wafferbíeífaurcő ©íeíttj. Ás*
vány.
Sárga agyag. ArgilJa lutea, ©eí* , beerbe. 2ör. Ásv.
Sárga lékö. Suceinum flavum.
Suceinum, V. Lékő, ©elbc'r SBernjtein. Ásv.
Sárgafődes kékfestékköded réz.
Cuprum ochrac. lazureum v.
> azureum.Cuprum. V.Réznem.
Ochrac. "V. Korm. sárgafod.
rézí Lassur. V. KékfestékkÖ.
fingó, í. e.fignlí more.^iafma,
©ri'tncv (Sljcttccbon. Asv.
Scheele. Genus Scheeiii. Schee*
lium; quod Scheel invenit;
alias Scheelites. Adiect. heu*
retor. absolute siunptuin,sub«
intellig. metallum, a cogno*
mine Scheel, chemici et mine*
ralogi Svecici. Inventor pro re inventa, metonymice poni*
tur. Sarí. ffiilbeím ©cbecíe, Síöottjefcr juAöpntí in ©be*
ben, ber f&n. 3Uab,b. SOBíffen*
fdjafteu itt. ©tocfbolnt, ber Slcabetnte jtt Sturtn, ber Qhitr*
•fiirptí. SWá«niifd). Sícabcmíe rtttfetídV 3BifJenfd)aft ju (£r»
, fúrt, unb ber ©efelífcbaft na*
turforfdjcr gteunbe ju 33erítn, ctc. SÖÍttglieb. ©amtítdjc ^ h » jTfrfje tt. ß()etntfd)e Üöerfc nnd) bem £öbe bed SSetfaflerS ge»
fantntíet, unb in £)cutfd)er
©pradje herausgegeben, o. D
©igmunb gríbríd) íperm'bftabf,
$rofef. b. Sbemte u. ^Pbunua*
cie, etc.II.S3anber.l793.S3er*
ftn- ©djecíS' Sarí Sljemifcfje Síbíjaubíung üon ber Suft, unb b e m $ e u e r . U p f a í a l 7 7 7 . 8 . 1 .
©rf)ceítt,@d)ee(er$.9íamenad) bem (Sntbecfer ber ©djeeífaure (ŰBoíframfáurc) bem Ijodjűer*
bleuten díjenufcr ©d)eeíe. 2)íe S3utber 3 . 3 . ttub £>e íttnart (reifen barauő juerft baő SfJíe*
taU bar. ©djccfcrj. Asv.
Semlyéki pástszín sárgafődes ' vas. Ferrum ochraceum ces»
pitosum uliginosum, Ferrum V . V a s néni. Ochrac. V.Korm.
sárgafŐd.rez.20íorajfígcr 9ía*
feueífenftein, SDíorajlcri, Cinb*
(lein. Ásv.
Sojt, Lép. Waca (non Wacca).
Waca, favus. Peregrinum., a Germanico Wake, quod alter»
nat cum Wache, Wabe, fa*
vus) juxta mentem Ádélungi.
Inmtmerorum suoruin poro.-rum, et cellarum ergo sortitüs est hic lapis slbi nomen. äßac«
fe. Asv.
Sisterékelö-kó. ZeolUhus. ^stoU*
•dog, eítervesceus lapis. Qrae*
canicum, ex£eű>, bullio,et U»
•d'oU Ratio denomioationis est, quia „sub tubo ferruminato*
rio cum eífervescentia, luce que phosphoresceute, fimdi*
tur iq Email spongiosutn."
Reifing. Seotith, SBranfeflem.
Ásv.
Smaragd, Ragyogó. [Smaragdtls.
67<«(?a^(5'oí,splendidus.Graec.
• adiect. absolute posit. subin*
teliig, lí&og, deriv. a (iuciíqb), splendeo. Smaragdus. Plin.
37, 5. Zmaragdus, Rroukh.
adTibull. 1,1,51. et 2,4,27.
Burm. ad Petron.c. 55. p. 273.
et ad Ovid. Met. 2, 24. Sma
ragdus Graece (SficipctyS, et lAÚQayöog, a'mep, quo Mean*
der utitur apud Athen. 1. Rí.
N. p. dicitur tijiaQaß6,(»t et pá*
1 QaßCiü, luceo, splendeo. Ab il*
Jo est bpáqaySo,;) ab hoc fiú*
paycíof.Aliquis existimet,6JM«*
qaySoi,esse abArabico nö|, quod idem notat. Sed contra, vocem eam Arabes accepere a Graecis. ©maragb. Asv.
Sóded. Jlalilis, v. Halifes. Sali similis. Adiect. substant. loto posit. subintellig. lí&og, deri*
vat. ab eile, sal; cum formát, similitud. I n g , quod coinnidit cunu't>;j. Hocvidesissub Cir*
conitesin Lex. Min. meo. Est denomínatio generica. £mííí.
Á S V .
Sokszínű > Változószínű. Allo*
chroites. cclloxQÓiT>ig, varié*
gatus. Graec. adiect. subst.
posit. subintellig. Itöog. com*
817 p o s i t . e x állóéi aliüs; e t
XQOívns, colóratűs \ q u o d a XQóct, c o l o r . Nomen ét o m e n habet. -Morfiróit. üBr. Ás*
vány.
Sólyomércz, Héjaórcz. Circoni*
um. Videsis Sólymos. íDaé ,f aítuni roírft auf -bie @irfon*
' erbe ebeitfe, micauf bit an*
bem Grrben. SSlan fanri beö*
halb annehmen, ba(5 fíe auő SfJíetciíí unb ©auerftdff jufam*
níéngefeljt fei). 2Biib Äaiium mit rceißglübenbcrütrfbiterbé in S3erüt)fung gebracht;. fo • üerroanbelt er (Tctj meifteníljeilő in $ a l i , unb bunfie etjeit*
' eben, bie, butch SSergrofje*
rttngőgtaá ttuterfuebt, au ei*
• nigen ©tetteit metal[ífcfj> an auberen ' etjoeoiabebrautt er-fdjeinen, unb fowobl in Sta*
Ii, atá in ber jerfetjten Grvbe ' öertheíft, angetroffen wetbetti Ure. 3irfor;ittut/ Sirconiurn, ßirconerj; Ásv;
SolyomfÖd, Héjaföd: Terra fcir*
conica. (Sirconcrbe. AsVi Sólymos.,Circonhts. y.igy.bviog j
fáltíöiiis colori similis, falcö*
nis colofe,falconar'nisjGraec.
, adiect; absolute sümptumj subintellig. llßot;, deriv. a
ZÍQXÓV, v. y.így.óQf lálcó; Plin;
l.üj 8; 37,10, (Sirfon, .3itfc.it.
Ásv. •:•'•«••
Sósavanyas kéneső. Hydrafgy*
rum salítum. Hydrargyrum, V. Kéneső nem. ©áíjfattreé Guecffííber. Ásv.
Sósavanyas mészkő. Mtiriácitesj
• pvQiay.irfj?, acido salis fossU Iis scatens; derivat. a Miíria;
acidum sälis culinaris, cuni cepenthetico, et prodxictione , Graecorúmadiectivorumw/Cj
Siíbintellig. Ux)'og, ut tandem S i g n i f i c e t j lapidem calcarium.
acido salis communis iripräe*>
gnatum, Muria vero est vox depravata, ex dl'piiglg ^ ^eí aphaeresim factum ést pvglg;
mox i) versunl in Latinum u, ét sic ptodiit miíris; Deinfer*
minatib Lg mutáta in ia, et sic dennim ortum hiuria. Denique alpvoíg derivatur ab dl^i;
salsitgo ; hoc vítíissim oritiür : ab Si. ©afjfaure Äatf*
erbe. Á S V J
Sósavanyas réz. Cuprum'müria*
ticum; Cuprum, V. Réz nein.
Mitriaticum, derivat. a Muria, quod videSis- sub Sósavanyas mészkő; ©aljfaureé Tupfer, . A S V ;
Sók, v. Savak. Saliai ©aíje. Ásv.
StrontérczY Strontium. Sie im*
táttífdje ©ruttbfdgeübhSßarpt.
Ure; Ásv;
Sttonifőd; Tetí'a Ströntianica.
©trontíanerbe. Ásv.
Stronti; v. Sti'otitiani; Strontiani«
tes, v; Ströntiana. Adiect. pa*
tron. substäritivisät. sxibintel»
lig. Uíroi 5 fciim terminat. pa«
tron. írj/f, quód V. sub Aren*
dalites, in Lex. Min. meo. Ce*
tefa videsis sub Szénsava*
u p s Strontiani. ©trontíanít.
Ásv;
Siígáfló. ActinoKis. tlxttvíoróg, radiatus, Graec. adiect. sub*
stantivisat. subintellig. lí&og, derivat. áb cíkxivóio, radüs coritsco; íiöc vero ab áxtív, rhdius. Radiatús dicitur hic lapis. q"iiia i.fractürä eius est radiata." S l e í p g . ©trat)í*
fíein. Ásv;
' SúgáröS érczetlenült réz. Cup»
rum íhineralisat. radiatüm.
Cuprum, V. Réz nem. Minera*
lisät. V . Erczetlen kéne;Ö*
máj. ©trnbíen * Tupfer. As*
váúy.
35
Súgáros szegfüszerded. Anfho*
phyllites radiatus. AnthophyU lites, V. Szegfüszerded. Hadi*
atuí>au.tcm dicitur, quia „frac*
túra est radiata, radiis rectis, latis v. arctis, in superficie striatis, parallelis. v. fascicu*
latim divergentibns, aut de«
cussatis.',' Heising, Stntfjo*
pbiptfit. Ásv.
Súgáros égszínű. Coelestinus ra*
diatus. Coclestirfus, V . sub Égszínű. Radiatus dicitur, quia „íractura radiata radiis plerumque latis est." í>fcíjtttg.
©trabliger Saícfiín. Ásv.
Súgáros érczetlenűlt vastüzko.
Ferrum mineralisat. pyrites radiatus. Ferrum, V.Vas nem.
Mineralisat.V.Érczetlen kéne*
sÖmáj. Pyrites, V. Erezetlek nűlt réz tűzkő, ©trabt ©fen*
fícő, Strabífíeé. Asv.
Súgáros fejér érczetlenűlt szo*
rító. Antimonium mineralisat, album, radiatum. Antimon. V.
Szorítás üst. Mineralisat. V.
Érczetlen kénesSmaj. ©trat)*
lígeá Söeífj * ©picőgíaujcr$, Asv.
Súgáros köz szürke érczetlenűlt szorító. Antimonium mine*
ralisat, griseum vulgare radi*
atum. Antinion. V, Szorítás üst. Mineralisat. V. Érczetlen kénesőmáj. Griseum, V.Szür»
ke Menili. ©traniger grau Slntímengíaitj. Ásv.
Súgáros sisterékelÖ-ko, v.
pezsgŐ-kŐ. Zeolithus radia*
tus. v. Csillagzó, Stilbites.
Zeolithus, V. Sisterékelö-kŐ.
Radiatus, quin „fractura est radiata, radiis stellatim, fasci*
culatim, V. inordinate diver»
gentibus, latis; v. arctis."
Heising. g d S i v t j g ' , nitens, splcndeus, coruscans. Graec
adiect. substantivisat. subin*
telHg. Aú'/og,derivat. a sttfy, nitor, splendurjcum lormativo adiect. mis. Hatio denomina*
tionis est, quia „exlus est nitens, vei multum nitens nitore vitreo; intus nitens,
• nitofe margaritino." Reifing.
©traljíBeelitl), Oßr.©tií6ttc,
£iaut). Asv.
Súgáros,' szürke szárko. Scapo*
lithus griseus radiatus. Sca*
polilhus, V. Szárko. Griseus, V. Szürke Menili. ©trabíí*
ger g r a u e r ©fapotíth; Ás*
vány.
Súgáros szeg ámító érczetlenűlt fog. Zincum mineralisat. blen*
da bruna, radiata. Zincum, V.
Fog v. Mázded nem. Mine*
ralisat. V. Érczetlen kéneső*' máj. ßlenda. V. Ánútó erezet*
lenült fog. Bruna. V. Barna Menili. ©trabí S3íenbe. Ás*
vány.
Súgáros szürke sárgafődes báj*
érez. Manganum ochrac.
griseum radiatum. Manga«
num, V. Bájércz. Ochrac. V.
Korm. sárgafődes réz.'Gri»
seum. V. Szürke Menili.
f tral)ítgcő grau SKaugaucri.
Ásv.
Súgáros veres sárgafőd cs érez*
. tartó. Cobaltum ochrac. rubr.
radiatum. Cobaltum, V. Erez*
tartó tömény. Ochrac. V.
Korm..sárgafőd. réz. ©trnh*
ttger íotber (5rbfo6aít. Asv.' Súlyércz Baryum, Barytium. 53a*
rí)tmetaa."«Wetaíítfd)e ©Vitub--íage »on 33ari)t. Ásv.
SúlyfŐd. Terra ponderosa, v.
Barytis. ©chroererbe, Asv..
Sűrű érczetlenűlt kénesőmáj.
Hydrargyrunimineralisat.den*
SVXÍÍ hepaticum. Hydrargy*
519 rum. V. Kétiesö nenn Minera*
lisat. V. Ér czef lejn kénesőmáj.
Hepaticum. V. Érczetlen tüz*
kőmaj. Conf. Érczetlen kéne*
sÖmáj. Díchteő Ciuécfftlber*
Se6erer^. Ásv.
SurÖ fekete sárgafődes vas. Fer*
rum ochrac. nigrum, densuni.
Ferruni, V. Vas nein» Ochrac.
V.Korm. sárgaföd. réz. ÜDÍd)*
reo © c h i D a r j í a J i a n g a i i c r j , Dt#tet(Schwaraetferifteíit.Ásv Sora fénylő érczetlenűlt réz.
Cuprum mineralisat. nitidum densum. Cupr. V. Réz nem.
Mineralisat. V . Érczetlen ké«
neső'máj.liíditcrAitpfcrgían^
©erneuter Äitpferglans, Síd)*
teé Aitpfergíaő. Á s v .
Sűrű fejér érczetlen éreztartó.
Cobaltum mineralisat. album, densum. Cobaltum, V . Erez*
tartó tömény. Mineralisat. V . Érczetlen kénesŐmáj.Dtcbter meííjer ©peíőfobaít. Á s v . Sürü föttfold. Gypsum densum.
Gypsum,V. FÖttíőd. Did)ter
©npé. Á s v .
Sürü, köz szürke érczetlenűlt szorító. Antimonium minera*
lisat. griseum, densum. Anti*
monium. V . Szorítás' üst. Mi*
neralisat.V.Érczetlen kéneső*
máj. Griseum, V.Sziirke M,eni»
li. D i c & t e v Sítttímoitgíaitj. As v.
SÜrfi mályvaszínű sárgafődes réz. Cuprum ochrac. mala*
chites densus. Cupr. V. Réz nem. Ochrac. V . Korm. sár*
gafŐd. réz. Malachites, V.
Mályvaszínű sárgafődes réz.
Siebter 95Zaíacf)ít. Ásv..
Sűrű mészkő. Lapis calcarhts densus. Calcarius, V. Födes mészkő folyam. Dichter Mait*
fteitt. Asv,
Sőrü mészkő folyam. Calcarius fluor densus. Calcarius, V .
Fődes mészkő folyam. Fluor, V . Fekete folyam. Dichter
$ftt|. Asv.
Sűrű mészkő homok. Lapis cal*
carius denstis hammites. Cal*
curius, V. Fődes mészkofo*
lyam. Hammites,• äfiftiryg, V.
• - i j j a i J f i l T i ] :, arenacea. Est Graec. adiect. a tpú/j.fj.oi; v.
áfj.pbs, aréna; cum formát, adiect,, Graec. ínig. Díogén*
ftettt. Asv.
Sűrű mezei jegezet. Feldspathum densum. Feldspathum, V, Me*
zeijegezet. Densum dicitur, quia „occurrit compactum."
ípeífíttfl. dichter fteibjpatf,.
Asv.
Sürfi nehézfőd. Barytis densa.
Barytis, V.sub Szénsavanyas nehézfőd. Dícfjter ©djröit»
fpcttl), Asv,
SürÜ plajbász. Graphites densus.
Graphites, V , .Plajbász. Díd)«
ter ©rapbít. Ásv.
Sürü Préhné. Prehnifes densus.
Prehnites,# V. Préhné. Did)tcr
$reijnít. Ásv.
Sürfi sisterékelő, v. pezsgokő, Ze<
olithus densus Zeolithus, V.
SisterékelÖkÖ. Dichter 3eo#
lith. (Steffens. 2lrbetit, Ätr»an.
Äfefcftger B t o l i t t ) , Sergmann.
Är.of aí.tb, ßftner. ftaflatt,' Senj. Asv. , • •
Sürü sósa vanyas mészkő. Muria*
cites densus. Muriacites, V , Sósavanyas, mészkő. Dicf)ter 9Wurúmt. Ásv.
Sűrű szeg sárgafődes vas. Fer*
rum ochrac. brunum densum.
Ferrum, Vas nem. Ochrac. V , Korm. sárgafod.réz. Brunum, V.Barna Menili.Dídjter b r m t u (Sífenftcitt. Ásv.
Sűrű szürke sárgafődes bájércz.
Manganum ochrac. griseum densum. Manganum, V. Báj*
' 3 5 *
ércz, Ochrac. V . Korm. sár*
gafód. réz. Griseum»V. Szürke Menili. £>id)tc$ graw S)?aitgan*
•crj. Á s v .
Sürü zSd sárgafődes vas, Fer*
rum ochrac. viride densum.
Ferrum, V. Vas nem. Ochrac.
Y.Korm.sárgafÖdesréz.£>í'd)* , . tev ©rűncífcufhiin, £>íd)t
. ©rűneifenerbe. Ásv.
• Sínft veres sárgafődes réz. Ciíp*
rum ochrac. rubrum densum.
Cupr. V. Réz nem. Ochrac. V . Korm. sárgaföd. réz. £)id)tccS :9íotl)'Aiipfemj, Ásv.
Sörü veres sárgafődes vas. Fer»
. rum ochrac. rubr. densum.
Ferrum,' "V. V a s nem. Och*
rác. V . Kormos sárgafőd, réz.
• •JJídjtcrrott) Sifcnfteín. Ásv.
^zagosércz. Osmium, óUpi}, odor.
Söegcit bcs5 fíedjenbeti ctgeu*
tbümíidjeu ©erud)ő feincő
£)xib, aífo, genannt roírb. Urc.
Dfinium. Ásv.
Szalamia. Sal ammoniacum. Am*
moniacus, s. Hammoniaeus, afj.fioviaxdg, (seribitur efiani Armoniacus, sed perperam);
qui de aréna, v. arenosis l o c i s est, qui a Templo J o v i s Am*
' monis est, arenarius. Graec.
adiect. S u b s t a n t i v e posit. sub*
intellig. sal, derivat. ab «V"
nos,aréna; quia olimerede*
batur, salemammoniacuin, ex urina junientorum, inarertosis ' Lybiae condensari. Vei j u x t a
alios, ammoniacus derivatur ab Amnion; n a r n hic sal ad Ternplum Jovis Arnmonispa*
rabatui-j itbi per arenosos tra=
dus est iter faciendum.Colum.
15,17,7. Ovid de Medicamine faciei v. 94. Diose. 1. 5. c. 85. • Plin. 31,7. Lúd. Carrio in no*.
Iis ad üb. II. Vak Flacci. Plura videsis in Lex, Min. meo, sub
Muria ammoniacá naliva.
Oaímíaf. Asv.
Szalamiás erczmaszlag. Arseni*
cuni animoiiiacatuín. Slntmo»
- • níaf Sírfenif. Asv.'
Szálas égszínű v. Schütze. Caele*
stinus fibrosus, s. Sehötzites.
Coelestinus, V . sub Égszínö.
Scbützites; qiii lapis per Schütz in venlus est.Est adiect.
hetiretorié. substantivi loco positum, subintellig. lapis, derivat. a cognomitie minera*
logi Schütz, cum formát, hen*
retorico ír/;?, quod V. in Lex.
Min. meo sub Prehhites. $a*
f e r i g e r (Saíeflüt. Ásv.
Szálas fejér érczetleh éreztartn.
Cobaltnhi núneralisatuth al«
bum.fibrosiim. Cobalt.V.Ercz!
tartó tüméiiy. Mineralisat. V.
Erczetlen kénesömáj. $aferi*
ger meißer ©pcíéfo&alt. Ás*
vány.
Szálas fÖttfőd. Gypsum fibrosum.
Gypstitit, V. FÖttfőd. % 0 t \ >
ger ©V)pő. Asv.
Szálas mályvaszínÖ sárgaft'ides réz. Cuprum ochrac. inalachi»
tes fibrosus. Cupr. V . Réz nem. Ochrac. V . Korín, sár--gafőd.réz Ma)achites,V.Mály<
vászínú sárgafődes réz.
fer ?fJía(ad)it, gaferíger SKa*
íad)it, Sítíaőcrj. Ásv.
Szálas szeg sárgafődes vas. Fér*
rum ochrac.brununi fibrosum.
Ferrum. V. Vas nenv. Ochrac.
V. Korm. sárgaföd, réz. Bru*
num. V. Barna Merüli. Szeg vérkő.ílaematites. aiparírm-V. Kanalos veres sárgafődes vas, gieriger braun @ífen*
fteín. Ásv.
• Szálas józanító. Ámethystus fi.-brosus. Ámethystus, V; JÓza*
nító. gaferíger 2lmeíí)l)ft. As*
vány.
521.
Szálkás kőzszikla • kova. Petro*
silex festucarius. ©pítttiger Jjoruflein. Ásv.
Szálkás nemes kígyós. Serpen*
tinus nobilis festucarius. Ser*
pentinus, V. Kígyós, ©pjtt*
tíger cbler ©erpcntíit. Ásv.
Szalmakő. Carpliolithus. xágcpog, \ stramen; Xcifog, lapis. Ä co*
Jore stramineo sorlitus est denoniinationem. ©trohfieítt, ' Aavpl)olítl). 2Ör. Asv.
Szappan agyag. Argilla sapona*
ria. Argilla, V. Hasadó pála közagyag. Saponaria a. sapo.
Sapo a Gallis acccptum, quo*
rum olim linjrua eadem ac Germanica. Sane Germanis dicitur sepe, v. seiffe. Belgis zeepo. Hern autem a Gallis Germanisqiie esse, docet Iiis verbis Plinius. lib. 28, cap.
12. Prodest et sapo, Gallon rum hoc inventum, .rufilan*
dis capilüs ex sevo et cinere.
Optimus fagino et carpino, dnobus módis, spissus ac lí*
quidus, uterque apud Germa*
nos majore in usu virisquam feminis. Voss. SBcrgfeíffc. Ás*
vány.
Szerkő. Scapolitlms. GzciitoXí*
•dog; Graec. nomen subst.
compos. ex ßy.ctnog, caulis elevans fructiflationes, nec fólia; virágszár, melyly a' gyökérről jŐki: et Xífrag.
©capoíttb, b' Síitbrnba. Ásv.
Szár-kőszén, Rúd-kőszén. Lí*
thanthraxscapiformis,Lithan:
thrax, V. Kőszén. Scapus, V . Szárko. ©tattgcnfobíc, ©tan*
fjcitftcíit, ©tiiitgíidjcr Slittíjra*
cít. Houille bacillaire ou sca*
piforme., Solumitar @íait$*
Goaí. Ásv.
Szárded Arragoni. Arragonites scnpiÍQrtHÍs. Arragonif.es, V.
Arragoni. Scapus,V. Szárko.
©tangticber Slrragoiiite. Ásv.
Száras sárgafődes agyagos vas.
Ferrum ochrac. argillaceum scapiforme. Ferrum. V. Vas nem. Ochrac. V. Korm. sárga*
főd. réz. Argilla, V . Hasadó pála köz agyag.. Scapus, V.
Szárko. ©cángnd)et.'£f)Ouetfeu*
líctit^cagcícrá^abetfőriiugor (Sífenfteiit. Ásv.
Szarufény, Álszaru. Hornblenda.
Hornblenda, V . sub Sz. Páli.
$>ornbtcnbc. Ásv.
J eg y z. Szarufény oly•>
lyan értelmű szó, mint Vőfény;
az az, a' vofény, nymphago»
gus, nem gen'er, hanem csak
• helytartója, locumtenensc, mássá, a' vőnek. így a' szárú*
fény is, nem szaru, cornu, ha*
nem csak szövetéré nézve ha*
sonlíta* szaruhoz, azaz, a'nak a' fénye.
Szeg ámító érczetlenűlt fog. Ziti*
kum mineralisat. blenda bru*
na, Z i n k u f B , V. 'Fog v. Érez*
mázded nem. Mineralisat. V.
Érczetlen kénesőmáj. lilén*
da. V. Ámító érczetlenűlt fog.
Bruna, V . Banrn Menili.SSrait*
ne 3ínfbíenbe. Á s v . '
Szeg érczetlenűlt ón. (Plumbum mineralisat. brunum. Plumb.
V . Ón. Mineralis, V. F.rczet*
len kénesőmáj. Brunum. V.
Barna Menili. ,93ratttt Siíet*
er$, ©aturittt. Asv.
Szegfüszerded, Fűszerszegfüdod.
Ánthophyllites. :áv&o(pvXXb r?/í, Graec. adiect, subst. loco posit. derivat. ab Anfhophylli, Mutternägelei n,qui sunt gran*
' des caryophylli, ac sí diceres*, nucifolium; nomen, quod ipsí rei neutiquam respondet;
Blanc. cum'formai, similitud.
ílcs. quod V. su,b Gírcoiiifes. U\
Lex. Min. meo. Denomination nis caussa est similitudo, co«
loriscaryophyllorum, cumco.-lore huius fossilís, 31 itttjopl)uf*
lit. Ásvány.
Szeg sárgafődes éreztartó. Co=
baltuin ochrac. brunum.Cobals tum, V, tíreztartó tömény.
Ochrac. V . Korm. sárgafődes réz. Brunnm. V. Barna. Menili.
brauner (Srbfobqlt. Ásv.
Szeg sárgafődes Manakáni. Ma*
nacanum ochrac, brunum.
Manacanum, V . Manakáni*
érpz nem. Ochrac. V . Korm.
S«rgafŐdes réz. Brunum, V.
Barna Menili. Stiranit, Srautt*
íöíanaferj. Ásv.
Szeg sárgafődes vas. Ferrum ochrac. brnnuin. Ferrupn, V.
Vas nem. Ochrac. V. Korm.
sárgafődes réz. Brunum, V, Barna ,Mcnili; SSrautt @ifeit«
ftc-in. Ásv.
Szpkercz. Natrium, Natrium de*
rivatur a nátron, quod vide--s vide--s vide--sub Székvide--sóvide--ska. Jflotrium.
Ásv.
Széksó (rectius Szíksó, ut in Alföld dicitur). Soda, Natrum.
Soda, a Salsola Linn, ex qua plánta per cqmbustionem, et calcinationem herbae hujus paratur, quod ipsum est alcali minerale. Soda est vox Ara*
bica, quod Arabes Sodada dioiinr. Natrum, videsis sub Szcksóskő. Synon. Alkali minerale. ©oba, 9iatrott, 50?i*
mrataífíiíí. Ásv.
Székes, v. Széksós timföd. Alu*
• ' ... minanatrata. íJiatroit b,aítcnbe
• Üllaunerbe. Ásv.
I&zéksósltö. Natrolitbus. v a r g a * JUd-og;fopis natrum continens.
Vox compos. ex várgov, na
trum, ct tícJas. Natrum, est fjpprayafutn, p>{ anti^uortiui
vírgov, quod significáuif h0 f diernam sodarh, quae veteri*
bus non fiút incognita, de qua Sermo est .Terem. 11, §2 Maluch. III, 2. Proyerb, XXV.
20. ea de oaussa, quia adhuc-durn in orleh'fe ád.loti'onem adhibetur, non secus ac apud nps quoque hodiedum. Hine potent explicari efiain error, apud nos aviliis, cum scilicet puteorum quorumdam aquas, praecipue in Ihferiori Hun*