jmikór a’ hányást indítani v á g j segíteni szükség.
Herbatét pedig öljenek forró, vízzel számtalan plántákból, és közönséges tulajdonsága, minden Herbatéuek, b ő g j a’ vért hígítja vékonyítja,
A ’ .meleg víz párájával való p á r g o l á s , hasznos a’ megdugúlt nátha és torok reked és ellen , a' torok gyúladás, fo g fá já s , a’ fiilmo- tsok megkeményedéséhői származott fü lfá já s el
len. A z aranyér folyását segíti, és a’ hasogató' futkosó fájdalmakból ( Rheumatismus) származó
daganatokat meggyógyítja.
A’ meleg víz f ü r d ő hasznos, a’ testet moz
gató inaknak húzadásai, sfigarodásai, marjálá- sai ellen. A ’ kinek szája öszvekúltsolódott: me«
lég főidőbe ültetik egész az áliáig, és-az állkap- tzájánák öszvesugorodott inai megereszkednek. A ’ hő miatt szenvedőknek a gyakori meleg főidő könnyehbdlést okot í a’ viszszaverődött rühet pe
dig a? bőrre ismét kitsalja ’s f t* Mind ezekbeim pedig igen sokszor jo bb ,. ha az ember nem meleg vízbe-, hanem annak párájába fii; és a’ fürdő edényt jói betakarvánn, az egész testet párgolja.
A’ tiszta vízből készült meleg fürdőnél, sok
kal hathatósabbak a’ Természetbenn sok helyei keim találtatható m e l e g f ü r d ő t B á n y á k , mei- jeket mesterséggel követni nern lehet. Ezek igen sokféle erőtelenségekhenn nagy hasznot tesznek, mert a’ bennek bővenn lévő levegőnemű szeszek
nél fogva a’ bőrt nyájasonn illetik, és az érző ina
kat is kollemetesenn serkentik; és, hémeljek^ a’.mel- jekfeejm. vas is van, a1 testet erő sítik ,,
Átaljábann pedig a’ meleg fürdők tsak ott tesznek hasznot, a’ hol ar feszes inakat tágítaná kell: p. o, a’ Sugorodáso kbaun, Jfüszyényb.eim , Szélütésekhenn, Bőrfelomradozásihann és azoknak viszszaverődés'éhenri, régi Eékélyekhenn, tHavi-,
' H 5 ■- / tisz
f'érhígtló vékonyító Szerek, xai
tisztulás rekedésébenn, Aranyér alkalmatlanságai-"
bann, és mikor a’ beteg a’ nagy ingerelhetöség ! miatt felettébb érzékeny. A z ellágyúlt elgyengíílt 'I emberbenn pedig, inkább kárt mint hasznot tesz.
nek. ’ jj
Keserű és Savanyú vizek•
Vágynak a’ Természetbenn sok helyekenn ólján források, meljekbenn a’ tiszta víz szoros- sann egybe van köttetve bizonyos értznemíí ré
szekkel , és a Savany és Szénszerzőnek bőv mér
tékével. Ezek köztt legnevezetesebbek a' Keserű, v íz, és Savanyú v íz, meljeket a’ Kereskedők min
denfelé meszsze földekre is elvisznek. ■■
A ’ K e s e r ű v í z tiszta mint a' Kristály. A’
Vérnek hígításaim kivűl a’ hasat kellemetesenn tisztítja,, az emésztést segíti, és a’ belső' részek- benn lévő tsípősséget megigazítja, — Téjjel fel
elegyítve is igen jó , és kedvesebb ízű. — Inni kell poharanként minden óráhann, m íg a’ hasat megindítja.
A’ ki vele orvosság gyanánt é l, el ég. ha 6— 8 napig iszsza, mert a’ hószszas vele élés a’
belekét a1 szükséges nyálkás nedvességektől meg
fosztja. ■— A ’ puha testű és bőv nedvességű sze
mélyeknek igen hasznos: de a? gyenge alkotása és érzékeny ’s száraz embereknek, a’ betegségből lábbarlozőknak, aranyeres és szünádrás személyek
nek, vagy\ épeim nem, vagy tsak kevés belőle tanátsos. ' .
A’ S a v a n y ú ’ v í z . Ennek forrása sok he*
l^ekenn találtatik V e g g y ik jpbb mint a’ másik.
Ezt a’ jó íz kedvéért ebéd és vatsora kOzbenn szof kás 133 Kérhígító vékonyító Szerek, , |
kás kivált ■ nyáronn borral in n i; yavaszszal pedig téjjel elegyítve, mint Májusi, ( egésséges ernher- -•nek szükségtelen!) orvosló it a lt .— j A ’ vérhígí- tásonn kivííl fő haszna az, hogy a’ belekbenn lé
vő savanyúságot és nyálkásságot felolvasztja , «ki
takarítja, és vizelletethají.
Orvosi haszonra dítsérík a’ száraztó nyava- já k \ Vérpökés, j • -Májdugúlás, Köszvény, és más kóborló hasogató fájdalm ak, sugorodás, zsibba- dás, valamelj tagnak szélütése, makats Hurut
’s a’ t. ellen.
- ' Sokann, ha valami egésségbeli gyengesége
ket érzik: a’ tavaszi és nyári kies napokbann, el
utaznak a’ Savanyávíz forrásához, és ott egyné
hány napokig ’ s hetekig múlatvánn, és a z a la t t á’ Savanyúvízzel bővenn *s talán mértékletlenúl is élvénn, megújúlva térnek viszsza.
Az i!;en esetbenn a’ Savanyú víz használt-é,.
vagy inkább a’ levegőég változtatása, utazás, gondoktól való megszűnés,, sokféle emberekkel való nyájas.és vidám társalkodás? nehéz megha
tározni. Megtörténik pedig, hogy az • ember a’
Savanyú víz curától haza érkezvenn, súlyos be- tegségbe esik.
A ’ vért hígító és egyszersmind a’ legjobb tápláló ital a’ sok száz plántákból az állatok belső részei által elkészíttetett nedvesség, t. i.
■■ A Tej. '
v ' ■ ■ :
Ez rész szerént már állati, yfőképpenn pedig még plántái nedvesség, mert a’ mi már tökélle- tes állati rész, mihelyt az Élőeszközös egybeköt- tetéstől elválik, és a’ Természeti Erők hatalma, alá m egyen, egyszerre rothad: a’ tej pedig a,’
plántái nedvességek természetét megtartja, és mi-Vér hígító vékonyító Szerek. 123'
nekelőtte rothadni kezdene, el óbb a’ bornemű éi savanyító forrásaim megyen által,
, ;-jv'alamint a’ yér három kiváítképpenn való ; 'részekből, t, i. kövérségből, nyálkával elegyes
p.ov forma veres matériából, és síkos savóból áll; |
•ágy a’ tej is eggy dayab ideig állváim, hasonló, háromféle részeit mutatja k i; i. a’ tejfelt, melj-, 'I
bői leszsz* a’ vaj, a' túrót, meljből leszsz a’ sajt, 1 és a’ savót, melj a’ lejnek vizes része. — ■ Yan pedigvmégvezekenn. ldvúl a’ téjberm telikor maté- , j-ía is , melj annak édes ízt ád.
Ebből k/.tettzik, hogyha’ tej a* vérrel lég, i könnyebbenn öszveelegyedik ■> és a’ legjobb táp*
láló eledelek kőzzííl való. — Ha a' borral rende
seim élő egésséges ember, tejjel jól lakvánn, az-,
■ ntánö bort kíván; ihatik bátraim, mert a bor.
aj téjnck széljelbontását és emésztését segélli, és annak a1 gyomorban» ’s belekbenn lehető meg-, jposhadását ’s tsípősödósét akadályoztatja.
A v Tej., mint orvosi szer, bels
8
képpenny aj’{Száraz, betegségeknek ' ’s tüdő rothadásnak,' ha inég azok felettébb,;el n§m hatalmaztak,, és meg nem öröködtek, legjobb orvossága; de úgy hogy folytábjann és állandóképpepn, azzai ^Ijen a’ ben teg.,. és semmivel egyéb bel ne; és az alatt ne V á
roskáim, Km^m valami mezei vagy erdeíMajpr- íágbamt lakion, a’ hol a’ íeyegőég tiszta és égés-, séges. Ha pedig a’ betegség, már annyira ment, hogy az éjtzakai bádjasztó ízzadások is epesztikv a’ beteget: már akkor áJ téjorVoslás késő é.s ár-,;
talmas.
Inni kell pedig a* tejet, mihelyt kifejődik, míg & m a p melegétől való, parkja "el nem múlik;
mert a’ plánták balXámja nem mayad meg a’ téjf.
benn, hanem ezzel a’ meleg párával mind elrepül-A 124 Vérhígító vékőnyttó Szerek* í
' ' A ’ kinek gyomra tsípős savanyúsággal tele Van, -állnak' a’ táj ital-bádjasztó hasmenéseket; a’
ki pedig szorulásra. hajlandó* annak makáts szo
rulást okoz 5 őzeket llát szükség' elhárítani, /rainek-
•előtte. a’:.beteg' 'áYtéjőrv'osTáslííö'^-'fö'giraí
A ’ hideglelősöknek és gyenge gyofnfnaknak ártalmas a’ téj y mert emésztetlen marad y és a’
belső részekbenn sokféle veszedelmeket okoz-.
: Jó a' tejet savanyú vízzel felelégyítve in n i, mert így : a* háSá't nyitva Tartja y - és a’ nedvessé
gek poshadásáttávóztatja. Ezen cnrára pedig a’
Telién tejnél •, a’ -Ketské és Szamár téj alkahnato- sabb; mert könnyébbéhn^emészthető , mivel ke
vesebb'táró van beimé, ^
A ’ téj] el bővenn való élésy hászhosnak 'tapász- taltatőttA’ Kőszv&ny ellen is,- ;ha. elébb a’ gyom rot és 'beleket jól'kitisztítják-,-és nsztánn keves‘én.0 kezdvéhiiy naponként -bővebb .bővebb téj. italra fogják :a’ . bétegety fezén nőj orvoslást 'egynéhánjr bónapökig^ foly tátják y és 1 fezek .utáhn tsa-k lassam- ként Szoktatják': k* JtösZVéiinyfeli vesződni szokott embert másféle eledelekhez. .. . , , . <
■ Továbbáy a’ Téj ital , yh^sznös orvosság a*
.Kőris-bogárból készült szer elleny mikor a%, fe
lettébb és kínosonn hajtja -a’ vizeli étét; ném T ü löm benn, az őrizi méreg eliény ha- Valaki ázt ta
lált h é v e n n i d e iljenkor nagy.bŐvséggel kell inni-.
'ISúls óképp enn lágjdtó szegekkel elegyítve az érlelő kötözésekre, szappannal felélegyítvc a’ fut
kosó hasogató 'fájdalmaknak ( Rheu/natismus ) kenfegetésére y Kámforrá! felelégyítve-, á ’ korpáé
és koszos főnek , mosására,- magábann pedig V már kifakadty és mátériazó - tbrokhak ‘gargari- zálására hasznos orvosság-. - , •' •
Szokták a’ tejet lábasbann lassú tűznél forral*
jii, és szüntelen kavarni, míg az porrá válik, -és feZt Vérhígító vékonyító Szerek, 135
ezt a’ port agyán annyi vízzel mint volt a’ tér í feleresztvén», a’ 'beteggel itatni: de ennél sokkal ■ jobb maga a’ téj.
• * Ha a’ téj mértékletes meleg helyenn tsende, : senn áll.: bizonyos idő m úlva, elválik tőle ma?á,
bann a’ poshadás. által |
12,6 Vér hígító vékonyító Szerek,
■
Ez igen egésséges vérliígító, kevéssé táp- láló, és majd-'minden betegségekben»,, kiválta’
száraz nyavajákbann hasznos ita l, és gyakrann az uralkodó Skarlát, veres himlő y és nátha Hú degleleseket, a’ savó ital, minden' egyéb orvos
ság nélkül
meggyógyítja-Az iljen maga bann készült savó nem igen kedves ízű; azért vele nem is igen élnek, banem -mesterséggel készítenek friss tejből italra való savót. Tudniillik, a forralt tejet valami savanyú- sággal mególtják, melj által a’ vizes vész a’ kö
vérségtől és- túrótól .elválik, ’s leszsz belőle haló-
vány színű savó. : . ,
Ezt kétféleképpenn lehet készíteni, a’ mint
áz ember szajaize kívánja, t, i. vagy édeseim, vagy á g y , hogy eggy kevés savanyúsága légyen.
Az edes savót rendszerent készítik borjú gyomor
ból készült oltóval, de lehet tojás fejérivel, vagy
e§ § 7
kevcs borkővel is édes savót készíteni, és ez jó tápláló és vérhígító-. Ha pedig a1 forró te- jet vagy Izitrorn lével, vagy .Tims ó v a l, vagy bóvebbetske borkővel huzatják Öszve : leszsz belőle savanyú savó, és ez is jó vérhígító, és a’
senyvedésnek ellent áll. — A ’ timsóval készült savót , igen alkalmatosnak tartják a’ felettébb való Havitisztúlás mérséklésére.