• Nem Talált Eredményt

FDLDTUDDinflny PflflTÓ GYÖRGY-flDílin JÓZSEF -inÉSZflRDS ERnŐ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "FDLDTUDDinflny PflflTÓ GYÖRGY-flDílin JÓZSEF -inÉSZflRDS ERnŐ"

Copied!
38
0
0

Teljes szövegt

(1)

TUDOmfltlVPDLITIKfl tnRGVflRDRSZflGDtl

II. fl DISZCIPllnflK milUEIISE

PflflTÓ GYÖRGY -flDílin JÓZSEF -inÉSZflRDS ERnŐ

FDLDTUDDinflny

(2)

/

.J j.^

f]

T U D O M Á N Y P O L I T I K A M A G Y A R O R S Z A G O N I - I I - I I I .

I. Tudománypolitika válaszúton II. A diszciplínák m űvelése III. Magyarországi kutatóhelyek

Programvezető és szerkesztő Glatz Ferenc

Olvasószerkesztő

Balogh Margit, Pótó János

(3)

T U D O M Á N Y lK ) L lT I K A M A C iY A R O R S Z Á G O N

II. A diszciplínák m űvelése

PANTÓ GYÖRGY-ÁDÁM JÓZSEF-MÉSZÁROS ERNŐ

F ö ld tu d o m á n y

M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA B U D A P E S T • 2002

(4)

S ze rk e sz tő G L A T Z F E R E N C

O lv a só sz e rk e sz tő B alogh M arg it

IS B N 963 508 277 0 O IS B N 963 508 349 1 IS S N 1587-2408

Kiadja

a Magyar T udom ányos Akadémia A kiadásért felel: Glatz Ferenc, az M TA elnöke

N yom dai előkészítés:

az M TA T örténettudom ányi Intézetének kiadványcsoportja Vezető: Kovács Éva

Borító: H orváth Imre Tördelés: T urcsán Anita

N yom dai m unkák: Áldási és N ém eth N yom da Bt.

Felelős vezető: Áldási Páliic

M egjelent 2,88 (A/5) ív terjedelem ben, 1500 példányban

(5)

Bevezetés

AJöldtiidoniány a F ö ld sz e rk e z eté n e k , tu lajd o n ság ain ak , fo ly am atain ak , tö r té n e té ­ n e k és fe jlő d é sé n e k vizsgáhtá.va.1 f o g l a l k o z i k A z itt k ialak u lt élet fe n n ta rtá sá h o z alapvető fo n to ssá g ú a k ü lö n b ö z ő földi je le n s é g e k m eg értése. így te h á t a f ö ld tu ­ d o m á n y azzal a bolygóval foglalkozik, am e ly e n é lü n k , azokkal a k o n tin e n se k k e l és ó ce á n i m e d e n c é k k el, am ely ek b ő l ásványi n y ersan y ag ain k at és k é sz le te in k e t n y e rjü k , a k ő zetek k el, am ely ek b ő l a talaj k é p z ő d ik , a m ely en a te rm é n y e in k e t ál­

lítju k elő , és azokkal a k ő z e tfo rm á ció k k a l, ahová h u lla d é k a in k a t h e ly e z z ü k el.

F o n to s feladata továbbá a lég k ö r és az ó c e á n o k vizsgálata, fo ly am atain ak feltárása és elő rejelzése.

A fö ld tu d o m á n y te h á t követi az élet fejlő d ését a F ö ld ö n , é rte lm e z i a v álto zó k ö rn y e z e ti k ö rü lm é n y e k e t, am ely ek a biológiai ev o lú c ió je le n le g i állapotára h a t­

nak. A v ilág n ö v ek v ő n ép e se d é se tö b b e rő fo rrá st igényel, a te rm é sz e ti k a ta sz tró - ták egyre sú ly o sab b á v álnak, és az e m b e r tev ék en y ség e so rá n egyre tö b b sz e n n y e z ő an y ag o t j u tta t a levegőbe, vízbe és a fö ld b e. A geoszféra, a h id ro s z fé ­ ra, az a tm o sz fé ra és a b io szféra fo ly am atain ak egyre m ély eb b tu d o m á n y o s m e g ­ ism e ré sé re v an szü k ség a h h o z , ho g y lé tü n k e t fe n n ta rts u k , a te rm é s z e tb e n e lő ­ fo rd u ló an y ag o k at feltárjuk. A hol ezek a szférák a föld fe lszín én az e m b e ri te v é ­ k enységgel k ö lc sö n h atásb a k e rü ln e k , az é le tk ö rü lm é n y e k vagy k e d v ező en alak u ln ak , vagy sú ly o san m e g ro m la n a k .

A F ö ld m eg felelő o tth o n az e m b e rn e k . Az ö sszes anyag, am e ly e t h a s z n á lu n k napi é le tü n k b e n , a F ö ld b ő l szárm azik , az e n e rg ia h o rd o z ó k , az ásványok, a talaj­

víz, m é g a táp lálék is. M in d e z a n n a k k ö s z ö n h e tő , h o g y a F ö ld m e g fe le lő táv o l­

ságra v a n a N a p tó l és felszíni h ő m é rsé k le te o p tim á lis az élet fe n n m a ra d á s á h o z .

A szerzők köszönctükct fejezik ki a M TA X. Földtudom ányok O sztályának kereten belül mfí- ködő tudom ányos bizottságok vezetőinek azokért az értékes beszám olókért, am elyeket e m u n ­ kában felhasználhattak.

(6)

A h a ta lm a s ó c e á n o k fo ly ék o n y ak m a ra d n a k és n e m fo rrn a k fel, illetve n e m fagy­

n a k m e g m á r kb. 4,5 m illiá rd év óta. Ez az eg y etlen b o ly g ó a N a p re n d s z e rb e n , am e ly e n a le m e z te k to n ik a je le n sé g e m e g találh ató , am ely te h á t ú jra k ö rfo rg a ­ lo m b a v ezeti az anyagokat. A F ö ld eg y ed ü lálló a lég k ö r fe n n ta rtá sá b a n . E n n e k e g y ö tö d része oxigén, am ely h o ssz ú fö ld ta n i k o rsz a k o k alatt az egy sejtű é lő ­ lé n y e k ré v é n k e le tk e z ett, és ez ö s z tö n ö z te a tö b b se jtű é lő lé n y e k kialakulását.

A fcMdi re n d s z e re k az o n b a n nag y o n tö ré k e n y e k . Az e m b e risé g u g y an ab b a az ü le d é k e s m e d e n c é b e rakja le h u llad ék ait, am ely b ő l az ivóvizet, az en e rg iá t és az á sv án y o k at nyeri. A társad alm i, ipari és m ezőgazdasági tev é k e n y sé g m e g v á lto z ­ tatja a lég k ö rt, s ez p o te n c iá lisa n veszélyes a k lím ára és a szárazfö ld i és ten g eri ö k o sz isz té m á k ra . I la ez a te n d e n c ia to v áb b fo ly tató d ik , a tö ré k e n y e b b re n d s z e ­ re k in teg ritása n e m b iz to síth a tó .

A fö ld tu d o m á n n y a l foglalkozó k u ta tó k által lé tre h o z o tt tu d á s és folyam atos te v é k e n y sé g segíti a társadalmat ab b an a k é rd é sb e n , ho g y a k ö rn y e z e ti p ro b lé m á k ­ kal m eg b irk ó z z a n ak .

így a fcildkcrcg szerkezetéről és kém iai ö sszetételéről szerzett in fo rm ác ió k lehetővé teszik, hogy az e m b e r a szám ára fontos források hely ét m egtalálja és javítsa az élet m in ő ­ séget. A földkéregben fellépő erő k és a felszínen bekövetkező term ész eti je le n sé g e k m e g ­ értése azért nagyon fontos, m e rt ezáltal a term ész eti csapások hatásait - am elyeket p éld á­

ul a v u lk á n o k vagy a fö ldrengések o k o zn ak - csökkenteni lehet, azaz a civilizációra káros h atásait részb en el leh et k erü ln i. Az em b erisé g felism erte, hogy a civilizáció negatívan hat a földi körn y ezetre, például azáltal, hogy n e m m egfelelően bányászkodik vagy h ely tele­

n ü l helyezi el h ulladékait. A fö ld tu d o m án y i in fo rm ác ió k olyan eszk ö zö k et adnak a ke­

z ü n k b e , am elyekkel k o rrig álh atju k a rossz gyakorlatot és tervezést, és jo b b á te h e tjü k az e m b erisé g jö v ő b e n i helyzetét. V égül a bolygók fizikájának átfogó ism erete lehetővé teszi sz á m u n k ra , hogy m eg elő zzü k a globális k örnyezeti viszonyok okozta n ag y m crtek íí v álto ­ zásokat vagy legalábbis alk alm azk o d ju n k hozzájuk.

A földtudom ány célja te h á t m e g é rte n i a teljes földi re n d s z e r m ú lt- , je le n - és j ö ­ v ő - b e li v ise lk e d é sé t. A b b a n a k ö rn y e z e tb e n , a h o l je le n le g az é le t fo ly ik és fe j­

lő d ik , a g e o sz fé rá k a F ö ld m ag já tó l a k ü ls ő k é re g ig á lla n d ó k ö lc s ö n h a tá s b a n v a n n a k . A fő felad at te h á t a n n a k a r e n d s z e r n e k a m e g is m e ré s e , a m e ly b e n a b io s z fé ra és az e m b e ris é g fejlő d é se fo ly ik , h o g y m e g fe le lő á lla p o tb a n f e n n ta r t­

h a s s u k e z t a k ö rn y e z e te t. A k é s ő b b ie k b e n v á z o la n d ó új k o n c e p c ió k és m ó d s z e ­ re k le h e tő v é te sz ik , h o g y a F ö ld rő l m in d p o n to s a b b s z in té z is t k é s z íts ü n k . A g lo b á lis á tte k in té s t a le m e z te k to n ik a (a k o n tin e n s e k v á n d o rlá s á ró l sz ó ló ) f o r ­ ra d a lm i e lm é le te s e g íte tte elő , a m e ly ú jra re n d s z e re z te azt az an y a g o t, a m e ly a m e re v k ü ls ő le m e z e k fe lé p íté s é t adja. E z az any ag a F ö ld b e lse jé b ő l az ó ceán i tá g u lá si k ö z p o n to k n á l k e rü l a fe lsz ín re , m a jd a s z u b d u k c ió s z ó n á k b a n is m é t a m é l y b e j u t vagy h o z z á fo rr a k o n tin e n s e k h e z . A je le n le g i k u ta tá s o k a le m e z e k

(7)

m o z g a tó m e c h a n iz m u s á n a k feld e ríté sé t és az ezzel kapcso lato s je le n s é g e k m e g ­ ism e ré sé t célozzák.

A fö ld tu d o m á n y te h á t a tá rsad alo m ré szére n é lk ü lö z h e te tle n ism e re te k e t szolgáltat, a m ely ek e lső so rb a n az alábbi te rü le te k re v o n a tk o z n a k :

- víz, ásványi n y ersan y ag - és e n e rg ia h o rd o z ó te le p e k m egtalálása;

- te rm é s z e ti csapások, fö ld ren g ések , v u lk á n k itö ré se k , talajm o zg áso k , te n g e r­

re n g é s e k és árad áso k elő rejelzése és h a tá su k leh etség es c sö k k en tése;

- talajeró zió k , v íz sz e n n y e z ő d ése k , n e m m eg felelő bányászati g y ak o rlat és h u lla d é k e lh e ly e zé s m e g h atáro zása, és e z e k fö ld tan i k ö rn y e z e tre g y ak o ro lt n e g a tív h atásain ak kivédése;

- k ö rn y e z e ti és globális v á lto záso k m e g elő zése és szabályozása.

A fö ld tu d o m á n y ald iszcip lín ái a fö ld k é re g speciális térb eli, id ő b eli és ö ssz e té ­ telb eli re n d s z e re in alap u ln ak . így a tra d ic io n á lis ré s z te rü le te k k ö zé ta rto z ik a geológia, geofizika, g eo k ém ia, p aleo n to ló g ia, h id ro ló g ia stb. A világ v e z e tő álla­

m a ib a n e z e k e t a te rü le te k e t olyan speciális kép zési irá n y o k eg észítik ki, m in t az alk a lm a z o tt geológia, k ö rn y e z e ttu d o m á n y , szerk ezeti geológia, g e o m o rfo ló g ia , glaciális geológia, m ű szak i geofizika, ásványtan, k ő z ettan és ásványfizika, p aleo b io ló g ia, ré te g ta n és szed im e n to ló g ia .

A fö ld tu d o m á n y kifejezés általános érte le m b e n m agában foglalja a Föld légkö­

rén ek (m eteorológia, leg k ö rtu d o m án y ), a k o n tin en sek b en áram ló v ízn ek (h id ro ló ­ gia) és a F ö ld te n g e re in e k és ó ceán jain ak (o ceanográfia) tu d o m á n y a it is.

A század első feléb en e ré sz te rü le te k e t c s o p o rto k b a o sz to ttá k , a c so p o rto k tagjai k ö z ö tti k o m m u n ik á c ió azo n b an nag y o n kicsi volt. Az e lm ú lt év tiz e d b e n a z o n b a n n é h á n y nagy felfedezés e lő seg ítette a speciális te rü le te k k ö zö tti k o m ­ m u n ik á c ió t, illetve e lm o sta az azo k k ö z ö tti h atáro k at.

A fö ld tu d o m á n y o k jelenlegi fejlődésére h á ro m fő ku tatási irán y v o lt ig en nagy hatással: a lemeztektonika elmélete, a téniiformatika és az e m b e r és k ö rn y e z e te k ö l­

c sö n h a tá sa it e le m z ő környezettudomány.

Az 1960-as évektől a te n g e r alatti terü letek geológiájában, a szeizm ológiában és a kő­

zetek m ágnesességének kutatásában olyan felfedezések születtek, am elyek radikálisan új.

az ed d ig iek tő l eltérő k o n cep ció t h o ztak létre a n ag y m éretíí h o rizo n tális kéregm ozgások fontosságának felism erésében. M a m ár a tö b b nagy és kisebb lem ez m ozgásának elm élete m egm agyarázza a Föld legfontosabb fö ld tu d o m án y i jellegzetességeit. A földtani szerk e­

zete k hatalm as m érete és változékonysága igen nagy m en n y iség ű adat é rte lm e z é sé t tette szükségessé. A F öld k örül k erin g ő m esterséges holdak, az új technológiák, am elyek ré­

vén nagy kéregvastagságok fú rh a tó k át, az igen k ifin o m u lt geofizikai elem zések és a m o ­ d e rn földtani korm eghatározási m ó d szerek ren d k ív ü l sok ad ato t szolgáltattak, am i m eg ­ válto ztatta a Földről alk o to tt elképzeléseinket. J e le n tő s m é rté k b e n p o n to s o d ta k légköri ism e re te in k , k ü lö n ö sen a k o m p lex d in am ik u s re n d s z e re k és a levegőkcm iai folyam atok

(8)

leírását illetően. O lyan jelen ség ek re d e rü lt fény, m in t a globális éghajlat és az ó zo n réteg e m b e ri m ódosítása, vagy a savas esők kialakulása.

M in d e z e k a m o d e rn , ú jszeríí fe lism e ré se k a fö ld tu d o m á n y i k u tatási té m á k te ré n p rio ritá so k a t h o z ta k létre világszerte, a m ely ek k ö zü l é rd e m e s m e g e m líte n i a k ö v etk ező k et:

- Az e lm ú lt 150 m illió év b e n v é g b e m e n t k ö rn y e z e ti és bio ló g iai v álto záso k je lle m z é s e .

- A b io -g e o k é m ia i c ik lu so k , a k lím a c ik lu so k és a szilárd F ö ld fö ld ta n i c ik lu ­ sai k ö z ö tti ö sszefü g g ések k utatása és tij m o d e lle k felállítása.

- A g eo k ém iai cik lu so k m ű k ö d é se a m o d e rn világban.

- Az ü led ék es m e d e n c é k flu id im iá ra m lá sá n ak m o d ellezése.

- A m a g -k ö p e n y -h a tá r tu la jd o n sá g a in a k m eg h atáro zása.

- A v íz -k ő z e t-k ö lc s ö n h a tá s és az á sv á n y -v íz -h a tá rfe lü le t g e o k é m iá já n ak te r ­ m o d in a m ik á ja és kinetikája.

- Az e n e rg ia - és ásv án y in y e rsa n y a g -te rm e lé s fejlesztése és elő rejelzése.

- A talajcsúszásra v eszélyes h ely ek je lle m z é s e és definíciója.

- A v u lk á n i v eszé ly e k n e k p o te n c iá lisa n k ite tt te rü le te k je lle m z é s e és d e fin iá ­ lása.

- A h u lla d é k e lh e ly e zé s biztonsága.

- A g e o k é m ia és az e m b e ri egészség k ap cso latán ak vizsgálata.

- A z id ő já rá s és az é g h a jla t n u m e r ik u s e lő re je lz é s i m ó d s z e r e in e k k id o lg o ­ zása.

A jö v ő feladatait ille tő e n nagy p rio ritá sú fö ld tu d o m á n y i k u tatási té m á k n a k az aláb b iak at je lö lh e tjü k m eg.

1. E le g e n d ő m e n n y isé g ű te rm é sz e ti e rő fo rrá s biztosítása k ö rn y e z e tb a rá t m ó ­ d o n .

2. A geológiai v eszély ek p o n to sa b b m e g ism e ré se és a ko ck ázat csö k k en tési m ó d ja in a k kidolgozása.

3. A n eg atív globális v álto záso k e m b e ri té n y e z ő in e k feltárása, elő rejelzése, illetve m in im u m o n tartása.

4. A te rm é s z e te s globális v álto z á so k h o z való alk alm azk o d ás fejlesztése.

E zek n ek a jö v ő b e n i célo k n ak az eléréséhez n a g y m érték b en h o zzájáru l a F öld ü le d é ­ k e in e k részletes elem zése, am iből tö b b m illió éves k lím a tö rté n e t é p íth e tő fel, s ez h o zzá­

segítheti a m e teo ro ló g u so k at a jö v ő klím ájának m eg határozásához. E zek n ek az ü led ék e k ­ n e k a kém iai elem zése adatokat szolgáltat a ré g m ú lt levegője és vize m in ő sé g é n e k m e g ­ határo zásáh o z, és ho zzáseg íth et a jelen leg i k ö rn y ezeti p ro b lé m á k m eg értéséh ez. Ezen tú lm e n ő e n a földkéreg k ü lö n b ö z ő e rő in e k m érése és folyam atos m egfigyelése le h e tő sé ­ get n y iijt arra, h o g y k id o lg o zzu k a fö ld ren g ések vagy vulkáni k itö rések id ején ek és h ely é­

(9)

n ek előrejelzését, am i lehetővé teszi a lakosság kellő id ő b en tö rté n ő k itelep ítését a veszé­

lyes helyekről.

A fö ld tu d o m á n y n a k igen so k ré tű kapcsolata v an m ás d isz c ip lín ák k al, m e rt ö n m a g á b a n a fö ld tu d o m á n y so k k ü lö n b ö z ő te rü le t is m e re te in e k összességéből áll. A fö ld tu d o m á n n y a l fog lalk o zó sz a k e m b e r a fizika, k ém ia, b io ló g ia és m a te ­ m atik a m ó d sz e re it, e lm é le te it és e re d m é n y e it használja. É rd e m e s ezt n é h á n y p éldával m egvilágítani. Az alk alm azo tt fizika, az e le k tro n ik a és a m ű sz a k i tu d o ­ m á n y o k n agy fo n to sság ú m eg fig y elések et és e le m z é se k e t te sz n e k le h e tő v é az ás­

v á n y o k fin o m s z e rk e z e té n e k k utatása te ré n a tö m e g sp e k tro m e tria , a s p e k tro fo to - m e tria , a rö n tg e n d iffra k c ió , az e le k tro n - és io n sp e k tro sz k ó p ia , a n ag y - és k is­

n y o m á s ú k ísé rle te k segítségével. A geofizika a k é re g nagy m é ly ség ű szerk ezeti tu la jd o n sá g a in a k vizsgálata so rá n a felszíni m é ré se k re alapozva igen nag}' m é r ­ té k b e n tá m a sz k o d ik a m a te m a tik a i szám ításo k ra. A k ém ia fo n to s alap o k at n y iijt az á sv á n y ta n n a k a n y ersan y ag o k tu la jd o n sá g a in a k m e g h a tá ro z ásá h o z , a fosszilis e n e rg ia h o rd o z ó k , a fém ek , az ipari n y ersan y ag o k és ép ítő an y ag o k , v a la m in t a le­

v eg ő k é m ia i fo ly am ato k v izsgálatához. A biológiai fo ly am ato k e rő s e n h a tn a k a fö ld ta n i sz e rk e z ete k e ró zió jára és az ü le d é k e k k é p z ő d é sé re is. M in d e z e n v izsgá­

lato k so rá n a fö ld tu d o m á n y o k te rü le té n fe lism e rt te rm é sz e ti je le n sé g e k , tö rv é ­ n y e k o ly an analógiákat a d h a tn a k m ás tu d o m á n y o k n a k , a m ely ek h o z z á s e g íth e t­

n e k a m o d e r n an yagok elő állításáh o z, p éld áu l az üvegek, a k ristály o k , a s z u p e r­

v e z e tő k , a katalizáto ro k , az io n c se ré lő g y an ták k ifejlesztéséh ez.

A fö ld tu d o m á n y o k ra n a g y o n je lle m z ő a nem zetközi együttműködés, m e r t a fö ld - tu d o m á n y globális tu d o m á n y . A h h o z, h o g y a globális je le n s é g e k e t é rd e m b e n v iz sg á lh a ssu k és m e g é rth e ssü k , a F ö ld m in d e n p o n tjá n m é ré se k e t kell v é g e z ­ n ü n k , a d a to k a t kell g y ű jte n ü n k , am i n e m z e tk ö z i k o o p e rá c ió és terv ezés n élk ü l e lk é p z e lh e te tle n . Ez azért is fo n to s, m e rt az egyes o rszág o k b an m eg fig y elt j e le n ­ ségek so k sz o r a világ m ás p o n tjá n elért tu d o m á n y o s e re d m é n y e k alapján é r th e ­ tő k m eg . A F ö ld ta n u lm á n y o z á sá b an to v áb b ra is a terep i m u n k a m arad a m e g fi­

g y elések fő forrása, a m it te rm é sz e te s e n a la b o ra tó riu m i m u n k a követ. E zekből az ad a to k b ó l általános k ö v e tk e z te tések e t le h e t le v o n n i, és e z e k n e k az ex trap o lálh ató ság a nagy fo n to ssá g ú leh et a fel n e m d e ríte tt ré g ió k k u tatásáb an .

E z e n általános b ev e z e tő g o n d o la to k u tá n te k in ts ü k át a fö ld tu d o m á n y hazai re n d s z e ré b ő l fakadó fő b b te rü le te k e t (n é v so rb a re n d sz e re z v e ), azo k fejlődési irán y ait, a hazai és n e m z e tk ö z i tu d o m á n y o s é le tb e n elfoglalt h e ly ü k e t, az o k ta ­ tási és k u tatási in té z m é n y re n d s z e r állap o tát és a tu d o m á n y te rü le ttő l e lv árh ató , a n e m z e tk ö z i ten d en ciák k al ö ssz h an g b an lévő feladatait és c é lk itű zéseit.

A fö ld tu d o m á n y h o z m in t tu d o m á n y á g h o z a k ö v etk ező tu d o m á n y s z a k o k (d iszcip lín ák ) tarto zn ak : bányászat,földrajz és térképészet, geodézia ésgeoinformatika,

(10)

geofizika, geokémia (ásványtan és k ő ze tta n ), geológia (fö ld tan ), hidrológia, meteoroló­

gia, oceanológia, paleontológia és talajtan. M e g jeg y ezzü k , h o g y M ag ^'arországon az o c e a n o ló g iá t n e m m ű v e h k .

Bányászat

A b á n y ászat a fö ld tö rté n e ti k o ro k b a n a felszín k ö z e lé b e n , illetve n ag y o b b m é ly ­ sé g e k b e n fe lh a lm o z ó d o tt e n e rg ia h o rd o z ó k és ásványi n y e rsa n y a g o k le lő h e ly e i­

n e k kutatásával és feltárásával, v a la m in t a k észletnagyság m eg h atáro zásáv al és bán y ászati m ó d sz e re k k e l tö rté n ő k ite rm e lé sé v el, m ajd azt k ö v e tő e n az e n e rg ia ­ h o rd o z ó k és ipari n y ersan y ag o k feldolgozásával, szállításával és gazdasági é rté k e ­ lésével fog lalk o zó tu d o m á n y sz a k . H azai és n e m z e tk ö z i h e ly z e te m in d ig m agával a b án y ászi tev ék en y ség g el k ö lc sö n h a tá sb a n alak u lt és alakul m a is.

A b án y ászat a fö ld tu d o m á n y o n b e lü l a leg n ag y o b b m ú ltra v issz a te k in tő m ű ­ szaki tev ék en y ség , a m e ly n e k je lle g é t ala p v e tő e n az h a táro zza m eg , h o g y szilárd vagy csep p fo ly ó s, illetve g á z n e m ű an y ag o k k ite rm e lé sé re irán y u l. A k ü lsz ín i vagy m é ly m ű v e lé sű b á n y á k b a n az e m b e r a b án y a té rsé g b en végzi tev ék en y ség ét, m ik ö z b e n k ü lö n b ö z ő te rm é sz e ti v e sz é ly fo rráso k (k ő zeto m lás, g á zb etö rés, v íz ­ b e tö ré s stb .) fenyegetik. A cseppfolyós és g á z n e m ű n y e rsa n y a g o k k ite rm e lé sé t speciális m ó d o n , fú ró ly u k a k o n k e re sz tü l végzik. Az e m b e r feladata a nag)' n y o ­ m á sú te c h n o ló g ia i re n d s z e r kialakítása és az a n y ag áram o k szabályozása. A z e m ­ b e re k re , a te rm é sz e ti k ö rn y e z e tre és a k ü lö n b ö z ő lé te sítm é n y e k re a m e g h ib á s o ­ d á s o k so rá n k iá ra m ló és e s e te n k é n t m e g g y u llad ó e n e rg ia h o rd o z ó o k o z h a t veszélyt.

A v ilág b án y ászatát sz á z a d u n k b a n a te rm e lé s m e n n y isé g é n e k fo ly a m a to s n ö ­ v e k e d é se je lle m z i, m ik ö z b e n e n n e k gazdasági fe lté te lre n d s z e re h o ssz ú tá v o n és g lo b álisan te n d e n c ia s z e rű e n szig o ro d ik . A fo ly a m a to t je le n tő s e n fe lg y o rsíto tta a világgazdasági korszakváltás és a globalizáció. M in d e z e k a b á n y ászato t v ilá g m é ­ re te k b e n a te rm é sz e ti ad o ttság aik folytán v iszo n y lag o lc só n k ite rm e lh e tő le lő ­ h e ly e k re k o n c e n trá ltá k . A k e d v e z ő tle n ad o ttsá g ú lelő h e ly e k e t (főleg a m é ly m ű ­ v e lé sű b án y ászato t) m in d e n ü tt felhagyják. E n n e k m e g fe le lő e n az e lm ú lt é v tiz e ­ d e k b e n eg y részt m e g e rő sö d te k a k ü lö n fé le flu id u m - (k ő o laj-, gáz- és v íz-) b án y ászati te rm e lé si eljárásokat m e g alap o zó k u tatáso k , m á sré sz t a szilárd ásvá­

n y o k bányászatára irá n y u ló m ű szak i tu d o m á n y o s k u tatás egyre in k á b b a k ü lfe j­

té se k v ilá g m é re tű re n e sz á n sz át, illetve a n agy te rm e lé sű (tö b b m illió to n n a éves k ap acitású ) föld alatti b á n y a ü z e m e k b iz to n sá g o s m ű k ö d te té s é t szolgálja. A csö k ­ k e n ő ré sz a rá n y ú föld alatti bányászat p e d ig v ilág szerte k eresi tu d ásan y ag a alkal­

m azási te rü le té n e k kiszélesítési le h e tő sé g é t a le g k ü lö n fé lé b b g e o te c h n ik a i.

(11)

anyag k ezelési, k ö rn y e z e tv é d elm i, v eszé ly e sh u lla d ék -e lh e ly e z é si stb. feladatok m eg o ld ására.

Az 1990-es évek elején a hazai bányászat te rü le té n is lényeges v álto záso k tö r­

té n te k (a v ilág ten d en ciáv al nagyjából ö ssz h an g b an ).

A szerkezetátalakítás során a szénbányászatban a foglalkoztatottak szám a 67 ezerrő l 17 e zerre csö k k en t. Ezzel szem b en a term elés n e m esett vissza ilyen arányban, m e rt első so r­

ban a drágábban te rm e lő m ély m ű v elésű bányákat zárták be (ezek akkor a bányák felét te tté k ki). A fe n n m a ra d t szénbányák többsége az e rő m ű v e k igényét elégíti ki. Az ily m ó ­ d o n in te g rá lt nyolc m ély m ű v elésű és ö t külszíni b án y aü zem adja a hazai szén term elés 90% -át. S zén b án y ászatu n k összterm elése az 1960-as évek k ö zep én ek csiicsm en n y iség é- h ez k ép est kevesebb m in t a felére csö k k en t (m in teg y 15 m illió to n n a/év ). A hazai kőolaj- és fö ld g ázterm elés az 1970-es években érte el a tetőfokát, azóta csö k k en ő te n d e n c iá t m u ­ tat. Jelenleg tö b b m in t 10 olajm ező n folyik a k iterm elés. Is m e re te in k sz e rin t a hazai szén h id ro g é n -k é sz le te k m en n y iség e m eg leh ető sen k o rláto zo tt, ez é rt a M Ó L Rt. a hazai term elés csö k k en ésén ek ellensúlyozására sokat áldoz külföldi kutatásokra és k ite rm e lé s­

re. A gazdasági feltételren d szer szigorodása kö v etk eztéb en u rán ércb án y ászatu n k at m eg k ellett sz ü n te tn i, a bakonyi baii.xitterm elés gazdaságos m ennyisége p ed ig napjainkra az egy évtized elő ttin ek a harm adára csökkent. E zenkívül ércb án y ászatu n k at m ég az ú rk ú ti m an g á n k ite rm e lé s képviseli, m e rt a recski rézk iterm elés szü n etel. Egyre e rő sö d ik az o n ­ ban az építőanyagok és az építőanyag-ipari nyersanyagok kiterm elése. A h o m o k -, kavics­

os kőbányászat, a du rv ak eráin ia és a kü lö n féle n em es nyersanyagok (ü v eg h o m o k , b eto - n it) term elése a hazai bányászat szerk ezetén ek látványos átalakulását jelzi. O sszesít\'e va­

ló sz ín ű síth e tő , hogy egy évtizeden belül a föld alatti bányászat h azán k b an g^'akorlatilag m eg szű n ik . Az e n e rg ia h o rd o z ó k bányászata a sz é n h id ro g é n -te rm e lé sre és a lignit küll'ej- tésére to g szű k ü ln i, lényegében külfejtéses lesz az ércbányászat is. M in d e n kétséget kizá­

ró an biztos jö v ő je van ugy'anakkor az építőipari alapanyagok bányászatának.

A hazai bányászati k u tatás n a p ja in k b a n csak a M isk o lci E g y e te m e n (M E ) te l­

je s k ö rű . J e le n tő s a M Ó L R t. flu id u m b á n y á sz a ti k u tató te v é k e n y sé g e is. M in d k é t in té z m é n y n e m z e tk ö z ile g elism e rt. Speciális té m a te rü le te k e n (h id ro g eo ló g ia, k ő z e tm e c h a n ik a , telep ítés, felhagyás, k ö rn y e z e tv é d e le m stb.) k is e b b -n a g \'o b b lé tsz á m ú , tö b b n y ire a m e g s z ű n t k u ta tó -, illetve te rv e z ő in té z e te k sza k e m b e rei által lé tre h o z o tt m ag án v állalk o záso k m ű k ö d n e k , és n é h á n y b án yavállalat is re n ­ d e lk ezik k u ta tó c so p o rtta l.

Az e lm ú lt évtizedben lecsökkent kutatási kapacitás összességében jól szolgálja a tlu id u m b á n y á sz a t és a külfejtési k iterm elésre leszű k ü lő bányászat tu d o m á n y o s alapjainak m e g terem tését. A diszciplína tudásanyaga a bányászaton kívül is h aszn o su l: így például az ásványelőkészítés-tanból kisarjadó eljárástechnika a h u lladékgazdálkodást segíti, a g eo tec h n ik a p ed ig a kü lö n féle (k ö ztü k a nukleáris) h u llad ék o k végleges elhelyezésében alkalm azható. Az eljárástechnikán kívül je le n tő s in terd iszcip lin aritást m u ta t a bányászati k ém ia a flu id u m b án y ászat szolgálatában, a bányagazdaságtani kutatás e red m én y ei pedig az ásványvagyon- és az energiagazdálkodásban h asznosíthatóak. Egyes bányászati nu'ize-

(12)

u m o k b a n is van tu d o m á n y o s kutatás. A bányászat leépülésével kö lcsö n h atásb an m e g ­ é lé n k ü lt és je le n tő s e re d m é n y e k e t h o z o tt az ú jk o ri és a legújabb kori b án y ászattö rtén eti kutatás és a bányászati m uzeológia.

A felső o k tatásb an b ő v ü lt a b á n y a m é rn ö k k é p z é s profilja: az ö tév es eg y etem i k ép zés m e lle tt e lin d u lt a h á ro m é v e s, főiskolai o k lev elet adó kép zés is, e n n e k e l­

le n é re je le n tő s e n c sö k k e n t a M E B á n y a m é rn ö k i K ar h a llg a tó in a k létszám a, a P h D -fo k o z a t m e g sz e rz ésére alig v an je le n tk e z ő , a h a g y o m á n y o s bányászati té ­ m a k ö rö k tu d o m á n y o s u tá n p ó tlá sa akadozik. V árh ató , h o g y az o rszág szerte egyre s ű rű b b h á ló z a to t alk o tó k ü lsz ín i fe jtő h e ly e k a főiskolai s z in tű b á n y a m é rn ö k ­ k é p zés egyik le g fo n to sa b b felvevőpiacát fogják je le n te n i.

Földrajz

A földrajz az a tu d o m á n y sz a k , am ely a szilárd kéreg, a víz, a levegő és a bioszféra é rin tk ezési te ré b e n a te rm é sz e ti és társadalm i folyam atok k ö lcsö n h atásán ak fejlő­

désével, változásaival és az e re d m é n y ü k k é n t kialakult fo rm á k és je le n sé g e k térbeli elh e ly e z k ed é sé n e k törv én y szerű ség eiv el foglalkozik. H a g y o m á n y o sa n te rm é s z e t­

fö ld rajzra és társad alo m fö ld rajzra osztják fel.

A természetföldrajz fo n to s te rü le te a felszín i fo rm á c ió k vizsgálata, illetve az ez e k kialak u lását szabályozó je le n s é g e k tö rv é n y sz e rű sé g e in e k m egállapítása. A te rm é s z e ti tö rv é n y e k m é ly e b b m e g ism e ré sé n tú lm e n ő e n a v izsg álato k alapvető célja az e m b e r és fö ld rajzi k ö rn y e z e te k ö zti k ö lcsö n h atás feltárása, a te rm é s z e t­

b e n élő e m b e r é le tm in ő s é g é n e k jav ítása. E zen a te rü le te n az u tó b b i év ek b en lát­

v án y o s fejlődés m e n t végbe. A g e o m o rfo ló g ia n e m z e tk ö z i sz in te n je le n tő s e n fe jlő d ö tt. A fejlődés egyik je lle g z e te sség e , h o g y a g e o m o rfo ló g iá n b elü l tö b b ré s z te rü le t alak u lt ki, így m e g e rő s ö d ö tt a g e n e tik u s, fu n k c io n á lis, b io - és a n tro p o g é n g eo m o rfo ló g ia , v a la m in t m e g je le n t a m a te m a tik a i a la p o k o n n y u g v ó m o rfo m e tria . A frak tálo k e lm é le té n e k felhasználása szám o s s z e m p o n tb ó l j e l e n ­ tő s e re d m é n y e k e t h o z o tt. így egyeb ek m e lle tt le h ető v é vált a fo ly ó k és h e g y sé ­ gek fo rm á já n a k m a te m a tik a i kezelése, p o n to s a b b leírása. V égül e rő s ö d ö tt a fö ld ­ tani k u tatási e re d m é n y e k re tá m a sz k o d ó g eo m o rfo ló g ia kapcsolata a m ű szak i t u ­ d o m á n y o k k a l is: egyre n ag y o b b te re t h ó d ít a m é rn ö k -g e o m o rfo ló g ia , te rje d a g e o in fo rm a tik a i és k ísérletes m ó d s z e re k alkalm azása. A k ísé rle te s v izsgálatok k ö z ü l k ü lö n ö s e n a ta la je ró z ió -k u ta tá so k h o z ta k érték es e re d m é n y e k e t.

A te rm é sz e tfö ld ra jz egyre jo b b a n b e k a p c so ló d ik az e m b e r és k ö rn y e z e te v i­

sz o n y á t k u ta tó k ö rn y e z e ttu d o m á n y i v izsgálatokba. E z t je lz i a m á r e m líte tt b io - és a n tro p o g é n g eo m o rfo ló g ia té m a k ö re . E z e k a v izsg álato k az élővilág, ez e n b e ­

(13)

lül az e m b e r felszín fe jlő d é sb en b e tö ltö tt sz e re p é n e k m e g ism e ré sé t célozzák, sz o ro s k ap cso latb an a tájfö ld rajzi és a tájökológiai - sz in té n egyre e rő s ö d ő - k u ­ tatásokkal. R ö v id en szólva a k ö rn y e z e ti és k o n zerv áció s (te rm é sz e tv é d e lm i) fö ld rajz a k o rsz e rű te rm é sz e tfö ld ra jz fo n to s te rü le té v é vált.

S ajátos irá n y t képvisel a tö rté n e ti fö ld rajz, am ely szo ro s k ap c so la tb a n van a tá rsa d a lo m fö ld rajz p ro b lé m a k ö ré v el. E bbe a kateg ó riáb a ta rto z ik a k a to n a fö ld ­ rajz is, am e ly a földrajz és a h a d tu d o m á n y o k é rd ek es kapcsolódása.

A táv érzék elés fejlődése a fö ld rajzb an is fo n to s v álto záso k at h o z o tt. A fö ld ra j­

zi k u ta tá so k b a n egyre n ag y o b b sz e re p h e z j u t a g e o in fo rm a tik a , a d ig itális k a rto g ­ ráfiával k o rs z e rű s ö d ik a té rk é p é sz et, s ez n ag y b an m e g k ö n n y íti a térb e li folya­

m a to k ábrázolását.

A n ag y fe lb o n tá sú e rő fo rrá s-k u ta tá si digitális ű rfe lv é te lek m e g je le n é se az 1 9 7 0 -1 9 8 0 -as év ek fo rd u ló já n egy év tized alatt g y ö k eresen áta la k íto tta a te r m é ­ szeti k ö rn y e z e t é rték elését. A k ö rn y e z e tü n k jo b b m e g ism e ré sé h e z szükséges ad ato k m e n n y isé g i n ö v ek ed ése a m in ő sé g javulásával já r t e g y ü tt, m e g je le n t az au to m a tiz á lá s, a k iérték elési eljáráso k b an egyre n ag y o b b sz e re p e t k a p o tt az in ­ fo rm atik a.

A hazai te rm é sz e tfö ld ra jz alapvető célja a n e m z e tk ö z i fejlődés n y o m o n k ö v e ­ tése, a m in e k te rm é sz e te s e n h a tá rt szab n ak a k u ta tó i létszám k o rlátai. E n n e k el­

le n é re a fe n t fe lso ro lt ku tatási te rü le te k a hazai g eo g ráfiáb an c sa k n e m teljes m é r ­ té k b e n m e g je le n te k . A k u ta tá so k fo n to s része h a z á n k b a n is a b io - és a n tro p o g é n g e o m o rfo ló g ia , egyre n ag y o b b sz e re p h e z j u t a k ö rn y e z e tfö ld rajz . E zt je lz i az a té n y is, h o g y a tájfö ld rajz és a tájö k o ló g ia h á ro m k u ta tó h e ly e n is m e g h a tá ro z ó s z e re p e t tö lt be. A n e m z e tk ö z i sik erek et is m a g áén ak m o n d h a tó k ö rn y e z e t- v é d e lm i te rm é sz e tfö ld ra jz hazai m eg alap o zásáb an nagy szerep e v o lt a re n d s z e r- e lm é le tű tájk u tatás fejlő d ésén ek . A ku tatás esz k ö z e it te k in tv e a g e o in fo rm a tik a és tá v érzék elés itth o n is fo n to s sz e re p h e z ju t o t t , am i e lő seg ítette a fö ld rajz csak­

n e m v a la m e n n y i te rü le té n e k hazai fejlő d ését.

A m ag y ar te rm é sz e tfö ld ra jz speciális feladata eg y részt a hazai tájak ad ta le h e ­ tő sé g e k feltárása, m ásré sz t a tájak te rh e lé s é n e k és te rh e lh e tő s é g é n e k m o d e rn k u tatási e szk ö zö k k el tö rté n ő feltárása. A tö rté n e ti földrajz fo n to s v o n ása, hogy vizsgálati te rü le te k iterjed az egész K á rp á t-m e d e n c é re . A te rm é s z e tfö ld ra jz és a té rk é p é sz e t k ö zö s feladata a m agyar földrajzi k ö rn y e z e t so k o ld alú , szín v o n alas b e m u ta tá sa . E feladat m eg o ld ására j ó példa Magyarország nemzeti atlasza, am ely a hazai és ré sz b e n o rsz á g h a tá ro n tú li te rm é sz e ti és társad alm i k a p c so la tre n d sz e r té rk é p e s m eg jelen ítése.

A hazai k u tatáso k év tized ek óta m e g h a tá ro z ó k u tató h ely e az M T A F ö ld ra jz ­ tu d o m á n y i K u tató in tézete, am ely ú jab b an a F ö ld tu d o m á n y i K u ta tó k ö z p o n t k ere-

(14)

Pantó Gtjürgy-flöáin JüzsBHIlészáros Einn

té b c n m ű k ö d ik . Az in té z e t je le n tő s szellem i potenciállal ren d elk ezik , k o rsz e rű k u tatáso k végzésére alkalm as. Az akadém iai intézeti k utatásokat jó l kiegészítik az e g y e te m e k en és m ás k u ta tó h ely ek en folyó vizsgálatok.

A term ész etfö ld rajz fontos helyet foglal el a felsőoktatásban. Az eg y ete m ek és főisko­

lák term ész etfö ld rajzi tan szék ein ek alapvető feladata az áhalános és középiskolák föld- rajztanárainak képzése, a hazai földrajzoktatás színvonalának biztosítása. E gyre nagyobb te re t h ó d ít azonban az elsősorban kutatások végzésére alkalm as szak em b erek képzése.

E n n e k je le n tő s é g é t jelzi az 1994-ben h áro m egyetem en (E L TE , JA T E , K LTE) in d íto tt geográfusképzés, am elyre általában jelentős tiiljelentkezés van. Az oktatás fo n to s feladata a m ás d ip lo m á t szerző szakem berek (pl. biológus, m eteo ro ló g u s) földrajzoktatásának biztosítása is. E bből a sz e m p o n tb ó l k ü lö n k iem elh ető , hogy az i'ij, korszeri'í k ö rn y e z e t- tu d o m á n y i oktatásban a term ész etfö ld rajz fo n to s szerep et játszik.

A term észetföldrajz a posztgraduális oktatásnak is lényeges területe. Ebben a tu d o ­ m ányágban négy eg y etem en folyik P h D -k é p z é s. Itt is je le n tk e z n e k azo n b an a m ás tu d o ­ m ányágakra je lle m z ő . általános hazai p ro b lém ák . E n n ek ellen ére egyre tö b b e n szereznek terrn észetío ld rajzb ó l d o k to ri fokozatot, így a hazai kutatói u tán p ó tlás b izto síto ttn ak látszik.

A hazai tu d o m á n y o s ku tatás alapvetően teljesíti a tőle elv á rh a tó feladatokat. A te rm é sz e tfö ld ra jz i k u ta tá so k e re d m é n y e i e lső so rb an a k ö v e tk e z ő té m a k ö rö k b e n a d n a k választ a tá rsad alo m kérd éseire:

- a te rm é sz e ti v eszély ek és k o ck ázato k elem zése,

- a k ö rn y e z e ti re n d s z e re k a n tro p o g é n v eszé ly e z ettsé g é n e k feltárása; a v é d e ­ kezés, illetve m eg e lő z é s m ó d s z e re in e k kidolgozása;

- a te rm é sz e ti ad o ttsá g o k vizsgálata a m é rn ö k i terv ezés és te rü le tfe jle szté s szám ára;

- a g e o in fo rm a tik a és a távérzékelés felhasználása a fen ti k é rd é se k m eg v ála­

szolásában, az in fo rm áció szo lg áltatás gyorsaságának és p o n to ssá g á n a k ja v í­

tása.

M in d e z a z tje le n ti, h o g y a te rm é sz e tfö ld ra jz i k u tatáso k fo n to s sz e re p e t já ts z a ­ n a k szám o s hazai társad alm i-g azd aság i k é rd é s m egv álaszo lásán ak tu d o m á n y o s m eg alap o zásáb an .

A k u ta tá so k v ég zésén tú lm e n ő e n a te rü le te n d o lg o z ó s z a k e m b e re k részt v esz n e k a te rm é sz e tfö ld ra jz k ü lö n b ö z ő ágainak o k tatásáb an , a tu d o m á n y o s u tá n p ó tlá s k ép z é sé b e n , a P h D -p ro g ra m o k leb o n y o lításáb an .

A te rm é sz e tfö ld ra jz kapcsolata é rte le m s z e rű e n első so rb a n tá rstu d o m á n y á v a l, a tá rsa d alo m fö ld rajzzal és a tö b b i fö ld tu d o m á n n y a l a leg szo ro sab b , e rő sö d ik a z o n b a n kapcsolata az e rő sö d ő k ö rn y e z e ttu d o m á n y i k u tatáso k k al.

A te rm e s z e t-g a z d a s á g -tá rs a d a lo m v is z o n y re n d s z e ré n e k elem zésév el, a fo ly a­

m a to k térb e li eloszlásával foglalkozó társadalomföldrajz alap v ető en a fö ld tu d o m á ­

(15)

n y o k h o z ta rto z ó te rm é sz e tfö ld ra jz h o z kap cso ló d ik . E n n e k e lle n é re a n e m z e tk ö ­ zi g y a k o rlatb an , k u tatásb an és oktatásb an az u tó b b i év ek b en a tá rs a d a lo m tu d o ­ m á n y o k h o z is k özelít, a m it tárg y k ö re alap v ető en m egm ag y aráz. A k ö z e lm iiltra je lle m z ő , h o g y a tá rsa d a lo m fö ld rajz n a k ö n á lló tan szék ei, k u ta tó in té z e te i ala k u l­

tak ki, am e ly e k a leg tö b b e se tb e n in te rd isz c ip lin á ris, n e m z e tk ö z i e g y ü ttm íík ö - d é sb e n folyó té m á k a t m íív e ln e k . E u ró p á b a n e zek a té m á k so k e se tb e n a p o liti- kai-gazdasági in te g rá c ió h o z k ap cso ló d n ak . K ü lö n ö se n a v o lt szocialista á lla m o k ­ b an n ő tt m e g a társad alm i átalakulással kapcso lato s k u ta tá so k je le n tő sé g e . L átv án y o san m e g e rő sö d te k vagy ú jra fe jlő d é sn e k in d u lta k a tá rsad alm i k o n flik ­ tu s o k a t e le m z ő vizsgálatok, így a p o litikai, e tn ik ai, vallási, esetleg k ato n ai k é rd é ­ sekkel fo g lalk o zó k u tatáso k . A k o rsz e rű tá rsa d alo m fö ld rajzi k u ta tá so k , e lső so r­

b an a n y u g a ti állam o k b an , egyre in k áb b k ite rje d n e k v á ro sszerk ezeti és regionális k é rd é se k taglalására is.

A hazai társadalom fbldrajzi kutatások a nem zetközi tendenciákat követik: növek­

szik a nem zetközi együttm űködésben végzett tém ák, a nem zetközi területi elem zé­

sek, valam int a problém aorientált kutatások száma. Egyre több külföldi társszerzővel készített tudo m án y o s k özlem ény jelen ik m eg. Az egyik legfontosabb hazai kutatási terület a gazdaságföldrajz. E n n e k keretében agrárföldrajzi, iparföldrajzi vizsgálatok folynak, de szám os tém a kidolgozása a kereskedelem , a turizm us, az oktatás vagy az egészségügy által felvetett problém ák m egoldására irányul.

A dem ográfiával, szociológiával, néprajzzal és tö rté n e ttu d o m á n n y a l h agyom á­

nyosan szoros kapcsolatokat ápoló népességföldrajzon belül k ü lö n ö se n m eg erő sö ­ d ö tt az ú n . etnikai és vallásföldrajz, v alam int a politikai tém ákat feldolgozó földrajz.

M agyarország földrajzi elhelyezkedéséből és tö rté n e lm i m últjából fakadóan a hazai társadalom földrajzi kutatások alapvető sajátossága, hogy vizsgálódási terü lete az o r­

szághatárokon b v ü lre , így a K árp át-m ed en cére, sőt eseten k én t egész D é lk e le t-E u - rópára is kiterjed. Specifikus kutatási területei közé tarto zn ak b izonyos etnikai, val­

lási, politikai és népességfcildrajzi tém ák.

Az egyes társad alm i c s o p o rto k m agatartását k u ta tó , a szociolcSgiához erő se n k a p c so ló d ó szociálgeográfia je le n tő s é g e sz in té n n ö v e k e d e tt. A gazdag h a g y o m á ­ nyokkal re n d e lk e z ő te le p ü lé sfö ld ra jz az u rb a n iz á c ió s fo ly am ato k , a v á ro ssz e rk e ­ zet, v a la m in t a te le p ü lé s- és terü le tfe jle szté s te rü le té n j u t o t t fo n to s e r e d m é ­ nyekre.

T á rsa d a lo m fö ld rajz z a l e lső so rb a n az M T A két k u ta tó in té z e té b e n , a F ö ld ra jz ­ tu d o m á n y i K u ta tó in té z e tb e n és a R egionális K u tatáso k K ö z p o n tjá b a n fo g lalk o z­

nak. E zt eg észítik ki az e g y e te m e k e n és fő isk o lák o n v ég zett k u tatáso k . Ilyen k u ­ tatásokkal a leg erő seb b ok tatási k ö z p o n to k b a n , így B u d a p e ste n , P é c se tt, S zege­

d e n és D e b re c e n b e n fo glalkoznak. A felső o k tatási in té z m é n y e k b e n k ü lö n ö s e n az általán o s és középiskolai tan á rk é p z és je le n tő s .

(16)

Az e g y e te m e k e n folyó k u ta tá so k egyre je le n tő s e b b e és szín v o n alasab b á v ál­

n ak, az M T A in tézetei és az e g y etem ek k ö z ö tt b iz o n y o s k ie g y e n lítő d é s fig y elh e­

tő m eg . Ez ré sz b e n az ak ad ém iai k u ta tá so k in te n z itá sá n a k a lé tsz á m c sö k k e n és m ia tti visszaesésével is m ag y arázh ató . Az e lm ú lt évek k u ta tó i u tá n p ó tlá s g o n d ­ ja it, a k u ta tó i gárda b iz o n y o s m é rv ű e lö re g e d é sé t ú ja b b an e n y h íti a 3 éves s z e r­

z ő d é sre fe lv e h e tő fiatal k u ta tó k , v a la m in t a P h D -h a llg a tó k b e k ap cso ló d ása a k u ­ tatáso k b a.

A társa d a lo m fö ld rajz z a l foglalkozó m agyar k u tató k , a n e m z e tk ö z i tre n d e k e t k ö v etv e, ö sszesség éb en sik eresen te lje síte tté k a rá ju k h á ru ló feladatokat. Az e g y e te m e k e n n ö v ek szik a fö ld rajz tek in té ly e és vc:>nzcrcjc. T ö b b fö ld rajz szakos ta n á r/k u ta tó van az e g y e te m e k e n v e zető b eo sz tá sb a n , illetve egyre tö b b h allgató sz e re z fö ld rajz szakos d ip lo m á t. E z e k az új sz a k e m b e rek k o rs z e rű szem lé le tte l re n d e lk e z n e k , b e le é rtv e a térb eli fo ly a m a to k m e g is m e ré s é n e k ig é n y é t is. Ö r ­ v e n d e te s , ho g y az állam i szerv ek és ö n k o rm á n y z a to k is fe lh aszn álják a tá rsa d a ­ lo m fö ld ra jz k u tatási e re d m é n y e it, k ü lö n ö s te k in te tte l a n ép e ssé g -, e tn ik ai, p o li­

tikai és gazdaság fö ld rajzi k u tatáso k ra.

A tá rsa d a lo m ío ld ra jz a te rm é sz e tfö ld ra jz z a l e g y ü tt a fö ld ra jz tu d o m á n y része, am e ly sz o ro sa n k ap c so ló d ik a fö ld tu d o m á n y o k h o z . E zen k ív ü l a tá rsa d a lo m fö ld - rajz m ás, első so rb a n tá rs a d a lo m tu d o m á n y i d iszcip lín ák k al is szo ro s k ap c so la t­

b an v an. Ez u tó b b ia k k ö z ü l k ie m e lh e tő a közgazdaság-, a tö r té n e t- és a n é p ra jz - tu d o m á n y , v a la m in t a d e m o g ráfia, a szo cio ló g ia és a p o lito ló g ia.

Geodézia

A g eo d ézia (a leg rég ib b tu d o m á n y o k egyike) széles k ö rű m a te m a tik a i, fizikai a la p o k o n n y u g v ó , ré sz b e n alap-, ré sz b e n a lk alm azo tt tu d o m á n y , am ely sajátos h e ly e t foglal el a m ű sz a k i és a te rm é s z e ttu d o m á n y o k k ö zö tt. A g eo d ézia a F öld fe lü le té n e k m eg h atáro zásáv al és ábrázolásával foglalkozó tu d o m á n y sz a k . F e l­

adata eg y részt a F ö ld (és m ás ég itestek ) alakjának, m é re te in e k és n e h é z sé g i e rő ­ te ré n e k , v a la m in t e z e k id ő b eli v á lto zásán ak m eg h atáro zása, to v áb b á a F ö ld fe lü ­ le té n találh ató te rm é sz e te s és m e sterség es alak zato k térb e li is id ő b e li h e ly z e té ­ n e k fe ld e ríté se és e z e k ábrázolása. A fö ld tu d o m á n y tö b b i tu d o m á n y sz a k á v a l e g y ü tt az e m b e r, az e m b e ri társad alo m és a te rm é s z e t k ap cso latát k utatja. E zen b e lü l a geo d ézia (vagy m ag y ar szó h a sz n á la t s z e rin t a fö ld m é ré s és térk é p é sz et) e n n e k a k a p c so latn ak a té rb e li és id ő b eli v iszo n y ait, ö sszefü g g éseit vizsgálja, s e l­

ső so rb a n a tá rsa d a lo m h e ly m e g h a tá ro zá si ig én y eit elégíti ki.

A g eo d ézia alkalm azása az ó k o rtó l kezd v e n ap ja in k ig re n d k ív ü l s o k ré tű és széles k ö rű . Az alkalm azási te rü le te k k ö z ü l igen fo n to s a té rk é p e k előállítása. A

(17)

m é rn ö k i terv ezés, a h o n v é d e lm i tev ék en y ség , a k ö rn y e z e tv é d e le m , a v áro sig a z ­ gatás és az ö n k o rm á n y z a ti m u n k a , a tu la jd o n v isz o n y o k n y ilv án tartása e lk é p z e l­

h e te tle n m e g fe le lő té rk é p e k n é lk ü l. A g eo d ézia fo n to s alkalm azási te rü le te az iro d á k b a n te rv e z e tt m é rn ö k i lé te sítm é n y e k p o n to s h e ly z e té n e k és a m e g v á lto ­ z o tt b irto k h a tá ro k n a k a szabatos k itű zése a te re p e n . J e le n tő s alkalm azási te r ü le ­ tek k ö zé so ro lh a tó n a p ja in k b a n a já r m ű v e k (szárazföldi, légi, ű re s z k ö z ö k stb.) navigálása is.

A vázlatosan felsorolt feladatok m egoldásához k ü lö n b ö z ő m érési és szám ítási m ó d ­ szerek et h asználnak fel. A hagyom ányos (a F öld felszínéhez k ö tő d ő ) m érési eljárások m e lle tt század u n k elején kialakult a rep ü lő g ép ek rő l készített fén y k ép ek et használó légi fo to g ram m etria. A inesterséges h o ld ak m egjelenésével létrejö tt az ű rte c h n ik a , am ely alapvetően befolyásolta a m érési eljárásokat. Az ű rte c h n ik a alkalm azásának két legfoTito- sabb te rü le te az űrfelvételek feldolgozását szolgáló távérzékelés és a m esterség es h o ld a­

kon alapuló h ely m eg h atáro zó ren d szerek (G lobal P o sitio n in g System , C!FS) elterjedése.

A g eo d ézia tu d o m á n y sz a k ré sz te rü le te i k ö zü l m e g e m lítjü k az elméleti geodéziát, a m e ly első so rb a n a F ö ld (és m ás ég itestek ) eg ész é n e k vagy k ite rje d t ré ­

sz e in e k (k o n tin e n se k , o rszágok) alakjával és m é re té v e l, v a la m in t n e h é z sé g i e r ő ­ terév el, e zek időbeli változásával kapcso lato s feladatok m e g o ld á sá n a k elm életi m egalapozásával fo glalkozik g e o m e tria i és fizikai m ó d sz e re k k e l. A ko zm iku s geo­

dézia, a te rm é sz e te s és m este rse g e s ég itestek re v ég zett m é ré se k ré v é n , az ég ites­

tek re re n d e lk e z é sre álló k o o rd in á tá k felhasználásával b izto sítja egyes p o n to k té r ­ beli h e ly z e té n e k m eg h atáro zását. U g y a n a k k o r a globális h e ly m e g h a tá ro zá si re n d s z e re k (G P S , G L O N A S S , G N S S ) alkalm azásával egyre h a té k o n y a b b a n le­

h e t e llá tn i a fö ld m é ré s e lő tt álló feladatokat. A geodéziai alaphálózatok feladata a ré sz le te k m eg h atáro zására irá n y u ló geodéziai m u n k á la to k ö ssz h a n g já t b iz to sító és a n n a k „ m erev v ázát” k ép ező , n é h á n y sz o r 1 0 -1 0 0 -1 0 0 0 k m sű rű s é g b e n kivá­

laszto tt, m a ra d a n d ó a n m e g je lö lt p o n to k b ó l álló országos, k o n tin e n tá lis vág)' p la n e tá ris m é re tű g e o m e tria i és g rav im etriai a la p p o n th á ló z a to k lé treh o zása. (A fe lso ro lt h á ro m ré s z te rü le tb e n foglaltakat gyakran felső g eo d ézia m eg n ev ezéssel fo g lalju k össze.)

A fotogrammetria és a távérzékelés ré szb en az a la p p o n to k s ű ríté sé re , ré sz b e n a k ö z ö ttü k lévő ré sz le te k m e g h atáro zására fö ld i, légi és ű rfe lv é te le k rév én n y iijt k ed v ező le h e tő sé g e t és n agy tö m e g ű in fo rm á c ió t. A g eo d ézia m a te m a tik a i m o ­ d e lle k e t alkalm az a m érési ad ato k feldolgozására és a m érési e re d m é n y e k k ö z ö tt je le n tk e z ő e lle n tm o n d á s o k m e g sz ü n te té sé re , v a la m in t m e g h a tá ro z z a a m é rt.

illetve sz á m íto tt ad ato k m eg b ízh ató ság i m é rő sz á m a it (g e o m a te m a tik a). Az al­

k a lm a z o tt vagy m é rn ö k g e o d é z ia a fö ld m é ré s eszk ö zeiv el és m ó d sz e re iv e l b iz to ­ sítja a g e o m e tria i alapokat a m é rn ö k i lé te sítm é n y e k terv e z é séh e z , é p íté sé h e z és

(18)

ü z e m e lte té s é h e z . A sz á m ítá ste c h n ik a , az in fo rm a tik a és a m á r e m líte tt m érési m ó d s z e re k fejlődése v e z e te tt a térinformatika (g e o in fo rm a tik a vagy újabb nevén geom atika) kialakulásához. A térin fo rm atik a a Föld felszínéhez kapcsolódó in fo r­

m áció k gyűjtésével, feldolgozásával, elem zésével és képi m egjelenítésével foglalko­

zik. A térin fo rm atik a (m in t az inform atika m in d e n egyéb terü lete) a k ü lö n b ö z ő szá­

m ítógépi h ard v erek és szoftverek alkalm azásán alapszik, am ely k o ru n k egyik leg­

gyorsabban fejlődő technológiája. A térinform atikai ren d szerek legfontosabb fajtái az ü z e m - és városirányítási, a kö zü zem i, a környezet\'izsgálati, a topográfiai és az ingatlan-nyilvántartási rendszerek.

A g eo d ézia a m aga társad alm i feladatának, a g e o m e tria i re n d b iz to sítá sá n a k a k ö v e tk e z ő k rév én tesz eleget. K ielégíti a fe lm é ré se k h ez , k iv itelezések h ez, a t u ­ d o m á n y o s és egyéb fela d a to k h o z szü k ség es helyi, o rszágos, k o n tin e n tá lis vagy g lo b ális a la p p o n t-h á ló z a ti ig én y ek et (a v ízszin tes, a m agassági, a g rav im etriai és a h á ro m d im e n z ió jú (G P S ) a la p p o n th á ló z a t segítségével). E llátja a teljes n e m z e t­

g azdaság (oktatás, állam igazgatás, h o n v é d e le m , ipar, m ező g azd aság , ép ítő ip a r, te le p ü lé s - és v id ék fejlesztés, bányászat, kö zlek ed és és h írk ö z lé s, vízg azd álk o d ás, k ö rn y e z e tv é d e le m , te rm é sz e ti e rő fo rrá sk u ta tás stb.) m in d e n te rü le té t a sz ü k sé ­ ges g rafik u s és n u m e rik u s adatokkal (té rk ép ek , té rin fo rm a tik a i ad atb áziso k , g e o in fo rm á c ió s re n d s z e re k stb.). A k o rá b b i, té rk ép fo rm ájáb an szo lg á lta to tt in ­ fo rm á c ió k m e lle tt a digitális te c h n ik á k felhasználásával kielégíti a társad alo m , il­

letve a gazdasági és p o litik ai v ezetés részérő l m eg fo g alm azo tt sü rg ő s és re n d sz e ­ r in t nagy te rü le te k re (akár az egész országra) kiterjed ő ig én y ek et (k o rszerű föld- és in g ad an -n y ilv án tartás, te m a tik u s té rk é p e k és térb eli a d a to k stb .). T á v é rz é k e lé ­ si te c h n o ló g iá k ré v é n h o z z á já ru l a h a té k o n y m ezőgazdsági te rm é sb e c slé sh e z és in fo rm á c ió k a t szo lg áltat a k o rsz e rű n ö v é n y v é d e le m h e z , to v áb b á k ö z re m ű k ö d ik a k ö rn y e z e tv é d e le m b e n is. A földi, ten g eri és légi já rm ű v e k , v a la m in t az ű re sz k ö ­ z ö k irányításához, v é d e lm i feladatok m eg o ld ásáh o z, továbbá a tu d o m á n y o s m e g ­ ism e ré sh e z és az ilyen vizsgálatokhoz te c h n o ló g iá t dolgoz ki, geodéziai alapokat n y ú jt és szolgáltatja a F ö ld alakját, m é re té t és n ehézségi e rő te ré t, v ala m in t az ezek id ő b eli változását leíró adatokat. A k o z m ik u s geodézia rév én k ezd ettő l fogva részt vesz az ű rk u tatási felad ato k b an és szolgáltatja az ű rte c h n ik a h ely m eg h atáro zási alapjait. A N a p re n d s z e r tö b b i égitestjén lé tre h o z o tt geodéziai a la p p o n th áló zato k ré v é n h o zzájáru l a késő b b i ű rp ro g ra m o k sikeres m egvalósításához.

A fe lso ro lt társad alm i, gazdasági ig é n y e k m agas sz ín v o n a lú kielég ítése csak a m ű sz a k i és a te rm é s z e ttu d o m á n y o k széles k ö rű ism eretév el, tu d o m á n y o s a n m e g a la p o z o tt, egyedi m ó d sz e re k segítségével lehetséges. E z é rt a g eo d ézia a t u ­ d o m á n y o k re n d s z e ré b e n jó l k ö rü lh a tá ro lh a tó ö n álló tu d o m á n y sz a k , a gazdasági te rm e lé s te rü le té n ö n á lló ágazat, a m é rn ö k i alk o tó te v é k e n y sé g k e re té b e n p ed ig ö n á lló m é rn ö k i szaktevékenység.

(19)

A g eo d é z ia a F öld te rm é s z e ttu d o m á n y o s m e g ism e ré sé b e n e lső so rb a n a fö ld - tu d o m á n y tö b b i tu d o m án y szak áv al áll szo ro s k apcsolatban. E zek k ö zü l is e lső ­ so rb an a geofizikával, a m e ly n e k gravitációs ága a geodéziával igen sz o ro s in te r ­ d isz c ip lin á ris te rü le te t képez.

N e m kevésbé szoros a kapcsolat és a k ö lcsönhatás a geofizika tö b b i ága, továbbá a geokém ia, a földtan, a g eotechnika, a geom orfológia, a földrajz, a bányászat, a hidrológia, a m eteo ro ló g ia, az óceánográfia stb. és a geodézia k özött. A F öld alakjának és m é re te in e k m eghatározása e lk ép z elh etetlen a Föld fizikai, kém iai és eg>'éb tulajdonságainak és folya­

m atainak ism erete nélkül, ugyanakkor fordítva, a fizikai tulajdonságok m egism erése szo­

ros kapcsolatban van a geom etriai jellem ző k k el. A geodézia kapcsolata a csillagászattal és a m atem atikával (ezen belül a geom etriával^ az ő sid ő k re n y ú lik vissza. A k o zm ik u s térség kutatásában a k o zm ik u s geodézia részét képezi az ű rkutatásnak. A földrajz n e m n é lk ü lö z ­ h e ti a k ü lö n b ö z ő m éretarán y ú és ta rta lm ú térk ép ek et. A F öld fizikai folyam atainak m eg ­ ism eréséb en a geodézia d ö n tő szerep et já tsz ik azzal, h o g y a geodinam ikai k u tatáso k h o z szélső p o n to sság ú ism ételt m érések et végez, am elyek révén a folyam atok ta n u lm á n y o z á ­ sa m á r viszonylag rövid idő alatt is lehetséges.

A g eo d ézia tu d o m á n y sz a k n e m z e tk ö z i fe jlő d é sé n e k főbb irányai (a n e m z e t­

közi tu d o m á n y o s sze rv e z ete k ajánlásainak fig^'elem bevételével) a k ö v e tk e z ő k ­ b e n fo g lalh ató k össze:

- A F ö ld g e o m etriai és egyes fizikai je lle m z ő in e k egyre n ö v ek v ő m e g b íz h a tó ­ ságú m eg h atáro zása.

- D in a m ik a i geodéziai v izsgálatok (a je le n k o ri felszín - és le m e z n io z g ás o k irá n y án ak és m é rté k é n e k m eg h atáro zása, árapályvizsgálatok, a p ó lu sm o z g á s m eg fig y elése stb.).

- A F ö ld n eh ézség i e rő te ré n e k k u tatása (az ab sz o lú t n e h ézség i g )'o rsu lá sm é - ré se k v ilág h áló zatán ak kifejlesztése, az e rő té r id ő b eli v álto zásán ak kutatása stb .).

- Az országos földm érési alapponthálózatok továbbfejlesztése, k o n tin en tális és világhálózatok kialakítása, újabban a H o ld ra és a bolygókra v o n atk o zó an is.

- A F ö ld e lm é le ti alakjának (a g eo id n ak ) egyre ré szleteseb b m eg h a tá ro z ása h ely i és globális v iszo n y latb an , k ü lö n b ö z ő m ó d sz e re k k e l.

- A m este rsé g e s h o ld a k és általában a k o z m ik u s geodéziai, v a la m in t csillagá­

szati m ó d s z e re k to v áb b i geodéziai haszn o sítása.

- A m é ré s te c h n ik a fejlesztése az a u to m a tiz á lt eljárások te ré n . A fo to g ra m ­ m e tria i és távérzékelési m ó d sz e re k to v áb b fejlesztése és elterjesztése.

- A szá m ítá ste c h n ik a , v a la m in t az adattárolás és a szolgáltatás, az in fo rm á c ió s re n d s z e re k gyors fejlesztése.

- A z egyes n em zetg azd aság i ágazatok ig é n y e it k ielég ítő m é rn ö k g e o d é z ia i tev é k e n y sé g e t m e g alap o zó k u ta tá so k fejlesztése.

(20)

Pantó G ijo ig y -Á d á m Jó z s E H IlÉ s z á ro s Einö

A geodézia tu d o m án y szak te rü le té n a hazai felsőoktatás a h áro m év es főiskolai képzés (a S o p ro n i E gyetem F ö ld m érési és F ö ld re n d e z ő i Főiskolai Kar) és az ötéves egyetem i képzés (a B M E É p ítő m é rn ö k i Kar fö ld m é rő - és térin fo rm atik ai m é rn ö k i szak) k eretéb en m eg o ld o tt. E zen kívül b izto síto tt a m é rn ö k ö k további kétéves szak m érn ö k i, illetve s z a k ü z e m m é n iö k i képzése, továbbá h áro m év es képzése a B M E v o n atk o zó d o k to ri p ro g ­ ram ja (geodézia és g eoinform atika) k eretéb en . E m lítésre m éltó, hogy fö ld m é rő szakkö­

zépiskolai képzés (150 fő/év) az ország ö t szakközépiskolájában folyik.

M agyarországon az M T A keretein belül h á ro m k u tató h ely en (M T A GCíKI S o p ro n , a B M E -n belül két akadém iai k u tató cso p o rt), a B M E Á ltalános- és F elsőgeodézia, vala­

m in t a F o to g ra m m e tria és T é rin fo rm a tik a T an szék én , a S o p ro n i E gyetem F ö ld m érési és F ö ld ren d ező i Főiskolai Karán és a F ö ld m ű v elési és V idékfejlesztési M in isz té riu m (FV M ) F öldm érési és T ávérzékelési In té z e té b e n (F O M I) is folynak szervezett geodéziai kutatások, illetve biztosítják a m egfelelő szakem berképzést. A kutatói u tán p ó tlás b iz to sí­

tására tö b b leh ető ség adott. Az egy etem ek en szerezh ető tu d o m á n y o s fokozatok m ellett e zt a célt is szolgálják a k ü lö n b ö ző pályázatok és ösztöndíjak. A fő g o n d o t az je le n ti, hogy a hazai kutatói pálya jö v e d e lm i és m egélhetési p ro b lém ák m iatt n e m v o n zó a fiatal, te h e t­

séges m u n k atársa k szám ára.

A geodéziai k u tatáso k k al foglalkozó sz a k e m b e rek n e m z e tk ö z i k a p c s o la tre n d ­ szere Igen so k o ld alú . Az M T A rev én tagjai v ag y u n k a N e m z e tk ö z i G e o d éziai és (íe o fiz ik a i U n ió n a k ( lU G G ) és ez e n b e lü l a N e m z e tk ö z i G e o d éziai S z ö v e tsé g ­ n e k (lA G ), v a la m in t a hazai sz a k m a i-tá rsad a lm i s z e rv e z e tn e k k ö s z ö n h e tő e n a F ö ld m é rő k N e m z e tk ö z i S zö v etség én ek (F IG ), a N e m z e tk ö z i F o to g ra n n iie tria i és T áv érzék elési T ársaság n ak (IS P R S ) és a N e m z e tk ö z i B án y am érési T á rsa sá g ­ n ak (IS M ) is. K u ta tó n ik aktívan részt v e sz n e k a fe lso ro lt n e m z e tk ö z i sz e r\'c z e - te k n n m k iíjáb an , sz e re p e ln ek a n e m z e tk ö z i re n d e z v é n y ek e n , és M ag^'arország is tö b b ilyen re n d e z v é n y n e k v o lt házigazdája. A m agyar k u ta tó k lép ést ta rta n a k a n e m z e tk ö z i fejlődéssel, k é t- és tö b b o ld a lú eg y ü ttm ű k ö d ések útján nem zetk ö zi p ro g ra m o k aktív résztvevői. A k utatásokhoz szükséges m ű sz e r- és eszközellátottság közelít a n em zetk ö zi elvárásokhoz.

Geofizika

A geofizika tu d o m á n y s z a k a F öld és k ö rn y e z e té n e k anyagi ö ssz e té te lé t, sz e rk e ­ z e té t, az azo k at b efo ly áso ló anyag- és en erg iaáram láso k at, a t'izikai e rő te re k e t és jelen ség ek et, a F ö ld d in am ik áját, v a la m in t a F ö ld és m ás ég ite ste k k ö lc sö n h atását a fizika m ó d sz e re iv e l, fizikai m e n n y isé g e k m érésév el, az é rte lm e z é s b e n a fizika és a fö ld tan e re d m é n y e in e k , v a la m in t a k o rsz e rű sz á m ítá ste c h n ik a m ó d s z e re i­

n e k felhasználásával kutatja.

A geofizikai m é ré s e k általában k ö z v e tle n m in ta v é te l n é lk ü l az - anyagi ö ssz e ­ tétellel és fizikai állapottal összefü g g ő , e lté rő fizikai tu la jd o n sá g u k alapján -

(21)

szo lg á lta tn a k fö ld tu d o m á n y i ism e re te k e t a F ö ld b elsejérő l (akár a teljes fö ld b e l­

ső rő l, vagy a fö ld k ö p e n y re , a k éreg re, az ü le d é k e s összletre, vagy ese tle g csak a leg k ü lső , n é h á n y m é te re s ré te g so rra v o n a tk o z ó a n ) és a F öld k ö rü li térség rő l. A geofizika a fö ld tu d o m á n y v alam en n y i te rü le té n alk alm azh ató , és n e m n é lk ü lö z ­ h e tő tö b b e k k ö z ö tt az ásványi n y ersan y ag o k és az e n e rg ia h o rd o z ó k k u tatásáb an sem . A k ő z e te k fizikai tu la jd o n sá g a it használja fel arra, hog)' m é ly b eli földtani sz e rk e z ete k re vagy n y ersan y ag o k te le p e in e k h e ly ére k ö v etk e z te sse n felszín en (esetleg m é ly fú rá so k b a n ) v é g z e tt fizikai m é ré se k b ő l, de fo g lalk o zik a tra n s z ­ p o rtfo ly a m a to k általános leírásával is, leg y en ek azo k akár a m a g n e to sz fé ra igen gyors, akár a fö ld k ö p e n y re n d k ív ü l lassú anyagáram lásai. A g eo fizik án ak alap­

v e tő sz e re p e van a k ö rn y e z e ti hatá.svizsgálatban is, a m in e k m in d e n n ag y o b b lé­

te s ítm é n y ter\^ezését m e g k ellen e elő zn ie. N a g y o n is id ő szeríí p éld a e rre a v e ­ szélyes h u lla d é k o k táro lásán ak m e g n y u g ta tó re n d e z é se vagy a lé te sítm é n y e k fö ld re n g é s-v e sz ély e z te te ttsé g é n e k fe lm é ré se (pl. tö rö k o rszág i fö ld ren g ések ).

A geofizika tu d o m á n y s z a k o t h ag y o m án y o san az általános g eo fizik a és az al­

k a lm a z o tt vagy gyakorlati geofizika ré sz te rü le te k re szokták felo sztan i. Az általá­

nos geofizika a F ö ld n e k m in t é g ite stn e k és k ö rn y e z e té n e k fizikájával foglalkozik, így tö b b e k k ö z ö tt id e ta rto z ik a F ö ld fizikai e rő te re i (ele k tro m á g n eses és m á g n e ­ ses, n eh é z sé g i), h ő h á z ta rtá sa és ezek változásai, a F öld anyagi ö ssz e té te le és belső szerk ezete, d in am ik ája, k ü lö n ö s e n a fö ld ren g ések . V izsgálati k ö ré b e ta rto z n a k a F öld k ö rü li té rsé g (így a felső légkör, az io n o sz fé ra és m a g n e to sz fé ra) jelenségei, v a la m in t az ezek et alap v ető en befo ly áso ló N a p - F ö ld fizikai k apcsolatok. A tá r­

sad alo m s z e m p o n tjá b ó l k ie m e lt te rü le te k k é váltak a v eszélyt je le n tő fö ld ta ­ n i-te rm é s z e ti je le n s é g e k elő rejelzésév el, m e c h a n iz m u s u k p o n to s a b b m e g is m e ­ résével kapcsolatos k u tatáso k , am e ly e k e t széles in te rd isz c ip lin a ritás és n e m z e t­

közi e g y ü ttm ű k ö d é s je lle m e z . M ivel a szilárd F ö ld és a F öld k ö rü li té rsé g fizikai je le n s é g e it fo ly am ato san reg isztráln i kell az id ő b eli v álto záso k k im u ta tá sa céljá­

ból, e z é rt globális és lokális é rz é k e lő o b sz e rv a tó riu m i h á ló zato k at m ű k ö d te tn e k és fo ly am ato s m ű h o ld a s m eg fig y elést alkalm aznak. E zek által egyre jo b b a n m e g ­ ism e rjü k a F ö ld felép ítését, sz e rk ezetét, a m é rt fizikai fo ly am ato k at, ezáltal egyre világosabbá v álik e fo ly am ato k kapcsolata é le tte rü n k m in ő ség év el és k ö lc s ö n ­ h a tá su k az e m b e ri tevékenységgel.

Az alkalmazott vagy gyakorlati geofizika azo n k u tatási m ó d s z e re k összessége, am e ly e k e t a fö ld tan i té rk é p e z ésb e n , az ásványi n y ersan y ag o k és e n e rg ia h o rd o ­ zók k u ta tá sá b a n , a bányászati te v ék en y ség ku tatási, terv ezési, te rm e lé si és re k u l­

tivációs fázisaiban, a k ö rn y e z e tv é d e le m b e n és m ás k u ta tá so k b a n (pl. régészet, felszín alatti o b je k tu m o k k utatása, ag rogeofizika) h aszn o sítan ak . Az a lk alm azo tt g eofizikát a m é ré se k helye s z e rin t k ü lö n b ö z ő m ó d sz e re k re osztják (felszíni, m ély fú rási, föld alatti, légi és távérzékelési, v a la m in t ten g eri g eofizikai). Ezek

ly

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Első kísérletek az em beren kiviili term észetjelen ség ek ábrázolására... Cornelis van Boelem

Az emberiség gondolkodóit már nagyon régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy föld- rajzi adottságok, a földrajzi környezet egyes elemei milyen hatással vannak a társadalmak

FÖLDTANI TERMESZETVEDELEM ORSZÁGOS TÉRKÉPÉ... TIHANY TÁJVÉDELMI

Ezek az utak természetesen fikcionálisak a reális föld rajzi megnevezések ellenére is. Hodjak a poézis keretein belül kiszabadítja magát abból az évszázados

hydrogeologia, azon tan, hogy a föld fölülete víz által alakult; hydroglos- snm , túl.. víznyelv; béka daganat a nyelv alatt; hydrograph,

Az 1998-as budapesti EC-GIS Workshop az európai föld-rajzi információs infrastruktúra 5 jövő-ké-pének a következő megfogalmazást javasolta: „Az európai

Hartmannal egyetértve Kornis arra figyelmeztet, hogy a filozófia feladata nem lehet új világ- nézet, új értékrendszer alapjainak lerakása, mert a világnézet nem a kutató

Az elmondottak a szemléltető rajzolás és a természet viszo- nyáról is tájékoztatnak. Néhány ritka esettől eltekintve a föld- rajzi szemléltető rajzok nem a