O R V O S I
FÜVÉSZ KÖNYV,
M I N T
A* M A G Y A R F Ü V É S Z K Ö N Y V ’
P R A K T I K A R É S Z E .
/
A* F ű v é s z é k ée N e m fű v é s z e k számokra készült, és közhasznavehetőyé te'tetett
D E B R I C Z E S B E N I f ,
Ny omt at t a C S Á T HY GYÖRGY.
M DCCC XIII,
Imprimatur.
E Regio Revisionatus Librorum Officio Magno*
Varadinensi. 28* Octobris. 1812.
An t o n i u s Sz e r d a h e l y i
Revisor Libr. Distr.
^ ' M FIGYELMEZTESS. A’ KÖNYVKÖTŐKHÖZ.
\ 75 ^ (
:')yAz Elol'idrA Beszéd, y^gv a» ezen Jegy )( alatt léyS Á rliu s, ezen r F w tá ly - Árkus közepébe, t. i. a’ Titulus és az Elsti ü tsz
% > M atuti Tdblija közzé tevődjön.
ELÖLJÁRÓ BESZÉD.
M i k o r a* K ön yvíró valamelj Munkát kinyom
tattat , melj felől előre képzeli és rem ényű, hogy az kedvességet talál a’ H azábann; az- ntánn pedig kevés idő m áivá látja, hogy az
& munkáját nem sokra betsülik * és nem is igen ügyelnek reá: ha abbann az állapotbann elszégyenli m agát, és megszomórodvánn pa
naszra fakad; vakmerő m erészséggel, háládat- lanoknak nevezi Hazafijait; vádolja őket a*
T u d o m án yo k, és a’ Közjó eránt való érzé
ketlenséggel, úgymint kik az érdemet sem meg- esmerni, sem betsűlni nem tudják ’s a t; aziljen panaszolkodása, és a’ Nemzetre való terhelő- aése a’ K ö n y v író n ak , mindenkor igasságtalan, és a’ H azát méltatlanul sértegető rágalmazás*
M ert ha az ő munkája kelletlen; annak soha sem a* N em zet, hanem mindenkor Ő maga
az oka* -*
M eglehet, h ogy a* Szerző a* maga szülött
jé t, szépnek, jónak, tö k é le te s n e k hitte; má-
X , sok
sok pedig arról nem úgy ítéltek. V a g y , m eg
lehet hogy a’ Nemzet gondolkozása módjára nem figyelm ezett, annak hajlandóságát, tettzé
sét, ízlését nem esmérte; és osztán aboz magát nem szabta; hanem a’ maga ízlését akarta a’
Nemzetre tukmálni. M eglehet az is , h ogy a’
haráttságos bíztatásoknak, levelezésekn ek, és kivált a’ maga hízelkedő képzelődéseinek töb- bet h itt, és ezekenn többet épített, mint a’
mennyire oka lett volna. — M egeshetik az is * még pedig igen ’kőnriyenn, hogy nem vette gondolóra, minémü kiterjedésű *'és az esméré- tekbenn hanyadánn van az a’ P u blicu m , a*
meljnek számára ő írt*
A ’ Nemzet maga egy nagy Publicum , K ö zönség; de ez a’ nagy Publicum , n'ém sok m atériát, és nem sok Könyvet fogád e l , mint reá tartozót: hanem énnek a’ n agy Publicani*
nak kebelébenn* igen sok'apróbb Publicumók vágynak. Más/a* TI h'eolögűsoké, ;más a’ Jtiri- stáké, más a5 Term észet barátié, "más a’ Póé- sist kedvellőké, fmás a’ 'fíoinánbánn gyöiiyöf- ködőké V a ’ t* Ha "már a’ Könyvíró nen\. figyel- mez arra, hógy ezek közziil az apróbb Pítbli- cumok közzűl, meljiknek? és "egyhek-é v a g y többnek is számára í r : n em tsu da’hamfegtsalat*
ko zik rehiénységébéhn*
E g y "szóval: "Én i s , hnás i s , ^mindén 'em ber személyszérént * tagjai vagyunk a’ Publi- cumn'ak. H á ‘már nékem “egy új K önyv kés
zembe akad, "és annak matériáját, tzélját, rendjét, kidolgozását inegkedvéílémVmegszér*
mm. azt , és nem clrágáilom. D e ha a’ Könyv*
ifek matériája reám nézve sován y,'és íg y nem nékem való ; ha se T udom án yt/se rendét,‘se tiszta magyarságot a’ Könyvbenn nem találók;
vagy ' Elöljáró Beszéd•
v á g y ha még botránkoztató m ondások, Vak
merő és betstelen beszédek is forclúlnak elő benne: ekkor valóbann se a’ mások dítsérése, se az A uctor panaszolkodása soha rá nem ve- szén, hogy szeressem azt, a’ mit nem szeret
hetek.
A 1 régibbetske író in k , sokat tépeló'dtek a' Zöiliisokkal, és igyekeztek azokat munkáiktól elhurítani, E z a5 tűnődés szükségtelen! mert mint az ártalmas bogaraknak, ágy a’ gúnyoló és értetlenül tsúfoló Zoilusoknak idejek, hamar ki szokott telni, ’s a’ t; ’s azutánn a* Könyvnek {ha érdem li) megjő a’ betse.
M ikőr a’ M agyar Füvész K ö n y v , T u d o mány formábann V ilág eleibe jött, és mint különös Jelenség a’ m aga nemébennj várta ttiinémű Rgyelmetességet fog magára vonni a' két H azábann: két rendbeli Hazafiaknak íté
lettételektől, és kedvektől volt kénteleri, fel
függeszteni szerentséjét, t. i. az I f j ú k é t ó l és a’ M e g l e t t e m b e r e k é t ő l .
Kevés idő múlva pedig kitettzett, hogy a*
Nemzetnek legszebb része és reménysége előtt, a’ T a n ú l ó n e v e n d é k e k , és az I f j a k előtt, a’ K önyv szembe nem tűnt, és esmé- .retlen m aradt, mint ólján a’ meljet érteni nem lehet. Igen is! mert a’ Term észet His
tóriájának* kivált ez a’ K észe, magyarúl és Tudom ány formábann, sohol sem tanítódik a’
két H azábann, holott az Ifjúi K o r , természet
tel gyönyörködik abbann á mi szé p , haszon
keresés nélkül i s , és ha volna a’ ki figyel
meztetné r e á , repeső örömmel fogadná azt,
X s , Ott
, Elöljáró Beszéd. m
IV
Ott van ugyan m ajd 'minden Gíkolák- bann, &* tanúim való dolgok Laistrom ábaón, a3 Term észet Históriája i s : de az nem egyéb annál, a’ mi más Nem zetek szokásából mi reánk is elragadt, t. i. hogy a’ T an úló képzés lődéseit, múlassák a’ soha nem látott és nem is látandó, Term észeti Dolgokonn való tsú- dálkozással; hogy á ’ gyerihék tudjon Beszállni az Elefántról, Ezéthalról, a’ Kókősltíióról, Ezú- hornádról, a3 Borsot, a’ Kávét termő Tserjek- ről V a’ t. M ilfor ósztánn ezeketín általesik a3 T an ú ló : többe' eszébe se jut a’ Term észet His
tóriája; mert nem tudja, hogy a z, nem valarhi széljel szórt, egyről mástól váló mendemonda B eszéd , hanem Tudom ány Reúdbenn álló Alkotm ány*
Másod rendbeli Ifazafíak, á3 kiknek letek elibe állott a3 Fűvész K ö n y v ,. azok , a' kik m ár az életre való készülésnek oskolájából kikelvénn, Hívatalókbann, Polgári egybéköt*
tetésbeiin vagyn ák, sőt nagyobb részent Fa- miliások i s , de azért a3 1 udománybeli dol
gokkal, és olvasással fel ném hagynak.
A z I f j ú s á g o t felváltó E m b ' e r k o r , a*
Term észet rendi Szerént, megszokta váltó?*
tatni az 'ember gondolkozásának módját; és a*
tseiékedetekbenn többé nem a3 -gyönyörködés a3 fó rugó, mint az Ifjúságbann v ó lt, hanem a3 haszon', és a’ gyönyörűséget is tsak a3 haszdíi teszi édessé.; A z t leltét átaljábahn mondani-, h ogy ebbenn az Idokorbarin, nevénél fogva sem kíván,a az ember esmerfli azt a3 Plántát, jaeijnek se kárát, se hasznát nem tudhatja. .
Mindazáltal ezen Hazafiak közztíl sokak»*
bann, a' Plántákkal való megesmerkedésnek gyö*.
Elöljáró Beszéd.
V
JZUÍljárő SeJiZéd.
gyönyörködtető e reje, valamennyire kimutat*
fa magát. M ert, némeljek, a’ kik előtt a’ Deák Botanica nem volt esmeretlen: ezt a’ T u do
mány t .magyar nyelvenn, nagy örömmel e's ked
vességgel vették; a’ Fm ész nyelvbenn. és az új nemi nevekbenu, nagy megelégedéseket és gyönyörködéseket találták, r—- M ások igen szépnek találvánn azt, a’ mit. az élőbeszéd ígé rt, hogy az esmeretlen F ü vet, a’ Könyvből meg lehet esmerai: D i l e t t á n t n k k á lettek, még a’ szép N em ből-is; az a z , kezekbe vé- vénn a’ Bévezetést, mégolvasgatták, és ahból a’ Tudom ány kúltsára ráakadtak. M ások Jvaiét, szerettek volna, ennek az esméretnek nyitjára. jutni: de érzették, hogy arra már sem idejek, sem békességes tűrések nem le
het ; sajnállották h ogy ifjúságokbann arra ótasítást ‘nem vettek,
Ataljábann.. pedig, ezen- Hazánkfiai úgy ítéltek, hogy á3 Fűvész K önyvnek, soha se lyszsz addig' kedvessége, és kelete; míg an
nak Praktika r é s z e a ’ F ü vek hasznainak elő
adása , ki nem adódik. Úgy is lett; mert ez a*
munka; világra lett jövetele utána, harmadfél esztendőre, félre tétetett és elfelejtetett. Db
m ár ennek a3'N em zet-az oka? Ingyen sem! í
\Gondóiéra kell vaía venni azt is , hogy a’ tsu- pa esméretbeii gyönyörködésnek útja, a’ T e r
mészetre n ézve, a’ ■ tanúló ifjúság előtt, még ránts kinyílva,; azt is., hogy annak.kinyitásá
ra , az á K ö n yv bizonyosann nem fog felve- vődhetm , mert még annak nints ideje; azt is, h ogy . ámbár magábaun is eléggé gyönyörköd
tető a’ Plántákkal való estaerkedés: tsakugyan igasságok van azoknak, a3 kik a3 haszon nél
kül való gyönyörűséget, hamar elenyésző ;tse-
kélys égnek tartják, meljre az ember könnyenn rá ún, mint a 'M u ’sika hallgatására^ bár akár- melj szép legyen is az.
íg y hát a’ sok esztendei terhes m unkával készült Fűvész K ön yv, hasonlónak láttzik ahoz az idő előtt született m agzathoz, melj születése utánn kevés napokkal megholt. D e mégis talám nem enyészett el eb benn egészenn az Életerő, hanem tsak elállóit, és még felser
kenhet. Ébresztője lehet annak a z, hogy a’
melj magyar Könyvek azólta kijöttek; azok
nak érdemes ír ó i, többnyire ennek nevezetit fogadták e l , -mikor valamelj Plántát említeni szükség volt. M ég bizonyosabb ébresztője le het pedig a z , ha kiadódnak a’ Plántáknak ré- genn kívánt , és mind ez ideig sürgetett hasz
nai is.
Ennek a’ közönséges és m éltó kíván ság
nak teljesítése, ezen Könyvnek tzélja, melj úgy jelenik m eg, mint a’’Fűvész K ön yvn ek, P rakti
ka , vagy hasznot mutató R észe, hogy íg y m ár, ne tsak a5 gyönyörködtetésnél, hanem a.*
haszonnál fogva is, ajánlja magát a ’ Hazának.
A ’ Term észet barátinak kitsiny Publicu- m ánál, sokszorta nagyobb az orvosságokat tudni szeretők Publicum a, melj a’ Nemzetnek minden részei közit elterjedt. Ha. ennek Figyel- mezőbb része, megtalálja kedvelleni a zt, a’ mit látni f o g , t* i. hogy az orvosi erők közt i s , van valam i bizonyos rend, a’ Plánták alko
tásának rendi szerént: nem lehetetlen, h o gy a’ Plánták rendelnek esméretét is megkecí- v e lli, és abból a5 nagyobb Publicum ból, ama kissebb is valamennyire megszaporodik.
, A*
VI Elöljáró Beszéd.
Á ’ mi már magát ezen Orvosi Ftrvész K ön yvet illeti: E z két Részekből á ll:
1 ) A z Elsőbenn, szóll közönségesem: az É l ő t e s t e k r ő l , • azoknak E letekről, Élet- erejekről, Tápláltatásokról ’s a ’ t; továbbá az o r v o s i P l á n t á k r ó l , azoknak megesmérte- tő je le irő l, a’ velek való élés m ódjáról, és végre azoknak munkájokrói az orhberi test- benn* E zeknek kidolgozását, szükségeskép- penn előre kellett botsátani, mert a’ nél
kü l , a’ második Részt megérteni, és haszon
ra fordítani nehéz lett volna.
2 ) A" Második Részbenn, az eddig es- meretes hasznú Plántákat, eggyénként felszedi a * Füvész rend szerént, és azoknak orvosi
■ erejeket, az újabb Tudósok Orvosi - szeres ( Materia M edica) Könyveikből * kiszedve „
' - . • ^ )( 4 , sum-
Elöljáró Beszéd. VII
'* y í Haszonra fordított, Orvosi-Szeres Könyveli ' ■ '* ■ ezek:
Johann Á dam S e h m i d t s , Ma
téria Medica - Wien - . - íg iiv Justus A r n e m a n s , Practische
Arzneymittellehre - - . ' - Gölting - - 1793.
Conrad M ö nc hs , Lehre von ,Arz-
neymitteln «_ - í - * - Hamburg - 179**
Villiam C u l l e n s Materia Me
dica - - r v - * - - Leiptzig - - 1790.
Ghristopli Jacob M e ll in a ' M a
teria Medica - * - - - - Francfurt * 1789.
Ludvig Leberecht L ő se k é s
Materia Medica - - - * — Berlin . . 1735, Stephani B l a n c a r d i Lexicon
.Medicum . . . Lipsiae - - 1777-.
t III
summásonn előadja, m egem lítvén sokaknak Gazdaságbeli hasznaikat i s , meljekrőL írott Gazdaságbeli könyvek számosán» vágynak.
A z orvosi Plánták előszám lálására, leg
jobb ás legtőkélletesebb a' Fűvész Kend. E z által lehetett elkerülni sok haszontalan szó-' szaporításokat, és ugyan azon dolognak húsz
’s harmintz heljen való előhúzását, Most tsak két vagy három dolog v a n , a’ mi a’ K ö n y v ben» töhh heljekenn előfordul, még pedig, kész akarva és ízéiből: még is m eglehet h o gy az sem fog mindeneknek tettzeni' H átha a’
Plánta neveket, az Ábécé betűinek {itt vala
haim nevetséges) Rendében», adtam volna, elő? ú g y , v a g y az olvasót kellett, volna min
den lépten» nyomonn m ásává igazgatni, * Lásd.
itt Lásd amott; vagy a’ K ö n yv, az ugyan azon.
dolgoknak sok heljekenn való emlegetése mi"
a tt, kiállhatatlan lett volna.
A ’ Fűvész-R end szerént, az ugyan azon természeti Rendre tartozó Plánták, mind e gy ütt, állanak; ezeknek közönséges tulajdonsá
gaikat, eggyszer megmondani elég, és osz- tánn summás rövidséggel, lehet előadni, az oda tartozó több P lán tákat, meljek különös erejekkel és hasznokkal, magokat a’ többektől m egkülöm böztetik; de m ég íg y sem lehetett, és nem is kellett elkerülni, hogy ugyan azon E rő k , sok m ás, külömböző Seregre és Rendre tartozó Plánták alatt is, ne említődjenek. E n nek a’ Rendnek ez is a’ haszna, hogy ez á*
Könyvetske, szükégtelenül nagyra nem nőtt;, de az sem utólsó haszna, hogy az olvasónak igen jól esik az , m ikor egy Plántának erejét megtanúlvánn, ugyan akkor m ár tud
monda
Elöljáró Beszéd,
ni többeket is , meljeknek ereje amahoz ha
sonlít, vagy k ö ze lít, úgy hogy szorultság jdejénn, eggyikkel a’ másik heljett lehet élni.
H ogy pedig ezen K önyvnek, ne tsak a’
Fűvészek vehessék hasznát, hanem minden ember valaki akarja: tehát sok Tartományom, v a g y N épközt forgó Plánta neveket, meljeket ezelőtt számos esztendőkkel kezdettem öszve- szedni, most mindeniknek melle' tévéna a*
megállított M a g y a r, és Linné szerént való D e á k nevezetik, ezen K önyvbe betettem, a’
negyedik vagy ntólsó T oldalék Laistromba, rneljet Igazító Laistromnak neveztem, — T a láltam-'még itt ott a’ Könyvekbenn, az Indiai közönségesebb term éseknek, minéműek a’
B o rs, Gyömbér, K á vé, ’s a’ t. neveinn k ívü l több Fűszeres nevezeteket i s : de mivel a zo k , többnyire ólján Plántáknak gondolomra adott v a g y fordított n evei, meljeket a’ M agyar Ha- zábann látni nem lehet; tehát azokkal* a’ hel- jet foglaltatni nem akartam.
A ’ k i má r , a5 szokott T artom ányos, vagy a’ Nép közt forgó névenn esmervénn valamelj Plántát, arról kívánna a’ Könyvbenn olvasni:
ha azt a’ nevet a’ Mutató Tíjblábann meg nem találja, keresse fel az Igazító Laiitrom bann, és ott a’ megállított neveknél fo g v a , rá igazo
dik. H a pedig a’ Plánta a* Könyvbenn benne p in ts; annak vágy az az oka# hogy azon Plántának orvosi erejéről, semmit se tarta
n a k , v a g y azt , hogy valameljik Term észeti Rendhez tartozik, meljbenn a' hathatósabb szerek elő lévénn adva, a' tehetetlenekből sok kihagyóaott, meljikbenn azombann pieg vám a1 Term észeti Rendnek, közönséges tulajdon
sága
és ereje.Elöljáró Beszéd. IX
E* szerént . ez a’ Könyvetske O r v o s i F h v é s z K ö n y v : mert a’ füveket esmérni szeretőknek megmutatja azt a’ mit kí vánnak, K i. a1 Hazai Plántáknak erejét, és orvosi hasz nait. O r v o s i s z e r e s . K önyvnek (M ateria.
Medica) nem lehet m ondani, mert a’ tapasz
talt hasznos szere k , nem. tsak a5- mi H azai Plántáinkból, hanem, idegenekből is , sőt az állatok e's Á sványok Országából vehetett Ma-\
tériákból is készülnek,
Mivel, hát ezen Könyvetskének, tzélja $ze^v rént; itt ingyen sem az a5 K érd és: M e l j i k , b e t e g s é g e t m i v e i k e l 1 g y ó g.y í t-a n i ? haneái e z : M e l j i k P l á n t á n a k * m i n i öű e r e j e v a n ? és, m i . t s o d a n y a v a - J á k b a nn 1 eh e t h as zn o s ? látnivaló , hogy ez teljességgel nem o r v o s l ó K ö n y v ; és azt éppetin nem kell várni tő le , hogy az orvos-, lás módját tanítsa. — V ágynak- számos or
vosló Magyar K önyyek, és a’ Köznép kezén»
forognak ** meljek azt tanítják: ennek pedig az éppenn nem tzelja.
JE;^
X ' MlSljáró Beszéd.
** Orvoslásról írott némelj M a g y a r Könyvek:
(ide nem. szániláívánn az. Egésségjenritartdsdról, a’
Borbély ságról, Bábamester J é g r ő l, és magános nya- vajákrál, p. o,. Pestisről, Himlőről, KöszvdnyrÖl 'só! t.
írott Könyveket, meljeknek száma igen sokra, megyém.) H. M é l i us Péter Herbáriuma Kolo'svár - 1578.
B e j t he István Füves Könyve JPe'metújvdr * 1595.
I? é c Ily Lukáls Szüzek Koszo
rúja - ...- - Nagy Szombat 1591.
A p á t z a i ( Csere) János Fncy-
• clopaedia - - - - , . , (Jltrajeotum 1653.
Újra nyomtatódon Qyörbenn - iSogi
E z tsupánn a’ P lán tákról, és azok feözt is tsak a’ H azaiakról szóll: az orvoslás pedig pera tsak a5 mi H azaifűveink által megyen
véghez.
Elöljáró Beszéd, x t
M i z á l d i Kerti dolgoknak Or
vosi hasznai - - - Kolozsvár - 1669.
P á r i z .Pápai P ax Corporis - Kolozsvár - 1690.
új ra pyomt. Ló'tsénn 1092. Kolozsvár - »774* K ö i e s é i f i Sámuel Orvoslás Re
gulái , a’ Kolo’svári Kalendá-
riomok v é g é p n ... 1723— 1730.
F e r i i t z i pán jel Házi Orvos
ságok ...Budáim - - 1740.
detto Úti-társ, plázi és. Üti Pa»
tika - - - r - - - - - Budáim - • 1740.
C s a p ó Jó’ sef Jíis gyermekek
Ispótálja - Jí. Károly * 1771.
detto Füves és virágos K erC ' Po'son 1775, és 1792.
dettp Orvosló Könyve - - t Po'son - - 1791.
S t ö r k Orvos Könyve, Fordí
totta. Fidesz ló ’ sef - - - - Béts - - - 1778- S t ö r k Orvosi T an ítása, F o r
dította. Rátz Sárpuel - - - Budánn J778, ^780.
R á t z Sámuel Orvosi Oktatás, Po’son. j776, 1778.
detto. Orvosi Praxis - •: - Buda - - - 1801.
M a r s c h a l l Qrvo* Aszszony Kolozsvárt 1791.
S z e n t m i h á i y i M ihály’ Házi
Pryossagi - - - *. Vátz • - t 1791.
V a l i Mihály Házi Orvos - Szó
tár - - - - Gyár - - - 179*»
R o s e q Miklós a’ .Gyermekek
Orvoslásáról - - r. - - -, Pest -. s 1794« W e s z el s z k i A&tal Fa, és Fű
szeres Könyve - - - - - Pest - ? - 1798»
H aisz-
véghfez. — E z külön-külon vészén fel minden Plántát, és annak ereje'ről b eszéli, minden- mással való elegyítés nélkül: az orvoslásban!*
pedig-, a betegség okaihoz és a’ betegnek környűláilásihoz képest, ögzveelegyítenek egy
szerre több szereket is, mindeniket bizonyos tzélból. — E z igen sok Plántáknak orvosi hasznaikat mondja m e g ; az orvoslásra pedig azoknak huszadrésze sem kívántatik; a’ hon
nan itt aJ Betegségek, a’ Mutató Táblába bé nem mentek; nem is volna annak semmi hasz
n a, mert tsak zűrzavarba vinné a’ keresőt, 50*— 60 felé is igazítván!} a z t . eggy betegség
re nézve, — E g y s z ó v a l, az orvosiásbann a*
betegségek eredetének, okának, környülállá- sin a k , sokképpenn való változásinak gondos nyomozása kívántatik m eg: ezekhez pedig a’ bűvész Könyvnek semmi köze «ints.
•Ázom.1»
XII Elöljáró Beszéd.
H a i s z l er György Orvosi műn- <
k a j a ... . - }Vesiprim i§ e i4 Eny e di János Falusi ember
Patikája- - - . - R olo'svár - igoi<
Z s o l d o s János Aszszony Or- .
v o s ... - - - « , , 1803.
Házi különös Orvosságok egy
Toldalékkal - - - Kolo'sv, 1773, 1785, és Vatzou • - . « - * 1791, és 1795.
Házi Orvosságok, és Salernita
na Schola Kolozsvár ■ * 1785.
Házi Orvosságok és Méhiartás Fiítz - - - 179,5.
Jíéma Orvos, a’ Falusiak szá
mára Po'son' - - 1S05.
x u i
Azom bann , a’ ki akarja, ezen Könyvből
■ Szerzett esm éreteiből, orvoslásra tzélozó jegy
zésekét tehet a’ maga számára, és azt senki sem ellenzhfcti; valamint azt s e , ha az ártat- lainil hathatós Plántákból, Házi-gyűjteményt szerez magának, Lásd d Bérekesztést.
M eglehet, hogy ezen Könyvetskébe' hibás állítások is tsúsztak be. Ha tsúsztak: azokat az én rovásomra róni nem le h et, mert én az O rvosi dolgokbann tsak D i l e t t á n t lévénn , a’ M ásodik Részbenn, magamnak felette ke
vés szabadságot engedtem: hanem követtem szoroásann, a* nagy Tudom ányé • és tapasztalású Orvosokat g és tsak ezeknek tapasztalásbeli á l
lításaikat írtam be. Ezenn -az okonn, a’ ta
milt Orvos is, a’ maga tulajdon Publicumának kissebbítése -nélkül, ezt a’ K önyvet, Kontár munkának nem bötsmölheti. H a ellenkező értel
mekre akadtam : ^ Kérdés alatt lévő dolog- hanti igyrkeztem magamat minden módonn m egvilágosíttatni, hogy a’ jobb részt választ
hassam. A ’ hol ezzel nem boldogulhattam ; az egész -dolgot hallgatással elméllőztem, mert tudom , hogy mind azok mellett a’ Felséges esmérétek mellett is, meljekre a’ Physiologia és Anatómia tan ít, számtalan sok dolgok vágy
nak az emberi. Alkotm ánybann, -meljek túl esnek a’ Láthatáronn, a ’ hová a1 Halandónak legélesebb -látása is el nem hat. j
Tsakugyan pedig bátorkodtam, a’ magam tapasztalásaiból is, három vagy négy dolgot, a’ Tudósok állításai közzé befészkelni: mert a-zok ólján ellenemondhatatlan. tapasztaláso- kon-n épültek, meljek azon dolgoknak igazsá
g á t, mindén kétségenn kívül valóvá tették.
Mloljáró Beszéd,
XIV
Ez alkalmatossággal, a’ Ffives^ Könyv első Darabjára, szükség he'melj jegyzéseket
tenni. . . . .
1) Sokáhn megütköztek a’ sok új nevek- benn, és úgy nézték azokat, mint á’ Füvesz*
kedés tanúlásbánn igen nagy akadályt'. E zek
nek megnyugtatásokra váló az: első T oldalék Laiström, mélj megmutatja, liőgy a’ régi ne*
vekből több megmaradt -nemi Hévnek 300-ná!, a’ mennyit előre ingyen sem lehetett volna reményleni. Igen i s , mert minden m eghagy
ható nevekét meghagytunk, új neveket pedig tsak akkor formáltunk, mikór arra a’ kénte- lenség Szorított. '
Alkalmatos új Kérni N e vek , há 'sokkal többék válnának is nem ártana. Mert a’ kik már Füvészkfedni kezdették- mindnyájaim azt állítják, hogy a’ Plánta kikeresése közbenn, hat új név, mélj a’ tzím'erből van véve* a’
plántával eggyütt sókkal köhhyebbéiiti és ál
landóbból megragadj mint éggy régi h é v , meljet azelőtt nem tudtakV.
2) Kívánták v a la , hogy adódnék oka az új Nemi hevek származtatásának. E ze k hát rendbe szedve, és eredetek 'szer ént föloszt
v a , állának a’ második T old alék Laistróöi- bann. Ott magyarázó beszédekre szükség hints*
mert a’ meljek a’ Nemi tzimerből vevődt'ék:
azokat megmagyarázza magá a’ Tzírner * tsak meg kell üéznn A ’ Termetből veitekéi* a*
termet ’s a’ t,
3) A ’ Bótanicához értők azt Sajnálták, hogy Tulajdon Fajnevek keVesenn vágynak a’ FűvéSz Köhyvbem i, holott azlok igen na
gyon könnyítik a’ Füvészség tanulását. A z igaz hogy azt méltánn lehet sajnáltam. D e h ogy
azon Elöljáró Beszéd.
azon tekintétbénn is nem nagyon sovány a’
Füvész K ö n yv , és még ezutánn is 'könny enn le
h et a’ tulajdon Fajneveket szaporítani: azt mutatja a’ harmadik T old alék Laiström.
4) A 5 két Hazábann bizonnyal találtatha
tó P lán ták , ezen jeggyel (!) jegyeztettek vala meg. U gyde száinos,Plánták vágynak nálunk, m eíjeknek ez a’ je g y nints eléjekbe -téve: el- lenbenn vágynak oljanök is, -méljék előtt ott a’ jegy; de kétélkédhi leh et hogy volnának
■ a’ Hazábann — Ezen jegyre tehát többé sem
mit sem kell vigyázni,
5) Sok Néminevek, bár eleinte D arabosok
nak téttzettek is : úgy láttzik , hogy a3 hozzá : szokás által .kisimulnak : de -tsakugya'n Vágy
nak köztök oljánok i s , méljeket kár volna megszenvedni. Iljen N ro 374. a’ T á t k a n a f , b ár a1 Némi Tzírnerből van is véve. Jobb
■ lesász e’ héljeit K a na f á j ; á z áj tévéiül nyí
lást; a5 mint 'ezen szókból kitettzik: A ja k
,
-Aj'ázó, A jt ó, A j tatás, Ajítás Á ju lá s, Nl’O '311. a’ F ü t é j jó Nenrinév volna; de mivel 'ennek a’ N em'bek 'regi jó ivévé e z , S z e 1 1 y i n ; jo bb lészsZ a’ Tűi éj keljeit ezt tartani meg. — • N ro 470, a’ H í g v i r í t z . íg y hívják Hazánknak némely részéibenn az édes gyökeret, és mi is azért hagytuk azt meg
(
mint régi nevet) Nemi- névnek. D e látni v a ló , hogy soha sem leszsz‘fez, szép M agyar hangzású név. A Higviri- tZét form álták az édes gyökérnek ezen Pati
kái h e v é b ő l: ‘Liquiritia. Ugyan ebből 'sokkal alkálin a tósabb lágyított név lesz ez: L i k r i t z , méljet jó leszsz &’ Hígviritz heljébe tenni. — Nro 1Ó5. a’ B o ‘d o h p ó t , aJ Némi Tzíttter- bői van ugyan véve-' de e z .a’ tsíhós v ir á g ,
•melj megszáradva is skárlát színét megtartja, épnél
Elöljáró Beszéd* xv
XVI
ettnel a* durva névnél kellemetesebb hang^á^
sút erdemelne. Tsínosabb neve légyen hát ez;
B í b o r k a . —- A * 15-dik szám alatt e’ heljett tzérnalevelü Gy. ezt kell tenni: keskenylevelü,
6) Tudnivaló, hogy igen sok Plánták le<
hetnek, és naponként találtatnak a’ Hazábann, méljek a’ Füve'sz Könyvbe be nem mentek. Ha valaha szükség lenne reá, hogy ez a' K önyv még bövítődjön i s : az ólján Plántákat kellene a’ Püveszkedésbenn gyönyörködőknek, szorgal*
matosann öszveszedni; és azoknak .n eveit, le
írását , sőt magokat a’ Plántákat is eggymás-.
sál közleni. Hjen gyüjteményetskét, az én Suc*
cessorimnál is fognak találni.
írtam Debreczenbenn, Május 1. Napján»
1815-dik Esztt
MlSljáró Beszéd*
■ "D I Ó S Z E G I S Á M U E L . D«Ír. Préd. G. Htot. és Esp,
i
\
AZ
AZ
E L S Ő R É S Z B E N N
E LŐ A D Ó D O TT DOLGOK.
Lap.
I. Tzikkely. A z élő testek - - - i
I I . --- Az 'Életerő - s
I I I . --- A z Életerő munkái. Formáló,
Fiszszaszerző , és Tenyésző Erők 9 I V . --- A z organizált Testeknek alkotása
és alkotó részeik *5
V. — ' — ■— -rí Tápláltatás, annak szükséges
vélta, matériáin, és módja 28
VI. — --- - AH Természeti Erők (Chemismus) és az Élőeszközös Erő (Orga
nismus) közt való külőmbségek 38
V I I . --- A z ember Egéssége, Betegsége,
Orvosság. - - - 4i
V I I I .--- - — A z Orvosi Szerek Feltalálása 45
i x . ---
— AÓ Hazai önként termő és termesz-x .
---—
, tett Jövevények - 3«A Plánták orvosi erejének meges-
mertető Jelei - 57
XI. — --- Az Orvosi Plántákkal való élés
módja - 7i
X I I . --- - A z Orvosi Plánták munkái az em
ber testébenn . . . 75
Hányatók * 76
HasAajtók - 8»
Gőzöltetők, izzasztók - 83
Fizellethajtók 85
í— PtriíszkÖltetők 89
Mejj'tisztítók - - 9i
Szélhajtók, Gyomoréiősltők 92
Gilisztaűzők -
94
Huvitisztúlást indítók - 97
Hív esi tők • - ■ *
98
Erőssítők - - * 99
Serkentők t Élesztők - - * 107 yérhígí*
Vérhígítók, Vékonyltók * Felolvasztók, Oszlatók Se ny védés ellenvalók - . Görtsoszlatók, Innyájtók Fójdalomenyhiteik, Altatók Beirt veressítök, Bólyaghúzók
\
ELSŐ
E L S Ő R É S Z.
' t
AZ ÉLŐ TESTEKRŐL, AZOKNAK ÉLETEKRŐL, TÉP- LÁLTATÁSOKRÓL, ORVOSOLT ATÁSOKRÓL, AZ
ORVOSI PLÁNTÁKRÓL, AZOKNAK MEGESMER- TETŐ JELEIRŐL, ÉS A’ TESTBENN VALÓ MŰN- RAJOKRÓL KÖZÖNSÉGESENN. ■
I. ■ C Z I K K E L Y*
A Z ÉLÓ TESTEK.
Á . 2 élet nélkül való , vagy külső Természet kebe
lét, úgymint: a’ főidet, vizeket, levegőéget, betöl
tötték az É lő T e s t e k , t. i. a* számtalan Plánták, és Elő állatok; meljek igen sok tulajdonságokra nézve, az élet nélkül való testektől, főidtől,, ér- tzektől ’s a ’ t. egészenn külőmbóznek, és O r g a n i z á l t vagy É l ő e s z k ö z ö s testeknek nevez
tetnek — mi okonn? alább fog megtettzeni. — Az ő életeknek Históriája summásonn ebből áll j
A
i. S z á r m a z n a k a’ nemzés által, magokhoz ha*
sonlóktól. 2. Kifejtődznek, és n é v e k e d n e k , mind hoszsz^ságokra, mind vastagságokra nézve, a’ tápláltatás által, hévévénn magokba a tápláló matériát, és annak némely részét a’ magok testé- vé formálvánn. 3. Hoszszúságra ’s magasságra va
ló nővésekbenn m e g á l l a p o d n a k , mihelyt an
nyira nőttek, a mennyit mindeniknek alkotása kíván; és ettől fogva ezen m e g l e t t állapotba maradnak; és ha nőnek is, tsak vastagságokra nézve nevekednek. 4. Mikor a’ meghővés állapot- jához közelítenek; megmozdul bennek a’ ne m- z é s r e való ösztön, és alkalmatosokká lesznek arra, hogy kivált meg lett korokbann, a’ pároso- dás által magokhoz hasonlókat származtassanak magokból. 5. Fogyatkozvánn, vagy egészeim is megszűnvénn bennek a’ nemzésre való tehettség, m e g v é n ű l n e k , roskadnak, lassanként belső részeik bédugúlrtak, tápláltatásók megszűnik, m e g h a l n a k , és elrothadnak; (Ez a’ természeti, és az állatokra hézVe is ‘fájdalom nélkül való H a l á l ) dé az életnek akármeljik időszakaszá- bann is meghalnak-, ha valamely 'külső vagy heh ső erőszak alkotásokat megbontja
JegyxJs» Áz Éló' Testek származásáról mi tsak annyit tudhatunk , a’ mennyit látunk-,,'t. i, hogy azok m«gokhoz hasonlóktól származnak a’ nemzés által, és ezt nevezzük Hasonló Nemzésnék f Generatio uni
voca)'. de annak titkaiba teljességgel bé nem 'tekint- hetünk. Aj régiek közzűl sokab'n azt hitték , hogy az organizált testeknek rothadéki ból maga a’ Természet forrnál plántákat, férgeket, kőt nagyobb állatokat is; é ’ ezt nevezték történetből való nfemzésnek (Ge
neratio aequivoca). Ez ellen a’ vélekedés ellen az okoskodás, és tapasztalás erősénn hartzol; de meg kelt vallani, hogy ugyan azon tapasztalás , oeb'ézsé-
Í
eket is gördít élőnkbe. Mert vágynak ólján plánta orma növések, gombák, moszatok, penészek, ésálla*
a A z É lő Testek•
A z Életerő. 3 állati testek i s , mint a’ belekbenn lévő giliszták , máj- bann, agyvelőbenn termett férgek, ’ s a ’ t, meljektól az organizált alkotást megtagadni nem le h e t; azom- bann azt igen nehéz megmutatni, hogy nemzés által a’ magokhoz hasonlóktól származtak volna. Míg hát itt a’ gondos vi’ sgálás a’ titkot egészenn fel nem fe
dezi ; úgy nézhetjük ezeket, mint a’ közönséges tör
vény alól való kevés kifogásokat; mert egyébaránt tudjuk, hogy az Éló' Testek egész Országábann, mind a ’ plánták, mind az állatok nemzés által sza
porodnak. A ’ törtéoetbeli nemzéshez számlálták azt a’ külömbözó' nemzést is, mikor valamely organizált testó'l, magához nem hasonló, hanem tőle kiilombö- ző származik, p. o. a’ tölgyfától a’ gubó , a’ pillangó
tól a’ hernyó, melynek két változásonn kell altalmen- n i, míg az annyához hasonló pillangó leszsz beló'lle.
II. C Z I K K E L Y . A Z ÉLETERŐ.
Mimódonn készül el a’ nemzés által az orga
nizált testnek kezdete, magzatja, bimbója, vagy m agva, meljnek szövete midőnn kifejtődzvénn , kiterjed, egy meghatározott formáját plánta, vagy állat leszsz belőlie P mitsoda erő ébreszti és éleszti azt a kifejtődzésre ? ezeket tsak a’ Természet Al
kotója, az Életnek Ura tudja; magok pedig a’
nemzők ezekbenn semmit sem tudnak. Élég a z , hogy a’ fogantatáskor a’ megtermékenyítés által adatik az organizált testek magvába, magzatjába e g y É l e t e r ő , melj a’ magzat szövetének min
den részeire kihat, és azonnal munkásságra ébred- vénn, annak szövetét fejtegetni, terjeszteni kezdi;
azt az Annya nedvességeiből táplálja, neveli. Míg a’ magzat az Anya Plántábann, Anya állatbann van, és annak nedvességeiből tápláltatok: addig az ő életereje az Annya életerejével egybeköttetés-
A
2benn
lenn van, az által segítődik, és annak változá*
fait megérzi. Elválik pedig az A nnyitól, mikor ínár annyira kifejtődött, hogy magától is tlhét, melj^ lészén a Plántákbann a' mag megér,-seKor , az Állatokbann a’ megtojc.skor, és eleven szülés*
kor, és ettől fogva az Életerő munkálkodik a*
testbenn szünet nélkül, mind halálig.
Nevezetes pedig az, hogy minden nem ele*
vént szülő organizált Test magzatjábann, el ál l az Életerő, mint az ó ra , mikor az az Annyától elválik, és minden kitettző munkásság nélkül, tsendességbe van és nyugszik; mind addig, míg ahoz való kedvező környüláliások azt fel nem ébresztik. Ebbenn az állapotjábann egyebet nem tselekszik, hanem hogy a’ testet a' meybenn Van, rothadn. nem engedi. A* búzá* és sok egyén magvak, száraz helyenn sók esztendeig eUllanak; azutánn pedig földbe vettetvénn, annak nedvessége, és a' nap melege, felébresztik bennek a’ nyugvó életerőt, kikelnek, és felnevel*
kednek. Sok plántáknak magyái ha ólján méijenn esnek a’ földbe , hogy a’ napnak szükséges meleg*
sége, a levegő és nedvesség hozzájok nem jut- hat, és a" főidnek rajtok fekvő terhe nyomja azo*
kát: századokig elheverhetnek a’ föld alatt, ú g y , hogy az életerő tsak nyugszik bennek v de meg nem falad. Innen ván, hogy ha a’ földet mél*
jenn felássák: az alóiról kikerült főidből oijan plánták is kelnek ki, meljekhöz hasonlók azonn a környékeim Hintsenek. De ha nem méijenn van is a mag a' főldbenn: az abbann nyugvó életerő*
nek felébredését, az esztendőnek minérriíísége, es az időnek járasa, a plántáknak egymáshoz va*
lo vonszódása, vagy egymástól való idegenkedő*
se, a’ főidnek keménysége, vagy annak ielpühí*
tása S í t , vagy segítik* vagy akadályoztatják*,
4 A z Életerő,
5
P , o. Elvetik a’ konkolyos búzát, és Ka az esz
tendő nem hozzá való, a’ konkoly ki nem kel:
ellenberm vessek el a' legtisztább búzát; ha az idu járása ólján, meij a’ konkolybann nyugvó életerőt felébreszti; konkoly os leszsz a’ búza; és helyeseim mondják a’ gazdák, hogy most ez. vagy amaz. plánt inak, Van, vagy nintsen ideje A*
Reptze az Árpával szeret kikelni, és mikor ideje van, az egész árpa főidet elborítja, bár ha leg
tisztább vóit is az elvettetett árpa. Vetettek vol
na pedig ugyan azon főidbe más m agot: a’ rep
tze koránt sem kőit vólna ki ólján bővséggel, vagy egészenn is od^ maradtt volna. Sok plánták magvai a’ ke neny gyepbennki nem kelnek, akár
mennyi ideig heverjenek ott: de vegyék alföldet mivelés alá: azonnal ‘kimutatja magát a’ Muhar
-1
gyom Amarant, Füstűké, Lúdhur ’s a’ t. és a*
kertekbean a.’ horsos- Hzá'torfa, M á k , K apar, fesztertze ’s a’ t. Tapasztalásonn épült a’ Magyar Gazdáknak amaz. állítása, hogy ha az ember a*
köles magvaboj kifogyf szántsa f i az Országút»
j a t, es magra kap belőle. —r így nyugszik az jÉleterő a’ Madaraknak tojásibann is a kotlásig;
a’ Kétéltűeknek tojásaikbann adáig, míg a’ nap melege azt fel nem ébreszti; az Őszi Pillangók
nak tojásaikbann egész télenn által, míg a kike
leti napnak nielege azokat ki nern költi, Ha pedig a’ magbann, vagy magzatbann az Életerő megfú- la d , elenyészik: annak el kell veszni és rothadni.
A ' búza megdohosodik, a’ tojás piegzápúl, az állat megvét.
De nem tsak a’ Magbann és Magzatbann, hanem a már kifejtődzö,t organizált testekbenn i s , eláll és nyugszik az Életerő,, bizony os idők- Éenn és körny dállások között. így nyugszik az rendszerént az Élőiákbann, és a’ két ’s több esz-
9 A 3 " tea-
A ií Életerő*
A z Életerő.
tendeig tartó fűveknek gyökereibenn egész télenn által; így nyugszik a’ ilogarakbann az ö életek
nek második időszakaszábann, midőnn bábokká változvánn hevernek a’ rejtek helyekenn, vagy a’ koporsókbann, meljekbe-magokat bészőtték;
így nyugszik a’ télenn alvó állatokbann is , három, négy's több hónapokig. Sőt nem lehetetlen, hogy ha valamely télenn alvó állat, Ürge, Hörtsök, K í
gyó, Béka ’s a’ t. méljenn találta magát a’ főid alá ásni; esztendőkről esztendőkre nyugodva marad benne az Életerő. Különös,^ és tsudálkozásra mél
tó példája van az elállóit Életerőnek a’ Varasbé- kákbann. Megesik t. i. ( a’ mint azt erőssenn állít
ják) hogy mikor a’ nagy vén fákat hasgatják, vagy a márvány köveket darabolják, azoknak közepéből varasbéka gördül ki, melj a’ szabad levegőre jutvánn, kevés idő múlva feléled. Mint
hogy annak oda lett jutásának sem a’ fábann , sem a’ márványbann semmi nyoma nem láttzik: azt lehet gondolni, hogy a’ márványba még akkor bevette magát, mikor az agyag volt,- a’ fába pe
dig mikor az fiatal volt, és benne egy két esz
tendeig aluvánn, az alatt a’ fa a’ lyukat kéreggel bevonta, á levegőeget tőle elzárta, és így ^a!z Életerő Századokig lehetett benne elállva, vagy nyugvó állapotbann. Ide tartozhatnak az Ázalék Férgek is, mcljek megszáradva , esztendőkről esz
tendőkre, az életnek minden jelensége nélkül vágy
nak : de mihelyt a víz, vagy más nedvesség hoz- zájok ér, azonnal felélednek.
_ Az emberbenn nem szokott rendszerént dál
iám az Életerő egész haláláig: vágynak mindaz- által ólján nyavaják, és más környűlállások, meijek Ő henne is elállítják azt; de á melj azu- tánn vagy magától elindul, vagy el lehet azt in
dítani, ha nem késnek a’ segedelemmel; mert kii- löm-
6
A z Életerő.
7
lömbenn az elállott Életerő örökre is elalszik, és gz ember meghal. 'Vah az ájulásnak egy bizonyos neme ( AsphyxiaJ meljet a köznép Elrejtőzés
nek nevez. Ebbenn az állapotbann, melj egy
’s két nap, tovább, is elszokott tartani, a’ beteg- benn az életnek semminemű nyoma nem láttzik.
íg y állítja el gyakrann az Életerőt, az igen éles nyavaják erőszakja; melj állapot a’ haláltól egyébbenn nem kiilömböz, hanem hogy a’ rot
hadásnak bizonyos jelei nintsenek a’ testbenn.
Ebből tettzik m eg, melj veszedelmes dolog a1 hol
takat, kivált a’ hirtelen és. az éles nyavaj.'k rövid ostromi utánn meghalni láttattakat, addig elte
metni , míg a bizonyos halál jele a rothadás, ki nem mutatja magát a’ testbenn. Irtqztató példák vágynak reá, hogy a’ holtnak gondolt embert el
temették ; holott tsudálták a’ körülötte lévők, hogy a’ test sem meg nem merevedett, sem az ábrá- zatjának színe nem halál szín vplt: és osztánn az eltemettetett testbenn, feléledtt az Életerő a’ ko-' porsóbann, és az elevenenn eltemettetett ember
nek iszonyú halállal kellett meghalni. ■— íg y a’
v(zbe fáladtt, és a’ megfagyott emberbenn, és abbann a’ ki magát felakasztotta, nem mindenkor alszik el egyszerre az Életerő, hanem tsak eláll;
és vagypak bizonyos példák által megerősített esz
közök, meljek által az iljen szerentsétleneket, ha siettek szabadításokra, az életre viszszalehetett hozni. Hogy az Életerő tsak elállott, de nem osz
lott és nem aludtt el egészeim, még akkor is né
h a , mikor már a’ testnek nehéz szaga kezd len- _ n i: ebből lehet főképpenn megesmerni, h o g y a’ h ó l t n a k g o n d o l t b e t e g n e k f e j e , n e m e r ő l t e t v e és m e r e v e d v e á l l , h a n e m t s a k k ö n n y e d e n n , m i n t a z a l v ó em-
Á 4 h *k
b é r é , kivévémi azokat, a kik ópiumtól hói- tak meg.
, Valamint hát egyéb Természeti E rő k , úgy az Életerő is lehet nyugvó állapotbami, mikor- t. i. annak munkásságának semmi nyoma nem láttzik, hanem hogy abbann az illapotjábann is valamíg benne van a’ testbenn, nem engedi azt rothadni: de ebből a’ nyugvásból soha sem is serkenne fel az Életerő , hanem ha valami eszköz, által serkentődnek. Valamint azért a Mágnesbenn nyugvó vonóerő, a’ vasnak hozzá való közelíté
sére feléled, és szüntelen munkás, míg a’ vas mel-.
lette van; úgy az Élőeszküzös testekbenn lévő Életerőt, felserkenti, és elevenségbenn tartja , ví-.
dítja, a’ Melegségnek , Világosságnak, Levegő
égnek, Víznek, Eledeleknek bizonyos mérs éklé-, se, annyira, hogy ezek nélkül élet nem lehet.
Téienn a’ melegségnek fogyatkozása m iatt, eláll az Életerő a’ Plántákbann, és sok Állatokbann; a*
Tavaszi meleg pedig felébreszti azt; de a* felet- tébbvaló meleg,mind a1 plántát, mind az állatot megöli ’s a* t. Ezt a’ tulajdonságát az Életerőnek nevezzük S e r k e n t h e t ő s é g n e k , Ébr es z he- * t ő s é g n e k Excit abilitas].
A Plántái és Állati Életerők, abbann a’ mi fő dolog egymással megeggyeznek, t, i. mindenik a’ maga organizált testét táplálja, neveli,-a’ seny- vedésnck romlásnak ellene törekedik, eb végre mindenik a’ tenyészésnek nagy munkáját véghez;
viszi. Ez az E l e v e n í t ő É l e t ( Vita vegetati- va). Ugyde az Állatoknak érzékenységeik is vagy., nak, l á t á s h a l l á s , szaglás, ízérzés, tapintás, meljek az Életerőt ébresztik, és viszont az Élet
erő ezeket. Ez az é r z ő v a g y á l l a t i é l e t ! (vita sensitiva animalis) . Ennél fogva az Állat Életereje, sokkal felségesebb a’ Plántáénál, mert
az
3 / A z ÉleterS,
az érzés által esmeri az életnek gyönyörűségét»
és szabad mozgása által azt keresheti is. Az Állati Életerővel hát eggyesűlve van az É r z ő e r ő is»
de nem eiválhatatfanúl; sót inkább igen sokszor ez eláll, rendszerént mindenkor az álombann, rendkivűl pedig' némely nyavajákbann: ajúlás- banh, nyavajatörésbenn ’s a’ t , és az alatt tsak az Elevenítő Élet munkálkodik. Sőt gyakrann, ha az érzés egészenn megszűnik is, még az Életerő eggy ideig munkás. -— A ’ Plántákbann is vagy- nak pedig ólján jelenségek, meljeknél fogva né- meljek azoknak is valami tompa érzést tulajdo
nítanak; p. 0. Éogy sok virágok, dólutánn bizo
nyos óráim bezárják magokat, és más nap reggel ismét bizonyos óránn nyílnak k i ; hogy sok szár
nyas levelűk, éjttzakára űszvehajtják leveleket, és alunni láttatnak; hogy a’ Szemérmes Mimóza ( Mimosa pudica J levelei öszveesnek; hogy a*
Sóska borboja hímjei, hirtelen az anyára lapulnak, ha .valaki hozzájok ér ’s a’ t. D e ezeket mások másunnaji magyarázzák, az érzést pedig a’ plán*
iáktól egészenn megtagadják,
A z ÉleterS munkál. • 9
III, C Z I K K E I T , A Z ÉLETERŐ M U N K A I*
Az Életerőnek három különös munkái vágy
nak az organizált testekhenn:
1. A ’ F o r m á l ó E r ő ,' ( Vis Productiva J melj által attól fogva, hogy a1 magzatnak sző- veteihenn megmozddl, és azokat fejtegetni kezdi:
neveli és táplálja a’ testet mind h o ltig; az eledel
nek alkalmatos részét kidólgozvánn, azt. a’ maga testéhez foglalja, annak részévé változtatja; az ah
A 5 kai-
kalmatlanokat pedig vag_y magába ^ sem veszi, vagy ha bévette, bizonyos útakonn a testből ki
ven. Ez a’ Formáló E rő, a’ Plántákbann a’ ned
vességeket, az Állatokbann a’ szív verés által a vért, eloszlatja a’ testnek minden külömböző ré
szeire, és mindeniket a’ maga alkotásához képest abból formálja,
a. A’ Y i s z s z a s z e r z ő E rő ., (Vis'Repr.o- duciivá) az a’ rendes és szüntelen való munkája ,az Életerőnek, mclj által a’ senyvedni romlani kezdett, nem külömbenn a’ vérnek sebes forgása miátt az erek óldaláról lekopott részeket, kilaka-, rítja, és azok helyett az eledelekből újjakat készít...
Ez a’ Viszszaszerző Erő, egyszersmind O r v o s l ó . E r ő is ( Natura Mecticatrix) , mert ha valahol a’ testenn vagy testbenn sérelem,, vagy valami' rendetlenség történik;, ez, azonnal öszveszedi ma-, gát, és a’ testbenn ólján mozgásokat tsinál, mel-.
jek által a’ sérelmet bégyógyítja,, a’ testet az ár
talomtól megszabadítja. A’ fának, ágát levágjuk,
•#*gy a’ kérgét megsértjük; és azt a’ sérelmet,, da
rab idő múlva, magának a' fának Életereje ujj ké
reggel bevonja. A’ testíinkönn seb esik: azt azon
nal az orvosló természet siet varral bévonnxazzal a’ levegöégtől oltalmazni; és osztánn az alatt -be
gyógyítja. Eltörik valakinek keze vagy lába:- tsak öszve kell jpl tenni az eltört tsontokat, és hogy el ne mozduljanak,, deszka közzé szorítani; azon
nal hozzá fog az Életerő az orvosláshoz, és ke
vés idő alatt őszveforrasztja. A ’ szemünkbe vala
mi éles por esik, és azt sérti: az orvosló Életerő , akaratunk ellen is öszverántja a’ szemhéjját, erős- senn hozzá nyomja azt a’ szemhez, és még na
gyobb fájdalmat okoz; de éppenn ebbenn van az orvoslás, mert bőséges könny tgeppeket fatsar ki, és azokkal a’ sértő követs port kimossa. A ’
, lélek-
10 A z Életerő munkái.
lélekző Igégébe valami morsa esik; ha a' tüdőre menne, meg kellene halni: de hirtelen őszvesze- di magát az. orvosló Életerő; erőszakos köhögé
seket indít, mind addig míg a'm or'sa ki nem esik. Valaki mérges matériát talált bévenni; ha az a vére közzé menne, nagy veszedelmet okoz
na: de az Életerő tele önti a’ gyomrot mindenfe- lőlről nedvességekkel, azt felháborítja; és erősza
kos hányással1 kivetteti a’ mérget. Valam i rágó mérget, p. o.; Kőrisbogár, flastromot tesznek a’
bőrre: az a’ bőr alatt lévő érző inakat elrágná, és bévenné magát a’ testbe i s : de az Életerő, a’
méreg alá mjndenfelőlről nedvességeket gyűjt;
magát a’ bőrt a méreggel eggyütt felválasztvánn, hólyagot tsinál, és ezzel a’ mérget távol veti. Ez az Orvosló E rő , igazgatja szüntelen a mi tudtunk nélküle a’ szemfénynek ( pupilla) nyílását, a’ vi
lágosság nagyságához képest, kissebbre vagy na
gyobbra, hogy á1 szemünk el ne romoljon. — Akárhol légyen a’ testnek belső részébenn valami baj, romlás, rendetlenség: azonnal az Életerő igyekezik azt meggyógyítaili, és a’ betegség ma
tériáját a’ testből kihajtani. Úgyhogy többnyire a’
hideglelések, és a’ betegségekbenn való kínos fáj
dalmak nem egyebek, hanem az Életerőnek eről
ködései, meljekkel az, a’ testet a’ betegség ma
tériájától megszabadítani törekedik,
Nintsen is semmi-egyéb orvoslója a’ betegség miatt7 szenvedő testnek, hanem tsak az abbann lévő Életerő, az orvosló természet. A ’ kibenn ez egész erejébenn v a n : ha valami kevés baja esik, bízza magát tsak erre az orvosra , és hogy annak munkáját ne akadályoztassa, mérsékelje magát az ételbenn italbann: meggyógyúl. Az o r v o s s á g o k nem orvosolnak; hanem tsak az Életerőt serkentik, annak munkáját könnyebbítik, segítik»
A z É leterő munkái. j,i
hogy az a' betegség okát elháríthassa. Mikor az, Életerő egészeim elvan tsiiggedve: haszontalan ekkor minién orvosság; a’ honnan, mikor már a’
betegnek szemeíénnye" az elébe tartott .gyertyává*
légtől eszve nem húzódik; mikor a hójyaghúz4 íiastrom hólyagot nem szív ’s. a t : ez, a közelgető, indáinak isaknem mincíenknr bizonyos jele.
Ez a4 V i s z s z as z e r z y és O r v o s l ó E r ő , kidömközteü meg a’ többek között az Élő teste-, két, az emberi kezek által készült minden mester?
séges muvekt '1. Az ezekbenn elrejtett rugó, sem a' maga erejét a’ kgrnyúlállásokhoz, képest nem nevelheti vagy gyengítheti, s$m a kerekek ko-, pisát ki nem pótolhatja, «em az azokban» tör*»
t#ent elhajlásokat, U rhálásokat ’s a’ t. n\eg ,nen\
gyógyíthatja; de az Élő testeket ólján E lő Mű?
* z e r e Kk e l j E s z k ö z ö k k e l (orgánum) készí- lette el, és alkotta a’ Természet Ura, meljck ál?
tál az Életerő, nem tsak mozgatja, hanem neveli is az alkotmányt, sőt az abbunn történő sérelme?
két is meggyógyítja. Ezenn az okonn neveztetnek a’ Hanták és Elő állatok, É l ő e s z k ö z ö s vagy O r g a n i z á l t testeknek,
3, Legfelségesebb munkája pedig az Életerő-, nek, és annak mintegy utolsó tzélja, a’ Tényé*.
« z Ő E r ő , ( Vis generans) melj által az organi?
z'.lt testek, magokhoz hasonlókat származtatnak migokboí; és ennél fogva, nem tsak az emberi kezeknek leg.nesterségesehb műveit is, véghetetle*.
nűl meszsze hagyják magok utánn; hanem az elet műkul való
1
ermészetnek is,minden erejét és munkáját íely ;1 haladják. A’ Tenyészés, az Életerőnek legfelsőbb tnértékbenn való munkálkodá
sa, és ha lehet úgy Szóik.ni, megerőltetése; mely- benn 32, a maga testétől részszerént mintegy el?
voii^a magát, és minden teheuségét a’ követke
zendő
l g Az Életerő mitnJtái.
xendő magzatnak formálására fordítja. Számtalan Platinák, mihelyt magvaikat megérlelik, számtalan
•Bogarak, mihelyt tojásaikat eítojják , azonn .1 élete
ket is végezik. Viszont, ha az organizályest her
vadozik, és romlásához készül:' siet az Életerő a tenyészésre, mim tzélni. Aj sovány foldbenn sin-.
lődő plánták, hamar kivirágoznák; á’ kínok' hélkiíl való száraz betegségekbenn. hervadczok, erre való ösztönt gyakranu éreznek.
Azt lehet méltán 11 gon dőlni, hogy ha vala
mely teStbenn, ez a’ Teny észő Erő , fciytábann é#
szakadatlanul munkálkódnék: annak V . testnek , tsak kevés órákig sem 'lehetne éíetbenn maradni?
általmenvénn az egész Életerő , a' formálandó mag
zatba. Kell is annak, bőlts ókának lenni a' mit lát
tunk, hogy a’ Természet Alkotója, a’ Tenyésző Erő munkálkodásának bizonyos határokat vétett-, nem tsak áz által, hogy ez az erő akkor kezd munkás lenni, mikór mar a’, test a’ maga egész kifejtődzéséhez, felnev'elkedéséhez közelit: hanem főképpenn az által, hogy ezt az erőt-kétfelé vá
lasztotta, két részrö, t. i. hímre és nőstény lé Osztotta, hogy külön külön mindeíiik rész, a*
Származtatásra alkalmatlan légyen, hanem a5 te*
nyészés tsak akkor mehessen véghez, mikor ez a két fél erő egymással eggyeSui. A' nőstényhenn kiformálódik a'következendő magzatnak szövete , a z Anya Plántának vagy Anya Állatnak Életereje által, de az Anyának Jiietéreje, magának a mag*
íat'nak különös Életerőt nern adhat, melj azt a’
kifeijtődzésre segíttse: hanem Hímnek kell -abo*>
járulni , hogy a’ magzatba Életérőt adjon. A ’ hon
nan úgy tapasztaljuk, hogy minden állatnak a’
Hímje, a'Nősténynél érőssebb, mérészebb; mert áz abbann lévő Életerő, nem tsak a’ maga testé
itek fenntartására vani re n d e lv e, hanem arra is A z Életerő munkái. 13
hogy a’ nem/.ésbetm közölhető , kiszármazható lé
gyen ( Vis communicativa). Éhből lehet látni , miért nem kél ki á’ Kakas nélkül lett tojás; azért t. 'i. nhert az Anyai Életerő , melj azt eddig ne
velte, már tőle egészenn elvált; magábann pedig Életerő, nínts, minthogy azt a’ Kakastól nem vette.
’ ÁTÉllatdkbann, többnyire egészenn ketté van választva a’ Tenyésző erő, úgyhogy más állat, más személy, más, individuum a’ Hím, más a’ Nőstény ugyan azon nembenn; a’ Plánták közt is sokakbann, eggyík' Plánta tsupa Hím, másik tsupa Anyavirágokat terem, ugyan azön fajbann:
de sok férgekbeml, tsigákbann, és nagyobb ré
szént a’ Plántákbann, tigyaíi azon. individuum- bann, vagy ugyan , azön fér'egbénn plántábann vágynak a’ hím és nőstény nemző részek; de ott is elválasztva, és külön helyenn, úgyhogy • a’
féregnek hímmaggal, a’ plántának hkaporral kell bizonyos időbelin a’ benne lévő magzatot meg
hinteni, hogy megtermékenyüljön. Igen.sok Plán- tákhann , ugyan azon virágbann vágynak mind a’
hím, mind a’ nőstény nemző részek, de ezek is tsak akkor tenyészhetnek, mikor a’ porhonok tö- kélletességre jutvánn, a* nemzőport, a bibére hintik.
Jegyzés. Figyelmezést érdemel, a* mint ezt a’
Tenyésző Erőnek kélfelé lett választását, rajzolja Mó
zes a’ Teremtés Históriájábann, i Móz, II,: 21— 24,, midőnn nem azt mondja , hogy az eggy teremtett etn-^
bér mellé, más embert teremtett az Isten , hanem e z t, hogy őtet kétfelé választotta, két Nemre osztotta, az Aszszonyt formálta az Adám testéből, és ekkép-
«
pnn Férjfiává és Aszszonnyá teremtette az embert.alósággal nem jó lett vólna az embernek egyedül lenni, y . 1$. ebbenn az értelembenn is , hogy egy-;
benn magábann légyen az egész Tenyészőero , mért' az ölet minél elebb megemésztette vólna: így pedig*
^ segítő társ a’ nemzésre, és afe-ő tes
tibe adodvaun által a’ tenyészésnek eggyik feltétele 14. A z Életerő munkái*
(conditioja) , t, i. a’ magzat szövetének form álása, elébe állott vagy akadalyt vetett a ’ Tenyészőerő- ű ek, hogy az szünet nélkül ne munkálódhassou.
A z organizált testeknek alkotása. 15
"IV. C ' Z I K K E L Y .
A Z O RGANIZÁLT TESTEKN EK A L K O T Á S A ,
é s a l k o t ó r é s z e i k.
Minden organizált test, sokféle ré sz e k b ő lta gokból áll, meljek közztíl mindeniknek szövete, alkotása, rendeltetésé 'más más dé mind ezek a' külömböző részek és tagok'% ölj szöross égybeköt- tetésbenn vágynak egymással, hogy nem tsak sor*
jábann eggyik a’ másiktól vészi a’ tápláitatást;
hanem viszszahatv'a is , eggyik a' Járásiknak' nevel
kedéséi, elevenségét kőlts'önösönú segélli, eggyik a’ másiknak baját megérézi , és a' viszszaszerzŐ Életerő, melj az égész testbenn munkás1, eggyik résznek baját, av többek által "orvosolni igyekezik.
És így minden organizált élő testet, úgy lehet és kell nézni, ' mittt sok külömböző organizált ré
szekből ösz'veállítött Alkotm ányt, Társaságot ( Hes-
ipubliea organica J . '
A ’ Plántának gyökere, szára, vagy dereka, levelei, virágai, gyüm őltsei, mind más más for
májúk és 'alkotásuk. A ’ gyökér a’ tápláló nedvet vévénn a- főidből, táplálja a’ szárat, ez pedig az ágakat, leveleket, gyixmőltsöket: de viszszafelé is, a’ levelek a’ tápláló matériát, meljet a’ leve
gőégből és harmatból bészívnak; közük a' szár
ral és gyökérrel, és mindeniket nevelik, vastagít- ják. Az igen száraz időben*, a’ gyökerek a’ főid
ből igen kevés nedvességet szívhatnak: ezen szükségnek idejénn hát, a’ levelek táplálják a’ gyö
keret a’ harmatból, és abból a’ nedvességből, mel-
meljet azok, a’ harmat nélkül való éjttzakákonn is, a’ levegőből erőssenn szívnak. Erre nézve szük
ség, hogy a gyökerek, és leveles ágak között, bizonyos mérsék és egyarányúság légyen, mert kalömbenu ezeknek egymáshoz való kőltsönös szolgálatjok, megbomlik. Ezt a’ mérséket az Élet
erő fenntartja, a’ gyökerekhez képest felesleg való ágaktól magát elvonja, és azok elszáradnak.
Erre kell vigyázni a’ fáknak általültetésébenn.
A’ minta’ felvétellel a’ gyökerek megtsonkítódnak, a szirént kell az ágakat is letsonkázni,- mert kü- lömbenn a’ fa meg nem fakad. Egészenn a’ Ter
mészet ellen való tselekedet pedig a z , a’ mit né
hol gyakorolnak; t. i. hogy az erdó'nn, az épület
re szánt fának, minden ágait levagdalják, ölj reménység alatt, hogy így a* fának dereka majd inkább vastagszik. Helytelenül ! mert ekkor a’ Yiszszaszerző Életerő , minden tenettségét arra fordítja, hogy ujj ágakat hajtson, de a’ fának vén- sége miatt arra ritkánn mehet, és így a’ fának de
reka nem tsak nem vastagszik; hanem, mivel a’
levelek által már nem tápláltathatik, gyökerestől kivész. Még a’ fiatal fábann is, ha annak min
den ágait levagdalják, a’ Yiszszaszerző Életerő, tsak a’ sebek béforrasztásához sem fog addig, míg elégséges ujj ágakat nem nevel. — Legío- yebb és legkedvesebb munkája lévénn pedig az Életerőnek a' Tenyészés, megesik hogy a’ gyü- mőlts hozásbann, a’ mérséket felyűl haladja, és ez a’ több részeknek hátra maradásával esik. Mert a’
nedvességek többnyire a’ gyümőlts nevelésre for- dítódvánn, meg nem nőhetnek azok a’ gajjak, meljek a’ következő esztendőbenn teremnének, é*ygy a’ fa minden második esztendőbenn med
dőim marad. Ezenn úgy lehet segíteni, ha az em
ber xö A z organizált testeknek alkotása.