Brazilia

7. szám. _ 708 _ 1927

A 381061 munkásból: nagyipari munkás 42.175

bolgár . . . 271068 kisipari munkás 11.850

bolgár nemzetiségű menekült 85.360 kereskedelmi vállalatoknál alkal—

orosz menekült és külföldi . 24.633 mazott munkás 6.552

A munkanélküliek száma 1926—ban 128877 volt.

Ebből:

mezőgazdasági munkás . , 68.300

A rossz gazdasági helyzet következtében az 1927.

év folyamán sincs kilátás a munkanélküliek számának nagyobb fokú csökkenésére.

Brazilia.

Brész'l.

A rio de janeiroi m. kir. konzulátus gazdasági jelentése.

Brazilia 1925-ben behozott 84,443.000 angol font értékű árút és kivitt 102,875.000 angolfont értékű árút.

Magyarország szerepe Brazília külkereskedelmi forgalmában nagyon csekély; az országban fogyasz- tott braziliai kávét, kakaót stb., német vagy angol kereskedők közvetítik, tehát nem jön közvetlenül Brazíliából és viszont a Braziliába importált árúk között van magyar eredetű is, de az német, olasz, stb. eredetűnek van feltüntetve, a magyar érdekek nagy hátrányára.

Természetes, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalma Braziliával sohasem lehet nagy. Mindazon cikkekben, amelyeket Brazilia a külföldről importál, Magyarország olyan konkurrensekkel kerül szembe, amelyek a kivitelben geograükus közelségüknél, kőz- vetlen összeköttetésüknél, jobb kereskedelmi és financiális szervezetüknél fogva határozottan előny- ben vannak. Ipari cikkeknéla magyar árú nem eléggé versenyképes.

Természetes is, hogy a magyar külkereskedelem nem gravitál Brazilia felé. Egyrészt, mert a magyar külkereskedelem még nincs berendezve a tengeren- túli kivitelre, másrészt, mert a magyar kereskedő, vagy gyáros, szivesebben helyezi el arúit a szom- szédos államokban, a Balkánon, sőt esetleg Orosz- országban is, amely államokban már ismeri a piacot, meg vannak a kliensei és a bankösszeköttetései, s ahol a nyugati iparállamokkal szemben ugyanazokat az előnyöket élvezi a közelség révén, amelyek saját hátrányai például a braziliai viszonylatban is. Min—

denesetre érdemes és célszerű volna a magyar kül- kereskedelem brazíliai viszonylatában néhány kísér- letet tenni.

Brazilia behozatalából 1925-ben a következő európai államok vették ki főrészüket:

Nagy-Britannia 18,770.209 font sterl. ért.

Németország 11,774 396 ,, ,, , Franciaország . 4,903.778 ,, ,, ,, Olaszország 3,073.091 ,, ,, ,, Belgium . 2,835.541 ,, , ,, Portugália . 1,499,675 ,, , ,,

Svájc . 752852 ,, ,, ,,

Magyarország . 22.984 ,, ,, ,,

Amint ebből kitűnik, a kicsiny, de ipari Belgium az ötödik helyet foglalja el, s kevéssel marad a nagy Franciaország mögött. Németország nagy veszteségei dacára újra előretör e behozatal terén. A tengeri hajózás- és kikötőnélküli Svajc elszigeteltsége dacára szintén elég szépen van képviselve a brazíliai viszony- latban, Olaszország pedig specifikált iparcikkeivel hatalmasan tör előre kereskedelmi téren is.

A tengerentúli iparelhelyezkedésben tehát nagyon sok függ a rátermettségtől, a kereskedelmi intézmé—

nyek szervezettségtől is. Magyarországnak. ha ipari kivitelét fokozni akarja, a meglevő ősszeköttetéseket megszilárdítania kell, valamint újabb összeköttetése- ket is kell szereznie.

A tengeri kereskedelemhez szükségesek:

]. konkurrensképes ipari, vagy mezőgazdasági termékek,

2. fizetőképes vevők,

3. élelmes, hozzáértő, de tökéletesen becsületes közvetítők.

Az ipari, vagy mezőgazdasági termék a külföldi piacon konkurrensképes, ha

a) olyan cikk, amelyet azillető külföldi piacon fogyasztanak, amelyre tehát szükség van;

b) amely az illető külföldi piacon szokásos hasz- nálatban van, azaz, amely alakjában és minőségében az illető nép szokásaihoz alkalmazkodik;

a) olyan cikk, amely a hasonló minőségű, s az ugyanazon külföldi piacon más államokból származó ipari vagy mezőgazdasági termékekkel árban legalább

is egyenlő. ,

Egy termék konkurrensképessététele a termelő és a termelő állam kötelessége. Sajnos, sok esetben az árú szállítása nagyon megdrágul, vagy pedig az út hossza miatt az árú nem érkezik a kellő időben, vagy megromolva érkezik meg rendeltetési helyére.

Intelligens, gondos ipari, vagy mezőgazdasági termelő mindig meg tudja találni, természetesen kellő munkával és gondossággal az utat és módot ahhoz, hogy termékeinek egyrésze legalább konkurrens—

képes legyen.

A Brazíliába 1925-ben behozott fontosabb árú- kat a következő összeállítás mutatja be:

——709——— 1927

A ú Mennyiség 1533;

r (tonna) fm."

sterling)

Élőállatok 8.190 drb 122

Nyersanya gok :

Brikett és kőszén ... 1,927.436 3.553

Cement ... 336474 1.137

Vas és acel ... 87.790 1.121

Juta ... 22.7._9 1.261

Gyapju ... 2.470 1.143

Fa ... 27.865 337

Bőrök ... 1.393 1.226

Ipari termékek:

Pamutszövetek . _ 7 .328 4. 484

Pamut másféle feldolgozásban . 1.518 674 Gummiarúk . . . 3.766 8518 Automobilok . . . . _ 43.714 drb 4.329

Másféle járművek 52.003 2.093

Réz és öntvényei . '. . 4.296 692 Vas és acél (feldolgozott). 183636 6.317

Benzin (gazolin) 47.216 2.338

Petroleum . . 79.530 1.208

Gyapjúszövetek. 512 1 172

Lenszövetek . , . . . . 237 676

Porcellán, majolika üveg és

kristalyarilk . . 6.830 1.024

Gépek, műszerek, alkatrészek és

szerszámok 59.782 11.880

Tüzelőolajok . . 261959 762

Papiros és papirosgyartmanyok 29.267 1.991 Vegyiszerek, gyógyszer stb. 14.816 1.692

Gabona és élelmiszerek:

Rizs ... 74.172 1.463

Olivaolaj. . . . 555 651

Tőkehal ... 22.781 1.333

Burgonya ... 13.505 163

Italok 29.817 1.521

Gyümölcsök ... 12.513 761

Só 171761 286

Búza , . . . 521241 7.365

Búzaliszt ... . . . 163948 3.570

Takarmány ...

Érdemes megvizsgálni Brazilia külkereskedelmét abból a szempontból is, hogy Magyarország milyen

cikkekkel jelenhet meg a brazíliai piacon. Az élő állat behozatal az alanti tábla szerint alakult.

Magyarorszagnak, mint állattenyésztő államnak tehát vannak kiviteli lehetőségei Brazíliába. Különö- sen megfontolandó Brazilia ló—, juh- és szarvasmarha- behozatala. Elsősorban tenyészállatok jöhetnek szá- mításba, főként ló és szarvasmarha. Szárnyasok (mint tenyészállatok) különösen Angliából, Északamerikaból és Franciaországból, lovak Argentínából, Urugayból és Északamerikáhól, juhok Argentínából és Urugayból és szarvasmarhák (mint tenyészállatok) Angliából, Hollandiából, Svájcból és Indiából importáltatnak Brazíliába.

Lovainknak és szarvasmarháinknak még a háború előtti időkből jó nevük van, úgy hogy egy újabb kisérlet eredményre vezethet.

A nyersanyagok közül Magyarországot jobban érdekelhetík a túloldali táblában felsoroltak.

Olyan behozatali termékek ezek, amelyekben a magyar export megfelelő berendezkedés esetén le- hetséges.

A közölt statisztikai adatokból is megállapítható, hogya behozatal az 1921.,1922., 1923. években, az 1919.

és 1920. évi adatokkal szemben csökkenést mutat.

Brazilia; egész behozatala: 1918-ban 67,166.360, 1923-ban pedig 50,543.046 font sterling, a visszaesést azzal magyarázhatjuk, hogy az utóbbi években a valuta állása és ezzel kapcsolatban a papírpénz va—

sarlóképessége annyira leromlott, hogy nem volt ele- gendö pénz az árúk olyan mértékben való beszerzé—

sére, mint ezt a szükséglet megkívánta volna.

A brazíliai papirpénzből, amelyből 1910-ben 924.995 eonto (1 eonto : 1000 milreis) volt forga- lomban, 1923 novemberében mar 2,572.742 conto és jelenleg kb. 2,883.000 conto van forgalomban. Ennek megfelelően a milreisnek, amelynek az aranyértéke 27 peneeben volt megállapítva paritás esetén, ar—

folyama 1910—ben már 16 pence volt, 1921-töl 1923—ig 5 pencére szállott le és jelenleg 5 és 6 pence között ingadozik.

A b 6 h O Z a t a 1

Az árú m e n n y 1 s é g e r t e k e

' , d a r a b 1 o n t s t e r 1 i 11 g

megnevezese 1919 % 1920 I 1921 ] 1922 ! 11123 [192411925 1919 [ 19—10 ] 1921 1 1922 i 1923 I 1924 [ 1925

_, " __ é v b 'e n

,

1 1 i 1 ! ' *

Elő állatok ' *

Hisszlesen. 10.363 16.363 3.200 5.809 8.190 181.000 19.000 52.000 81.0001122000'

() : ,

Éneklö— és 1

luxusmadarak . 4 47 92 10 52 31 129 193 25 295

Házi szárnyasok 274 358 124 139 121 1.105 1.648 669 382 204 .

Szamarak . 196 1 10 123 61 3.923 46 1.199 15.385 16.480 . '

Lovak . 1.186 1.786 427 180 28 85.042 90.862 31.894 34.774 18.788 . 4

Oszvérek . 6'472 1.520 72 . . 26.512 9.072 309 . . . l

Juhok . . 6. 439 7 813 1. 961 3. 811 1 (148 28.436 43.912 8.321 4.917 4.186 . [

Sertések . 267 489 177 58 101 7.152 26.640 8.242 3.012 230 ?

Szarvasmarhak. 35. 232 35. 703 7...288,11 58811'5981'

7. szám — 710 —

A b e b o z a t a l

Azárú mennyisége g-ban értéke font sterlingben

megnevezése 1919 1920 1921 1922 1923 1919 1920 1921 1922 1923

é v b e n

i l l

Lóször. . . 31 28 10 553 15 2.294 1.912 6 . i

Kender, kenderkóc, ken- 88 4768 990

dertonál . . . 5.470 11.712 7.227 15.659 17.450! 106023 166219 91,956108.786117.996

Viasz ... . 95 130 60 306 57, 1.287 3.054 1.055 1.495 1.113

Faggyú és zsiradékok . 3.917 3.888 2.654 4.349! 3.001 33.376 37516 14.748 18.754 15.620 Gyapjú . 4.119 11.063 5.700 13.396 17.037 3433971,233.352499.716607.628810.221 Len . . . . 1.479 1.109 1.029 1.350 941 58.236 104146 48.900 41.938 37.900 Lenmagolaj 20.003 39.776 20.940 42.635 36 543 276.660 474767134191226963191526 ' Cinkfeher ; 22.631 36.533 8.426 31.980 38 544' 175.444 281.655 33.789111.286135.780 Cirok . . 10.857 7.637 10.179 13.249 6.4981 27.868 17.787 25.951 41.175 22.054 rpa_ . . 102.676130.752 89.509120.614146.773 366039 572838 264068 207017 265346 Komlo. 3.363 1.925 2.302 2.739 3.748 59.814 54.899 47.384 33.218 60.467 Cement 19.842 17.299 15.687 31.955 22.340l2,068.4021,526.738945.545 l,205.626713.831

Gipsz . . . 237 331 315 764 329. 37.625 50.636 31.700 46.582 25.833

Nyers— és kikészített bőr 13.810 14.391 6325 9.484 8.851*1,872.7231,920.486453.566643357648267 Műszerek . 32.224 28.487 28.126 28.228 28.491 8647371,126.296971.040686.442716.299 Igynamo'k . . . 2.972 3.621 6.677 3.667 7,536 47.616 78.443143923 72.956 89.643 hllanylampa . . . .; 2.203 2513 1.446 2.121 1.621 2.426 3.554 2.126 1.512 1.409 Elektromotor. .! 6.091 7.316 10.278 13.743 19.978 141906 185043 313844 224053 243817 Gépkenoolaj . ;252799 150923 123283 197224 232 285 1,008.314 819470 526375 501347 503365

Must . . ; 353 941 79 207 193 4.133 14.246 792 3.947 2.536

Vermutbitter és hasonló ;

italok § 9'331 10.967 8.017 10.385 15.765, 158.031 230040106.575103.702133.540

;. Bor (fínom portói) . 15.061 34.383 15.558 19.518 18.752' 341.709 642872230495103387181210 . Bor (asztali). . 203339 333571 157238 209193 20867813 1,438.223 2,098.104 771398 801021 692320

Az állam külső adóssága, amely 1910-ben 86 millió font sterling értéket képviselt 130 millióra

emelkedett 1923-ban 5 1925-ben 141 milliót ért el,

az állam belső adóssága pedig 36 millió fontról 40 millióra növekedett; összesen tehát az állam adós—

sága, amely 112 millió font sterling volt 1910-ben, 1925—ben 181 millióra emelkedett. Csupán a külsö tartozások kamatjainak fedezésére szükség van évi 13 millió font sterlingre; ezzel szemben a köztársa ság összbevétele 1910-ben 524. 000 conto -—— 35 millió font sterling és 1922-ben 865.000 conto :: 26 millió font sterling volt. Látszik ebből, hogy Brazilia egész bevételének a fele szükséges csupán külső tartozásai kamatjaínak a fizetésére, de ha az infláció és az az—

zal együtt járó valntasülyedés tovább tart, a helyzet még súlyosbodni fog. Mindez pedig bekövetkezett annak ellenére, hogy Brazilia nem viselt hadat, sőt abban az időben legjobban prosperált.

Az inflációnak a hatása minden téren mutatkozik.

Általános a pangás, a krízis. A bankok közül

a külföldiek egész tevékenysége a valuta ingadozá- sából származó spekuláció; a belföldiek amelyek valutában nem csinálnak üzletet, redukált tőkéjük s az óriási pénzszükséglet folytan felemelik diszkont- taxajukat 120/o-ról 150/o—ra. Az egész papírmennyiség 450/0-a a bankok kasszájában van, ezáltal is még jobban lenyomva a már amúgy is nyomorúságos valutát.

Dacára a magas kamatlábnak, a külföldi tőke nem özönlik be, mert fél a teljes elértéktelenedéstöl.

Következménye mindennek, hogy a gyárak megszün—

tetik az üzemet, vagy csak a hét néhány napján dolgoznak; a kereskedők egymasutan jutnak csődbe, nagy a munkahiány és az élet rendkívül drága. E pontban érinti az egész krízis a magyar kivándorlást.

Kivándorlóink a legnagyobb nyomorban vannak;

nem használnak a kivándorlással sem önmaguknak, sem a magyar hazának, de Braziliának sem, mert csak nagyobb mértékben járulnak hozzá az általános nyomorhoz és az abból származó és azzal együtt járó szociális kérdések nehezebb megoldásához.

Egy munkas napibére 7 és 8 miireis között inga—

dozik, de a mieink, mert rá. vannak szorulva és mert

nem ismerik az ország nyelvét, csak 6 és 7 milreis között kapnak alkalmazást. Ez a fizetés a jelenlegi valutaallás mellett napi 3—4 silling és havi átlagos 4 font keresetnek felel meg. Leszamitva ebből 1 fontot egy nagyon olcsó és nagyon szűk és nagyon szegényes szoba havi lakbére fejében, marad 24 pence egy napra Ebből a fizetésből még egy ember- nek a létminimuma sincs fedezve.

A kereskedelem lebonyolításának igen fontos tényezője a bank/"orgalom. A magyar pénznek azon- ban nincs valutajegyzése a brazíliai piacon és a mil- reisnek nincs vaintajegyzése Magyarországon. Emiatt bármiféle pénzügyi lebonyolítás hosszadalmas és költséges és némelykor súlyos következményű.

Braziliában van jelenleg 25—30000 magyar szár-

' mazású kivándorló; ezek az otthoniakkal leveleznek, pénzt kapnak vagy küldenek; már ezért is érdemes

7. szám. __

volna, hogy valamelyik bankunk rászánja magát akár egy itteni agenturának a felállítására vagy leg- alább, hogy az itteni amerikai vagy angol bankok valamelyikénél néhány ezer fontot folyósítson folyó- számlára. Ha pedig a magyar kiviteli kereskedelem megindul, akkor egy ilyen közvetlen bankösszekőt- tetés elengedhetetlen lesz.

A kereskedelmi forgalomban az árak jelzése, cif. Rio font sterlingben vagy dollárban adandó meg.

Az összes többi pénzegység a brazíliai piacon nem- csak az itteni valutaváltozásnak, hanem az eredeti hazájukbani valutaváltozásnak, tehát egy komplex műveletnek van alávetve, amelynek hatását az árúra az itteni eladó már nem tudja számítani anél—

kül, hogy rizikónak ne tenné ki magát, aminek ellen- súlyozására kénytelen az eladási hasznot nagyobbra előirányozni, ami megint az árú versenyképességének árthat.

Az európai szárazföldi, vagy még inkább a bel—

földi forgalomban annyira egyszerű a vevő hitel- képessége és az árú értékváltozásai fölötti hírszol—

gálat, hogy azt maga a gyárieég is könnyen, a köz- vetítő igénybevétele nélkül is meg tudja szerezni.

És mivel a mi hazai kereskedelmünk eme igen szűk keretek között mozog, a közvetítő szerepe Magyar- országon sines kellően értékelve.

A belföldi vagy szárazföldi forgalomban az üzlet- menetnek nagyobb a rugalmassága, nagyobb a hajlé- konysága, a tengerentúli forgalomban viszont ezek a képességek merevebbek, nehézkesebbek, de egy jó közvetítő mindezt éppen úgy kiegyenlíti, mint a keres- kedő odahaza. Szükséges csupán, hogy a hazai ter- melő a külföldi képviselőjéhez bizalommal legyen és ha azzal van, akkor higyjen is neki és tegye is azt,

amit javasol.

E téren nem használhatjuk azt a módszert, amit az angol használ. A hatalmas Anglia úgyszólván monopolizál a szén, a gyapot, a gyapotfonál, a len- fonál, az ón, a gumíni, az arany, a hadihajók és fel- szereléseik szállításával s semmiféle propagandát nem csinál termékeinek. ügynökei, a nagy hatalmas tőkék- kel és hitelekkel rendelkező kereskedő cégek, nem L' erőltetik meg magukat, hogy vevőket keressenek.

%c

6.

Tudják, hogy szükség van az árújukra, tudják, hogy ha vevő úgyis elmegy hozzájuk és ők diktálják fel—

tételeiket.

A német konkurrencia azonban kezdi veszélyez—

tetni Anglia helyzetét. A brit export Braziliában 1905-ben az egész braziliai import 850/0-át tette még;

1913-ban a 48 millió font sterling európai eredetű

aősszbehozatalból már csak 16 és fél millió font ster- ling értékben részesedett, mig Németország ugyan- akkor 11'8 millió font sterlinggel szerepelt; a háború mtán egyídőre Nagy-Britannia ismét visszanyerte régi—

711 —— 1927

szerepét: 1920—ban Brazilia európai eredetű összbe- hozatalából, amely 555 millió volt, Anglia 27'2 millió font sterling értéket, Németország csupán 58 millió font sterling értéket hozott be. Viszont 1925—ben az európai eredetű 487 millió font sterling behozatal- ból Anglia 58560209, Németország pedig 11,774.396 font sterlinggel részesedett, ami csaknem teljesen megfelel a háború előtti viszonylatnak.

A német külkereskedelmi szervezettség, a közve—

títö egyéni ügyessége és munkaszeretete, a szorgalom és a kitartás legyőzi a kényelmet és a konzervativ maradiságot; ebben rejlik a német kereskedelem fő- előnye.

Egy másik igen érdekes példát mutatnak az Egyesült Államok. Az Amerikai Egyesült Államok exportja Brazíliába volt:

1913-ban . . 10,553.433 font sterling 1920'ban . . . 51,939.093 , ., 1923Aban . . . 11,238,827 .. ,, 1925—ben . . . 20,771.604 ,. .,

Az északamerikai közvetítő külkereskedelem csak 1920 után kezdett szervezkedni. Az amerikai keres- kedelem hibája nem a közvetítő szervezkedésben van, hanem a gyárosban. A gyáros nem megbízható. Nem azt szállítja, amit megígér, vagy amit reklámoz. Az amerikai kereskedelem közvetítő szervezettsége csu—

pán csak az anyaországban elsőrendű, de Braziliában hiányos, s a megrendelések szolid kivitele éppenség- gel nem az erénye. Innen van —— ehhez számítva a dollár túlságos drágaságát is — hogy klíentélájnk nagy részét elvesztették. Érdekesen mutatja a vesz- teséget pl. ez az adat:

Az Északamerikaí Egyesült Államok cement- exportja Brazíliába volt:

1919—ben . . . 106389 tonna 1920—ban . . . 76129 "

1921-ben . . 8.005 .,

1922—ben . . . . 26.342 ,,

1923—ban . . . 4.116 *

Szembeállithatjuk ezzel Németország exportját cementben Brazíliába ugyanazon idő alatt:

1919-ben . A 565 tonna

1920—ban . . 13.826 .,

1921-ben . , . . 82.555 .,

1922-ben . . . 100463? ,

1923-ban . 50.078 ,,

A német minta útmutatóul szolgálhat Magyar.

ország braziliai kereskedelmének megszervezésénél.

S ha nem isfiízhetiink rendkivüli reményeket a Brazilíával való kereskedelemhez, a kereskedelmi kapcsolatok felvételére és a kereskedelmi szervezet kiépítésére e viszonylatban is feltétlenül szükség van.