Azombann ezzel a’ mérges plántával a’ tan\%
Qr-vosok nagy orvoslásokat tettek., és kiváltképp, penn őrültekét gyógyítottak; de- az iljen dólgok- bann tudatlan ember vele próbát ne tegyen, mert meglehet, hogy mikor jól akarna. tenni,, akaratja, éllen gyilkosságba esik. —- Külsűképpenn lehet a' leveleinek hasznát venni, "ha ‘sírral öszVétörvérih a’ daganatokra, kötik; mert ez a’ kepőts a’ fáj dal-, mát enyhíti, és oszlat. ,, v; " ■
A1 több fajai iá mérgezik; de azok nem fo*'.
fognak úgy szem'
Öt/iimesék.
169
"135. T S A P M A T O K . ( HYOSCYAMUS) Legközöns,égéséit faja a' Bolond#ó Tsalma- tok, rnelj útoiqv útfélenn teremi E z is mérges, hódító, kábító, de nem ólján tsáló mint a’ Redő- szirom, mert nehéz és fŐszédítŐ szagáyaV hírt á d , és. az embert magától elűzi.
A\ hasogató tüzes daganatokat fónnyasztott levelével jb.orbgatni szokták"; magvaival pádig a*
fájós fogat füstölni, V tneljnek ‘ sokszor, l^a az ember a’ füstöt szájábann tartja ; vagy felszívja,
yoszsz következése van. '
Y an más ártatlanabb módja is a* fog füstölés
nek, melj által , a’ mint mondják, a’ fajó fogból a férgek, meljek a’ fájdalmat okozták, kihulla-, nak. Ez így megyen véghez
1
Eleven szépre "Tsal*mátok magot hintenek, ’ ’s azt eggy tállal bebo
rítják, hadd járja meg a* füst; kevés idő múlva- félfordítják a’ tálat, meljet már a’ szenvedő bébor rított fővebkészenn vár, és a’ száját reája tátja a’ tálba pedig az alatt meleg vizet költenék.,, Nem sokára szűnni kezd a’ 'fájdalom; ’s mikör a' beteg megunvánn elveszi róla a’ fejét, a’ víz színénn eggynéhány sajtféreghez hasoilló vékony szálats- kák úszkálnak, mélj ékről azt hiszik, hogy azok' a- fogból kihullott férgek.
A ’ mesének megfejtése e?: minden-apró mag
y a l -a* tűzbenn kipattannak külömbkülömb fqr- xnákra; a’ Tsaímatók; magva mind oljanná leszsz
;a- kipattanással, mint 'eggy; kis sajtféreg, (a ’ mint ezzel akárki is’ próbát tehet). A ' kipattogzás- kor ezek közzűl egynéhány a tálnak ízzadtt dída- lára ragadtt, meljéket- osztánn a’ víz lernosott. A ’ fogfájás megszűnt, mert a’ mérges pára tsábúltá tette az ember fejét,, és érzését; de miheljt abból
•kijózanodik, a* fogfájás is viszszá jű. A ' k i do
lognak végire ném ■ minden kébtelensését
■ I 5
könnyeim élhiszen* kipált ha, a* ..dolognak Qljan színe van: mint itt!‘
A ’ derék Orvosok, tudnak. ezzel is: nagyorvos* : lásokat, tennie még pedig; nehéz 'hetegségekbenn;
de a’ ki; eszét és, életét szereti». kenőfeitő, tanátsára, . se gyökerét se magvát hé ne. vegye.
A ’ fejér Tsalmatok a’ bolondítónál sokkal kis-, sebb erejű,, és kevésbé; veszedelmes , de azért i énnek. is. Orvosi haszonra való, fordítását tsak a!' tanúit. Orvosokra, kell. bízni,.
»3 <SV D Q, H A N Y.. ( NIC0TI4NA),
; Ha valamelj dolognak betsét a’1 közönséges, kedvességből lehet, megítélni:, úgy a’' Dohánynak kell adni a?, elsőséget minden e" főid kerekségén^, találtatható, N.őve.vények között. Mert; sem. az.Elgi".
deli,. sem más,haszonra való. plánták, között, n % .', tsen eggy is , melj az .egész, Világonn. lévő m in -1 den Nemzetek köztt. ólp esmeretes volna j és, a!1 meljel ölj közönségesenn, élnének, mint a* Do-.
hány., É,szakon.n.Oélenn,. Napkeletenn. és Nap?.' nyúgotonn, gyönyörködnek, ennek, .szédítő füsti,- benn,, és- npg'y- rész.e; az embereknek, a’ porát is, szüntelen zsebjébenn, h°r.dja és szipákolja., ‘ '
1 Alig. hqzm ezt be, Nikóf?in§. János, j^őo^dik Esztendőbenn Amerikának Tabagó, nevű. Szigeté-, bői. Európába,; a’ .mid.őnn a’ vele. élés, közönséges- sé lett-. Ez. azt (mutatja, hogy, az, ember még a*
méreggel, is szembe mér menni,; és azt a’ hozzá' szokás, által nem, tsak eltűrheti.,;, hanem, még g y ö nyörűséget is, találhat henne., '. é ■
A’ Dobány mérges te rm é sze tű .fő . szédítő, gyomor- háborító, és, álomhozó, plánta* a’ ' mint ezt tapasztalják magokoim azok; V kik. még hozzá nem, szokvánn, av füstét szívni próbálják. Azom-, bann a’ tapasztalásból tudva v a n , hogy a’ nyál
kás
170 Öthímesek._
}i;ís és taknyos m egrendít nedvességeket, a’ füsti a’ szájbann, ’s a’ pora az orrbann felolvasztja és kitisztítja; a’ honnan, az ezekkel bővölködő ’s, mi
att ok szenvedő személyeknek a vele való élés ta
gadhatatlanul hasznos, tsak hogy módot tartaná
nak benne , mert tál a’ rendinn ' minden ,m egárt, hanemha azt teszszük fel, hogy az emberi termé
szet mindénhez hozzá edződik.
Minthogy a’ Pestises Levegőégnek a’ nyálkás nedvességek a' taplói: helyes állítás az is , 1 hogy a Dohányozás a’ pestis ellen, nagy óitalom; sőt azt is mondják, hogy a’ Dohány árúló Házak- bann Pestis nem tapasztaltatott.
Különös dolog j hogy azt a,’' tsípős és lágsó- val telyes füstöt á’ tüdő szenvedheti. Nem tsak magok a’ pipások. ki ’s hé. lehellik e zt, hanem so- kann, a’ kik magok nem dohányoznak is , örömest és ártalonynélkül eivagynak a’ dohány füstjei .tele szohábann, •
De niind ezek mellett is,, a*' Dohánynak ki- fatsart levével, vagy főtt vizével, vagy theájá- val, belső orvosságul élni nem volna tanátsos, rnert kegyetlenül purgál,. és roszsz következéseket ház maga utánn.
A’’ füstit pedig belső orvoslásra is. fordítják a’ tanúit Orvosok; ezt adják, mint leghatalmasabb kristályt, mikor az, nt'ólsó szükségbenn segíteni kell; nevezetesem], 'a .legmakatsabb szorálások- bann, a görts-kólikábann, vízbe és, gőztől fái- taknak felélesztésekbenn; a’ hol ha ez sem mun
kálkodik, kevés reménység van az. élethez. A ’’ kö
zönséges kristélyhez is, ha azt keményebbé akar
ják tenni, valami kevés dohány levelet te.szn’ek, Külsőkeppenn, a’ megfőtt Dohány lével való mosogatás,’ jó orvosság a’ rüh ellen; sőt a’ mar
háknak rühess’égét is legbizonyosabbann ez gyd-
■ ; ‘ gyítj*
Öthímesék. 171
173 'ÖtMmések.
A’ hamuférgekhek, t ‘á’' veteméí I nyékről való elvesztésére használ ,, ha a’ Dóhánj 1
•leveleket megszéraztvánn, megtörvénn és megi szitáivánn, ezen porral héhintik^ • ' |
N A B R A S Í J L Y A. {A TR O P A -)\
A z altató Nadragulya, é’s kivált ^jnasztagog p Nadragulya halálos méreg. Qyümőltsét tudatlan
ságból vagy vakmérőséghől inégenni, vagy leve-, f lét ’s gyökerét orvosság gyanánt bevenni, bizö- nyos hálál, KivŰlrŐh ihindázáltál -leltet. hasznokat
yenni. '■ >v|
Az altató Nadragulya leveleit téjbenn meg
főzni , és az ikráshusok daganatját^ ’s más kemény
•daganatokat vele borogatni jó.
A*' mászlagos. Nadragulya leveleinek kinyo, mott leyével, a’- raksúlyéi;, far’sábát, köszyényes tagokat kene|étni , hasznosnak tartják.
A’ tudós Orvosok, ; belsőképpenn héadható, orvosságokat is tudnak ezekből készíttetni, és riag| , í haszonnal héadni a’ legmaliatsabb nyavajákharui is , mint vízihetegséghehn, nyavajatörésbehn, dii- hösséghenri, szédulésbenn, rákfenébenn *s a’
Más ember pedig jobVha ezekhez nem nyúl, 'hat -nóm a' mennyire látja, annyira kerüli. 1
Az áltató Ngáragulya gyökere kétágú, és ól
ján formájú, mint az emberi test, a’ köldökétől ' fogva a’ talpáig. Ez elég, alkalmatosság volt kü, íőmb külörpb babonákra a’ régieknél., a’v kik ezti, ’ 'a1' régi xnesékbenn híres vará’sló Circeről, C'ircea-
hak is nevezték,^ és perelem vara síp erejűnek
hitiek., ■ •
?39. P A P 0 N Y A t í P H Y S Á L IS ),
A p/míPáponyának, hívesítő, fájdalomériyKN tő ,• hasíágyitó,, kivált pedig vízelléthajtó ereje va».
Van egy faja áz.úri,kertekhenh* meljnek gyii- mőltse Ananász ízű;, a' több fajai gyanúsok.
J4 0. f S U T S Ó K i ( S Ó L A N Ü M
)
Ennek minden fajainak kebéz kzágn levelei és virági vágynak, gyíimőltseí efcnelygősök és mérgesek: vágynak rnindazáltal köztök, méljek vagy orvosi vagy eledéli hasznaikról nevezetesek;/
A ’ Kestrédes Tsutsór, névét'onnan vette , hogy ha az ember a’ szárát vagy. gyökerét, meg
rágja, ’s nyálát lenyeli : először émelygős keserű ízt ét ez. azntánn pedig méz édesség lepi ‘é l a ’ száját í kivált ha eggy korty vizét iszik rá. Terem lapos' nedves helyekenn\ kivált -a’ nád. k ö zt, sok helyekenn ölj bővenn ,_ hogy Széketekkel hordják , és kasokat fonnak belőle. Orvoslásra jobbak azok;
a’ meljek erdős, helyekenn teremnek;;
. E z } á’ Hazánkhann te rm it Orvosi plánták kö^
zött, a’ legbetsesebbek közzé tartozik; és kivált a' hol Orvos és Patika közel nints^ hagy haszon nal lehet vele élni. Szedni'kell pedig a’ szárát; vagy Venyikéjét nem- léveles koiábann, hanemj Jtésp ősztől fogva kikeletig, öszve kell v á g ili. mint av dohányt, és ágy árnyékonn megszáraztva tartanív - hatalmas vértisztító. A’ megsíürűdött és tsí- pősödött vért és nedvességeket helyre hozza i, ’s azoknak romlott részeit, a’ szék, vizedet, és- gő- zöltetés utjánn, a’ testből kitakarítja;
ííagy haszonnal és bátorságqsann, lehet veié élni, a’ Forr óhidéglelésbenh, Oldalnyiiallásk anú ' Tíid^gyáladásbahn, a’ bőrnek ói^ladozásibánn ,
Rühbenn, Fakadékokbann, Órbántzbahn * a’ napos Hideglelésekbenn, megrekedt Náthábann, Sárga*
ságbann, Vízibetegség kezdet ébenn-, Részvény- benn, 'Far’sáMbann, ’s hasogató fájdalmak*
ÖtMmes^kü, %% $