A nemzetközi valutáris helyzet 1929–1946-ban

(1)

3—4. szám 109

nem veszi a nemzeti vagyon elemének. mert azok nem önálló nemzeti vagyonelemek, ,, . ..hanem csak szervezetek a vagyoncso- dás előmozdítására. A vállalatok organiz—

musnban a föld, az épületek, ingóságok

összetételei mint önálló jogi alakulatok je—

lentkeznek. Szétbontva a nemzeti vagyon

egyes elemeinél vann—ak leltározva..."1)

Fellner e felfogásának elméleti gyengéi nyilvánvalóak akkor is, ha annak gyakorlati keresztülvitele a legnagyobb nehézségeket

támasztja is, Természetesen. hogy milyen fel-

értékelé3se1 legyenek az ipari vállalatok a

nemzeti vagyonba " (felveendők, gyakorlati—

lag már sokkal nehezebb kérdés, ez azonban

mit sem változtat azon a tényen, hogy a

számtani összegezés vagyis a Fellner által használt módszer alábecsiilést eredményez.

Stamp fejtegetésében tehát .- anélkül, hogy világosan megfogalmazta volna ——

arra céloz, hogy a gyáripori vállalatba be-

fektetett tőkdoagyont nem lehet kizárólag inkrativ' szempontból elbírálni, ha a nemzeti vagyon megállapitásáról van szó. A válla-

latba befektetett és egy konkrét célra meg- szervezett tőke produktivitása nyilvánvalóan

akkor is nagy értéket képvisel nemzet—

.

1 94?

gazdasági ezempontból, ha magas nyers hozadéka mellett a jövedelmezőségmviszony-

lag alacéony is marad. Ezen az alapon elln—

dnlva, természetesen igen messzire jutunk a ma szokásos nemzeti vagyonszámításoknal

elfogadott fogalmaktól, de ez az út két-

ségtelenül helyesnek látSzik. Nem lehet sze- rintünk ugyanis a helyes közgazdasági ér—

telemben vett nemzeti vagyon fogalmából a

nemzeti termelés olyan értékelt kirekeszteni, amelyek nyilvánvalóan további hozadékokat keletkeztetnek és így nemzeti vagyont gya-

rapító tényezök,

Ha Navratil gondolatmenetével élnénk, úgy azt mondhatnánk, hogy egy háborús

termelési időszakot tételezve fel, eddigi fej- tegetéseink igazsága is rögtön sokkal elfo-

gadhatóbbnak látszik.

Végső konklúzióként tehát megállapítható,

hogy a nyers hozadék alapuloétele mutat/

csak rá a nemzeti vagyon igazi nagyságára és csak így jutunk egy olyan nemzeti vagyon fogalomhoz", amelyet a' közgazdasági

szempontok következetes keresztülvitele

megkíván.

Ho—wáth Róbert dr.

A nemzetközi valutáris

I.

Az egyes államok valntáinak értékingado—

zásai szempontjából a két háború között eltelt időszak páratlanul érdekes képet

nyújt, Az első világháború gazdasági követ- kezményei alapjában lngatták meg a valn- , túl; Stabilitásának azt a helyzetét, mely a háború előtti időszak világgazdaságának jel-

lemzője volt. Természetes, hogy az 1920-es

évek valutapolitikájo mindenütt annak az ideális helyzetnek a visszaállítását tűzte ki célul maga elé, ami a gyakorlati nehézségek leküzdése után nem is látszott nagyon komplikált dolognak, Először is szükséges- nek mutatkozott az infláció fenyegető re-

mél megZabolázni, vagyis véglegesen meg-

1) Fellner: id. m. 4—5. 1. 2) lábjegyzet.

2)Forrásmunkák: Annuaire de Statistione ; Bulletin Mensnel de Statistigne; Monnaies et

Bangnes; Revue de la Situation économiclne mondiale; L'Expérience fmonétaire interna—

tionale; Les Finctnations économignes aux

Etats—Unis et dans le Royanme—Uni,x (Vala- mennyi a Nemzetek Szövetségének kiadása.)

helyzet 1929—1946-ban.2)

La situation monétaire internationale en 1929—1946.

akadályozni a pénz értékének az árszinvo-

naltól függetlenül jelentkező (szertelen in—

gadozásait. Ha az államháztartás és a fl- zetési mérleg egyensúlyba hozatalával ezt már sikerült elérni, formailag is végre kel-

lett hajtani a pénzérték stabilizálását, vagyis megállapítani a nemzeti pénz érték- arányát az aranyhoz. Ez történhetett akár a régi paritás, akár pedig valamilyen újon- nan meghatározott értékarány alapján. A stabilizálódásnak ez a folyamata fokozato—

san előrehaladt és befejeződöttnek látszott, mikor 1928—ban Franciaország —_ a jelen—

tősebb államok közül utolsónak _. végre- hajtotta az aranyalapra való visszatérést.

Ugy látszott ekkor, hogy tényleg visszatért

a nemzetközi valutáris helyzetnek háború

előtti, valóban ,,arany"-korszaka, helyreál—

lott az *aranyvalnta, az arany nemzetközi forgalma újból szabad volt, a nemzetközi pénzforgalom korlátozásai pedig megszün—

tek. (A különálló egységet alkotó Oroszor-

szágra, helyesebben a Szovjetköztársaságok

Uniójára ezek a megállapítások nem vonat—

í

/

(2)

3—4. szám

koznak s a továbbiakban is mindig el kel—

lett tekinteni a nemzetközi helyzet taglalá-

sánál az orosz viszonyoktól.)

Csakhamar kitűnt azonban, hogy az első

világháború gazdasági megráe'kódmtáélai sok-

kal mélyebb befolyást xgrg/(momItalic az!

egyes államok valutáris helyzetére, mint azt az akkori idők teoretikusai vagy gazdaság—

politikusai sejthették volna.

Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy

a: első háborút megelőző időszaknak oly

kedvező valntáris helyzete, mikor az arany—

valutára való áttérés úgyszólván általá- nossá vált, a nemzetközi pénzforgalom kor- látozásai pedig ismeretlenek voltak, inkább kivételes, mint normális helyzetnek volt te-

kinthető, melyre hasztalanul keresnénk pél-

dát a világ gazdaságtörténetében. Hiszen ha csak a 19. századig megyünk vissza, láthat- Juk, hogy még az elmult század második felében is tulajdonképen az angol font ster—

ling volt az egyedüli tiszta aranyvaluta s ennek tudható be London, a ,,világ ban—

kárja", legendás helyzete az akkori nem- zetközi pénzforgalomban s ennek a predo—

mináló állásnak köszönhette Anglia gazdag—

ságának nem jelentéktelen részét is, Egye- bütt még hosszú ideig __ mondhatni a szá- zad végéig .__ a legtöbb irányadó államban élénk antagonizmnssal viseltettek a tiszta aranyvalnta iránt s az ezüst, mint valuta- pénz, még sokáig kísértett. A bimetallisták propagandája és gazdaságpolitikai harcai még élénk emlékezetben állanak, elég, ha utalunk az Amerikai Egyesült Államok gaz—

daságtörténetére, vagy a latin érme unióra, vagy az; Seziistvaluta propaganda—barmire a kilencvenes évek agrárválsága idején, mi—

kor sokan az árznhanásoknt egyenesen az

ezüst demonetizálásánnk tulajdonították,

Ahol pedig az arany és az ezüst, mint va- lutapénz egymás mellett, meghatározott ér- tékarányban szerepel, ott ideális értelemben

vett stabilitásról nem lehet szó; a gyakor—

lati fejlődés is valóban odavezetett csakhamar (talán azt lehet mondani, hogy a szá—

zadfordulótól kezdve), hogy az ezüst mone- tlzálására való törekvések — egyes távolke- leti területek kivételével __ megszüntek. A gazdasági szempontból vezető államok mind- egyike ekkor már lényegében az aranyér—

tékre alapította valutarendszerét (Francia- ország, Németország, Osztrák—magyar mo- narchia, Oroszország, Amerikai Egyesült Államok, stb.).

Mai távlatból tekintve azonban bizonyosra

vehető, hegy nmgában véve az amnyavalw

vllO

tám való áttérés m hozhatta volna. létre ;

zt a joggal ideálisnak nevezhető _, ealütáris , fi helyzetet, mely a kilencszázas évek első

másfél évtizedének jellemzője. Az 'nem

szerzett tapasztalatok erre, kétségkívül meg—_

tanítottak mindenkit. Erre vall az is, hogy

a nemzetközi fizetési forgalom korlátozat- '

lanságn és általában az egyes nemzeti gaz—-

desá-goknak önkéntes összehangoltsága már

jóval az arnnyvelutára való általános átté-

rés előtt is meg,, volt és a hosszantartó bé,- ' lis—.és fejlődés során csak fokozódott. Inkább

azt mondhatjuk, hogy az egyes államok gax- - *

dasági berendezéseinek nemzetköei kom-dl-

ndltság/a. (vagy külföldön használatos szóval ,,szinkronizáltsága"), mely a hosszas békés fejlődés és a minden korlátozás "nélküli ,

nemzetközi gazdasági forgalom útján (*a vá- moktól eltekintve) előállott, volt az a te- nyező, mely a világ' gazdasági rendszerének stabilitását __ beleértve természetesen a va- lutáris helyzetet is __ létrehozta s ennek a helyzetnek tulajdonképen csak kifejezője volt a valuták nemzetközi stabilitása.

' A helyzet tehát korántsem volt olyan egy—

szerü, mint azt még az első világháborút kö- vető időkben is hitték és rövid Idővel az- után, hogy az 1920—es évek vége felé az

aranyvalutára való áttérés nemzetközi fo- lyamata az egész vonalon befejeződött, csak-

hamar bebizonynlt a helyzet tarthatatlan—

sága, ' ' '

II.

Az első világháború valósággal darabokra.

törte a nemzeti gazdaságoknak azt a, szépen koordinált szövevényes rendszerét, mely a háborút közvetlenül megelőző békés fejlődés éveit jellemezte. Győztes, vesztes és semle- ges államok gazdasági potenciáljában és mondhatni összes gazdasági berendezkedé—

seiben mélyreható különbségek állottak elő s végül is kiderült, hogy az egyes államok mintájának az a tulajdonképen formálisnak tekintett kriteriuma, hogy mily arányban állapították meg a stabilizáláskor az arany—

lmz való viszonyát, korántsem lehet függet-

len belső gazdasági berendezéseitől s első-

sorban a belső árszínvonaltól, Ezek tekinte—

tében pedig az egyes államok között az első világháború következtében beállott mélyre-

ható különbségek nemcsak hegy nem enyf hültek, hanem inkább még növekedőben vol—

tak, A rövidlejáratú tőkék szabad nemze-t—

közi mozgalmal, melyek nélkül a valuták

nemzetközi stabilitása nem képzelhető el,

már 1928—ban elakadtak s már előzőleg

(3)

3—4; szám

tulajdon-képpen igen messze állottak ia sza-

badságnak attól a fogalmától, melyet 1914

előtt magától értetődőnek tartottak.

E helyen nincs tere mindazoknak a ténye-

zőknek részletesebb ismertetésére, melyek

az 1929 utáni valutáris heh/zet kialakitásá-

btm közrejátszottak. Csupán tényként kell megállapítani, hogy alighogy befejeződött az

egész vonalon az egyes államoknak az arany- valutdhoz való visszutérése,ami—_mint fen—- tebb említve volt—1928-ban történö meg a

francia frank aranyalapra való helyezése-"

vel, már a következő évben, 1929'ben jelent keztek bizonyos tünetek, melyek a nemzet- közi valutaris helyzet növekvő ingatagsár gdm utaltak s még ez év decemberében

Ausztrália és két délamerikai állam, Ar-

gentina és Uruguay, hivatalosan közölték aranyvalutájuk felfüggesztésének elrende—

lését; Ugyanez évtől kezdve azonban még jó- val több, elsősorban délamerikai állam va-

lutája mutatott az aranyhoz viszonyitva

elértéktelenedést, anélkül, hogy ezeknél az aranyvalutáról való hivatalosan bejelentett letérés megtörtént volna, De ez csak elő- szele volt az elkövetkezendő eseményeknek és a tulajdonképpeni lökést a valuták álta- lános leértékeléséhez Londou adta meg, 1931 szept, Zlen, mikor is a mind jobban elmé—

lyülő gazdasági és hitelválság közepette a font nemzetközi helyzete tarthatatlanná

vált s Nagybritannia hivatalosan közzétette

laz aranyalapról való letérést. Az angol pél—

dát nyomban, vagy csakhamar nagyszámú állam követte, főleg azok, melyeknek a gaz—

dasági élete, elsősorban külkereskedelmi for-

galma nagymértékben függött nemzeti pén- züknek a fontsterlinghez való viszonyatól.

A dollár másfél év mulva, 1933 áprilisában

követte a font példáját, újabb nemzetközi

leértékelő hullamot indítva Bmeg. Ezután már csak kevés állam akadt, mely nem haj-

tott végre leértékelést. Az európai ,,arany- blokk" 1936—ig 'startotta meg valutájának

eredeti aranyértékét, ez évben azonban már nem térhetett ki a leértékelés kényszere elől. Egyáltalán nem változtatták meg ekkor

—valutájuk értékét az egykori tengelyálla- mok, Németország és Olaszország, valamint

néhány velük szoros gazdasági kapcsolatban lévő kisebb állam, köztük Magyarország is

egészen 1939—ig, mikor a'pengő számára új

aranyértéket kellett megállapítani, az addi—

ginál alacsonyabb színvonalon. Ez utóbbi

államok azonban nemzetközi fizetési forgal—

mukat a legszigorúbb ellenőrzés alá. vetet-

(

ill * _?1941

ték mely sokszor __(kiilönösen Németország

esetében .— a teljes elzárkózá'sigk'ment.

A világ államai ekkor pénzük szempont- jából öt, többé-kevésbbé élesen meghatárolt

csoportra. oszlottak, és pedig a következőkre:

1. A sterl'ingzóna, mely főként a brit biro-

dalom államaiból és az észekenrópai álla—

mokból alakult ki.

2. A dollárzóna. Nem volt olyan szorosan

körülhatároltnak tekinthető, mint az előbbi,

de igen nagyszámú államot foglalt magában, főkép a középamerikai és délamerikai álla—- mokat, melyek pénzük értékét gyakorlatilag

a dollárhoz—_ kötötték,

3. A középeurópai és délkeleteurópai allamok blokkja. melyek valutájukat nem érté—

kelték le, de a legszigorúbb ellenőrzést és

korlátozást vezették be nemzetközi pénzfor- galmukban. Itt Németország játszotta a ve'—- .

zetőszerepet. ,

4. A japan—zóna, vagy yenzóna, mely tulajdonképpen csak a japán * birtokban, majd a japán megszállás alá került terü—

letekre terjedt ki, de viszonylag jelentős szerepet játszott a távolkeleti területeken.

5. A nyugateurópai aranyblokk, Francia-

országgal az élen, melyalegtovább (1936-ig)

halasztotta a leértékelést. *

Egyes álla—mok, mint pl. Kanada és Argen- tina, melyeknek nemzetközi gazdasági kap—

csolatai oly temmészietüek voltak, § hogy

egyik elkülönített csoporthoz sem csatla—

kozhattak kizárólagosan, a sterling- és a

dol—lárblokk államai között mintegy közép-

helyet foglaltak el', de tulajdonképpen egyik—

hez sem voltak hozzászámíthatók.

E csoportok között legérdekesebb alaku-- lat __ ha szabad így nevezni _. a sterling-

:o'no volt Keletkezése onnan számítható, hogy mikor 1931 szeptemberében az angol

font leértékelése megtörtént, bizonyos számú állam úgy határozott, hogy pénzük értékét nem az aranyérték alapján, hanem 'az angol fonthoz viszonyítva stabilizálják és pedig olyan módon, hogy tekintet nélkül az angol font értékingadozásaira, pénzüknek az angol fonthoz viszonyított értéke állandó maradjon. Ez igen érdekes és egyedülálló kísérlet volt, mely mint a következmények mutatjak, igen jól bevált és csakhamar

oly államok is a sterlinghez kötötték pénzér-

téküket, melyek a tulajdonképpeni sterling- zönához nem tartoztak A sterlingzóna ki-

alakulásának indító okai természetesen első-

1) L'Expérience monétaire internationale,

225, l.

(4)

- 3—4. szám

Egyes valuták aranyértéke

'112 k' ( i

. Az idegen zegysé x

A pénzegység aranyőrüke A pengő A fonn! mmm?! még

szinaranyban gramokban v Manya

arany uralmának (

, érlékviszonya azi egen

Az 0515! megncvczcsc Pénmgység pénzegységhcz : pengőhöz a forinlhcz

' ' 1 9291-ben ligában

1929-ben IMG-bm mibe" '946'26," *

azi egen pénzegys : ._._.—._._....— , "

: 100 Pengőzloo. hmmm

Európn

Bel mm ... Belga frank 020291 0.10139 :29-1 747 77 ! 133-9

Cse zlováxia ... . Korona 004458 00312! 590 3 2426 16 9 M'?

Dánin . . . Krone 0.40323 — 65'3 —- 153" 2 M ;

Finnország ... Makk; 0.03789 0.007407 694 5 1.012'6 14' 4 9'8

Franciaország ... Franc 0.05895 0.0074611 446' 4 1.014'6 22'4 '?9

Jugoszlávia. . . . .- . Dinár 029032 0.0265 94 9 285'5 1 10'3 35'0

Lengelország . . . Zlaty 0.16879 —— 155 9 —— 64'1 ...

Magy-torni; .. ' 192943 — :??? 0.26816 0.0757 — _, — ——

Nagybrifannia ... §Fentsierling 7232238 3.61144 36 !'2 2, 782 5 4310?

Németalföld ... Gulden 0.6048 0.336? '*- 43'5 22 '4 2298 4408

Németország . .' ... Reichsmark 0.35919 —— 73'3 —— 136 5 "

vaégia ... Kxenc 0.40323 0.20161 65'3 BT'5 153 2 266'3

Olaszország ... Lim 0.07919 -— 332'3 —-— 30'1 ** '

Portugália ... ' Escudo 1.62585 0.06657 162 1138 517 8 869

Románia ... Lzu 0.00900 0.00474 v 2.924'0 !.59?'5 3 4 6'3

Spanyolofgzág ... Peseta 0.29032 :) 90'6 " 1 10 3 **

Svájc ... Franc 029032 0.20535 90'6 . 369 ! (0'3 271'3

Svédország ... Krona 0.40323 :; 65'3 ;; 153'2 **

Törökország ... Törökfoni 6.61518 0.3!3'38 4'0 239 2.513? 419'3

Ázsi-

Brihlnd'm . . . . ... Rupia 054918 s) 47") 2087 —-— (

Iván ... Rlal 1) 07322 0'02141 35'9 —' 2782 283

Japán ... Yen 0.75 —— 35"! —- 2850 *"

Attila

Délafrikai Unió ... Délaf. $ 7.32238 3'ól669 3'6 2 l ZJBZ'S 4,183'1

Egyiptom ... . Egyipt. 2 14375 %) 3'5 *- 2,826'2 _—

Amen-ik.

A! cniina ... papifpesó 0.638?! 0.29289 41'2 257 2427 386'9

Boxvia ... Bolivianc 0.54918 ' —— 47'9 —-— 208"! -——

Brazilia ... Mill-els 0.l8 0.18 146'2 42'1 68'4 231'8

Csile ... Paso 0.18306 a 143' ? 69'6 -—

Eguador ... Sucre 0.30093 0.63476 87'4 119W3 1143 835

Am. Egyesült Államok Dollár !.50463 0.88867 17'5 _B'5 5717 1.173'9

Kanadda ... Kan. dollár 150463 2) 17'5 5717 "

Kolumbia ... Peso 1.46448 0.50782 18'0 14'9 556'5 670'8

Mexikó ... Paso 0.75 a) 35'1 —— 285'0' *-

Nikatagua ... Cordoba 1.5048 0. 17773 17'5 4215 5?! "8 234'8

Paraguay ... Dzse 1.45161 %) 18 ! ._. 551'6 w

Uruguay .... . ... Dzse 1.55615 0.58502 16 9 12'9 591'3 ??2'8

Venezuela ... Bolíviar 029032 9) 90' 6 "— 110'3 ——

(Death!-

Ausztrália ... Auszi. 2. ?.32238 9) 3'6 -—- 2.782'5 .—

Uizéland ... .. . . szcl. S 7.32238 :) 3'6 — 2,782'5 —

1) 1932. évi panlás.

2) Az amnyalapról leléri, új padlás megállapíiva nincs.

sorban gazdasági természetűek voltak, de Délafrikai Unió ; Kanada, mint már szó kétségtelen, hogy nem jöhetett volna létre

a nélkül a pszichológiai elem nélkül, hogy

a. leértékelés után sem ingott meg( világ- szerte az angol font sorsa iránti bizalom.

A sterlingzóna tagállamai elsősorban a

Britbirodalom tagállamai voltak: Ausztrália,

" Egyiptom, India, Irország, széland és a

volt róla, nem tartozott a sterlingzóna á,]—

lamai közé. Ezeken kívül 9. skandináv álla—

mok: Svédország, Norvégia, Dánia, továbbá Finnország, Esztország és Lettorlszág, l A délenrópai államok közül Angliával való ösi

barátsága és szoros összeköttetései következ-

tében Portugália volt az, mely nyomban

193? í

(5)

3—4. szám

csatlakozott a sterlingzónához Ezt a 13

államot szokták a steriingzóna tulajdonkép-

peni tagjainak tekinteni. De ezeken kívül

még számos állam hozta 1930 és 1939 között pénzértékét határozott viszonyba a font sterlinggel. Igy a délamerikai államok kö-

zül Argentina, Bolivia és Uruguay, Ázsiá- ban Irak, Irán, Sziám (Thailand) és 1933—

ben Japán is. Az európai államok közül pe-

ig Görögország, sőt 1938 májusától kezdve Franciaország is, mely ekkor 179 frank- ban állapította meg a font értékét.

A sterilngblokk államainak tehát az volt a céljuk, hogy a,. csoportosuláson ber valu-

tájulc értékének állandóságát biztosítsák, elsősorban abból a. célból, hogy Nagybritan-

nlába irányuló exportjnkat biztosítsák. A tulajdonképpeni sterlingzónát alkotó álla- mok külkereskedelmi forgalmnkmak igen jelentős részét bonyolították le Nagybritan-

níával, főleg kivitelük irányult nagy szá-

zalékos arányban oda. Nagyjeientősége volt azonban a termelés és a foglalkoztatottság szempontjából is és hogy nagy eredményt ért is el, kitűnik az alábbi adatokból: 1)

Ipari termelés Behozatal volumene

k

$ pá :; o

l eg _ ., ag "

.- 'a ma :: so .— ? ma e be

Z 5 KE %% 2 S 2 5 4 ?, Z 25

1929 100 100 100 100 100 100

mso 92 83. 88 97 88 ao

193: 84 68 72 100 Yo es

1932 83 53 58 88 ez oo

1933 es 63 (35 90 or 69

Nagybr'itannia, a világ legnagyobb im- portállama, sokkal inkább meg tudta őrizni ipari termelésének és egész behozatalának szinvonalát a világválság legsúlyosabb évei- ben, mint Amerika vagy Németország és ez

jelentős részben —— ha természetesen nem

is kizárólag __ 'a sterlingzóna államai kö—

zös valutapolitikájának köszönhető.

Különleges helyzet állott elő azokban a

középeurópai és délkeleteurópai államok—

ban, melyek a. végsőkig ragaszkodtak mlu—

k tájak névleges paritásának fenntartásához.

Ez tulajdonképen egyenlő volt a nemzet—

közi deviza- és valutaforgalom )on fokú korlátozásaival, mely már a teljes elzárkó—

zás határait surolta. Kölcsönös kliring és

kompenzációk voltak a lnemzetközi forgalom eszközei, Ez államokban még élénken élt a huszas évek intiációinak kínos em—

léke és ideges ellenszenvvel viseltettek a

1) I. m. 56. lap.

113 1947

valutájuk leértékelése iránt, attól félve,

hogy az akkori valutakáosz megismétlőd-

hetlk. Kétségtelen, hogy az 1931. évi hitel- válság idején az újabb devalvációtól ret-

tegő lakosság körében a gazdasági dezolá-

lédásnak oiy jelei mutatkoztak, melyek ezt

az aggodalmat némileg érthetővé tették s

az érdekelt államok nem merték nyiltan

bevallani valutájnk aranyértékének leszál—

lását, Becslés szerint L'Németorszlág 31937—

benkülkereskedelmi forgalmának mintegy SO%-át bonyolította le kliring (külön egyez—

mények, csere stb.) útján.

Ezek az államok tehát saját lakosságuk-

nak, mondhatni,!idegáilapotára való tekin—

tettel, tömegpszihológiai szempontból, lep—

lezni igyekeztek pénzük értékének (leszállí—

tását, meiy azonban a lényeget tekintve,

semmiképen sem volt elkerülhető. Ez ve-

zetett azután abba az irányba, hogy a nem- zetközi gazdasági forgalomban a pénz. mint nemzetközi fizetési eszköz, lehetőleg mel—

iőztessék. Teljesen elkerülhető azonban a

pénz a nemzetköm forgalomban mégsem volt, ez vezetett azután pl. Németország—

kbanw'a különböző ,,SperrmarkV-ok rendsze—

rére; melyek bizonyos meghatározott cé—

lokra. meghatározott mennyiségben rendel—

kezésre bocsáttattak. Ezek néhány adataa

következől) :

,,Spem'mm'k" árfolyamok a paritás (%,—ában,

, Kredit: Effeklen-

Év Reglslermatk Reiscmark sperrmark sperrmark

1934 —— ——— 53'9 430

1935 563 656 37'3 282

1936 53'0 ól ' ! 28'3 23'1

1937 51'2 Úl'Z 22'4 ZI'Ó

1938 46'5 58'4 13'4 (; 11'8

1939 32'0 565 8'9

1940 25'6 53'8 ll'Z

1941 "l 32'0 54'1' 13'2

1942 32'2 547 10'6

1943 18'9 50'1 5'8

1944 20'2 48'9 4'6

Egyébként "Németország és Oiagzország

voltak az egyedüli államok, melyek tulaj—

donképen teljesen szakitottak az aranyfe-

dezet rendszerével s az elzárkózás követ—

keztében nemzeti pénzük valódi értékének megállapítása a legnagyobb nehézségekbe

ütközik.

Magyarország _. mint ismeretes — a névleges paritás fenntartása mellett a de-

vizafelárak rendszeréhez nyult, ami tulaj- 1) Annnaire Int. de Statistione 1942——

1944, 200, ].

2)1939—től e kettő

sperrmark. '

együtt: Handels—

(6)

3 — 4. szám

donképen nem sokban különbözött .a nyilt leértékeléstől, hasonlóképen Románia is.

Magyarország 1932 decemberében vezette be a nemzetközi forgalomban a felárakat.

Ezek a felárak eleinte különbözők voltak az egyes árunemek és pénznemek. szerint, de

1935 decemberében egységesítették azokat

__ ugyanekkor Romániában is —— (%%-ost, illetőleg 38%—os arányban.

A háború kitörésével úgyszólván min—

denütt'iaz egész világon a deviza- és valuta-

árfolyamok teljes vmegmerevede'se konsta—

tálható, A világgazdaság újb'ől darabokra tört s természetesen a szabad nemzetközi

forgalom, a valuták adás-vétele és szabad értékelése teljesen meg5zűnt. Hogy a. má- sodik világháború sokkalta. mélyebben rázta

meg a. nemzetek gazdasági rendszerét, nem kétséges. A fegyverszünet óta eltelt idő- sza-k meg túl rövid, hogy befolyása a nem- zetközi valutáris helyzetre megítélhető le- gyen, amihez járul _. a magyar érdeklődő szempontjából _." a rendelkezésre álló ada—

tok hiányossága. Hiú dolog volna előzetes becslésekbe vagy spekulációkba bocsát—

kozni, inkább az látszik valószínűnek, hogy a jövő ezen a téren— is oly meglepetéseket rejteget, mint a minőknek az első háború

utáni stabilizációs időkben woltunk tanui,

mikor az addig megdönthetetleneknek tar- tott fogalmak egymás után halomra dől- tek. A két háborút közvetlenül követő éve- ket ebből a szempontból különbözőképen

kell megítélni azért is, mert az első liá—

ború után a további háborús veszély _.

legalább is egyelöre —— elhárítottn-ak lát- szott, a háborús fegyverkezés a fegyver—

szünet után nyomban i'negsziint. Alig kell hangsúlyozni, hogy ezt a megállapítást a mai helyzetre alkalmazni nem igen lehet-

séges. *

III.

Az alábbiakban még szükségesnek lát—

szik egyes jelentősebb államok valuta/Ms változtatásaimak a leértékelés mérve és idő—

pontja szempontjából maló adatszerű is—

mertetése, miután a magyar közönség szá- mára ily összefoglaló adatok még nem ál-

lanak rendelkezésre (l. a közölt tábláza-

lut is),

Európában Nagybritanniw 1931—ig 732238 gr. finom arany—tartalmúnak vette a font—

sterlinget, A leértékelés 1931 szeptember

21—én történt ,meg, azonban az aranyhoz

való szoros arányt a brit kormány csak 1939 szeptember 6-án állapította meg, egy

114 7194zf '—

uncia arany értékét 168 ishilllngben Saab-

ván meg, mely szerint a fontsterling szin—

aranytartalma 8.70280 grammnak felel meg. *

1945 júniusában az angol bank ezt _az

arányt 3.61144 gr-ra változtatta. Ennek

megfelelően 1929-ben egy angol font értéke 27.83 P volt, 1946-ban pedig 47.71 fríz-nak ' felelt meg.

A volt sterlingblokkhoz tartozott álla-* '

mok (l. fentebb) tekintetében a helyzet még nem tekinthető át egészen, világosan a

rendelkezésre álló adatokból teljes egészé—

ben (a forint szempontjából és tisztán a

valuta aranyértélkét tekintve).

Belgium 1935 márciusában hajtott végre

leértékelést, pénzének (belga) aranytartal-

mát 020291 gr-ról 0.15063 gr—ra szállitván le. 1945 januárjában a belga aranyhal—tal—

mát 0.10139 gr-ban állapították, meg, 1929-

ben egy belga (: 5 frank) értéke 77

pengőfillérnek, 1946—ban 1.34 forintnak fe-

lelt meg, ,

Franciaország 1936 szeptemberében tért le az aranyalapról, új paritását pedig 1937 július 21—én állapította meg, mikor a frank aranyértékét 0.05895 ,? gr-ról' (10387 gr—ra

szállította le, Ezt követőleg további leszál—

lítás'okat eszközölt *1938 november 12—én

(102475 gr—ra, majd 1940' február 29-én

0.021006-ra. 1945 december 26—tól kezdve a francia frank értékét 0.0074611 gr. finom aranyban állapították meg. 1929-ben egy francia frank értéke a paritás alapján 22 pengőfillér volt, 1946-ban pedig forint ér-

tékben 9.9 fil—létnek felelt meg,

Németalföld, mint az aranyblokkhoz tar—

tozó állam, szintén 1936 szeptemberében ér- tékelte l'e valutáját elsöizbeni. A hollandi forint szinaranytartalmát 0.6048 gr-iról 0.49776 gr—ra azonban csak 1940 márciusa- ban szállították le hivatalosan 1943-tól kezdveamegszálló hatalom a hollandifforint aranyta—rtalmát 0.47669 gr—ban szabta meg.

A felszabadulás után a hollandi forint aranyértékét 1945 júliusától kezdve 03387 gr-ban állapították meg. Ez alapon egy hollandi forint értéke 4.45 magyar forintnak felel meg, míg 1929-ben ugyanannak az értéke 230 pengő volt.

Norvégia. (a tsterlingblok'khoz tartozó ál—

lam) 194046] kezdve a norvég korona 1929.

évi (140323 gr—nalk megfelelő szinaranytar- talmát 0.20161 gr-ban állapította meg. Ezek

szerint 1929-ben egy norvég korona arany—

értéke 1.53 pengő aranyértékének, a leszál- lítás után bedig 266 forint aranyérték—

nek felel meg.

(7)

— *'**34—4.'*SZám- .

_ T

Portugália, mely szintén a sterlingblokk- hoz tartozott,'l940—ben 0.0666 gr-ban szabta meg az escudo értékét, az 1929. évi

1.62585-tel szemben.

Svájc, mint az aranyblokk állama, az

1936 szeptemberi letérés után,, hivatalosan

csak 1940-ben szabta meg — újra a! svájci frank aranyértékét, az 1929. évi 029032

gr. helyett 020535 gr-ban_ Az előbbi 1.10

' pengő, az utóbbi pedig 2.71 forint arany—

értékének felel meg.

A Magyarországot környező allamok te- kintetében a helyzet még eléggé zavaros, az adatok amellett hiányosak, Az ezekre

vonatkozó helyzet részletekbe menő ismer—

tetése talán később, külön beszámoló útján

lesz lehetséges.

Az amerikai államok közül legnagyobb

érdeklődésre termeszetesen a yioilár tart

igényt. Az 1933 április 20—i nevezetes ese-

mények után, mikor az Amerikai Egyesült

Államok elnöke bejelentette az aranyalap- ról való letér-ést, a dollár új viszonyát az aranyhoz 1934 január 31—én határoztak meg s azóta e tekintetben íváltonás nem történt. A régi dollár aranytartalma 1.50463. gr. finom arany volt, az új érté- kelés szerint pedig 0.88867 gr. színarany- nak felel meg. A leértékelés előtti dollár , értéke 5.72 pengőnek felelt meg, mig a je—

* lenlegi dollár 11.74í forintot ér.

Argentina. már 1929 decemberében letért az aranyalapról; mikor a papir-peso még

0.63871 gr. aranyér-tékét képviselt. Az új

paritást itt 1935 márciusában állapították

meg 029289 gr. szinaranyban_ A régi papir-

peso, 2.43 pengő értékű volt, míg a leérté-

kelt peso 387 forint aranyértékének felel meg.

115 , inf

Brazilia az adatok szerint a milreis (1942

óta crnzeironak nevezik) aranyértékét nem változtatta meg. Egy pénzegység értéke 0.18

gr. színarany, vagyis 0.68 pengő, illetőleg 238 forint.

Kolumbia a .leontssterlinggel egyidejüleg

tért le az aranyalapról, Pénzénekok (peso)

aranyértéke a leértékelés előtt 146448 gr.

volt, új par-ítást pedig 1938 novemberében állapított meg, 050782 gr, ;aranyértékben.

Az előbbi 5.57 pengő, az Utóbbi pedig 6.71 forint aranyértéknek felel meg. :

Nikaragua. pénzértékét, a cordobát 1931 novemberében értékelte le, új paritást 1940—

ben állapított meg. A leértékelés előtt pén-

zének aranyta—rtalma 1.5048 gr. volt, utána pedig 0.17773 gr. lett. A régi ,,cordoba" er—

téke 5.72 pengő volt, a leértékelte pedig 235

forint.

Uruguay is már 1929 decemberében fel- függesztette aranyvalutáját. Pénz'ének

(peso) aranyértéke a leértékelés előtt

1.55615 gr. r arany volt. Ezt előbb 1935

augusztusában 030953 gr.—ra, majd 1939 szeptemberében 0.58502 gr—ra szállította le.

Ez utóbbi 7.73 forint aranyértékének felel

meg, míg az uruguay—i peso 1929—ben 591 pengőt ért.

Befejezésül meg kell állapítani, hogy a

számunkra rendelkezésre álló adatok a nemzetközi valutáris helyzet tekintetében

is bizonyos mértékben hiányosak, lni-nt álta- lában a nemzetközi gazdasági helyzet meg—

ítélése, különösen a legújabb fejlemények szempontjából, fontos adatforrások és

egyéb forrasmunkák hiányában meglehe—

tős nehézségekbe ütközik.

Szó. Gy. dr.

A kiskereskedelmi árak és létfenntartási költségek alakulása.

Variation des prix de détail et du coűt de la vie.

Réaumé.Depuis la stabilisatiou mouétairc

' ' inaugurée le Jer amit 1946, les iudices du

coüt de la. vie font généralemcm preuve d'une tcudmwe ascendaute. iNos iableawv déta—illés alignent lcs indices du co'üt de la.

vie hougrois depuis amit 1946 jusgu'au' 30)

amit 1947, Le tableau 1 rapportc les indi—

ces a la, fin diaoút 1939, respectivement,

was 18 paragraphe b), a la moyenn-e du

mois de septembre 1946. Le tableau 2 fait

reasortir la variation des indices sur base-or, soit en élimiuant la difference

dans le niveau des priz- gui résulte de

i'étalon—or dissemblable des deua- unités

monét—aircs (le pengő et le florin). Enfi/n le

tableau 3 rend compte de la variation Melle des prix, caprimés cu florins, de chacun des articles et objcts de service (lui cut-ront dans ze naivul des indiccs,

*

A stabilizáció óta a kiskereskedelmi árak

alapján számított létfenntartási költségek

inden-számai s az időnkint jelentkező hul—-

lámzások mellett általában emelkedő ird——