Maga egészeim eggy Természeti R end, t. i. i! ‘ K e r e s z t e s v i r á g ú plántáké. Ezek mind keserű tsípős ízű k, és valami repülő fűszerszámoi tsípős só van bennek •, hasonló a’ fokhagymáé
hoz. Ezekkel némeljek igén n a g y , németjeit igen kitsíny mértékbenn bírnak; némeijeknek a’ mag- vokbann, némeijeknek a’ gyökerekbenn van na.
gyobb mértékbenn. ^
Különősenn a5 vértsípÜsségét orvosolják, éj vizeiket űzők, gyomor ertíssttŐk, bőrveressít
6
H‘i és ezeknél, fogva az ő hasznok sokféle nyavajákr^kiterjed. A ’ legtsípősebben'sints semmi mér gess égi Á'z EggyfalkáS Sereg ’ s Maga eggy Természeti Rend, t. i, az Os z l ó*
p'os v i r á g ú plántáké. Ezek mind nyálkások, a^
gyomorbánn a’ tsípős matériát >negenyhítik<, vért sihósítják. -Kívülről -belőlről lágyítanak» NeíS mérgesek.
V Jkáfalkás #
• Maga egészeim'eggy Természeti Rendi, ’t. h a*
P i l l a n g ó s v i r á g ú plántáké. Ezek közzűl ke
veset fordítanak orvosi haszonra, ámbár leveleik *■;
és gyökereik vizeltet J s giliszta űzők, némeljek has lágyítók is ; magvaiknak lisztje pedig külső*- sí képenn daganatot oszlató, lágyító, és ér le lő é r t] ^
vei bír. Leveleik a’ marháknak, nagyobb magvaik -j pedig, ’p. o. Paszály, Borsó, Lentse ■ » a’ t. az
embereknek kedves eledelek, á eszelet isin álnak) és a’ gyenge gyomrát felfújják*
A z E g g y ü tt- Nemzők Serege
Maga. eggy nagy Természeti Rend, és három kissebb Rendekre oszlik, t. i. a’ F é l s z e r v i r á g o s o k , T s ő v e s v i r á g o s o k , és S ú g á x v i r á g o s o k Rendére.
A ’ F é l s z e r v i r á g o s o k keserű ízűk, sza- gatlanok, téj nedvesség vagyon hetinek, még is kivévénn a’ Salátának eggy vagy két. igen mér
ges fa já t, nem mérgesek; holott egy éh Seregekbenn a’ téj nedvesség mérgesség jele. Ezek igen jó erő
sítők, vizeltet h a jtő k, a’ belsőrészek dugúlását megnyitják. A ’ mivelés által megszelídűlvénn ben- nek a’ keserűség,- a' kerti Saláta,, K atáng, P ity
pang, kedves eledellé leszsz.
A ’ T s ő v e s v i r á g o s o k , keserűk, némel
yek köztök kedvetlen szaguk, de nem mérgesek ; a’ jó illatuk erősítők, és sokféle orvosi hasznokra- fordítódnak. -—- ,
A ’ S ú g á , r v i r á g o s o k fűszerszámos kese
rűk , illatozók, újjítók, élesztők y erősítők; mér
ges köztök nints. / ■ ;:
A z Anyahimesek Serege»
Ennek nagyobb része . K o s b o r n e m ű T er
mészeti Rendnek neveztetik* A z ide tartozó plán
ták nyálkás nedvességűk', bak bűzűk, nem mér
gesek. A zt hiszik rólok, hogy szerelemre gerjesz
tő , fájdalom enyhítő, hasmenést elállttá erő vart hetinek. A ’ magtalanság ellen dítsérik.,
Al Lopvanőszők Serege. . v Négy Természeti Rendekből; H a r a s z t o k b ó l , M o h o k b ó l , M o s z a t o k b ó l , - és G o m b á k b ó l áll. Ezek közzűl valami kevés, haszna
vehető; igen sok mérges; a’ többek gyanúsok* . /,
E i B . )
A z orvosi plánták jelei, ú?
B . ) A* T A P A S Z T A L H A T Ó M i N-É M ÜS É GEKBŐí 1
'•VETT 3E L E K . ■ ' W
Meglehet még ítélni ;a’ plánták erejét * a' tefi I méseknek 'Helyéből-, az Ize k tő l, a’ Szagjokból és r Színekből. Meljekre nézve meg kell jegyezni': |
i . A ’ Helyre nézve: A 5 s z á r a z ' h e l y enft |
t e r m ő p l á n t á k í z e s e b b e k a’ n e d v e s fö ld - jl b e n n t e x m e t f e k m é 1; a’ v i z e n y ő s - h e l y e ü á I és v á zb e n -fi ' t e r m ő k , t ö b b n y i r e T á g é , » e r e j űk - , - Ás g y a k r a h n m é r g e s e i n A ’ Kerti í, gyüm ölts, ha száraz belyenn termett , jobb ízíí | annál, a* melj nedves és árnyékos helyről került. . A ’ szagos Zeller ba vizes helyeim terem -, 'mérges'; y ha száraz főidbe plántálódik, jó ízű-, meg ehető, J A ’ Fűszer számos plántán; Rózái atín , ’ Salja , De.
mUtkáy Levendula ?s-avt* -mind a*: száraz főidet Wkeíétik. Igen >ok vizes -belyenn term ők, tágő ?•'
mérgesek, mint a5 Szirontak , B ős öv dny, Tso.
'morika ’s a’ t. Akármelj esmérétlen plánta hát-, • ba vizenyős helyeön, Vagy vízbenn termett-, gya» |
nás légyen. ■ ■ ,, I
3
. Az ízre és Szagra > nézve egyszetsmindl ^ A z í z e s és i l l a t o z ó p l á n t á l , h a t h a t ó 1 ^ s ab b a k a-z - í z e t ! en e'kn él és s z a g á t la1 I■tótk n á 1. HA a z o-r v o s I p I á n f a í z é t és $ s * a g á t e ;l-v e s ,z f é t-te i e l v e s z t e t t e ere* \
j Á t is. , ' , <
A z Í z e s és j ó s z a g ú ' p l á n t á k • h a s z n o 81 ts,ök; a’ b ü d ö s sé k á r t a l m a t o k f á z é m e ly 4- ]
g ő s í z ű k , h a n y a t ő k , h a s h a j t ó k , m é r i ! g e s e k.
' Az é de s í zű k t á p l á l ó k ; a’ n y á l ka
1sok tá,plál,ók és l á g y í t ó k ; -a’ sóse-k tói»
• g-e r 1 Ők é s h e v í t ■ & k. j \
68 A z orvosi plántál Jelei. }
A ’* s a v a n y x i p l á n t á k és g y t i m ő i t s ö k ]fcív e s í t e n e k , s z ó m ) ú s á g o t , , ő l t a n a k ; a’
f o j t á s s a v a n y ú k a . S z y e h x í z ó jk\
A ’ k e s e r ű p l á n t á k 1) ő v ő l k ö d n e k K g.só v a l ; e r.Ő s í t i k a* g y o m r o t , a’ s z e xe e 1 m e t g y e n g í t i kA é s g 'y a k r 'a .n n g y a- n ú s o k ., A i: gyomorbeli savanyúság miatt szén- .
■ védőnek-használnak a’ keserűségek: Tárnits, ff&s*
tiké? Üröm ’s a’-1. de ha sokáig él velek ,■ el
gyengíti a’ gyomra, -Minden keserű plántában^, van valand,, több. v a g y kevesebb x a*’ mi mérgei*
séghez közelít.
A’ tiszta k(gseTŰs,égek kö^iq't,t. legelad és legbetsesebb av Pajtikái Quassia forgáts. Ez az érti*
kérnék igen jó, gyomor erősítő , és sok nyavajákbann nagy hasznot teszen: a’ házi légyéknek pedig halá
los méreg. .
Ha ennek főtt vizéből valami keveset megmé-
• fél¥é^ap9k\áibá 'töltenek.} a* legyek ezérenként gyííW aek reáj és mihelyt megkóstolják, azon helyen.n ra*
kasra döglenek, és a’ tálból i,dfetova se nem repked-, hek se nem mászkálnak.
Nints hát ennél jobb légypusztító eszközömért eggy az, hogy a’ házbann, konyhápn a’ döglött le- gyek szerteszéüyel nem hevernek; más áz hogy e’
miatt a’ liáznepet semmi veszedelemtől nem lehet félteni., a’~ melj másféle mérges légyVizektó'l már gyakrann megtörtént.,
3,. A3 Szagra nézve A ’- } ó i IkatiJ p l á n t á k v í d í t
6
l t , s zí-v e-r ő s i t ő k ; a’- b ú d ö s- s e k h ó d i t ő k ; , a z o n d o r í t ó s z a ' g ú k m é r g e s e k . Á ’ plántákbann léyő repülő Bal’sam., vagy olaj-, vagy lixgsó v vagy tsípősség, egyenesen»! érdekli az Agyvelőt* az orrnak szaglása által;
de osztánn azt áz érdekíést hogy vészi áz Ag^ve- 1Ő, attól fü g g , minémű az érzjő inaknak alkotá
sa,; és minémű állap otbaijn vágynak azok, Ennél fogva az <?X&s$ illatú plántát eggyik ember
szere-E 3 ,/ t i ,
A z orvosi' plánták jeteii
r° A z orvosi plánták jelei.
t i , a* másik nem szenvedheti; a’ mi eggyiknefc Jó-szagú, a' másiknak kedvetlen.
A ’ Pé’sma illatjábann eggyik gyönyörködik, másik azt kiállhatatlan büdösnek tartja. A ’ Szü- nádrával bajlódó Aszszony szem ély, ha bémegyen ólján szobába, meljet betöltött a’ Tubaró’sa sza
ga , elszédűl, elájul: a Ruta szagától pedig,, vagy a’ büdös Libatbppétól feleszmél. Átaljáhann ' a’ kik a’ jó szagoktól elájúlnak, a büdösektől ma
gokhoz jőnek.
. A ’ Szuririámba először ment Európaiak egyszerre mind meghóltak; sokára lehetett vé
gére menni, hogy az ott lévő Méregfának ( Hippomane) bűze ölte meg őket, meljet az ott lakók szenvedhetnek. — Azt állítják, hogy -az Ambra szagával az életet is meg lehet hosszab
bítani.
' 4. A ’ Színekre nézve: Ámbár itt sok kifogá
sok lehetnek is; tsakugyan a’ v e r e s s z í n i g e n g y a k r a n n s a v a n y ó s á g n a k (de leginkább tsak (a’ gyümŐltsökbenn) , a’ s á r g a k e s e r ű s é g n e k , a’ z ö l d n y e r s e s é g n e k , éret - l e n s é g í n e k , a’ h a l o v á n y í z e t l e n s é g n e k , a’ fejé-r s z í n é d e s s . é g á e k j e l e . A ’ Ribiszke, Borbolya, M edgy, Szilva, ’s a’ t. veressek, és- savanyúk is; ezek köztt a’ világos pirossak, és Szökés pirossak édességre hajlanak. A ’ savanyú ál
mák többnyire veressek, az édesek fejérek. A ’ sa- yányú füvek levelei őszszel megveresednek. A ’ Félszer virágok., m ind sárgák és mind keserűk,. A’
bryümóltsök míg.zöldek, éretlenek, és más ízűk.
A kék színnel a’ savanyúságot és lúgsót lehet krtanúlni. A* kék Szirom, kék p ap iro sf ha savanyúság er hozzá, - megveressedik, ha lúgsó, megzóldul így már a’ pipa füstjétől a’ kék virá
gon megzőldülnek.
A '
A ’ s z e n n y e s , f e k e t e - s á r g a , . u n d o k
$z i n f i v i r á g , m é r e g r ő l g y a n ú s p l á n t á t m u t a t . A ’ fekete B ogyók, na megérések előtt először zöldek, azutánn veressekvoltak,.-és ab b ó l.
lettek feketévé, egésségesek, p. o. E p e r j, Szederj
’s a’ t. de ka zöldből egyenesenn lettek feketévé , mérgesek, p. o, T zillá r, T a k ta, ’s a’ t. Az es«
méretlen fekete Bogyót tehát megkóstolni vesze
delmes. . ' :•
Ha az Ember ezeket a’ Tapasztalásbeli' Jele
ket , a’ 'Nemekből és Természeti Rendekből vett Jelekkel eggyüve vészit a’ soha többször nem látott Plántának erejét és hasznát is , a’ naggyá- ból alkalmasint eltalálja.
A z Orvosi Plántákkal való élés módja. f i
X I, C S I K K É L Y .
AZ ORVOSI VLÁNTAKKAÉ É4k<~l é l é s m ó d ja .
A’ mint a\ beteg testnek v a g y belső részei- benn és. verébenn vagyon a’ 'rom lás, vagy az kí
vülről is kimutatja m agát, valamelj tagnak fáj
dalm ával, megtüzesedésével, dagadásával, kise- - besedésével ’s a’ t. úgy az Orvosi Szerekkel is két- féieképpenn lehet élni , t. i. vagy belsőképpenn, mikor azokat a’ beteg, gyom rába, beleibe beve
szi; 'v a g y külsőképpenn, mikor azokat a’ szenve
dő részekre kividről alkálmaztatjá, -' Ez nem azt tészi, mintha a1 belső nyavalyá- kat-tsak belsőképpenn, és a’ külsőket tsak külső
képpenn kellene gyógyítani: sőt inkább számtalan sokszor, a’ belsőket külsőképpenn i s , és a’ kül
sőket tsaknem mindenkor belsőképpenn is szükség
orvosolni. , :
E 4
Bit-Ritkáim esik m eg, hogy az 'Embernek az Or
vosi Plántát, úgy a mint a’ Termeszetbenn ta
láltatok , megrágni és elnyelni kellene; hanem szükség azt mind belső, mind külső h a szo n ra b i
zonyos máddal elkészíteni, és illendő formábaiui a’ szenvedő testhez alkalmaztatni. Ezen Módokat és formákat itt szükség előadni s
a,) Belsóképpenn, j t Bevétel Formái.
* K i f a t s a r t . R é v , Ez á g y kész®, hogy a*
nyers friss Plántának leveleit, vagy, virágait, vagy gyümőítsét, vagy gyökerét, üszvetöri az ember, ruhába teszi, erősenn kifatsarja, kinyom' ja, és ezt a levet beveszi. Meglehet úgy u , hogy öszverágja azokat, a levet belőlük kiszívja és elnyeli, a’ törkölyét pedig kiköpi.
P o r . Az árnyékonn jól kiszáraztott gyökerei vagy plántát, jól öszve kell törni tiszta mozsár,, bann, és kiszitálvánn a’ lángját , ezt kell vízben^
Vagy borbann bévenni,
T h e a. A ’ riiegszáraztott plánta részeiből, bizonyos mértéknyit, tiszta tsuporba vagy bögréd be kell .tenni, arra forró vizet tölteni (v a g y né
ha bort), hirtelen befedni, keszkenővel'jól bé-.
takarni, és egy kevés idő múlva meginni. Ezt azért kell így. cselekedni, hogy a’ plántának kön
ny enn elrepülő orvosi gőzzé, a’ főzés, által ki no párologjon.
J e g y zé s. Á1 The a tu la jd o n k é p p e n n e g y In d ia i T s e r j e m e l j n e k le v e le iv e l a z e lő a d o t t m ó d o n n é ln e k . .In n e n á lta lm e n t a ’ n e v e z e t T h e a , H e r b a ié y a ’ ha»
so n ló m ó d o n n k é s z ü lt ita lo k r a ,
F ő t t v í z . A ’r Plántának gyökerét, szárait, vagy más részeit js, apróra kell vagdalni, vízbe tévéim eggy ídaráh ideig főzni, és oszfánn kihűl
ve apródonként iszogatni, . , K 7 * Az, Orvosi Plántákkal való élés
módja'.'-A ’ Theából és a’ Főttvízből is , a’ legjóltévőth Orvosló szer leszsz, ha a z t, egy kevés sót és olajt tévénn hozzá, a’ kristélyezővel a' végbelbe.
öntik. A ’ Házi Orvosló eszközök között hintsen semmi jo bb , mint eggy alkalmatos kristélyező' , meljel az ember magát' megkristélyezhetij mert külömbenn ennek a’ nagy hasznú orvoslásnak, elv lene szegezi magát a' beteg szemérmetessége.
| y j . a g t - é A ’: Gyüm őltsökm agvainak bélit, meg kell törni tiszta mozsárbann; de ú g y , hogy elébb ' eggy két kakin vizet kell íátőiterii; mert külömbenn _ nem leSzsz belőle -tej, hanem z s ír , vagy- o laj.,íg y megtörvénn vízzel, és a1 vizet olj- kor- olj'kor- rájta szaporítyánn, fel- kell epeszténi bővebb vízzel, és- jól- elelégyítvénn, által kell szűr*
ni és fatsarni tiszta ruháiiil, és készeim leszsz a;
M ’agtéj, íg y készül a‘ Mondolaté}, Tökmagtéj ’sa’ t.
A ’. Mondol'amag béliről • a’ hártya könnyemi Iqyá*
lik , ha azt forró vízzel-m egöntik,
b,) Külsóképpenn való alkalmaztatás-, B o r 0 g a t á s. A* nyers friss Plántát, vagy úgy a’ mint van természeti' állapótjábann, v a g y öszvetörve , vagy megrágva, vagy gyenge tűznél m eghervasztva, rá kell tenni a’ fájdalmas részre, A ’ s-zárazt- pedig lábasbann félmelegítvémn, vagy Szárazonn, vagy egy kevés vízzel m e g p a k o lv a , jrúha közzé vagy zsatskóba kell te n n i, és úgy al
kalmaztatni a’ szenvedő tagra,
F ö r ö s z - t és. M eg kell főzni a’ Plántát b ő y yízbenn, és ebből osztáim lehet:
1. M osóvíz, meljel mosogatják a’ f ő t , vagy más szenvedő . reszt,
2«. L á b víz, meljbenn áztatják a’ lábakat, bo
káig , vagy szárközépig, vagy térdig, x
<
Fél*A z Orvosi Plántákkal való élés módja. 73
74 A& Orvosi Plántákkal való élds módja.
3« Félfördé, meljbe beléül a’ beteg ágyékáig. | 4. Fürdő, meljbe beléül nyakig. , f;
P á r g o i ás. Meg kell főzni a' Plántát, és : a’ szenvedő részt lepedővel beborítvánn, annak t párájára kell tartani, hadd járja által. Meglehet ' ügy is, bogy az iljen vizet meleg téglára, vagy >
vasra tsepegtetik, és annak gőzét botsátják a’ !
szenvedő tagra. , ' |
F ü s t ö l é s . A’ Plántának magvát vagy gyö- \ keret, vagy egyéb részét, eleven szénre kell ten
n i, és annak füstét a’ fájdalmas tagra botsátani.
Ezekenn kívül szoktak a’’ ’ PIántákből bizo
nyos szereket is készíteni, és azokat belső, vagy külső haszonra tartani,. Iljenek p. 0..
E r e s z t e t t v a g y S z a g o s v í z . A ’ Pláa- tának szagos virágit, vagy leveleit, valami ned
vességgel felgyárják,. és. azutánn vizet tőltvénn reá, ■ lpmb.ikb.ann kifőzik, és leeresztik,.
E s s e n t i a . A ’ Plántát, vagy annak virá- ;|
git üveg edénybe., tévéim, égettbort töltenek reá, j eggynéliány napig meleg helyeim tartják, és az-, utánn tisztáim leszűrik,.
Sz i r up . . A’ Plántának Tbeáját, vagy főtt vizét, lassú tűznél sokáig párologtatják inkább mint főzik, tzúkort tévémi belé, míg az vala
mennyire megsűrüdik,.
S z i v a d é k vagy K i b u z a . c l é k (Extractum).
A’ Plántának kifatsart levét, vagy T beáját, főtt vizét mind addig párologtatják, míg egészeim megsűrüdik, és osztáun. megkeménnyedik.
R 0 d b. A ’ Plántának, leginkább pedig a’
GyiimőUsnek. kifatsart levét, lassú tűznél prro- bpgtatják^ tzákor és, méz nélkül , míg ólján sűrű leszsz mint a’ méz. * ?
L i k t á r i u m ; A’ gyümőltsnek húsos bélit, vagy a’ Róbot és Szirupot is, mézzel v a g y tzú- korral felelegyítvénn, fő zik , m íg az valamennyi
re megkeményedik.
K e n e t . Az Orvosi Plánta részeit, olajjal vagy zsírral öszvetörik, és élnek vele külső ha
szonra. . ' ,
F I a s í r o m . A ’ Plánta részeit olajjal és viasz- szál, vagy szarokkal öszvefőzik, megszűrik, és- mikor meghűl, henger formába tsinálják, és élnek vele sebek gyógyítására.
Készítenek még a’ Patíkákbann a’ Plántákból külömbkülömbféle Szereket, meljeket itt előszám
lálni nem szükség. ^ . ,
Jtz' Orvosi Plántákkal való élés módja, 75
XII. C Z I K K E L Y .
AZ ORVOSI JPLABTJk M UN KAJA AZ EMBERI
’ TESTBENN. \
Az Orvosi Szerek munkái az emberbenn kü- lömbkülömbfélék, a’ mint t. i. azok a’ Testnek kemény részeit vagy ingerléssel vagy enyhítéssel ébresztik, a’ hibás vért és nedvességeket pedig megváltoztatják, és ezek által az Életerőt serken
tik , és segéllik a’ maga Yiszszaszerző és Orvosid
erejének gyakorlására. . ;
Ezeket itt előadni, és rólok közönségeseim némelj Jegyzéseket tenni szükséges, a’ végre, hogy af ki Orvos nem létébenü kénteleníttetik a’ . Plántákhoz'folyamodni, a’ mennyire lehet tanul
ja m eg, mire kell vigyázni, és m itől,kell őriz
kedni, hogy magának v a g y másnak kárt ne tegyen.
1.
Ha->7íj A'Z' Orvosi Plánták munkája á testben*, V
x. H á n y a t ó S z e r e k . ( E m etica ) . | / A ’ Hányás az az erőlködése a Természetnek, paeljel azt, a’ mi a’ gyomorban» v a n , a’ torokra felszorítja, és a’ szdjona kiveti. Ez igen jókévá í munkája a5' Természetnek, és mikor magától in,, dúl, ritkáim esik m eg, hogy akadályoztatni vagy I elállítaili kellene; hanem vagy tsak' az okát kVll elhárítani , vagy még segíteni és könnyíteni kell, Szíkfű herbaiét, vagy mást iljet itatvánn a’ le, teggel. Azombann, vágynak ólján- veszedelmes nyavaják, meljekbenri a’ hányás félelmes jel; de 5 oljankor is- nem az veszedelmes, hanem a’ mi azt
okozza.
Magától’ elindúl a’ hányás sokféle okokból, nevezetesen»:
a.) Képzelődésből, mikor valami-utálatos dolv got meglátunk, vagy a szagát megérezzük, vagy
na tsak emlegetik is előttünk, Ez elmúlik, hí képzelődésünket és szemünket, azon dologról el
fordítjuk.
b.) A
7
gyomornak étellel vágyj itallal való ; megterheléséből. Ekkor- a’’ hányás maga orvosság. ;i A ’ honnan némeljek, m kor hányásra vólna szűk- | ségek; óppenn ezen- tzélból, önként több bort isz- j nak mint szoktak, és eggyszerre eggy meszelyt ]’te többet is- felhajtanak, a’ megrázkódtatásig- és undor odásig; melj utánn nem sokára a’ gyomor- ffelhaboródváttn , tzóljo-kat elérik,
c. ) A
7
hasnak Szokatlan állapot]álról, p. o,v i s e l ő s s é g b ő l . E z t - t s a k a’' természetre kell. 'bízni.
d. ) AH Főnek keményeim való megütődésé'- bői, Hideglelésekből* ’-s a ’ t . E k k o r a h á n y á s okát^
a ’ b e te g sé g e t; k # g y ó g y í t a n i .
e. ) A k i szokatlan ^ a* szekereiül vagy ha*
John való járáshoz , pípázáshoz e felháborodik -a?
gyomra és hány. Ezt a4 hozzá szokás m
éggyá-f. ) A k i értzbol Való mérget talált bevenni ; igyon hirtelen lágy meleg olajat, vagy tejet igen
«okát; meglehet hogy a’ hányás által, megszaba
dd! : de ha már a’ méreg a1 belekbe vagy a’ vér-*
b e vette magát, nints reménység,
M iköí pedig szükség 'a ’ Természetet hányás
ba indítani, hogy a’, gyomor a’ benne lévő rút
ságoktól kitisztuljon; az 'meglehet
x. Tsak azzal is, a’ mint némeljek tselekesz*
inek, hogy az új jókat a* torkokra nyújtják, v a g y a zt valami toll szállal ingerük : de ez veszedel
mes , mert könnyeim nyelvtsa,p leesés, torok gyú- íadás, vérpökés, ’s több félelmes következései
•lehetnek; vagy "
2. ha az ember lágym eleg vizet ^ vkgy ola
jat, vagy zsírt eggyszerre bő veim iszik; vagy 3. a m i legjobb, ha bányató szert okosaim'
vészén bé. __ ,
A ’ Hányató Szereknek tulajdonságai ezek:
1. A ’ nagy erőltetés által a’ beleket is moz
gásba hozzák, és szabad székeket tsinálnak, sőt gyakrann elvégeződvénn, a’ bápyás, álólról forclí- ' tanak és purgálnaln , ,
3. Ha ólján kitsiny mértékbenn veszi azokat az em ber, hogy hányásra nem indíthatnak: ak
kor i.s nagy hasznot tesznek,; mért .gyengéim és húzomosann a gyomrot • émelyegte tik , a’ belekét izgatják', m élj kivált a* mejjnek nyavajáibann tsak nem a’ legfőbb orvoslás; sőt a’ vérbe is által- mennek, és annak sűrűségét felolvasztják, tisz
títják, és más egyéb hasznokat is tésznek. A ’
hon-' ' »an
Á Hányató Szerek. j.f
nan a’ tanúit Orvosok gyakrann adják a* hányató szereket, ólján kis mértékbenn, hogy hányásra
ne mdíthassanak. j,
3. Nagyonn vigyázva kell velek élni, mert J ha az ember kelletinél többet vészen b é , úgy
munkálkodnak, mint a* méreg.
-4. Úgy munkálkodnak könnyenn és haszno- f sann, ha az ember á gyomrot előré hozzá készí- | ti ,• nevezetesenn ha estve valamit ólját eszik, p. 0.
jól megmézelt szilvatziberét, a’ mi a’ gyomorbann lévő sáxtfelhígíttsa^ felszaggassa, és osztánn úgy vészi bé reggel a’ hányatót; azntánn pedig mini den hányás utánn eggy kevés lágymeleg Szíkfű herbaiét iszik; de hideg vizet ne igy o n , mert az halálos kólikát okoz.
5. Mikor már a’ Hányató alólról fordított: \ valahányszor a’ Természet hírt ád a’ tisztúlásra; j eggy szempillantásig sem kell késni, hanem mén- ni kell a’ székre; mert a tartóztatásnak szédülés, ájúlás, kólika - görts, és más veszedelmek lesznek a’ következései.
Lehet Hányatót. "bevenni:
1. Ha az embernek roszsz szája ize, és sava
nyú felböfögései vágynak; ha az ételtől undoro
dik, a’’ nyelve motskóS, a* gyomra is ém elyeg, és ottann ottann felháborodik. „
<2. Ha ételt nem kíván, a’ gyomra nem emészt, és a’ miatt a’ feje megnehezedik, V a’
gyomrábann is nehézséget érez.
3. A’ napos Hideglelésekbenn, meljeket a*
gyomorbalrn és helekbenn váló rútság, makatsab- bakká szokott tenni.
"<■ 4. Az epesáros és járvány Hidegleléseknek mindjárt az eleinn.
' . * - 5. A’
yj A Hányató Szerek,
5. A ’ szorulás kezdetébenn.
6. A ’ szamár v a g y fojtó hurutbann; de h i tsak lehet, ezt tanúit Orvosra kell bízíli. v
El kell pedig a’ Hányatót távoztatni: ' 1. Ha a’ beteg vagy nagyonn el van gyen
gülve , vagy felettébb érzékeny, ú g y ' h p g y . az érőltetést ki nem állhatná.
2, A z öreg embernek, a’ nagyonn kövér és bőv vérűnek* a’ már nagyonn terhes aszszony- nak hányatót adni veszedelmes.
y. Ha a’ Hideglelés már régeim ta rt, Hánya
tó ritkáim keik
, 4. Veszedelmes ez a’ fáladozásbann, vérpö- késbenn, vérhányásbann, száraz betegségbeixn, a’ tüdőnek mindén nyavajáibann, és a’ már ré
geim tartó szorúlásbann. Ezekbenn tsak a’ tanult Orvos tudja megítélni, ha szükSéges-é hányatót
adni. y .
Azoiaiaki a* kik szakadást, , bélnek vagy méhnek lejárását szenvednek; és a’ kikbenn kő van.
6. Azóknak, a kik ájúlásra, vérfolyásra haj
landók , és az ólján betegeknek, a’ kiknek vala- melj belső részek már gynladásba jött.
■ ?* A ’ kik sohasem szoktak hányni, vagy a hányás rendkívül való erőltetésekbe kerül: azok-
» nak nem kell. hányatót adni.
, -fa g y n a k eggynéhány Hazai Plántáink, emel
jek hányató erővel bírnak, p, 0. a’ TziUárnak, Kapotnyaknak. , Tsikarkának , Tavaszi -Violának gyökéréi: de sókkal bátorságosabb a hányatót Orvos által a’ Patikából rendeltetni, és házi szük
ségre eltenni; hogy mikor kívántatik, az Orvos nem'létébenn is, annak rendelése szerént, elő le
fessen venni. ‘
■ .» . 'Mikoi
A Hányató Szerek.
Mikor íO hányás felettébb v a ló , és rriár azt í szűntetni kellene: e végre a4 Hippokrátes idejétől fogva dítsérték a’ Fodor M in ta berbatét, még • inkább pedig a’ lombikorm levett vizét. A’ Bor*
sós Mentának ereje étinél sokkal nagyobb, de a’
Fodor Mentáé bátorságosabb.
■■ ' ' t I;