ezt a’ port agyán annyi vízzel mint volt a’ tér í feleresztvén», a’ 'beteggel itatni: de ennél sokkal ■ jobb maga a’ téj.
• * Ha a’ téj mértékletes meleg helyenn tsende, : senn áll.: bizonyos idő m úlva, elválik tőle ma?á,
bann a’ poshadás. által |
12,6 Vér hígító vékonyító Szerek,
■
Ez igen egésséges vérliígító, kevéssé táp- láló, és majd-'minden betegségekben»,, kiválta’
száraz nyavajákbann hasznos ita l, és gyakrann az uralkodó Skarlát, veres himlő y és nátha Hú degleleseket, a’ savó ital, minden' egyéb orvos
ság nélkül
meggyógyítja-Az iljen maga bann készült savó nem igen kedves ízű; azért vele nem is igen élnek, banem -mesterséggel készítenek friss tejből italra való savót. Tudniillik, a forralt tejet valami savanyú- sággal mególtják, melj által a’ vizes vész a’ kö
vérségtől és- túrótól .elválik, ’s leszsz belőle haló-
vány színű savó. : . ,
Ezt kétféleképpenn lehet készíteni, a’ mint
áz ember szajaize kívánja, t, i. vagy édeseim, vagy á g y , hogy eggy kevés savanyúsága légyen.
Az edes savót rendszerent készítik borjú gyomor
ból készült oltóval, de lehet tojás fejérivel, vagy
e§ § 7
kevcs borkővel is édes savót készíteni, és ez jó tápláló és vérhígító-. Ha pedig a1 forró te- jet vagy Izitrorn lével, vagy .Tims ó v a l, vagy bóvebbetske borkővel huzatják Öszve : leszsz belőle savanyú savó, és ez is jó vérhígító, és a’
senyvedésnek ellent áll. — A ’ timsóval készült savót , igen alkalmatosnak tartják a’ felettébb való Havitisztúlás mérséklésére.
Akár-Akárm elj. egésséges Jégyen is pedig a’ Say<ó- jiak mértékletes itala; nem jó vele viszszaélni, mert a* ki Veje sok ideig él, elgyengnl a' gyom
ra,' és belső részeíbenn a’ , tsípős savanyúság eb
hatalmazik. . . . á
A* Savónak neme a z - I r ó s S a v ó , ;m&lj a.’
'vajköpnléakor a’ tejfelnek kövér részétől.elválik, Ez igen jó hívesítő, tápláló, szomjúhság enyhítő ita l, és a’ forró "’s rothasztó njavajahbann ^ szá
raz betegségckbenn, Sárgaságbann hasznos, a’
kását- is lágyaim tartja, sőt megindítja.' Némeljek m agánál a’ tejnél is többre betsűlik,
A’ T e j f e l , eledelek készítésére, egé&séges
■ embernek, jó és kedves, .de belső oryoss|.:gna|t nem . alkalmatos, sőt átaljábann szóllvánn, .beteg, embernek ártalmas. Hanem külsőképpenn, igen. jó kenegetni véle mindenféle égéseket , és azok közt a’ szájat és torkot, ha azt a’ forró étel megégette.
A ’ T ú r ó v a l és S,aj tál ; élnek mint tápláló eledellel; de bővcnn. élni vélek neim jó;, mert a’
belső részekbenn a’ tsípős savanyúságot megbő vi
lik , és a’ vért is megtsjpősítik. Külsőképpenn.
dítsérik a1 tüzes daganatok qszlatására, , . . Ezekenn a! természeti italokonn kívül Vágy
nak még : ' : '
Mesterséggel készült Ita lo k,
meljekkel az emberek élnék. Ezek nevezetesenn;
1. A ’ T h e a, melj a* Napkeleti Indiákonn termő tserje. .Ennek leveleit még • ott hely benn bizonyos móddal •elkészítik, ás a ’ Kereskedők ,el-
- ’, . v l . ’ . ,
terjes*-Vérhígító véftortyító Szerei. 127
terjesztik 'mindenfeléi Ezen levelekből eggy keve
set forró vízzel megöntenek » és azt itöszái» __
Más sok plántáknak levéléivel is élnek ezenn a’
módoim, és a nevezetet kiterjesztvémr » azokat is The óknak, Merbateáknak hívják.
Minden T h ea, a' víznél fogva, a' meljel Öntetett^ vérhígító, vékonyító» és vizelleriticlító:
de e’ mellett,
a
5pláiíta is a’ maga erejét 'általadja:a’ Víznek ; és ennél fogva a’ külörtab külömb Tire-*
álurak, küíömböző mtiükái vágynak a’ testbeuii.
A z igazi (
vagy
a’’ mint legtöbbenn nevezik Hollandiai) Theának hódító és annál fogva fáj*dalom enyhítő ereje van» mert a szálas húsok in*
gerellretőségét nagyonn megtompítja. Ha erőssé öntik f a gyenge alkotáséi személyeknek igen sok alkalmatlanságot» mejj és torok szorulást, álmát*
lanságot ’s a’ t. okoz» a' rnejjfájásta és vérpökésre hajlandóknak pedig éppenn veszedelmes.
• Nagy Orvosi haszna Vali pedig a’ fórró nya*
•vajákbann, és valamelj belső résznek gyúladásá*
bann, mert a’ testet élpuhítja» és az Ingerelhet"*
ségét mégbissebbítii Továbbá» a’ gyomor'meg*
terhelésébtenny a’ hibás • emésztésből származott főfájásbann» hányás» gyömorrágás»- és Kólika ellen, hiáznos orvosság.• -**- Végre» V «testnek vagy az elmének megefőltetése ulámi igen jó fris
sítő ital; és különöseim a gyengülni kezdő emlé*
kező tehettséget, éleszti és felsérkénti» " . Az igaz Thea helyett szoktak élni, az orVösc Szigorállnak» bor fos Mént áriak, tzitromszagíl Meliszszáiiak, Fűldieperj Szartiótzának» , > Tsipke Ró’sának, veszszús Fagyainak, orvosi Kőmagüak, és Százszorszép Rukertznek leveleivel: de ezek ingyeím sem oljair tulajdonságuk, mint az igazi Thea.
Í2Ö Vér hígító vékonyító Szerek.
2. A* K á v é a* múlt Század "kezdetétől fog
v a , esmeretes és közönséges itallá lett Európábann, minekutánna azt az Indiákról 1660. esztendő tá
jaim ide hozták. A ’ mi Hazánkbannis egynéhány esztendőktől fogva,' nagyonn elszaporodtak ezen italnak kedvellői.
A* Kávé eggy.kevéssé Öszvehuzó, és hatha
tós fájdalom enyhítő erővel b ír, a' gyomrot v i
dítja, az emésztést és tisztulást segíti, és az• É r
zőinaknak sokféle bajaibann hasznos. Javallják, mint hasznos orvosságot a’ mejj szorúlásbahn és fíiladozásbann. A’ napos hidegleléseket meggyó
gyítja a’ Kávé , ha azt ugyan annyi tzitromlével fel
elegyítve, itatják a’ beteggel a’ Szabad napokopm Ka a’ Kávét erősenn megpergelik, minden jó ízét és erejét elveszti, sok közmás olaj fejtőd- vénn ki belőle.
Tudva van a’ fekete vagy téj nélkül ivott K á
vénak álcmííző ereje. Ez még az Ópium álomhozd erejét is elveszi.
Á* Kávéitalnak külömbÖzŐ emberekbenn kíl- lömböző munkája van. A ’ ki hát erre rá akar kapni: vigyázzon reá, mitsöda következéseket tapasztal.titánná, és az megtanítja, ha haSznos-é néki azzal élni ,■ vagy nem ?
3. A ’ T s o k o
1
á d é nem közönséges ital. E z igen erősenn táplál, de nehéz emésztett!. A ’ láb- badozó betegeknek igen jó , ha már a’ gyomrok•meg van erősítve. •
4. A ’ Se r . A’ melj tártományokhann a’ bor vagy éppenn nem, vagy tsak szt'íkönn terem, ez az embereknek a’ víz utánn közönséges italok. F ő
zik azt, a’ mint tudva
van
, á’ gabonának nemeib ő l, legbővebbenn az Árpából, de nem tsak, hanem Búzából, Zabból ’s egyebekből is.
' Ver hígító vékonyító Szerek. 129
A' Ser, a’ készítésnek sokféle külömközdmód
jára nézve igen sokféle, és lullömböző ízű, eie.
jü , tulajdonságú. Átaljá'ban:n minden ser vérhígU t ó, szomjúság óltó: de ezekenn kivül a* készítés módjánál fogva, eggyik jó tápláló, más gyomor, erősítő, más hevítő és részegítő, más vizeLlethaj
tó , más senyvedésnek ellent álló erővel bír. Á’
keserű ser, a’ gyomrot és beleket igen jól erősíti, a’ tápláló az embert megbízlalja, vizelletűzŐ a’
Vízi betegség,ekbenn lévőknek orvosság.
A ’ Ser, azokbann, a’ kik vele nagybovséggel’
élnek, megszaporítja a’ nyálkás nedvességeket,^
az azokból származó nyavajákra okot ad»
i^o Vérhígító vékonyító Szerek.
5. A’ B o r , ha j ó, nemes, jól kifórrott és tisz
ta , és ha az ember vele mértékleteseim és mód
jával él: a legjobb vérhígító, de egyszersmind ébresztő, szívet serkentő, vídámító., és test táp- ' láló , gőzölgést vizelletet indító, és az egész tes
tet sőt elmet megújító ital az egésáégeseknek; az elgyengűlteknek pedig, a* betegségből lábbadó- zóknak, és a száraz nyáyajákbann lévő Számé*' lyeknek, ha rendivel és módjával veszik, igenjól- _ tévő orvosság; úgyhogy ykivévéim a’ forró nya- vajákat, alig van ölj betegség, meljbeún a bor nagy hasznot nem tehetne;
Itt a borról mint italról ezeket szükség meg
jegyezni, azokra nézve, a' kik azzal rendeseim, vagy talám rendetlenül is élnek.
Az étel közbenn minden pohár bor kivált ha az emher hamar kefcdi — sokát, elveszel! az étel kívánásból, sokkal többet mint a* víz ital, és a ki gyakrann iszik, minekelőtte jól laknék, bizonyosaim nem is fog jűl lakni; Érzi ósztán hogy valami híjjánossága vari* de maga se tudja mi baja; és ezt azzal próbálja kipótolni, hogy
t o r t i s z i k i s m é t , t ö b b e t m i n t a m e n n y i i t a l t a’
T e r m é s z e t k í v á n n a . '
Megesik osztán , hogy a\ kelletinél több bor
nak ingerlése, nagyobb mint a’ mennyi a’ be
vett kevés eledelnék emésztésére kívántatnék. Ekkor hát az ingerlés több ingerlést szül , és a’ bor in- gerlése miatt már szenvedő em ber, . időközbenn is bort kíván, mikor már a’ gyomrot az emész
tésre serkenteni nem volna szükség, és az által mértékletlenné, részegessé leszsz; mert' a’ bornak serkentő ereje nem találvánn dolgot a’ gyomor- banh , általmegyen az Érző inakra és ■ agy velőre , és azokat erőszákosonn ingerelvénri, bódúlást, tsábálást, az erőnek leverettetését, részegséget, esztelenséget okoz. Innen van hogy a’ részege*
ember keveset eszik; ; a’ mit eszik is nem jó ízűim , és tsak a’ bor tartja benne ( a
1
meddigtartja ) az eltsábúlt és butáit lelket.
Bár a’.bor, a’ gyomrot és áz által a,-több bel
ső részeket ébreszti, vidítja i s : tsakugyan az ele
delek megemésztődését, a’ víz sokkal inkább se- gélli mint a’ bor. Ha hát az étel közbenn tsak
ugyan inni k e ll, minthogy az ember hozzá szo
kott, legjobb hogy igyon eggy eggy kevés vizet;
mikor pedig jól lakott, igyon eggy jó poírár v iz e t, azutánn kevéssel iszogassa meg a’ maga szokott portzió borát tisztánn, vízzel való elegyítés nél
kül. — Akármelj kemény légyen a’ bor; jobb azt tisztáim inni,, és hogy a’ vért felettébb fel ne ..tüzelje , vagy előtte vagy utánna ’ kevéssel, . vizet inni ; mint a’ vízből és borból , eggy bizonyta
lan munkájú, ’s könnyeim rágást okozó keveréket tsinálni, a’ melj a’ bornak az érző inakra kiható
serkentő erejét is tompítja. ' '
" A z elgyengíílt Személyeknek, és száraz be
tegségre hajlandóknak, naponként eggy pohár jó
■■ ■ - I 3 • bort
í^er hígító vékonyító Szerek. 131
132
bor \ kivált az igazi Aszszúszőllő bor ) igen has#, nos ital: de úgy hogy azt ne ebéd vagy vatsóti közbenn, hanem idő közbenn, ebéd utánn 3— 4.
órával, mikor már az emésztés végbe ment ^ igyák meg mint orvosságot.,
A ’ gyermeki időbelin ao— 2/; esztendő korig ; a’ borital méreg; azontúl 60 esztendőig a’ vele
• való mértékletes élés, mind a’ testet mind a’ lek két vidítja, erősíti; 60 esztendŐnn tú l, az avuló testnek és tompúló érzékenységeknek, nagyobb szükségek íévénn; a serkentésre, a’ természet a’, borból bővebbetske portziót kíván. A ’ B o r az ö r e g e m b e r ek t ej e.
A’ Bornak orvosi hasznait lásd a' SzŐHő alatti
6
. A z É . g é t t b o r ’s. P a l i n k a. Ezt főzik mi nálnnk, vagy Borseprűből ’s ennek tulajdon- képpemx Égettbor a’ neve, vagy Törkölyből * vagy Ro’sból, vagy kerti Gyümőltsökből, melj#két Pálinkának < hívnak. Ezek köztt legüevezet'e»- sebb a’ nyelj Szilvából fő , ’s meljnek Szilvoriwfi a’ névé. Ángliábann főzik Tzukornádból $8, mel- jet H uninak, és Riskásából, meljet Átraknak neveznek. Ez a mi Szilyoriitúlunknál nggyik sem
elébb való.
A’ SzilvoKürn, ha nagyonn mértékletesenn él vele az émber, , ’s kivált 'ebéd előtt vészén hé eggy keveset: v a’ gyomorbann kedves hevülést okoz, azt erősíti, étel kívánást gerjeszt* az emész
tést segíti, a’ bévett étel poshaclását és felböfö
gését akadályoztatja. A’ ki bővénn iszsza, annak
•' gyomrát és egész testét*1 elgyengíti elszára’Sztja, és minden étel kívánását elveszi. A ’ Pálinkábann mér1 tékledenkedők Szüntelen, azt érzik -, mintha a tah pok égne,
' : ' iUt
Vérhígító vékonyító Szerek.
'' A zt lehet tapasztalni, hogy a’ ki- nagy hideg- benn Pálinkát iszik, felmelegszik tő le, kévés idő múlva pedig még inkább megfázik. Viszont hogy a nyári forióságbann, eggy kevés Pálinka ital
hívesít. y 1
Áz Egetthor ’s Pálinka, belső orvoslásba nem fordítódik 5. hanem a’ Patikákban^ készítenek ve
le külömbkülűmh. Szereket.
Ida forró, vízbe vagy Herbatébe eggy kevés Szilvoriumot töltenek, éá tzúkorral, a mint szo
kás, megédesítik: v ez. eggy igen kedves és jóltévő ital; a’ megrekedtt gpzölgést' elindítja, és a’ vi- zelletet is hajtja. Ez a’ meleg ital még sokkal kedvesebb és hasznosabb, ha valami; savanyúsá
got is , nevezeteseim tzitrom levet elegyítenek közzé. Az így elkészített ital neveztetik P u n t s - nak. Ezt mindenfelé., a1 hol esmerik, igen kedvel
őik, és különösenn az. útadóknak hasznosnak tartják.
13. F é
1
o1
v a s z 1 ó , é s Q s £1
a t ó.. S f ó r e k.( líesolventia, Attenuentia.)
A’ V é r , a’ megalvásra igen hajlandó, a’-henne lévő nyálkásságnál fogva. Megesik hát gyakrann, kivált a’ hoszszas. hetegségekhenn, hogy ha a’
szívnek ereje gyenge, a’ vér forgatására, a’ legvé
konyabb tsatornákhann, itt is amott is a’-vér meg- sűrűdik és megalszik. Azokat a’- Szereket , meljek a’ vért annak viges répének szaporítása nélkül felolvasztják, és ismét könnyeim ; fojthatóvá té
p ik , nevezik- Felolvasztó és Oszlató Szereknek.
|ljehek ipinden erőssítő szerek, és égyebekis.
Ide tartozik, ab sok ezer virágok nedvességei
b ő l, a’ méhek által készíttetett M é z : de Oryosi haszonra tsak a’ legtisztábbat lehet fordítani, melj a’' raj; 'sejtből, magáraim kitsepegett. Ez belsőkép- penii véve , felolvasztó,, has lágyító , giliszta űző
" í 2, - • mind
Felolvasztó Oszlató Szerek. 133
mind magábann, mind egyéb .szerekkel elegyít* j v e ; sőt vágynak Orvosok, a’ kik állítják, hogy na
ponként sok ideig véve, a’ vese és hójagkövet el
olvasztja. Kiilsőképpenn pedig, seb tisztító-,, daga- f itat puhító, és érlelő erővel bír. j Ezenkívül hasznos a’ felolvasztó Kristályek- j b e, mindenféle gargarizáló vizekbe, és a faka
dóitoknak , kivált a’ sebes szájnak kenegetésére,, E ’ végre készítenek belőle ró’sa m ézet, melj abból áll, hogy ró’sa theát töltenek reá felénnyit mint a’ méz’, és megfőzik, hogy méz sűrűsége lé
gyen , lehány vánn rdlla a’ főzésközbenn a’ tajtékot.
A.’ kinek gyomra a’ nyers mézet nem szen
vedheti: főzze meg tsendés tűznél, a’ tajtékját lehány vánn.
■ lő . S e n y v e d é s r o t h a d á s e l l e n v a l ó
> S z e r e k . ( Antiseptica.)
AzÉlőeszközös Testekhez, minekutánnabeli
nek az Életerő megszűnt, ha melegség, nedves
ség, és levegőég járul: azok azonnal senyvedni, revesedni, romlani kezdenek, míg nem egész- szenn elrothadnak. Meglévénn az ember testé-- benn szüntelen ezek a’ rothadásnak feltételei, á Természeti erők szerént, annak szüntelen rotha'dni kellene; de az Életerő azt szüntelen akadályoztat- - ja, Lásd VI. Czikkely. ágylt ogy az élő testbenn valóságos rothadás nem lehet, mert á! senyvedni kezdő részeket, áz életerő á testből-kiűzi; ha va- lamelj tagha tsakugyan belé esik a’ valóságos rot
hadás , attól magát egészeim elvonja; ha pedig^
az egész testeim elhatalmazik: ;az egész testet oda hagyja, és az ember meghal.;
mi hát az élő testet a’ senyvedés tői és rothadástól oltalmazza, a z mag<a egyedül az
,Élet-erő.
j t Senyvedés ellen való Szerek.
erő. De a’ külömbkülömbfélé betegségekbenn, mi
kor vagy a’ vér ’s a’ nedvességek, és vagy a’ bel
éd részek, vagy a’ külső tagok rendetlenségbe lő
nek; mint a’ hideglelése kbenn, kivált a’ forró nyavajákbann, belső részek gyúladásaibann, hagy- piázbann, tüzes dagánatokbánn,-_fene nemű ter
jedő sebekbenn, annyira jnegnevekedik a’ seny- yédésre való hajlandóság, hogy az Életerő vele nehezenn b ír , hanem segítő szerekre van szüksé
g e , meljek vagy a’ forróságnak és gyulladásnak enyhítése által, tartóztassák a’ test részéit az egy- béköttetésbenn, és a’ senyvedést terjedni , ’s rot
hadássá válni ne engedjék; (iljenek a* tzú h o r, minden kedves savanyúságok, és más plántái szerek ) vagy az Életerő elől hárítsák el az aka
dályokat, meljek az ő munkáját hátrálják, (szo
rulásokat , rekedésehet, dugúlásokat ’s a’ t. ) hogy az osztánn erőt vévénn, a’ testet rendbe hozza.
Eb.ből látni való, hogy mind azokat az Or
vosi szereket, meljek az Életerőt a’ maga munká- jábann segítik, egyszersmind senyvédés ellen va
lóknak is lehet mondani.
lg . D ő t t s o s z í a t ó ’, I n n y ú j t ó S z e r e k . ( Antispasmodica.)
Görtsoszlató, és Innyújtó Szerek azok volná
nak , meljek az érző és a’ testet mozgató inaknak rendetlenségéből származó nyavajákat, minéműek a’ görts , sugorodás, tsuklás, rángatódzás, szé~
dülés, ájúlás, szélütés, guttaütés, nyavajatö- rés , Őrillés, megveszés , álombéli já r hálás 's a’ ti m eggyógyítanák: de ezeknek a’ nyavajáknak na
gyobb részébenn, mitsoda neműek légyenek az inaknak rendetlenségei ? mi okozza azokat ? és mi- tsoda állapotbann légyen akkor az Életerő? eze-
'■ I 4 két
■ Görtsoszlató Szerek.
*35
két eggy általláthatatlan kárpit fedezi el az em- té ri esméret elől. . , . '
Annyi bizonyos, hogy sokszor, ezek a’ nya- , vaják, származnak a’ testbenn és yérbenn lévő in- \
gerle" matériáktól, és mikor azokat az Orvos ki
tanulhatja, elhárítvánn az okot, meggyógyíthatja szerehtsésenn a’ nyavaját: de sokszor magától a’
lélektől, és annak fő érző eszközétől az agyvelő- . tői származnak ezek, p. o, a méjj gondolkozásból a’ szédülés, a’ megrettenésből a’ reszketős, áju
lás, nyavajatörés, a’ haragból guttaütés, más tit
kos állapotjából a' léleknek a’ megőrtílés, elrejte- zés, álombéli járkálás ’s a t, meljek közzűl né- meljekbenn, az ember az érzést, és a’ maga lété- lének tudását is elveszti. ,
Ezek az Érzőinak, a’ léleknek akaratjától füg
genek, és szoross eggybekötietésbenn lévéiin a testet mozgató szálas húsokkal, úgy mozgatják a’
tagokat, és akkor, a’ mint és a’ mikor sl Lélek ' akarja: miképpenn jöhetnek hát azok a’ Lélek akaratja ellen is hirtelen ólján rendeletlenségbe $ azt megfogni és kimagyarázni nem lehet..
Mutatott mindazáltal a’ sok tapógatás és pró
batétel , aVszenvedő emberiség vígasztalába,, pé*,' melj Szereket, meljek az emberi természetnek ezen titkos rejtekébe is behatnak, és ezen kéttsé- ges kimenetelű nyavajákbann is, néha minden re- ménységenn; kíyiu segítenek; és ezeket nevezik Oörtsoszlató, Innyújtó Szereknek, •
<■ Jeg y zés. A ’ T s u k lá s n a k , m é g a n n a k i s , m elj a z em b ert H ét szám ra, e l S zo k ta k ín o z n i, e g g y k ü lö n ö s o r v o s lá s a a z , h o g y a z em b er lé le k z e te t m e g ta rtó z ta t- ván ri a ’ m íg le h e t , ig y o n a z a la t t h é z o m o s a n n és a p ró k o rty o k k a l v i z e t , és a zo n k ö zb e n n m o z g a s s a é s já r tá s s á erősen» a z e g g y ik k a rjá t f e l ’ s a lá . E z a ’ tseleked et' k é tts é g k ív ííl a ’ b e le k e t h á b o rító h á r t y á t , g y o m r o t , t^yeldeklő g é g é t , a* ts u k lá s t o k ó z ó , g ö r t s t ő l, r á n g a tó d z á s tó l s z a b a d ítja m eg,
i
$6
J^ ,0
örtsoszlató Szerek.ig . F á j d a l o m e n y h í t ő, h ó d í t ó , al t at ó.
S z e r e k . ( A n odjn a , N arcotica, Sedantia).
Minden testi fájdalom, a % Érzőinaknak megn bántódásából származik, meljnek mivel sok okai lehetnek, minden orvosság, múlj a’ bántó okot?
elhárítja, fájdalomenyhítő,, p e - n$rn mindenkor lehet (legalább hirtelen) a’ fájdalom okát elhárít tani;, azom'bann a’ fájdalom néha ólján kínossá leszsz,, hogy ha szűntetni nem. lehetne, a’ még könnyeim meggyógyítható beteget kevés idő alatt paegülné; mert a’ betegség matériája az Efzöina-*
kát szerfelett ingerelvénn, mind az érzést, mind, a’ szálashúsok itígerelhetőségét, mint a’ méreg, elszaggatná,
Ezen esetbentx ólján szerekre van szükség, méljék , a’ beteg érzését megtompítsák , a’ felettébb felingeríődött és erőszakkal munkálkodó Életerőt letsilapítsák, az érzékenységeket elnyugtassák, és.
a’ beteget'elaltassák. Ezekre vagyon szükség aki kőr is., mikor n’ betegnek tisztulásai feiettébbva- ló k , és az orvoslásnak nem engednek; mert az altató, szerek, rendszerént a* tisztulásokat, is meg
fogják, kivévénn a’ gőzölgést ’s izzadást,
Iljenfájdalomenyhítő és altató Szerek, a’ Plán
ták közt számosann vágynak- Ezek közzűl né- meljekkel a’ tudatlanok már sokakat örökre elak tattak. Ebi? Öl az a tudomány, hogy nem kall az.
oljanokhoz nyúlni, hanemha tanúit Oyvos. rendeli, 19, B ő r t v e r e s i t ő , és H ó l y a g h ú z ó
S z e r e k .
Ezek a’ Szerek, kívülről a’ bőrre boríttat- vánn, a’ kennek lévő tsípő? matéria, általhat a’ ' bőrönn, az ErzŰinak végeit tsipkedvénn, ingerli,
I 5 «telj
J t FájdalomenyhítS Szarik. 137
l g g A. MSrt VieresíiéU ólyaghúzó Szerep.
m e ly i n g e r lé s e lh a t é s e l t e r j e d , a z É r z ő i n a k és
• S z ú la s h ú s o k o g é s z a l k o í m á n n y á r a , m e lj á lt a l tn tm v k á s s á g r a s e r k e n t e t v é n n a z É l e t e r ő , ű z i k i a z ár
t a lm a s m a t é r iá t aÁ’ n e d v e s s é g e k b ő l , a n n y i r a , h o g y e z á lt a l g y a k r a n n a ’ le g Y e s z e d e h m e s e b b n y a v a já jt i
g y ó g y u l n á k m e g . ’ ' - ' 1 ]
• A* m e lje k e z e k k ö z i t g y e n g é b b e k , t s a k a’ I b ő r t v e r e s lt ik m e g , n a g y o b b b ő v s é g g e l ts a jv á n n a’ f e lé a ’ v é r t ; a’ m a g o k t s í p ő s s é g e b ő i , á lt a l is ad
n a k 'v a l a m i t á z y e r e k v é g e í n n a v v é r n e k , h o g y az a’ v é r f o r g á s á lt a l js m u n k á lk o d jo n a ’ t e s tb e n n . A z e z e k b ő l k é s z ü l t . b o r ít á s o k a t n e v e z i k M u s t á r o z á s n a k . ( m e l j n e k h a s z n a i t l á s d a’ Meptze
a l a t t ) .
Az igén erősek% ( a ’ mlnémű a’ Kőris bogár-, ral készített Flastrom),:■ erŐsénn. és fájdalmasann tsípik a’ bőr alatt lévő Érzőinak végeit, a’ vér
erek végeiből pedig vérvizet húzvárik a’ bőr alá, hólyagot okoznak: meljért H ó l y a g h n z ó k n a k , neveztetnek.
‘ A ’ H ó ly a g h ú z Q K ő r i s b o g á r f l a s t r o m , s e n e m p lá n t á i s z e r , se n e r n a’ t á p lá lt a t á s r a v a l ó d o lg o k k ö z z ű l v a l ó l é v é n n , id e n e m t a r t o z i k ; d e n e m is j ó e b e z n y ú ln i e g y é b n e k , h a n e m t s a k a ’ t a n ú it O r
v o s o k n a k ; m e r t . s o k s z o r a’ b e t e g s é g e t m é g rosz-t s z a b b á t e s z i , n é m e lj k ö r n y ű lá ilá s o k b a n n p e d i g a s e b j é b e , m e lje t t s i n á l t , a ’ f e n e k ő n n y e n n - b e le e s ik . J o b b és b á t o r s á g o s a b b m n n á l a ’ M u s t á r o z á s , m e l- j e l s o k k ín o s h a s o g a t ó f á j d a lm a k b a n ! ! , és v e s z e d e lm e s n y a v a já k b a n u n a g y h a s z o n n a l l e h e t é ln i.
■ *
M Á S O D I K