002.6.046.24:338.92/439/
A TÁJÉKOZTATÁS EGYES PROBLÉMÁI A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS Űj RENDSZERÉBEN y
Zentai Béla
Országos Viűszaki FejUssiési Bizottság
A gazdaságirányítás u j rendszerében - a gazdasági környezet megváltozásával, a vállalatok önállóságának megnövekedésével együtt - megváltozik a döntések megoszlása I s ; kevesebb leez a központi, és több a vállalati döntés. A megalapozott döntésekhez pedig sok - a korábbihoz képest többnyire újszerű - információra lesz szükség, mind népgazdasági, mind pedig vállalati s z i n t e n .
Könnyen belátható ugyanis, hogy egészen más jellegű lemerítek, információk i s szükségesek a közgazdasági eszközök összehangolt a l kalmazásán alapuló uj irányítási rendszerben, mint a népgazdasági terv vállalatra való lebontásán és a termékek központi elosztásán alapuló mechanizmusban.
A gazdasági mechanizmus fejlesztéséről szóló határozat többek között kimondja, hogy f e l k e l l mérni a népgazdasági tervezés infor
mációigényét, meg k e l l oldani az információáramlás tudományos meg
tervezését, az adatfeldolgozás és a azámitások gépesítését. Jelen
leg azonban e követélmények teljesítéséhez 3em a tudományos elóké- szités, sem a gépi berendezések biztosítása nem áll az igényeknek megfelelő színvonalon. Éppen ezért a figyelmet az információs mun
kának azokra a területeire k e l l koncentrálni, ahol a gazdasági me
chanizmus reformja során a leglényegesebb változtatások szükségesek.
A helyzet reális megítéléséhez arra i s gondolni k e l l , hogy az uj gazdaságirányítási rendszer egyrészt csak kialakulása során, a döntési szintek és eljárások meghatározásakor, másrészt pedig a gya
k o r l a t i megvalósulás alkalmával a mindenkori kövstelménysknek megfe
lelően fogja f e l v e t n i a maga tényleges információs igényeit. Az i n formációs igények ugyan nagymértékben függenek a t t ó l , hogy melyek
lesznek a jövóben az állami gazdaségirányitó szervek /minisztériu
mok, tanácsok és más főhatóságok/ funkciói és hogy a vállalatok mi
A ?igyelő 1967. május 31-i számában msgjolent cikk alapján. A t a nulmány - k i s változtatással - a Hauceno-TehnicseBzkaja Informa- c i j a c . szovjet tájékoztatásügyi folyóirat egyik közeljövőben megjalenS számában i s közlésre k e r ü l .
ZENTAI fi.: A tájékoztatás problémái
lyen feltételek között f e j t i k ki tevékenységüket, de ezeknek a kö
rülményeknek a p i l l a n a t n y i ismeretlensége nem akadályozhatja meg a z t , hogy a gazdasági mechanizmus reformjának zavartalan bevezeté
se érdekében a tájékoztatás területén elkerülhetetlenül ezükséges legidőszerűbb feladatokat már 1967-ben kimunkáljuk, i l l a t v e végre
hajtásukat megkezdjük.
Fel k e l l f i g y e l n i a r r a i s , hogy a téma - fontossága mellett - kezd helyenként "divatossá" v á l n i . Tudnunk k e l l , hogy a döntési ezlntek meghatározásakor feltétlenül foglalkozni k e l l az informá
ciós problémákkal, de nem ezek az alapvetően meghatározók.
A GAZDASÁGI IKFORHÍCICS RENDSZERRŐL
Gazdasági információs rendszeren érthetjük az adott gazdasági döntési rendszerhez szükséges valamennyi adat, h i r rögzítését, to
vábbítását és feldolgozását. Ide sorolhatók a feldolgozáshoz szük
séges matematikai modellek, a számítástechnikai eljárások, a s t a t i s z t i k a i és ügyviteli adatszolgáltatás, valamint a műszaki, gazda
sági és p i a c i tájékoztatás I s . A gazdaeági információs rendszernek ez a tartalma mutatja, hogy nem valami merev, hierarchikusan felé
pített szerkezetről van szó, amelynek a tetején egy információs mi
nisztérium működik, hanem sokrétű, sokszínű, egymással kölcsönös Összefüggésben álló tevékenységet folytató apparátusokról, amelyek egész társadalmunkat átfogják.
A kérdés megközelíthető a felhasználók oldaláról i s : minden gazdasági tevékenységhez szervesen hozzátartozik egy sajátos Infor
mációs - tájékozódó és tájékoztató - tevékenység. Ezt ugy foghatjuk f e l , hogy a népgazdaság komplex információs rendszerének egy vetüle
te Jelentkezik önálló lnformáciás feladatként a legkülönbözőbb nép
gazdasági - központi és vállalati - tevékenységek területén. A nép
gazdasági információé rendszer e felfogás azerint egymással kölcsö
nös - különböző erősségű - kapcsolatban álló részrendszerekből te
vődik össze.
Az információs rendszer i l y e n népgazdasági szemlélete megóv attől a hibától, hogy azt gondoljuk: valamennyi részterület - p l . a s t a t i s z t i k a , vagy a műszaki-gazdasági tájékoztatás - megkísérel
h e t i az egészet helyettesíteni, megpróbálhat az egész fölé emelked
n i .
AZ ESZKÖZÖKRŐL
A tájékoztatás eszközei igen sokrétűek. Az információ hordozó
ját, a közlés módját tekintve beszélhetünk p l . szakirodalmi tájé
koztatásról és műszaki propagandáról; ezen belül audio-vizuális tá
jékozta tásről.
T11T 14.évf. 5-6.3zám 1957.május-június
Az Írásos dokumentumok kiemelkedő fontosságúak - ezek közé tartoznak a szakkönyvek, folyóiratok, cikkek, prospektusok, kataló
gusok, szabadalmi leirások, szabványok, tanulmányuti és tapaszta
latcsere-beszámolók s t b , , továbbá az ezekről és ezekből osazeélli- tott jegyzékek, a fordítások, az ismertető és értékelő referátumok stb. Megjegyzendő, hogy az információk élőszóval történő közlésé- nsk jelentősége jóval nagyobb minden szinten, mint a z t sokan vélik.
Főbb h e l y e i : a vállalati tanácskozások, a tudományos szakmai konfe
renciák, a tudományos műszaki egyesületek munkabizottságai s t b . Mind nagyobb a szerepe a különféle szemléltető tájékoztatási mód
szereknek: kiállításoknak, műszaki filmeknek 3tb. és mindezen esz
közök különféle kombinációinak.
A tájékoztatás pontosságának ée gyorsaságának a felhasználás céljaihoz k e l l igazodnia. Nyilván más átfutási idő szükséges egy külföldi üzletkötésre vonatkozó tárgyalás folyamán az aktuális p i a c i helyzetről történő tájékozódásnál, mint hosszabb lejáratu: a piacaeghóditás előkészítéséhez szükséges információk megszerzésénél.
A TÁJÉKOZTATÁS KOMPLEXITÁSA
A gazdasági döntésekhez általában nem " t i s z t a profilú' i n f o r mációk, hanem komplex tájékoztatás szükséges. Ez az igény j e l e n t k e zik a műszaki-gazdasági és a gazdasági-piaci információ kategóriák
ban i s .
A műszaki-gazdasági tájékoztatás: a hazai és a külföldi tudo
mányos, technikai eredmények és termelési tapasztalatok rendszeres gyűjtése, feldolgozása ée közreadása /propagálása/ a gazdaságirányí
tásban, a kutató, a fejlesztő és a termelő munkában való hasznosí
tás céljából.
A gazdasági-piaci tájékoztatás felöleli a népgazdaság egészé
r e , egyes ágazataira, a bel- és a külföldi piacok helyzetére, vál
tozásainak irányzataira vonatkozó adatok gyűjtését, feldolgozását ée értékelését.
A műszaki, a műszaki-gazdasági és a p i a c i információk f e l d o l gozásától egyrészt elválaszthatatlan az ezekre épülő prognózisok elkészítése, a piackutatás, tanulmányok készítése és a magas szín
vonalú tudományosan megalapozott gazdaaágkutatás.
Igaz, ma még viszonylag k i c s i az igény - elsősorban a vállala
toknál - az elemző és értékelő tanulmányok iránt; bizonyosra vehe
tő azonban, hogy a gazdaságirányítás uj rendszerének feltételei kö
zött az i l y e n anyagok iránt a k e r e s l e t ugrásszerűen meg fog n ő n i . Majdnem bizonyosra vehető, hogy az érdekeltek - eddigi tájékozott
ságuk javítása érdekében - rövid időn belül kivannak majd i l y e n t í pusú tájékoztató anyagokat i s kapni.
ZEfJTAI B.: A tájékoztatás problémái
ÍLLAMI É S V Á L L A L A T I FELADATOK
A tájékoztatás rendszerében elklilünUlnok azok a tevékenységek, amelyek - törvényes rendelkezések, állami hatósági előírások alap
ján - a megvalósult gazdasági folyamatokról szolgáltatnak tájékoz
tatást: a s t a t i s z t i k a i beszámolőrendszer, a számviteli rendszer és a bankinformáció-rendszer. Ezek további korszerűsítése és az uj gazdaságirányítási rendezer követelményeihez illesztése a műszaki, a műszaki-gazdasági, a p i a c i és a szakirodalmi tájékoztatás f e j lesztésétől eltérő feladatokat j e l e n t , ezért e cikk közslebbről nem foglalkozik velük.
Az állami irányító szerveknek maguknak k e l l kialakítaniuk tá
jékozódásuk szervezeti formáit. E szervezeteknek alkalmasaknak k e l l lenniük az Ínformációk megszerzésére, értékelésére és feldolgozásá
r a . Messzemenően építeniük k e l l egymás kölcsönös tájékoztatására és az ebből fakadó munkamegosztásra. Az állami szervek tájékoztató mun
kájának kialakításakor számolni k e l l a z z a l , hogy a vállalatok munká
jának befolyásolásában a különböző állami szervek által nyújtott tá
jékoztatásoknak igen fontos szerepük l e e z . A vállalatokat mindenek
előtt időben k e l l informálni a népgazdasági tervekről és azok számí
tási anyagairól, a terveket megalapozó koncepciókról, a munkájukat közvetlenül vagy közvetve érintő államközi szsrződésekről ée egyéb megállapodásokról, továbbá a különböző gazdasági emelőkről. A válla
latoknak tájékozottaknak k e l l lenniük a hazai ée a külföldi piac ál
talános helyzetéről és annak várható alakulásáról i s .
Biztosítani k e l l - az államérdek megfelelő védelme mellett - hogy az állami szervek mindazon dokumentumai, koncepciói hozzáfér
hetővé váljanak a vállalatok azámára, amelyek alapján a népgazdasá
gi terv tájékoztatásul szolgál a vállalatoknak saját terveik k i d o l gozásához. Ennek megoldása okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a vál
l a l a t i döntéseket összefoglaló vállalati tervek a központi akaratot kifejező népgazdasági terv megvalósításának irányába hassanak. Ez elengedhetetlen feltétele gazdasági mechanizmusunk reformja alapve
tő vonásának, a népgazdaság tervszerű központi irányítása és az ár
viszonyok, a piac aktív szerepe szerves összekapcsolása érvényesülé
sének a termelőeszközök s z o c i a l i s t a tulajdona alapján,
A vállalatok saját érdekeiknek megfelelően, saját felelősségük
re alakítják - alakithatják - k i tájékoztatási rendszerüket a gazda
ságirányítás uj rendszerében. Ebben tehát szabad kezet k e l l kapniuk.
De a vállalatok - eaját érdekükben - nyilván k i fogják használni a munkamegosztásban rejlő lehetőségeket és előnyöket a tájékoztatási
tevékenységben i s .
A vállalatok információs - tájékoztató és tájékozódó - tevé
kenysége a következő főbb pilléreken nyugszik:
- értékesítési ée beszerzési /tehát p i a c i / tapasztalatokon és kapcsolataikon;
- saját vagy más vállalatokkal közösen végzett dokumentációs munkájukon és piackutatási eredményeiken;
TMT 14.évi. 5-6.szám 1967.május-junius
- az állami szervektől kapott rendszeres és e s e t i tájékoztatá
sokon-, a velük f o l y t a t o t t konzultációkon; az általuk kiadott rende
leteken, utasításokon, irányelveken, szabványokon, a vállalatok mű
ködési feltételeit, korlátalt, lehetőségeit meghatározó közléseken;
- a szakirodalmi tájékoztatáson, a piackutatással és gazdaság
kutatással foglalkozó belföldi ée külföldi intézetek, irodák kiad
ványain és egyedi megrendelésre nyújtott szolgáltatásain.
Lehetővé k e l l tenni - mindezeken t u l - hogy a vállalatok szé
lesítsék tájékozottságukat külföldi és belföldi kiállítások, konfe
renciák, ankétok anyagaival és az azokon való közvetlen részvétel
l e l .
Célszerűnek látezlk, hogy a külkereskedelemben közvetlenül ér
dekelt nagyobb termelő vállalatok - külföldi kereskedelmi kirendelt
ségeink mellett - vállalati kirendeltségeket létesíthessenek vagy megbízottakat alkalmazhassanak, mert i l y e n uton közvetlenül ée rö
vid időn belül megszerezhetik a számukra nélkülözhetetlen p i a c i , műszaki és műszaki-gazdasági információkat.
A vállalat a jövőben nemcsak tájékozódni akar, nemcsak mint ve
vő jelentkezik az információk piacán, hanem elemi erdeke l e s z , hogy saját munkájáról, termékeiről, sőt szükség s z e r i n t fejlesztési vagy üzleti szándékairól i s tájékoztassa az állami szerveket ée a vele kapcsolatban álló vevőket. Ez utóbbi szervéé része a vállalat p i a c i tevékenységének, propagandájának és vevőszolgálatának /prospektusok, katalógusok kiadása, kiállítások rendezése, a reklámtevékenység s t b . / . Természetesen a felügyeleti ezervek - a gazdaságirányítási rendszer által megadott kereteken belül - meghatározott közléseket elő i s i r t a t n a k .
CÉLSZERŰ MUNKAMEGOSZTÁS
Minthogy a tájékoztatási rendszerrel, a tájékoztatási szakin
tézményekkel szemben várható igények a jövőben mind mennyiségileg, mind minőségileg megváltoznak, az állami szerveknek - a célszerű
összhang kialakíthatósága érdekében - lehetővé k e l l tenniök a tájé
koztató szervezetek rugalmas kiépítését, óvakodni k e l l mind a t u l - szervozéstől, mind a szervezeti keretek megmerevítésétől. Ugyanak
kor megfelelő koordinációval és gazdasági ösztönzőkkel törekedni k e l l az indokoltnál nagyobb párhuzamos tevékenység elkerülésére /"bi
zonyos párhuzamosság nyilván elkerülhetetlen, különössn, ha gyors vagy külön ellenőrzött tájékozódás szükséges/.
k növekvő tájékozódási igények kielégítésében fontos szerepük lesz a már k i a l a k u l t - i l l e t v e kialakulóban lévő - információt s z o l gáltató, szakirodalmi tájékoztató és piackutató szervezeteknek. S specializált szervezetek ismereteiben, kapcsolataiban ée anyagi a¬
lapjaiban nagy potenciális érték r e j l i k , Így ezek tevékenysége a¬
ránylag k i s ráfordítással i s viszonylag gyorsan fejleszthető. Ezek
ZEHTAI B.s A tájékoztatás problémái
az intézmények elsősorban az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumen
tációs Központ, az egyes minisztériumokhoz tartozó ágazati tájékoz
tató szakintézmények, a Konjunktúra és Piackutató Intézet és az Or
szágos Piackutató Intézet.
Minthogy ezek az intézmények rendelkeznek a tájékoztatási rend
szer megszervezéséhez szükséges tapasztalatokkal, célszerű ugy bőví
teni tevékenységüket, hogy - megbízás alapján - tanácsadóként i s mű
ködhessenek közre a vállalatok és egyéb intézmények belső tájékozta
tási szolgálatának megszervezésében i s . Mindenekelőtt ezeket az I n tézményeket k e l l alkalmassá tenni a tájékoztatás korszerű módszerei
nek és ezervezetónek tudományos szintű kutatáséra i s .
Mivel az információs források és a tároláshoz, feldolgozáshoz szükséges eszközök költségesek, törekedni k e l l a tájékoztató intéz
mények tevékenységének koordinálására. A koordinációt azonban nem hatósági utasítással k e l l megvalósítani, hanem elsődlegesen az ér
dekelt intézményekre k e l l bízni. Az OKKDK a műszaki-gazdasági szak
irodalmi tájékoztatás, a Konjunktúra és Piackutató Intézet a külföl
di piackutatás és a p i a c i információk, az Országos Piackutató Inté
zet e belföldi /fogyasztói/ piackutatás centrumaivá k e l l , hogy vál
janak. Várható - és a j e l e k i s arra mutatnak - hogy az uj gazdaság
irányítási rendszer a tájékoztatási szakintézményeket egyrészt e¬
gészséges versenyre készteti, másrészt az eddiginél szorosabb együtt működésüket, Jobb munkamegosztásukat f e j l e s z t i . A három központi tá
jékoztató szervezetre célszerű rébizni a tevékenységi körükbe tarto
zó összegyűjtött információs anyagok központi nyilvántartását és az ezekre vonatkozó tájékoztatók kiadását Í B .
A népgazdasági tervezés tudományos megalapozása ée a közgazda
sági eszközrendszer összehangolt, rugalmas, a gazdasági céloknak megfelelő alkalmazása szükségessé t e s z i egy gazdaeágkutatási intéz
mény létesítését i s .
További uj önálló tájékoztató intézményeket azonban a mai kö
rülmények között nem célszerű létrehozni. Az átmeneti időszakban a gyorsan növekvó elemző, értékelő információs igények kielégítésében a meglévő intézményekre lehet támaszkodni, beleértve a kutatóinté
zeteket, tervező és szervező Irodákat, a külkereskedelmi vállalato
kat és az i p a r i nagyvállalatokat, még azokon a területeken i s , ahol a későbbiekben valószínűnek létszik önálló információs intézmények megszervezése.
A tájékoztató tevékenyaégek fejlesztésének mai szakaszéban fo
kozott figyelmet k e l l fordítani a nemzetközi munkamegosztás lehető
ségeire és az attól várható előnyökre. Keresni k e l l tehát azokat a módszereket, amelyek alkalmasak a s z o c i a l i s t a országok tájékoztató intézményeivel és vállalataival való kapcsolat megszilárdítására, a tájékoztató anyagok kölcsönös kicserélésének továbbfokozására és lehetőség és szükség s z e r i n t i l y anyagoknak megbízásos alapon, térí
tés ellenében történő készíttetésére, A lehetőségekhez és a szükség
letekhez képest Igénybe k e l l venni a külföldi tájékoztató irodák és piackutató intézmények szolgáltatásait, gondoskodva arról - érdeke
inket védve -ihogy hazai intézményeink i s nyújthassanak hasonló szolgáltatásokat a külföldiek számára.
TmT H . é v f . 5-6.szám 1967 .május-jur-ius
A FINANSZÍROZÁSRÓL
E hatalmas feladatok mellett figyelembe k e l l venni, hogy a vál lalatok a tájékoztató szolgáltatásokért csak akkor fogják a tényle
gesen felmerült költségeket megtéríteni, ha azok hasznosságáról már meggyőződtek. Addig azonban célszerű és szükséges egyes tájékoztató
•zolgáltatásokat /például elemzéseket/ állami költségvetési támoga
tással megrendelni, más szolgáltatásokat dotációval kedvezményessé tenni.
Törekedni k e l l a r r a , hogy a tájékoztató szakintézmények áttér jenek Baját bevételeikből való - részbeni, vagy később t e l j e s - fenntartásukra, i l l e t v e tevékenységüknek i l y módon történő bővíté
sére. Ezt előmozdíthatja, ha a szolgéltatásokat az állami szervek i s nagyrészt megrendelés formájában veszik igénybe. Természeteser.
az informáciÓB intézmények beruházási ée beruházás jellegű ráfordí
tásait központilag k e l l - legalább i s az első időkben, de például a könyvtáraknál mindenkor - biztosítani. A tájékoztató kapcsolatok vá
zolt jellege azt indokolja, hogy a szállítási szerződések rendszeré re vonatkozó jogszabályok - a tájékoztatás sajátosságainak megfele
lően kibővítve és módosítva - ezekre a szolgáltatásokra i s kiterjed
jenek.
A tájékoztató szakintézmények finanszírozási problémáival a Kö
zeljövőben még sokat k e l l az erre hivatott szerveknek foglalkozniok Nem tisztázott többek között az a kérdés sem, hogy vállalati, inté
z e t i keretben, annak részlegeként működő tájékoztató iroda milyen feltételekkel adhatja e l tájékoztató anyagalt; milyen alapból vásá
rolhat tájékoztató anyagokat állami szerv vagy vállalat. Tisztázni k e l l a műszaki fejlesztési alapnak erre a célra történő felhaszná
lását i s .
A KÁDEREKRŐL
A tájékoztatási rendszer fejlesztése megkívánja, hogy a szerve
z e t i és anyagi .feltételek megteremtésén t u l a személyi feltételek
ről i s gondoskodjunk. A személyi követelmények növekedése érthető, hiszen a tájékoztatási rendszerben egyre nagyobb szerepűk l e s z a ma
gasabb képzettséget, nyelvismeretet és nagy tapasztalatot kivánő ér tékelő és egyéb tudományos igényeeségü tájékoztató munkának. Ezért gondoskodni k e l l arról, hogy lehetőség nyíljék műszaki és közgazda
sági felső- és középfokú képzettséggel rendelkező szakemberek hazai és külföldi továbbképzésére a célból, hogy dokumentációé, piackuta
tó és tájékoztatás-szervező munka végzésére alkalmassá váljanak.
A tudományos technikai forradalomban a tudomány előtte jár a technikának. Az információs rendszer fejlesztésének mindkettőt meg k e l l előznie. Ezért k e l l e t t haladéktalanul hozzáfogni a gazdasági információs rendszer átfogó kérdéseinek rendezéséhez. A s t a t i s z t i kai és a számviteli információs rendszeren kívüli területeken a ko-
ZEMTAI B.: A tájékoztatás problémái ordináeiót az Országos lliiszaki Fejlesztési Bizottság, a Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi S t a t i s z t i k a i Hivatal végzi az érdekelt tárcák és országos szervek bevonásával. Megkezdődött az e¬
gyes részterületeken i s a szükséges információs intézkedések kidol
gozása és megvalósítása annak érdekében, hogy az 1968. január 1-vel életbelépő gazdaságirányítás u j rendszerét az eddiginél fejlettebb és hatékonyabb műszaki, műszaki-gazdasági ée p i a c i tájékoztatás se
gítse.
v ' v
ZEHTAI,B.: Somé Information probléma at the introduction of the new national system of economlc planning and managesent
I n introducing the new national Bystem of economic plannlng and management i t i s obvious that t h i s has to be accompanied by more advanoed and more efficíent a c t i v i t i e s i n t e c h n l c a l , techni- oal-economic and markét information. I t i s therefore necessary to formulate the main objectives of Information a c t i v i t i e s , ae soon ae possible, i n order that the improved system can s t a r t I t s work already i n 1967.
The information system of the national economy consiste of several mutually interconnected sub-systems /as s t a t i s t i c a l i n f o r mation, technical-economic information e t c . / none of which alone l a able to represent the whole system i t s e l f .
Both on the levél of the government agencies and of the enter¬
prises the informations needed f o r s o l i d economic decieions w i l l be - as oompaxed to the past - more complex and w i l l generally lack a so-called "clear cut profilé". There e x i s t s a demand for complex information alsó i n the categories of technical-economic as well as markéting-economic informations; the appropríate pro¬
cessing of these informations w i l l r e s u l t i n analysed economlc s t u - d i e s , economic forecasts, evaluated surveys of technical trendé, marketing atudies e t c .
The government agencies i n setting up t h e i r own information organizatlon have to take into eonsideration that the information prepared and provided by them w i l l influence to a great extent the actívlty of the enterprises. The enterprises.in turn, when setting up their o«n information organizatlon must keep i n mind the advan- tages offered by the possible d i v i s i o n of labour with other bodies.
Thus,appropríate coordination could ensure that with the help of the Hungárián Central Technical Llbrary and Dooumentation Centre, the I n s t i t u t e for Economic and Markét Research and the Hun
gárián I n s t i t u t e for Markét Research, ae coordinatlng s p e c i a l i n formation centres, no unreasonably p a r a l l e l information-actívity i s conducted. There i a further a considsrable potential value i n the a c t i v i t i e s of already existing information centres, as the above mentioned thres special coordinatlng centres, and of the branch centres of the several m i n i s t r i e s ; a l l of them are i n poassasion of
yjB H- é v f . 5-6.szám 1967.májas-június
experiences for planning, organizing and s e t t i n g up information systema. Thus, they may flgure as consultants i n e s t a b l i s h i n g in
ternál information systems f o r various l n s t i t u t i o n a . o°o
3 S H T A ; i . E . : HenOTOpbte npcQ.ie^u üH^opuauKa npn H Q B O . : czCTeae
EecnpenHTCT3eHHoe npoaeAeHHe pe<JiopiiM sKOKOiiHiecKoro M8xaH;-3:!a aojiaHO Ő U T L nojLnepsano QOJiee casBKTOtf H ae&CTBeHHOfl Texiür-iecítoü, TexH;iKO-3KD!io:ji;i;ecKOfl a puHoikoíi HHí;opHauneií. B EHrepecax 3 i o r o , yae B 1 9 6 7 roay HenpewcHHO cneayei paapaöoiaTB is HDHCTJUBTÍI K oDy^BCTB-iemiLu na;iÖOjiee aKTyajEBHHx ueponpiiHitiP. B oöJiacm imíopua- ouii.
CncTeiia ;:H^puaiutii Haoo^Horo xoaHücTBa cKJiajihiBaeTCfi í:a 333;nao c3f!33HHax c/XTeü /CTaii'.cTHKa, Texanto-aKoiioiü^ecKaf! üH^oriijaaifl n
T , n . / , m oflHa na K O T O P K X He HoseT aaL-eman coöoil a c a c^CTeuy.
üüipopuaniía, Hsotíxoüi-jye ajm BUHeceHHn" 3KOH0.vnMeCKHx peireHini, Kas Ha ypOBiie Hapoanoro X O S H Í Í C T B B , T S K H Ha r.peanpHííTiiHx, no cp&B- Kenü:3 c npoiiijn&i, öyayii' HOBnecTBaüii, B Őojii>innHOTBe c.iy^aeB He
;::.:e:oi " i i X T o r o H D O ^ W I H " . IloTpeöH0CT& B KomuietiCHOií HJii'JOpiiaunH B H - HB-iHercfi Táras B * :;aTerop::nx TexmiKo-aiioiiOüHHecKűit .: 3KOHo^iiuecito!i pbíH0<ÍHOí; ltüÍ0pH3üaK. 06pa5OTK3 3TKX BHJOB ÜHiJOpiamíM B jeay.iiT'jTe .Hasi B O 3 U O : Í ; I O C T B cnciaa^HTB nporH03U, Hay<iHO oöoCKOBaKHus S K O H O -
:;;:qec;:ne acc.-.esoBSHKH no puHitan E oueHaBaumne auasiiTH4eCKHe o>-:ep- KH.
flpij paspsöoTKe opraiiiiaaiiHoiiHux (jiopM nojiyieHiiH EH^opManBii, op- raHau rocysapcTBeHHOro ytipas^eHHH cJieayeT yKiiTHBaiB T O O Ű C T O H T Í ; J I Í > -
c ? B ot 170 Bugasae^aR HUTA, B C B O O o^epeAi, HH$opuauiiH B 3H3HH?e;ii>-
HOÍÍ uepe BJiHKeT H3 paőOTy npeAnpHHTuB.
npeflnpnfiTHfli!, npii ycipoKcTBe aH$opuamionHo.í cucTewu, o T B e i a - EmeK H X HHTepecsn, Heoőxtwjio npiiHHii B O BHimsHHe B O S U O S H O C T H p s a - aeJieHaa Tpyaa. Z3őezaTi. HeonpaBaaiiHo HactimeiiHoti, napariJie^MOli aemejitHocTis M O E H O , npiiöerafi K cooiBeTCTBeHHo nocujuenHOi; stoop- jiHH3UiiH, npa nouoQH BeiirencKOíi ueHipajiBsoit TexHimeüKotí ÖHÖJiHOTtKH ii ueHipa HayíHo-TexHimecKo.". smíopuaioiH, HHCTíiTyra no Hcc.ieaoB3Hi;a fcoHSHKTypu K pHHKOB ii BearepcKoro oönerocyflapcTBeaHoro K H C ? : ; T J T 3
no iiccJie403ahiiii puHKa, K3H Koop5nHnpyiűaiix ueirapoB. CQopMHDOBaBij;iecH yae niiíopü3ii;;0HHbie opraHu, BeKrepcKaa ueHTpajiLHaa lexHimecKaH Qaö-TOOTeKa u uemp HayiHO-TexBir^ecKOü HHíiopuamiH, OTpacjieBHe H H C T H -
TyTM KH^iopuamm noaniHeHiiwe uiíHüCTepCTBaM, HHc?HTyT no iiccJieiioEöaiiii ilDHBHKTypiJ v. pUHKOB H BeHrepCKHÍÍ OÖnerOCy^apCTBeHHHfl HHCTKiyT no LiccíeaoBaniiH pamts B CBoeii > ; Ü Í Í : C . " B H O C T H HSCMiaeHa noTeHozoHaiitHoíl ueHHocTbs, Kiiear B csoen paenopHKeHHii O H Ü T no opraHM3aimH iiHöopwa-
^ O M H U X CHCieu, H TSKHH oöpaaoa u o r y i npHHATB Ha ceöfi oönasHHocia
KOHCyjIBToHTCB tipH 0pr3HH3aiUiH BHyTpeHHIOt HHÓOpaaUilOiiHia cíicieii paajiHiHux opraüEsauKíi.
ZEHTAl B.i A tájékoztatás problémái
ZEHTAl,B.: E i n i ^ e Prpbleme der Information lm neuen okonomj- schen System
Die Einführung des neuen ökonomiachan Syetems erfordert dle UnterstUtzung elnes hoohentwickelten und f o r t s c h r i t t e n e n technl- achen, teohnlech-wirtechaftlichen und Markt-Informationseystems.
Um dles zu s l o h s m i s t ee notwendig yorerat die unmittelbaren und aktuellsten Aufgaben der Information zu formulieren und auazuarbei- ten, da mit der Durchführung bereite im Jabre 1967 begonnen verdén t o l l .
Sas v o l k s w i r t s c h a f t l i c h e Informationssystem s e t z t slcb aus - miteinander i n enger und wechseleeltlger Terbindung etehenden - Teilsystemen /wie z.B. s t a t i s t l s c h e Information, technisch-wirt- s c h a f t l i c h e Information usw./ eusammen, von welchen jedoch kein einziges Teilsystem dae Ganzé zu ersetzen vermag.
Die fur dle gut fundierte ökonomische Beschlüsse sowohl auf der Ebene der Leitung der Volkswirtschaft, a l s auch auf der Ebene der einzelnen Dnternehmen benötigten - im Verglelch zu den fruhe- ren überwiegend neuartigen - Informationen habén kein "scharf um- grenztes P r o f i l " . Die Anforderung an eine komplexe Information macht s i c h auch i n den Kategorien der technisch-wlrtsohaftlichen Information und der sog. Wirtschafts- und Marktinformation geltend.
Durch Bearbeitung dieeer Informationen können eodann Prognosen, Marktforachungestudien, w l s s e n s c h a f t l i c h fundierte Wirtschaftsana- l y s e n , analytische und bewertende Studien v e r f e r t i g t verdén.
Bei der restlegung bezw. Gestaltung der Organisationsformen ihres eigenen Informátlonssystems müesen die s t a a t l i c h e leitende S t e l l e n damit rechnen, dase die von ihnen dargebotenen Informatio- nen die Arbelt der Betriebe und Unternehmen i n grossem Masse beeín- flussen werden.
Die Unternehmen müssen bei dem Aufbau i h r e s , lhren eigenen Zwecken entsprechenden Informationssystems auch dle i n der Arbeits- teílung vorhandenen Vorteile i n Betraoht ziehen. Eine groaser ange- legte Tátigkeit a l s unbedingt notwendlg und parallelé Doppelarbei- ten können durch entsprechende Koordinatlon vermieden und durch Einbeziehung der Hilfe der drei sog. Koordinations-rachzentren, wie dae üngarische Technisch-Víissenschaftliche Zentralbibliothek und Bokumentatlonszentrum, das I n s t i t u t flir Konjunktur- und Marktfor- schung und das Üngarische I n s t i t u t fur Karktforschung die notwendi- gen Informationen verschafft werden. I n der Tatigkeit der bereita ausgebauten Informationaorgane: des Ungarischen Technisch-Wiasen- s c h a f t l i c h s n Zentralbibliothek und Dokumentationszentrums, der zu dsn Ministerien gehörenden Wirtschaftszweig-Informationsinstitutio- nen, des I n s t i t u t s für Konjunktur- und Marktforschung und dee Unga- rischen I n B t l t u t s für Marktforschung l a t e i n bedeutender P o t e n t i a l vorhanden. DieBe Organe verfugen über Erfahrungen die zur Organisa- tion von InformationeayBtemen nötig 3 i n d , so daes s i e bei dem Aus- bau der internen eigenen Informationssyateme der verschiedenen S t e l l e n a l s Ratgeber mitwirken können.
.0,
