tandem Hebraeis "T£)Q> s a* phir dicitur. Sapphiri nomen saepius occurrit in Veteri Testamento,e.9, I i . Mos.28.
18)39.11.24,10. Ezech. 10.
1. etc. Ita etiam apud alios scriptoresj.n. p. Plin* 39, 9.
". ©appbtr. Asv.
Zoisé. Zoisites. Zoisites a Barone Zoisi inventus, i. e. lapis. Est adiect. heuretoric. substantiui looo absolutepositum, derivat.
a cognomine inventoris, Baro*
nisZois;.cum format. heure».
tor, ites, quod V. sub Silex Prehnites in Lex. Min. meo.
3oi(it. Sttuberit, ©anaípit.
ÁSV-.
Zod békásé. Quarzum prasius.
Quarzum,Y, Békásé, rtQaßiog,
porrace'us. Graec. adiect. a noádov, porrunijj párhagyma.
Denominatio est metaphorica,-desumendo simiütudinem a viridi,colore prasii. -^3r«fctnl 2Bv. Asv.
ZÖd érczetlen Uránkori, Urani.
um mineralisat. viride. Ura*
nium, V. Uránkori tömény.
Mineralisat. V. Érczetlen lc;n*
esömáj, U r a n ^ e c t j e r j ,, Ás*
vány.
Zod érczetlenűlt ón. Plumbum mineralís. viride. Plumbum.
V . Ón. Mineralís.V. Érczetlen kénesifimáj. ©rün SSíeierj.
Ásv.
Zöd fSd. Terra viridis. Veronai agyag; Argilla Veronensis.
Verona, provincia Ifalica et civitas. Argilla, V . Hasadó pála köz agyag, ©rünerbe.
Ásv.
Zod sárgafődes vas. Ferruni ochrac. viride. Ferrum, V.
Vas had v. nem. Ochrac. V.
Korm. sárgaföd. vas. ©riiit (Sífeiiffeín. Asv.
ZödellŐ. Chlorites. xlwQfriig, viri*
dans, virens. Graec adiect.
substantivisat. subintellig. U*
•dog, derivat. a ftltiiQos, viri=*
dis; cum formát, adiect./r;;g.
A colore sic dicitur. SfeíorífA Ásv, .
533
Jaspis, Kitetsző. Jaspis. JMIT, jaspeb, vulgo a radice inusitata, et ignotae signi hca*
tionís derivari sólet. Pqtest etiam deriuari a radice fiaiíf, sapah, eminuít, excelsus í'uit.
Exod. 28,20».39 13<Ezecch., 28. Saőpté. Ásv.
Jaspisded agyagos sárgafődes vas. Ferrum ochrac. argilla*
ceum jaspideum. Ferrum, V . Vas had v. nem. Ochrac. V.
Korm. sárgafődes réz. Ar*
gilla. V. Hasadópála köz agyag. Jaspis, V. Jaspis.
Tfflőptáarttgev £í)oncifenftetn.
Ásv.
Jaspisded pála kova. Silex schis*
tus jaspideus. PröbakŐ. Ba*
sanites, v. Lapis Lydius.Ly*
dikö. Schistus, V. Pala kova.
jaspideus, V. JaSpis. ßaßat vívtál exploratori, explorans.
Graec. adject. stlbstantivisat.
subintellig. b'&oc, derivat. a ßaßavog, telitamen. Ita dici*
tur, quia ejus attrilu explo*
ratur auritm. Lydius, Ivöiot, qui ex Lydia est. Adiecr.de*
rivat. a L y d i a , cognomine regionis cuiusdam ,in Asia, Aeolis et Jonis vicina, ubi primum in Tmolo flumine, lapis Lydius dictus, inventus est.gafyartíger $íefe(fd)íefer, Stybtfdjer ©tettt. Ásv.
Jégrügy. Beryllus. Beryllus, V , Arany jégrügy. Rügy hodie-dum in usu est apud Palo»
czónes, et significat gemmám arborum, quod alias et alibi, bimbó dicitur. Söcr^H. Asv.
Jeges kék sárgafődes vas. Fer*
rum ochrac. caeruleum cry*
stallisatum. Ferrum, V . Vas.
had v. nem. Ochrac. V, Korm.
sárgafod. réz. Cryslallisatum, est adiect. derivat. a cryslal*
lus, y.ovíallog, glacies} quod ipsum est substandvum com*
pos. exy.pvög, frigus j et gél*
luv, mittere; quia glacies fri*
gorecontrahitur. Antlquienini credebant, crystallum nasci a frigore, nihilque aliud esse, quam aquam gelu concretam, et duratam; quod falsum.
Idcirco ratio sana, et experi*
entiaiubent, hic metaphoram quaetere. Srpjfattíftrte híaue S t f e n e r b e . Asv.
Jeges kénkő. Sulfur crysfallinum.
Sulfur, V . Kénkő, y.ovsttlli*
vbq, adiect. derivat. a xavqal*
log, quod V. sub Jeges kék sárgafődes vas. Äröflflll
©d)Wefeí. Ásv.
Jegezctes fotfföd. Gypsum spa*
thosum. Gypsum, V. Főttfőd.
Spathum , V. Fagyjegezet.
Ilódded. Sekn'ües.ßeXwiTng, lunam referens, Idnaris, sc.
lí&oq. Graec. adiect- substan*
tlvisat. subintellig lí&o<; -, de*
rivat.a Sslt'jvq^xma, cumsuf*
fixo formát, similitudinis i v t j t , quod V . sub Circonites in L e x . Min. meo. % x a \ M \ e i $ , Ásv.
Jegezetes mészkő folyam. Cal*
carius fluor spathosus. Cal*
carius, V . FSdea mészkő folyam. Fluor. V . Feketa
36
folyam. Spathum. V . Fagy*
jegezet. giußfpatf). Asv.
Jegezetes sárgafődes bájércz.
Manganum ochrac. spatho*
sum. Manganum, V. líájércz, Ochrac. V . Korm. sárgafőd.
réz. Spathum. V . Fagyjegc*
z^et, <Spatl)igc§ SDíongdttCVi.
Ásy.
Jegezetes sárgaíödes vas. Fer*
rmn ochrac. spathosum. Fer*
rum. V. Vas had v. nem.
Ochrac. V. Korm. sárgaföd.
vas. Spathum. V, Fagyjegc
zet. (Sifcnfpatt), ©pat()*(5ifcit5 (tetű. Asv.
Józanító.Ámethystus. t i n k & v q o q ; ebrietatem arcens, ebrictati resístens. Graec. adiect. sub*
stantivisat. subintellig. U 0o^ compos. ex a pr. et úsdiiiú, ebrius sum. Hacc. denomiha*
tio inde originem. sortita est, quoniam magi praelemlebant, hoc genus lapidis ebrietati obsistere, unde ctiam inusu
fűit, id loco amuleti gestarc.
V . Athcn.,p.34.Plin. 37,9, 9lmctl)i)ft. Asv.
V.
Vasfesték nem. Genus chromii, XQíóiJ.a, pigment um , quod a XQÓcc, color, unde X Q ^ , et . xQwf&i ac per syneop. XQ'^
.£w» coloro; hinc XQ^f«*-Sbjom, féhrconeífenfreitt, Sbromfaurcő Sifctt. íDiirfte iridjtő fenn, aíő Söíagttetcifeit mit uorrDciítcttbcm gfyromoxíb.
Seonf). Conf. Vasfestóksava*
nyas savanytartó vas. Asv.
Vasfesték-savahyas savanytartó vas. Ferrum oxídatum chro*
miattim. Ferrum, V , Vas had v. nem. Oxídatum, V. Tűkor savanytartó vas. Chromia*
tum, derivatur a y.gcóftci, quod V. sub Vasfestók nem. Chro*
mii denominationis ratio est:
@l)romeifenflein ifi cin fcíjr fd)ftia6circé 5)ííttcvnf; eő mer*
ben üerfdjíebcnc fdjőnc gar*
ben ouő bemfelbett bereitet, weiche.fo wobf in ber Smnií*
.SMafereí, att aud) ín,ber £>eí*
materei attgeroenbet werbe«.
$ifcrjcr #anbbud). GtyromcU fenfceín, (Sbvomcrj, Grífen*' d)rom, Éhromcjfenerj, Sfjrom*
faureő Sifett. Asv.
Vas had, v. nem. Genus ferri.
Ferrum, a feritatc. Lucrct.
lib. I I , Haec validas saxi radíces, et] fern ferri Corpora constituunt. (Sífett ©rttppe.
Ásv.
Vas kova. Silex Martiolis. Mar*
tialis, ferrens. Adiect. a Mars, martís, 'cognomine Dei belli, chymicis vero pro ferro ant chalybe sumto. ©ífeufíefcí.
Asv.
Vasrozsdás sárgafődes/éz. Cup*
ram ochrac. ferruginosum.
Cupr. V. líéz nem. Ochrac.
V. Korm. sárgafőd, réz. @í*
feufd)iiffigcő Ä upfergrűn. As*
vány.
Vasszar sédkő v. peczekö. La*
va scoriacea.Lava, V. Pecze*
kő v. sédkő, Scoria, a Graec*
535 tí/MQ, scoria; hinc scoriaceus.
, ©djlacfige-fiflöa. Ü8r. Ásv.
Vasszaros ásványszurok. As*
pbalfutrí scoriaceum. Asphal*
tum, V. Ásványszurok. Scori*
ácéum. V; Vasszar sédkö.
@d)ínetigc (Srbped), (Sígeitt*
íicljei' 2lfp(jaít, Subeupect).
Ásv.
Vasszaros vásrozsdás sárgafődes réz. Cuprum ochrac. íerrugi*
nos. scoriaceum. Cupr. V. Réz nem. Ochrac. V, Korm. sár*
gaí'Öd. réz. Scoriac. V. Vas*
szar sédkö. ©d)[acftgeö eifett*
fdjiiffígeé Jíupfevgvűtt. Ásy.
Vasas agyag. Argilla martialis.-Argillä, V. Hasadó pála köz, agyagi Martialis V. vas kova.
<£tfctttl)OH. Ásv.
Vasded. Basaltes. Basaltes; fer*
rum referens, ferrárius. Bar*
barum adiect. absolute stimp*
tum, subintellig. AíÖoe; deri*
vat. ab Aethiopico substan»
tiuo basal, ferrum; deprava>
tum ex Hebraico bar*
sal, ferrum; eiecta ütera ca*
hina R. Addittim est vocabulo laüdato etiamt formatittum si*
militudinis írtig, quod V. sub Circonites, in Lex, Min. meo.
SSrifaít. Ásv.
Vasded szarufény v. álszatu.
Hornblenda hasaltica. Horn*
' blenda, V. Sz. Páli, BasaJticä, est adiect. a Basaltes, quod V,.
' sub. Vasded- S3fifaíitífd)e Jporubíettbe* Asv,
Velő mészkő. Calcarius márga.
Calcarius, V. Födes mészkő folyam. Márga. V, KŐvelő.
SOícvgef. Ásv, , ,
Veres Egyptoná .jáspis. Jaspis, . • V . Jáspis, átüthet ögs)pttfd)ev Safpiö, 9{otí)cr ÄHfler-Safpi«.
-• Ásv,
Veres érczetlenölt ón. Plumbunit mineralisat. rubrum. Plum*
bum, V . Ón. Mineralisat. V , Érczetlen kénesőmáj. 9totí) S5íeierj. Ásv.
Veres érczetlenölt szorító. Anti*
monium mineíalis. rubrum.
Antimonium, V . Szorítás üst.
Mineralisat. V , Érczetlen kén*
esömáj, SHothíSlníímougfanj.
Ásv.
Veres gubicslészínü érczetlen érczmaszlag. Arsenicum mi*
heralisat. rhizigalhtm flavum.
Arsenic. V . Érczmaszlag tö»
mény. Mineralisat. V . Erezet*
len kénesőmáj. Rhizigállum, V , GitbicslészÍHu érczetlen érczmaszlag. 9íotl)er
<3d)Voe.-Würfen«, SKotbc« Sínufdo*
flcfb/ Siotb« Slrfeflif, Sírfeníf 9fttlnn, Síttbín Slrfenif, D?o*
t()er ob. Díu6ítt ©djrbefef. Ás*
vány.
Veres sárgafődes bájércz. Man»
ganum ochrac. níbrüm. Man*
ganum'í V . Bájércz. Ochrac.
V . Korm. sárgafődes réz, 3íotl)*9^ang'íinerj, Asv. ' Veres sárgafődes ereztartó. Co*
baltum ochrac. rubrum. Co*
'bahV VJ Ereztartó. Ochrac.
V . Korín. sárgaíŐd. réz. Dto*
ibér @rbfofenuv Dtother $o*
bnífod]er. Asv.
Véres sárgafődes réz. Cuprum
1 ochrac. rubrum. Cnpr. V. Réz nem, Ochrac; V. Korm sár--gafődi réz, SHűíf)*A)tpfever^
$frot()cé*,í?itpfergícié. Ásv.
Veres sárgafődes vas. Ferrum ochráC. rubrum. Ferrum, V . Vas had v. nem. Ochrac. V.
Korm. sárgaföd. réz.. fRotí)
©ífenftein. Ásv. •
Veres szárko". Scapolithus ruber.
Scapolithus, V . Szerkő. Ru-' her dicitur „a colore óbseure
36*
536
laterilio, v, clare sangvineo."
Reifing. 9iotl)er ©capolitb.
Ásv.
Veseképü agyagos sárgafődes vas. Ferrum ochrac. argillac.
reniforme. Ferrum , V . Vas had v.nem. Ochrac. V. Korm.
sárgaföd. réz. Argilla, V . Ha*
sado pála köz agyag. 9ííc*
renförmíger £t)oneifcn{teíu, (Sifcituíere. Slblerffeíu, Sictit. f
Asv.
Veseszer, Veselény, Nephrites.
i/í<p£z'r7/?,renalis, renale reme*
dium; a vécpqog, ren; cum formativo adiect. htjg. Ita no*
minatur, quia olim, usque ad superstitionem multum virtu*
tis medicinalis tribuebatur huiclapidi; tum externo, tum*
interno usu, in calculo, are«
no, et similibus raorbis. Sftepb*
rit. Ásv.
Vesuvi. Vesuvionus. Vesuvianus, qui ex monte Vesuvius est.
Adiect. patron, substantivisat.
subintellig. lapis, a cognomi*
ne montis ignivomi Vesuvius
• dicti. „3tt ben 2íttön>ürfcrt
».ott Sßefn». G f p e r . Sejiibíaii.
Ásv.
Viaszércznem. Genus cerii. x>iqú ov, v. xyqíttív. sejt, viaszfijók;
a z)/oof, cera. 3öad)őer$. Ás»
vány.
Viaszd«dcrcz. Ceritcs. xtiqtojg, cerae similis gemma. Plin.37, 10. y,eqixy]~ a xigos» cera; de*
rivat. a dicto vocabulo, cum formát, similitud. zV>/?, quod V. sub Circonjtes in Lex. Min.
meo. Serit. Asv.
Világítás. Phosphorites, rpogrpo*
qtySi pho&phorosus, lncem spargens v. ferens. Est adiect.
Graec. absolute posit. subir**
teliig. Xtöqg, v. calcarius apa*
titea; derivat. a cpodfóqog,
phpspborus, nddita formaiina terminatioiie ndjectivorum Graecorum ín/g, ut signifiect phosphorosus, v, phosphorum continens. Porro, cpotirpópo-;, est adiect. Graec. compositum ex<pk, lumen; etcpeqw,fero, ut indigitet, lucem ferens.
Katin denominationis voca*
bnli phosphorites est, quod
„rnsura huius lapidis, praech pue candefactione, phospho«
réseit, seu, lucem gramineo viridem spargit. Dtcíftitg.sjMjoj*
f pljorit. 31?r. Asv.
Vílágítósavanyas mészkő, v.
mészfőd. Phosphas calcariae.
Phosphas, est voeabulum de*
rivat. a pbosphorus, ut su1* fas a sulfur, boras a borax, murias a muria, etc. Galca*
riae, V. FÖdes mészköfolyam.
^bcfpíjorfntirír Mait f t e i n , ob.
kaíhvbe. Asv.
Vílágítósavanyas réz. Cuprum phosphoricum. Cuprum, V.
Kéz nem. cpoßfoqixog, lumen spargens. Graec. adiect. de«
rivat. a (pöb'rpÖQof, quod vide*
sis sub Világítás. 9>f/ofpí)or*
f«urcé( Jfnpfér. Ásv,
Világos érczetlenölt veres fist.
Argont, mineralisat... rubr.
lucidum. Argent. V. Üst. Mi*
netalisat. V . E r c z e t l e n kéne*
sömáj. íichted 3i»tbg;iiltigerj.
Ásv.
Világosveres czinobrium, v.Ercz sárkanyvér kéneső. Hydrar:
gyrum cinnabarís vermicula.
Hydrargyrum,V.Kénesö nem.
Cinnabarís, V. Czinobrium.
"Vermicula, est adiect. feminis ni generis, masculinum est vermiculus, neutrum vermit eulnm : rubicundus , rutilus.
Antiqua vox Latina, unde I - natum Gallorum v e r m e i l ;