sokat foglalkozzunk a legénységgel, közöttük éljünk, megismerjük ügyes-bajos magánéletüket is, és ha bajt találunk, akarjunk segíteni i s 1 aj Luk
Minden pedagógus, de elsősorban a katonai oktató élete áldozatos, nem mesterség, nem foglalkozás, hanem hivatás, amit elsőízben akkor érezhetünk, amikor az újonc bizalmatlan tekintete felenged, megérzi bennünk az embert, közeledésünkre eddigi zárkózottsága alábbhagy, s.
családjáról, szeretteiről is tudunk vele beszélgetni, tanácsot adni, segíteni.
Csak ilyen kiképzési módszerrel, a honvéd önbizalmának, öntuda- tának, önállóságának, elöljárója iránti bizalmának kiépítésével tudom.
elképzelni, hogy jelenlegi kis honvédségünk, jövő hadseregünk fejlesz- tési alapját képezhesse, hogy ebből a keretből keljenek életre az ú j hon- véd hadosztályok, amelyeknek tisztjei sohasem hagyják el a legénysé- get, s amelyeknek közkatonái bizalommal tekintenek elöljáróikra azzal', a tudattal, hogy azok jóban, rosszban kitartanak velük. Ha ezt el tud- juk érni, akkor hiszem, hogy a jövő honvédség géppuskái nem fognak, befagyni, motorjai nem fognak leállni, s a magyar csapatok visszavonu- lási útját nem fogják megfagyott honvédek ezrei jelezni.
Beleznay Istváír
A HONVÉDSÉG SZEREPE ÉS FELADATAI AZ ORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSÉBEN
Magyarország bűnös és ostoba fasiszta vezetői hibájából a máso- dik világháborúban teljesen tönkrement. Erkölcsileg, anyagilag egyfor- mán. Tavaly, a háború befejezésekor, sötét éj szakadt ránk és a mély- ségben, melybe zuhantunk, támolyogva kerestük az utat a felemelke- dés és a világosság felé. Ez az út göröngyös volt, véres verejtékkel áz- tatott és az ma is. Azonban a szellemi és fizikai munka eme Golgota- útján nincs megtorpanás, nincs megállás, ez vezet a feltámadáshoz. Az országot újjá kell építenünk. Ebből az újjáépítésből a demokratikus, honvédségnek is ki kell vennie a maga részét, mert csak így biztosít- hatja és szerezheti meg magának a népi tömegek és a hadseregében oly keservesen csalódott nemzet szeretetét és megbecsülését. Jegyezzük meg;
jól: ha „honvédelmi érdek" volt az ország technikai berendezésének, ipari és közlekedési erőforrásainak, intézményeinek tönkretétele, úgy ezt jóvátenni, a romokat újjáépíteni és ami megmaradt, megmenteni, több, mint honvédelmi érdek! Ez kötelesség és a demokratikus m a g y a r
honvédség legelső feladata. í
Az ország helyzete a hadműveletek befejezése után
A hadműveletek befejezése után Magyarországon nem maradt egy ép közúti vagy vasúti híd, a vasúti pályákat felszaggatták, az elektro- mos és távbeszélő vezetékeket elrombolták, a pályaudvarok berendezé- sét megbénították, valamennyi postaközpontunk megsemmisült, közle- kedési eszközeinket, ipartelepeinket, gyárainkat, tartalékolt nyersanya- gainkat és kész termékeinket mind elhurcoltak. Megszűnt a közlekedés és hírváltás lehetősége, az ország darabokra parcellázódott. A központi hatalom hatáskörzete a közlekedés és hiradás lehetetlensége miatt a minimumra zsugorodott. A kereskedelem és javak kicserélődésére nem volt lehetőség. A termelt javak nem jutottak el a fogyasztóhoz. Az ipar alapanyaga — a szén — nem .juthatott el az ipartelepekre, gyárakba, üzemékbe, elektromos centrálékba. A végrehajtó hatalom tevékenységét a híradóhálózat tönkretétele és a szállítóeszközök hiánya gátolta.
A szállítási és az egyéni biztonság a minimumra zsugorodott. Az állami élet minden ágában csak rom maradt ránk, eltakarítani és újjáépíteni való rom! És mindenütt akna, erdőn, mezőn, folyóban egyaránt.
A Debrecenben megalakult ú j demokratikus magyar honvédség - úgyszólván az első percben bekapcsolódott az újjáépítésbe, nemcsupán
a saját katonai újjáépítését kezdte el, hanem bekapcsolódott az orszá- gos technikái újjáépítés sziszifuszi munkájába, tudatában annak a szel- lemi erőnek és munkaképességnek, amit demokratikus műszaki csapa- taink kipróbált, tapasztalt szakemberei és katonai fegyelemben, őszinte bajtársi érzésben összefogott tömegerői jelentettek, •— mert az újjáépí- tés alapja a technikai újjáépítés és itt is elsősorban az ország közleke- déséne"k újjáépítése.
Vizsgáljuk sorra, mit tettünk eddig az ország technikai újjáépíté- sében, mik az ezután reánk háruló feladatok, továbbá állapítsuk meg ' azt is, hogy az ország nem műszaki újjáépítésében mit teltünk, végül .emlékezzünk meg arról, hogy a honvédség, önmagát hogyan építette
"újjá: " ;
Részvételünk az ország műszaki újjáépítésében.
Mult év januárjában a 2. ukrán front parancsnoksága alatt két ma- gyar vasútépítő dandár dolgozott és júniusig a németek és nyilasok ellen vívott háborút, a hadtápterületen a közlekedési vonalak helyre- állításával támogatta. Büszkén mondhatjuk,- ha már a hadműveleti rész-,
vételről le is késtünk, azonban ennyit mi is megtettünk a győzelem ér- dekében. Vasútépítő csapataink' nemcsak az ország területén, hanem általában a Duna völgyéiben több helyen építkeztek. Helyreállítolták Delatyn és Máramarossziget közti 117 km-es és Losonc—Kriván közti 39 km-es vasútvonalát. Többek között két vasúti híd építéséüél, 8 alagút helyreállításánál, támfalak és egyéb vasúti műtárgyak megépítésénél segédkeztek. Kora tavasszal Budapest—Érsekújvár, Pozsony—Brünn vasútvonalon találjuk őket, ahol a kisebb hidakat önállóan' építik, vá- gányzatot javítanak és általában a vasúti berendezéseket állítják helyre
Hidászaink küzdelme a jéggel Budapesten.
önállóan és nagy szorgalommal és olyan igyekezettel, hogy májusban a szovjelparancsnokság dicsérettel átadja mind'két dandárt a magyar honvédelmi minisztériumnak.
Ez az alatt az idő alatt -a Debrecenben megalakult demokratikus magyar honvédség hadosztályai, utászcsapataival, de más fegyvernem- beli .járőreivel megkezdi a Tiszántúlon az aknák felszedését, a fonto- sabb vasút- és műutakon a hídroncsok eltakarítását, kishidak' építését és eltakarítja általában azokat a roncsokat, melyek a közlekedést gátol- ják. Magyarországon tehát az 1., 5. és 6. hadosztály csapatai kezdték meg- a technikai újjáépítést és amikor őket a hadmüvejeti területre, Ausztriába és az ország nyugati részébe szállították, mindezeket a fel- adatokat most már a honvédelmi minisztérium alárendeltségébe lépett két magyar vasútépítő, dandár csapatai vették át. A vasútépítő zászló- aljak a közlekedési minisztérium tervei szerint szétszóródnak az ország különböző fontosabb vasútvonalain és ott polgári munkásokkal együtt, megértésben és bajtársiasságban dolgoznak a vasútvonalak helyreállí- tásában. Szerteágazó és az országos vasútépítő terv keretélje illeszkedő részletmunkájukról egységes képet nem tudunk nyújtani, csupán dicsé- rettel emlékezünk meg róluk és ha az ország bármely főbb vasútvonalán utazunk, meg lehetünk győződve arról, hogy azok helyreállításában a demokratikus honvédség is kivette a maga részét.
1945 nyarán az 1. és 6. hadosztály utász-, árkaszcsapatai működési területükön, a Dunántúlon, ugyancsak alaposan nekilátnak az újjáépí- tésnek. Nagyobbrészt önállóan közúti hidakat építenek, sőt eme mun- kájukban résztvesznek a hadosztály nem műszaki csapatai is és segéd- keznek a dunántúli vasútvonalak helyreállításában. Az 1. utászzászló- alj és hadoszlályákászok hidjai Marcaltőn, Dötkön, Mezőlakon, a 6.
utászzászlóalj hidjai Jenőn, Ercsin, Tótvázsonyon az ő újjáépítő kész- ségüket hirdetik. A műszaki csapatok vezetésével a hadosztályok első- rendű munkája, az aknák felszedése természetesen állandóan folyik.
Ezzel a veszélyes, nagy szakértelmet és jó idegeket. kívánó munkával a mezőgazdaság részére erdőket, szántókat, tanyákat szabadítanak lel és szabaddá teszik a vautakat és az utakat is.
A demokratikus honvédség megalakulása óta ugyanezt a munkát végzi a Dunán és később a Balatonon a hadihajós osztály. Tevékeny- sége annyival is inkább elismerésre méltó, mert hiszen a veszélyes akna- kereséshez szükséges eszközöket, vízi járművöket, úgyszólván a semmi- ből saját maga állítja össze és építi meg. A hadihajós osztály a mult év télén és koratavaszán á Duna partján elosztva figyelőörsökkel lesi a felbukkanó .víziaknákat és azokat kifogja, hatástalanítja. Ugyanakkor a roncsókkal és aknákkal teleszórt Dunameder egyes szakaszain kitűzi a hajózási utakat.
A már említett két vasútépítő dandár hiradóépítő zászlóaljakkal is rendelkezett; úgy ezek, mint a hadosztályok hiradó és csapattávbeszélő alakulatai 1945 tavaszán és nyarán megfeszített erővel dolgoznak egy- részt a posta távbeszélő- és távíróvonalainak helyreállításán, másrészt a honvédségi hiradóösszeköttetések létesítésén. A helyreállított vezetékek., hossza kb. 30.000 km-re tehető. A vezetékek helyreállításához ú j anyaga, az országnak nincsen, ezért hiradócsapataink az országban szerteszéjjel heverő vezetékek összegyűjtésében, de távíróoszlopok kitermelésében is az élen járnak.
A tiszougi roncsemelés állvángrészlete.
Az eddig leírtak az ország technikai újjáépítésének abban az idő- szakában történtek, amikor csupán az volt a cél, hogy a közlekedést és így az életet — bármilyen kezdetlegesen is — , de helyreállítsuk.
1945 nyarán megkezdődött a közlekedési vonalak végleges helyre- .állítása és ezen 'belül elsősorban az állandó hidak építése.
A műszaki hadosztály szerepe.
Arról volt szó, hogy a Dunán és Tiszán az állandó közlekedést biz- tosítsuk és ez a munka is sürgetett, nehogy a várható árvizek és jégzaj- lások a már meglevő hídjainkat tönkretegyék, avagy megindítandó híd- építéseinket megzavarják. így kezdődött tehát a műszaki rohammunka, melyben a demokratikus honvédség műszaki csapataira elsőrendű fela-
dat várt. Erre a célra megalakítottuk a műszaki hadosztályt és így az összes rendelkezésre álló műszaki csapatokat tervszerűen egy kézből foglalkoztattuk. A műszaki hadosztály nemcsak a technikai újjáépítést végezte a közlekedési hálózaton, hanem annak őrzését és biztosítását is. Kötelékében találunk — kiterjedt és műszaki vezetésre alkalmas tör- zsén kívül — vasút- és hídépítő zászlóaljakat, hiradóépítő zászlóaljakat, meghatározott feladatokra alárendelve az 1. és 6. uászzászlóaljat, hadi- hajós osztályt, továbbá négy vasútbiztosító zászlóaljat.
A műszaki hadosztály felállításával a honvédelmi és közlekedési minisztériumot az a közös cél vezette, hogy
a) a mindenkori munkaerő-piactól független és mindenkor rendel- kezésre álló, katonai fegyelem alatt vezetett munkásalakulat álljon ren- delkezésre,
b) hirtelen fellépő munkaerőszükséglet esetén és elemi csapások al- kalmával (árvíz, jég) műszaki karhatalommal rendelkezzünk,
c) nagyobb önálló munkálatokat tudjunk végrehajtani olyan terü- leteken és olyan körülmények között, melyek sajátosságuknál fogva in- kább a katonai műszak keretén belül (gyorsmunkák) oldhatók meg,
d) általában a honvédség műszaki munkaerejét és teljesítőképes- ségét tervszerűen az ország újjáépítésébe állítsuk, végül
e) a-vasúti szállítások zavartalanságát fegyverrel is biztosítsuk.
Eme elgondolások végrehajtását eseményszerűen ismertetjük.
Vasútépítőink igazi rohammunkával és a Máv. polgári munkásai- val karöltve, helyreállítják a pestkörnyéki igen fontos vasútvonalakat, Kőbánya-alsópályaudvar, Gödöllő—Veresegyháza vasútvonal, továbbá Nógrádverőcé, Gödöllő, Aszód, Hatvan-i vasútvonal, Budapest déli pá- lyaudvar és Kelenföld közötti vasútvonal a kis műtárgyakkal együtt.
Arccal a hidak felé.
A budapesti hídhelyzet katasztrofális. A németek az összes hidakat felrobbantották. Csupán a szovjet hadsereg által, roncsokon át épített két ideiglenes fahídon és a „Manci Hídon" (Margitszigeten át épített könnyű faszükséghíd) folyik a közlekedés. A roncsok fekvése olyan, hogy a téli jégzajlás ezeket a hidakat feltétlenül elviszi. Legalább egy állandó híd kell télire. Ez lesz a Kossuth-híd. Az ország minden mű-
szaki erejét a jelenlegi ideiglenes hidak biztosítására és az ú j Kossuth- híd megépítésére kell fordítani.
Ennek a tervnek a keretein belül kísérjük figyelemmel a műszaki hadosztály csapatait. A budapesti északi. összekötő vasúti híd roncs- kiemelési munkálataiban segédkeznek. A Manci-hidat, amíg azon a for-
galom lehetséges, kezelik, javítják, átereszét nyitják és zárják. A jégzaj- lás beálltakor éjjel-nappali rohammunkával a hidat bontják, nehogy
annak alkatrészei az alatta lévő hidakat magukkal rántsák.
1946 tavaszán a Manci-híd újjáépítésében (pontonhíd) is segédkez- nek. A Margithíd pillérein a budai gázgyárból Pest felé futó gázvezeték részére hidat kell építeni. Ennek az úgynevezett gázhídnak a szerelésé- ben ugyancsak résztvesznek. A Margithíd roncsainak emelése teljes
A 2. utászzászlóalj emeli a tiszaugihíd roncsait.
iramban folyik. Itt a hajósosztály végez rohammunkát a bontásban és a főleg honvédségi vízijármüvek és hídépítési eszközök kezelésében. Az üj Kossuth-híd ácsmunkáinak zömét hidászok végzik. Anyagot szállíta- nak és közreműködnek az aljazatok és parti részek betonozásában, segédkeznek a híd szerelésében.
Itt megemlítjük azt is, hogy a budapesti helyőrség összes honvéd- ségi és honvédségi tárcához tartozó polgári tagjai, tábornokkal együtt, két hónapon át váltott műszakkal a Kossuth-híd budai feljáróinak földmunkáját végzik.
Az ősz folyamán a Petőfi-térnél épült a Petőfi-pontonhíd. Télen a beállott hirtelen jégzajlás következtében a hidat gyorsan bontani kel- lett. Hidászaink ebben is résztvettek. Döntőfontosságú rohammunkát végeztek a déli összekötő vasúti híd (szovjet csapatok által épített pro- vizórium) jégzajlás elleni biztosításában, amelynek során 2000 köb- méter követ hordtak a híd jégtörőibe, elsősorban ennek köszönhető,
hogy a mult év telén a híd az erős jégzajlás dacára állva maradt. 1946 tavaszától kezdve úgy a hidászok, mint az l-es utászok, polgári mun- káscsoportokkal együtt, szerelik a második vasúti hidat, amely dr. Fei- mer hamtk. ezredes által szerkesztett katonai vasúti „K"-híd.
A tavalyi jégzajláskor a volt Ferenc József-hídon át épült provi- zórium bontásában segédkeznek, majd az újjáépülő „Szabadság-híd"
vasalkatrészeinek gyártásában a Mávag-gyárban és a híd helyszíni sze- relésében példátadó munkát végeznek.
Egészen természetes, hogy a honvédség az összes rendelkezésre álló vízijárműveit, hídépítő eszközeit a közlekedési minisztérium ren- delkezésére bocsátotta, azok kezeléséhez — ha szükséges volt — keze- lőket, szakembereket adott.
Küzdelem a jég- és árvízveszély ellen.
Amíg Budapesten a különböző minisztériumok műszaki vezetőivel és a polgári műszaki vállalatok munkásaival a • legtökéletesebb egyetér- tésben, demokratikus közösségben, de gyenge koszton, silány ruházat- ban, igen kezdetleges elhelyezésben, elégtelen műszaki felszereléssel együtt vívják árkászaink, hidászaink, hajósaink, utászaink — legény- ség, tiszt egyaránt — a téli hídcsatát, addig a Tisza mentén és másutt az országban erőik végső feszítésével és ugyancsak mostoha körülmé- nyek között, segédkeznek a hadosztály többi műszaki csapatai a hidak védelmében és újjáépítésében.
összegyűjtik és szállítják a budapesti és a csongrádi, vasúti hidak vasúti hadihídanyagát. Átveszik a szovjet hadseregtől a bajai uszályokra épített hadihidat, azt kezelik, rájta a forgalmat fenntartják és bontását, valamint annak újbóli építését végzik.
A téli jég- és árvízveszély beálltával a hadosztály jégrobbantó jár- őrei védik a hidakat és főleg az ő érdemük, hogy a tiszafüredi, szolnoki és szegedi ideiglenes vasúti hidak, a már kilátástalannak látszó helyzet- ben állva maradtak. A Tiszán egyébként közreműködtek a záhonyi, tiszafüredi és szolnoki hidak munkálataiban. A hadosztályárkászok és a 6. utászzászlóalj résztvettek a csongrádi és algyői vasúti hidak építé- sében, továbbá a szegedi vasúti híd roncskiemelésében.
A hadosztály teljesen önállóan, katonai építésvezetőséggel végzi a tiszaugi közúti Tiszahíd műszakilag igen nehéz roncskiemelési munká- latait és a híd újjáépítését. Ez a munka jelenleg is folyik és remélhető, hogy jégzajlásig a meder roncsoktól mentes lesz. Ez a nehéz műszáki munka a demokratikus honvédség műszaki csapatainak erőpróbája.
A robbanóanyagok hatástalanítása.
Említettük már, hogy az aknaszedést Debrecen óta végezzük. Ez a munka jelenleg is folyik. Nemcsak a hadosztályok műszaki csapatai, hanem önként jelentkező tűzszerészek, műmesterek, veszélyt nem is- merve, állandóan felderítik, keresik az aknákat és a szanaszét heverő lőszert. Az eddig felfedezett és hatástalanított aknák száma kb. 800.000
darab. Tűzszerészeink eddig kb. 6 millió darab tüzérségi és egyéb lő- szert hatástalanítottak és robbantottak. Minden honvédkerületben mű- ködött egy aknakutató munkásszakasz. Ezekből ké,t akna-kutató száza- dot állitottunk fel. Munkájuk még egy évig eltart s akkor mondhatjuk hozzávetőlegesen, hogy az országot az aknáktól és lőszertől megtisztí- tottuk.
A többi műszaki munkák csak kisebb emberáldozatot követeltek, azonban az aknaszedés és lőszerhatástalanításban. 134 hősi halottunk volt és 71-en megsebesülték és megsérültek. A veszélyes aknák és lő- szerek nemcsak a katonák között, hanem a polgári lakosság között is, beleértve az asszonyokat és gyermekeket, sok áldozatot követeltek.
A Dunában és a Balatonban még mindig fekszenek aknák és azok felszedését hajósosztályunk derék legénysége nemcsak most, hanem a jövő évben is folytatja.
A műszaki munkák áttekintésére ízelítőül az alábbi teljesítménye- ket soroljuk fel:
Vasútépítés és helyreállítási munkák: 3,524.000 munkaóra Hídépítés, roncskiemelés és helyreállítás: 5,000.000 „ Híradóvonalak helyreállítása: ' 2,230.000 Árvízvédelmi munkák: 1,100.000 „ Közmunka keretében végzett műszaki munkák: 4,200.000 ,,
Aknafelderítés: 400.000 Összesen: 16,454.000 munkaóra.
Ez körülbelül 30 m széles, 4 m mély és 100 k m hosszú csatorna med- rének kiásásához szükséges munkateljesítmény egy hónapon át.
Az országos újjáépítés és fejlesztés keretében milyen műszaki munkák képezik a honvédség feladatát?
a) A honvédség szervezeténél és összeállításánál fogva alkalmas arra, hogy műszaki csapataival elvégezze mindazokat a műszaki mun- kákat, melyek elsősorban a.katonai műszak keretébe tartoznak. Például:
Átereszek, kishidak önálló építése, vasúti és közúti alapépítmény- munkálatok, egyszerű és különleges kiképzést nem igénylő kő-, béton- és vasmunkák, melyek a közlekedési műszakba beilleszkednek. Futó- lagos híradóvonalak építése. Hajózás, különösen kisvízi vonatkozásban Általában közretaűködés a közlekedéstechnika ama ágazataiban, ahol tömeges szakmunka kívánatos. Az itt felsorolt feladatok egyszersmind a műszaki csapatok hadimüszaki kiképzésének zömét képezik.
b) A honvédség összes csapatai alkalmasak arra, hogy szervezett műszaki vezetés és a műszaki csapatok előmunkásainak bevonásával elsősorban tömegföldmunkát végezzenek, avagy az út- és vasútépítés tömegmunkáit hajtsák végre.
c) A honvédség képes arra, hogy fogatolt és gépkocsizó járművei- vel komoly szervezést megkívánó szállítástechnikai feladatokat old- jon meg. _
Az itt felsorolt teljesítőképességünkből megállapítható az, hogy a
honvédség elsősorban a közlekedési hálózat további fejlesztésében tudná erőit legjobban az ország újjáépítésének szolgálatába állítani.
Ezen a területen annyi a tennivaló, hogy több évre szóió országos köz- lekedési újjáépítési tervben jutna hely a honvédség részére, anélkül, hogy a polgári munkások munkaalkalmait lefoglalnánk. Ezúttal gon- doljunk arra, hogy hány vasutat, utat kell még újjáépítenünk, de gon- doljunk arra is, hogy az újjáépítésen túlmenően mennyi ú j utat, vasutat, csatornát, földalatti vezetéket kell építenünk ahhoz, hogy a magyar éle- tet fejlesszük és széppé tegyük. Az országra váró leghatalmasabb mű- szaki munka a Duna—Tisza-csatorna és öntözőhálózatának megépítése.
Az az érzésünk, hogy ennek a csatornának a megépítésében a honvéd- ségnek kell az oroszlánrészt vállalnia. Egy ilyen hatalmas tömegmunka honvédségi szempontból műszaki csapataink kiképzésére és fejlesztésére alkalmas volna, de a többi csapatok is hozzáedződnének a tervszerű, kitartó és fegyelem alatt végzett -munkához és tapasztalatol gyüjtenének a tábori és vándorélet nehézségeiből.
A honvédség szervezeténél, műszaki felszereltségénél fogva alkal- mas arra is, hogy nagyobb polgári munkástömegeket egységbe tömö- rítve, gazdaságosan munkába állítson és ezeket a tömegeket katonai szervezetén keresztül anyagi ellátásban részesítse. Amikor ilyen hon- védségi tömegmunkáltatást feladataink közé iktatunk, rossz érzéssel gondolunk vissza az elmúlt rezsim rosszindulatú, politikai célzatú kényszermunkáira, melyekkel embertársaink egy részének életét keser- vessé és kibírhatatlanná tette. Mi magyar demokratikus honvédség bajtársi szeretettel várunk az újjáépítésre mindenkit, aki az ország anyagi gyarapodását akarja. Nálunk mindenki ránevelődik a belső meg- győződésből fakadó munkafegyelemre, de teljesítményének jutalmát is megkapja.
Műszaki csapataink a jövőben kiképzésük nagy részét minden bi- zonnyal az országos újjáépítés keretében fogják megkapni, de többi fegyvernemeink is a kiképzési év műszaki külső munkákra alkalmas részét újjáépítésre fordítják, kihelyezve mindig arra a területre, ahol az ország legnagyobb méretű műszaki közmunkája folyik.
Mit tett a honvédség nem kimondottan technikai újjáépítésben?
Általában a nemtechnikai újjáépítéshez tartoznak a katonai őrfel- adatok, mezőgazdasági munkák, anyagkitermelések, különböző szállí- tások, általános földmunkák, romeltakarítások stb.
Vegyük első helyre az őrzési feladatok közül a vasútbiztosító szol- gálatot. Debrecenben az 1945. év tavaszán egy vasútbiztosító zászlóalj alakult meg, majd később a szükséghez képest négy zászlóalj került fel- állításra. Tavaly télen állandó őrségekkel 40 pályaudvart biztosítottak.
Az államvasutak szénszükségletét 45 őrség, a vasúti műtárgyakat 25 őr- ség őrizte. A 20 legfontosabb személyvonati, gyorsvonati és gyorsteher- vonati szerelvény kísérésére eddig fokozatosan és egymásután 1980 őrséget alkalmaztak. Pontosabb teher vonatokat még külön kísértek.
Jóvátételi szállítmányok, gyermekvonalok, élelmiszer- és szén- vonatok kísérésére eddig 300 őrséget állítottak ki. A vasútbiztosító őr-
Hidászok jégzajlásban bontják a „Manci'-hidat.
ségek szolgálatuk teljesítése közben vonatfosztogatás és egyéb bűncse- lekmények miatt 1027 polgári személyt tartóztattak le adtak át a rend- őrségnek. Szolgálatteljesítés közben vonatfosztogatókkal vívott fegyve- res harc során 4 bajtársunk hősi halált halt, 6 bajtársunk pedig meg- sebesült. A közbiztonság fokozatos helyreállítása következtében a vasút- biztosítók jelenleg csupán egy zászlóaljat tesznek ki. Súlyos és fáradsá- gos szolgálatuknak elismeréssel adózunk.
Az előbb felsorolt újjáépítési munkákból nemcsak a csapatok vet- ték ki részüket, hanem az összes katonai hatóságok és parancsnokságok is közreműködtek. A legtöbb városban és községben, ahol honvédség van elhelyezve, az országos közmunka keretében a honvédség személyei fizikai munkával róják le közmunkakötelezettségüket. Bajtársaink a honvédség lovaival, járműveivel mezőgazdasági munkát végeznek a gazdák megsegítésére. Ugyanez a helyzet épületek és lakások helyre- állításánál. Nem győznénk felsorolni azt a sok megható példát, amikor
honvéd bajtársaink parancs nélkül, saját kezdeményezésükből és jó magyar érzésükre hallgatva, nekiálltak hajlékot építeni bajbajutott hon- fitársaiknak.
A honvédség újjáépítése.
A demokratikus honvédség megalakulásakor alig rendelkezett va- lami felszereléssel. Ami ma megvan, azt nagyobb részben gyűjtöttük és csak keveset tudtunk újonnan beszerezni. Csak lelkesedéssel, erkölcsi és anyagi erőink teljes megfeszítésével jutottunk el idáig. Tavaly még szállást kértünk, ma rendbehozott saját laktanyáinkban lakunk. Tavaly rongyos ruhában, silány lábbelivel fáztuk végig a telet, ma már tűrhe- tően felruházkodtunk és az élelmezésünk is megjavult.
Csak úgy juthattunk idáig, hogy parancsnok és beosztott egyaránt tűrt, szenvedett és minden erejét megfeszítve dolgozott azon, hogy a honvédség mielőbb életképes és ütőképes legyen. Kevesebben lettünk, kis állományra tértünk át, csupán azért, hogy anyagilag megizmosod- junk. Csak így volt lehetséges, hogy a csapatokat eddig és ezután is elláthassuk ú j anyaggal. A gyárak most már számunkra készítenek ú j ruhát, bakancsot, csizmát. Anyagi szertárainkat felállítottuk és azok megfeszített munkával javítják felszerelési tárgyainkat, járműveinket.
Épületeinket fokozatosan rendbehozzuk. Lóállományunkat feltöltöttük, sőt a jövőre gondolva, lótenyésztésünk is folyamaiban van. Jelenlegi gépjárműhelyzetünk nagyon rossz, azonban minden remény megvan arra, hogy. tavaszig ú j beszerzésekkel és a szertárak munkája következ- tében lényegesen javuljon a helyzet. Kórházainkat, üdülőinket és egyéb jóléti intézményeinket fokozatosan fejlesztjük.
Remélhető, hogy tavaszra nyugalmasabb és anyagiakbán kielégítő helyzetben leszünk és felkészülhetünk honvédelmi feladatainkra és ezek között az ország" fokozott újjáépítésére!
Tömösi Ferenc
