Orvosi fűvész könyv, mint a' Magyar fűvész könyv' praktika része : A' Fűvészek és Nemfűvészek számokra készűlt, és közhasznavehetővé tétetett

Teljes szövegt

(1)

O R V O S I

FÜVɧZf$NYV,

M I N T

A’ MAGYAR FÚVÉSZ KÜJS'YV’

P R A K T I K A R É S Z E .

készü lt, e's közhasznavchetm <*' tetetett

fi D E B R E C Z E N B E S N .

I:. . ?

(2)

a ml kir. Állami polgAriiskolai tanárképző

FŐISKOLA NÖ VÉN YTANM PSZÉKÉN EK KÖNYVTÁRA

Csoport • - - 1 , 1 1 ° Szám;—Ii..-___

Leltári s z á m i'^J l? ^

" ífa f

___

I m p r i m a

' K Restir^w siar&tus fibrorum Officio Magno*

' yaradihensU S8v Octobris, i 8 l 2.

\ .■ » *

“ **' Antonius S^teiy?4-iíEi|Yt

' n í ’ ‘‘ -^Revisor Lib)\ Hisli*.

* I» * » 4 * V"’ -Sí-■;■ . ,

\ ^ ^ ^ „ rH*

FIGYELM EZTETÉS. A’ KÖNYVKÖTŐKHÖZ.

Az Eliljár6 B 'u M , vagy az ezen Jegy ){ alatt levő Árkus , ezen F e rtá ly - Árkus közepébe, t. i. a Titulus és a* .E/íé JUutatJ Táblája kézzé tevődjön.

(3)

E L Ö L J Á R Ó B E S Z É D .

M i k o r a’ Könyvíró válamelj Munkát kinyom*

ta tta t, nielj felől előre k ép zeli es rem ényű*

h o g y az kedvesse'get talál a* H a zá b an n ; a z ­ utánii pedig kp vés idő m úlva lá tja , hogy az ő muhkájáfc ■ nem sokra b e tsü lik , e's nem is igen ügyelnek reá; ha ábbann az állapnth.inn ehszégyenli m agát, és m egszom orodvánn pa­

naszra fakad; vakm erő m e r é s z s é g g e lh á ló d a t- Janóknak n evezi Hazafijait; vádolja őket á*

T u dom ányok, és a5 K özjó efánt váló eize- kétlen séggel, úgymint kik az érdémfet sém m eg- fesmerni, sem betsölni fteni tódják *sát; J/ iljen pánaSZolkódásá, és a' N em zetre való terhelő- tiésfe a’ K ö n y v író n a k , mindenkor igasságfalan, és a’ . H azát méltatlanul sértegető rágalmazás*

M ert ha az ő munkája kelletlen; anöak soha Sem a* N em zőt, hanem m indenkor o m aga Az oká.

M eg le h e t, h o g y a’ S zerző a’ maga szülött­

jét* szé p n e k , jó n ak , tökélietésnfek hitté; má- X

(4)

sok pedig arról nem ú gy ítéltek. V a g y > m eg­

lehet h ogy a’ Nemzet gondolkozása módjára nem fi gyeim ez e tt, annak hajlandóságai, tettzé­

sét, ízlését nem esm érte; és osztán ahoz m agát nem szabta; hanem a’ maga ízlések akarta a*

Nemzetre tukmálni. M eglehet az is , h o gy a’

baráttságos bíztatásoknak, levelezésekn ek, és kivált a’ maga hízelkedő képzelődéseinek töb­

bet hitt, és ezekenn többet épített, mint a’

mennyire oka lett volna. — • M egéshetik az is , még pedig igen könnyenn, hogy nem vette göndolóra, minému kiterjedésű, és az esmére- tekbenn hanyadánn van az a’ P ublicum , a’

ineljnek számára ő írt.

A ’ Nem zet maga egy nagy P u blicu m , K ö ­ zönség'; de ez a' n agy Publicum , nem sok m atériát, és nem sok K önyvet fogad e l, mint reá .tartozot t hanem ennek, a’ n agy Publicum- nak kebelébenn, igen sok apróbb Publicum ok Vágynak- .M ás V T heologusoké, más a’ T u ri­

stáké, más a ’ Term észet barátié, más a ’ Poé- sist kedvellóké, más a’ Románbarin gyönyör- ködőké ’s a' t. Ha már a’ Könyvíró nem figyel­

ni ez a rra , h o g y ezek közziil az apróbb P u b li­

cumok közzűl, meljiknek? és egynek-é v a g y többnek is számára ír : nem tsuda ha megtsalat-

kozik reménységébenn. 1

E g y s z ó v a l: Én i s , m ás i s , minden em­

ber -személyszerént, tagjai vagyunk a’ Publi- cumnák. H a már nékem egy új K ön yv ke­

zembe akad, és annak matériáját, tzélját, rendjét, kidolgozását m egkedvéllem : .m egszer­

z ő n a z t, és nem drágáílom. D e ha a ’ K ö n y v ­ nek matériája reám nézve -.sovány, vés íg y nem nékem v a ló ; ha se T udom ányt, se rendet, se tiszta magyarságot a’ Könyvbenn nem ta lá lo k ; Vágy

li Elöljáró Beszéd*

(5)

v a g y h a m ég botránkoztató m o n d á so k , Vak­

merő és betstelen beszédek is fordulnak elő benne: ekkor valóbann se a* m ások dítsérése, se az A u cto r panaszolkodása soha rá nem v é ­ szen , h o gy szeressem a zt. a’ mit nem szerei*

hetek.

A* régibbetske ír ó in k , sokat tépelödtek a*

Z ö ilu so k k a l, és igy ek ezte k azokat m uh káiktóí elhurítani. E z a ’ tűnődés szü kségtelen ! m ert mint a z ártalm as b ogarakn ak, ú gy a’ gú n yoló és értetlenül tsúfoló Zoilusöknak idejek, ham ar k i szokott teln i, ’s a’ t; 5s azutánii a* K ön yvn ek (h a érd em li) megjő a’ betse.

M ikor a* M agy ar E ü vész K ö n y v , T u d o ­ m ány fórmábann V ilág eleibe jö tt, és mint különös Jelenség a’ m aga n em ében ii, várta minémü figyelmetesá'éget fog m agára vötllli a*

két H azában n : két rendbeli H azafiaknak íté ­ lettételektől, és ked vektő l Volt kéntelen, fe l­

függeszteni szerentséjét, t. i. az I f j a k é t ó l és a ’ M e g l e t t e m b e r e k é t ő l *

K evés idő m úlva pedig kitettzett, h o g y a*

[Nemzetnek legszebb része és rem énysége előtt, a’ T a n ú i é n e v e n d é k e k , és az I f j a k előtt, sl K ön yv szem be nem tűnt, és esmé- retlen m aradt, mint 'ólján a* m eljet érteni nem lehet, Igen is i mert a’ T erm é szet H is­

tóriájának kivált ez aJ K é s z e , m agyarúl és T u d o m án y förm ábann, sohol sem tanítódik a’

két Hazábann , holott az Ifjúi Xíor, természet*

tel gyö n yö rk ö d ik abbann- a’ mi s z é p , haszon*

keresés nélkül i s , és ha volna a’ ki figyel­

m eztetné r e á , repeső öröm m el fogadná azt.

; )( 2 O tt

iEWljáró Beszéd. ' J||

(6)

IV E löljáró B estéd .

| Ott váH ugyan majd minden Oskolák- bann, a’ tanúim váló dolgok Laistrornábanö, a’ Term észet Históriája ' i s : de az nem egyéb annál, a’ mi más Nemzetek szókásából mi í reánk is elragadt, t.. U hogy a T an ú ié 'k é p ze ­

lődéseit, múlassák a5 soha'nem látott és nem is látandó, Természeti Dolgokonn való tsú-

! dálkozássái; hogy V gyerm ek tudjon be széli ni é z Elefántról, Tzélhhtiól, a’ 'KóMs-di'óról, X&b- komádról, a’ B orfot, "a* Kávét tetnrő T serjék- íb l *s a’ t. Níikor ó’sM jín ézpkémi 'iltalesik a’

T a n ú ló : "többé eszébe se jut a’ Term észet H is­

tóriája ; íöert bem tudja, hogy a z , nem valam i széíjel szórt, egytől "másból váló méndemoikl'a Beszéd, hanem T udom ány Reűdbenn álló.

Alkotm ány.

’Mlsocl 'rbndbeli Hazafiaké

V

kiknek íté-

• letek éiibe állott a’ Füvész K ö n y v , a'zok , a1 Jki,k már az 'életre Való készulés£ék ös'köláj,ából kíkeivénn, Élívatalokbánn, Polgári egybéköB*

tetés’benn 'vágynak, ‘sőt nagyobb rcs'zent F á- miliasok, i s , de azért a’ Tudom ány béli dél- gokkal , és olvasássá! fél nem Bágyhák.

A z Ifjú i s á g ót felváltó E m b e r k o . r , a*

Term észet rendi 'bzevéhtj/inegszokta változ*

tatni' Az ember ’ gondolkozásánakm ódját > és a*

tselekedetekbértn többé iném a’ gyö n yörködés a’ fő rugó ,'mint -az Ifjúságbánn y ó lt, hanem a*

haszon', és a’-gyönyöráségét is tsak a’ baSzoft teszi édessé. A zt léhlt^átaljábánn mondani'»

hogy ébbénn áz J-dőkorbánn, n évén él,fo gvh sem kívánja a zem b er ésmurni azt a’ Plántát'»

m'eljnek se k á rá t, se hasznát nem .tudhatja.

Mhidazáltal ezen Ház a Rak kö zzál sokak*, bann» a’ Plántákkal való megesmérkedézriek

(7)

gyönyörködtető erejy , valam ennyire kbm jtat*

tá magát. M ért,’ n ém eljek’, á’ kik előtt a’ D eák Botanica nem v o lt esrhere'tlén: ezt, a’ T u d o ­ m ányt m agyar n yelven n , n a g y öröm m el^s ked ­ vességgel* vették f a’ F ü v é s z n y e lv b e n n , és az új* nemi n e v e k b e p n ,'n a g y m egelégedéseket és gyön yörködéseket' találták. '— : m á s o k igen szépn ek találvánn azt, a ’ mit- az élőbeszéd íg é rt, hogy az ésmerétlen F ü v e t, a’ K ö n yv b ő l m eg lehet ésm erni: D i í é t t;á h t o k k á le t t e k , jn é g ’-a’ szép N em bg! is j azgaz , " kézpkbe ve*

v&nn- a’ B e v e ze té st, m eg olvasgatták, "és. abból a5' T u d o m án y"’kúltsára' ráakadtak. '•— M ások Im ié t, szerettek volna ennek áze & m .é retn ek nyitjára ju tn i: de érzették’, h o gy , arra m ár sem id ejek , sem békésséges tűrések nem le­

h e t ; sajnállótták h o g y ífjú ságo kban n arra Úías'ítást 'nem vettek, :

* Ja-áljáfeann p>dig. ezen . H azánkfiai ú gy ítéltek-, hogy,'"á’ F ü vész K önyvnek» soha se

|é§zsz,;acklig'R ■ kedvessége, és kélete; . m íg an­

nak Praktika' r é s z e , a’ F ü v e k . hasznainak, e lő ­ adása , ki nem adódik. Ú gy is, lett; m ert ez a’

munka ,' világra lett joVetélé ütánn, harmadfél;

esztendőre félre tétetett: és elfelejtetett D e m ár ennek á* N em zet' az oka ? In gyen á em ! ! Góndolörá kell valá'ven n i a z f i s , hogy a’ tsu- pá ésméretbéli gyön yörködésn ek-útja, a’áT er- öfeszetre n é z v e , a' taöúló'.. Jfjuság előtti, m ég niiits' k in y ílv a ;■ ' a zt i s , h o gy ahnak» kin yitásá­

r a , a z á ’ ' K ö n y v bizonyosan» nem fo g felve- vpdhetn i, m é rt'm é g annak nínts ideje; azt is , h o g y , ám bár magábánn is eléggé gyö n yö rk ö d ­ tető st B lán tákkal' való esm érkedés: tsakugyan igasságok van azo k n ak, a’ ,kxk a’ haszon nél­

kü l v a ló gyönyörűséget,, h^mar elenyésző tse-

" X 3 kély-

Ml&lfávó Beszéd.

. V .

(8)

'

Mélységnek tartják, meljre a? ember könnyenn r á ú n , mint a? M u’sika hallgatására, bár akár- melj szép legyen is az.

íg y hát a’ sok esztendei terhes m un kával készurf‘~'Xuyész K ö n yv , hasonlónak láttzik ahoz az idő előtt született m agzath oz, m elj születése utánu kevés napokkal megholt. D e mégis talám nem enyészett el eb benn egészenn az Életerő, hanem tsak eláílott, és még felser-.

kenhet. - Ébresztője lehet annak a z , hogy a’

melj 'magyar K őityvek szólta kijöttek; azok­

nak érdemes ír ó i, többnyire ennek nevezetit fogadták e l, mikor valamelj Plántát említeni szüksé'g volt, Még bizonyosabb ébresztője le ­ het pedig a z , ha kiadódnak a’ Plántáknak ré- genn kívánt, és mind ez ideig sürgetett hasz­

nai is. •

Ennek a’ közönséges és méltó kívánság­

nak teljesítése., ezen Könyvnek tzélja, melj úgy jelenik meg., mint a’ Fűvész K ö n yvn ek, P rakti­

k a , vagy hasznot mutató R észe, hogy íg y

‘ m ár, ne tsak a’ gyönyörködtetésnél, hanem a ’ haszonnál fogva is, ajánlja magát a ’ H azának.

A ’ Term észet barátinak kitsiny Pnblicu- m ánál, sokszorta nagyobb az orvosságokat tudni szeretők Publicuina, melj a’ Nemzetnek minden részéi köztt elterjedt. H a-ennek figyel- mezőbb része, megtalálja kedv elleni a zt, a5 mit látni fo g , t.;i, hogy az orvosi erők közt is , van valami bizonyos xxnd, a’ Plánták alko­

tásának rendi szerént: nem lehetetlen, h o g y a ’ Plánták rendéinek esméretét is megkecl*

velli , és abból a’ nagyobb Publicum bói, ama kiesebb is valamennyire megszaporodik.

YJ Elöljáró Beszed*

A*

(9)

A ’ m i.m á r magát ezen O rvosi F ű vész

■ K ön yvet, ille ti: E z két R észek b ő l áll t

x ) A z E lső b en n , szó ll közönségesenn a z E l ő t e s t e fcr ő T, azoknak É le se k rő l, É let- erejékrő l, T ápláltatásokról ’s a ’ t; továbbá a z

ö t v ö s i P l á n t á k r ó l , azoknak m egesm érte- tő je le ir ő l,-a ’ v e le k való éles m ó d járó l, és v égre azoknak m unkájokrói az em beri test- benn. E zekn ek kidolgozását, szükségeskép- penn előre kellett botsátani, mert a’ n él­

k ü l, a’ m ásodik Részt megérteni', és haszon­

ra fordítani nehéz lett volna»

a ) A J M ásodik Részhenn, a z eddig es- meretes hasznú Plárífákat, eggyenként felszedi a’ F ü v é sz rend szerént, és azoknak orvosi erejeket, az újabb T u d ó so k O rvosi - szere*

( M ateria M edica) K ö n yv eikb ő l * kiszedve ,

X

4

sum-

MlSljáró Beszéd» VII

* dü Haszonra fordított Orvosi- Szeres Könyvek ezek í ,

Johaon ád am S c h m i d t s , Ma.

teria Medica - - - * , » Wien * ■ ■ *’ ig x x . Jüstus A rn •e m a n s , Practische

Arzneym ittellebre ~ - - - Götting . ' >7 9 8. Conrad M ö n c h s , L ehre von Arz

neymitteln - - - . Hamburg • 1792.

Villiam C u l l e n s M ateria M e;

dica - - - . * Leiptzig - - 1790^

Ghristoph Jacob M e l l i ’n« M a­

téria M edica - *■ . 1 . * * .Francfurt - 1 7 3 9* Liidvig Leberecht L ó ' s e k e s

M ateria Medica - - - - - Berlin * 1 7 8 5- Stephani B l a n c a r d i Lexicon

Medicum . . . . . . . Lipsiae - 1777.

(10)

summa sonn előadja, megemlítvénn sokaknak Gazdaságbeli hasznaikat- i s , m ezekről írott Gazdaságbeli könyvek''tóárnosann vágynak.

A z , orvosi Plánták élőszám lálására, le g ­ jobb és' legtökélletesebb a’ Füvész Rend. E z által lehetet elkerülni SQk haszontalan szó- szaporításokat, és ugyan azon dolognak húsz

*s harmíptz heíjen való elöhozását, Most tsak két vagy három dolog van , a’ mi a’ K önyv- benn több heljekenn előfordul, még pedig kész akarva és tzélból: még is, m eglehet h o gy az sem mindeneknek tettzeniv Plátha a*

Plánta neveket, az Ábécé betűinek (itt való- bann nevetséges) Rendéhenn, adtam volna- elő ? úgy , v á g y az olvasót kellett volna min­

den léptenn nyomonn másixvá igazgatni í L á sd itt Lásd amott; vagy a* K ö n yv , az ugyan azon dolgoknak sok'heljekenn való emlegetése mi­

a tt, kiállhatatlan lett volna.

A % Füvész-R end szerént, az ugyan azon természeti Rendre tartozó Plánták, mind e gy ­ ütt állanak; ezeknek közönséges tulajdonsá­

gaikat; eggyszer megmondani elég, és osz- tánn summás rövidséggel lehet előadni, az oda tartozó több P lántákat, meljek különös erejekkel és hasznokkal, magokat a’ többektől , megkülöm böztetik; de még íg y sem lehetett, és nem is kellett elkerülni , hogy ugyan azon E rő k , sok m ás, külömbőző Seregre és Rendre tartozó Plánták alatt is, ne említődjenek. E n ­ nek a’ Rendnek ez is a5 haszna, hogy ez a’

K önyvetske, szükégteleníU nagyra nem nőtt;

de az-sem utolsó haszna, hogy az olvasónak igen jól esik a z, m ikor egy Plántának erejét megtanúlvánn, ugyan akkor m ár tud monda­

• ytlf estéd.

(11)

ni többeket is , m eljeknek ereje amaho^ h a­

son lít, v á g y k ö z e lít, ú gy h o gy szorultság idején n , eggyikkel a? m ásik heljett lehet élni.

H o g y pedig ezen K ö n y v n e k , ne tsak -a’

F ü vésze k vehessék h aszn át, hanem minden

• em ber valaki akarja,: tehát sok T artom án yos, v a g y N ép közt forgó Plánta n evek et, m eljeket ezelőtt számos esztendőkkel kezdettem öszve- sze d n i, most mindeniknek melle' tévéim a’

m egállított M a g y a r , e's Linné szerént való D e á k n evezetit, ezen K ö n y v b e betettem , a ’ negyedik v a g y Utolsó T o ld a lé k L ajstrom b a, 1 meljet Igazító Lajstrom nak neveztem . — T a ­

láltam m ég itt ott a’ K ö n yv ek b e n n , az Indiai közönségesebb term ésekn ek, minéműek a’’

B o r s , Gyömbér, K á v é, ’ s a’1 t. neveinn k ív ü l több Fűszeres neyezetek,et is :~de m ivel a z o k , többnyire ólján Plántáknak góhdolom ra adott, v a g y fordított n e v e i, m eljeket a5 M agyar Ha- zábann látni nem lehet; tehát a zo k k a l a’ hel- jet foglaltatni nem akartam.

A ’ k i m á r , a' szokott T a rto m á n y o s, vagy a’ N ép közt forgó neveim esmervénn valam elj P lán tát, arról kívánna a’ K önyvbenn olvasni:

ha azt a’ nevet a’ Mutató T áb láb an n meg. nem ta lá lja , keresse fe l az Igazító L aistro m ban n , és ott a’ m egállított neveknél f o g v a , rá igazo ­ dik. H a pedig a’ Plánta a’ K önyvbenn benne n in ts: annak v a g y az az o k a , h o g y azon Plántának orvosi erejéről, semmit se tarta­

n a k , v a g y azt-, h ogy valam eljik T erm észeti Kendhez tarto zik, meljbenn a ’ hathatósabb szerek elő lévénn ad v a, a’ tehetetlenekből so k kih agyó dott, m eljikbenn azom bann meg van a’ T erm észeti R en dn ek, közönséges tulajdon­

sága és ereje.

Elöljáró Beszéd. IX

1 •&

(12)

X

E ’ szerént ez a* Könyvetske O r v o s i F ű v é s z K ö n y v : mert a’ füveket ^ esmérni szeretőknek megmutatja azt a’ mit k iv a n n a k , t. i, a’ Hazai Plántáknak erejét, és orvosi h asz

«ait. O r v o s i s z e r e s K önyvnek ( M ateria M edica) nem lehet mondani, mert a ’ tap asz­

talt hasznos szerek, nem tsak a’ mi H azai Plántáinkból, hanem idegenekből is , sőt az

■ állatok és Á sván yok Országából vétetett, M a- tériákból is készülnek. , >

M ivel hát ezen Könyvetskének tzélja sze- rént, itt ingyen sem az a’ K érdés: M e l j i k b e t e g s é g e t m i v e l k e l l g y ó g y í t a n i ? hanem e z : M e l j i k P l á n t á n a k , m i n é - m ű . e r e j e v a n ? és m i t s o d á n y a v a - j á k b a nn l ?e h é t h a s z n o s ? látnivaló , h o gy ez teljességgel nem o r v o s l ó K ö n yv j és azt éppenn nem kell várni tő le, h o gy az orvos­

lás módját tanítsa. — V ágyn ak számos or­

vosló Magyar Könyvek, és a’ Köznép kezénn forognak ** meljek azt tanítják: ennek pedig qz éppenn nem tzélja-

■ Ez 'Elöljáró Beszéd,

** Az Orvoslásról írott némelj Magyar Könyvek:

(ide nem számlá/vánn az Egessa'g fenntartásáról, a

7

Borbélyságról) Eáhamestersógröl, ás magános nya- vajákról, p, o. Pestisről, Himlőről, Köszvénfröl'sa't.

írott Könyveket t meljeknek száma igen sokra megf en.) H, Mé l i u s Péter Herbáriuma Kolozsvár » 1578.

Be j t he István Füves K ö n y v eHámetújvár * 1,595*

P é e h y Lukáts Szüzek Koszo­

rúja - - - - . -4 . . » JSjágy Szombat íggi.

A p á t z á i . ( Csere ) János Ency.

clopaedia - ‘ * - * . • . Ultrajectum

• őjra nyomtatódon Győr benn - 1803.

(13)

'% z tsupánn a ’ P lá n ták ró l, cs azok közt is tsak a5 tis z a ia k r ó l szó ll: az orvoslás pedig nem tsak a’ mi H azaifü vein k 'áltál m egyen

végh ez.

Elöljáró Beszéd. , x i

M i z á l d i Kerti dolgoknak O r­

v o si hasznai Kolo'svdr 3669»

P á r i z Pápai Fax Corporis - Kolozsvár - 1690.

áj ra nyorot. Lőtöénn 1692, Kolozsvár • 17/4.

K ö l e s é ri Sámuel Orvoslás R e­

gulái , a’ K olo’ svári Kaíendá- x riomok végéon - - - 1723— 1730, F e r i i t z i Dániel Házi Orvos­

ságok - - - - - - Budánn - - 1740, detto Ú ti-társ, Házi és Úti Pa- -

tika - - - Budánn - - 1/40, C s a p ó Jo’sef Kis gyermekek

lspotálja - - - Bt, Károly - 1771.i detto Füves és virágos Kert - Po'son 1775,031792, detto Orvosló K önyve - - - Po'son - • 1791, S t ö r k Orvok K ön yve, Fordí-,

, tóttá Milesz Jó’sef - - - - Bé(s - - - 1773, S t ö r k Orvosi T an ítása, Fór-

dxtotta Rátz Sámuel - - - Budánn 1778, 1780.

R á t z Sámuel Orvosi Oktatás Po'son 1776, 1778.

detto Orvosi Praxis - - , - Buda - - . i8ot.

M a r se h a l l Orvos á szszo h y Kolo'svát'^ - 1791.

S z e n l m i h á l y i M ihály’ Házi ' Orvossági - - - - Pátz - - - 1791.

V a l i M ihály Házi O rv o s-S zó -

tár - - - Győr • -" - 1792.

R o s e a Miklós a’ Gyermekek

Orvoslásáról - - - - Pest - - - 1794.

W e s z e l s z ki -Antal F a és Fű­

szeres K önyve * - . - - Pest • * - 1798, 1 ' H a is z -

(14)

véghez. E z külön-kiilön vészen fel m inden Plántát, és annak ‘erejéről b eszéli, minden mással való elegyítés nélkül: az orvoslásban!»

pedig, a' betegség okaihoz és a5 betegnek környűláílásiboz képest, öszveelegyíteneK, e gy ­ szerre több szereket is, m indm iket bizonyos tzélból. — E z ig eh sok Plántáknak^ orvosi hasznaikat mondja m eg; "az' orvoslásra pedig azoknak huszadrésze sem kívántatik; a’ hon­

nan itt a! B etegségek, a5'M utató Táblába, b é nem mentek; nem is volna annak semmi hass*, na, mert tsák zűrzavarba, vinné a9' keresőt, 50— 60 felé is igázítVánp az.t. "éggy betegség­

re nézve. — E g y szóval / az" orvqsíásbánn . a*

betegségek eredetének, okának, környűlállá,- sinak , sokképpenn való változásinak gondos nyomozása kívántatik m eg: ezekhez pedig a9 Eüyész, könyvnek s?n\mi köze nints.

> Azoitt- yíx jElöljáró Ee&zéd,

H a i s z 1 e r György Orvo,si mun-

• Jsája > . ' * * - * \ Veszprém. i$Qi.

E n y e d i Ján&s, Falqsi ember

• Patikája -• - t, * * • - * KoIq'svár * íjjo*,.

Z s o l d o s János Aszszony Or­

vos - - - Gytyr' * * • ig02.

Házi különös Orvosságok . egy

Toldalékkal * - - - Kolo'sv, 17)73, 178^«

és Yátzon - \ % - . * • »791 , ‘ és '1795Í Házi Orvosságok, és, Salernita­

na Schola - *. - . - * Kolozsvár - 1785«

Házi Orvosságok és Méhtartás F á n - - 1795.

ííétpa Oryos , a’ Fálusiák szá-

mam . . . - . . . - Pq'sqh - . 1805.

(15)

A zo m b a n n , -a’ ki ak a rja , ezen K ön yvbő l szerzett esm éreteiből, orvoslásra tzélozó je g y ­ zéseket tehet a’ maga szám ára, és azt senki sem e lle h z h e t iv a la m in t a z t &e, ha. az .ártat­

lanul' hathatós P lán tákbó l, H ázi-gyűjtem ényt szerez m agának.' L á sd V Bérehesztésli

■ ' M églehet, hogy ezen K önyvetskébe hibás, állítások is tsús^tak bé. H a tsúsztak : azokat az én rovásom ra ' róni néni le h e t, mert én a z O rvosi dolgokbann tsak Ö b le t t á n t lévónn*

a’ M ásodik M észbenn, m agam nák felette k e ­ vés szabadságot engedtem : hanem követtem szoróásánn, &’ n a g y T u d o m á n y ú és tapasztalást O rv o so kat; és tsak. ezeknek tapasztsilásbeli á l­

lításaikat írtam. be. Ezejnn az ok o nn, a’ ► ta­

núit

0

i;vös/is, „a’ tpagá tulajdon Publicum ának kjssebbitese nélkül, ezt a’ K ö n y v e t, Kontár munkának n-erri hötsm ölheti, H a eMenkezáörtel- inekre akadtam : a’ Kérdés alatt lévő dolog*

baiitr igyekeztem -magamat minden >m?ódonn

"'ínegvilágosíttatni ,'-h ogy .jobb- részt választ- hassam. A* hói ezzel, nem boldogulhattam.;

az egész 'dolgot hallgatással e lm ellő zte a i, inért tu d om , hogy mind a zo k mellett -a’ Felséges esm éretek mellett is, rneljekre a’ Physiologia és ' AnM.cffhia .-tanít ? ázá&italan so k dolgok, vagy- -'nak az emberi Á ikotm án yban n , .meljek túl

•esnek a5 Lá-thatárónn, a ’ h o vá a’ H alandónak legéleseb b látása is el nem hat,

Tsafcugyan pedig 'bátorkodtam , a’ m agam tapasztalásaiból is, három v a g y négy d o lg o t,

■ ah T u dósok állításai k ö zzé hé fészkel n i: m ert azok ólján ellenémondhatatlan tapasztalásom díQnn építitek, meljek azon dolgoknak ágassá*

g á t , -minden kétségenn kívü l va ló v á tették.

Elöljáró Beszéd. xiijl

(16)

E z , alkalmatossággal, a’ Fűvesz K önyv első Darabjára, szükség némelj jegyzéseket tenni.

i) Sokann megütköztek a’ sok új nevek- benn , és úgy nézték azokat , mint a’ Füvész- kedés tanálásbann igen nagy akadályt. E z e k ­ nek megnyugtatásokra való az első T o ld a lé k Laistroni, melj megmutatja, bógy. a’ régi ne­

vekből több megmaradt nemi névnek 300-nál, sé mennyit előre ingyen sem lehetett volna reményl’eni. Igen is, mert minden m egh agy­

ható neveket meghagytunk', új n e v ek et pedig tsak akkor formáltunk, mikor arra a* kénte- lenség szorított, '

Alkalmatos új Kérni K é v é k , ha so kk al többek volnának is nem ártana. M ert a' k ik már Bűvészkedni kezdettek; mindnyájaim azt állítják , hogy áj Plánta kikeresése kö zb en n , Jiat új n év, melj a’ tzímerből van v é v e , a ’ ylántával eggyütt sokkah könnyebbenn és ál- lá’ndóbbíil' m egragad/ mint eggy régi n é v , meljet azelőtt nem tudtak.

■ 2) Kívánták v a la , hogy adódnék oka a z új K em i nevek származtatásának. E ze k hát rendbe szedve, ■ és eredetek szerént feloszt­

v a , állanak a’ második T o ld a lé k Laistrom - bann. Ott m agyarázó beszédekre szükség nints, mert a’ meljek a’ K em i tzímerből V e v ő ite k : azokat megm agyarázza maga a’ T z jm e r , tsak meg kell nézni. A ’ Term etből vetteket, a5

termet ’s a* t. ’

3) Á ’ Botanicához értők azt sajnálták, b °g y Tulajdon Faj ne vek kevesenn vágyn ak a’ Füvész K önyvbenn, holott azok igen na­

gyon könnyítik a’ FöVészség tanulását. A z igaz hogy azt méltánn lehet sajnállani. D e h o gy

azon

xiv

MSljáró Beszéd

.

(17)

j z o n tekintetbenn is nem nagyon sovány a’

F ű vész K önyv., és még ezutánn is könnyeim le ­ h e t a’ tulajdon Fajneveket szap orítan i: ázt mutatja a’ harm adik T o ld a lé k Laistrom .

4) A* két H azábann bizonnyal találtatha­

tó P lá n tá k , ezen jeggyel (!) jegyeztettek vala m eg. Ü gyde számbs Plánták vágyn ak n álu n k, m eljeknek ez a’ je g y ránts elejekbe te v e : el- lenbenn vágynak oljanok is , m eljek előtt -ott a’ je g y ; ele kételkedni lehet h o gy volnának a’ Hazábann. — E zen jegyre tehát többé senl- hiit sem kell vigyázni.

,5),Sok N em inevek, bár eleinte D a ra b o s o k ­ nak tettzertek is : ú g y láttzik , h ogy a5 hozzá szokás által kisím álnak :v de tsakugyan v á g y ­ nak köztök oljanok i s , m eljeket kár v ó in á m egszenvedni. Éjen N ro 374. a’ T á t k a n a f , b ár a’ N em i T zím erb ő l van is v é v e . Jobb leszsz e5 heljett i í a n a f á j ; az áj tévénn nyí­

lást , a’ mint ezen szókból kitettzik '..A j a k , A j a z ó, A jtó . A jta to s, A jítá s A jú lá s, — N ro 311. a’ F ű t é j jó Neminév v o ln a; de m ivel ennek a’ Nem nek régi jó neve e z , S z e t t y i n : jobb leszsz a’ Füséj hel.ett ezt tartani meg. — N ro 470. a* H i g v i r i t z , íg y hívják Hazánknak ném ely részeibenn az édes g y ö k e r e t, és mi H a z é r t' hagytuk azt m eg ( mint régi hevet) N e m i­

névnek. D e látni v a ló , h o gy soha sem leszsz e z , szép M agyar hangzású ne>. A ’ Higviri- tzet form álták az édes gyö kérn ek ezen P ati­

kai n e v éb ő l: Liquiritia. U gyan ebből sokkal alkálm atosabb lágyított 'név lesz e z :. L i k r i t z , m eljet jó leszsz a? H igviritz. keljébe tenni, N ro XÖ5. a’ B o d o n p ó t , a5 Nemi T zím e r- bői van ugyan v é v e : de ez a’ tsínos v ir á g , melj m egszáradva is skarlát színét m egtartja,

enne!

Elöljáró Beszéd. ' xir

(18)

e,nnél a’ durva névnél keliemetesebb hangzá*

síit erdemelne. Csinosabb neve legyen hat e z:

B í b o r ka. — A ’ i^ d ik szám alatt e’ heljett tzérnalevela Gy. ezt kell tenni: keskenylevelü,

6

) T udnivaló, hogy igen sok Plánták le ­ hetnek, és naponként találtatnak a* H azábann , meljek aJ Fűvész Könyvbe be nem mentek. H a valaha szükség lenne reá, h o gy ez a’ K ö n y v még bövítődjön i s ; az ólján Plántákat kellene ,á’ Fűveszkedésbenn gyönyorködöknek, szorgal- matosann öszveszedni; e's azoknak n eveit, le-- írá sá t, sőt magokat a’ Plántákat is eggym ás- sal közleni. Iljen gyüjteményetsket, az én Suc- cessorimnál is fognak találni.

írtam Debrcczenbenn, Május i, Napjánn 1813-dik Észt.

xvi , Elöljáró Beszéd,

b l Ó S Z É G t SJ^ V IU E L.

Debr. Frédi G. Bot. és Esp.

(19)

I.ír.

in . ív .

‘ V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

A Z

E L S Ö R É S Z B E N N E L Ő A D Ó D O T T D O L G O K ." . \. _ . »■

T zikk ely. A z élő testek -

— —• — A z Életerő ....* -J . . . ---—. A z Életerő munkái. Formáló,

Viszszaszerző, Tenyésző Erők __ organizált Testeknek alkotása

és alkotó részeik . .

Tápláltatás, annak szükséges , vólta, matériája, és módja ' ■ ■ ' Természeti Erők (Chem ism us)

<& az ÉiőeszkOzÖs Erő (O rga­

nismus) közt való küíömbségek

— — . — , A z ember Egéssége, Betegsége, Orvosság. - . ■ .

— — — A z Orvosi Szerek Feltalálása

~~ — AÜ Hazai önként termő és terrnesz- tett Jövevények - - - 1 -A Plánták orvosi erejének meges-

mertetö Jelei ■ - . 1—* — 1 -Hz Orvosi Plántákkal való élés

, módja - . . .

A z Orvosi Plánták munkái az em­

ber testébenn - . Hdnyatók

Hashajtók

Gőzöltetők, izzasztók

Vizellethajtók - . .

Ptrilszköltetök Mejj tisztítók ' -

Szélhajlók, Gyomorerösítők Gilisztaüzök , - - Havilisztáldst indítók Hívesítök - ErössítŐk

Serkentők ? Élesztők

Lap.

i 1

3

9

*5 28

38 4 i 45,

52

57

71

76 80 83 85 89 9291 94

97

98 10799 Vérhígí-

(20)

Fór hígít ó k V ó k o n y ító k ' l e lolvaszt ó k, Oszlatók Senypedós ■ félefivalók - - Görtsoszlatók , In nyújtók Fáj dalo meny hitük, Altatók Bőrt veressünk, Hólyaghúzók

(21)

E L S Ő R É S Z .

\ ' .

AZ ÉLŐ T E S T E K R Ő L ,' AZO KN AK É L E T E K R Ő L , T Á P ­ L Á L T A T ÍS O K R Ó L , O RVO SOLTAtXsO K R Ó L , AZ

ORVOSI p l á n t ík r ó l, azoknak megesmer.

T E T Ő JELEIÉÜ L, ÉS A ’ TESTÜEN N VALÓ MŰN.

' RAJOKRÓL KÖZÖNSÉGESENN..

X. C Z I K K E L Y . A Z É L Ő T E S T E K .

- A d é lé t nélkül való , Vagy külső Természet kebe«

lé t, úgym int: a’ főid et, vizeket, levegőeget, "betöl­

tötték az E lő T e*st e k , t,

1

. a* számtalan. Plánták, és Élő állatok; meljek igen sok tulajdonságokra nézve, az élet nélkül való. testektől, főidtől, ér- tzéktől ’s a\t. egészeim külöm bűznek,. és O r g a ­ n i z á l t vagy E l ő e s z k ö z ö s testeknek nevez­

tetnek mi okonn ? alább fog megtettzeni. — A z ő életeknek Históriája summásonn ebből állj

A

(22)

I. S z á r m a z n a k a’ nemzés által, magokhoz ha-,

«onlóktól. 2. Kifejtődznek, és n e v e k e cl n e k , mind hoszszaságokra, mind vastagságokra nézve, a tápláltatás által, tévévénn magokba a’ tápláló 'matériát , és annak némely részét a magok testéi

; Ve formálvánn. 3. Iloszszáságra ’s magasságra va­

ló nővésekbenn m e g á l l a p o d n a k , mihelyt an­

nyira nőttek, a’ mennyit mindeniknek alkotása kíván; és ettől fogva ezen m e g l e t t állapotba maradnak; és ha nőnek is, tsak vastagságokra nézve nevekednek. 4. Mikor a’ megnővés állapotú­

jához közelítenek; megmozdul bennek a’ n e m- zé«sre való ösztön, és alkalmatos okká lesznek arra, hogy kivált meg lett korökbann, a’ pároso- dás által magokhoz hasonlókat származtassanak magokból. 5. Fogyatkozván!!, vagy egészenn' is megszunvénn berniek a’ nemzésre való tehettség, m e g v é n ü l n e k , roskadnak, lassanként belső részeik bedugulnak -, tápláltatások megszűnik;

' m e g h a l n a k , és elrothadilak; (Ez a’ természeti, és az állatokra nézve ; is > Fájdalom nélkül való H a l á l ) de az életnek akárméljik időszakaszá- bann is meghalnak-, ha Valamely külső vagy' bek

•ő erőszak alkotásokat megbontja.

« jegyzés. Az j Élő Testek Származásáról mi tsak annyit tudhatunk, a’ mennyit látunk, t, i. h o g y a zo k tn tgokhoz hasonlóktól származnak a’ hemzés á lta l, és ezt nevezzük Hasonló Hemzésnek ( Generatio uni~

tipca): de-anhakí titkaiba teljességgel bé nem tekint­

hetünk. A ’ régiek bözMl sokann azt hitték, hogy az organizált testeknek rőthadékiból, maga a’ Ternrieszet formál „plántákat , f férgeket, sőt nágyobb 'állatokat is; és ezt nevezték történetből való nemzésnek (G e ­ neratio aequiyoca). Ez ellen a’ vélekedés ellen az okoskodás, és tapasztalás erŐsenn hartzol: de meg kell vallani, hogy agyam azon tapasztalás , nehézsé-

*eket is gördít élőnkbe. Mert vágynak ólján plánta Forma növések, gombák, moszatok, penészek, és

• álla*

A t Élő Testek*

i

(23)

•állati testek is , mint a ’ belekbenn lévő giliszták , máj- bann, agyvelőbenn termett férgek, ’ s a’ t. meljektó'l az organizált alkotást megtagadni nem lehet ; azom- bann azt igen nehéz megmutatni, hogy nemzés által a* magokhoz hasonlóktól származtak volna. Míg hát itt a’ gondos vi’sgáíás a’ titkot egészenn fel nem fe­

dezi; ügy nézhetjük ezeket, mint a’ közönséges tör­

vény alól való kevés kifogásokat; mert egyébaránt tudjuk, hogy aZ Kló' Testek egész Országábann, mind a ’ plánták, mind az állatok nemzés által sza­

porodnak. A ’ történetbeli nemzéshez számlálták azt a’ külömböző nemzést is , mikor valam ely organizált .testál, magához nem hasonló , hanem tőle külömbö­

z ő szárm azik, p. o. a’ tölgyfától a’ gubó, a’ pillangó­

tól a’ h ern yó, melynek két változásom! kell altalmen- tti, míg az annyához hasonló pillangó leszsz beló'lle*

A z JÉleterSm j

II. C Z I K K E L Y .

a z é l e t é r ó.

Mimódöiln ítészül él a nemzés által az orgá*

hlzált testnek kezdete, magzatja, bim bója, vagy m agva * meljüek Szövete midőnh kifejtődzvénn f kiterjed, egy meghatározott formájú plánta, vagy állat leszSz belőlle ? mitsoda erő ébreszti és éleszti azt a’ kifejtődzésre ? ezeket tsak a’ Természet Al­

kotója, az Életnek Ura tudja; magok pedig a’

nemzők ezekbenn semmit sem tudnak. Elég a z , hogy a’ fogantatáskor a’ megtermékenyítés áltál adatik^ az organizált testék m agvába, magzatjába- e g y É l e t e r ő , melj a’ magzat szövetének min­

den részeire kih at, és azonnal munkásságra ébred- vénn, annak szövetét fejtegetni, terjeszteni kezdi;

azt az Annya nedvességeiből táplálja, neveli. Míg.

a’ magzat az Anya Plántábann, Anya állatban»

Van, és< annak nedvességeiből tápláltatok: addig kz ő életereje az Annya életerejével egybeköttetés*

■ A % t e i »

(24)

4 A z Életerő.

.1 ,

benn van, az által segítődik, és annak változá­

sait megérzi. Elválik pedig az Á rnyától, mikor már annyira kifejlődött, hogy magától is élhet, ihelj^ lészen a’ Plántákbann a’ mag megérésekor, az Állatokhann a' megtojáskor, és eleven sziilés- kor, és ettől fogva az Életerő munkálkodik a’ , testbeim szünet nélkül, mind halálig; ■ , ( . Nevezetes pedig az, hogy mindén nem ele­

vent. szülő organizált Test m'agzatjábann, el áll az Életérő , mint az óra, mikor az az Annyátdl elválik^ és .minden kitettző munkásság nélkül, tsendességbe 'van és nyugszik *, mind addig, míg ahoz Való kedvező ‘ környűláljások azt fél nem

•ébresztik.. Ebbenn az állapotjábánn egyebét néni tselekszik, hanem hogy a’ testet, a’ melybenit v a n ,: rothadni nem engedi.. A’ búza, , és sok egyéb magvak,.; száraz helyénn sok esztendeig' elállanak; - azutánii pedig' főidbe Vettetvénn, annak nedvessége, és a’ nap melege,- felébresztik bemnek .-a’ nyugvó életerőt , kikelnek, és félné vel- kédnék. Sók plántáknak magva! ha ólján méljéJjű esnek a’ főidbe, hogy a napnak szükséges meleg-, sége, a’ levegő és nedvesség hozzájok nem jut­

hat, és a főidnek rajtok fekvő terhe nyomja azo­

kat: s-zázadokig elheverhetnék a’ főid alatt, lig y , hogy az életerő tsak nyugszik bennek, de meg nem fúlad. innen van, hogy ha a főidet mél- jenn felássák: á? alókól kikerült főidből ólján plánták iy kelnek k i, meljekhez hasonlók azonn a,’, kőrnyekenn nintsnnekv De ha nem méljeain van iá a mag a főldbemn: a* abbann nyugvó életerő­

nek felébredését, az esztendőnek minémüsige, és az időnek járása, a plántáknak egymáshoz va­

ló vonszódása, vagy- egymástól való idegenkedé- se, a’^ főidnek keménysége , vagy annak felpuhí­

tása . ’s a’ t. vagy segítik, vagy akadályoztatják.

a J j ' c . i v ' H 1? *■ Qí*

(25)

,P. o. Elvetik a’ konkolyos búzát, és ha az esz-*

■ tendő nem hozzá való , a’ konkoly ki nem kél;

ellenbenn vessék el a’ legtisztább búzát; ha az idő járása ólján, ’ rnelj a’ konkolybarin nyugvó életerőt felébreszti; kunkolyos lesz’sz a’ búza; és helyeseim mondják a’ gazdák', hogy most ez vagy amáz plántának, van, vagy niritstn ideje. A*

Reptze az Árpával szeret kikelni, és mikor idejé van, az egész árpa főidet elborítja, bár ha leg­

tisztább volt is az elvettetett árpa. Vetettek vol­

na pedig ugyan azon főidbe más magot: a’ rep-

•tze koránt sem kőit vólna ki ólján bővséggel, vagy egészenn is oda maradtt volna. Sok plánták magvak a’ kemény gyepbenn ki nem kelnek’, akár­

mennyi ideig heverjenek ott: de vegyék a’ főidét mivelés a lá : azonnal kimutatja magát a’ M uhar, ■ gyom Am aránt, F ü stiké, Lúdhiir V a ’ t. és a kertekbe un a’ borsos Szátorja, M á k , K a p o r, JPesztertze ’s, a t.' Tapasztalás onn épült a1 M agyar Gazdáknak amaz állítása, hogy ha az ember d köles magvából kifogy j szántsa f e l az Országúi- j á t, és magra kap belőle. — így- nyugszik ak Életerő a’ IMadaraknak tojásibann is a' botlásig;

a’ Kétéltűeknek tojásaikbann addig, míg a’ nap melege azt fel nem ébreszti; az Őszi Pillangók­

nak tojásaikbann egész télenn áltál, míg a’ kike­

leti napnak melege azokat ki nem költi. Ha pedig- a magbann, vagy magzatbann az Életerő megfú*

la d , elenyészik: annak el kell veszni és rothadni,

■ A ’ búza megdobosodik, a’ tojás megzápúl, az

állat megvet, • - ' ,

D e nem tsak a’ Magbann és Magzatbann, hanem a’ már kifej tő dzött organizált testekben»

i s , eláll és nyugszik az É leterő,, bizonyos idők- b.énn és környiilállások között. íg y nyugszik az rendszerént az Élőfákbann, 'és a’ két ’s több esz-

A 3 • ten-

■ Az Életerő,

(26)

tendeig tartó füveknek gyökereiben!), egész télemy .által; így nyugszik a’ Bogarakbann az ő életek­

nek második' időszakaszábann, midőnn bábokká változvánn hevernek a’ rejtek helyekenn, vagy a’ koporsókbann, meljekbe magokat bészőtték;

így nyngszika’ télenn alvó állatokbann is, három, négy's több hónapokig. Sőt nem lehetetlen , hogy jha valamely télenn alvó állat, Ürge, Hürtsöh, K í­

gyó, JBekq. ’s a’ t. méljenn találta magát a’ főid alá áspi: esztendőkről esztendőkre nyugodva marad benne az Életerő. Különös, és tsudálkbzásra méh tó példája van az elállóit Életerőnek a’ Varasból kákbann. Megesik t. i.'( a mint azt erőssenn állít­

ják ) hogy mikor a’ nagy yen fákat hasgatják, vagy a’ márvány köveket darabolják, azoknak, közepéből varasbéka gördül k i, melj a’ szabad levegőre jutvánn, kevés idő múlva feléled. M int­

hogy annak oda lett jutásának sem a’ fábann, sem.

a’ márványbann semmi nyoma nem láttzik: azt lehet gondolni, hogy a’ márványba még akkor bevette magát, mikor az agyag vó lt, a’ fába pe­

dig mikor az fiatal v o lt, és benne egy két esz­

tendeig aluvánn, az alatt a’ fa a’ lyukat kéreggel bevonta, a’ levegőeget tőle elzárta, és így az Életerő Századokig lehetett benne elállva, vagy nyugvó^állapotbann. Idetartozhatnak az Ázalék

■ Férgek is, méljék megszáradva, esztendőkről esz­

tendőkre-, az életnek minden jelensége nélkül vágy­

n ak: de mihelyt a’ víz, vagy más nedvesség hoz*

zajok é r, azonnal felélednek,

. Az emberbenn nem szokott rendszerént elál- lani az Életerő egész haláláig: vágynak mindaz- által ólján nyavaják, és más környűlállások, nreljek ő benne is elállítják azt; de a’ melj azu- tann vagy magától elindúl, vagy el lehet azt in­

dítani1, ha nem késnék a’ segedelemmel; mert kü- 0 . ,A t Életerű'.

(27)

íömbenn az elállóit Életerő örökre is elalszik, én az ember meghal. V an az ájúlásnak egy bizonyos neme ( Asphyxia) meljet a’ köznép E lrejt ezés-' nek nevez. Ebbenn az állapotbann, melj egy -

’s két nap, tovább is elszokott tartani, a’ beteg- benn az. életnek se'mminému nyoma nem láttzik*

íg y állítja el gyakrann az Életerőt, az igen éle»

nyavaják erőszakja; melj állapot a’ haláltól egyébbenn .nem külömböz, hanem hogy a’ rőt*

haelásnak bizonyos jelei nintsenek a’ testbenn.

E bből tettzik m eg, melj veszedelmes dolog a hói*

takat, kivált a’ hirtelen és az éles nyavaják rövid ostromi ntánn meghalni láttattakat, addig elte­

m etni, míg a’ bizonyos halál jele a’ rothadás, k i ; nem mutatja magátra’ testbenn. Irtó ztató példák vágynak reá, hogy a’ holtnak gondolt embert el­

temették; holott tsudálták a’ körülötte lévők, hogy a’ test sem meg nem merevedett, sem az ábrá- zatjáxiafc színe nem halál szín yö lt; és osztánn a®

eltemettetett testbenn, feléledtt az Életerő a’ ko*

porsóbann, és az elevenenn eltemettetett ember­

nek iszonyú-halállal kellett meghalni,. —- íg y a*

vízbe fúladtt, és a’ megfagyott emberbenn, é»

abbann a* ki magát felakasztotta, nem mindenkor alszik el" egyszerre az Életerő, hanem tsak eláll;

és vágynak bizonyos példák által megerősített esz*

közök, meljek áltál az iljen szerentsétleneket*

ha siettek szabadításokra, az életre viszszalehetett hozni. Hogy az Életerő tsak elállóit, de nem osz­

lott és nem aludtt el egészeim, még akkor is né­

ha , mikor már a’ testnek nehéz szaga kezd len­

ni : éhből lehet főképpenn megesmerm, h o g y a’ h ó l t n a k g o n d o l t b e t e g n e k f e j e , n e m e r ő l t e t v e és m e r e v e d v e á l l , h a n e n t t s a k k ö n n y e d e n n , m i n t a z a l v ó - em-

' i U •

A z Életerő. y

(28)

b é r é , kivévénn azokat, a’ kik ópiumtól hál­

tak. meg.

-V alam int hát egyéb Természeti É rá k , úgy az Életerő is lehet nyugvó állapotbami, mikor t. i. annak munkásságának semmi nyoma nem láttzik, hanem.hogy ab b ami az állapotjábann is valamíg benne van.a’ testbenn, nem engedi-azt rothadni: de ebből a* nyugvásból soha sem is

■ íerkenne fel az Életerő, hanemha valami eszköz által serkentődnek. Valamint azért a’ M'ágnesbenn nyugvó vonóerő , a’ vasnak hozzá való közelíté­

sére feléled, és szüntelen munkás, míg a’ vas mel­

lette-van: úgy áz Előeszközös testekbenn lévő Életerőt, felserkenti, és elevenségbenn tartja, vi­

dítja , a’ M elegségn ekV ilágosságn ak, Levegő­

égnek, Víznek, Eledeleknek bizonyos mérséklé­

se, annyira, hogy ezek nélkül élet nem lehet.

Télenn a*' melegségnek fogyatkozása m iatt, eláll az Életerő a’ Plántákbann, és sok , Állatokbann; a’

Tavaszi meleg pedig felébreszti azt; de a’ felet- tébbvaló meleg, mind a’ plántát, mind Aaz állatot megöli ’s a’ t. Ezt a’ tulajdonságát az Életerőnek nevezzük S e r k,e n t h e t ő s é gn e. k , É b'r e s z h e- tő s é g n e k ( MxcitabiUtas).

A Plántál és Állati Életerők, abbann a’ mi fő dolog egymással megeggyeztiek, t. i. mindenik 'a’ maga organizált testét táplálja, neveli, a* seny- vedésnek romlásnak ellene' törekedik, és végre mindenik a’ tenyészésnek nagy munkáját véghez viszi. Ez az E l e v e n í t ő E l e t (TAita vegetati- V£t). ü gy de az Állatoknak érzékenységeik is vágy­

nak, látás ,v hallás, szaglás, -ízérzés, tapintás , meljek áz Életerőt ébresztik, és viszont az Élet­

mű ezekét. . Ez az é r z ő v a g y á l l a t i é l e t i (vita sensitiva animalis) . Ennél fogva az Állat Életereje) sokkal felségesebb a’ Plántáénál, mert

' az

g

Az, ÉhterS,

'

(29)

az érzés által esmerr az életnek gyönyörűségét, és Szabad mozgása által azt keresheti is. A zÁ llati ,Életerővel hát eggyesulve van az É r z p e r ő is , 4 de nem el válhat at lan á l ; sőt inkább igen sokszor

.ez eláll, rendszerént mindenkor az. álombann, rendkivűl pedig némely nyavaiákbann: ajúlás- bann, nyavajatörésbenn ’s a t , és az alatt tsak az Elevenítő Élet munkálkodik. Sőt gyakrann, ha az érzés egészenn megszűrök is, még az,Életerő eggy ideig munkás. — A ’ Plántákbann is vágy­

nak pedig ólján jelenségek, meljeknél fogva né­

ni éljék ázoknak is valami tompa érzést tulajdo- nítának; p. 0, hogy sok virágok, délutárm bizo­

nyos őránn bézárják magokat, és más nap reggel ismét bizonyos őránn nyílnak k i ; hogy gok szár­

nyas levelűk, éjttzakára üszvehajtják leveleiket, és alunní láttatnak ; hogy a’ Szemérmes Mimóza ( Mimosci pudica) levelei öszveesnek; hogy a’

Sóska borboja hím jei, hirtelen az anyára lapulnak, ha valaki hozzájok ér ’s a’ t. D e ezeket mások másunnaíi magyarázzák, az érzést pedig a’ plán­

táktól egészenn megtagadják,

Az Életerő munkái

. 9

III, C Z I K K E E Y ,

A Z É L E T E R Ő M U N K A I,

A z Életerőnek három különös munkái v a g i­

nák az organizált testekhenn: '• ;

1. A ’ F o r m á l ó E r ő , ( Vis Productiva) melj által attól fogva, hogy a’ magzatnak szö- veteibenn megmozdulj és azokat fejtegetni kezdi:

neveli és táplálja a’ testet mind h oltig; az eledel­

nek alkalmatos részét kidólgozvánn, azt a’ maga testéhez foglalja, annak részévé változtatja; az al-

Á 5 kai-

(30)

kalmatlanokat pedig v á g j magába; sem veszi,, vagy ha bevetté , bizonyos útakonn a’ testből ki*

veti. Ez a’1 Formáló Erő , a’ Plántákbann a’ ned­

vességeket, az Allatokbann a’ szív verés által a‘

v é rt, eloszlatja a’ testnek minden külömböző ré­

szeire, és mindeniket a’ maga alkotásához képest abból förmálja,

■ a. A ’ V i s z s z a s z e r z ő E r ő , Fis Repro- ftucti'va) az a’ rendes és szüntelen való munkája az Életerőnek, melj által a’ senyvedni romlani kezdett, nem külömbenn a’ vérnek sebes forgása, miatt az erek óldaláról lekopott részeket, kitaka­

rítja, és azok helyett az eledelekből újjakat készít.

Ez a’ Viszszaszerző Erő, egyszersmind Or v o s l ó i E r ő is ( Natura Medie atrix) , mert ha valahol a’ testeim vagy testbenn sérelem, vagy valami rendetlenség történik: ez azonnal öszveszedi ma- gát,'é s a’ testbenn ólján mozgásokat tsinál, mel­

lek által a’ sérelmet begyógyítja, a’ testet az ár­

talomtól megszabadítja. A’ fának ágát levágjuk, vagy a’ kérgét megsértjük; és azt a' sérelmet, da­

rab idő múlva, magának a’ fának Életereje újj ké­

reggel bevonja. A ’ testünkőnn seb esik : ayA: azon- nal az orvosló természet siet varral bevonni, azzal a’ levegőégtől óltalmazui; és os.ztánn az alatt be­

gyógyítja. Eltörik valakinek keze vagy lába: fsak, öszve kell jól tenni az eltört tsontokat, és h o g y 1 el ne m ozduljanakdeszka közzé szorítani; azon- nal, hozza fog az Életerő az orvosláshoz, és ké­

vés idő alatt öszveforrasztja.. A ’ szemünkbe vala­

mi eles por, esik, es.azt sérti: az orvosló Életerő, akaratunk ellen is öszverántj^ a’ szemhéjját, erős-

$etm hozza nyomja azt a* özemhez , és méé na- gyóbb fájdalmat okoz; de éppenn ebbenn van az orvoslás, mert bőséges könny tseppeket fatsar w , es ^azokkal a' sértő követs port' kimossa. A ’ lélek»

io A z Életerő munkái

(31)

iélekző 'gégébe valami mor’sa esik ; ha a' tüdőre menne, meg kellene halni-: de hirtelen öszvesze- di magát az orvosló Életerő ; erőszakos köhögé­

seket in dít, mind addig m íg a mor’sa ki nená esik. Valaki mérges matériát talált bévenni; ha az a vére közzé menne, nagy veszedelmet okoz- na: de az Életerő tele önti a’ gyomrot mindenfe- jőlről nedvességekkel,. azt felháborítja; és Erősza­

kos hányással kivetteti a’ mérget. Valam i rágó.

m érget, p. o. Kőrisbogár flastromot tesznek a’

b őrre: az a’ bőr alatt lévő érző inakat elrágna , és bevenné magát a’ testbe i s : de az Életerő, a*

méreg alá mindenfelőlről nedvességeket gyűjt;

magát a’ bőrt a’ méreggel eggyü tf felválasztvánn, hólyagot tsinál , és ezzel a’ mérget távol veti. E z az Orvosló É rő , igazgatja szüntelen a’ mi tadtunk nélkül, a’ szemfénynek (pupilla) nyílását, a’ vi­

lágosság nagyságához képest vkissebbre vagy na­

gyobbra, hogy a’ szemünk el ne romoljon. ~-r Akárhol légyen a’ testnek belső részébenn valami b aj, rom lás, rendetlenség: azonnal az Életerő igyekezik azt m eggyógyítani, és a’ betegség ma­

tériáját a’ testből kihajtani. Úgyhogy többnyire a hideglelések, és a’ betegségekben!!való kínos fáj­

dalmak nem egyebek, hanem az Életerőnek eről­

ködései, meljekkel a z, a’ testet, a’ betegség ma­

tériájától megszabadítani törekedik, y á Nintsen is semmi egyéb orvoslója a1 betegseg m iatt/szenvedő testnek, banem tsak az abban»

lévő É leterő, az orvosló természet. A ’ kibenn ez egész erejébenn van: ha valami kevés bája esik, bízza magát tsak erre az orvosra, és hpgy annak munkáját ne akadályoztassa, mérsékelje magát az ételbenn italbann; meggyógyul. A z o r v o s s á - g o k nem orvosolnak; hanem tsak az Életerőt Serkentikannak munkáját könnyebbítik, segítik;

A z Életerő munkái. 11

(32)

hogy az a’ betegség okát elháríthassa.' Mikor a?

Életerő egészeim elvan tsüggedve: haszontalan akkor, minden orvosság; a’ honnan, mikor már a’

betegnek szeméfénnye az elébe tártott gyertyaví*

lúgtól. Öszve nem húzódik; mikor aJ hólyaghúzó

•flastrom hólyagot nem szív ’s a’ t: ez a’ közelgető halálnak tsaknem mindenkor bizonyos jele. .

Ez a’ V i s z s z a s z e r z ő és O r v o s l ó ' E r ő , knlömbözteti ipeg a’ többek közölt az Elő teste»

két, az emberi kezek által készült minden mester*

séges művektől. Az ezekbenn elrejtett rugó, sem a maga erejét a’ környülállásokhoz képest nem nevelheti vagy gyengítheti, Ssem a’ kerekek ko»

pasát ki nem pótolhatja, sem az azokbann tör»

tént elhajlásokat, tsorbúlásokat’s a’ t. meg nem gyógyíthatja; de az Élő testeket ólján É lő Mű»

i z e t e k k e l , E s z k ö z ö k k e l (organum) készí­

te tte e lX és alkotta a’ Természet Ura, meljek ál»

tál az Életerő, nem tsak mozgatja, hanem neveli is az alkotmányt, sőt az abbann történő sérelme*

kgt is meggyógyítja. Ezenn az okonn neveztetnek a’ Plánták és Elő állatok, É l ő e s z k ö z ö s vagy O r g a n i z á l t testeknek, -

3. Eegfelségesebb munkája pedig az Életerő»

nek, és annak mintegy utólsó tzélja, a’ T é n y é * s z ő E r ő , ( Fis generans) melj által az organi*

zált testek, ^ magokhoz hasonlókat származtatnak magokból; és ennél fogva, nem tsak az emberi kezeknek legíaéftfrségeiebb műveit is , véghetetle*- i p l meszszé hagyják magok utána; hanem az élet nélkül való Természetnek is, minden erejét és munkáját felyul haladják. A’ Tenyészés, az Élet*

erőnek legfelsőbb m|rtékhenn. való munkálkodá*

$a, és ha lehet úgy szóllani, megerőltetése; mely*

benn a z, a maga testétől részszerént mintegy el*

vonja magát, és minden tehettségét a’ követke*

X,,; . zendő

j 2

Életerő munkái.

(33)

zendő magzatnak formálására fordítja* Számtalan*

Plánták * mihelyt magvaikat megérlelik, számtalan Bogarak , mihelyt tojásaikat éltojják, azonnal élete- . két is végezik. V iszont, ha aZ organizált test her­

vadozik, és romlásához készül: Siét a'z Életerő a’

t eny észégié; m inttzélra. A’ sovány főldbenn sin-, lődő plánták, hamar kivirágóznak;• a* kínok nélkül való száraz betegségekbenn hervadözók* e iA való ösztönt gyakrann éreznek. ' ' Á .

A zt lehet méltánn gondolni * hogy ha vala­

mely tesfbenn, ez a’ Tenyésző Erő-, folytáhann és szakadatlanul munkálkodnék: annak a’ testnek, * tsak kevés ófákig 'sem k'hetne életbenn maradui,

■ általmenvénn az egész Életerő ^'formálandó mag­

zatba. Kell is annak hőlts okának lenni a’ mit: M*

tünk* hogy a’ Természet Alkotója, a’ Tenyésző' Erő munkálkodásának bizonyos határokat vetett,*

nem tsak az áltál, hogy éz. az 'erő akkdr'kézil munkás lenni* mikor már a’ test a’ magát égészj kifejtődzéséhcz, felnevelkedéséhéz-’közelít: •nailém főképpenn az által ,• hogy ezt '-ki' erőt kétfelé vá- lasztotta, két részre, t. i. hímre és nőstényre*

osztotta, -hogy külön kiilöh mindéixik rész, év

származtatásra alkalmatlan légyén, hanem a’ te-***

iiyészés tsak akkor mehessen véghez, mikor ez a’

két fel erő egymással eggyesxil. A 5 nőstényhenit*

kiformálódik a’ következendő magzatnak szövete, ■ a« Anya Plántának vagy Anya Állatnak Életeréje ’ által , de az Anyának Életeréje*, miágának a’ mag­

zatnak különös Életerőt nem adhat, meíj azt

a*

kifejtődzésre segíttse; hanem, Hímnek kell ahoz járúlnx, hogy a' magzatba Életerőt adjon. A' hon­

nan úgy tapasztaljuk, hogy minden állatnak V Hímje , a’ Nősténynél erőssebb , merészebb; mert aÁ ahh^hn dévő ÉJéterő, nemi tsak a’ maga testé­

nek fenntariására^yan télidéivé, hanem atrá .i s - A z Élete fő munkái. i$

(34)

hogy, a’ nemzésbenn közölhető', kíszármazható lé- gyen ( Vis communicativa.J . Ebből lehet látni,' miért nem kél ki a’ Kakas nélküliéit tojás; azért t.. i. mert az Anyai Életerő, melj azt eddig ne*

velte, már tőle egészerin elvált; magábann pedig Életerő nints, minthogy azt a’ Kakastól nem vette.

* Az Állatókbann, többnyire egészeim ketté vau yáíasziya a* Tenyésző erő , úgyhogy más állat, más személy, más individuum a’ Hím , más , a’ Nőstény, ugyan azon nembenn; a’ Plánták közt is sokakbann, eggyik'Plánta tsupa H ím , másik tsupa Anyavirágokat terem, ugyan azon fajbann:

de sok férgekbenn, tsigákbann, és nagyobb ré­

szént, a’ Plántákbann, ugyan azon individuum-* , baniy, vagy ugyan , azon féregbenn plántábann vágynak a’ hím és nőstény nemző részek; de ott is .elválasztva, és külön helyeim, úgyhogy a’

féregnek hímmággniv á* plántának hímporral kell bizonyos időhenn a* benne lévő magzatot meg­

hinteni , hogy megtermékenyüljön. Igen sok Plán­

tákbann , ugyan azon yirágbann vágynak mind a*

hím y mind a’ nőstény nemző részek, de ezek is tsak akkor tenyészhetnek, mikor' a’ porhonok tö- kélletességre jútvánn, a ’nemzőport a* bibére hintik.

Jeg y zés. F ig y e lm e z é s t é r d e m e i, ül m in t e z t a ’ T e n y é s z ő E rő n e k k é tfe lé le tt v á l a s z t á s á t , r a jz o lja M ó - f T e r e m té s H istó riájá b atm * 1 M ó z . I I : 2 1 — 24.

m id ő n n nem a z t m o n d ja , h o g y a z e g g y te r e m te tt em ­ ber m e l l é , m ás em bert te re m te tt a z Is te n , h a n e m e z t , h o g y ő te t k é tfe lé v á la s z t o t t a , k é t N e m r e o s z t o t t a , a z A s z s z o n y t fo r m á lta a z A d á m t e s t é b ő l , é s e k k é p - p e n n F é r jf iú v á és A s z s z o n n y á te re m te tte a z e m b e rt.

V a ló s á g g a l nem jó le tt v ó ln a a z e m b é r n e k e g y e d f t l le n n i, y . 18. ebb enn a z értele m b e n n is , h o g y e g y - i benn m ag á b a n n lé g y e n a z e g é sz T e n y é s z h e t ő , m e rt a z o te t m inél eléb b m e g e m é szte tte v ó ln a t í g y p e d ig a z A s z s z o n y lett se gítő társ á ’ n e m z é s r e V ‘és a

2

ő te s ­ te b e a d o d y in n -á lta l a ’ te n yészéílá« k e g g y i k '‘f e lt é t e le *

^ ÉleterS munkái.

(35)

'(conditiojq) , t. i. a1 magzat,, szövetének form álása, élébe állott vagy akadályt j Vétett a ’ Tényészöerő- nek, hogy az szünet nélkül ne mtinkálódhasson. * * JLz organizált testety,eh alkotása. ]yig,

' . ív. c z i k k e l r:, ;

J l Z 0 R G 4 N Í z J L T T E S t R K N E K J L K 0 T J S ! ^ I t

É S ALKOTÓ R É S Z E I K . V/. f,,.#-. ó l -

; : ' • . j"'. , ,

' Mindén Organizált : test, sokféle, részekből, tár gokból á ll, meljek..közzűl mindeíliknek szöveté, alkotása, rendeltetése, más m ás: de mind ezek ar külömböző részek ;és tagok ; ölj szoros,s, ,egybéköt- tetésbenn vaginák egymással, hogy yzm tsakj sprr jábann oggyik áh .másiktől v é s z i; a1 „tápláltatást j hanem viszszabatvá is , éggyik a5m áiknak nevok*

kedését, eleVenségét^ kdltsönpsönnypgp^i, eggyik a’ másiknak baját megerez.i, 'és

Életerő, rnelj az egész téstbehn múnkasj eggyij^r résznek h aját, a’ többek által orvosolni .igyekezik,»

És így minden organizált'élő .testet, úgy,.lehet é^*

kell nézni, mint sok külömböző organizált fé ­ szekből öszveállítolt Alkotm ányt, Társaságot Qlies^

-publica organica J . ’ ,

i A ’ Plántának gyökere,, szára, vagy dereka',, leyelei', virágai, gyüm őltsei, mind más más íoi^'

májúk" és alkotásuk. A ’-'gyö.kér, a’ tápláló ne,dvet vévénii a' földből, táplálja a’ Szárat, ez.;pedig az- ágakat, leveleket, g y ü m ő lts ö k e t.d e viszszafeló is , á’ 'levelek á’ tápláló matériát , .méljet a1 lever gőégbőj és harmatból bészivnak; közlik a’ 'szájr*

fal és gyökérrel, és ínindeniket nevelik, va,stagí|:-j ják. A z igen száraz időbenn, a* gyükerek.‘á’ főid­

b ől igen kevés .nedvességet szívhatnak:, jjez’ejij szükségnek idejénn h át, a’ levelek táplálják *if éterét ‘ á’ ’háxűáátbúl * és a b b ó l á ' »édvesVegDoí »

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :