Az állami és a gazdasági vezetés átszervezése és a statisztika feladatai Bulgáriában

SZEMLE

Az állami és a gazdasági vezetés átszervezése és a statisztika feladatai Bulgáriában*

SZTEFAN SZTANEV

Bulgária gazdasági és kulturális építé—

sének hatalmas programját tartalmazzák

azok a tézisek, amelyeket Todor Zsívkov elvtárs beszámolója alapján a Bolgár

Kommunista Párt Központi Bizottságának

januári plénuma fogadott el. Az ország termelőerőinek fejlődése, a szocializmus

anyagi—termelési bázisának kiszélesítése és megerősítése terén rendkívül rövid idő

alatt hatalmas előrehaladás fog bekövet—

kezni. Számos fontos alapvető termék ter—

melése és fogyasztása terén Bulgária világ—

viszonylatban az élvonalba fog felzár—

kózni. Az egy főre jutó széntermelés 1962-ben 3500, 1965—ben 5000 kilogramm lesz szemben az 1939. évi 352 kilogram—

mal.

Hatalmas mértékben fel fog lendülni mind a vaskohászat, mind a színesfém- kohászat. A nyersvastermelés 1965-ben

mintegy 700000 tonna, az acéltermelés

pedig mintegy 900000 tonna lesz. Az ólomtermelés az 1957. évi 19 300 tonnáról 1962—re 45 000 tonnára, 1965-re pedig kb.

90000 tonnára, a cinktermelés az 1957.

évi 8000 tonnáról l965—re 50000 tonnára fog emelkedni.

Az országban óriási vegyipari üzemek

fognak épülni és új vegyi termékek

gyártását kezdik meg; jelentősen emel—

kedni fog a műtrágyatermelés, évi egy

millió tonna kapacitású ásványolajfel—

dolgozó üzem létesül, növekedni fog a

műanyagok gyártása. üzem épül műszá—

lak előállítására, kibővítik a cellulóze—

és papírgyártás kapacitását.

* Sztelan Szlanev. a bolgár Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, egyetemi tanár cikkét a Sztaliszlika 1959. évi 2. száma (17—27. old.) alap—

ján, rövidítve közöljük.

Különösen gyorsan fog fejlődni a mező-

gazdasági termelés: a bolgár mezőgazda—

ság 1965—ben több, mint háromszor annyi

gabonát és takarmányt, több, mint két és félszer annyi napraforgót, több, mint négyszer annyi gyapotot, közel kétszer annyi keleti dohányt, több, mint kétszer annyi cukorrépát, három és félszer annyi

szőlőt, több, mint háromszor annyi húst és szárnyast (élősúlyban), majdnem négy—

szer annyi tejet, több, mint kétszer annyi

gyapjút és majdnem nyolcszor annyi to—

jást fog termelni, mint jelenleg.

A mezőgazdasági termelés növekedése

lehetőséget fog nyújtani a könnyű— és az élelmiszeripar további gyors fejlődéséhez.

Az egy főre jutó pamutszövet—termelés 1962-ben 37 méter, 1965—ben pedig több, mint 43 méter lesz, azaz 1962—ben túl fog—

juk szárnyalni a csehszlovákiai egy főre

jutó termelést, 1965-ben pedig majdnem elérjük az Egyesült Államok 1957. évi

egy főre jutó pamutszövet—gyártását. Ju—

goszláviában és Görögországban 1957—ben az egy főre jutó pamutszövet—termelés a bolgár termelésnek csupán felét tette ki,

Törökországé pedig még az egyharmadát

sem érte el. Bulgáriában 1962—ben az egy főre jutó gyapjúszövet—termelés eléri a

csehszlovákiai tervelőirányzatot. Az 1962.

évi cukortermelés közel háromszorosa lesz az 1957. évi termelésnek. Jelentősen nö- vekedni fog a növényi és állati zsiradé—

kok termelése, a zöldség—, gyümölcs— és húskonzervek gyártása, a hús— és tejter—

mékek és a különböző háztartási és egyéb

cikkek előállítása.

A nemzeti jövedelem és ezzel együtt

a dolgozók reáljövedelme igen jelentősen

fog növekedni. Jelentősen emelkedni fog mind az élelmiszerek, mind a tartós hasz—

nálati cikkek (ruha, háztartási cikkek,

kultúrcikkek stb.) fogyasztási szintje. A bolgár nép anyagi és kulturális jóléte rohamosan növekedni fog.

Ehhez a termékbőség felé vezető való-

ságos ugrásszerű fejlődéshez Bulgáriában megvannak az összes szükséges tényezők.

A szocializmus a városban és a falun győ- zött. Megszűnt a kizsákmányolás és az

osztályellentét, új termelési viszonyok

jöttek létre, az elvtársi együttműködés és a szocialista kölcsönös segítség viszo- nyai. A Bolgár Kommunista Párt köré tö—

mörült dolgozók teljes egyetértésben dol—

goznak és élnek, s a párt vezetésével cso—

dákra képesek. A Bolgár Kommunista

Párt Központi Bizottságának áprilisi plé- numa kiküszöbölte az állami és gazdasági

vezetés terén fennálló hiányosságokat, helyreállította a pártélet lenini normáit és elveit, felszámolta a szubjektivizmus, dogmatizmus és szektásság elemeit. A népi hatalom létrejötte, a szocializmus építése olyan erőt adott az országnak,

hogy most valóban képes óriási lépések-

kel előrehaladni.

Az ország fejlődése meggyorsításának

fontos előfeltétele az állami és gazdasági

vezetésben előforduló hiányosságok ki—

küszöbölése, a vezetés felemelése azok- nak az óriási feladatoknak a színvona—

lára, amelyeket a bolgár népnek az el- következő hat—hét év leforgása alatt meg kell oldania.

Az állami és gazdasági vezetés lénye—

ges fogyatékossága az állami apparátus többláncszemes felépítettsége. Ez elsza- kítja a vezetést az élettől, megfosztja an—

nak lehetőségétől, hogy közvetlenül fi—

gyelhesse és tanulmányozhassa a vállala—

tok, gazdaságok, a közlekedés, az építke—

zések tevékenységét. Számos fontos kér—

désben a döntést nem hozzák összhangba a helyi viszonyokkal.

Másik fogyatékosság a népgazdaság

irányításában az iparági centralizálás. Ez

akadályozza az ágazati kapcsolatokat, a különböző főhatóságoknak alárendelt vál—

lalatok, gazdaságok, építkezések stb. kö—

zötti kapcsolatokat, bürokrácia kialakulá-

sára vezet.

A túlságos centralizálás gátolja a dol—

gozók alkotó kezdeményezésének kibon- takozásátatermelési tartalékok feltárása,

*l

4

a munka szervezése és a munkafegye- lem megjavítása, a munkatermelékeny- ség fokozása, a termelés minőségének

emelése stb. területén.

Az államhatalom helyi szervei, amelyek a termelő vállalatok közvetlen közelé—

ben vannak, és jól ismerik munkakörül—

ményeiket, nem rendelkeztek hatáskörrel

ahhoz, hogy azokat operatív módon

irányítsák.

Azoknak a fogyatékosságoknak felszá—

molása végett, amelyek akadályozzák a

dolgozók alkotó energiáinak kibontako—

zását, és gátolják a tartalékok kihasz- nálását a népgazdaság fejlődésének a

meggyorsítására, az állami és gazdasági

vezetést át kell szervezni úgy, hogy a le—

hető legkisebb körre szűkítsük az iparági centralizációt, és a területi elv érvényesí—

tésével az állami és gazdasági vezetés fel—

építésében megfelelő igazgatási-gazdasági

körzeteket alakítsunk ki. A népgazdaság operatív irányításának a funkcióit az ipari minisztériumok és a hivatalok a te—

rületi szerveknek, a körzeti népi taná—

csoknak adják át. A vezetés súlypontját a helyszínre, a körzetbe helyezzük át, a gazdasági irányító szervek közelebb ke—

rülnek a vállalatokhoz, a termeléshez.1

Számos gazdasági minisztérium, amely a népgazdaság különböző ágának az ope—

ratív irányításával foglalkozott, megszű- nik. Az eddigi 117 járás és 13 körzet helyén 30 körzet létesült.

A népi tanácsok irányitani és ellenőrizni fogják a körzetben levő valamennyi vál- lalat és gazdaság termelő tevékeny- ségét, összehangolják tevékenységüket, kidolgozzák a körzet tervét, jóváhagy—

ják a vállalatok és gazdaságok ter-

vét, tanulmányozzák, kiértékelik és el- terjesztik a termelés szervezésének és technikájának tökéletesítésére vonatkozó tapasztalatokat, gondoskodnak az okta—

tásról és a kulturális igények kielégítésé—

ről a körzet területén stb.

Az állami és gazdasági vezetés átszer—

vezésének fö tartalma a demokratikus centralizmusra vonatkozó lenini tanítás—

nak, mint a szocializmus építése alapel-

vének, a mai viszonyoknak megfelelő,

következetes alkalmazásában nyilvánul meg. Ez lehetővé teszi a szocialista társa—

1 Bővebben lásd: A népgazdaság fejlesztésének a meggyorsításáról, a nép anyagi és kulturális hely—

zetének javításáról és az állami és gazdasági ve'—

zetés átszervezéséről. Szófia, 1959 .

996

dalmi rendszer összes előnyének teljes kihasználását, Ennek az elvnek követke—

zetes alkalmazása megköveteli a centra—

lizált vezetés legcélszerűbb összekapcso—

lását a dolgozók alkotó kezdeményezésé—

nek lehető legnagyobb mértékű kibonta—

koztatásával.

A társadalmi termelés a szocializmus—

ban nem fejlődhet egységes állami terv nélkül, melyet a párt és a kormány fogad

el és hagy jóvá, és amely kötelező vala-

mennyi állami és gazdasági szerv, vala- mennyi Vállalat és gazdaság számára az egész országban. Az egységes állami terv biztosítja az ország gazdaságának az alap—

vető cél, a szocializmus és a kommuniz—

mus felépítése felé való fejlődését, bizto—

sítja a gazdasági alaptörvény és a szo—

cialista társadalomban érvényes többi

törvény követelményeinek a kielégítését.

Megállapítja a szocialista újratermelés követelményeinek megfelelő arányokat.

Az állami terv akarategységet hoz létre, és a közös cél felé irányítja a dolgozók erőfeszítéseit.

Szükség van azonban a mai körülmé- nyek között arra is, hogy a központosított tervezés a szocialista vállalatok és a helyi szervek széleskörű önállósága mellett

valósuljon meg. A központosított tervezés

alkalmazása akkor a legsikeresebb, ha lehetőségük van az ipari, a közlekedési vállalatok, az építkezések munkásainak, a szövetkezeti gazdaságok tagjainak stb.

arra, hogy különféle kezdeményezéseket tegyenek a tervfeladatok teljesítéséért és

túlteljesítéséért folytatott harcban a tech—

nika tökéletesítésére, a termelés szervezé—

sének megjavítására stb. A szocialista

vállalatok és gazdaságok, a dolgozók emellett különféle hasznos kezdeménye- zéseket tehetnek magának az egységes állami tervnek alapján is.

A helyes állami és gazdasági vezetés tehát megköveteli, hogy minden terüle—

ten egységes célkitűzések érvényesüljenek az alapvető, a lényeges feladatot illetően, a végrehajtás során Viszont a részfelada—

tok megoldásánál a helyi sajátosságokat messzemenően figyelembe kell venni.

A tervezés tökéletesedni fog, ha mind szélesebb körben bevonják a dolgozókat a gazdasági tervek kidolgozásába, ha köz—

pontilag csak azokat a mutatókat hagy—

ják jóvá, amelyekre a népgazdaság fej—

lődésének teljes és országos ellenőrzésé-

SZEMLE

hez szükség van, ha hosszú lejáratú, táv—

lati tervek készülnek a népgazdaság fej—

lődéséről.

*

Az állami és gazdasági vezetés átszer- vezése számos új feladatot állított a sta—

tisztika elé.

Amint ismeretes a statisztika a tervezés

hatékony eszköze. A statisztika teremti meg a szükséges alapot a gazdasági ter—

vek összeállításához, és egyedüli eszköz azok teljesítésének az ellenőrzésére. A

statisztika megmutatja a különböző terü—

leteken jelentkező aránytalanságokat, és ily módon közreműködik azok gyors ki—

küszöbölésében. Segítségével tanulmá-

nyozhatók az új kezdeményezések, az élenjáró tapasztalatok. A statisztika rész—

letesen tájékoztat az ország gazdasági és

kulturális fejlődésének elért fokáról, és

segítséget nyújt a további gazdasági és kulturális felemelkedés perspektíváinak

megrajzolásához. Statisztika nélkül el sem képzelhető a szocialista állam tervező tevékenysége.

A párt és a kormány bőkezű támogatá—

sának és gondoskodásának köszönhető,

hogy a statisztika Bulgáriában a népi

hatalom éveiben jelentős sikereket ért el.

Kiterjedt statisztikai apparátus áll rendel—

kezésre, amely a központon kivül terü—

leti szerveket is magában foglal, jelentő—

sen kiszélesedett a statisztikai vizsgáló—

dások köre, melyek átfogják valamennyi népgazdasági ág tevékenységét és általá—

ban a gazdasági és kulturális élet minden oldalát. Az adatokat az egységes beszá- molási rendszer biztosítja, mely összhang—

ban van a többi számviteli formával, Az államapparátus egyszerűsítése, egy sor gazdasági minisztérium megszünte—

tése, a körzeti népi tanácsok új funkciói.

amelyek saját kezükbe veszik a körzet

területének igazgatási és gazdasági irá- nyítását, a régi vezetési formák és mód—

szerek félretevése, fontos problémák meg- oldását teszi szükségessé.

Az első feladat a körzeti népi tanácsok mellett újonnan alakult statisztikai osz—

tályok helyének és funkcióinak tisztá—

zása.

A statisztikai osztályok a Központi Sta—

tisztikai Hivatal területi szerveinek a szerepét töltik be. Ezek biztosítják az inarvállalatok, az állami, gazdaságok, a

termelőszövetkezetek, valamint az épít-

kezések stb. rendszeres adatszolgáltatását

a Központi Statisztikai Hivatal részére.

Hangsúlyozni kell, hogy a munka meny—

nyisége és a felelősség most nagyobb lesz, mint a korábbi körzeti statisztikai hivata- loknál volt. Eddig a statisztikai adatok két vonalon jutottak el a Központi Sta—

tisztikai Hivatalhoz, egyrészt a területi statisztikai szervek útján, másrészt a gazdasági minisztériumok és főhatóságok

útján. Ezenkívül eddig a körzeti statisz—

tikai hivatalok megvizsgált, ellenőrzött és

járásonként összesített adatokat kaptak a járási statisztikai felügyelőségektől. Az átszervezés után az egész elsődleges anyag

a körzeti népi tanácsok statisztikai osztá—

lyaira kerül. A jövőben az elsődleges sta- tisztikai anyag felülvizsgálata és ellenőr—

zése a statisztikai osztályokon fog meg- történni. A körzeti összesítést nem az ellenőrzött járási jelentések alapján, ha—

nem az egyes vállalatok és gazdaságok

elsődleges jelentéseiből fogják elkészíteni.

Nyilvánvaló tehát, hogy a statisztikai osztályok felelőssége a statisztikai meg—

figyelések megfelelő megszervezéséért, az összegyűjtött statisztikai adatok teljes- ségéért és pontosságáért, a határidők be—

tartásáért, a megbízható és kiváló minő—

ségű statisztikai adatokért igen nagy. A statisztikai osztályoknak közvetlen kap—

csolatban kell lenniök a beszámolási egy—

ségekkel, figyelniök kell tevékenységü—

ket, követniök kell a változásokat és

azok tükröződését a statisztikai beszá-

molókban, idejében segítséget kell nyúj—

taniok, meg kell nekik magyarázniok a megfigyelés módszertani alapjait. és együtt kell velük működniök konkrét kér- dések megoldásánál. A szocialista válla- latok és gazdaságok, intézmények és in—

tézetek tevékenységére, a lakosság termé—

szetes népmozgalmára és vándorlására stb. vonatkozó teljes és pontos adatok ha—

táridőre való biztosítása az állami statisz—

tika fő kérdése. Ez a statisztika egész épületének az alapja. Ettől függ minden.

A statisztikai osztályok vezetését meg kell erősíteni. a lehető legnagyobb mér—

tékben ki kell szélesíteni a központ és az osztályok közötti kapcsolatokat. Mindiárt az új körülmények létrejöttekor segítsé-

get kell nekik nyújtani: egyrészt a Köz- ponti Statisztikai Hivatal felelős dolgo- zóinak személyes tanácsokkal, másrészt

munkájuk rendszeres ellenőrzésével kell támogatni tevékenységüket.

A statisztikai osztályok megalakítása—

kor egyes helyeken nem fordítottak kellő

figyelmet az ellenőrző és felülvizsgáló

feladatokra. Egyes osztályok nem akartak helyet (státust) biztosítani a kerületi fel—

ügyelők részére. Ez annak a jele, hogy a területi statisztikai apparátusban egyes vezető dolgozókban még nem tudatosodott eléggé az elsődleges statisztikai adatok kiváló minőségének óriási jelentősége. A jelen körülmények között a statisztikai

osztályok ellenőrző és felülvizsgáló mun—

kájának igen fontos szerepe lesz a meg—

bízható, pontos adatok határidőre való

begyűjtésében.

A statisztikai osztályok az elsődleges statisztikai anyag biztosítása mellett ösz- szesítő mutatókat fognak kidolgozni az

iparvállalatok, a szövetkezeti gazdaságok,

a kereskedelmi szervezetek, az építkezé—

sek stb. tevékenységének az eredményei—

ről, a körzet gazdasági és demográfiai jellemzéséről. Ezt a munkát eddig a kör- zeti statisztikai hivatalok is végezték. A körzeti tanácsok új funkciói mellett azon- ban ez nyilvánvalóan elégtelen lesz. To- vább kell menni: a különböző statisztikai

módszerek segítségével mindenekelőtt a

statisztikai csoportosítások és a különböző mutatók segítségével mélyrehatóan ele—

mezni kell a körzet gazdasági életét, a bekövetkezett változásokat. Egyáltalán

nem lesz elegendő például kiszámítani a körzet területén levő ipari vállalatok ösz—

szesitő munkatermelékenységi mutatóját.

Számba kell venni azokat a tényezőket is.

amelyek az adott termelékenységi szintet megszabják. A statisztikai osztályoknak tanulmányozniok kell a munkaerőtartalé-

kok, a felszerelés, a forgóeszközök fel—

használásának fokát, az új technika el—

sajátítását, a körzet területén előállított

társadalmi termék alakulását stb.

A statisztikai osztályok fontos feladataa körzeti anyagmérlegek kidolgozása, a kii—

lönféle anyagok fogyasztási normáinak a kiszámítása, a körzetek közötti gazdasági kapcsolatok tanulmányozása. A továbbiak

során bizonyára ki kell majd számítani a körzeti termelővállalatok által létreho—

zott nemzeti jövedelmet, a lakosság reál—

jövedelmét és —fogyasztását, ami viszont megköveteli, hogy kiszámítsák a körzeti kiskereskedelmi árindexet stb.

998

Igen lényeges kérdés a központ által ki- dolgozott és megadott statisztikai mód-

szertan szigorúbb betartása. Itt nemcsak

a megfigyelés módszertanáról, a megfi- gyelés tárgyának és egységének meghatá—

rozásáról, az ismérvek pontos értelmezé—

séről van szó, hanem a csoportosítás mód- szereiről is. A legteljesebb egységre van

szükség a munkában mind az adatgyűj—

tés, mind a feldolgozás területén. Csak

ez biztosíthatja az elsődleges anyag egy—

öntetűségét és a statisztikai adatok hite- lességét.

A statisztikai osztályok elé kitűzött fel—

adatok a legnagyobb körültekintést kö—

vetelik az osztályban dolgozók kiválasz- tásánál. A statisztikai munka nagyon ké—

nyes: szilárd elméleti és gyakorlati elő—

képzettséget igényel, megfelelő érzéket

kíván a rendkívüli jelenségek felismerésé—

hez, amire Viszont csak lelkiismeretes munka árán lehet szert tenni.

A Központi Statisztikai Hivatal előtt

álló leglényegesebb feladat a statisztikai beszámolás további egyszerűsítése és tö—

kéletesítése. Eddig nem csekély erőfeszí—

tések történtek ebben az irányban, és vannak is bizonyos eredmények. Ideje azonban, hogy ez a kérdés végleg eldől—-

jön: meg kell valósítani a lehető legol-

csóbb, a leggyorsabb és tudományosan megalapozott statisztikát.

A beszámolás egyszerűsítésére, a pár- huzamos és felesleges adatgyűjtések ki—

küszöbölésére nagy lehetőségek vannak.

A gazdasági minisztériumok megszünte—

tése megköveteli, hogy megvizsgáljuk az ún. főhatósági (minisztériumi) statisztikát.

Ez a beszámolási rendszer nemcsak meg—

ismétli a területi statisztikai szervek munkáját, hanem a Központi Statisztikai

Hivatalnak olyan kész adatokat szolgál—

tat, melyeket rendszerint nem lehet to—

vábbi mélyrehatóbb statisztikai feldol- gozásnak alávetni. A statisztikai adatok párhuzamos gyűjtésének megszüntetése

ki fogja küszöbölni a statisztikai beszá—

molás szükségtelen kettőzését, és jelentő—

sen ki fogja szélesíteni a Központi Statisz—

tikai Hivatal feldolgozási lehetőségeit. Ily

módon megteremtjük az egységes köz—

pontosított statisztíkai beszámolási rend- szert. Ha a múltban nem támaszkodtunk volna annyira a párhuzamos — a hivatali és minisztériumi —— adatgyűjtésre, nem

SZEMLE

találkoznánk a mostani nehézségekkel az egyes körzetekre vonatkozó hosszú idő—

sorok összeállításánál.

Nagy lehetőségek vannak a statisztika egyszerűsítésére és tökéletesítésére az

operatív statisztikai számvitel területén.

Ez a statisztika pontosan meghatározott

célokat szolgál: mindenek előtt a terv—

teljesítés folyamatos ellenőrzését a nép—

gazdaság különböző ágazataiban. Gondo-

san és részletesen meg kell vizsgálni azo—

kat az adatokat, amelyek az operatív sta—

tisztikai számvitel útján gyűlnek össze,

meg kell állapítani, hogy van-e rájuk szükség azokhoz a mutatókhoz, amelyeket ki kell számítani. Minden valószínűség szerint ugyanis egyes mutatókra a jövő—

ben nem lesz havonta szükség, hanem

csak negyedévenként, egyes negyedévi

mutatókra pedig félévenként stb. Tekin—

tettel arra, hogy a vállalatok, az intézmé—

nyek, intézetek stb. operatív vezetését a körzeti népi tanácsok fogják átvenni, a központi állami szervek pedig inkább az ország gazdasági életének és művelődésé—

nek csak fő kérdéseivel fognak foglal—

kozni, azoknak a mutatóknak a száma,

amelyekre ezeknek a szerveknek szüksé—

gük van, minden valószínűség szerint ki-

sebb lesz, mint eddig volt. A körzeti néni

tanácsoknak lehetőségük lesz gyakran be—

járni a vállalatokat, a gazdaságokat, az építkezéseket stb. és a helyszínen tanul- mányozni munkájukat. Ez szintén csök- kenteni fogja a rövid határidős adatok

számát, és lehetőséget teremt az operatív

statisztikai számvitel egyszerűsítésére.

A statisztikai beszámolási rendszer egyszerűsítésére és megjavítására nagy lehetőségeket teremt majd a reprezenta—

tív megfigyelés bevezetése a Központi Sta-

tisztikai Hivatal és területi szerveinek gyakorlatába egyes helyi problémák ta—

nulmányozásánál.

Magától értetődik azonban, hogy a sta—

tisztikai beszámolás csökkentésének és

egyszerűsítésének is megvannak a hatá—

rai. A Központi Statisztikai Hivatalnak természetesen rendelkeznie kell mindazok—

kal az adatokkal, amelyekre a pártnak és

a kormánynak, a központi és a körzeti szerveknek a népgazdaság vezetéséhez

szükségük van. !

A. statisztikai beszámolás egyszerűsítése

és tökéletesítése bonyolult és felelős

munka. Sikeresen csak valamennyi mun—

katárs, az egész statisztikus—kollektíva közreműködésével lehet megoldani. Vég—

rehajtásához azonnal hozzá kell fognunk,

és a lehető legrövidebb határidőn belül

be kell fejeznünk.

Másik fontos feladat helyesen és vég—

legesen megoldani a csoportosítások prob—

lémáját. Mint ismeretes, a statisztikai csoportosítás a statisztikai elemzés hatal—

mas eszköze. Segítségével jellemezhető a tanulmányozott sokaság struktúrája és a struktúrában bekövetkezett változások. A statisztikai csoportosítás segítségével jel—

lemezhetjük a minőségi típusokat vala—

mely adott ismérv mennyiségi változásai alapján. Nálunk a csoportosítások mód—

szerét még nem alkalmazzák eléggé. A figyelem elsősorban az országos, illetve körzeti összesítő mutatók kidolgozására

irányul, A megfigyelési egységeknek a

mutatók értéke (nagysága) szerinti cso—

portosítását csak bizonyos esetekben vég—

zik el. Emiatt nem hasznosítják eléggé a statisztikai adatok ismerettartalmát.

A Tudományos—módszertani Tanács se—

gítségével a Központi Statisztikai Hiva—

talban meg kell vizsgálni a csoportosítá—

sok kérdését, éspedig először az alapvető

termelési ágak statisztikájában, majd a többi statisztikában is.

Megoldásra vár egy sor fontos módszer—

tani kérdés. Felül kell vizsgálni több sta—

tisztikai mutatót. Todor Zsivkov elvtárs beszámolójának a téziseiben felvetődik a

kérdés, használható—e a teljes termelés

mutatója a szocialista vállalatok és gaz—

daságok termelési tevékenysége volumené- nek a mérésére, s nem kell-e esetleg ezt felcserélni a tiszta termelés mutatójával.

A feladat most nemcsak a mutatók is- merettartalmának tisztázása, annak meg- vizsgálása, hogy képesek—e többé—kevésbé sikeresen betölteni bizonyos funkciókat, hanem a statisztikai beszámolás átszerve-

zése is, tekintettel a mutatók felcserélé- sére. Felül kell vizsgálni a teljes termelés alapján számított munkatermelékenységi

mutatót, tanulmányozni kell a munka társadalmi termelékenységére vonatkozó mutató bevezetésének a kérdését, mely—

nek jelentősége a termelési technika nö—

vekedésével, a termelés további gépesíté—

sével és automatizálásával szakadatlanul nő. Az átlagos állományi munkáslétszám mutatója szintén azon mutatók közé tar—

tozik, amelyeket gondos és szigorú bírá- latnak kell alávetni.

A körzetek igazgatási-gazdasági egy-

ségekké való átalakítása és az operatív

vezetés súlyának a körzeti népi taná—

csokra való átruházása szükségessé teszi, hogy kidolgozzuk a területi indexeket, és bevezessük a Központi Statisztikai Hiva—

tal és a statisztikai osztályok munkájába.

Eddig az indexeket elsősorban az idő—

beli viszonylagos változások mérőeszköze—

ként alkalmaztuk. Az állami és gazdasági

vezetés átszervezése szükségessé teszi az

indexeknek a gazdasági körzetek közötti viszonylagos különbségek mérésére való felhasználását. A szovjet irodalomban már különböző javaslatok jelennek meg ebben a kérdésben.

Nagy figyelmet érdemel a termelószö—

vetkezetek munkatermelékenységének és termelési költségeinek, a műszaki hala—

dásnak stb. statisztikai tanulmányozása is. Döntésre vár olyan egységes áruosztá—

lyozás és terméknomenklatúra kidolgo- zásának a kérdése is, mely felhasználható

volna az ipar-, a mezőgazdasági, a belke—

reskedelmi, az anyagi és műszaki ellátási, a külkereskedelmi stb. statisztikában. En—

nek a nómenklatúrának összhangban kell lennie a nemzetközi összehasonlítható-

ságra vonatkozó követelményekkel is.

Hatalmas munkát kell még elvégezni a számvitelnek a vállalatokban és a gaz—

daságokban való gépesítésével, a gépi

adatfeldolgozó állomások szervezésével, a

gépi technika racionális kihasználásával

stb. kapcsolatban is.

Azok a felelősségteljes feladatok, ame-

lyek a statisztikusok előtt állanak, kitartó és megfeszített munkát követelnek. Nem

kétséges, hogy a bolgár statisztikusok meg fogják állni a helyüket, és hozzá

fognak járulni e feladatoknak helyes és

idejében való megoldásához, közre fos,—

nak működni a bolgár statisztika további

tökéletesítésében, abban, hogy az még

hatékonyabb eszközzé váljék az anyagi és

kulturális életkörülmények további gyors

megjavításáért folytatott össznépi moz- galomban.