jParaditsom Tsütsór. Megért bogyója szép piros-, váft benne valariiélj kedves savanyúság, meljért belőle , hós melléj igen jó Ízű mártásokat tsinálnak'; dé bűzös voltáért, és válanhi éiftelygős íz .éi-t-, melj a’ megkészítés irt ellett is mégván ben
ne , sokann ném kedve Ilik-, sőt gyanúsnak tart jaki - Fekete Tsütsór. Útonn útíeléhn termő piáit- t a , és Eb szóld hév alatt ésméretes. Ennek öszvé.- tö ri levéléit y vagy • kifatsart lé vét, igen dítsérik a’ tüzes daganatokra, körömmér égte-, tyúkszéin- re , végbél fájdalmaira', sebéire , és kitsutsoródá- sára. (Jgyan ezen ereje van a’ Kolompár 'és Párái ditsom Tsntsói leveleinek is. Belső orvosságra vele élni nerb jó i' mert bődító inéfgés.
Tojás
Tsutsór. Tetmesztik kertekbenn, és némeljil ai4 bogyóiból étéit készítenék» Léveléiiték ereja az,
a’ mi a1féketé Tsjitsóréi , .
Öthímesek. 175
U h p A . P R - Í , Í t Ai ( CApSICVM)
* ■ A' fóV-ö/f Paprika szárai: bogydináki és mao-.
vaiiiak borsos égető ereje Van. Éretlen bogyóit a’
1
téli etzetes Ugorba közzé rakják, hogy erőssebb ! légyejt. 'Megért bogyóival, magvastól öszvetörve,
1
bors gyanánt élnek, és sokaim a’ borsnál jobbattn j kedvellik az ételbenn, m e rt. szinte ólján erős mint } ( a’ bors, de nem hevítő mint az..
: .A’ paprikás eledelt javasolják a’ gyenge gyom»
rúaknak, a' megrekedt .nathábann és fuladozás» ! bann lévőknek. Némelj helyekenn a Paprika The*
ájáty Iiá-zt orvosságnak tartják * minden rázó hi»
deglelések ellem. . . - . . ,
14,3. B E í í 6 É ) , á \kjBAMNUS)
< ‘
A’
Varjútövis Pengének bogyói keserűk, főj*-tósok, a? gyomrot felháborítják, és hashajtói erő»
vfel bíxnaii.
' . A’ henye Behgé bogyóiból zöld festéket készí»
tenek;
A' kutya ■ ■ pengének kérge, ha éggy ’s két ne»
hezéket belőle theának öntenek, hashajtó, de na»
gyonn kemény. Av gyenge ágairól tavaszszal le»
bántott és megszáraztott kérge * közelít a* Chiná
'erejéhez; r '
' Kérgéből sárga, bogyóiból zöld festékét ké»
szítehek. Fájának széné pedig puskapor készítésrö igen alkalmatos,
145. k t ' T S K E R Á G ó ; { É V O N r m U S ) - A’ tsíkos Kétskérágóhák tsípős és gyomor rá»
gó ereje ván.: Éökjkíhak''ltlgja a’ tetvekét és ser»' kéket elüli. Há ,a’ marha, levelét ’s gyümőltséí megeszimegdöglik tőiéi. — .Szenének a’ rajzolók*
fájának az orsót«ÍHálók...jhá8z’ttájt vésasik*
‘ H
7
*iy
6
Öthíriiesek. I,47. ít I B í S Z K E, 1 ( R I B E S)
A’ veres Ribiszke, Pasiméit: R ibiszke, ét piszke Ribiszke, kedves savanyúságokra n ézve, knind nyerseim , mind főzve kedves eledelek; igen jó hívesítő erővel bírnak»
A ’ veres Ribiszke kifatsart leve-, megtzúko- rozva, vagy az abból készült patikai R oób, igen jó szonijóbság enyhítő a’ forró ny avajákbann.
A ’ fekete- Ribiszke -bogyói-'is savanyúk, híve-, sítők, de ezenn kívül vértisztitók, vizellethajtók, fájdalomenyhítők, Az azokból készált szirupot til
ts érik a’ to ro k g y ú la d á sp e té ts, vérhas, sőt- a ' dühösség ellen is. Bogyóinak íze kedvetlen undorító.
1 48. B O R O S T Y Á N . < H E D E R A y
Öszvetöft leveleit, vagy azoknak kifatsart le
vét, a’ régi eves sebek gyógyítására dítsérik, Bo
gyóját a’ régi mak'ats magfolyás ellen különösem*
hasznosnak mondják.
Ezen plántából, a meleg országökbann-,i (n é ha minálunkisj szivárog ki valamelj gyanta ( Gum- tai Hederae) meljet megszednek, és a’ Patikák
ban» árúinak, ( Ezzel füstölt flanerrel dörgölgeini a’ daganatokat igen jó , mert nagy oszlató és erő
sítő ereje van,
Hp>- S Z Ő Í . Ő , • ( VJ T i s y
Nints a’ világonn oljah H övévéhy, meljnek tainden részei úgy haszonra fordítódtak vo ln a, mind az egésség fenntartására ’s helyre állítására, taind a’ gazdaságra nézve, mint a’ Szőlő.
Gyökerének főtt vizét dítsérik a' bőrnek kér- gességé ellen, ha ezt azzal mosogatják. Ha pedig borbann megfőzve i; a’ tüzes daganatokra rakják, azokat megérleli és jkifokasztja,
M ■ ■
V*-Őtkimésék»
^77
Venjikéjének mettzéskor kifolyó leve» az áb- fázatpt tisztítja, ka vele mosogatják, sőt a’ sző- .
mőltsöt is elveszti $ kévévé pedig borbann, a’ tsi- pás vagy folyó szemnek gyógyítására hasznosnak tartják, — A venyike hamvának lúgját, szappan
nal felhabarva, más hamvak felett dítsérik, á yühnek, ’s más bőrönn való omladózásoknak gyó
gyítására. ■ : ' . . ’ í
A’ venyikét a’ náddal fedett házaknak ormó- jára szokták rakni , és az a’ kortzolást a’ romlás- tói 'sok ideig megoltalmazza. Ha a’ pajtákat tsak tsupa venyikévei fedik is' béy bár tnelj ’öszsze viszsza álljanak j.s a’ venyike szálak; 'az eső (ha tsak nem hirtelen zápor) rajtok által nem hat, . hanem a’ venyike szálakon» leszivárog-.
Az erdőkönn termő Ya'dszőlő vényikóje, mint
hogy nem.'méttződik', felkapaszkodik,:&■ íegma- gassabb.fák tetejére is*. -És? aVenyiké -alkalmatos k út őst óinak ^ és ruha - V m ás ^ kzáfázfó'kötél he
lyett lehet hasznát vennh
Leveleit, borbann megfőzve, javasolják' a szülő á szszo iry o k n ak gyen ge kofókbann pedig 'töltött káposzta gyanánt -lehet velek élni. :
Virágát ha megszedik^ és szüretkor hordót forráznak vele, vagy must forráskor eggy zatskó- bann a’ hordóba teszik míg kiforr: a’ bornak ked
ves illatot ad.
-Mgtesével, kedves sáványúságú, gyomor erő-1 sítő, és künnyenn emészthető eledeleket készíte
nek. Magábann pedig az Egresnek kinyomott le
v é t, adják a'-gyenge gyomrtí aknák, mint gyomor erősítőt. A’ húsos Szőlőt, mikor ’sendűlni kezd, 'megaszalják téli Egresnek, a meljel készült étel
kúiünösenn kedves ízű.
Jól
i 73 Öthlmerek.
Jól megért Bogyója vagy szőlője kedves ízű, Síkösító, haslagyíto, hizlaló, a rothadasnak el- lentállj de hideglelős személyeknek-nem javasol
ják. Szőlő éréstől fogva Szüretig, és azutánn is , míg a’ fürtöket el lehet tartani,: az ezzel való bő- venn élés Sav'anyúvíz cura gyanánt v a n , sőt an
nál jobb, mert az embert meg is hizlalja. A ’ Sza- razbetegség ellen is jó oltalom; a’ vérhas, a for
ró és rothasztó nyavaják ellen pedig orvosság.
A ’ Szőlő némelj fajtáinak B ogyói, az árra alkalmatos nyáronn m e g a s z n a k ’s azokkal készí
tik az aszszúszŐlő borokat; másokból pedig asza
lás által készítik a’ malo’sát és aprószőlőt, melje- ket részszerént mint kedves ízű tseriiegéket és fu- szerszámokat, kiilömbkülömb eledelekre fordíta
nak; részszerént mint bívesítő ’s lágyító szereket orvosságok közzé elegyítenek.
Á’ jól megérett Bogyóknak kinyomott leve a' M u s t, tzúkoros é&ességu, síkösító, tápláló, hasindító. Ha a’ Mustot sok ideig fő zik , hogy megsűradjon: leszsz belőle a1 Mustméz, rpelj ha jól készült, édességét egész esztendeig is megtart
ja , és méz gyanánt lehet vele élni. Mostanábann próbáltak tzdkort is készíteni belőle: de ha a*
próba mindenkor és mindennek szerentsés volna is , alig ha lenne benne gazdaság. <
A' Must igen hajlandó a’ megfor<rásra, a’ mi
kor SzénSav’anyú Szesz vagy gőz fejlődik ki belő
le , melj mikor a’ musttól elválvánn, szabad ál
lapotra j^:, és gőzzé leszsz, szörnyű erővel, ki*
terjeszkedik, és rugósonn széllyel feszül, úgy hogy ha ki nem mehet, a’ legerősebb hordót is széllyel szaggatja,
Valamint pedig magából a’ szénből, úgy a’
mustból sem fejlődhetik ki á’ Széngőz, ha tsak
M í a . a z t