• Nem Talált Eredményt

jmikór a’ hányást indítani v á g j segíteni szükség.

Herbatét pedig öljenek forró, vízzel számtalan plántákból, és közönséges tulajdonsága, minden Herbatéuek, b ő g j a’ vért hígítja vékonyítja,

A ’ .meleg víz párájával való p á r g o l á s , hasznos a’ megdugúlt nátha és torok reked és ellen , a' torok gyúladás, fo g fá já s , a’ fiilmo- tsok megkeményedéséhői származott fü lfá já s el­

len. A z aranyér folyását segíti, és a’ hasogató' futkosó fájdalmakból ( Rheumatismus) származó

daganatokat meggyógyítja.

A’ meleg víz f ü r d ő hasznos, a’ testet moz­

gató inaknak húzadásai, sfigarodásai, marjálá- sai ellen. A ’ kinek szája öszvekúltsolódott: me«

lég főidőbe ültetik egész az áliáig, és-az állkap- tzájánák öszvesugorodott inai megereszkednek. A ’ hő miatt szenvedőknek a gyakori meleg főidő könnyehbdlést okot í a’ viszszaverődött rühet pe­

dig a? bőrre ismét kitsalja ’s f t* Mind ezekbeim pedig igen sokszor jo bb ,. ha az ember nem meleg vízbe-, hanem annak párájába fii; és a’ fürdő edényt jói betakarvánn, az egész testet párgolja.

A’ tiszta vízből készült meleg fürdőnél, sok­

kal hathatósabbak a’ Természetbenn sok helyei keim találtatható m e l e g f ü r d ő t B á n y á k , mei- jeket mesterséggel követni nern lehet. Ezek igen sokféle erőtelenségekhenn nagy hasznot tesznek, mert a’ bennek bővenn lévő levegőnemű szeszek­

nél fogva a’ bőrt nyájasonn illetik, és az érző ina­

kat is kollemetesenn serkentik; és, hémeljek^ a’.mel- jekfeejm. vas is van, a1 testet erő sítik ,,

Átaljábann pedig a’ meleg fürdők tsak ott tesznek hasznot, a’ hol ar feszes inakat tágítaná kell: p. o, a’ Sugorodáso kbaun, Jfüszyényb.eim , Szélütésekhenn, Bőrfelomradozásihann és azoknak viszszaverődés'éhenri, régi Eékélyekhenn, tHavi-,

' H 5 ■- / tisz

f'érhígtló vékonyító Szerek, xai

tisztulás rekedésébenn, Aranyér alkalmatlanságai-"

bann, és mikor a’ beteg a’ nagy ingerelhetöség ! miatt felettébb érzékeny. A z ellágyúlt elgyengíílt 'I emberbenn pedig, inkább kárt mint hasznot tesz.

nek. ’ jj

Keserű és Savanyú vizek•

Vágynak a’ Természetbenn sok helyekenn ólján források, meljekbenn a’ tiszta víz szoros- sann egybe van köttetve bizonyos értznemíí ré­

szekkel , és a Savany és Szénszerzőnek bőv mér­

tékével. Ezek köztt legnevezetesebbek a' Keserű, v íz, és Savanyú v íz, meljeket a’ Kereskedők min­

denfelé meszsze földekre is elvisznek. ■■

A ’ K e s e r ű v í z tiszta mint a' Kristály. A’

Vérnek hígításaim kivűl a’ hasat kellemetesenn tisztítja,, az emésztést segíti, és a’ belső' részek- benn lévő tsípősséget megigazítja, — Téjjel fel­

elegyítve is igen jó , és kedvesebb ízű. — Inni kell poharanként minden óráhann, m íg a’ hasat megindítja.

A’ ki vele orvosság gyanánt é l, el ég. ha 6— 8 napig iszsza, mert a’ hószszas vele élés a’

belekét a1 szükséges nyálkás nedvességektől meg­

fosztja. ■— A ’ puha testű és bőv nedvességű sze­

mélyeknek igen hasznos: de a? gyenge alkotása és érzékeny ’s száraz embereknek, a’ betegségből lábbarlozőknak, aranyeres és szünádrás személyek­

nek, vagy\ épeim nem, vagy tsak kevés belőle tanátsos. ' .

A’ S a v a n y ú ’ v í z . Ennek forrása sok he*

l^ekenn találtatik V e g g y ik jpbb mint a’ másik.

Ezt a’ jó íz kedvéért ebéd és vatsora kOzbenn szof kás 133 Kérhígító vékonyító Szerek, , |

kás kivált ■ nyáronn borral in n i; yavaszszal pedig téjjel elegyítve, mint Májusi, ( egésséges ernher- -•nek szükségtelen!) orvosló it a lt .— j A ’ vérhígí- tásonn kivííl fő haszna az, hogy a’ belekbenn lé­

vő savanyúságot és nyálkásságot felolvasztja , «ki­

takarítja, és vizelletethají.

Orvosi haszonra dítsérík a’ száraztó nyava- já k \ Vérpökés, j • -Májdugúlás, Köszvény, és más kóborló hasogató fájdalm ak, sugorodás, zsibba- dás, valamelj tagnak szélütése, makats Hurut

’s a’ t. ellen.

- ' Sokann, ha valami egésségbeli gyengesége­

ket érzik: a’ tavaszi és nyári kies napokbann, el­

utaznak a’ Savanyávíz forrásához, és ott egyné­

hány napokig ’ s hetekig múlatvánn, és a z a la t t á’ Savanyúvízzel bővenn *s talán mértékletlenúl is élvénn, megújúlva térnek viszsza.

Az i!;en esetbenn a’ Savanyú víz használt-é,.

vagy inkább a’ levegőég változtatása, utazás, gondoktól való megszűnés,, sokféle emberekkel való nyájas.és vidám társalkodás? nehéz megha­

tározni. Megtörténik pedig, hogy az • ember a’

Savanyú víz curától haza érkezvenn, súlyos be- tegségbe esik.

A ’ vért hígító és egyszersmind a’ legjobb tápláló ital a’ sok száz plántákból az állatok belső részei által elkészíttetett nedvesség, t. i.

■■ A Tej. '

v ' ■ ■ :

Ez rész szerént már állati, yfőképpenn pedig még plántái nedvesség, mert a’ mi már tökélle- tes állati rész, mihelyt az Élőeszközös egybeköt- tetéstől elválik, és a’ Természeti Erők hatalma, alá m egyen, egyszerre rothad: a’ tej pedig a,’

plántái nedvességek természetét megtartja, és mi-Vér hígító vékonyító Szerek. 123'

nekelőtte rothadni kezdene, el óbb a’ bornemű éi savanyító forrásaim megyen által,

, ;-jv'alamint a’ yér három kiváítképpenn való ; 'részekből, t, i. kövérségből, nyálkával elegyes

p.ov forma veres matériából, és síkos savóból áll; |

•ágy a’ tej is eggy dayab ideig állváim, hasonló, háromféle részeit mutatja k i; i. a’ tejfelt, melj-, 'I

bői leszsz* a’ vaj, a' túrót, meljből leszsz a’ sajt, 1 és a’ savót, melj a’ lejnek vizes része. — ■ Yan pedigvmégvezekenn. ldvúl a’ téjberm telikor maté- , j-ía is , melj annak édes ízt ád.

Ebből k/.tettzik, hogyha’ tej a* vérrel lég, i könnyebbenn öszveelegyedik ■> és a’ legjobb táp*

láló eledelek kőzzííl való. — Ha a' borral rende­

seim élő egésséges ember, tejjel jól lakvánn, az-,

■ ntánö bort kíván; ihatik bátraim, mert a bor.

aj téjnck széljelbontását és emésztését segélli, és annak a1 gyomorban» ’s belekbenn lehető meg-, jposhadását ’s tsípősödósét akadályoztatja.

A v Tej., mint orvosi szer, bels

8

képpenny aj’

{Száraz, betegségeknek ' ’s tüdő rothadásnak,' ha inég azok felettébb,;el n§m hatalmaztak,, és meg nem öröködtek, legjobb orvossága; de úgy hogy folytábjann és állandóképpepn, azzai ^Ijen a’ ben teg.,. és semmivel egyéb bel ne; és az alatt ne V á­

roskáim, Km^m valami mezei vagy erdeíMajpr- íágbamt lakion, a’ hol a’ íeyegőég tiszta és égés-, séges. Ha pedig a’ betegség, már annyira ment, hogy az éjtzakai bádjasztó ízzadások is epesztikv a’ beteget: már akkor áJ téjorVoslás késő é.s ár-,;

talmas.

Inni kell pedig a* tejet, mihelyt kifejődik, míg & m a p melegétől való, parkja "el nem múlik;

mert a’ plánták balXámja nem mayad meg a’ téjf.

benn, hanem ezzel a’ meleg párával mind elrepül-A 124 Vérhígító vékőnyttó Szerek* í

' ' A ’ kinek gyomra tsípős savanyúsággal tele Van, -állnak' a’ táj ital-bádjasztó hasmenéseket; a’

ki pedig szorulásra. hajlandó* annak makáts szo­

rulást okoz 5 őzeket llát szükség' elhárítani, /rainek-

•előtte. a’:.beteg' 'áYtéjőrv'osTáslííö'^-'fö'giraí

A ’ hideglelősöknek és gyenge gyofnfnaknak ártalmas a’ téj y mert emésztetlen marad y és a’

belső részekbenn sokféle veszedelmeket okoz-.

: Jó a' tejet savanyú vízzel felelégyítve in n i, mert így : a* háSá't nyitva Tartja y - és a’ nedvessé­

gek poshadásáttávóztatja. Ezen cnrára pedig a’

Telién tejnél •, a’ -Ketské és Szamár téj alkahnato- sabb; mert könnyébbéhn^emészthető , mivel ke­

vesebb'táró van beimé, ^

A ’ téj] el bővenn való élésy hászhosnak 'tapász- taltatőttA’ Kőszv&ny ellen is,- ;ha. elébb a’ gyom ­ rot és 'beleket jól'kitisztítják-,-és nsztánn keves‘én.0 kezdvéhiiy naponként -bővebb .bővebb téj. italra fogják :a’ . bétegety fezén nőj orvoslást 'egynéhánjr bónapökig^ foly tátják y és 1 fezek .utáhn tsa-k lassam- ként Szoktatják': k* JtösZVéiinyfeli vesződni szokott embert másféle eledelekhez. .. . , , . <

■ Továbbáy a’ Téj ital , yh^sznös orvosság a*

.Kőris-bogárból készült szer elleny mikor a%, fe­

lettébb és kínosonn hajtja -a’ vizeli étét; ném T ü ­ löm benn, az őrizi méreg eliény ha- Valaki ázt ta­

lált h é v e n n i d e iljenkor nagy.bŐvséggel kell inni-.

'ISúls óképp enn lágjdtó szegekkel elegyítve az érlelő kötözésekre, szappannal felélegyítvc a’ fut­

kosó hasogató 'fájdalmaknak ( Rheu/natismus ) kenfegetésére y Kámforrá! felelégyítve-, á ’ korpáé

és koszos főnek , mosására,- magábann pedig V már kifakadty és mátériazó - tbrokhak ‘gargari- zálására hasznos orvosság-. - , •' •

Szokták a’ tejet lábasbann lassú tűznél forral*

jii, és szüntelen kavarni, míg az porrá válik, -és feZt Vérhígító vékonyító Szerek, 135

ezt a’ port agyán annyi vízzel mint volt a’ tér í feleresztvén», a’ 'beteggel itatni: de ennél sokkal ■ jobb maga a’ téj.

• * Ha a’ téj mértékletes meleg helyenn tsende, : senn áll.: bizonyos idő m úlva, elválik tőle ma?á,

bann a’ poshadás. által |

12,6 Vér hígító vékonyító Szerek,

Ez igen egésséges vérliígító, kevéssé táp- láló, és majd-'minden betegségekben»,, kiválta’

száraz nyavajákbann hasznos ita l, és gyakrann az uralkodó Skarlát, veres himlő y és nátha Hú degleleseket, a’ savó ital, minden' egyéb orvos­

ság nélkül

meggyógyítja-Az iljen maga bann készült savó nem igen kedves ízű; azért vele nem is igen élnek, banem -mesterséggel készítenek friss tejből italra való savót. Tudniillik, a forralt tejet valami savanyú- sággal mególtják, melj által a’ vizes vész a’ kö­

vérségtől és- túrótól .elválik, ’s leszsz belőle haló-

vány színű savó. : . ,

Ezt kétféleképpenn lehet készíteni, a’ mint

áz ember szajaize kívánja, t, i. vagy édeseim, vagy á g y , hogy eggy kevés savanyúsága légyen.

Az edes savót rendszerent készítik borjú gyomor­

ból készült oltóval, de lehet tojás fejérivel, vagy

e§ § 7

kevcs borkővel is édes savót készíteni, és ez jó tápláló és vérhígító-. Ha pedig a1 forró te- jet vagy Izitrorn lével, vagy .Tims ó v a l, vagy bóvebbetske borkővel huzatják Öszve : leszsz be­

lőle savanyú savó, és ez is jó vérhígító, és a’

senyvedésnek ellent áll. — A ’ timsóval készült savót , igen alkalmatosnak tartják a’ felettébb való Havitisztúlás mérséklésére.