O R V O S I
FÜVɧZf$NYV,
M I N T
A’ MAGYAR FÚVÉSZ KÜJS'YV’
P R A K T I K A R É S Z E .
készü lt, e's közhasznavchetm <*' tetetett
fi D E B R E C Z E N B E S N .
I:. . ?
a ml kir. Állami polgAriiskolai tanárképző
FŐISKOLA NÖ VÉN YTANM PSZÉKÉN EK KÖNYVTÁRA
Csoport • - - 1 , 1 1 ° Szám;—Ii..-___
Leltári s z á m i'^J l? ^
" ífa f___
I m p r i m a
' K Restir^w siar&tus fibrorum Officio Magno*
' yaradihensU S8v Octobris, i 8 l 2.
\ .■ » *
“ **' Antonius S^teiy?4-iíEi|Yt
' n í ’ ‘‘ -^Revisor Lib)\ Hisli*.
* I» * » 4 * V"’ -Sí-■;■■ . ,
\ ^ ^ ^ „ rH*
FIGYELM EZTETÉS. A’ KÖNYVKÖTŐKHÖZ.
Az Eliljár6 B 'u M , vagy az ezen Jegy ){ alatt levő Árkus , ezen F e rtá ly - Árkus közepébe, t. i. a Titulus és a* .E/íé JUutatJ Táblája kézzé tevődjön.
E L Ö L J Á R Ó B E S Z É D .
M i k o r a’ Könyvíró válamelj Munkát kinyom*
ta tta t, nielj felől előre k ép zeli es rem ényű*
h o g y az kedvesse'get talál a* H a zá b an n ; a z utánii pedig kp vés idő m úlva lá tja , hogy az ő muhkájáfc ■ nem sokra b e tsü lik , e's nem is igen ügyelnek reá; ha ábbann az állapnth.inn ehszégyenli m agát, és m egszom orodvánn pa
naszra fakad; vakm erő m e r é s z s é g g e lh á ló d a t- Janóknak n evezi Hazafijait; vádolja őket á*
T u dom ányok, és a5 K özjó efánt váló eize- kétlen séggel, úgymint kik az érdémfet sém m eg- fesmerni, sem betsölni fteni tódják *sát; J/ iljen pánaSZolkódásá, és a' N em zetre való terhelő- tiésfe a’ K ö n y v író n a k , mindenkor igasságfalan, és a’ . H azát méltatlanul sértegető rágalmazás*
M ert ha az ő munkája kelletlen; anöak soha Sem a* N em zőt, hanem m indenkor o m aga Az oká.
M eg le h e t, h o g y a’ S zerző a’ maga szülött
jét* szé p n e k , jó n ak , tökélietésnfek hitté; má- X
sok pedig arról nem ú gy ítéltek. V a g y > m eg
lehet h ogy a’ Nemzet gondolkozása módjára nem fi gyeim ez e tt, annak hajlandóságai, tettzé
sét, ízlését nem esm érte; és osztán ahoz m agát nem szabta; hanem a’ maga ízlések akarta a*
Nemzetre tukmálni. M eglehet az is , h o gy a’
baráttságos bíztatásoknak, levelezésekn ek, és kivált a’ maga hízelkedő képzelődéseinek töb
bet hitt, és ezekenn többet épített, mint a’
mennyire oka lett volna. — • M egéshetik az is , még pedig igen könnyenn, hogy nem vette göndolóra, minému kiterjedésű, és az esmére- tekbenn hanyadánn van az a’ P ublicum , a’
ineljnek számára ő írt.
A ’ Nem zet maga egy nagy P u blicu m , K ö zönség'; de ez a' n agy Publicum , nem sok m atériát, és nem sok K önyvet fogad e l, mint reá .tartozot t hanem ennek, a’ n agy Publicum- nak kebelébenn, igen sok apróbb Publicum ok Vágynak- .M ás V T heologusoké, más a’ T u ri
stáké, más a ’ Term észet barátié, más a ’ Poé- sist kedvellóké, más a’ Románbarin gyönyör- ködőké ’s a' t. Ha már a’ Könyvíró nem figyel
ni ez a rra , h o g y ezek közziil az apróbb P u b li
cumok közzűl, meljiknek? és egynek-é v a g y többnek is számára ír : nem tsuda ha megtsalat-
kozik reménységébenn. 1
E g y s z ó v a l: Én i s , m ás i s , minden em
ber -személyszerént, tagjai vagyunk a’ Publi- cumnák. H a már nékem egy új K ön yv ke
zembe akad, és annak matériáját, tzélját, rendjét, kidolgozását m egkedvéllem : .m egszer
z ő n a z t, és nem drágáílom. D e ha a ’ K ö n y v nek matériája reám nézve -.sovány, vés íg y nem nékem v a ló ; ha se T udom ányt, se rendet, se tiszta magyarságot a’ Könyvbenn nem ta lá lo k ; Vágy
li Elöljáró Beszéd*
v a g y h a m ég botránkoztató m o n d á so k , Vak
merő és betstelen beszédek is fordulnak elő benne: ekkor valóbann se a* m ások dítsérése, se az A u cto r panaszolkodása soha rá nem v é szen , h o gy szeressem a zt. a’ mit nem szerei*
hetek.
A* régibbetske ír ó in k , sokat tépelödtek a*
Z ö ilu so k k a l, és igy ek ezte k azokat m uh káiktóí elhurítani. E z a ’ tűnődés szü kségtelen ! m ert mint a z ártalm as b ogarakn ak, ú gy a’ gú n yoló és értetlenül tsúfoló Zoilusöknak idejek, ham ar k i szokott teln i, ’s a’ t; 5s azutánii a* K ön yvn ek (h a érd em li) megjő a’ betse.
M ikor a* M agy ar E ü vész K ö n y v , T u d o m ány fórmábann V ilág eleibe jö tt, és mint különös Jelenség a’ m aga n em ében ii, várta minémü figyelmetesá'éget fog m agára vötllli a*
két H azában n : két rendbeli H azafiaknak íté lettételektől, és ked vektő l Volt kéntelen, fe l
függeszteni szerentséjét, t. i. az I f j a k é t ó l és a ’ M e g l e t t e m b e r e k é t ő l *
K evés idő m úlva pedig kitettzett, h o g y a*
[Nemzetnek legszebb része és rem énysége előtt, a’ T a n ú i é n e v e n d é k e k , és az I f j a k előtt, sl K ön yv szem be nem tűnt, és esmé- retlen m aradt, mint 'ólján a* m eljet érteni nem lehet, Igen is i mert a’ T erm é szet H is
tóriájának kivált ez aJ K é s z e , m agyarúl és T u d o m án y förm ábann, sohol sem tanítódik a’
két Hazábann , holott az Ifjúi Xíor, természet*
tel gyö n yö rk ö d ik abbann- a’ mi s z é p , haszon*
keresés nélkül i s , és ha volna a’ ki figyel
m eztetné r e á , repeső öröm m el fogadná azt.
; )( 2 O tt
iEWljáró Beszéd. ' J||
IV E löljáró B estéd .
| Ott váH ugyan majd minden Oskolák- bann, a’ tanúim váló dolgok Laistrornábanö, a’ Term észet Históriája ' i s : de az nem egyéb annál, a’ mi más Nemzetek szókásából mi í reánk is elragadt, t.. U hogy a T an ú ié 'k é p ze
lődéseit, múlassák a5 soha'nem látott és nem is látandó, Természeti Dolgokonn való tsú-
! dálkozássái; hogy V gyerm ek tudjon be széli ni é z Elefántról, Tzélhhtiól, a’ 'KóMs-di'óról, X&b- komádról, a’ B orfot, "a* Kávét tetnrő T serjék- íb l *s a’ t. Níikor ó’sM jín ézpkémi 'iltalesik a’
T a n ú ló : "többé eszébe se jut a’ Term észet H is
tóriája ; íöert bem tudja, hogy a z , nem valam i széíjel szórt, egytől "másból váló méndemoikl'a Beszéd, hanem T udom ány Reűdbenn álló.
Alkotm ány.
’Mlsocl 'rbndbeli Hazafiaké
V
kiknek íté-• letek éiibe állott a’ Füvész K ö n y v , a'zok , a1 Jki,k már az 'életre Való készulés£ék ös'köláj,ából kíkeivénn, Élívatalokbánn, Polgári egybéköB*
tetés’benn 'vágynak, ‘sőt nagyobb rcs'zent F á- miliasok, i s , de azért a’ Tudom ány béli dél- gokkal , és olvasássá! fél nem Bágyhák.
A z Ifjú i s á g ót felváltó E m b e r k o . r , a*
Term észet rendi 'bzevéhtj/inegszokta változ*
tatni' Az ember ’ gondolkozásánakm ódját > és a*
tselekedetekbértn többé iném a’ gyö n yörködés a’ fő rugó ,'mint -az Ifjúságbánn y ó lt, hanem a*
haszon', és a’-gyönyöráségét is tsak a’ baSzoft teszi édessé. A zt léhlt^átaljábánn mondani'»
hogy ébbénn áz J-dőkorbánn, n évén él,fo gvh sem kívánja a zem b er ésmurni azt a’ Plántát'»
m'eljnek se k á rá t, se hasznát nem .tudhatja.
Mhidazáltal ezen Ház a Rak kö zzál sokak*, bann» a’ Plántákkal való megesmérkedézriek
gyönyörködtető erejy , valam ennyire kbm jtat*
tá magát. M ért,’ n ém eljek’, á’ kik előtt a’ D eák Botanica nem v o lt esrhere'tlén: ezt, a’ T u d o m ányt m agyar n yelven n , n a g y öröm m el^s ked vességgel* vették f a’ F ü v é s z n y e lv b e n n , és az új* nemi n e v e k b e p n ,'n a g y m egelégedéseket és gyön yörködéseket' találták. '— : m á s o k igen szépn ek találvánn azt, a ’ mit- az élőbeszéd íg é rt, hogy az ésmerétlen F ü v e t, a’ K ö n yv b ő l m eg lehet ésm erni: D i í é t t;á h t o k k á le t t e k , jn é g ’-a’ szép N em bg! is j azgaz , " kézpkbe ve*
v&nn- a’ B e v e ze té st, m eg olvasgatták, "és. abból a5' T u d o m án y"’kúltsára' ráakadtak. '•— M ások Im ié t, szerettek volna ennek áze & m .é retn ek nyitjára ju tn i: de érzették’, h o gy , arra m ár sem id ejek , sem békésséges tűrések nem le
h e t ; sajnállótták h o g y ífjú ságo kban n arra Úías'ítást 'nem vettek, :
* Ja-áljáfeann p>dig. ezen . H azánkfiai ú gy ítéltek-, hogy,'"á’ F ü vész K önyvnek» soha se
|é§zsz,;acklig'R ■ kedvessége, és kélete; . m íg an
nak Praktika' r é s z e , a’ F ü v e k . hasznainak, e lő adása , ki nem adódik. Ú gy is, lett; m ert ez a’
munka ,' világra lett joVetélé ütánn, harmadfél;
esztendőre félre tétetett: és elfelejtetett D e m ár ennek á* N em zet' az oka ? In gyen á em ! ! Góndolörá kell valá'ven n i a z f i s , hogy a’ tsu- pá ésméretbéli gyön yörködésn ek-útja, a’áT er- öfeszetre n é z v e , a' taöúló'.. Jfjuság előtti, m ég niiits' k in y ílv a ;■ ' a zt i s , h o gy ahnak» kin yitásá
r a , a z á ’ ' K ö n y v bizonyosan» nem fo g felve- vpdhetn i, m é rt'm é g annak nínts ideje; azt is , h o g y , ám bár magábánn is eléggé gyö n yö rk ö d tető st B lán tákkal' való esm érkedés: tsakugyan igasságok van azo k n ak, a’ ,kxk a’ haszon nél
kü l v a ló gyönyörűséget,, h^mar elenyésző tse-
" X 3 kély-
Ml&lfávó Beszéd.
. V .
'
Mélységnek tartják, meljre a? ember könnyenn r á ú n , mint a? M u’sika hallgatására, bár akár- melj szép legyen is az.
íg y hát a’ sok esztendei terhes m un kával készurf‘~'Xuyész K ö n yv , hasonlónak láttzik ahoz az idő előtt született m agzath oz, m elj születése utánu kevés napokkal megholt. D e mégis talám nem enyészett el eb benn egészenn az Életerő, hanem tsak eláílott, és még felser-.
kenhet. - Ébresztője lehet annak a z , hogy a’
melj 'magyar K őityvek szólta kijöttek; azok
nak érdemes ír ó i, többnyire ennek nevezetit fogadták e l, mikor valamelj Plántát említeni szüksé'g volt, Még bizonyosabb ébresztője le het pedig a z , ha kiadódnak a’ Plántáknak ré- genn kívánt, és mind ez ideig sürgetett hasz
nai is. •
Ennek a’ közönséges és méltó kívánság
nak teljesítése., ezen Könyvnek tzélja, melj úgy jelenik meg., mint a’ Fűvész K ö n yvn ek, P rakti
k a , vagy hasznot mutató R észe, hogy íg y
‘ m ár, ne tsak a’ gyönyörködtetésnél, hanem a ’ haszonnál fogva is, ajánlja magát a ’ H azának.
A ’ Term észet barátinak kitsiny Pnblicu- m ánál, sokszorta nagyobb az orvosságokat tudni szeretők Publicuina, melj a’ Nemzetnek minden részéi köztt elterjedt. H a-ennek figyel- mezőbb része, megtalálja kedv elleni a zt, a5 mit látni fo g , t.;i, hogy az orvosi erők közt is , van valami bizonyos xxnd, a’ Plánták alko
tásának rendi szerént: nem lehetetlen, h o g y a ’ Plánták rendéinek esméretét is megkecl*
velli , és abból a’ nagyobb Publicum bói, ama kiesebb is valamennyire megszaporodik.
YJ Elöljáró Beszed*
A*
A ’ m i.m á r magát ezen O rvosi F ű vész
■ K ön yvet, ille ti: E z két R észek b ő l áll t
x ) A z E lső b en n , szó ll közönségesenn a z E l ő t e s t e fcr ő T, azoknak É le se k rő l, É let- erejékrő l, T ápláltatásokról ’s a ’ t; továbbá a z
ö t v ö s i P l á n t á k r ó l , azoknak m egesm érte- tő je le ir ő l,-a ’ v e le k való éles m ó d járó l, és v égre azoknak m unkájokrói az em beri test- benn. E zekn ek kidolgozását, szükségeskép- penn előre kellett botsátani, mert a’ n él
k ü l, a’ m ásodik Részt megérteni', és haszon
ra fordítani nehéz lett volna»
a ) A J M ásodik Részhenn, a z eddig es- meretes hasznú Plárífákat, eggyenként felszedi a’ F ü v é sz rend szerént, és azoknak orvosi erejeket, az újabb T u d ó so k O rvosi - szere*
( M ateria M edica) K ö n yv eikb ő l * kiszedve ,
X
4
sum-MlSljáró Beszéd» VII
* dü Haszonra fordított Orvosi- Szeres Könyvek ezek í ,
Johaon ád am S c h m i d t s , Ma.
teria Medica - - - * , » Wien * ■ ■ *’ ig x x . Jüstus A rn •e m a n s , Practische
Arzneym ittellebre ~ - - - Götting . ' >7 9 8. Conrad M ö n c h s , L ehre von Arz
neymitteln - - - . Hamburg • 1792.
Villiam C u l l e n s M ateria M e;
dica - - - . * Leiptzig - - 1790^
Ghristoph Jacob M e l l i ’n« M a
téria M edica - *■ . 1 . * * .Francfurt - 1 7 3 9* Liidvig Leberecht L ó ' s e k e s
M ateria Medica - - - - - Berlin * 1 7 8 5- Stephani B l a n c a r d i Lexicon
Medicum . . . . . . . Lipsiae - 1777.
summa sonn előadja, megemlítvénn sokaknak Gazdaságbeli hasznaikat- i s , m ezekről írott Gazdaságbeli könyvek''tóárnosann vágynak.
A z , orvosi Plánták élőszám lálására, le g jobb és' legtökélletesebb a’ Füvész Rend. E z által lehetet elkerülni SQk haszontalan szó- szaporításokat, és ugyan azon dolognak húsz
*s harmíptz heíjen való elöhozását, Most tsak két vagy három dolog van , a’ mi a’ K önyv- benn több heljekenn előfordul, még pedig kész akarva és tzélból: még is, m eglehet h o gy az sem mindeneknek tettzeniv Plátha a*
Plánta neveket, az Ábécé betűinek (itt való- bann nevetséges) Rendéhenn, adtam volna- elő ? úgy , v á g y az olvasót kellett volna min
den léptenn nyomonn másixvá igazgatni í L á sd itt Lásd amott; vagy a* K ö n yv , az ugyan azon dolgoknak sok'heljekenn való emlegetése mi
a tt, kiállhatatlan lett volna.
A % Füvész-R end szerént, az ugyan azon természeti Rendre tartozó Plánták, mind e gy ütt állanak; ezeknek közönséges tulajdonsá
gaikat; eggyszer megmondani elég, és osz- tánn summás rövidséggel lehet előadni, az oda tartozó több P lántákat, meljek különös erejekkel és hasznokkal, magokat a’ többektől , megkülöm böztetik; de még íg y sem lehetett, és nem is kellett elkerülni , hogy ugyan azon E rő k , sok m ás, külömbőző Seregre és Rendre tartozó Plánták alatt is, ne említődjenek. E n nek a’ Rendnek ez is a5 haszna, hogy ez a’
K önyvetske, szükégteleníU nagyra nem nőtt;
de az-sem utolsó haszna, hogy az olvasónak igen jól esik a z, m ikor egy Plántának erejét megtanúlvánn, ugyan akkor m ár tud monda
• ytlf estéd.
ni többeket is , m eljeknek ereje amaho^ h a
son lít, v á g y k ö z e lít, ú gy h o gy szorultság idején n , eggyikkel a? m ásik heljett lehet élni.
H o g y pedig ezen K ö n y v n e k , ne tsak -a’
F ü vésze k vehessék h aszn át, hanem minden
• em ber valaki akarja,: tehát sok T artom án yos, v a g y N ép közt forgó Plánta n evek et, m eljeket ezelőtt számos esztendőkkel kezdettem öszve- sze d n i, most mindeniknek melle' tévéim a’
m egállított M a g y a r , e's Linné szerént való D e á k n evezetit, ezen K ö n y v b e betettem , a ’ negyedik v a g y Utolsó T o ld a lé k L ajstrom b a, 1 meljet Igazító Lajstrom nak neveztem . — T a
láltam m ég itt ott a’ K ö n yv ek b e n n , az Indiai közönségesebb term ésekn ek, minéműek a’’
B o r s , Gyömbér, K á v é, ’ s a’1 t. neveinn k ív ü l több Fűszeres neyezetek,et is :~de m ivel a z o k , többnyire ólján Plántáknak góhdolom ra adott, v a g y fordított n e v e i, m eljeket a5 M agyar Ha- zábann látni nem lehet; tehát a zo k k a l a’ hel- jet foglaltatni nem akartam.
A ’ k i m á r , a' szokott T a rto m á n y o s, vagy a’ N ép közt forgó neveim esmervénn valam elj P lán tát, arról kívánna a’ K önyvbenn olvasni:
ha azt a’ nevet a’ Mutató T áb láb an n meg. nem ta lá lja , keresse fe l az Igazító L aistro m ban n , és ott a’ m egállított neveknél f o g v a , rá igazo dik. H a pedig a’ Plánta a’ K önyvbenn benne n in ts: annak v a g y az az o k a , h o g y azon Plántának orvosi erejéről, semmit se tarta
n a k , v a g y azt-, h ogy valam eljik T erm észeti Kendhez tarto zik, meljbenn a ’ hathatósabb szerek elő lévénn ad v a, a’ tehetetlenekből so k kih agyó dott, m eljikbenn azom bann meg van a’ T erm észeti R en dn ek, közönséges tulajdon
sága és ereje.
Elöljáró Beszéd. IX
1 ‘ •&
X
E ’ szerént ez a* Könyvetske O r v o s i F ű v é s z K ö n y v : mert a’ füveket ^ esmérni szeretőknek megmutatja azt a’ mit k iv a n n a k , t. i, a’ Hazai Plántáknak erejét, és orvosi h asz
«ait. O r v o s i s z e r e s K önyvnek ( M ateria M edica) nem lehet mondani, mert a ’ tap asz
talt hasznos szerek, nem tsak a’ mi H azai Plántáinkból, hanem idegenekből is , sőt az
■ állatok és Á sván yok Országából vétetett, M a- tériákból is készülnek. , >
M ivel hát ezen Könyvetskének tzélja sze- rént, itt ingyen sem az a’ K érdés: M e l j i k b e t e g s é g e t m i v e l k e l l g y ó g y í t a n i ? hanem e z : M e l j i k P l á n t á n a k , m i n é - m ű . e r e j e v a n ? és m i t s o d á n y a v a - j á k b a nn l ?e h é t h a s z n o s ? látnivaló , h o gy ez teljességgel nem o r v o s l ó K ö n yv j és azt éppenn nem kell várni tő le, h o gy az orvos
lás módját tanítsa. — V ágyn ak számos or
vosló Magyar Könyvek, és a’ Köznép kezénn forognak ** meljek azt tanítják: ennek pedig qz éppenn nem tzélja-
■ Ez 'Elöljáró Beszéd,
** Az Orvoslásról írott némelj Magyar Könyvek:
(ide nem számlá/vánn az Egessa'g fenntartásáról, a
7
Borbélyságról) Eáhamestersógröl, ás magános nya- vajákról, p, o. Pestisről, Himlőről, Köszvénfröl'sa't.
írott Könyveket t meljeknek száma igen sokra megf en.) H, Mé l i u s Péter Herbáriuma Kolozsvár » 1578.
Be j t he István Füves K ö n y v eHámetújvár * 1,595*
P é e h y Lukáts Szüzek Koszo
rúja - - - - . -4 . . » JSjágy Szombat íggi.
A p á t z á i . ( Csere ) János Ency.
clopaedia - ‘ * - * . • . Ultrajectum
• őjra nyomtatódon Győr benn - 1803.
'% z tsupánn a ’ P lá n ták ró l, cs azok közt is tsak a5 tis z a ia k r ó l szó ll: az orvoslás pedig nem tsak a’ mi H azaifü vein k 'áltál m egyen
végh ez.
Elöljáró Beszéd. , x i
M i z á l d i Kerti dolgoknak O r
v o si hasznai Kolo'svdr 3669»
P á r i z Pápai Fax Corporis - Kolozsvár - 1690.
áj ra nyorot. Lőtöénn 1692, Kolozsvár • 17/4.
K ö l e s é ri Sámuel Orvoslás R e
gulái , a’ K olo’ svári Kaíendá- x riomok végéon - - - 1723— 1730, F e r i i t z i Dániel Házi Orvos
ságok - - - - - - Budánn - - 1740, detto Ú ti-társ, Házi és Úti Pa- -
tika - - - Budánn - - 1/40, C s a p ó Jo’sef Kis gyermekek
lspotálja - - - Bt, Károly - 1771.i detto Füves és virágos Kert - Po'son 1775,031792, detto Orvosló K önyve - - - Po'son - • 1791, S t ö r k Orvok K ön yve, Fordí-,
, tóttá Milesz Jó’sef - - - - Bé(s - - - 1773, S t ö r k Orvosi T an ítása, Fór-
dxtotta Rátz Sámuel - - - Budánn 1778, 1780.
R á t z Sámuel Orvosi Oktatás Po'son 1776, 1778.
detto Orvosi Praxis - - , - Buda - - . i8ot.
M a r se h a l l Orvos á szszo h y Kolo'svát'^ - 1791.
S z e n l m i h á l y i M ihály’ Házi ' Orvossági - - - - Pátz - - - 1791.
V a l i M ihály Házi O rv o s-S zó -
tár - - - Győr • -" - 1792.
R o s e a Miklós a’ Gyermekek
Orvoslásáról - - - - Pest - - - 1794.
W e s z e l s z ki -Antal F a és Fű
szeres K önyve * - . - - Pest • * - 1798, 1 ' H a is z -
véghez. E z külön-kiilön vészen fel m inden Plántát, és annak ‘erejéről b eszéli, minden mással való elegyítés nélkül: az orvoslásban!»
pedig, a' betegség okaihoz és a5 betegnek környűláílásiboz képest, öszveelegyíteneK, e gy szerre több szereket is, m indm iket bizonyos tzélból. — E z ig eh sok Plántáknak^ orvosi hasznaikat mondja m eg; "az' orvoslásra pedig azoknak huszadrésze sem kívántatik; a’ hon
nan itt a! B etegségek, a5'M utató Táblába, b é nem mentek; nem is volna annak semmi hass*, na, mert tsák zűrzavarba, vinné a9' keresőt, 50— 60 felé is igázítVánp az.t. "éggy betegség
re nézve. — E g y szóval / az" orvqsíásbánn . a*
betegségek eredetének, okának, környűlállá,- sinak , sokképpenn való változásinak gondos nyomozása kívántatik m eg: ezekhez pedig a9 Eüyész, könyvnek s?n\mi köze nints.
> Azoitt- yíx jElöljáró Ee&zéd,
H a i s z 1 e r György Orvo,si mun-
• Jsája > . ' * * - * \ Veszprém. i$Qi.
E n y e d i Ján&s, Falqsi ember
• Patikája -• - t, * * • - * KoIq'svár * íjjo*,.
Z s o l d o s János Aszszony Or
vos - - - Gytyr' * * • ig02.
Házi különös Orvosságok . egy
Toldalékkal * • - - - Kolo'sv, 17)73, 178^«
és Yátzon - \ % - . * • »791 , ‘ és '1795Í Házi Orvosságok, és, Salernita
na Schola - *. - . - * Kolozsvár - 1785«
Házi Orvosságok és Méhtartás F á n - - 1795.
ííétpa Oryos , a’ Fálusiák szá-
mam . . . - . . . - Pq'sqh - . 1805.
A zo m b a n n , -a’ ki ak a rja , ezen K ön yvbő l szerzett esm éreteiből, orvoslásra tzélozó je g y zéseket tehet a’ maga szám ára, és azt senki sem e lle h z h e t iv a la m in t a z t &e, ha. az .ártat
lanul' hathatós P lán tákbó l, H ázi-gyűjtem ényt szerez m agának.' L á sd V Bérehesztésli
■ ' M églehet, hogy ezen K önyvetskébe hibás, állítások is tsús^tak bé. H a tsúsztak : azokat az én rovásom ra ' róni néni le h e t, mert én a z O rvosi dolgokbann tsak Ö b le t t á n t lévónn*
a’ M ásodik M észbenn, m agam nák felette k e vés szabadságot engedtem : hanem követtem szoróásánn, &’ n a g y T u d o m á n y ú és tapasztalást O rv o so kat; és tsak. ezeknek tapasztsilásbeli á l
lításaikat írtam. be. Ezejnn az ok o nn, a’ ► ta
núit
0
i;vös/is, „a’ tpagá tulajdon Publicum ának kjssebbitese nélkül, ezt a’ K ö n y v e t, Kontár munkának n-erri hötsm ölheti, H a eMenkezáörtel- inekre akadtam : a’ Kérdés alatt lévő dolog*baiitr igyekeztem -magamat minden >m?ódonn
"'ínegvilágosíttatni ,'-h ogy .jobb- részt választ- hassam. A* hói ezzel, nem boldogulhattam.;
az egész 'dolgot hallgatással e lm ellő zte a i, inért tu d om , hogy mind a zo k mellett -a’ Felséges esm éretek mellett is, rneljekre a’ Physiologia és ' AnM.cffhia .-tanít ? ázá&italan so k dolgok, vagy- -'nak az emberi Á ikotm án yban n , .meljek túl
•esnek a5 Lá-thatárónn, a ’ h o vá a’ H alandónak legéleseb b látása is el nem hat,
Tsafcugyan pedig 'bátorkodtam , a’ m agam tapasztalásaiból is, három v a g y négy d o lg o t,
■ ah T u dósok állításai k ö zzé hé fészkel n i: m ert azok ólján ellenémondhatatlan tapasztalásom díQnn építitek, meljek azon dolgoknak ágassá*
g á t , -minden kétségenn kívü l va ló v á tették.
Elöljáró Beszéd. xiijl
E z , alkalmatossággal, a’ Fűvesz K önyv első Darabjára, szükség némelj jegyzéseket tenni.
i) Sokann megütköztek a’ sok új nevek- benn , és úgy nézték azokat , mint a’ Füvész- kedés tanálásbann igen nagy akadályt. E z e k nek megnyugtatásokra való az első T o ld a lé k Laistroni, melj megmutatja, bógy. a’ régi ne
vekből több megmaradt nemi névnek 300-nál, sé mennyit előre ingyen sem lehetett volna reményl’eni. Igen is, mert minden m egh agy
ható neveket meghagytunk', új n e v ek et pedig tsak akkor formáltunk, mikor arra a* kénte- lenség szorított, '
Alkalmatos új Kérni K é v é k , ha so kk al többek volnának is nem ártana. M ert a' k ik már Bűvészkedni kezdettek; mindnyájaim azt állítják , hogy áj Plánta kikeresése kö zb en n , Jiat új n év, melj a’ tzímerből van v é v e , a ’ ylántával eggyütt sokkah könnyebbenn és ál- lá’ndóbbíil' m egragad/ mint eggy régi n é v , meljet azelőtt nem tudtak.
■ 2) Kívánták v a la , hogy adódnék oka a z új K em i nevek származtatásának. E ze k hát rendbe szedve, ■ és eredetek szerént feloszt
v a , állanak a’ második T o ld a lé k Laistrom - bann. Ott m agyarázó beszédekre szükség nints, mert a’ meljek a’ K em i tzímerből V e v ő ite k : azokat megm agyarázza maga a’ T z jm e r , tsak meg kell nézni. A ’ Term etből vetteket, a5
termet ’s a* t. ’
3) Á ’ Botanicához értők azt sajnálták, b °g y Tulajdon Faj ne vek kevesenn vágyn ak a’ Füvész K önyvbenn, holott azok igen na
gyon könnyítik a’ FöVészség tanulását. A z igaz hogy azt méltánn lehet sajnállani. D e h o gy
azon
xiv
MSljáró Beszéd.
j z o n tekintetbenn is nem nagyon sovány a’
F ű vész K önyv., és még ezutánn is könnyeim le h e t a’ tulajdon Fajneveket szap orítan i: ázt mutatja a’ harm adik T o ld a lé k Laistrom .
4) A* két H azábann bizonnyal találtatha
tó P lá n tá k , ezen jeggyel (!) jegyeztettek vala m eg. Ü gyde számbs Plánták vágyn ak n álu n k, m eljeknek ez a’ je g y ránts elejekbe te v e : el- lenbenn vágynak oljanok is , m eljek előtt -ott a’ je g y ; ele kételkedni lehet h o gy volnának a’ Hazábann. — E zen jegyre tehát többé senl- hiit sem kell vigyázni.
,5),Sok N em inevek, bár eleinte D a ra b o s o k nak tettzertek is : ú g y láttzik , h ogy a5 hozzá szokás által kisím álnak :v de tsakugyan v á g y nak köztök oljanok i s , m eljeket kár v ó in á m egszenvedni. Éjen N ro 374. a’ T á t k a n a f , b ár a’ N em i T zím erb ő l van is v é v e . Jobb leszsz e5 heljett i í a n a f á j ; az áj tévénn nyí
lást , a’ mint ezen szókból kitettzik '..A j a k , A j a z ó, A jtó . A jta to s, A jítá s A jú lá s, — N ro 311. a’ F ű t é j jó Neminév v o ln a; de m ivel ennek a’ Nem nek régi jó neve e z , S z e t t y i n : jobb leszsz a’ Füséj hel.ett ezt tartani meg. — N ro 470. a* H i g v i r i t z , íg y hívják Hazánknak ném ely részeibenn az édes g y ö k e r e t, és mi H a z é r t' hagytuk azt m eg ( mint régi hevet) N e m i
névnek. D e látni v a ló , h o gy soha sem leszsz e z , szép M agyar hangzású ne>. A ’ Higviri- tzet form álták az édes gyö kérn ek ezen P ati
kai n e v éb ő l: Liquiritia. U gyan ebből sokkal alkálm atosabb lágyított 'név lesz e z :. L i k r i t z , m eljet jó leszsz a? H igviritz. keljébe tenni, N ro XÖ5. a’ B o d o n p ó t , a5 Nemi T zím e r- bői van ugyan v é v e : de ez a’ tsínos v ir á g , melj m egszáradva is skarlát színét m egtartja,
enne!
Elöljáró Beszéd. ' xir
e,nnél a’ durva névnél keliemetesebb hangzá*
síit erdemelne. Csinosabb neve legyen hat e z:
B í b o r ka. — A ’ i^ d ik szám alatt e’ heljett tzérnalevela Gy. ezt kell tenni: keskenylevelü,
6
) T udnivaló, hogy igen sok Plánták le hetnek, és naponként találtatnak a* H azábann , meljek aJ Fűvész Könyvbe be nem mentek. H a valaha szükség lenne reá, h o gy ez a’ K ö n y v még bövítődjön i s ; az ólján Plántákat kellene ,á’ Fűveszkedésbenn gyönyorködöknek, szorgal- matosann öszveszedni; e's azoknak n eveit, le-- írá sá t, sőt magokat a’ Plántákat is eggym ás- sal közleni. Iljen gyüjteményetsket, az én Suc- cessorimnál is fognak találni.írtam Debrcczenbenn, Május i, Napjánn 1813-dik Észt.
xvi , Elöljáró Beszéd,
b l Ó S Z É G t SJ^ V IU E L.
Debr. Frédi G. Bot. és Esp.
I.ír.
in . ív .
‘ V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
A Z
E L S Ö R É S Z B E N N E L Ő A D Ó D O T T D O L G O K ." . ■ \. _ . »■
T zikk ely. A z élő testek -
— —• — A z Életerő ....* -J . . . ---—. A z Életerő munkái. Formáló,
Viszszaszerző, Tenyésző Erők __ organizált Testeknek alkotása
és alkotó részeik . .
— Tápláltatás, annak szükséges , vólta, matériája, és módja ' ■ ■ ' Természeti Erők (Chem ism us)
<& az ÉiőeszkOzÖs Erő (O rga
nismus) közt való küíömbségek
— — . — , A z ember Egéssége, Betegsége, Orvosság. - . ■ .
— — — A z Orvosi Szerek Feltalálása
~~ — AÜ Hazai önként termő és terrnesz- tett Jövevények - - - 1 -A Plánták orvosi erejének meges-
mertetö Jelei ■ - . 1—* — 1 -Hz Orvosi Plántákkal való élés
, módja - . . .
— A z Orvosi Plánták munkái az em
ber testébenn - . Hdnyatók
Hashajtók
Gőzöltetők, izzasztók
Vizellethajtók - . .
Ptrilszköltetök Mejj tisztítók ' -
Szélhajlók, Gyomorerösítők Gilisztaüzök , - - Havilisztáldst indítók Hívesítök - ErössítŐk
Serkentők ? Élesztők
Lap.
i 13
9
*5 28
38 4 i 45,
52
57
71
76 80 83 85 89 9291 94
97
98 10799 Vérhígí-
Fór hígít ó k V ó k o n y ító k ' l e lolvaszt ó k, Oszlatók Senypedós ■ félefivalók - - Görtsoszlatók , In nyújtók Fáj dalo meny hitük, Altatók Bőrt veressünk, Hólyaghúzók
E L S Ő R É S Z .
\ ' .
AZ ÉLŐ T E S T E K R Ő L ,' AZO KN AK É L E T E K R Ő L , T Á P L Á L T A T ÍS O K R Ó L , O RVO SOLTAtXsO K R Ó L , AZ
ORVOSI p l á n t ík r ó l, azoknak megesmer.
T E T Ő JELEIÉÜ L, ÉS A ’ TESTÜEN N VALÓ MŰN.
' RAJOKRÓL KÖZÖNSÉGESENN..
X. C Z I K K E L Y . A Z É L Ő T E S T E K .
- A d é lé t nélkül való , Vagy külső Természet kebe«
lé t, úgym int: a’ főid et, vizeket, levegőeget, "betöl
tötték az E lő T e*st e k , t,
1
. a* számtalan. Plánták, és Élő állatok; meljek igen sok tulajdonságokra nézve, az élet nélkül való. testektől, főidtől, ér- tzéktől ’s a\t. egészeim külöm bűznek,. és O r g a n i z á l t vagy E l ő e s z k ö z ö s testeknek neveztetnek mi okonn ? alább fog megtettzeni. — A z ő életeknek Históriája summásonn ebből állj
A
I. S z á r m a z n a k a’ nemzés által, magokhoz ha-,
«onlóktól. 2. Kifejtődznek, és n e v e k e cl n e k , mind hoszszaságokra, mind vastagságokra nézve, a tápláltatás által, tévévénn magokba a’ tápláló 'matériát , és annak némely részét a magok testéi
; Ve formálvánn. 3. Iloszszáságra ’s magasságra va
ló nővésekbenn m e g á l l a p o d n a k , mihelyt an
nyira nőttek, a’ mennyit mindeniknek alkotása kíván; és ettől fogva ezen m e g l e t t állapotba maradnak; és ha nőnek is, tsak vastagságokra nézve nevekednek. 4. Mikor a’ megnővés állapotú
jához közelítenek; megmozdul bennek a’ n e m- zé«sre való ösztön, és alkalmatos okká lesznek arra, hogy kivált meg lett korökbann, a’ pároso- dás által magokhoz hasonlókat származtassanak magokból. 5. Fogyatkozván!!, vagy egészenn' is megszunvénn berniek a’ nemzésre való tehettség, m e g v é n ü l n e k , roskadnak, lassanként belső részeik bedugulnak -, tápláltatások megszűnik;
' m e g h a l n a k , és elrothadilak; (Ez a’ természeti, és az állatokra nézve ; is > Fájdalom nélkül való H a l á l ) de az életnek akárméljik időszakaszá- bann is meghalnak-, ha Valamely külső vagy' bek
•ő erőszak alkotásokat megbontja.
« jegyzés. Az j Élő Testek Származásáról mi tsak annyit tudhatunk, a’ mennyit látunk, t, i. h o g y a zo k tn tgokhoz hasonlóktól származnak a’ hemzés á lta l, és ezt nevezzük Hasonló Hemzésnek ( Generatio uni~
tipca): de-anhakí titkaiba teljességgel bé nem tekint
hetünk. A ’ régiek bözMl sokann azt hitték, hogy az organizált testeknek rőthadékiból, maga a’ Ternrieszet formál „plántákat , f férgeket, sőt nágyobb 'állatokat is; és ezt nevezték történetből való nemzésnek (G e neratio aequiyoca). Ez ellen a’ vélekedés ellen az okoskodás, és tapasztalás erŐsenn hartzol: de meg kell vallani, hogy agyam azon tapasztalás , nehézsé-
*eket is gördít élőnkbe. Mert vágynak ólján plánta Forma növések, gombák, moszatok, penészek, és
• álla*
A t Élő Testek*
i
•állati testek is , mint a ’ belekbenn lévő giliszták , máj- bann, agyvelőbenn termett férgek, ’ s a’ t. meljektó'l az organizált alkotást megtagadni nem lehet ; azom- bann azt igen nehéz megmutatni, hogy nemzés által a* magokhoz hasonlóktól származtak volna. Míg hát itt a’ gondos vi’sgáíás a’ titkot egészenn fel nem fe
dezi; ügy nézhetjük ezeket, mint a’ közönséges tör
vény alól való kevés kifogásokat; mert egyébaránt tudjuk, hogy aZ Kló' Testek egész Országábann, mind a ’ plánták, mind az állatok nemzés által sza
porodnak. A ’ történetbeli nemzéshez számlálták azt a’ külömböző nemzést is , mikor valam ely organizált .testál, magához nem hasonló , hanem tőle külömbö
z ő szárm azik, p. o. a’ tölgyfától a’ gubó, a’ pillangó
tól a’ h ern yó, melynek két változásom! kell altalmen- tti, míg az annyához hasonló pillangó leszsz beló'lle*
A z JÉleterSm j
II. C Z I K K E L Y .
a z é l e t é r ó.
Mimódöiln ítészül él a nemzés által az orgá*
hlzált testnek kezdete, magzatja, bim bója, vagy m agva * meljüek Szövete midőnh kifejtődzvénn f kiterjed, egy meghatározott formájú plánta, vagy állat leszSz belőlle ? mitsoda erő ébreszti és éleszti azt a’ kifejtődzésre ? ezeket tsak a’ Természet Al
kotója, az Életnek Ura tudja; magok pedig a’
nemzők ezekbenn semmit sem tudnak. Elég a z , hogy a’ fogantatáskor a’ megtermékenyítés áltál adatik^ az organizált testék m agvába, magzatjába- e g y É l e t e r ő , melj a’ magzat szövetének min
den részeire kih at, és azonnal munkásságra ébred- vénn, annak szövetét fejtegetni, terjeszteni kezdi;
azt az Annya nedvességeiből táplálja, neveli. Míg.
a’ magzat az Anya Plántábann, Anya állatban»
Van, és< annak nedvességeiből tápláltatok: addig kz ő életereje az Annya életerejével egybeköttetés*
■ A % t e i »
4 A z Életerő.
.1 ,
benn van, az által segítődik, és annak változá
sait megérzi. Elválik pedig az Á rnyától, mikor már annyira kifejlődött, hogy magától is élhet, ihelj^ lészen a’ Plántákbann a’ mag megérésekor, az Állatokhann a' megtojáskor, és eleven sziilés- kor, és ettől fogva az Életerő munkálkodik a’ , testbeim szünet nélkül, mind halálig; ■ , ( . Nevezetes pedig az, hogy mindén nem ele
vent. szülő organizált Test m'agzatjábann, el áll az Életérő , mint az óra, mikor az az Annyátdl elválik^ és .minden kitettző munkásság nélkül, tsendességbe 'van és nyugszik *, mind addig, míg ahoz Való kedvező ‘ környűláljások azt fél nem
•ébresztik.. Ebbenn az állapotjábánn egyebét néni tselekszik, hanem hogy a’ testet, a’ melybenit v a n ,: rothadni nem engedi.. A’ búza, , és sok egyéb magvak,.; száraz helyénn sok esztendeig' elállanak; - azutánii pedig' főidbe Vettetvénn, annak nedvessége, és a’ nap melege,- felébresztik bemnek .-a’ nyugvó életerőt , kikelnek, és félné vel- kédnék. Sók plántáknak magva! ha ólján méljéJjű esnek a’ főidbe, hogy a napnak szükséges meleg-, sége, a’ levegő és nedvesség hozzájok nem jut
hat, és a főidnek rajtok fekvő terhe nyomja azo
kat: s-zázadokig elheverhetnék a’ főid alatt, lig y , hogy az életerő tsak nyugszik bennek, de meg nem fúlad. innen van, hogy ha a főidet mél- jenn felássák: á? alókól kikerült főidből ólján plánták iy kelnek k i, meljekhez hasonlók azonn a,’, kőrnyekenn nintsnnekv De ha nem méljeain van iá a mag a főldbemn: a* abbann nyugvó életerő
nek felébredését, az esztendőnek minémüsige, és az időnek járása, a plántáknak egymáshoz va
ló vonszódása, vagy- egymástól való idegenkedé- se, a’^ főidnek keménysége , vagy annak felpuhí
tása . ’s a’ t. vagy segítik, vagy akadályoztatják.
a J j ' c . i v ' H 1? *■ Qí*
,P. o. Elvetik a’ konkolyos búzát, és ha az esz-*
■ tendő nem hozzá való , a’ konkoly ki nem kél;
ellenbenn vessék el a’ legtisztább búzát; ha az idő járása ólján, ’ rnelj a’ konkolybarin nyugvó életerőt felébreszti; kunkolyos lesz’sz a’ búza; és helyeseim mondják a’ gazdák', hogy most ez vagy amáz plántának, van, vagy niritstn ideje. A*
Reptze az Árpával szeret kikelni, és mikor idejé van, az egész árpa főidet elborítja, bár ha leg
tisztább volt is az elvettetett árpa. Vetettek vol
na pedig ugyan azon főidbe más magot: a’ rep-
•tze koránt sem kőit vólna ki ólján bővséggel, vagy egészenn is oda maradtt volna. Sok plánták magvak a’ kemény gyepbenn ki nem kelnek’, akár
mennyi ideig heverjenek ott: de vegyék a’ főidét mivelés a lá : azonnal kimutatja magát a’ M uhar, ■ gyom Am aránt, F ü stiké, Lúdhiir V a ’ t. és a kertekbe un a’ borsos Szátorja, M á k , K a p o r, JPesztertze ’s, a t.' Tapasztalás onn épült a1 M agyar Gazdáknak amaz állítása, hogy ha az ember d köles magvából kifogy j szántsa f e l az Országúi- j á t, és magra kap belőle. — így- nyugszik ak Életerő a’ IMadaraknak tojásibann is a' botlásig;
a’ Kétéltűeknek tojásaikbann addig, míg a’ nap melege azt fel nem ébreszti; az Őszi Pillangók
nak tojásaikbann egész télenn áltál, míg a’ kike
leti napnak melege azokat ki nem költi. Ha pedig- a magbann, vagy magzatbann az Életerő megfú*
la d , elenyészik: annak el kell veszni és rothadni,
■ A ’ búza megdobosodik, a’ tojás megzápúl, az
állat megvet, • - ' ,
D e nem tsak a’ Magbann és Magzatbann, hanem a’ már kifej tő dzött organizált testekben»
i s , eláll és nyugszik az É leterő,, bizonyos idők- b.énn és környiilállások között. íg y nyugszik az rendszerént az Élőfákbann, 'és a’ két ’s több esz-
A 3 • ten-
■ Az Életerő,
tendeig tartó füveknek gyökereiben!), egész télemy .által; így nyugszik a’ Bogarakbann az ő életek
nek második' időszakaszábann, midőnn bábokká változvánn hevernek a’ rejtek helyekenn, vagy a’ koporsókbann, meljekbe magokat bészőtték;
így nyngszika’ télenn alvó állatokbann is, három, négy's több hónapokig. Sőt nem lehetetlen , hogy jha valamely télenn alvó állat, Ürge, Hürtsöh, K í
gyó, JBekq. ’s a’ t. méljenn találta magát a’ főid alá áspi: esztendőkről esztendőkre nyugodva marad benne az Életerő. Különös, és tsudálkbzásra méh tó példája van az elállóit Életerőnek a’ Varasból kákbann. Megesik t. i.'( a mint azt erőssenn állít
ják ) hogy mikor a’ nagy yen fákat hasgatják, vagy a’ márvány köveket darabolják, azoknak, közepéből varasbéka gördül k i, melj a’ szabad levegőre jutvánn, kevés idő múlva feléled. M int
hogy annak oda lett jutásának sem a’ fábann, sem.
a’ márványbann semmi nyoma nem láttzik: azt lehet gondolni, hogy a’ márványba még akkor bevette magát, mikor az agyag vó lt, a’ fába pe
dig mikor az fiatal v o lt, és benne egy két esz
tendeig aluvánn, az alatt a’ fa a’ lyukat kéreggel bevonta, a’ levegőeget tőle elzárta, és így az Életerő Századokig lehetett benne elállva, vagy nyugvó^állapotbann. Idetartozhatnak az Ázalék
■ Férgek is, méljék megszáradva, esztendőkről esz
tendőkre-, az életnek minden jelensége nélkül vágy
n ak: de mihelyt a’ víz, vagy más nedvesség hoz*
zajok é r, azonnal felélednek,
. Az emberbenn nem szokott rendszerént elál- lani az Életerő egész haláláig: vágynak mindaz- által ólján nyavaják, és más környűlállások, nreljek ő benne is elállítják azt; de a’ melj azu- tann vagy magától elindúl, vagy el lehet azt in
dítani1, ha nem késnék a’ segedelemmel; mert kü- 0 . ,A t Életerű'.
íömbenn az elállóit Életerő örökre is elalszik, én az ember meghal. V an az ájúlásnak egy bizonyos neme ( Asphyxia) meljet a’ köznép E lrejt ezés-' nek nevez. Ebbenn az állapotbann, melj egy -
’s két nap, tovább is elszokott tartani, a’ beteg- benn az. életnek se'mminému nyoma nem láttzik*
íg y állítja el gyakrann az Életerőt, az igen éle»
nyavaják erőszakja; melj állapot a’ haláltól egyébbenn .nem külömböz, hanem hogy a’ rőt*
haelásnak bizonyos jelei nintsenek a’ testbenn.
E bből tettzik m eg, melj veszedelmes dolog a hói*
takat, kivált a’ hirtelen és az éles nyavaják rövid ostromi ntánn meghalni láttattakat, addig elte
m etni, míg a’ bizonyos halál jele a’ rothadás, k i ; nem mutatja magátra’ testbenn. Irtó ztató példák vágynak reá, hogy a’ holtnak gondolt embert el
temették; holott tsudálták a’ körülötte lévők, hogy a’ test sem meg nem merevedett, sem az ábrá- zatjáxiafc színe nem halál szín yö lt; és osztánn a®
eltemettetett testbenn, feléledtt az Életerő a’ ko*
porsóbann, és az elevenenn eltemettetett ember
nek iszonyú-halállal kellett meghalni,. —- íg y a*
vízbe fúladtt, és a’ megfagyott emberbenn, é»
abbann a* ki magát felakasztotta, nem mindenkor alszik el" egyszerre az Életerő, hanem tsak eláll;
és vágynak bizonyos példák által megerősített esz*
közök, meljek áltál az iljen szerentsétleneket*
ha siettek szabadításokra, az életre viszszalehetett hozni. Hogy az Életerő tsak elállóit, de nem osz
lott és nem aludtt el egészeim, még akkor is né
ha , mikor már a’ testnek nehéz szaga kezd len
ni : éhből lehet főképpenn megesmerm, h o g y a’ h ó l t n a k g o n d o l t b e t e g n e k f e j e , n e m e r ő l t e t v e és m e r e v e d v e á l l , h a n e n t t s a k k ö n n y e d e n n , m i n t a z a l v ó - em-
' i U •
A z Életerő. y
b é r é , kivévénn azokat, a’ kik ópiumtól hál
tak. meg.
-V alam int hát egyéb Természeti É rá k , úgy az Életerő is lehet nyugvó állapotbami, mikor t. i. annak munkásságának semmi nyoma nem láttzik, hanem.hogy ab b ami az állapotjábann is valamíg benne van.a’ testbenn, nem engedi-azt rothadni: de ebből a* nyugvásból soha sem is
■ íerkenne fel az Életerő, hanemha valami eszköz által serkentődnek. Valamint azért a’ M'ágnesbenn nyugvó vonóerő , a’ vasnak hozzá való közelíté
sére feléled, és szüntelen munkás, míg a’ vas mel
lette-van: úgy áz Előeszközös testekbenn lévő Életerőt, felserkenti, és elevenségbenn tartja, vi
dítja , a’ M elegségn ekV ilágosságn ak, Levegő
égnek, Víznek, Eledeleknek bizonyos mérséklé
se, annyira, hogy ezek nélkül élet nem lehet.
Télenn a*' melegségnek fogyatkozása m iatt, eláll az Életerő a’ Plántákbann, és sok , Állatokbann; a’
Tavaszi meleg pedig felébreszti azt; de a’ felet- tébbvaló meleg, mind a’ plántát, mind Aaz állatot megöli ’s a’ t. Ezt a’ tulajdonságát az Életerőnek nevezzük S e r k,e n t h e t ő s é gn e. k , É b'r e s z h e- tő s é g n e k ( MxcitabiUtas).
A Plántál és Állati Életerők, abbann a’ mi fő dolog egymással megeggyeztiek, t. i. mindenik 'a’ maga organizált testét táplálja, neveli, a* seny- vedésnek romlásnak ellene' törekedik, és végre mindenik a’ tenyészésnek nagy munkáját véghez viszi. Ez az E l e v e n í t ő E l e t (TAita vegetati- V£t). ü gy de az Állatoknak érzékenységeik is vágy
nak, látás ,v hallás, szaglás, -ízérzés, tapintás , meljek áz Életerőt ébresztik, és viszont az Élet
mű ezekét. . Ez az é r z ő v a g y á l l a t i é l e t i (vita sensitiva animalis) . Ennél fogva az Állat Életereje) sokkal felségesebb a’ Plántáénál, mert
' az
g
Az, ÉhterS,'
az érzés által esmerr az életnek gyönyörűségét, és Szabad mozgása által azt keresheti is. A zÁ llati ,Életerővel hát eggyesulve van az É r z p e r ő is , 4 de nem el válhat at lan á l ; sőt inkább igen sokszor
.ez eláll, rendszerént mindenkor az. álombann, rendkivűl pedig némely nyavaiákbann: ajúlás- bann, nyavajatörésbenn ’s a t , és az alatt tsak az Elevenítő Élet munkálkodik. Sőt gyakrann, ha az érzés egészenn megszűrök is, még az,Életerő eggy ideig munkás. — A ’ Plántákbann is vágy
nak pedig ólján jelenségek, meljeknél fogva né
ni éljék ázoknak is valami tompa érzést tulajdo- nítának; p. 0, hogy sok virágok, délutárm bizo
nyos őránn bézárják magokat, és más nap reggel ismét bizonyos őránn nyílnak k i ; hogy gok szár
nyas levelűk, éjttzakára üszvehajtják leveleiket, és alunní láttatnak ; hogy a’ Szemérmes Mimóza ( Mimosci pudica) levelei öszveesnek; hogy a’
Sóska borboja hím jei, hirtelen az anyára lapulnak, ha valaki hozzájok ér ’s a’ t. D e ezeket mások másunnaíi magyarázzák, az érzést pedig a’ plán
táktól egészenn megtagadják,
Az Életerő munkái
. 9
III, C Z I K K E E Y ,
A Z É L E T E R Ő M U N K A I, ‘
A z Életerőnek három különös munkái v a g i
nák az organizált testekhenn: '• ;
1. A ’ F o r m á l ó E r ő , ( Vis Productiva) melj által attól fogva, hogy a’ magzatnak szö- veteibenn megmozdulj és azokat fejtegetni kezdi:
neveli és táplálja a’ testet mind h oltig; az eledel
nek alkalmatos részét kidólgozvánn, azt a’ maga testéhez foglalja, annak részévé változtatja; az al-
Á 5 kai-
kalmatlanokat pedig v á g j magába; sem veszi,, vagy ha bevetté , bizonyos útakonn a’ testből ki*
veti. Ez a’1 Formáló Erő , a’ Plántákbann a’ ned
vességeket, az Allatokbann a’ szív verés által a‘
v é rt, eloszlatja a’ testnek minden külömböző ré
szeire, és mindeniket a’ maga alkotásához képest abból förmálja,
■ a. A ’ V i s z s z a s z e r z ő E r ő , Fis Repro- ftucti'va) az a’ rendes és szüntelen való munkája az Életerőnek, melj által a’ senyvedni romlani kezdett, nem külömbenn a’ vérnek sebes forgása, miatt az erek óldaláról lekopott részeket, kitaka
rítja, és azok helyett az eledelekből újjakat készít.
Ez a’ Viszszaszerző Erő, egyszersmind Or v o s l ó i E r ő is ( Natura Medie atrix) , mert ha valahol a’ testeim vagy testbenn sérelem, vagy valami rendetlenség történik: ez azonnal öszveszedi ma- gát,'é s a’ testbenn ólján mozgásokat tsinál, mel
lek által a’ sérelmet begyógyítja, a’ testet az ár
talomtól megszabadítja. A’ fának ágát levágjuk, vagy a’ kérgét megsértjük; és azt a' sérelmet, da
rab idő múlva, magának a’ fának Életereje újj ké
reggel bevonja. A ’ testünkőnn seb esik : ayA: azon- nal az orvosló természet siet varral bevonni, azzal a’ levegőégtől óltalmazui; és os.ztánn az alatt be
gyógyítja. Eltörik valakinek keze vagy lába: fsak, öszve kell jól tenni az eltört tsontokat, és h o g y 1 el ne m ozduljanakdeszka közzé szorítani; azon- nal, hozza fog az Életerő az orvosláshoz, és ké
vés idő alatt öszveforrasztja.. A ’ szemünkbe vala
mi eles por, esik, es.azt sérti: az orvosló Életerő, akaratunk ellen is öszverántj^ a’ szemhéjját, erős-
$etm hozza nyomja azt a* özemhez , és méé na- gyóbb fájdalmat okoz; de éppenn ebbenn van az orvoslás, mert bőséges könny tseppeket fatsar w , es ^azokkal a' sértő követs port' kimossa. A ’ lélek»
io A z Életerő munkái
iélekző 'gégébe valami mor’sa esik ; ha a' tüdőre menne, meg kellene halni-: de hirtelen öszvesze- di magát az orvosló Életerő ; erőszakos köhögé
seket in dít, mind addig m íg a mor’sa ki nená esik. Valaki mérges matériát talált bévenni; ha az a vére közzé menne, nagy veszedelmet okoz- na: de az Életerő tele önti a’ gyomrot mindenfe- jőlről nedvességekkel,. azt felháborítja; és Erősza
kos hányással kivetteti a’ mérget. Valam i rágó.
m érget, p. o. Kőrisbogár flastromot tesznek a’
b őrre: az a’ bőr alatt lévő érző inakat elrágna , és bevenné magát a’ testbe i s : de az Életerő, a*
méreg alá mindenfelőlről nedvességeket gyűjt;
magát a’ bőrt a’ méreggel eggyü tf felválasztvánn, hólyagot tsinál , és ezzel a’ mérget távol veti. E z az Orvosló É rő , igazgatja szüntelen a’ mi tadtunk nélkül, a’ szemfénynek (pupilla) nyílását, a’ vi
lágosság nagyságához képest vkissebbre vagy na
gyobbra, hogy a’ szemünk el ne romoljon. ~-r Akárhol légyen a’ testnek belső részébenn valami b aj, rom lás, rendetlenség: azonnal az Életerő igyekezik azt m eggyógyítani, és a’ betegség ma
tériáját a’ testből kihajtani. Úgyhogy többnyire a hideglelések, és a’ betegségekben!!való kínos fáj
dalmak nem egyebek, hanem az Életerőnek eről
ködései, meljekkel a z, a’ testet, a’ betegség ma
tériájától megszabadítani törekedik, y á Nintsen is semmi egyéb orvoslója a1 betegseg m iatt/szenvedő testnek, banem tsak az abban»
lévő É leterő, az orvosló természet. A ’ kibenn ez egész erejébenn van: ha valami kevés bája esik, bízza magát tsak erre az orvosra, és hpgy annak munkáját ne akadályoztassa, mérsékelje magát az ételbenn italbann; meggyógyul. A z o r v o s s á - g o k nem orvosolnak; hanem tsak az Életerőt Serkentikannak munkáját könnyebbítik, segítik;
A z Életerő munkái. 11
hogy az a’ betegség okát elháríthassa.' Mikor a?
Életerő egészeim elvan tsüggedve: haszontalan akkor, minden orvosság; a’ honnan, mikor már a’
betegnek szeméfénnye az elébe tártott gyertyaví*
lúgtól. Öszve nem húzódik; mikor aJ hólyaghúzó
•flastrom hólyagot nem szív ’s a’ t: ez a’ közelgető halálnak tsaknem mindenkor bizonyos jele. .
Ez a’ V i s z s z a s z e r z ő és O r v o s l ó ' E r ő , knlömbözteti ipeg a’ többek közölt az Elő teste»
két, az emberi kezek által készült minden mester*
séges művektől. Az ezekbenn elrejtett rugó, sem a maga erejét a’ környülállásokhoz képest nem nevelheti vagy gyengítheti, Ssem a’ kerekek ko»
pasát ki nem pótolhatja, sem az azokbann tör»
tént elhajlásokat, tsorbúlásokat’s a’ t. meg nem gyógyíthatja; de az Élő testeket ólján É lő Mű»
i z e t e k k e l , E s z k ö z ö k k e l (organum) készí
te tte e lX és alkotta a’ Természet Ura, meljek ál»
tál az Életerő, nem tsak mozgatja, hanem neveli is az alkotmányt, sőt az abbann történő sérelme*
kgt is meggyógyítja. Ezenn az okonn neveztetnek a’ Plánták és Elő állatok, É l ő e s z k ö z ö s vagy O r g a n i z á l t testeknek, -
3. Eegfelségesebb munkája pedig az Életerő»
nek, és annak mintegy utólsó tzélja, a’ T é n y é * s z ő E r ő , ( Fis generans) melj által az organi*
zált testek, ^ magokhoz hasonlókat származtatnak magokból; és ennél fogva, nem tsak az emberi kezeknek legíaéftfrségeiebb műveit is , véghetetle*- i p l meszszé hagyják magok utána; hanem az élet nélkül való Természetnek is, minden erejét és munkáját felyul haladják. A’ Tenyészés, az Élet*
erőnek legfelsőbb m|rtékhenn. való munkálkodá*
$a, és ha lehet úgy szóllani, megerőltetése; mely*
benn a z, a maga testétől részszerént mintegy el*
vonja magát, és minden tehettségét a’ követke*
X,,; . zendő
j 2
Életerő munkái.zendő magzatnak formálására fordítja* Számtalan*
Plánták * mihelyt magvaikat megérlelik, számtalan Bogarak , mihelyt tojásaikat éltojják, azonnal élete- . két is végezik. V iszont, ha aZ organizált test her
vadozik, és romlásához készül: Siét a'z Életerő a’
t eny észégié; m inttzélra. A’ sovány főldbenn sin-, lődő plánták, hamar kivirágóznak;• a* kínok nélkül való száraz betegségekbenn hervadözók* e iA való ösztönt gyakrann éreznek. ' ' Á .
A zt lehet méltánn gondolni * hogy ha vala
mely tesfbenn, ez a’ Tenyésző Erő-, folytáhann és szakadatlanul munkálkodnék: annak a’ testnek, * tsak kevés ófákig 'sem k'hetne életbenn maradui,
■ általmenvénn az egész Életerő ^'formálandó mag
zatba. Kell is annak hőlts okának lenni a’ mit: M*
tünk* hogy a’ Természet Alkotója, a’ Tenyésző' Erő munkálkodásának bizonyos határokat vetett,*
nem tsak az áltál, hogy éz. az 'erő akkdr'kézil munkás lenni* mikor már a’ test a’ magát égészj kifejtődzéséhcz, felnevelkedéséhéz-’közelít: •nailém főképpenn az által ,• hogy ezt '-ki' erőt kétfelé vá- lasztotta, két részre, t. i. hímre és nőstényre*
osztotta, -hogy külön kiilöh mindéixik rész, év
származtatásra alkalmatlan légyén, hanem a’ te-***
iiyészés tsak akkor mehessen véghez, mikor ez a’
két fel erő egymással eggyesxil. A 5 nőstényhenit*
kiformálódik a’ következendő magzatnak szövete, ■ a« Anya Plántának vagy Anya Állatnak Életeréje ’ által , de az Anyának Életeréje*, miágának a’ mag
zatnak különös Életerőt nem adhat, meíj azt
a*
kifejtődzésre segíttse; hanem, Hímnek kell ahoz járúlnx, hogy a' magzatba Életerőt adjon. A' hon
nan úgy tapasztaljuk, hogy minden állatnak V Hímje , a’ Nősténynél erőssebb , merészebb; mert aÁ ahh^hn dévő ÉJéterő, nemi tsak a’ maga testé
nek fenntariására^yan télidéivé, hanem atrá .i s - A z Élete fő munkái. i$
hogy, a’ nemzésbenn közölhető', kíszármazható lé- gyen ( Vis communicativa.J . Ebből lehet látni,' miért nem kél ki a’ Kakas nélküliéit tojás; azért t.. i. mert az Anyai Életerő, melj azt eddig ne*
velte, már tőle egészerin elvált; magábann pedig Életerő nints, minthogy azt a’ Kakastól nem vette.
* Az Állatókbann, többnyire egészeim ketté vau yáíasziya a* Tenyésző erő , úgyhogy más állat, más személy, más individuum a’ Hím , más , a’ Nőstény, ugyan azon nembenn; a’ Plánták közt is sokakbann, eggyik'Plánta tsupa H ím , másik tsupa Anyavirágokat terem, ugyan azon fajbann:
de sok férgekbenn, tsigákbann, és nagyobb ré
szént, a’ Plántákbann, ugyan azon individuum-* , baniy, vagy ugyan , azon féregbenn plántábann vágynak a’ hím és nőstény nemző részek; de ott is .elválasztva, és külön helyeim, úgyhogy a’
féregnek hímmággniv á* plántának hímporral kell bizonyos időhenn a* benne lévő magzatot meg
hinteni , hogy megtermékenyüljön. Igen sok Plán
tákbann , ugyan azon yirágbann vágynak mind a*
hím y mind a’ nőstény nemző részek, de ezek is tsak akkor tenyészhetnek, mikor' a’ porhonok tö- kélletességre jútvánn, a ’nemzőport a* bibére hintik.
Jeg y zés. F ig y e lm e z é s t é r d e m e i, ül m in t e z t a ’ T e n y é s z ő E rő n e k k é tfe lé le tt v á l a s z t á s á t , r a jz o lja M ó - f T e r e m té s H istó riájá b atm * 1 M ó z . I I : 2 1 — 24.
m id ő n n nem a z t m o n d ja , h o g y a z e g g y te r e m te tt em ber m e l l é , m ás em bert te re m te tt a z Is te n , h a n e m e z t , h o g y ő te t k é tfe lé v á la s z t o t t a , k é t N e m r e o s z t o t t a , a z A s z s z o n y t fo r m á lta a z A d á m t e s t é b ő l , é s e k k é p - p e n n F é r jf iú v á és A s z s z o n n y á te re m te tte a z e m b e rt.
V a ló s á g g a l nem jó le tt v ó ln a a z e m b é r n e k e g y e d f t l le n n i, y . 18. ebb enn a z értele m b e n n is , h o g y e g y - i benn m ag á b a n n lé g y e n a z e g é sz T e n y é s z h e t ő , m e rt a z o te t m inél eléb b m e g e m é szte tte v ó ln a t í g y p e d ig a z A s z s z o n y lett se gítő társ á ’ n e m z é s r e V ‘és a
2
ő te s te b e a d o d y in n -á lta l a ’ te n yészéílá« k e g g y i k '‘f e lt é t e le *^ ÉleterS munkái.
'(conditiojq) , t. i. a1 magzat,, szövetének form álása, élébe állott vagy akadályt j Vétett a ’ Tényészöerő- nek, hogy az szünet nélkül ne mtinkálódhasson. * * JLz organizált testety,eh alkotása. ]yig,
' . ív. c z i k k e l r:, ;
J l Z 0 R G 4 N Í z J L T T E S t R K N E K J L K 0 T J S ! ^ I t
■ É S ALKOTÓ R É S Z E I K . V/. f,,.#-. ó l -
; : ' • • . j"'. , ,
' Mindén Organizált : test, sokféle, részekből, tár gokból á ll, meljek..közzűl mindeíliknek szöveté, alkotása, rendeltetése, más m ás: de mind ezek ar külömböző részek ;és tagok ; ölj szoros,s, ,egybéköt- tetésbenn vaginák egymással, hogy yzm tsakj sprr jábann oggyik áh .másiktől v é s z i; a1 „tápláltatást j hanem viszszabatvá is , éggyik a5m áiknak nevok*
kedését, eleVenségét^ kdltsönpsönnypgp^i, eggyik a’ másiknak baját megerez.i, 'és
Életerő, rnelj az egész téstbehn múnkasj eggyij^r résznek h aját, a’ többek által orvosolni .igyekezik,»
És így minden organizált'élő .testet, úgy,.lehet é^*
kell nézni, mint sok külömböző organizált fé szekből öszveállítolt Alkotm ányt, Társaságot Qlies^
-publica organica J . ’ ,
i A ’ Plántának gyökere,, szára, vagy dereka',, leyelei', virágai, gyüm őltsei, mind más más íoi^'
májúk" és alkotásuk. A ’-'gyö.kér, a’ tápláló ne,dvet vévénii a' földből, táplálja a’ Szárat, ez.;pedig az- ágakat, leveleket, g y ü m ő lts ö k e t.d e viszszafeló is , á’ 'levelek á’ tápláló matériát , .méljet a1 lever gőégbőj és harmatból bészivnak; közlik a’ 'szájr*
fal és gyökérrel, és ínindeniket nevelik, va,stagí|:-j ják. A z igen száraz időbenn, a* gyükerek.‘á’ főid
b ől igen kevés .nedvességet szívhatnak:, jjez’ejij szükségnek idejénn h át, a’ levelek táplálják *if éterét ‘ á’ ’háxűáátbúl * és a b b ó l á ' »édvesVegDoí »
